Heti hírvilág (2014. augusztus 25 – 31.)
A szomszédos bács–kiskun megyei települések után Paks térségében folytatódnak az augusztus 15-én indult, a paksi atomerőmű telephelyén létesíteni tervezett két új atomerőművi blokk telephelyvizsgálatához kapcsolódó geofizikai mérések. A társaság hétfőn, sajtótájékoztatón számolt be a mérések műszaki jellemzőiről, időzítéséről, az esetleges károk teljes megtérítésére vonatkozó információkról – tudósított a Paks-Press. A tolna megyei Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Pusztahencse, Tengelic, Fadd térségében folytatódik az MVM Paks II. Zrt. megbízásából az új atomerőművi blokkok létesítéséhez, majdani biztonságos működésének szavatolásához szükséges telephely-vizsgálati program. Az augusztus 15-én indult 3D szeizmikus mérés a kalocsai, a paksi és a tolnai járás több településén, összesen 294 négyzetkilométeres területet érint. A méréseket az MVM Paks II. Zrt. megbízásából a lengyel Geofyzika Torun S. A. és magyar alvállalkozója, a TDE Services Kft. végzi. A kutatásokat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Pécsi Bányakapitányságon keresztül engedélyezte, a kivitelezési munkák a kutatási engedélyben foglalt hatósági, szakhatósági kikötések, korlátozások figyelembe vételével kezdődtek meg minden területen.
A Roszatom állami atomenergetikai konszern sajtóközleménye szerint rendben megérkezett a 2003-as súlyos paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemkötegekből származó besugárzott fűtőanyag a Roszatom urali üzemébe, ahol annak feldolgozását végzik majd – jelezte az AtomenergiaInfo. Összesen 30 sérült fűtőelemkötegből származó 3356,7 kg besugárzott fűtőanyag érkezett Paksról a Cseljabinszk megyében található Majak üzembe, ahol a feldolgozást az arra vonatkozó technológia alapján végzik majd el. A közlemény szerint a szállítást – a radioaktív anyagok fizikai védelméről szóló nemzetközi és orosz előírásokkal teljes összhangban – vasúton végezték, az orosz környezetvédelmi szakhatóság engedélyével. A sérült fűtőelemeket a kormányközi egyezményeknek megfelelően szállították Oroszországba.
Ugyancsak az Atomenergiainfo közölte, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern radioaktív hulladék kezelésével foglalkozó vállalata, a RoszRAO egyike annak a három külföldi cégnek, amelyet felkértek a japán hatóságok a Fukusima Daiichi (Fukusima-1) atomerőműben 2011. márciusában történt baleset miatt elszennyeződött vizek radioaktív tríciumtól való mentesítése.
A Népszabadság által rekonstruálni próbált eseménysorból az újság a nukleáris biztonságot szavatolni hivatott szisztéma működési zavaraira és a szabálykerülést normává emelő kormányzati gyakorlatra is próbál következtetni, s azt állitja, hogy "Itt a piros, hol a piros?”-t játszik a magyar kormány az Európai Unióval a 2003-as paksi üzemzavar során megsérült, immár Oroszországban lévő fűtőelemekkel.. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója nemrégiben jelentette be, hogy Oroszországba szállították a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat. A speciális tokba helyezett sérült fűtőelemeket vasúton vitték a nukleáris fűtőanyag feldolgozását végző oroszországi, majaki üzembe. A lap részben azokra az információkra támaszkodott, amelyeket Jávor Benedek, az Együtt–PM európai parlamenti képviselője „gereblyézett össze” részben az uniós, részben a magyar illetékesektől. Az Európai Bizottság azáltal kerül a képbe, hogy az Euratom szerződés alapján elvileg mind a nukleáris fűtőanyag tranzitját, mind pedig a kinti feldolgozást és a folyamat során képződő hulladék elhelyezését engedélyeztetni kell Brüsszellel.
Augusztus 28-án 01:00-kor az MVM Paksi Atomerőmű 2. blokkjához tartozó 3. turbinát
gépészeti berendezés meghibásodása miatt tervezett módon leállítják és a reaktorblokk
teljesítményét 50%-ra csökkentik. Az esemény a másik három blokk üzemelését nem
befolyásolja – tette közzé az atomerőmű.
Csütörtökön pedig már azt tudatta a társaság, hogy az ütemtervnek megfelelően
felterhelték a 2. blokkot. A2. blokk 3 turbinájához tartozó gépészeti berendezés
javítását követően augusztus 28-án 18:27 órakor az ütemtervnek megfelelően 100%-os
teljesítményszintre terhelték fel a blokkot.
Csak utólag jelentették be, hogy visszaszállították Oroszországba a 2003-ban megsérült - fokozottan veszélyes - paksi fűtőkazettákat. A Népszava információi szerint július közepén történhetett a szállítás, de az ilyenkor szokásos fokozott biztonsági intézkedések részbeni mellőzésével. Az "atomvonatot" csupán a TEK biztosíthatta, de - információik szerint konspiratív okokból - kiterjesztett védelem nélkül. A Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei július 17-én körülvették a paksi atomerőművet - értesült még azon a napon a szokatlan eseményről a Népszava. Forrásunk szerint fokozott ellenőrzést hajtottak végre a déli kapunál, tükrökkel is vizsgálták az áthaladó járművek alvázát, és más biztonsági intézkedéseket is bevetettek. A Népszava az ügyben még aznap kérdéssel fordult az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóságához, azonban semmiféle választ nem kapott - azóta sem.
