Heti hírvilág (2014. augusztus 18 – 24.)
Kalocsa legmagasabb rangú kitüntetését, Kalocsa Városért-Csáky Imre díjat kapott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A város napja alkalmából tartott ünnepségen, a Tomori Pál Főiskolán Török Ferenc polgármestertől dr. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója vette át a képviselő-testület egyhangú szavazása mellett odaítélt díjat – közölte teol.hu. Török Ferenc méltatásában elhangzott, ezzel a díjjal azokat az immár európai példának számító erőfeszítéseket kívánják elismerni, amelyeket a társadalmi béke, a közmegegyezés, korrekt és hiteles tájékoztatás, a lakosság döntő többségének támogatása jellemez. Mindezen túl partneri kezet is nyújtanak az ország számára nélkülözhetetlen program, az új blokkok kivitelezésének megvalósításához. Kalocsa kapcsolata az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel szoros, a Bács-Kiskun megyei település a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás székhelye, a város polgármestere a TEIT elnöke.
Munkacsoportot hoz létre a kormány a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A jogszabály szerint a kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egyetért egy olyan állami tulajdonú holding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntarthatóan működik. Az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport alakítását írja elő a határozat. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét pedig felkérik, hogy segítse a munkacsoportot.
Moszkvában rendezik meg október 29-31. között az atomenergetikai ágazat beszállítóinak hatodik nemzetközi fórumát, az AtomEx 2014-et – közölte az AtomenergiaInfo. A nagyszabású rendezvénynek a moszkvai Expoközpont ad otthont. A rendezvény az atomenergetikai berendezések és szolgáltatások megrendelői és a beszállítók számára lehetőséget ad az üzleti kapcsolatok megerősítésére és új kapcsolatok kialakítására. A fórumon megvitatják az atomipari ágazat beszerezési rendszerének fejlesztésével, a minőségbiztosítással, az innovatív berendezésekkel és technológiákkal kapcsolatos kérdéseket. A rendezvényen kiállítanak a Roszatom leányvállalatai, a fűtőanyagokat szállító TVEL Nyrt., a tervező és kivitelező vállalatok, köztük az Atomenergoprojekt Nyrt, a Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergoprojekt Nyrt., az Atomsztrojexport Nyrt. és a Roszatom gépgyártó holdingja, az Atomenergomas Nyrt.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo írta meg, hogy a Roszatom tanulmányi ösztöndíjával 80 diák kezdi meg ősztől tanulmányait Oroszország legnagyobb építőipari szakembereket képző egyetemén (MGSZU) Moszkvában. A diákok a végzés után az atomenergetikai konszern vállalatainál helyezkedhetnek el. Az ösztöndíjas programban a Roszatom húsz leányvállalata vesz részt.
A fukusimai katasztrófa hatásait vizsgáló tanulmányok megállapították, hogy a kis dózisú ionizáló sugárzásának is súlyos következményei lehetnek az állatokra és a növényekre. A Journal of Heredity című szaklapban olyan vizsgálatok eredményeit adták ki, amelyeket néhány hónappal a 2011-es katasztrófa után kezdtek el – jelezte az index.hu. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a radioaktivitás komoly problémákat okozhat. A tanulmányok több élőlényt vizsgáltak, az embereket nem, és az eredmények annyira nem is meglepőek. A kutatók kimutattak genetikai károsodást, mutációkat és populációcsökkenést. „Egyre több bizonyítékunk van madarakról, majmokról, lepkékről és más rovarokról készült tanulmányból arra, hogy több fajt súlyosan érintett a Fukusimából kiszabaduló radioaktív sugárzás” – mondja Timothy Mousseau, az amerikai University of South Carolina kutatója, az egyik tanulmány szerzője.
