A FORATOM megváltoztatta a nevét. Az európai nukleáris ipar több, mint hatvan éve alapított és sikeresen tevékenykedő szervezete ezentúl nucleareurope néven fog működni. A változtatásról, Yves Desbazeille, vezérigazgató azt mondta, hogy az új névvel egyértelműbben szeretnék kifejezni a szervezet célját és törekvéseit. A vezérigazgató szerint ez segít hatékonyabban képviselni az atomenergiát az Európai Unióban.
A Seaborg Technologies, amely egy dán, reaktorfejlesztéssel foglalkozó vállalat, az EU egyik legismertebb innovációs pályázatán (EIC Accelerator) támogatást kap sóolvadékos reaktorral felszerelt úszó atomerőmű fejlesztésére.
Túl vagyunk az Európai Parlament e törvényhozási ciklusának felénél. A FORATOM értékelte az elmúlt két és fél év munkáját, és elemezte az előttünk álló változásokat.
Az atomenergia még mindig mélyen polarizáló téma a Parlamentben.
Két és fél év elteltével a FORATOM továbbra is aktívan együttműködik az európai parlamenti képviselőkkel, és figyelemmel kíséri a Parlament tevékenységét azért, hogy hatékonyan képviselje az iparág érdekeit, és válaszoljon az atomenergiát érő kritikákra.
A következő fájdalmas hír olvasható az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján: „Őszinte részvéttel tudatjuk, hogy 2022. január 5-én elhunyt dr. Rónaky József, az OAH nyugalmazott főigazgatója, a hazai nukleáris szakma kiemelkedő és meghatározó egyénisége. Mintegy másfél évtizedig, 1999-től 2013-ig állt az OAH élén, továbbá számos hazai és nemzetközi szakmai szervezetben töltött be különféle tisztségeket. A hivatal saját halottjának tekinti, osztozunk a gyászoló család fájdalmában.”
Miután az Európai Bizottság javaslatot tett az úgynevezett taxonómialistára, amely a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősíthető és ezért a jövőbeni finanszírozások idején kedvezőbb feltételeket élvező energiák körét tartalmazza, a FORATOM közzétette az iparág véleményét a kiszivárgott javaslatról.
Mindenekelőtt a FORATOM üdvözli az Európai Bizottság azon döntését, hogy bizonyos feltételek mellett az atomenergiát is a fenntarthatónak minősített technológiák közé sorolja, és kilenc konkrét javaslatot fogalmaz meg.
Az ENSZ-EGB emlékeztet arra, hogy az atomenergia olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, amely az elmúlt 50 évben mintegy 74 milliárd tonna CO2-kibocsátásától óvta meg a környezetet. Ez a mennyiség az energiatermeléssel kapcsolatos teljes kibocsátás közel két évnyi mennyiségének felel meg. Csak a vízenergia játszott nagyobb szerepet a kibocsátások elkerülésében ebben az időszakban.
Az ENSZ EGB jelentése megállapítja, hogy az atomenergia egy szélesebb portfólió részének tekinthető, amely más fenntartható, alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása mellett a teljes energia ágazat és az energiaigényes iparágak, – mint például az acélgyártás, a hidrogéntermelés vagy a vegyipar – karbonmentesítését szolgálja.
A Nemzetközi Atomenergia -Ügynökség (NAÜ) és az atomenergia -ipar több mint egy tucat vezető vállalata megállapodtak abban, hogy együtt dolgoznak a nukleáris technológia szerepének előmozdításán a világ legégetőbb kihívásainak kezelésében. Átfogó céljuk, hogy maximalizálják az atomenergia használatát, amit Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója „az atom elképesztő képességének” nevez az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a betegségek kezelésében, az éhezés megelőzésében és még sok más területen.
Yves Desbazeille. a FORATOM vezérigazgatója összegezte a nukleáris ipar előtt álló feladatokat az év végéig.
A FORATOM-nak is sok teendője lesz a következő négy hónapban, köztük a legfontosabb az európai nukleáris ipar vezetőinek találkozója a #NuclearEuropeLeaders, amely az iparág kulcsfontosságú prioritásaival foglalkozik majd.
