Az EU energiapolitikáját érintő legfontosabb események 2008-ban

2008 január 23.– Az Európai Bizottság elfogadta az energiapolitikai és éghajlat-változási javaslatcsomagot.

Az Európai Bizottság energiapolitikai és éghajlat-változási javaslatcsomagja számos olyan ajánlást tartalmaz, amelyek célja, hogy segítsék a tagországokat a CO2 kibocsátás csökkentésében. Ide tartozik, például, kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) változása is. Így a szén-dioxid kibocsátók mindegyike ösztönözve lesz a tiszta termelési technológiák fejlesztésére. A javaslatcsomag célja, hogy az Európai Unió megvalósítsa az üvegházhatást okozó gázok 20 %-os csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásoknak a teljes energiafelhasználáson belüli arányának 20%-ra történő emelését 2020-ig.

Az atomenergiára Barroso elnök beszédében nem tett utalást, de az Andris Pielbags, az EU energiaügyi biztosa sajtóértekezletén már a nukleáris energiát, mint a széndioxid-kibocsátás elkerülésének eszközeként említette.

A javaslatcsomagot a Tanács és az Európai Parlament 2008. decemberében fogadta el.

További részletek


2008. február 28. – Az Energia Tanács elfogadta az „Európai stratégiai energiatechnológiai tervet (SET-terv)”.

A Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács elfogadta a SET-tervet, amelynek célja, hogy támogassa a kis széndioxid-kibocsátású technológiák kutatását és fejlesztését. A tervet a Bizottság 2007 novemberében tette közzé és hosszú idő óta ez az első, magas szintű dokumentum, amely elismeri az atomenergiát, mint az EU energiapolitikájának kulcselemét. A dokumentum értékelése szerint a nukleáris energia más kis-kibocsátású energiaforrásokkal együtt hozzájárul a kis széndioxid-kibocsátású gazdaságra 2050-ig való áttéréshez az Európai Unióban

A Tanács által elfogadott dokumentum a kutatás-fejlesztés EU szintű koordinációjának erősítését javasolja. A célok megvalósítására kiemelt ipari kezdeményezések felállítására kerül sor (European industrial initiatives - EII), amely nemcsak a megújuló forrásokat foglalja magába, hanem a maghasadást, a széndioxid-visszatartást és -tárolást valamint a villamos hálózatot is. A SET-terv finanszírozása különböző módokon valósulhat meg, beleértve a a köz- és magánszféra partnerségét és az érdekelt tagországok összefogásával. Az atomenergiára vonatkozó kezdeményezésekkel a Fenntartható Nukleáris Energia Technológiai Platform (SNE-TP) lett megbízva.

Noha a Tanács jóváhagyta a SET-tervet, meg kellett találni azt a kompromisszumos formát, amely eloszlatta az osztrák kormány azon félelmét, hogy az EU pénzeket atomenergia kutatásokra lehessen felhasználni. Ezért a SET-terv tartalmazza a kiemelt ipari kezdeményezéseket, de nem nevezi meg azokat. Ezenkívül a Tanács aláhúzta, hogy a terv elfogadása nem jelenti azt, hogy a megvalósításhoz EU alapokat használnak fel.

További részletek


2008 május 23. – Az Európai Nukleáris Energia Fórum második ülése

Az Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) második ülésének megnyitóján, Prágában Barroso, bizottsági elnök, az ENEF fontosságát hangsúlyozta, mivel – véleménye szerint – az atomenergia fontos eszköze a kis széndioxid-kibocsátású EU gazdaság elérésének. „A Fórumot azért hozták létre, hogy az atomenergiáról folyó nyílt európai eszmecsere iránti igényre válaszoljon. (…) Jelenleg növekvő és megújuló érdeklődés tapasztalható az atomenergia iránt, mind globálisan, mind az Európai Unió tagországaiban. Az atomenergia jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, mivel a széndioxid-mentesen termelt villamos energia kétharmadát állítja elő az Európai Unióban.

