Az Európai Parlament támogatja az atomenergia beruházási tervet
2009. február 3-án az Európai Parlament nagy többséggel (406 – igen, 168 – nem és 87 tartózkodás) fogadta el a „Második stratégiai energia-felülvizsgálat (SER II)” c. jelentést, amelyet a francia Anne Laperrouze terjesztett elő. A Laperrouze jelentés szorgalmazza egy nukleáris beruházási ütemterv kidolgozását és kiemeli az ellátásbiztonság, az energia függetlenség és az infrastrukturális beruházások fontosságát. Azt javasolja, hogy az EU energiapolitikája kiegyensúlyozott széndioxidot nem kibocsátó forrásokra támaszkodjon, a legkevesebb kibocsátást okozó fosszilis fűtőanyagok és az új széndioxid kibocsátást gátló technológiák valamint az atomenergia alkalmazása csak a műszakilag elérhető legnagyobb biztonság mellett és transzparens módon történhessen. Ajánlást tesz arra, hogy kötelező legyen krízisterveket kidolgozni gázhiány esetére, és több villamos hálózati kapcsolat létrehozására a tagországok között. Új klímavédelmi célokat fogalmaz meg (2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-os csökkentése, a megújuló források részarányának növelése 60%-ra és az energiahatékonyság javítása 35%-kal) és további beruházásokat szorgalmaz a nukleáris energiaszektorban.
A Laperrouze jelentést támogató szavazás eredménye aláhúzta, hogy az Európai Parlament nagy többsége az atomenergiának fontos szerepet szán az energiaforrások között az EU energiapolitikájában. További információk: az Európai Parlament honlapján.
A nukleáris biztonság EU keretei
2009. április 22-én az Európai Parlament meggyőző többséggel (511 igen, 116 nem és 36 tartózkodás) hagyta jóvá a nukleáris biztonsági direktíváról szóló jelenést. Az Európa Tanács 2008 novemberében tett javaslatot a nukleáris biztonság közösségi kereteinek létrehozására egy direktíva kidolgozásával. Az Euratom egyezmény szerint a kérdésben az Európai Parlamentnek csupán véleményezési lehetősége van. A jelentés, amelyet a svéd Gunnar Hökmark terjesztett elő, ennek ellenére megmutatta, milyen nagy támogatottsága van a képviselők között egy olyan közösségi szabályozási keretnek, amely a folyamatosan javuló biztonsági szabványokra támaszkodva hozzájárul Európa valamennyi nukleáris létesítményének biztonságos működéséhez. A jelentés hangsúlyozta, hogy a biztonság mind a nukleáris szektorban dolgozókra, a lakosságra és a környezetre vonatkozik. Sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti nukleáris felügyeletek függetlenségét.
A Hökmark jelentés elfogadása megmutatta, hogy növekszik az atomenergia támogatottsága az Európai Parlamentben. Ezt megerősítette az is, hogy a Zöld Párt valamennyi módosító javaslatát elvetették.
2009. június 25-én a Környezetvédelmi Tanács Luxembourgban jóváhagyta a nukleáris biztonsági direktívát, amely meghatározza a közösségi szabályozási kereteket és a nukleáris biztonsági szabványok további összehangolásának elvén alapszik.
Az új szabályozás ismételten aláhúzta, hogy a biztonság mind a dolgozókra, mind a lakosságra és a környezetre vonatkozik és alapvető jelentőségű. Az európai nukleáris ipar üdvözölte a direktívát, hangsúlyozva, hogy a biztonság mindig is az ipar egyik legfontosabb szempontja volt és az marad a jövőben is. Az ipar mindig is támogatta egy közösségi szintű keretszabályozás kidolgozását, hogy még jobban össze lehessen hangolni a biztonsági szabványokat valamennyi európai nukleáris létesítményben.