A fenntartható finanszírozás taxonómiájával kapcsolatban a FORATOM vezérigazgatója rámutatott, hogy a nukleáris energia értékelésére megbízott szakértők nagyon egyértelmű választ adtak: a nukleáris energia megfelel a taxonómiának. A nukleáris ipar azt várja az EU-tól legyen elkötelezett egy tudományos, tényeken alapuló taxonómia mellett, amelyben a befektetők megbízhatnak, és akkor hoz helyes döntést ha be vonja a nukleáris energiát a fenntartható források közé.
A FORTUM benyújtotta a finn Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztériumhoz azt a hatástanulmányt, amely alapján döntést lehet hozni a Loviisa atomerőmű két blokkjának üzemidő hosszabbításáról, vagy bezárásáról.
A környezeti hatástanulmány két változatot vizsgál, az egyik az atomerőmű működésének folytatása 2050-ig, a másik a létesítmény leállítása és leszerelése. Thomas Buddas, a Loviisa erőmű igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott, hogy a Loviisa atomerőmű működése jól megalapozott, és környezeti hatásai nagyon jól ismertek és környezeti hatás szempontjából az összes vizsgált alternatíva megvalósítható
Az OECD atomenergia ügynöksége (NEA) tanulmányt tett közzé a nukleáris fűtőanyag ciklus megvalósításának lehetséges változatairól.
Behatóan vizsgálták a jelenlegi gyakorlatot és a fűtőanyag ciklus zárásának lehetőségeit.
Kimutatták, hogy a hasadóanyag jobb hasznosítása mellett a zárt ciklusokban sokkal kevesebb radioaktív hulladék keletkezik.
Az Európai Bizottság elfogadott egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy az Európai Unió meg tudja valósitani azt az ambiciózus célt, hogy 2030-ban 55%-kal csökkentsék a CO2-kibocsátást (az 1990-es szinthez képest). Ez minden bizonnyal nagyon magasra teszi a mércét, mivel számos ágazatra vonatkozik, ideértve az ipart, az épületeket és a közlekedést. Az energiaszektor várhatóan 2040-ig nettó szén-dioxid-mentesítéssé válik. Néhány tagállam már jó eredményeket ért el ezen a téren, de sokuknak még hosszú utat kell megtennie.
Az atomenergia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa alkalmas legyen az 55%-os csökkentés megvalósítására.
A FORATOM Beruházási Kertek Munkacsoportja (IFTF) által közzétett jelentés ajánlásokat fogalmazott meg az új atomerőművek építésével kapcsolatban. Az új tőkebefektetések és forgatókönyvek tervezését és végrehajtását irányitó projektfejlesztőknek, döntéshozóknak és politikai tervezőknek szóló jelentés alkalmat ad a pénzügyi szektor és a nukleáris ipar közötti párbeszédre
A Nukleáris Világszövetség két vezetője, Dr. Sama Bilbao és Léon, főigazgató és John CH Lindberg kommunikációs vezető vitacikket irt a Dagens industri portálon, amelyben elemzik a svéd energetikában a legutóbbi években lezajlott változásokat. A cikket a WNN is idézi.
Cosmin Ghita, az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica vezérigazgatója szerint a tényleges építési munkák 2024 körül kezdődnek és az Cernovoda atomerőmű új 3. blokkja 2030-2031 táján lépne üzembe, amelyet követne egy 4. blokk építése is. Ghita szerint a két új blokk becsült költsége 7 milliárd euró (8,51 milliárd dollár). A társaság közel van a projekt megvalósíthatósági tanulmányának befejezéséhez, és hamarosan jóváhagyásra benyújtja a részvényesek számára
Hiroshi Kajiyama, gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy az atomenergia elengedhetetlen, ha Japán 2050-re el akarja érni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A miniszter rámutatott, hogy a télen bekövetkezett áramhiány segített elmozdítani a nyilvános vitát az ágazatban. Az elmúlt hónapok súlyos havazásai az országot az áramkimaradás szélére juttatták. Mivel sem napenergia, sem a szél nem állt rendelkezésre, a villamos energia ára megugrott, és az ország egyes részei közel voltak az elektromos hálózat széteséséhez.