A Fórum első ülésén (Pozsony, 2007. november) három munkacsoportot hozott létre a lehetőségek, a kockázatok és az átláthatóság kérdéseinek tanulmányozására. Ezen az ülésen a résztvevők a korábban létrehozott három munkacsoport tevékenységével foglalkoztak.

Az európai nukleáris ipar, amely kulcsszerepet játszott az ENEF létrehozásában, továbbra is folyamatosan támogatja annak munkáját és hangsúlyozza, hogy a Fórum fontos feladatot lát el az EU atomenergia politikájának formálásában.

További részletek


2008. július 3.– Az atomenergia társadalmi elfogadottsága növekszik az Európai Unióban

Az Európai Bizottság közzétette az Eurobarometer felmérését, amely a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási adatokat tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy a legutóbb 2005-ben végzett hasonló kutatáshoz viszonyítva fokozatos és jelentős javulás tapasztalható az atomenergia elfogadottságában. Jelenleg EU szinten az atomenergiát támogatók és ellenzők részaránya megegyezik (45%), míg 2005-ben a támogatók csak 37%-ot tettek ki az ellenzők 53%-ával szemben. Ez azt mutatja, hogy nincs okunk feltételezni, hogy a közvélemény megakadályozza az új atomerúművi blokkok építését.

Ezzel együtt a radioaktív hulladékok továbbra is nyugtalanítják az embereket. Azok között, akik ellenzik az atomenergiát tízből négyen változtatnának véleményükön, ha úgy éreznék, hogy a radioaktív hulladékok kérdése megoldott. Ebben az esetben már az EU lakosságának 61%-a támogatná az atomenergiát, a 2005 évi 57%-kal szemben.

A felmérés rámutat, hogy az EU lakossága egyre inkább tisztában van az atomenergia előnyeivel:

További részletek


2008. november 3 – 4. – Az Európai Nukleáris Energia Fórum harmadik ülése

Pontosan egy évvel azután, hogy megalakították az Európai Nukleáris Energia Fórumot, került sor a harmadik ülésre Pozsonyban. A Fórum munkájában az atomenergiában érdekelt szervezetek csaknem 200 képviselője vett részt. Köztük volt Robert Fico szlovák, és Mirek Topolanek, cseh miniszterelnök, de számos miniszter, magas-beosztású kormánytisztviselő is jelen volt. A tanácskozás résztvevői között megtalálhatók voltak Európa Parlamenti képviselők, EU intézményeinek vezető munkatársai, az európai nukleáris ipar vezetői, civil szervezetek tagjai és pénzügyi szakemberek.

A Fórom napirendjén a munkacsoportok eddigi tevékenységének értékelése szerepelt, amelyet az egyes csoportok vezetői terjesztettek elő.

Az Tájékoztatási és Átláthatósági Munkacsoport vezetője, Tóth János által tartott beszámolót követő vita olyan kérdéseket vetett fel, hogyan lehet javítani a társadalmi párbeszédet, és hogyan lehet meghatározni a helyi és országos szintű döntéshozók szerepét.

A Kockázatok munkacsoport (vezetője Dr. Walter Hohlefelder – E.ON) hangsúlyozta, hogy szükség van a nukleáris biztonság szabályozásának európai kereteire, és ezt a Bizottságnak célszerű figyelembe venni a nukleáris biztonsági direktíva előkészítése során.

A Lehetőségek munkacsoportot vezető Jean-Pol Poncelet (AREVA) arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomenergia versenyképessége jó és konkrét lehetőségeket mutatott be a stabil és megfizethető villamosenergia-árak elérésére az európai felhasználók számára.