A direktívátA direktívát, amely jogilag kötelező érvényű, be kell illeszteni a tagországok nemzeti jogrendszerébe biztosítva a nemzeti nukleáris felügyeletek függetlenségét. Ez a szabályozás javítani fogja az atomenergia társadalmi elfogadottságát, garanciát adva az EU polgárainak a nukleáris létesítmények biztonságát. További információk: a Tanács sajtóközleménye, a direktíva szövege (angol, magyar).
Európai Nukleáris Fórum (ENEF) az atomenergia fejlődésért
2009 május 29-én került sor az Európai Nukleáris Fórum negyedik ülésére Prágában, a cseh elnökség ideje alatt. Az ülés aláhúzta az ENEF kereteiben folyó munka fontosságát az EU atomenergia politikájának alakításában.
Az ülést Jan Fisher, cseh miniszterelnök és kollégája Robert Fico, szlovák miniszterelnök nyitotta meg. Az ülés az akkor még elfogadás előtt lévő nukleáris biztonsági direktívára koncentrált és azt teljes mértékben támogatta. Tóth János, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Közlekedési és Energia szekciójának elnöke sürgette, hogy az ENEF munkája minél szélesebb körben váljon ismertté a szélesebb közvélemény előtt is, hiszen végeredményben az új atomerőművek sorsát a társadalmi elfogadottság fogja eldönteni.
Három antinukleáris szervezet (Greenpeace, Föld barátai, Sortir du Nucléaire) kivonult a tanácskozásról, mert úgy érezték, hogy a Fórum az atomipar támogatja. Más civil szervezetek viszont benn maradtak az ülésteremben.
Az ENEF munkabizottságainak vezetői beszámoltak az eddig végzett munkáról. A Fórum elhatározta, hogy az eddigi évi két ülés helyett ezentúl évente egyet tartanak, hogy több időt hagyjanak a munkabizottságoknak.
Intézményi változások: új Európai Parlament, Baroso elnök második periódusa
2009. június 7-én voltak az európai parlamenti választások. A jobbközép Európai Néppárt Európai Demokraták (EPP-ED) lett a választások egyértelmű győztese, amely főleg a második legnagyobb parlamenti csoporttól, az Európai Szocialistáktól hódított el mandátumokat. A választások eredményeként megjelent az euro szkeptikusok szövetsége az Európai Konzervatívok és Reformisták néven, amelyhez a brit konzervatívok (akik korábban elhagyták a néppárti csoportot) és a cseh valamint lengyel euro szkeptikusok.
Felvetődik a kérdés, mennyire támogatja majd az újonnan választott Európai Parlament az atomenergiát. A néppárti csoport általában kedvezően ítéli meg a nukleáris energiát, kivéve az olyan atomenergia ellenes országokat, mint Ausztria, Írország és Görögország. A konzervatívoktól az lehet várni, hogy nagyjából követik majd a néppárti támogató politikát az atomenergia területén. A szocialisták és a liberálisok megosztottak a nukleáris kérdésekben. A zöld pártok, amelyek ellenzik az atomerőműveket, növelni tudták képviselőik számát 43-ról 52-re.
2009. június 18-án az EU kormányfői egyhangúan támogatták José Manuel Barroso újraválasztását a Tanács elnökévé. Az újraválasztást a nukleáris ipar szempontjából pozitívan lehet értékelni, mert Baroso többször is elismerte az atomenergia fontosságát az alacsony széndioxid kibocsátású energiaforrások között.
A lisszaboni szerződés elfogadását követően 2009 novemberében az Európai Parlament összetétele megváltozott. 2009 decembere óta 751 képviselő van a Parlamentben (szemben a júniusban megválasztott 736-tal). Néhány politikai csoport megváltoztatta a nevét, és mint várható volt az európai konzervatívok és reformisták saját csoportot alakítottak. Az Európai Parlamentben a következő csoportok (frakciók) vannak: Európai Néppárt (EPP) 265 képviselő, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 184, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) 84, Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) 55, Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 54, Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal (EUL/NGL) 35, Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 32, független 27.
