A reaktorok száma csökkent, az atomerőművek teljesítménye növekedett 2011-ben

Hat új reaktort kapcsoltak hálózatra 2011-ben, amelyek összteljesítménye meghaladta a 4000 MW-ot. Tizenhárom blokkot állítottak le, s ezek közül csak egynek a leállításában nem játszott szerepet a Fukushimában bekövetkezett baleset.

A hat új blokkból kettő Kínában (Lingao II erőmű 2. blokkja, és a Qinshan II erőmű 4. blokkja), egy-egy Indiában (Kaiga 4), Iránban (Busher) és Oroszországban (Kalinin 4) kezdte meg működését. Ezenkívül, megkezdte működését a kínai kísérleti gyorsreaktor (CEFR) is, ami főleg a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés szempontjából fontos, noha beépített teljesítménye (20 MW) miatt energiatermelése is számottevő.

A meglévő reaktorok teljesítményének növelése Csehországban, az Egyesült Államokban, Finnországban, Mexikóban és Spanyolországban további 440 MW-tal növelte az atomerőművek kapacitását.

Az elmúlt évben leállított 13 reaktor közül csak egy működött a tervezett élettartamának végéig. Angliában a 217 MW teljesítményű Oldbury 2 reaktor 1968 óta üzemelt és végleges bezárására 2011 júniusában került sor. Ugyanezen a telephelyen az Oldbury 1 reaktort várhatóan 2012 februárjában állítják majd le, 45 évi működés után.

A japán földrengés és cunami okozta természeti katasztrófa következtében a fukushimai Daiichi atomerőmű 4 blokkja végleg befejezte működését, ami 2719 MW-tal csökkentette a japán atomerőművek kapacitását. A japán eseményekre adott politikai válasz következtében Németországban nyolc blokkot állítottak le (Biblis A és B, Neckarwestheim 1, Brunsbüttel, Isar 1, Unterweser, Phillipsburg 1 valamint Krümmel), ami a német villamosenergia-rendszerből 8336 MW teljesítményt vont ki.

Hivatalosan két blokk építése kezdődött meg 2011-ben: Pakisztánban a Chasma 3, amely egy 340 MW teljesítményű nyomottvizes típus, és Indiában a Rajasthan 7, amely egy 700 MW-os nehézvizes blokk. Kínában jelenleg 25 blokk építése folyik és eredetileg három reaktor beruházását tervezték elkezdeni, de a fukushimai baleset után ideiglenesen felfüggesztették az új építési engedélyek kiadását.

(Forrás: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, World Nuclear News)

2012. január

---

A stressz-teszt és a nyilvánosság

A fukusimai baleset után az Európai Unió vezetői elhatározták, hogy célzott biztonsági felülvizsgálatot végeznek az európai atomerőművekben, amelyet a sajtóban elterjedt néven stressz tesztnek is neveznek. Ennek a vizsgálatnak két fontos célja van. Egyrészt tanulságokat szeretnének levonni a fukusimai balesetből, másrészt értékelés készül arról, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművek milyen biztonsági tartalékokkal rendelkeznek. Ez a megközelítés teljesen új és nem azonos a részletes biztonsági elemzéssel. A vizsgálatok eredményeként biztonságnövelő programok indulnak majd.

Az Európai Unió célja, hogy biztonságos és megfizethető villamos energiaellátást szeretne biztosítani és meg akarja őrizni vezető szerepét az atomenergetikában. Ezt nagymértékben elősegítik a kötelező biztonsági előírások, amelyek harmonizációját a nukleáris ipar is támogatja.

A stressz teszt egyik fontos jellemzője, hogy nagyon koncentrált munkával, rendkívül rövid idő alatt elkészült nemzeti jelentések alapján az Európai Bizottságnak összeállítanak két jelentést, amelyek országonként adnak áttekintést illetve témakörönként összegzik a vizsgálati eredményeket. A másik fontos vonása a stressz tesztnek a széles nyilvánosság és átláthatóság. Ennek három eleme van:

1. Már a módszertan kidolgozásától kezdve a nemzeti jelentéseken át minden szakmai anyag bárki számára hozzáférhető, az interneten publikált dokumentum.