További részletek


2008. november 13, – Az Európai Bizottság kiadta az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatával foglalkozó intézkedéscsomagját (SER II) és a Nukleáris Tájékoztató Program (PINC) aktualizált változatát

Az Európai Bizottság ebben a két dokumentumban összegezte azokat az eredményeket, amelyek alátámasztják, hogy az atomenergia az EU kis-széndioxid kibocsátású energetikájának kulcseleme lesz. Főleg a PINC aktualizált változata arra hívja fel a figyelmet, hogy gyors és tartós beruházási programra van szükség az atomenergia területén, és szükség van a piaci beruházási döntések és a hatósági szabályozás közötti egyensúly megteremtésére az atomenergia fejlődésének elősegítése érdekében, hiszen a nukleáris energiának fontos szerep jut abban, hogy az EU villamosenergia-termelésének csaknem kétharmada kis szén-dioxid-kibocsátású legyen a 2020-as évek elejére.

További részletek: SER II , PINC


2008. november 26. – A Fenntartható Nukleáris Energia Technológiai Platform (SNE-TP) közgyűlése a maghasadásos reaktorok kutatás-fejlesztéséről tárgyalt

A Fenntartható Nukleáris Energia Technológiai Platform (SNE-TP) első közgyűlésére 2008. november 26-án került sor Brüsszelben. A több mint 230 résztvevő 67 olyan szervezetet képviselt, amelyek a maghasadáson alapuló technológiai kutatásában érdekeltek. Az eseményen a tagokon kívül újságirók és más európai intézmények képviselői is részt vehettek. A három plenáris ülés napirendjén a kutatás-fejlesztési prioritások, az „Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) és kutatás-fejlesztési munkák finanszírozása szerepelt.

További részletek


2008 november 26. – Az Európai Bizottság elfogadta az új nukleáris biztonsági direktívára vonatkozó javaslatot

Az Európai Bizottság elfogadta az új nukleáris biztonsági direktívára vonatkozó javaslatot. A dokumentum, amelynek címe „A nukleáris biztonság Közösségi kereteinek létrehozása” annak a hosszú előkészítő folyamatnak az eredménye, amelyben az érdekeltek széles köre vett részt beleértve a nemzeti nukleáris biztonsági hatóságokat, a nemzetközi szervezeteket és az Európai Nukleáris Energia Fórumot (ENEF).

A Bizottsági javaslat alapvető célja a nukleáris biztonság és annak szabályozásának elérése, fenntartása és folyamatos javítása a Közösség országaiban, valamint a nukleáris biztonsági hatóságok szerepének megerősítése. Az európai nukleáris ipar, többek között az ENEF munkájának támogatásával jelentős szerepet játszott az előkészítő folyamatban, amelyet a Bizottság is elismert. A kidolgozott javaslat hasznos vitalapként szolgálhat, amely elvezethet az EU közös jogi kereteinek létrehozásához a nukleáris biztonság területén.

Az ipar osztja a Bizottság véleményét, amely szerint az új direktíva, azzal hogy hangsúlyozza az érdekeltek és érintettekkel való konzultációt és az átláthatóságot, hozzájárulhat ahhoz, hogy a közvélemény megfelelően értékelje az atomenergia biztonságát.

További részletek

Forrás: FORATOM


Lengyel atomerőmű-építési tervek

Donald Tusk, lengyel miniszterelnök a 2009 januári gázkrízis következményeit értékelve úgy nyilatkozott, hogy az ország energiaellátásának lehetőleg minél több forrásból célszerű biztosítani, ezért a legnagyobb lengyel áramszolgáltató a Polska Grupa Energetyczna komolyan mérlegeli az atomenergia alkalmazását is. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány már megvalósíthatósági tanulmányokat és környezeti hatás vizsgálatokat végeztet annak érdekében, hogy megtalálják a nukleáris erőmű telephelyét. A tervek szerint 2020-ban már egy vagy két reaktor termel majd áramot. Korábban Lengyelország jelezte, hogy részt venne annak az új atomerőműnek az építésében, amelyet a három balti köztársaság kezdeményezett Litvániában.

Santiago San Antonio, a FORATOM vezetője a hírt értékelve hozzátette, hogy ez a döntés segítheti Lengyelországot a klímavédelmi kötelezettségek teljesítésében, hiszen ma a lengyel áramtermelés csaknem 90%-a széntüzelésű erőművekből származik.