További 15 mandátum vár betöltésre, amire előreláthatólag 2010 elején kerül sor. Azt még nem lehet tudni, hogy ezek a képviselők melyik csoporthoz csatlakoznak majd.
Az Európai Parlament új elnökének és a bizottságok új vezetőinek megválasztása
2009. június 14-16 között tartotta az újonnan megválasztott Európai Parlament első plenáris ülését Strasbourgban. Ekkor választották meg a Parlament új elnökét és a bizottságok vezetőit. Mivel a Európai Néppárt csoport nyerte a választást, az ő jelölhetett elnököt. Ennek eredményeként a Parlament elnökévé választották Jerzy Buzek lengyel képviselőt, aki a szavazatok döntő többségét kapta (555, 86%). A megválasztott elnök két és fél évig fogja ellátni tisztségét.
A német Herbert Reul lett az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) vezetője. Az előző ciklusban ő volt a szerzője annak a jelentésnek, amely a hagyományos energiaforrásokkal és az energiatechnológia kérdéseivel foglalkozott. A jelentést a Parlament 2007 októberében fogadta el. Ez a jelentés az atomenergiáról olyan véleményt fogalmazott meg, hogy az a legnagyobb kis széndioxid kibocsátású energiaforrás Európában és ezért kulcsszerepet játszik Európa jövőbeli energiaellátásában. Herbert Reul megválasztása azt jelzi, hogy az Európai Parlament az atomenergiát egyenrangúnak tekinti a többi energiaforrással. Az ITRE bizottság magyar tagjai Balczó Zoltán (független) és Herczog Edit (S&D), míg a bizottság póttagja Gyürk András (EPP).
A Környezetvédelmi Bizottság új vezetőjének a német Jo Leinent (S&D) választották meg, akitől nem lehet a nukleáris energia támogatását várni. A magyarok közül a bizottságban tag Áder János (EPP), póttagok Balczó Zoltán (független) és Tabajdi Csaba (S&D).
Az Európai Bizottság több beruházást ajánl a tiszta technológiák kutatásába, beleértve az atomenergiát is
2009. október 7-én az Európai Bizottság közleményt adott ki az alacsony széndioxid kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe való beruházásokról. A közlemény fontos lépés a Stratégiai Energiatechnológiai Terv (SET-Plan) megvalósítása érdekében, amely az Európai Unió energia- és klímavédelmi politikájának legfontosabb technológiai eleme. A szöveg megemlíti, hogy a kulcsfontosságú tiszta technológiák fejlesztése több forrást igényel, beleértve a fenntartható atommaghasadást is.
A fenntartható maghasadást a Bizottság kiváló alacsony széndioxid-kibocsátással járó technológiának tarja és azt javasolja, hogy ennek fejlesztésébe a következő tíz évben 7 milliárd Eurót fordítson abból az 50 milliárdból, amelyet a tiszta energiatechnológiák fejlesztésére ajánlanak azért, hogy támogassák a munkahelyteremtést, a növekedést és a versenyképességet az Unióban. Ez a jelenleg évi 3 milliárd Eurót kitevő keretet 8 milliárdra növeli.
Végezetül a közlemény hangsúlyozza, hogy mind a köz- mind a magánszféra beruházásait ösztönözni kell, ami további lendületet ad a Stratégiai Energiatechnológiai Terv megvalósításához.
További információk: a Bizottság sajtóközleménye és a dokumentum szövegeTovábbi információk: a Bizottság sajtóközleménye és a dokumentum szövege.
