Európai Bizottság: több befektetést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba
2009. december
A Bizottság „Beruházás az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe” című, 2009. októberében nyilvánosságra hozott javaslatában úgy becsüli, hogy további 50 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség a következő tíz évben az energiatechnológiák kutatása terén. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban jelenleg erre a célra fordított összeg gyakorlatilag megháromszorozódna, évi 3 milliárd euróról 8 milliárd euróra nőne, ebből a fenntartható maghasadás összesen 7 milliárd eurót kapna 2020-ig.
Az EU tudományért és kutatásügyért felelős biztosa, Janez Potočnik a következőket nyilatkozta: „Sürgősen meg kell növelni a tiszta technológiák kutatására szánt ráfordítások összegét, amennyiben Európa a Koppenhágáig vezető út és az azt követő időszak költségeit csökkenteni szeretné. A ma közreadott becslésekkel a Bizottság azt szeretné elérni, hogy a Stratégiai Energia Technológia Terv (SET-Plan) ugródeszkaként szolgáljon egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításához, ami csak úgy lehetséges, ha a köz- és a magánszektor szereplői erőiket egyesítve és következetesen használják a forrásokat. Azzal, ha ma átgondolt módon fokozzuk a kutatás finanszírozását, a gazdasági növekedés új forrásait teremthetjük meg, környezetbaráttá tehetjük a gazdaságot, és esélyt teremtünk arra, hogy a gazdasági válság elmúltával az Európai Unió versenyképes legyen.
A cél elérése érdekében az Európai Bizottság összefogásra ösztönzi az állami szerveket, a vállalatokat és a kutatókat. 2020-ra olyan technológiákat kell kifejleszteni, melyek révén kezelhető az éghajlatváltozás problémája, biztonságosabbá tehető az EU energiaellátása, és biztosítható az EU gazdaságok versenyképessége.
A főbb okok, amiért Európának szüksége van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra, a következők:
- A klímaváltozás elleni harc: ennek alaptétele, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése az üvegházgázok kibocsátásának legfőbb forrása. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint az atmoszféra globális átlaghőmérsékletének 2 oC-on belül tartása érdekében a CO2 kibocsátást 50 %-al kell csökkenteni 2050-re. Az IEA becslései szerint ez a csökkentés az energia-szektorban az energia-hatékonyság növelésével, a megújuló energiák, az atomenergia és a szén-dioxid-leválasztás és –tárolás (CCS) fejlesztésével érhető el.
- Az energiabiztonság követelménye: ma az európai primerenergia 80 %-a fosszilis eredetű, többségét az EU határain kívülről importáljuk. Emellett a fosszilis energiaforrások kimerülőben vannak, kitermelésük egyre költségesebb és egyre kevésbé biztonságos. Ezzel ellentétben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák többsége, mint például a szél-, napenergia és az energiahatékonyság, helyben hozzáférhető és kevésbé függ a külső forrásoktól.
- A növekedés stimulálása és munkahelyteremtés: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák elterjedése csökkentheti az Unió energiaszámláját és Európát a tiszta és hatékony energiatechnológiák gyorsan növekvő szektorának élére lendítheti. Ez sok új munkahelyet teremthet. Például a Bizottság egy friss tanulmányának következtetései szerint a 20 %-os cél a megújuló energiaforrások terén nagy valószínűséggel 600 ezer új munkahelyet teremt, és a Megújuló Energiaforrások Szektora (Renewable Energy Sector – RES) 2,8 millió embernek biztosít munkát 2020-ra.
Az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs a következőket nyilatkozta: „A korábbi ipari forradalmak bebizonyították, hogy a megfelelő technológiákkal életünk jobbá tehető. Ma óriási lehetőség van a kezünkben; környezetszennyező, kifogyóban levő és kockázatos fosszilis tüzelőanyagokon alapuló jelenlegi energiamodellt egy tiszta, fenntartható és kevésbé kiszolgáltatott energiarendszerrel válthatjuk fel. Minden a helyes technológiák kiválasztásától függ.”
A bizottság közleménye a nemzeti és európai uniós szinten rendelkezésre álló különböző köz- és magánszektorbeli finanszírozási forrásokat egyaránt számba veszi, és megállapítja, hogy összehangolt felhasználásukkal tovább erősödhet ez a gyorsan növekvő ipari ágazat, és új munkahelyek teremthetők benne.
„A tiszta és megújuló energiaforrások finanszírozási szükségleteit kizárólag a finanszírozási eszközök széles skálájának felhasználásával lehet kielégíteni. A Bizottság és az EBB már jelentősen megnövelte az e célra nyújtott támogatási összegeket, azonban még további köz- és magánszektorbeli forrásokra van szükség. Javasoljuk a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus megerősítését, a kockázati tőke további támogatását, továbbá a Marguerite és más alapok fejlesztését” – nyilatkozta Joaquín Almunia, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa.
A finanszírozásra váró legfontosabb technológiák és tevékenységek
A Bizottság az iparággal és a kutatói közösségekkel együttműA Bizottság az iparággal és a kutatói közösségekkel együttműködésben ún. „technológiai útiterveket” készített, melyek a következő hat területen jelölnek meg olyan kulcsfontosságú alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat, amelyek az EU szintjén nagy lehetőségeket hordoznak magukban:
- szélenergia,
- napenergia,
- villamosenergia-hálózat,
- bioenergia,
- szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) és
- fenntartható atommaghasadás.