Ugyancsak a japán atomerőmű katasztrófájával összefüggő hír, hogy a Fukushima Daiichi atomerőmű kiégett üzemanyagának már csaknem 90 százalékát a közös tárolómedencébe szállították, és a maradék üzemanyagot is eltávolítják az év végéig – írta az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Company (Tepco) bejelentésére hivatkozva az Energiainfo. A Tepco közleménye szerint az eredetileg a pihentető medencében levő 1331 kiégett fűtőelem-kazetta közül 1166-ot eltávolítottak, már csak 165 kazetta van a medencében. A Tepco szerint a baleset idején 1533 üzemanyag-kazetta volt a pihentető medencében, az 1331 kiégett mellett 202 friss kazetta.
A múlt héten jelentette be a paksi atomerőmű, hogy Oroszországba szállították a 2003. áprilisi üzemzavar után visszamaradt radioaktív hulladékot. De hogyan keletkezett ez a hulladék? A Magyar Narancs birtokába került dokumentumok alapján, szemtanúk elmondása alapján idézték fel, mi is történt azon a tizenegy évvel ezelőtti drámai éjszakán. a két részesre tervezett cikk a folyóirat nyomtatott kiadásában jelent meg, egy rövidebb összefoglaló itt olvasható.
Jövő év október 1-én kezdődik a kínai Zhangzhou atomerőmű építése, jelentette be Zhangzhou város Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Office - EPO) egy közleményben. A Fujian tartományban elhelyezkedő Zhangzhou atomerőműnek összesen hat AP1000 típusú blokkja lesz, amikor végleg elkészül. A létesítő és az üzemeltető egyaránt a China National Nuclear Corporation (CNNC). Az Energiainfo szerint az első fázisban négy reaktor épülhet meg, közülük az első 2020-ban lép üzembe. A Zhangzhou EPO szerint a blokkok telephelye 75 km-re lesz a várostól és délről, keletről és északról víz veszi körül. A tartományban egyébként ez lesz a harmadik nukleáris építkezés a Fuqing és a Ningde atomerőművek után.
Világszerte olyan mértékben megugrott a napelemek iránti kereslet, hogy egyes helyeken már hiány várható e rendszerekből. A hazai kereskedők még ki tudják elégíteni az igényeket, de itt is hatalmas az érdeklődés – közölte a Világgazdaság. A vásárlási kedvet az előző évek túlkínálat miatt leesett árak élénkítették. A polcokon maradt árukészlet miatt sok gyártó tönkrement, a túlélők pedig a korábbiaknál kevesebb pénzt költöttek új beruházásokra. Előrejelzések szerint az idén 29 százalékkal nagyobb együttes napelem-kapacitást telepítenek világszerte a háztetőkre és a szolár-parkokban. Az ehhez felvásárolt készletek és a visszaesett gyártás miatt nem kizárt, hogy küszöbön a 2006-os utáni első, jelentős napelem-hiány.
Nagy többséggel elutasították a Tolna megyei Páriban vasárnap rendezett helyi népszavazáson a községben tervezett, műanyag hulladékot égető kiserőmű építését. Budainé Vajk Ilona, a helyi választási iroda vezetője az MTI-nek elmondta: az 518 szavazásra jogosult közül 352-en vettek részt a népszavazáson, amely érvényes és eredményes volt – közölte a Világgazdaság. A 670 lakosú községben az önkormányzati tulajdonú Pári Vagyonkezelő és Befektető Zrt. akart öt megawatt teljesítményű, évi 1200 tonna műanyaghulladékot feldolgozó kiserőművet, valamint egy ahhoz kapcsolódó pelletüzemet építeni ötmilliárd forintos beruházással.
Dél-Alföld első "zöld településévé" vált a Békés megyei Kaszaper azokkal a beruházásokkal, amelyeket az önkormányzat tájékoztatása szerint szombaton adtak át - jelezte a havasok.hu. Az Európai Unió által támogatott fejlesztés eredményeként a község sportcsarnokának áramellátását napelemek biztosítják. Az összesen 36 millió forintba került projekt támogatási összege 24 millió forint volt, s ezzel nem csak a sportcsarnok áramellátást, hanem az épülethez kapcsolódó kábeltelevíziós és internetes rendszertechnikai elemek, valamint a teljes helyi kábelhálózat ellátását is biztosítani tudják a zöldenergiából. Szintén átadták a község szennyvíztisztító- és vízműtelepének, valamint az átemelő szivattyúk és a humán szolgáltató központ áramellátását segítő napelemeket is. Utóbbi program több mint 98 millió forintból valósult meg, 85 százalékos uniós támogatással.