Technológiai Platform a radioaktív hulladékok földalatti elhelyezésére
2009. november 12-én Brüsszelben bejelentették, hogy az Európai Bizottság támogatásával technológiai platform (GD-TP) indul a radioaktív hulladékok földalatti elhelyezésére. Az európai technológiai platformok (TP) olyan keretrendszerek, amelyekben az érdekeltek részvételével meghatározzák az adott terület kutatási-fejlesztési feladatait, a hozzájuk tartozó ütemtervet és a kulcstechnológiák kifejlesztésének cselekvési tervét. A platformban mind az ipar, mind a végfelhasználók részt vesznek. A megfogalmazott technológiai célok elérése hozzájárulnak az EU jövőbeli versenyképességének javításához.
A most induló platform létrehozásában döntően a svéd, finn és francia raA most induló platform létrehozásában döntően a svéd, finn és francia radioaktív hulladékkezelő szervezetek játszottak szerepet. Hozzájuk más országok hasonló szervezetei is csatlakoztak. A tagok között megtalálhatók az ONDRAF/NIRAS (Belgium), a Posiva (Finnország), az ANDRA (Franciaország), az ENRESA (Spanyolország), az SKB (Svédország), a NAGRA (Svájc) és az NDA (Egyesült Királyság). Az előkészületekbe bevonták a Német Gazdasági és Technológiai Minisztériumot (BMWI) is. Ezenkívül, más érdekelt kutatási szervezettel, nemzeti hatóságokkal, akadémiákkal és nemzetközi szervezetekkel is konzultáltak.
A platform megalakulásának bejelentésekor nyilvánosságra hozták azt a dokumentumot, amely a szervezet küldetését, céljait, jelentőségét és szervezetét mutatja be. Ebben a dokumentumban foglalták össze azokat a technológiai lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 10-15 éven belül megépíthető legyen a világ első földalatti tárolója a nagyaktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladékokra. A program elkötelezte magát, hogy a legmagasabb biztonsági és környezetvédelmi normákat tekintik irányadónak tevékenységük során. További információk a platform honlapján.
Uniós stratégiai döntés a koppenhágai klímavédelmi konferenciára: az atomenergia része az alacsony széndioxid kibocsátással járó energiatermelési technológiáknak
2009. november 25-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a koppenhágai klímavédelmi konferencián (COP-15) képviselendő EU stratégiáról. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az alacsony széndioxid kibocsátással járó technológiák felé történő törekvésben az atomenergiával középtávon komolyan számolni kell az alkalmazott energiaforrások összességének egyik fontos elemeként. Ugyanakkor a szöveg felhívja a figyelmet, hogy a nukleáris fűtőanyag-ciklus biztonságával kapcsolatos kérdést megfelelően kell kezelni nemzetközi szinten a lehető legmagasabb szintű biztonság szavatolása érdekében.
A konferencián a parlamenti delegációban mintegy 50 képviselő vett részt, a delegációt Jo Leinen, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke vezette. Connie Hedegaard-ot, aki a konferencia elnöki tisztét töltötte be, a Baroso elnök az új Bizottságban a klímaügyek biztosává jelölte.
Német jelölt az Európai Bizottság energiaügyi biztosának
2009. november 27-én Jose Manuel Baroso, az EB elnöke, bejelentette, hogy az energiaügyi biztos posztjára Günter Öttinger német politikust jelöli, aki 2005 óta a baden-würtenbergi tartomány miniszterelnöke. Günter Öttinger az atomenergiát támogató Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja, aki kijelentette, hogy támogatja a német atomerőművek üzemidejének meghosszabbitását.
A környezetvédelmi biztosi helyre Baroso elnök, a szlovén Janec Potocnikot jelöli (jelenleg kutatási-fejlesztési biztos), míg az újonnan létesülő klímaügyi tárca vezetőjének a dán Conni Hedegaardot javasolja.
Minden biztos jelöltet meghallgatnak az Európai Parlament megfelelő bizottságai. A jelölésekről az Európai Parlament 2010 január 26-án szavaz, ami után a Tanács hoz végső döntést. Az új biztosok várhatóan február közepén kezdhetik el a munkát.
Az EU energiapolitikáját érintő legfontosabb események 2008-ban