A fűtőelemek elszállításának körülményeit támadta Jávor Benedek (Együtt-PM) Facebook oldalán. Mint írta: a sérült paksi fűtőelemek szállításának története egyre kacskaringósabb. A hulladék augusztus 11-én megérkezett Oroszországba, de a sztorinak ezzel messze nincs vége. Újabb írásbeli kérdést is beadtam az Európai Bizottsághoz, hogy tisztázzuk végre, jogszerűek-e a szállításra és elhelyezésre vonatkozó szerződések. Ezt követően Szél Bernadett (LMP) adott ki egy közleményt, melyben azt írta, hogy egyre átláthatatlanabb, hogy mi történik a paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemekkel. Nemrég azokat az orosz-ukrán katonai konfliktus ellenére Oroszországba szállították, ám nem kizárt, hogy egy része hamarosan újra Magyarországon lesz, mivel egyre több információ utal arra, hogy a kiszállítás nem volt szabályos. Az LMP a helyzet tisztázása érdekében írásbeli kérdéssel fordult Seszták Miklóshoz.
Biztos, hogy nem lesz Paks II., és nem lesz Déli Áramlat – jelentette ki a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Székely Árpád, volt moszkvai nagykövet annak kapcsán, hogy a Rubicont Oroszország ma átlépte és megszállta Ukrajnát. Székely Árpád arra lesz kíváncsi, hogy erre mit fog reagálni az Orbán-kormány. Azt is elmondta, a mai nappal világossá vált, hogy Ukrajna nem fog kelet felé orientálódni és csatlakozni az eurázsiai szövetséghez, a vámunióhoz, ez az opció mára megszűnt.
Belgiumban a szövetségi terrorizmus-ellenes ügynökség OCAD vizsgálatot indított egy olajszivárgás miatt, mely a doeli atomerőmű négyes reaktorban történt még augusztus első felében – közölte a GreenProfit. Nemrég a reaktor váratlanul leállt, mert 90 ezer liter olaj szivárgott el, és a gőzturbina túlmelegedett. Már a helyszíni szemle alapján is nyilvánvaló volt, hogy szándékos, kézi beavatkozás történt. A FANC ellenőrei pedig később hivatalosan is megállapították, hogy a szivárgást szándékosan okozták.
Állami gondozott gyermekek érkeztek egy közös táborozás eredményeként az atomerőmű-látogatásra – írta a teol.hu. Az erőmű mellett a város látnivalóival is ismerkedett a kis csapat, amelynek utazásához az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. biztosította az autóbuszt. A Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság kapospulai gyermekotthona tíz 8 és 18 év közötti gyermekeket nevel egy lakásotthonban. A nyári időszak különösen lassan telik, ezért minden szervezett program különleges élmény a gyerekek számára, mondta el Varga Piroska gyermekgondozó, a gyerekek nevelőnője. A kapospulai gyerekek előbb az atomerőmű látogató központját nézték meg, majd az Atomenergetikai Múzeumot járták végig. Varga Piroska szerint nagy hatással voltak a gyerekekre a hatalmas gépek, berendezések.
A villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy társaságcsoportba akarja szervezni a kormány a holding alapú közszolgáltatási rendszer részeként - az erről szóló kormányhatározat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg – közölte a klubradio.hu. A kabinet egy augusztus 15-én megjelent határozattal már munkacsoportot hozott létre a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére. Ennek a munkacsoportnak - a mostani közlönyben olvasható határozat értelmében - úgy kell előkészítenie a jogszabálytervezeteket, hogy a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy társaságcsoportba szervezzék. Emellett úgy kell kidolgozni a javaslatokat a munkacsoportnak, hogy az egységes közműszolgáltató társaságcsoport, valamint a központi adatfeldolgozó társaság feletti tulajdonosi jogokat és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos általános szabályozási jogkört a Miniszterelnökséget vezető miniszter lássa el, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig gondoskodjon az energiaellátás biztonságáról, lássa el az árszabályozási feladatokat, továbbá a közszolgáltatások megrendelésével kapcsolatos feladatokat.
A cél az, hogy Magyarországon lehessen a legolcsóbban az energiához hozzájutni mind a háztartások, mind a vállalkozások tekintetében – vetette fel Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője az M1 Ma reggel című műsorában – a dehir.hu szerint. Hozzátette: a háztartásoknak a megfizethető energia nagyon nagy biztonságot jelent, a vállalkozásoknak pedig versenyelőnyt, illetve annak a versenyhátránynak a ledolgozását, mely 2002 és 2010 között alakult ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban harmad- és negyedáron lehet beszerezni bizonyos energiafajtákat az európai árakhoz képest. Ezért képviselte a Fidesz az európai parlamenti választáson is azt, hogy az energiabiztonság, az energiaellátást, az energia árának meghatározását, olcsóbbá tételét európai szinten is kezelni kell – magyarázta.
