Az amerikai nukleáris hatóság (NRC) információs kiadványa az atomenergia helyzetéről
2006. szeptember
Az amerikai nukleáris hatóság (NRC) rendszeresen megjelenteti azt a kiadványát, amely összefoglalja a hatóság feladatait, tevékenységét és általános tájékoztatást ad az atomenergia helyzetéről az Egyesült Államokban és a világban. A közölt adatok közül különös érdeklődésre tarthatnak számot azok, amelyek a villamosenergia-termelésre, az atomerőművek működésére, az üzemidő meghosszabbítására, a nukleáris fűtőanyag gyártására, a radioaktív hulladékok elhelyezésére és a nem energetikai nukleáris alkalmazásokra vonatkoznak.
Villamosenergia-termelés
Az Egyesült Államokban a beépített villamosenergia-kapacitás 2004-ben 963 GW volt, amelyből kb. 10%-ot tettek ki az atomerőművek. A 2005 évi áramtermelés elérte a 4 038 milliárd kWh-t, amelyből az atomerőművek részaránya 19% volt. Ennek az a magyarázata, hogy az atomerőművek sokkal jobb kihasználással működnek, mint az átlagos erőművek. Az elmúlt 10 – 11 év alatt az nukleáris villamosenergia-termelés 20%-kal növekedett, ugyanennyivel lett több a szénnel előállított villamos energia is, az egyéb forrásokból (elsősorban gáz felhasználásával) termelt áram mennyisége pedig 30%-kal növekedett. A 2004 évi adatok szerint egy MWh villamos energia előállításának átlagköltsége atomerőművekben 18.26 dollár volt, a hagyományos fosszilis fűtőanyagot használó erőművekben pedig 23.85 dollárt tett ki. Nagyon látványosan emelkedett az atomerőművek kihasználtsága, vagyis a teljes kapacitással történő üzemelés óraszáma. Míg 1994-ben az atomerőművek átlagos kihasználtsága csupán 75%-ot tett ki, addig 2005-ben ez már 90% közelébe emelkedett.
A kiadvány adatai szerint 2005-ben a világon 444 energetikai atomreaktor működött 33 országban, ezek teljes beépített kapacitása kb. 372 ezer megawatt volt. A világon a nukleáris fűtőanyagból termelt villamos energia 30%-át az egyesült államokbeli atomerőművekben állítják elő, a második helyen pedig Franciaország található 16%-kal.
Üzemidő-hosszabbítás
Az amerikai atomerőművek eredetileg 40 évre kapnak üzemeltetési engedélyt, amelyet további 20 évre meg lehet hosszabbítani. 2006 júliusáig a működő atomerőművek csaknem fele már vagy kapott engedélyt az üzemidő meghosszabbítására vagy erre már engedélykérelmet adott be a hatósághoz. Az alábbi ábra a jelenlegi atomerőművek várható élettartamát mutatja a kiadott hosszabbítási engedélyek figyelembevételével:
Nukleáris üzemanyag-gyártás
Az atomerőművekhez szükséges üzemanyag gyártása az Egyesült Államokban hét nagyobb üzemben folyik, amelyeket két gázdiffúziós dúsító szolgál ki. Ezenkívül egy modernebb gázcentrifugás eljárást alkalmazó dúsító építésére már kiadták az engedélyt, és egy másik engedélyezése most folyik. Egy további kevert oxidos fűtőanyag gyártó üzemre már van létesítési engedély, de a beruházás még nem készült el. Ezzel a technológiával a nukleáris fegyverek gyártására is alkalmas plutóniumot atomerőművi üzemanyaggá lehet alakítani, és gyakorlatilag teljesen ki lehet vonni a katonai alkalmazásból.
Egyéb nukleáris alkalmazások
A nukleáris folyamatokat nemcsak atomerőművekben, hanem a kutatás, a gazdaság és a gyógyászat egyéb területein is felhasználják. Az NRC anyaga megemlíti az élelmiszeriparban, a műanyaggyártásban és a vegyiparban is széles körben alkalmazott mérőműszereket, amelyekkel a technológiai folyamtokban használt folyadékok sűrűségét, szintjét és áramlási sebességét mérik. Ilyen nukleáris mérőeszközök falvastagságok megállapítására és súlymérésre is használhatók.
A gyógyászati alkalmazások közül a sugárzás közvetlen felhasználása a rák kezelésében a legelterjedtebb, ahol a sugárzás a rákos sejteket pusztítja el. A radioaktív anyagokat és sugárforrásokat még számos diagnosztikai és gyógykezelési célra is használják.
Az NRC összeállítása kiemeli még az ipari besugárzókat, mint jelentős nem energetikai alkalmazást. Ezekben a berendezésekben a radioaktív sugárzást orvosi eszközök és anyagok sterilizálására, élelmiszerek fertőtlenítésére, vegyi és polimer szintézis elősegítésére valamint a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának növelésére használják.
Radioaktív hulladékok
Az Egyesült Államokban a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat felszín közeli tárolókban helyezik el, amelyet vagy központilag az NRC vagy pedig az illetékes állam, amelynek területén a tároló található engedélyez. Az országban jelenleg három ilyen hulladéktároló működik, négyet pedig már bezártak mivel megteltek. Az ország tíz körzetre van osztva, és a radioaktív hulladékokat a tároló létesítmények csak saját körzetükből fogadják.
