Irány az 55% - az EU új klímavédelmi intézkedéscsomagja

Az Európai Bizottság elfogadott egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy az Európai Unió meg tudja valósitani azt az ambiciózus célt, hogy 2030-ban 55% -kal csökkentsék a CO2-kibocsátást (az 1990-es szinthez képest). Ez minden bizonnyal nagyon magasra teszi a mércét, mivel számos ágazatra vonatkozik, ideértve az ipart, az épületeket és a közlekedést. Az energiaszektor várhatóan 2040-ig nettó szén-dioxid-mentessé válik.

Néhány tagállam már jó eredményeket ért el ezen a téren, de sokuknak még hosszú utat kell megtennie.

E cél elérése nem lesz könnyű - sok szempontot figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a szén-dioxid-mentesítésért folytatott versenyben más problémák ne merüljenek fel. Például:

Az atomenergia kulcsfontosságú szerepet játszik ebben az áttérésben, más alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal együtt. Tanulmányok újra és újra kimutatták, hogy a dekarbonizáció elérése azt jelenti, hogy a villamosenergia termelés egy részét atomenergiával állitják elő. Például az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) legfrissebb jelentése (1,5 °C-os globális felmelegedés) világossá teszi, hogy az atomenergia elengedhetetlen ahhoz, hogy a világ 1,5 °C alatt tartsa a globális felmelegedést. Az IPCC egyik forgatókönyve szerint a jelenlegi nukleáris kapacitás hatszorosára van szükség, ha el akarjuk érni éghajlati céljainkat.

Tehát hogyan illeszkedik a atomenergia ebbe az intézkedéscsomagba?

Az atomenergia elősegíti az EU számára a szén-dioxid-mentesítési célok elérését.

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás. Ennek eredményeként lehetővé teszi a széndioxid-kibocsátás nélküli villamosenergia-hálózatot, amely egyre fontosabbá válik a villamosenergia fogyasztás növekedése miatt. Ezenkívül az atomenergia elősegítheti a dekarbonizált hő- és hidrogéntermelést, energiaforrást szolgáltatva a nehezen dekarbonizálható ágazatok számára.

A nukleáris energia megfizethető átmenetet tesz lehetővé.

Az IEA és az OECD NEA legfrissebb, „A villamos energia termelésének várható költségei 2020” című jelentése megerősíti, hogy az atomerőművek hosszú távú működése továbbra is a legolcsóbb áramforrás. Az új építési projektek szintén nagyon versenyképesek. Továbbá, mivel a nap 24 órájában rendelkezésre áll, lehetősége van arra, hogy megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett

Az atomenergia javítja az ellátás biztonságát.

Az atomerőművek teljesítmény kihasználása kiemelkedően magas, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Tekintettel arra, hogy az új atomerőművek már képesek terheléskövetésre és rugalmas villamos energiát biztosítanak, szerepük még fontosabbá válik, mivel az időjárásfüggő megújuló energiaforrások aránya növekszik. Amikor a szél nem fúj, és a nap nem süt az atomerőművek garantálják, hogy a felhasználók hozzájussanak a villamosenergiához, ott és amikor szükségük van rá. Az atomenergia az európai országok számára azért is fontos, mert csökkenti az energiaimporttól való függőséget.

Az atomenergia támogatja a társadalmilag igazságos átmenetet.

Mint fent említettük, az atomenergia megfizethető energiaforrás, amely két módon támogatja a zöld gazdaságra való társadalmilag igazságos áttérést. Egyrészt az alacsonyabb villamosenergia-árak csökkentik az energiaszegénység kockázatát. Másrészt, az atomenergia megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát adhat az ipar számára, ösztönözve őket arra, hogy Európában maradjanak megőrizve a munkahelyeket és hozzájárulva az európai gazdasági növekedéséhez. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az atomenergia önmagában is erős iparág, kiterjedt európai beszállítói lánccal, s igy több mint egymillió munkahelyet jelent az EU-ban.

Összefoglalva: az atomenergiával Európa alkalmas lesz az 55%-os csökkentés megvalósítására.