A rezsicsökkentés a vártnál több területen fejtette ki hatását: a hazai gáztermelés például csökkent, és gyengélkedik a gáztőzsde, de a felhasználás nőhet, így javulhat a az orosz importgáz-szerződés átvételi kötelezettségének a teljesítése is a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő szerint. A hazai gazdasági élet számos pontján érezteti a hatását a gázárak több lépcsős, összesen 25 százalékos csökkentése. „Induláskor a magyarországi háztartások az európai átlagnál többet fizettek a gázért, de a hazai átlagjövedelmek is sokkal az uniós átlag alatt voltak. Ez utóbbin a rezsicsökkentés sem változtatott. Szilágyi Zsombor emlékeztetett, hogy bár a kormány a rezsicsökkentést az energiaszolgáltatók nyeresége terhére kívánta végrehajtani, ma már túl vagyunk több cég – részben érthetetlen áron történt – állami felvásárlásán, és jelenleg is minden gázszolgáltató tárgyal az állami tulajdonba adásról. Közben a gáz szabadpiaci ára megnőtt, vagyis a rezsicsökkentés áthárult a szabadpiaci fogyasztókra.
Az állam szinte kizárólag az állami tulajdonú villamos művekre és a kis vállalatokra terhelte a szeptembertől hatályos, elvileg összesen 5,7 százalékos lakossági áramdíjcsökkentést - derül ki a nemzeti fejlesztési tárcavezető által közzétett részletes tarifákból – közölte a nol.hu. Az áramot mint terméket az állami konszern szeptember 1-től kilowattóránként (kWh) átlag nettó 13 forint 27 fillérért adhatja tovább a lakossági szolgáltatóknak. Így az MVM számításunk szerint mostantól 12,4 százalékkal kevesebbért adhatja el az úgynevezett "egyetemes szolgáltatásba" tartozó fogyasztóknak szánt áramot. (A nagyobb cégeken kívül szinte minden fogyasztó ide tartozik. E tarifákat a kormány és a szakhivatal határozza meg.)
A rezsicsökkentés részleteiről irt az Inforadio.hu is. Szeptember 1-jétől folytatódik a rezsicsökkentés, a háztartási villamos energia 5,7 százalékkal lesz olcsóbb, de az árcsökkentés ezzel nem fejeződik be, sőt az ipari energia árát is lejjebb kell szorítani - közölte Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az idei három lépcsős rezsicsökkentés részeként októbertől a távhő lesz olcsóbb, 3,3 százalékkal.
Az év első felében a hazai forgalomban tovább nőtt a külföldről származó áram aránya. Könnyű megoldás egyelőre nincs a láthatáron: eddig bármilyen termelési módba fogtunk, a végeredmény drágább lett, mint külföldön. Pedig a MAVIR-nak kötelessége a legolcsóbb forrásból beszerezni az áramot. Ha az külföldi, akkor onnan – jelezte a nol.hu. Noha az árambehozatal aránya egyelőre még messze nem éri el azt a több mint 70 százalékos mértéket, amivel Lázár János riogatta hallgatóságát a paksi bővítés bejelentésekor, az import valóban egyre nő – derül ki a rendszer egyensúlyáért felelős állami NAVIR adataiból. Eszerint az importszaldó (a kivitellel csökkentett behozatal) az első fél évben a fogyasztási átlag 34 százalékát érte el. Igaz, tavasszal az érték már a 40 százalékot közelítette. Csak viszonyításképpen, a legnagyobb hazai erőműnek számító paksi hasonlóképp az igények mintegy 40 százalékát elégíti ki.
"PAKS 2 és ÚJ technológiák, melyek korlátlanul biztonságos energiát adhatnak az
emberiségnek" címmel kezdett cikksorozatot a hirhatar.com.. Többrészes írásuk alapvetően két fő fejezetből
áll. Az első fejezet a paksi atomenergia-termelés bővítésével kapcsolatos aggodalmainkat
fejezi ki.A másodikban pedig arról azenergiatermelési forradalomról szólnak – amit
a Föld exponenciálisan egyre növekvő energiaéhsége csak gyorsít. Immáron belátható
az az idő, mikor bolygónk hagyományos, ún. fosszilis energiakészletei (szén, kőolaj,
gáz és a hasonlók) kimerülnek. Ugyanekkor azonban – a világ józanabbik fele gondolkodásának
köszönhetően – már itt a „kapualjban” kopogtatnak azon az energiafajták technológiái
, melyek korlátlanul biztonságos energiát adhatnak az emberiségnek ,sok szakértő
szerint akár több millió évig is.
A cikksorozat második része itt, a harmadik pedig itt érhető el.
