---

A FORATOM kiegészítő javaslatokat tett az Európai Bizottság taxonómiával kapcsolatos döntéséhez

Miután az Európai Bizottság javaslatot tett az úgynevezett taxonómialistára, amely a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősíthető és ezért a jövőbeni finanszírozások idején kedvezőbb feltételeket élvező energiák körét tartalmazza, a FORATOM közzétette az iparág véleményét a kiszivárgott javaslatról.
Mindenekelőtt a FORATOM üdvözli az Európai Bizottság azon döntését, hogy bizonyos feltételek mellett az atomenergiát is a fenntarthatónak minősített technológiák közé sorolja, és kilenc konkrét javaslatot fogalmaz meg.

---

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) jelentése az atomenergia klímavédelmi alkalmazásának lehetőségeiről

Az ENSZ-EGB emlékeztet arra, hogy az atomenergia olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, amely az elmúlt 50 évben mintegy 74 milliárd tonna CO2-kibocsátásától óvta meg a környezetet. Ez a mennyiség az energiatermeléssel kapcsolatos teljes kibocsátás közel két évnyi mennyiségének felel meg. Csak a vízenergia játszott nagyobb szerepet a kibocsátások elkerülésében ebben az időszakban.
Az ENSZ EGB jelentése megállapítja, hogy az atomenergia egy szélesebb portfólió részének tekinthető, amely más fenntartható, alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása mellett a teljes energia ágazat és az energiaigényes iparágak, – mint például az acélgyártás, a hidrogéntermelés vagy a vegyipar – karbonmentesítését szolgálja.

---

Megalakult a NAÜ és a nukleáris ipar együttműködésének keretet adó Bécsi Csoport

A Nemzetközi Atomenergia -Ügynökség (NAÜ) és az atomenergia -ipar több mint egy tucat vezető vállalata megállapodtak abban, hogy együtt dolgoznak a nukleáris technológia szerepének előmozdításán a világ legégetőbb kihívásainak kezelésében. Átfogó céljuk, hogy maximalizálják az atomenergia használatát, amit Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója „az atom elképesztő képességének” nevez az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a betegségek kezelésében, az éhezés megelőzésében és még sok más területen.

---

Az atomenergia fontos az EU klimavédelmi céljainak eléréséhez

Yves Desbazeille. a FORATOM vezérigazgatója összegezte a nukleáris ipar előtt álló feladatokat az év végéig.
A FORATOM-nak is sok teendője lesz a következő négy hónapban, köztük a legfontosabb az európai nukleáris ipar vezetőinek találkozója a #NuclearEuropeLeaders, amely az iparág kulcsfontosságú prioritásaival foglalkozik majd.
A fenntartható finanszírozás taxonómiájával kapcsolatban a FORATOM vezérigazgatója rámutatott, hogy a nukleáris energia értékelésére megbízott szakértők nagyon egyértelmű választ adtak: a nukleáris energia megfelel a taxonómiának. A nukleáris ipar azt várja az EU-tól legyen elkötelezett egy tudományos, tényeken alapuló taxonómia mellett, amelyben a befektetők megbízhatnak, és akkor hoz helyes döntést ha be vonja a nukleáris energiát a fenntartható források közé.

---

Vizsgálják a Loviisa atomerőmű üzemidő hosszabbításának lehetőségét

A FORTUM benyújtotta a finn Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztériumhoz azt a hatástanulmányt, amely alapján döntést lehet hozni a Loviisa atomerőmű két blokkjának üzemidő hosszabbításáról, vagy bezárásáról.
A környezeti hatástanulmány két változatot vizsgál, az egyik az atomerőmű működésének folytatása 2050-ig, a másik a létesítmény leállítása és leszerelése. Thomas Buddas, a Loviisa erőmű igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott, hogy a Loviisa atomerőmű működése jól megalapozott, és környezeti hatásai nagyon jól ismertek és környezeti hatás szempontjából az összes vizsgált alternatíva megvalósítható

---

Stratégiák és megfontolások az üzemanyagciklus zárására

Az OECD atomenergia ügynöksége (NEA) tanulmányt tett közzé a nukleáris fűtőanyag ciklus megvalósításának lehetséges változatairól.
Behatóan vizsgálták a jelenlegi gyakorlatot és a fűtőanyag ciklus zárásának lehetőségeit. Kimutatták, hogy a hasadóanyag jobb hasznosítása mellett a zárt ciklusokban sokkal kevesebb radioaktív hulladék keletkezik.