Egyelőre nem látható, miként valósítják meg a beígért újabb 5,7 százalékos áramár-csökkentést, mert a hét végén bejelentett áramhálózati alapdíj-csökkentés kevés ehhez. Megtörtént az első lépés a szeptember 1-jétől esedékes következő rezsicsökkentés elérése érdekében: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletében mérsékelte az áramhálózati alapdíjat – tudósít a Napi Gazdaságra hivatkozva a privatbankar.hu. A lakossági fogyasztók tavaly november óta évente csatlakozási helyenként 1536 forintot fizettek ezen a jogcímen. Az elosztói alapdíj szeptember 1-jétől 90 forinttal, 1446 forintra csökken. Emellett viszont a fogyasztástól függő elosztói forgalmi díj kilowattóránként 8,54 forintról 8,58 forintra emelkedik. Iparági szakértők szerint a most megjelent rendelet minimális csökkenést jelenthet a háztartások számláiban, de arra még nem elegendő, hogy kiadja a szeptember 1-jére korábban bejelentett 5,7 százalékos következő rezsicsökkentést. Mivel jelenleg egy kilowattóra áram végfelhasználói tarifája 39,84 forint - a támogatott díjszabás 38,44 forint -, az 5,7 százalékos mérséklés eléréséhez több mint 2 forintot kellene lefaragni az árból egységenként.
Ha Ukrajna beváltja fenyegetéseit, akkor nem biztos, hogy kihúzzuk gázzal a tél végéig. Van viszont kormányrendeletünk, amelynek alapján a Magyar Energia Hivatal korlátozhatja az ipari létesítmények gázfelhasználását, de a lakossági ellátást ez nem érinti. Az orosz–ukrán konfliktus komoly játszma, nem tudni előre, hogy a gázpiacon mi történhet, hogy Ukrajna valóban megszünteti-e az országon átáramló tranzitforgalmat - beleértve a kőolaj- és földgázszállításokat is, ami igen érzékenyen érintené egész Nyugat-Európát. A Magyar Hírlap cikke szerint hazánkban a téli időszakra való gázkészletek ugyan már júniusban elérték az előírt mértéket, és a Magyar Villamos Művek a napokban közölte, hogy tizenhat százalékkal jobban állunk, mint egy éve ilyenkor: csaknem hárommilliárd köbméter földgáz áll rendelkezésünkre. A behozatal esetleges tartós és teljes leállása viszont így is súlyos problémákat okozhat.
A földgáztranzitról tervezett háromoldalú orosz-ukrán-EU tárgyalások is azt mutatják, hogy Ukrajna mindenképpen szeretné elkerülni a területén keresztül Európába irányuló földgázszállítások fennakadását, a szállítások folyamatosságát azonban így is kockázatok terhelik - vélekedett pénteki londoni helyzetértékelésében a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő – közölte az Energiainfo. Más nagy londoni házak felülvizsgált előrejelzései szerint az ukrán gazdaság teljesítménye az ismét kiéleződő konfliktushelyzetben akár 10 százalékkal is zuhanhat az idén. A Fitch elemzése szerint valószínűtlen, hogy Ukrajna olyan szankciókat léptetne életbe Oroszországgal szemben, amelyek akadályoznák az európai fogyasztóknak szánt orosz földgázszállítmányok áramlását.
Ezzel együtt augusztus első 20 napjában összesen 85 millió köbméter földgáz áramlott Magyarországról Ukrajnába, szemben a múlt hónap hasonló időszakában mért 63 millió köbméterrel - számol be az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva a portfolio.hu. Ez jelentősen magasabb, mint az elmúlt hónap hasonló időszakában mért 63 millió köbméter. Hozzáteszik, hogy július egészében összesen 101,3 millió köbméter földgáz áramolt Magyarországról Ukrajnába.