A román Nuclearelectrica atomenergetikai állami vállalat versenytárgyalást írt ki a cernavodai atomerőmű (CNE) hármas és négyes blokkjának megépítésére 6,5 milliárd euró értékben - közölte szerdán a Mediafax hírügynökségre hivatkozva a hirado.hu. A múlt héten elfogadott új privatizációs stratégia szerint a román állam a projekt 51 százalékát adná át az érdekelt magánbefektetőknek, a részvények legalább 30 százaléka pedig állami tulajdonban maradna. Románia kínai segítséggel tervezi bővíteni atomerőművét: az erről szóló szándéknyilatkozatot 2013 novemberében írták alá a szakhatóságok vezetői Bukarestben, Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai és Victor Ponta román kormányfő jelenlétében.
A Heti hírvilág előző számában jeleztük, hogy a Magyar Narancs cikksorozatot indított a 2003-as paksi üzemzavar kialakulásáról. A két részesre tervezett írás második része is megjelent a lapban. Mint ennek bevezetőjében jelzik: néhány hete elszállították a 2003-as üzemzavarban megsérült fűtőelemeket Paksról. A cikk olyan kérdésekre próbál választ találni, hogy eddig mit csináltak a sérült fűtőelemekkle és az mennyibe került? tanult-e Paks a történtekből? Milyen engedélyeket kell beszereznünk, ha atomvonatot akarunk indítani külföldre? A cikk a Magyar Narancs nyomtatott változatában érhető el.
Ukrajnában megkezdték a fáradt nukleáris üzemanyag központi tárolójának építését. Ettől kezdve, a nukleáris hulladékok, amelyeket korábban Oroszországba szállítottak feldolgozásra, Ukrajnában helyezik el. Az Oroszország hangja tudósítása szerint az üzemanyag-tároló a csernobili tilalmi zónában épül majd, azon a területen, ahol 28 évvel ezelőtt az atomerőmű-baleset elpusztított minden életet. Nem is olyan régen az ukrán kormány bejelentette, hogy bioszféra-rezervátumot létesít ezen a területen. Úgy tervezték, hogy stabilizálják a vízjárást, kitisztítják a radionuklidokkal szennyezett talajt. Az emberek régóta nem élnek ott, így nagyszerű rezervátumot lehetne itt létesíteni a vadon élő állatok és növények számára. De a politikai ambíciók erősebbek voltak, mint a környezetvédők hangja. Kijev úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot Moszkvával, és nukleáris hulladéktárolót épít Csernobilben. A projekt megvalósítását az amerikai Holtec International cég vállalta magára. Ettől kezdve a három atomerőmű kiégett üzemanyagát nem viszik feldolgozásra Oroszországba, hanem Ukrajnában gyűjtik össze – mondja Vlagyimir Jevszejev politikai elemző.
Az Egyesült Államok energiaminisztériuma 83, kiválasztott nukleáris kutatási projekthez és infrastruktúra fejlesztéshez ad pénzt. A várt tudományos áttörésektől azt reméli, hogy az ország energiabiztonsága erősödik, üvegházhatású gáz kibocsátása pedig csökken. Mint a vh.hu jelezte, az amerikai energiaminisztérium 67 millió dollárt ad az ország egyetemein, állami laboratóriumaiban és iparában folyó élvonalbeli nukleáris kutatásokhoz annak érdekében, hogy mielőbb tudományos áttörést érjenek el a területükön. A cél Ernest Moniz energiaminiszter bejelentése szerint az, hogy a támogatott 83 projekt eredményei révén javuljon az USA energiabiztonsága, és kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a légkörébe. A pénz a következő atomipari szakembergárda kinevelését is szolgálja.
A hét leginkább kiemelt kérdése a kiélesedett orosz – ukrán helyzethez, vagyis ennek kapcsán a gázszállításokhoz kapcsolódik, szinte valamennyi média számára állandó témát adva:
Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a télre készülve Ukrajnának további 5 milliárd köbméter orosz földgázra lesz szüksége és szenet is importálnia kell, mert a bányák egy része áll a kelet-ukrajnai események miatt – jelezte a hirado.hu. Arszenyij Jacenyuk hozzátette: a Naftohaz ukrán állami gázvállalatnak 3,1 milliárd dollárja van gázvásárlásra. Oroszország Ukrajna gázszükségletének csaknem a felét biztosította tavaly. A gázárvita miatt azonban Moszkva június 16-án leállította a gázexportot Ukrajnába. A Gazprom orosz gázipari cég szerint Ukrajna összesen 5,296 milliárd dollárral tartozik a korábbi gázszállításokért. Ebből 1,451 milliárd dollár a tavaly november-decemberi, és további 3,845 milliárd dollár az április-júniusi számla. Ukrajna lépéseket tett ugyan arra, hogy Nyugat-Európa felől, Magyarországon, Lengyelországon és Szlovákián át szerezzen be fölgázt, ez azonban nem lesz elég a kereslet kielégítésére, ami tavaly 50 milliárd köbméter volt. Ukrajna gáztárózóiban jelenleg 15 milliárd köbméter gáztartalék van - tárta fel az ukrán miniszterelnök.