---

Irány az 55% - az EU új klímavédelmi intézkedéscsomagja

Az Európai Bizottság elfogadott egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy az Európai Unió meg tudja valósitani azt az ambiciózus célt, hogy 2030-ban 55%-kal csökkentsék a CO₂-kibocsátást (az 1990-es szinthez képest). Ez minden bizonnyal nagyon magasra teszi a mércét, mivel számos ágazatra vonatkozik, ideértve az ipart, az épületeket és a közlekedést. Az energiaszektor várhatóan 2040-ig nettó szén-dioxid-mentesítéssé válik. Néhány tagállam már jó eredményeket ért el ezen a téren, de sokuknak még hosszú utat kell megtennie.
Az atomenergia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa alkalmas legyen az 55%-os csökkentés megvalósítására.

---

FORATOM jelentés az új atomerőművek épitésének pénzügyi kérdéseiről

A FORATOM Beruházási Kertek Munkacsoportja (IFTF) által közzétett jelentés ajánlásokat fogalmazott meg az új atomerőművek építésével kapcsolatban. Az új tőkebefektetések és forgatókönyvek tervezését és végrehajtását irányitó projektfejlesztőknek, döntéshozóknak és politikai tervezőknek szóló jelentés alkalmat ad a pénzügyi szektor és a nukleáris ipar közötti párbeszédre

---

Hogyan fordítja ellenkezőjére az atomenergiától való irracionális félelem a klímavédelmet?

A Nukleáris Világszövetség két vezetője, Dr. Sama Bilbao és Léon, főigazgató és John CH Lindberg kommunikációs vezető vitacikket irt a Dagens industri portálon, amelyben elemzik a svéd energetikában a legutóbbi években lezajlott változásokat. A cikket a WNN is idézi.

---

Románia újabb reaktorokkal bővítené a Cernovoda atomerőművet

Cosmin Ghita, az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica vezérigazgatója szerint a tényleges építési munkák 2024 körül kezdődnek és az Cernovoda atomerőmű új 3. blokkja 2030-2031 táján lépne üzembe, amelyet követne egy 4. blokk építése is. Ghita szerint a két új blokk becsült költsége 7 milliárd euró (8,51 milliárd dollár). A társaság közel van a projekt megvalósíthatósági tanulmányának befejezéséhez, és hamarosan jóváhagyásra benyújtja a részvényesek számára

---

Japán szerint az atomenergia kulcsfontosságú ahhoz, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon

Hiroshi Kajiyama, gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy az atomenergia elengedhetetlen, ha Japán 2050-re el akarja érni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A miniszter rámutatott, hogy a télen bekövetkezett áramhiány segített elmozdítani a nyilvános vitát az ágazatban. Az elmúlt hónapok súlyos havazásai az országot az áramkimaradás szélére juttatták. Mivel sem napenergia, sem a szél nem állt rendelkezésre, a villamos energia ára megugrott, és az ország egyes részei közel voltak az elektromos hálózat széteséséhez.

---

Az örmény atomerőmű engedélyét 2026-ig meghosszabbítják

Örményország Nukleáris Biztonsági Hatósága 2026-ig meghosszabbítja az örmény atomerőmű működésének engedélyét, az idén tervezett összes felújitás sikeres végrehajtása után.
Az atomerőmű idei karbantartási leállása a szokásosnál tovább - 141 napig – tart majd, amelynek során befejezik az hátralévő korszerűsítéseket, ideértve a reaktortartály hőkezelését is. Ehhez felújítják a reaktorcsarnoki 250 tonnás darukat, amelyek szükségesek a hőkezelő egység felszereléséhez és a nehéz berendezések kirakodásához a reaktorból.

---

Jól halad a finn hanhikivi atomerőmű építésének előkészítése

A Fennovoima beszámolója szerint 2020 negyedik negyedévében teljesítették a tervek felülvizsgálata és az építkezés előkészítése terén kitűzött feladatokat.
Egy decemberben elkészült közvélemény-kutatás szerint a környékbeli lakosok 74,2 százaléka támogatja az atomerőmű építését.

---

Az atomenergia és az európai hidrogéngazdaság

A New Nuclear Watch Institute tanulmánya szerint a hidrogén „létfontosságú” energiahordozó lehet az energiarendszerek dekarbonizálásában. A tanulmány kifejti, hogy az atomenergia felhasználásával elállított hidrogén „értékes szerepet”, játszhat a hidrogén széleskörű elterjedésének elősegítésében.

---