Az orosz Gazprom csökkentheti európai gázárait és módosíthatja árképletét is annak érdekében, hogy megtarthassa európai vevőit. Kisebb lehet az a gázmennyiség is, amit vevőjének – ha már megrendelte – mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is, ha nem vette át – jelezte a vg.hu. E célból egyes szerződéseiben megjelenhet egy azonnali komponens az Oilcapital.ru cikke szerint. A gázóriás várhatóan csökkenteni fogja a take or pay szerződések alapján kötelezően átveendő (illetve kifizetendő) gáz mennyiségét is. Az Oilcapital idézi a szintén orosz RBC News-t, amely beszámol, hogy a Gazprom néhány esetben máris módosította árait és árszerkezetét, például a görög Depa cég számára, a német E.On és a svájci Axpo Trading pedig bírósági úton igyekszik alacsonyabb árat elérni a gázóriásnál.
A Mol-csoport 80 ezer tonna kőolajat vásárolt a kurdisztáni regionális kormánytól - erősítette meg a cég – közölte a Világgazdaság. Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport társasági kapcsolatok ügyvezető igazgatója azt közölte: "annak érdekében, hogy diverzifikáljuk kőolaj-ellátásunkat és különféle minőségű kőolajakat teszteljünk finomítóinkban, a Mol-csoport 80 000 tonna kőolajat vásárolt piaci áron a kurdisztáni regionális kormánytól, amely a hétvégén meg is érkezett a horvátországi Omisalj kikötőbe". Felidézte, hogy a Mol-csoport 2007-ben az első olajtársaságok között lépett be Irak Kurdisztán Régióba. "Nagyra értékeljük a jó kapcsolatot a kurdisztáni regionális kormánnyal, és örülünk, hogy ez a kiváló kapcsolat tovább erősödik a mostani tranzakció révén." - tette hozzá Ferencz I. Szabolcs.
Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete. A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába. A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.
A bolgár gazdasági és energiaügyi miniszter, Vaszil Sztonov arra utasította az állami energiaholdingot, hogy függessze fel a Déli Áramlat gázcsővezeték bulgáriai szakaszán folyó munkálatokat - közölte a vg.hu. A munkálatok felfüggesztését azzal indokolták, hogy a projekt nem egyezik meg az Európai Bizottság követelményeivel. A gázcsővezetékkel kapcsolatos valamennyi szerződés megkötését pedig jegelik mindaddig, amíg a projekt meg nem felel a követelményeknek.
A Lukoil orosz olajvállalat egymillió hordó nyersolajat szállított el tankerrel Irakból a vg.hu beszámolója szerint. Az olajat a dél-iraki Baszra városából a szicíliai Augustába szállították, ahol a Lukoil finomítójában dolgozzák fel. Oroszország második legnagyobb olajkonszernje az iraki szállítmánnyal pótolni szeretné a más területeken, elsősorban a nyugat-szibériai olajmezőkön visszaeső kitermelést. A dél-iraki West-Kurna-2 nevű, világ legnagyobb olajmezői között számon tartott lelőhelyben 75 százalékos részesedése van a Lukoilnak. A mező becsült készlete mintegy 13 milliárd hordó, napi maximális kitermelési kapacitását 1,2 millió hordóra teszik.
Az olaj szeptemberi határidős árfolyama január óta először esett 95 dollár alá, a keddi kereskedésben 2%-ot értékelődött le a kurzus. Szakértők szerint a geopolitikai bizonytalanságok ellenére most a befektetők inkább a visszafogott kereslet miatt aggódnak, ami az árfolyamra is nyomást helyez - írja a MarketWatch hírére hivatkozva a portfolio.hu. A fekete arany határidős árfolyama január óta először esett hordónként 95 dollár alá, annak ellenére, hogy a geopolitikai félelmek alábbhagytak, a kereskedők a túlkínálat miatt aggódnak. A szeptemberi határidős WTI árfolyam 1,93 dolláros vagyis 2%-os esést követően 94,48 dolláron állapodott meg, ami a legközelebbi határidős árfolyam esetében a legalacsonyabb érték január 17-e óta.