Ezt követően pedig azt közölte a Világgazdaság, hogy Oroszország bármikor hajlandó az ukrán gázexport felújítására, ha Kijev fizet - mondta az orosz energiaügyi miniszter. Alekszandr Novak kedden bejelentette: "készek vagyunk az exportra, ha jön a pénz." Az orosz miniszter szakértőket idézve azt mondta, hogy "Ukrajna nem lesz képes gond nélkül átvészelni a telet pótlólagos orosz gázszállítások nélkül".
Ugyancsak a tárgyalások megkezdését erősítette meg az oroszhirek.hu cikke, melyben azt közlik, hogy Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tartott szerda hajnalban, rögtön a Poroshenkoval folytatott - akkor már csak négyszemközti - tárgyalása után. Putyin elnök bejelentette, hogy érdemi megállapodásra jutott Poroshenkoval az energia-tárgyalások újraindításáról Oroszország és Ukraja között.
Tovább bonyolította a kérdést az ukrán miniszterelnök szerdai kijevi kijelentése: tudomására jutott, hogy Oroszország azt tervezi, hogy télen blokkolni fogja a Nyugatra történő gázexportját – írja a Reuters anyagára hivatkozva a vs.hu. Kijelentése ismét elmérgesítheti Ukrajna és Oroszország viszonyát.
Az orosz energiaminiszter azonban cáfolta az ukrán miniszterelnök azon állítását, hogy Oroszország a télen le akarja állítani az Európába történő gázszállítást. "Semmi alapja annak az állításnak, hogy le akarnánk állítani az Európába történő gáztranzitot"- idézi Alekszander Novak orosz energiaminisztert a The Moscow Times a vg.hu híre szerint.
Az EU-t és különösen a kelet-európai, orosz gázfüggőségtől leginkább szenvedő országokat megrázta az ukrán parlament felvetése, miszerint esetleg leállítja az orosz gázszállításokat az ukrán hálózaton. Józan megítélés alapján erre nem kerülhetne sor, de a háborús helyzetben a józan ész aligha érvényesülhet maradéktalanul. A gázszállítás leállításának megszellőztetése inkább tekinthető fenyegetésnek, mint valós gazdasági intézkedésnek, hiszen a hangzatos bejelentés az ukrán gazdaságnak és társadalomnak fájdalmasabb lenne, mint az orosz félnek, és az egyik legfontosabb politikai- és gazdasági támogatójának, az EU-nak okozna rövid távon nehezen kezelhető gondokat. Bár az ukrán fenyegetés valóra váltása nem igazán várható, érdemes mégis végiggondolni, hogy a hazai gázellátás – különös tekintettel a közelgő fűtési szezonra – a következő 6-7 hónapban milyen kihívásokra számíthat – veszi számba a lehetőségeket a vg.hu írása.
Az európai gáztárolókba 2,511 milliárd köbméter földgáz került augusztus második hetében - az európai tárolóüzemeltetőket képviselő Gas Storage Europe (GSE) adatai szerint – írta a vg.hu. Augusztus 20-i állapot szerint így az európai földalatti gáztárolókban 68,946 milliárd köbméternyi földgáz van, ami július végén 64,097 milliárd köbméter volt. Az EU-ban 15 országnak van földgáz tárolására alkalmas infrastruktúrája. Az unióban jelenleg több mint 80 milliárd köbméternyi tárolói kapacitás érhető el, Európa teljes évi fogyasztásának csaknem egyötödét képes gáztárolókba helyezni. A legnagyobb tárolói infrastruktúrája Németországnak, Olaszországnak és Franciaországnak van, a negyedik helyen Magyarország áll.
Az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes biztosa nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a télen megszakadhat az orosz földgáz tranzitja Ukrajnán át Európába. Erről a minap az oroszokkal és az ukránokkal is tárgyaló Günther Oettinger sajtószóvivője nyilatkozott – derült ki a vs.hu írásából. Ezért valamennyi uniós tagállamot megkeresték azzal a kérdéssel, hogy miként tudnának együttműködni a téli időszakban, ha fennakadás lenne a gázszállításokban. Az Európai Bizottság októberre vár választ a tagországoktól gáztartalékuk nagyságáról, továbbá azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedéseket hoznának gázhiány esetén.
Norvégia nem tudja teljes mértékben pótolni az orosz-ukrán válság mélyülése esetén kieső orosz gázszállítást Európába - közölte a norvég Statoil konszern gázértékesítési és kereskedelmi igazgatója csütörtökön – derült ki a vg.hu írásából. Rune Bjoernson elmondta: Norvégia kisebb mértékben növelni tudja a továbbított mennyiséget, de az kizárt, hogy bármelyik gáztermelő képes lenne pótolni az esetleg kieső, Ukrajnán keresztül érkező orosz gázszállítmányokat - mondta az igazgató. Hozzátette: Európa felkészült a télre, a tárolók majdnem tele vannak, miután az elmúlt téli enyhe időjárás árcsökkenést hozott.