Örményország Nukleáris Biztonsági Hatósága 2026-ig meghosszabbítja az örmény atomerőmű működésének engedélyét, az idén tervezett összes felújitás sikeres végrehajtása után.
Az atomerőmű idei karbantartási leállása a szokásosnál tovább - 141 napig – tart majd, amelynek során befejezik az hátralévő korszerűsítéseket, ideértve a reaktortartály hőkezelését is. Ehhez felújítják a reaktorcsarnoki 250 tonnás darukat, amelyek szükségesek a hőkezelő egység felszereléséhez és a nehéz berendezések kirakodásához a reaktorból.
Jól halad a finn hanhikivi atomerőmű építésének előkészítése...bővebben
Az atomenergia és az európai hidrogéngazdaság...bővebben
A FORATOM a nukleáris ipar beszállitói hátterét vizsgálta...bővebben
Az atomipar nyilt levele az Európai Unió vezetőinek...bővebben
A 80-asok klubja, további húsz év üzemidő az amerikai atomerőműveknek...bővebben
Javaslat új atomerőmű építésére az Egyesült Királyságban...bővebben
Dr. Kereki Ferenc és Rátkai Sándor kollégáink rangos kitüntetést kaptak március 15 alkalmából...bővebben
A belorusz atomerőmű első blokkjának melegpróbái március vége előtt befejeződnek...bővebben
2020 kulcsfontosságú év lesz az atomenergia és a FORATOM számára...bővebben
Új Igazgatóságot és elnököt választott a FORATOM...bővebben
A nukleáris energia helyreállítja jól megérdemelt helyzetét az EU-ban...bővebben
Az európai nukleáris ipar vezetőinek felhívása a karbonmentes Európáért...bővebben
Az európai nukleáris ipar 2019 évi prioritásai: klímaváltozás, fenntarthatóság és munkahelyek...bővebben
Magyar Atomfórum Egyesület szakembereinek látogatása az épülő belorusz atomerőműben...bővebben
Zöld és fekete villamos energia Európában...bővebben
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá ROSZATOM és a Magyar Atomfórum Egyesület...bővebben
Atomenergia alkalmazása körében eljáró minősített szakértők...bővebben
Állami támogatással vagy nélküle...bővebben
Napelemek jövője Európa energiaellátásában...bővebben
Urán tengervizből...bővebben
A stressz-teszt és a nyilvánosság...bővebben
Atomfórum sajtóközlemény: Az atomenergia szerepéről 2050-ig az Európai Unióban...bővebben
Az Európai Bizottság a stressz-tesztről...bővebben
Új európai stratégia a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiáért...bővebben
Az EU áttörést kezdeményez a radioaktív hulladék végleges elhelyezésében...bővebben
OECD/NEA tanulmány az atomenergiának 'nagyon alacsony' kockázati besorolást adott...bővebben
Katona Tamás - Az energiabiztonság mint rendszer ... letöltés
Az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítése - Tóth Csilla (műszaki igazgató, MVM Paks II.) előadása az Egyesület közgyűlésén ... letöltés
Egy németországi atomerőmű lebontása „zöld mezőre” - dr. Perneczky László (MTA KFKI AEKI THL, nyugd. tud. munkatársa) előadása a Kárpát-medence magyar energetikusainak találkozóján ... letöltés
A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozóján - Czibolya László előadása (Budapest, 2012. október 4.) ... letöltés
Az EU és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) - Lenkei István előadása (Gyergyószentmiklós, 2012. május 18.) ... letöltés
Energia Útiterv 2050: Az atomenergia szerepe (Fukushima után)... bővebben
Energia Útiterv 2050: Az atomenergia szerepe ... bővebben
Villamosenergia-termelési technológiák jellemzői - adatok az összehasonlitáshoz ... bővebben
HOGY HOLNAPUTÁN IS LEGYEN ÁRAM (A Magyar Atomfórum Egyesület kiadványsorozata)... bővebben
ATOMERŐMŰVEK KÖRNYEZETI HATÁSAI - RADIOAKTÍV KIBOCSÁTÁSOK... bővebben
Magyar Atomfórum Egyesület, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 54.
tel: +(36) 1 215-3499 fax: +(36) 1 215-3499
E-mail