A napelemes rendszerekkel kapcsolatos tévhiteket tekinti át a 444.hu irása, amelyekre a napelemes áramtermelés elleni érvek alapulnak. A cikk ezeknek az érveknek az elterjedését az olaj-, szén-, atom- és gázlobbi tevékenységének itéli. A cikkhez irt olvasói hozzászólások több ponton is megkérdőjelezik a tévhitekre adott válaszok egy részének helyességét, valamint a napelemes rendszerek telepitésének gazdaságosságát Magyarországon.
Megkezdődött a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. biogáz erőművének építése. A tervek szerint a szeméttelepen lerakott hulladékból nyerik ki a gázt, amiből egy kisebb falu ellátására elegendő villamos energiát termelnek. Ugyanakkor nem ez az egyetlen energetikai beruházás, jelenleg ugyanis közbeszerzés alatt áll egy napelempark-beruházás is, a tervek szerint így több száz négyzetméternyi tetőre telepítenek majd áramtermelő eszközöket – jelezte az alternativenergia.hu. A cég filozófiája, hogy minél kevésbé aknázzuk ki nem fenntartható módon a természet értékeit. Több olyan megújuló energiaforrás is van, amit korábban nem aknáztunk ki, mint például a telepen képződő biogáz, vagy a napenergia – árulta el a Rádió 88-nak Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Litvánia cseppfolyós földgáz beszerzéséről kötött 5 évre szóló szerződést a norvég Statoil társasággal. A balti állam célja, hogy csökkentse egyoldalú gázfüggőségét Oroszországtól - számol be erről a Reuters a portfolio.hu szerint. A bejelentés értelmében a litván Litgas öt éven keresztül évi 540 millió köbméternyi cseppfolyós földgázt vásárol majd a norvég Statoiltól. A felek a szállítmányok árazását a brit spot (NBP) árakhoz kötötték. A megállapodás teljes értéke 1-1,1 milliárd dollárra tehető, az első szállítmányt 2015 elejére várják a felek.
A Balti-tenger mélyén futó gázvezetékkel kötik össze Észtországot és Finnországot, elősegítve a balti állam függetlenedését az orosz gázszállításoktól – írta a napi.hu a varsói Rzeczpospolita cikkére hivatkozva. A finn és az észt gáztársaság - a Gasum Oy és a EG Vorguteenus - támogatási kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a két ország rendszereit összekötő csővezeték építéséhez. A Finn-öböl alján futó vezeték, a Balticconnector 80 kilométer hosszú lesz, kapacitása évi 2 milliárd köbméter. A 110 millió euróra becsült költségű projekt kivitelezését 2017-ig akarják befejezni.
A Siemens 67 szélturbinára szóló megrendelést kapott a Dudgeon offshore szélerőműhöz a Statoil és Statkraft norvég energiaszolgáltatóktól – közölte a cég. A "Dudgeon Offshore Windfarm" projekthez a 67 darab, egyenként 6 megawattos direkt meghajtású, 154 m rotor-átmérőjű szélturbinát szállítnak. A telepítést 2017 elején kezdi meg. A megrendelés értéke – ötéves szervizszerződést is beleértve – kerek 500 millió font, vagy közel 650 millió euró. A Dudgeon Offshore szélprojekt Norfolk grófságban, Cromer várostól északra van. A projekt tulajdonosai 70 %-ban a Statoil és 30 %-ban a Statkraft. Az építési fázistól a Statoil lesz az üzemeltető. A Dudgeon 402 MW-os összteljesítménye több mint 410 000 brit háztartás klímabarát árammal való ellátására elegendő.
A német gazdaság minisztérium engedélyezi, hogy egy orosz milliárdos tulajdonába kerüljön a német RWE közüzemi cég DEA olaj- és gáztermelő vállalkozása - jelezte 444.hu a Reuters információira hivatkozva. Mihail Fridman orosz milliárdos, a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank társtulajdonosának befektetési cége, a Letter One márciusban elvi megállapodást kötött arról, hogy 5,1 milliárd euróért megvásárolja a DEA-t, amelynek 600 millió euró az adóssága.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)