Hamarosan elkészülhet a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas lengyel terminál, miközben a hosszú évek óta húzódó horvát terminál ügye is rendeződni látszik. Az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása ismét megkongatta a vészharangokat az európai gázpiacon, ami a gázbeszerzés további diverzifikációjának igényét hívta életre. A portfolio.hu arról írt, hogy az orosz-ukrán szembenállás elhúzódásával ismét előtérbe kerültek azok a hangok, amelyek az alternatív gázbeszerzési lehetőségek fontosságát hangsúlyozzák. Számos európai politikus sürgette például az amerikai politikai vezetést az elmúlt időszakban, hogy a palagáz-forradalom által nagy mennyiségben rendelkezésre álló - olcsó - amerikai földgáz exportjának útjából hárítsák el a bürokratikus akadályokat, és ezáltal az Atlanti-óceánon keresztül hajókkal cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezhessen Európába. Mindemellett az EU keleti végén is több, cseppfolyós földgázzal kapcsolatos hír látott napvilágot az elmúlt hetekben. Magyar szempontból a legfontosabb a hosszú évek óta húzódó horvát LNG-terminál ügye. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a projekt megkapja a kellő politikai és anyagi támogatást, és öt éven belül Krk-szigetnél cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas létesítmény épülhet.
Meglehetősen „átlátszó” módon gyűjti a napenergiát a Michigani Állami Egyetem kutatóinak új fejlesztése. A műanyaglap az emberi szem számára átlátszó, így nem kell plusz hely a napelemnek, hiszen az akár ablakként (vagy ablakra helyezve) is használható. A hvg.hu cikke szerint a számunkra átlátszó felületen valójában nem mindenfajta fény jut át: az eszköz a nap emberi szem számára láthatatlan hullámhosszúságú (ultraibolya és infravörös) sugárzását gyűjti össze, és kivezeti a felület szélére, az ott lévő nagyon vékony napelemcsíkok pedig elkezdik termelni belőle az áramot. A technológia nem csak ablakokba, hanem mobilok, táblagépek és más hasonló eszközök kijelzőjébe is beszerelhető, és az eszköz így anélkül töltődhet a napon, hogy a napelem megváltoztatná a készülék megjelenését: elcsúnyítaná azt vagy sokkal vastagabbá tenné.
Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen - közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál írására hivatkozva a greenprofit.hu. A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig - a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint - már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését. Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának. A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.
Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése. Az alternativenergia.hu cikke szerint 2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor. A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított.
A magyarországi fogyasztó eldöntheti, milyen mértékben kívánja megújuló energiaforrásokból fedezni villamosenergia-igényét. Kérdés azonban, hogy a „zöldáram” választásával valóban környezettudatos döntést hozunk-e. A 20. század az atomenergia és az olaj évszázadaként vonult be a történelembe, míg a 21. század globális és környezeti kihívásaira egyértelműen a fenntartható, kisebb környezeti terheléssel járó energiaforrások felhasználásának elterjedése lehet(ne) a válasz – jelezte a napenergiainfo.hu. Ennek jegyében indult el hazánkban is az ún. zöldáram-szolgáltatás. A hazai villamosenergia-kereskedők 2011-ben és 2012-ben bevezetett rendszereinek lényege, hogy a fogyasztó eldöntheti, milyen mértékben kívánja megújuló energiaforrásokból fedezni villamosenergia-igényét.
Mostantól napelemes rendszerrel állítja elő az áramfelhasználásának felét a hegyvidéki önkormányzat. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere kapcsolta rá a rendszert az elektromos hálózatra. Az önkormányzat épületének tetején tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: a 180 napelem 86 ezer 400 kilowattórát teljesít, s ezzel az éves áramdíj felét, mintegy 5 millió forintot takarítanak meg – jelezte az energiaoldal.hu.
A Jutarnji list című horvát napilap a választott bírósági eljárást jól ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a választott bírák ideiglenes intézkedésként hamarosan megtiltják az INA-részvények eladását, s e döntés mindaddig érvényben marad, amíg a bíróság meg nem hozza a döntést a horvát kormány által az UNCITRAL-nál indított eljárásban – jelezte a privatbankar.hu. A hírt kommentálva Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televíziónak (HRT) szombaton elmondta: arra számít, hogy a választottbírósági eljárás legalább két évig eltart. Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a MOL tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A MOL rendelkezik az irányítói jogokkal.
A hírre reagálva azt közölte a MOL, hogy mind a MOL, mind a horvát állam és valamennyi további tulajdonos jogosult eladni az INA-részvényeket, erről már másfél hete független döntés született – közölte a Magyar Hírlap.
Több mint 300 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a következő negyven évben a világ már meglévő erőművei. Ötvenéves működési idővel pedig összesen 439 milliárd tonnás kibocsátással számolnak amerikai kutatók. A becslések számításakor ráadásul csak a 2012 előtt épült erőműveket vették figyelembe – mondta Steven Davis, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) munkatársa és Robert Socolow, a Princeton Egyetem szakértője az Environmental Research Letters című szaklapban - ídézte fel az index.hu. Egyre jobban eltávolodunk attól, hogy megoldjuk a klímaváltozás gondját, és erőteljesen olyan technológiákba fektetünk, amelyek csak elmélyítik a problémát. Az utóbbi évtizedben világszerte több szénerőmű épült, mint bármely korábbi évtizedben és a régebbi létesítmények bezárása nem ennek megfelelő ütemben történik - fejtette ki Davis.