2. A nemzeti jelentéseket független szakértői csoportok veszik vizsgálat alá, és szakmai értékelést adnak a jelentés tartalmáról, a levont következtetésekről és a javasolt biztonságnövelő intézkedésekről. Érdemes megemlíteni, hogy a nemzeti jelentésekhez az interneten bárki kérdést intézhetett illetve véleményt küldhetett be.

3. Az Európai Unió két nyilvános fórumot szervez valamennyi érdekelt részvételével, ahol a civil szervezetek is kifejthetik véleményüket.

Az első nyilvános civil fórumra az idén január 17-én került sor, ahol a stressz teszt irányi tói részletes tájékoztatót adtak a vizsgálatok céljáról, a közösen egyeztetett módszertanról, a felülvizsgálati folyamatról és az eredmények összegzésének menetrendjéről.

Az eddig elvégzett munka alapján három téma köré csoportosíthatók a megállapítások.

• a szélsőséges külső hatások (földrengés, árvíz, szárazság, csapadék, vihar stb.) elleni védettség,
• a biztonsági funkciók elvesztésének vizsgálata (hűtés, villamos áram),
• súlyos (tervezésen túli) balesetek kezelése az erőművön belül.

Az erőmű fizikai védettségét is vizsgálja egy külön munkacsoport, de ez az anyag nem lesz nyilvános, mert nemzetbiztonsági, terrorizmus elhárítási illetve őrzési- védelmi kérdéseket érint. Ebben a szakaszban - idő hiányában - a telephelyen kívüli balesetelhárítási szempontokkal sem foglalkoztak, de egy későbbi vizsgálatnak ez majd témája lesz.

A nemzeti nukleáris hatóságok 2011 végén benyújtották a stressz tesztre vonatkozó jelentéseiket, amelyeket a következő szakaszban független szakértői csoportok értékelnek majd. Ezek a szakértői csoportok az Európai Bizottság által felkért és a tagországok által delegált tagokból állnak. Magyarország három szakértőt delegált.

A szakértői felülvizsgálatsorán a nemzeti jelentéseket két lépésben tekintik át. Először témakörök szerint, azután helyszíni vizsgálatra készülnek. Végül két jelentés készül, az egyik a 17 ország összesített jelentése, a másik a fent említett témakörök szerinti jelentés. Terveznek még egy nyilvános fórumot azt megelőzően, hogy a jelentéseket benyújtják az Európai Bizottságnak. Erre várhatóan májusban kerül sor. A folyamattal kapcsolatban kérdéseket tehetett fel bárki, ezeket összegyűjtik, figyelembe veszik a felülvizsgálat folyamán és csoportosítva válaszolják majd meg az ENSREG honlapján.

A mostani januári fórumon számos civil szervezet (Friends of the Earth, Greenpeace stb.) és független szakértő is elmondta véleményét. A bírálatok hangneme konstruktív volt és szélsőséges nézetek nem hangzottak el. A legtöbb felvetés a lakosság bevonására, az felülvizsgálati folyamat nyilvánosságára vonatkozott. Néhány konkrét szakmai szempont is felmerült, mint a repülőgépek rázuhanása ellenni védelem, a több reaktor egy időben történő meghibásodásának mélyebb elemzése és az erőművekben foglalkoztatott alvállalkozók szerepe a biztonság szempontjából.

Megfogalmazódtak kommunikációs bírálatok is. Többek között kifogásolták, hogy több országban a nukleáris hatóságok már a nemzeti jelentés elkészítése után biztonságosnak értékelték az atomerőművet, noha a jelentések a nemzetközi szakértői felülvizsgálata még el sem kezdődött.

A stressz tesztről és a független felülvizsgálatokról részletes anyagok találhatók az ENSREG honlapján.

2012. január