A tervek szerint a fenntartható atommaghasadás olyan IV generációs atomreaktor kifejlesztésének irányába való elmozdulást jelent, amely hosszú távon biztosítja a fenntarthatóságot a biztonság növelésével, az üzemanyag optimális felhasználásával és a képződő radioaktív hulladék mennyiségének csökkentésével. Az új reaktoroknak biztosítaniuk kell a maximális inherens biztonságot, megnövelt hatásfokot és a nukleáris proliferáció kockázatának minimalizálását.
A projekt megemelt finanszírozása fedezné az alap- és az alkalmazott kutatás, a demonstráció, továbbá – a széles körű piaci bevezetést célzó tevékenységek kivételével – a korai piaci bevezetés költségeit. Javaslat született egy új, mintegy 30 várost lefedő energiahatékonysági kezdeményezésre („intelligens városok kezdeményezés”), mely az energiahatékonyságot javító, a megújuló energiaforrásokat hasznosító és az energiahálózatokat korszerűbbé tevő technológiák tömeges piaci elterjedését hivatott ösztönözni.
Megosztott felelősség a költséghatékonyság érdekében
A Bizottság arra kéri az érdekelt szereplőket, hogy összehangoltan, egymással karöltve lépjenek fel, továbbá, hogy merjenek több kockázatot vállalni. A közfinanszírozás ott szükséges, ahol a technológia terén nagymértékű bizonytalanságok mutatkoznak, illetve ahol a piaci kockázat szintje magas. Mindez ösztönző erővel hatna az iparág szerepvállalására, a bankok és a magánszektorbeli beruházók nagyobb mértékben finanszíroznának olyan vállalatokat, melyek élen járnak az gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá történő átalakítása terén. A tervek között szerepel továbbá az is, hogy az EBB növelhetné a SET-terv finanszírozására nyújtott hiteleinek összegét.
A finanszírozásra váró legfontosabb technológiák és tevékenységek
A Bizottság az iparággal és a kutatói közösségekkel együttműködésben ún. „technológiai útiterveket” készített, melyek a következő hat területen jelölnek meg olyan kulcsfontosságú alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat, amelyek az EU szintjén nagy lehetőségeket hordoznak magukban: szélenergia, napenergia, villamosenergia-hálózat, bioenergia, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) és fenntartható atommaghasadás. A megemelt finanszírozás fedezné az alap- és az alkalmazott kutatás, a demonstráció, továbbá – a széles körű piaci bevezetést célzó tevékenységek kivételével – a korai piaci bevezetés költségeit. Javaslat született egy új, mintegy 30 várost lefedő energiahatékonysági kezdeményezésre („intelligens városok kezdeményezés”), mely az energiahatékonyságot javító, a megújuló energiaforrásokat hasznosító és az energiahálózatokat korszerűbbé tevő technológiák tömeges piaci elterjedését hivatott ösztönözni.
A befektetésének növelésének forrásai
A jelentős pótlólagos befektetéseket nem fedezheti egyetlen forrás, legyen az akár magán vagy közösségi. Európai megközelítés szükséges ezen törekvés megvalósítására. A finanszírozáshoz szükséges pénzügyi alapok halmaza kell hogy létrejöjjön a magánszektor és a tagállamok kezdeményezésére és az EU költségvetésének közreműködésével. Így az EU költségvetésében erre rendelkezésre álló korlátozott eszközök nagyságrendileg megemelhetik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatásába és demonstrálásába történő befektetéseket.
Az Európai Befektetési és Fejlesztési Bankot is be kell kapcsolni a folyamatba.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kockázata a fejlesztés különböző stádiumaiban szükségessé teszi a kockázatmegosztást, melyben minden felelős magán- vagy közszereplő magára vállalja a tevékenységével kapcsolatos kockázat egy bizonyos hányadát. Általánosságban elmondható, minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb közösségi támogatás szükséges. Ugyanakkor a Bizottság fokozott technológiai és piaci kockázatvállalásra hívja fel az ipart, a bankokat és a magánbefektetőket.
A pótlólagos közösségi finanszírozás forrásai
Jelenleg éppen nehéz időket élünk és a közösségi költekezés és a költségvetés hiánya komoly nyomás alatt van a tagállamokban. Ugyanakkor ez a korlát ösztönzőleg kell hasson a közösségi befektetésekre. Az energiaszektorba történő befektetéseknek jelentős mértékben emelkedniük kell, mégpedig haladéktalanul. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való célzott befektetések összhangban vannak a közösségi politika céljaival.
Jelenleg egyetértés van abban a vonatkozásban, hogy a Kibocsátás Kereskedelmi Rendszer (Emission Trading System – ETS) kétféle módon is segítheti a közösségi politika céljainak elérését. Elsősorban az ETS Új Belépők Tartaléklapjából elkülönített 300 millió euró használható fel a szén-dioxid-leválasztás és innovatív megújulók támogatására. Ez az összeg a tagállamok hatáskörében kerül felosztásra demonstrációs projektek támogatására, melyeket az Európai Közösség kritériumai alapján választanak ki. Másodsorban 2013-tól a kibocsátás-kereskedelmi aukciós bevételek újra befektethetők nemzeti szinten hatékonyabb és olcsóbb tiszta technológiákba. A bevételek felhasználásáról a tagállamok saját hatáskörben döntenek. Legalább 50 %-ot klímavédelmi célokra kell elkölteni, beleértve a fejlődő országokba tervezett befektetéseket.
A SET-terv főbb mérföldkövei az európai ipari kezdeményezés terén, energiaforrások szerint csoportosítva.
Összeállitotta: dr. Szerbin Pável