A litván energiaipari diverzifikációhoz erős politikai akarat és nagy befektetések szükségesek, mivel Litvánia az energiahordozók tekintetében történelmi okok miatt mindeddig nagy mértékben a keleti forrásokra volt utalva - mondta Jaroslaw Niewierowicz litván energetikai miniszter. A 2012 óta hivatalban lévő tisztségviselő, aki a Litvániai Lengyelek Választási Akciójának (AWPL) jelöltjeként Litvánia első lengyel származású minisztere is, az MTI-nek adott interjúban országa energetikai politikájáról beszélt, ezen belül azokról a tervezett lépésekről, amelyek az egységes uniós energetikai piachoz közelítik a litván energiaellátást. Niewierowicz kifejtette: Litvánia infrastrukturálisan össze van kötve Oroszországgal – közölte az Energiainfo. Az áramellátás tekintetében nagy mértékben rá vagyunk utalva az orosz forrásokra, a gázellátásban pedig teljes volt eddig a függőség. Ezért a balti államok és Litvánia politikai prioritásnak tekintik a helyzet megváltoztatását” - közölte. A miniszter hozzátette: a helyzet fokozatosan változik, erős politikai akarat, nagy befektetések szükségesek hozzá.
Bár elsősorban az olajáról híres, Texas a megújuló energiák felhasználásában is élen jár. Fővárosa, Austin energiaszükségletének harmadát már ma is megújulókból fedezi. Austint már azelőtt foglalkoztatta a környezeti terhelés, mielőtt ez menő lett volna, a város vezetői már a nyolcvanas évektől kezdve tettek lépéseket a csökkentésére – dicsekedett az Euronews-nak Brewster McCracken, a város volt képviselője az euronews.com szerint. Austin vezetése azt szeretné, ha a felhasznált energia legalább harmada megújuló forrásból származna, és úgy véli, a célt még a kitűzött határidő előtt sikerül elérni. Az energia nagy része Nyugat-Texas távoli, tágas síkságairól érkezik, ahol a világ legnagyobb szélfarmjai találhatók. Az Egyesült Államokban az állam a legnagyobb szélenergia-előállító. Az itt termelt elektromos áram otthonok és vállalkozások igényeit elégíti ki. Ma már az összes austini középület megújuló energiával üzemel. A város köztulajdonban lévő villanyszolgáltatója napenergiát is felhasznál, amely ötezer otthont lát el árammal.
Komoly összegeket fektet a napenergiába és a szélenergiába az E.ON német energetikai vállalat, Mike Winkel a cég megújuló energiaforrások ágazatáért felelős vezetője szerint az üzletág a nyereség egyre nagyobb hányadát adja – jelezte a Napi Gazdaság. Mike Winkel szerint "energetikai átalakulás" zajlik a vállalatnál, a megújuló forrásokból származó energiatermelésük növekszik, a hagyományos (például fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó) csökken. 2013-ban az E.ON éves EBITDA eredményének 15 százaléka származott a megújuló üzletágától, a nagy riválisának számító RWE cégnél, csak 4,5 százalék volt a megújuló források aránya a bevételből. A vállalat azonban részben kényszerhelyzetben van, a gazdasági válság óta kevésbé lehet nyereségesen működtetni a hagyományos forrásokra alapuló energiatermelést, Winkel szerint ezért is állnak át a megújulókra.
Beszállna a Szlovák Villamosművekbe (Slovenské elektrárne-SE) a Cseh Energetikai Művek (CEZ) és megvenné az olasz ENEL kétharmados részvénycsomagját. A részvények egyharmada - 34 százalék - a szlovák állam kezében van. A Tőzsdefórum szerint a prágai sajtó úgy tudja, hogy a CEZ néhány napon belül hivatalos ajánlatot tesz ez ügyben Pozsonynak. Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte, hogy a CEZ belépését a Szlovák Villamos Művekbe kormánya nem ellenezné. Az ENEL 2006-ban szerezte meg a Szlovák Villamos Művek 66 százalékát, amelyért 840 millió eurót fizetett ki. Jelenleg az olasz energetikai cég nagyon el van adósodva, s 4,4 milliárd euró értékű vagyont tervez eladni, hogy adósságát 37 milliárd euróra csökkentse. Ennek lenne része a 64 százalékos szlovákiai részvénycsomag eladása is.
