Ur�n tengervizb�l

A nagymennyis�gben kinyerhet� ur�n k�szletek hozz�f�r�s�nek es�lye sz�mottev�en megn�vekedett egy �j technol�gi�nak k�sz�nhet�en,mely a nukle�ris �zemanyagot a tengerv�zb�l nyeri.

A nagymennyis�gben kinyerhet� ur�n k�szletek hozz�f�r�s�nek es�lye sz�mottev�en megn�vekedett egy �j technol�gi�nak k�sz�nhet�en, mely a nukle�ris �zemanyagot a tengerv�zb�l nyeri.

4.5 billi� tonn�ra tehet� annak az ur�nk�szletnek a nagys�ga mely a vil�g tengereiben �s �ce�njaiban oldott �llapotban jelen van, igen alacsony, hozz�vet�legesen 3.3 ppb koncentr�ci�ban.

2020

Ez id�ig az �ce�nokb�l az ur�nt olyan speci�lis sz�nyegek seg�ts�g�vel nyert�k, melyek sz�laiba k�l�nleges elnyel� vegy�leteket �gyaztak. Ezek a vegy�letek k�miai reakci�ba l�pve az ur�nnal megk�t�tt�k azt. Miut�n p�r h�tig a tengerbe voltak mer�tve ezek a sz�nyegek, gyenge savval �tmost�k �ket, hogy kinyerj�k a megk�t�tt ur�nt, majd �jra �s �jra hetekre a tengerbe mer�tett�k �ket, hogy tov�bbi ur�nt nyerjenek. B�r ezek a k�s�rletek igazolt�k az ur�n a tengerekb�l kinyerhet�, a k�lts�gek meglehet�sen magasak voltak, 260 doll�r fontonk�nt (1 font=0,46kg). Ez versenyk�ptelen a manaps�g �zemel� gazdas�gos ur�nb�ny�kkal, ahol a kinyer�si k�lts�g 20 doll�r/font, valamint a j�v�beni magasabb k�lts�g�, �vsz�zadokra elegend� megkutatott k�szletekkel szemben is, ahol ugyanez a k�lts�g sehol nem haladja meg a 115 doll�r/fontot. A tengerb�l val� kinyer�s kutat�si tapasztalatait vitatt�k meg augusztusban az Amerikai Vegy�szeti T�rsas�g konferenci�j�n Philadelphi�ban, ahol k�t kutat�csoport is �j sz�ltechnol�gi�kat mutatott be, melyek dr�mai m�don megn�velik a tengeri ur�nkihozatalt.

Az Amerikai Egyes�lt �llamok Energia�gyi Miniszt�rium�hoz tartoz� Oakridge-i laborat�rium vezet� kutat�inak �s a Florida Hills v�llalat egy�ttm�k�d�s�nek k�sz�nhet�en egy mer�ben �j elnyel� anyagot fejlesztettek ki. A sz�nyegek �gynevezett HiCap sz�lakb�l �llnak (ez a nagy kapacit�s angol szavak �sszemos�s�b�l sz�rmazik), melyek nagy fajlagos fel�lettel rendelkeznek. Ezeket besug�rozz�k,majd olyan k�miai vegy�letekkel reag�ltatj�k, melyek affinit�sa az ur�n ir�ny�ba igen magas. A tengerben t�lt�tt id� �s az ur�n kinyer�se ut�n a sz�nyegeket k�liumhidroxiddal kisavazz�k az �jrafelhaszn�l�s �s a kondicion�l�s �rdek�ben.

Az Oak Ridge-iak szerint, a sz�lak �tsz�r magasabb elnyel� kapacit�ssal rendelkeznek, gyorsabban nyerik ki a v�zb�l az ur�nt, �s jobb szelekci�s tulajdons�gokkal rendelkeznek, mint az eddig haszn�ltak. Ezek az eredm�nyek azt mutatj�k, hogy a nagyobb fajlagos fel�let� sz�lak, nagyobb kapacit�s�ak is.

A m�sik kutat�s eredm�ny, melyet a konferenci�n k�zz�tettek, a kitinalap� sz�lak haszn�lat�val kapcsolatos. A kitin, egy hossz�l�nc� biopolimer, amely a garn�la r�kok p�nc�lj�b�l (is) nyerhet�. Az Alabamai Egyetem kutat�i Robin Rogers vezet�se alatt munk�lkodnak egy nagy fajlagos fel�lettel rendelkez� elnyel� anyag l�trehoz�s�n,mely a hal�szati iparb�l sz�rmaz� kitingyant�kat alkalmazza. Roger rem�li, hogy kutat�sai tov�bb n�velik a tengeri ur�nkihozatalt.

A konferencia v�g�n �sszegezve az el�ad�sokat meg�llap�tott�k, hogy az �j technol�gi�knak k�sz�nhet�en az ur�n tengerb�l val� kinyer�si k�lts�ge fontonk�nt kb. 135 doll�rra szor�that�. B�r ez a k�lts�g m�g nem versenyk�pes a jelenlegi b�ny�szati technol�gi�khoz k�pest, m�g �gy is csak a megtermelt teljes nukle�ris energiak�lts�g 5%-�t teszi ki. Ebben az olvasatban a nagymennyis�g� tengeri ur�nkihozatal, ha m�g magasabb k�lts�gen is, de biztos�tja az ur�n alap� energiatermel�s j�v� �vezredbeli �letk�pess�g�t. A k�szletek fogy�s�nak ideje tov�bb tolhat� az elhaszn�lt �zemanyag kazett�kban tal�lhat� ur�n reprocessz�l�s�val, olyan tov�bbfejlesztett reaktorok alkalmaz�s�val, melyek nukle�ris hullad�kot hasznos�tanak, vagy olyan blokkok �p�t�s�vel, melyek hasad�anyagot �ll�tanak el� �zem k�zben nem hasad� k�pes �zemanyagb�l.

(�ssze�llitotta: Schnepp P�ter)

Forr�s: DOE - Oak Ridge