Az európai energiabiztonságról tartanak fórumot szeptember 26-án Brüsszelben EuroSEF-2014 címmel „A megújuló energia fejlesztésének gyorsítása Európa energiafüggőségének csökkentése érdekében“ témában – közölte a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. Az EuroSEF-2014 célja, hogy nagyobb mértékben vonják be a megújuló energiákat az energiamixbe, miáltal minden európai régió számára biztosítható a hazai tüzelőanyagból nyert hő és a megújuló erőforrásokból nyert energia. A fórum összefogja a megújuló energiák minden területét képviselő szervezetek és társaságok szakembereit, tisztségviselőit, politikusait és csúcsmenedzsereit, hogy eszmecserét folytassanak arról, miként vetette fel a legújabb geopolitikai esemény az állami politika, a támogatás és a finanszírozási mechanizmusok felülvizsgálatának a témáját a megújuló energiák fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
Németországnak még huzamos ideig szüksége lesz a szénre, mint energiahordozóra, mivel az atomenergia fokozatos kivezetése során nem támaszkodhat kizárólag a megújítható energiaforrásokra, a kieső szükséglet földgázzal történő fedezése pedig csak fokozná függőségét az oroszországi szállításoktól - jelentette ki Jochen Homann, a Bundesnetzagentur (BnetzA) német szövetségi energiaellátó hálózati felügyelet elnöke egy energiaipari konferencián szerdán. Az Energiewende, az ország energiaellátásának ambiciózus átalakítási terve az összes atomerőmű bezárását irányozza elő 2022-ig. A kieső kapacitást hálózati hiányosságok miatt csak részben lehetséges megújítható forrásokkal, szél- és napenergiával pótolni. A szén felhasználását viszont a klímakárosító szén-dioxid kibocsátás miatt hevesen ellenzik környezetvédő csoportok – közölte az mfor.hu. Azokat, akik a szén alapú energiatermelés felszámolását sürgetik, a jelek szerint nem érdekli az energiaellátás stabilitása - mondta Jochen Homann. Újabb atomerőműveket fogunk bezárni. Ezeknek a kapacitását valamivel pótolni kell, és ebben fontos szerep hárul majd a szénre - hangsúlyozta.
A tavalyi munkálatokat követően idén még nagyobb, összesen 50 millió forintos beruházással a legkorszerűbb, előre szigetelt csővezetékekre cseréli a Dalkia Energia a dombóvári távhő egyes meglévő vezetékeit. A felújítás kilenc helyen, mintegy 372 méter hosszú nyomvonalon történik, melybe 744 méternyi csövet fektetnek le. A csővezetéket érintő, összesen 250 millió forintos jelenlegi beruházási program a tervek szerint 2017-ig tart. Az infodombovar.hu írása szerint a Dalkia Energia és kivitelezői a napokban kezdték meg Dombóváron a távhővezeték újabb szakaszainak felújítását. A munka a felszíni bontásokkal kezdődött augusztus elején, majd az új csövek megérkezését követően indultak a gépészeti szerelések.
Felavatták a moldovai Ungheni és a romániai Jászvásár (Iasi) között épült gázvezetéket szerdán, a Moldovai Köztársaság függetlenségi nyilatkozatának ünnepén - közölte a Mediafax hírügynökségre hivatkozva az mfior.hu. Moldovának soha többé nem kell tartania attól, hogy energia nélkül marad - jelentette ki a két ország határán tartott ünnepségen Victor Ponta román miniszterelnök. Iurie Leanca moldovai kormányfő kifejezte reményét, hogy két éven belül a moldovai és román villamosenergia-hálózatát is sikerül összekötni és ezentúl "nem fenyegethetik" országát. A volt szovjet tagköztársaság földgázszükségletét eddig több mint 90 százalékban orosz importból fedezte, így az Ungheni-Jászvásár gázvezeték üzembe helyezése csökkenti az ország energetikai kiszolgáltatottságát.
Lassulhat a megújuló energiaforrások terjedése – az origo.hu írása szerint. A növekedés ütemét a piaci kockázatok és a kiszámíthatatlan kormányzati politika fogja vissza. Az adminisztrációs költségek akkor növekednek, amikor a megújuló energiaforrások versenyképessé válnak. Az áramtermelésben a megújuló források olyan fontosak, mint a földgáz, és már a globális termelés 22 százalékát adják, áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében. Ám míg 2013-ban 250 milliárd dollárt fektettek a megújuló forrásokból származó termelésbe, a befektetés 2020-ra évi 230 milliárd dollárra csökkenhet. A növekedés ütemét a piaci kockázatok és a kiszámíthatatlan kormányzati politika fogja vissza. Sok fejlődő országban nincs kidolgozott terv az energiahálózat teljes összekapcsolására, és nehéz finanszírozási forrásokat találni megújuló forrásokra épülő beruházásokhoz.
Hol pörögnek a leginkább a szélerőművek? Európában van az összes olyan ország, ahol az igény legalább 15 százalékát a szélturbinák termelte villamos árammal fedezik. Az USA-ban és Kínában viszont sokkal nagyobb a beépített kapacitás – az origo.hu írása szerint. Ha a címben feltett kérdés arra vonatkozik, hogy az országok áramigényét hol fedezik a legnagyobb arányban szélerőművekkel, akkor a legtöbb ilyen állam Európában található. A washingtoni központú, környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó agytröszt, az Earth Policy Institute friss jelentése szerint a toplistát Dánia vezeti.
Kétszer tíz millió forint bírsággal sújtotta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t adatszolgáltatási kötelezettségének megszegése miatt. A földgázellátás biztonságos és hatékony működésének felügyeletéhez elengedhetetlen, hogy a hivatalnak pontos adatai legyenek a felügyelt szektor tevékenységéről. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. idén két esetben sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)