A nagyaktivitású radioaktív hulladékokat az 1992-ben elfogadott Energiapolitikai Törvény szerint mély, földalatti tárolóba helyezik el. A tároló helyére eddig egy helyszint javasoltak a Nevada államban lévő Yucca hegységben. A telephely engedélyezésének előkészítése már hosszú ideje folyik, amelybe már a korai szakaszban bevonták a lakosságot is. A korai nyílt társadalmi párbeszédnek bizalomépítő célja is volt, hogy a lakosság még a formális engedélyezési szakasz előtt megkapjon minden lehetséges tájékoztatást. Ennek a létesítménynek az engedélyezése összetett folyamat. Jogilag az Energiaügyi Minisztérium egy közös kongresszusi határozat alapján dolgozik az Yucca hegységben tervezett tároló engedélyezési dokumentációján, és az engedélykérelmet várhatóan 2008-ban nyújtják be az NRC-nek. A törvény szerint a hatóságnak 4 éve van arra, hogy a kérelmet elbírálja. Ha a létesítmény megkapja az építési engedélyt még egyszer, a beruházás befejezése előtt egy aktualizált biztonsági jelentést kell készíteni, amelyet ismét be kell gyújtani a hatósághoz. Az NRC csak akkor adja ki az engedélyt a tároló használatba vételére, ha ebben a második szakaszban is megalapozottnak találja a biztonsági jelentést.
Az előrejelzések szerint 2006 végére az amerikai atomerőművek reaktoraiból kikerülő nukleáris üzemanyag mennyisége elérheti az 53 ezer tonnát. Eredetileg az atomerőművek azt tervezték, hogy egy viszonylag rövid telephelyi tárolás után a használt nukleáris fűtőanyagot újra feldolgozzák (reprocesszálják). Mivel 1977-ben az Egyesült Államok kormánya moratóriumot hirdetett az újrafeldolgozásra az atomerőművek telephelyén a kiégett fűtőanyag tárolókapacitásait meg kellett növelni. Noha a moratóriumot később feloldották, de gyakorlatilag az újrafeldolgozásra azóta nem került sor. Ezért az atomerőművek telephelyein független, száraz tárolókat építettek a kiégett nukleáris fűtőanyagok számára. Jelenleg 42 ilyen tároló működik. Az NRC információs kiadványának teljes szövege letölthető az internetről (NUREG-1350 V18, Information Digest 2006-2007 Edition ).
Ötvenéves a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
2006. szeptember
Ötven évvel ezelőtt hozták létre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget azzal a céllal, hogy egyrészt megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését, másrészt elősegítsék az atomenergia békés célú alkalmazását.
Az idei, jubileumi 50. közgyűlésen (szeptember 18-22) az egyik központi téma volt az atomerőművek ellátása nukleáris fűtőanyagokkal. Erről a közgyűléssel párhuzamosan szakmai tanácskozást is tartottak, amelyen ismertették azt a javaslatot, hogy nemzetközi nukleáris anyag készletet hozzanak létre, amely hozzájárulhatna a folyamatos és megbízható ellátáshoz úgy, hogy az energetika fejlődése nem jelente kockázatot az atomfegyverek elterjedésében. Ehhez a munkához az amerikai Nukleáris Fenyegetés elleni Kezdeményezés nevű alapítvány 50 millió dollárt ajánlott fel az Ügynökségnek. Szakértők szerint azonban még sok technikai, gazdasági és politikai kérdést kell megoldani ahhoz, hogy egy ilyen nemzetközi nukleáris fűtőanyag készlet létrejöhessen. Több ország hűvösen fogadta a javaslatot, mivel úgy gondolják, hogy technológiai hátrányban tartaná őket ezen a területen. A javaslat megvitatása idején máris hat ország (Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika, Kazahsztán, Argentína és Ukrajna) bejelentette, hogy a jövőben nem zárná ki az urándúsítási technológia alkalmazását.
A NAÜ közgyűlésén számos példát mutattak be az atomenergia alkalmazására a gyógyászatban. A röntgensugárzás a vezető diagnosztikai módszer közé tartozik, és csaknem 2 milliárd vizsgálatot végeznek vele évente a világban. Ehhez még 32 millió izotópos vizsgálat adódik hozzá, amelynek során a radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe bizonyos betegségek diagnosztizálására Évente négy- és ötmillió közé becsülik azok számát, akik rákbetegségük gyógyítására sugárterápiás kezelést kapnak.
(Atomfórum – Nemzetközi Atomenergia Ügynökség)
Az EU Energiaügyi Biztosa az atomenergia gazdasági és környezetvédelmi előnyeit hangsúlyozta
2006. szeptember
Andris Pielbags, egy norvégiai konferencián ez év augusztus 23-án beszédet mondott, amelyben az olaj és gázenergia kiváltására alkalmas alternatív energiaforrásokat is érintette. Rámutatott az atomenergia előnyeire a széndioxid-kibocsátás csökkentésében és a megbízható energiaellátás megvalósításában. Az Európai Unió 25 tagállamából 13-ban működnek atomerőművek, amelyek biztosítják az Unió teljes villamosenergia-termelésének 32%-át.
"Az atomenergia a legnagyobb széndioxid-mentes energiaforrás Európában" - mondta Pielbags - Az ellátás megbízhatóságát tekintve pedig különösen vonzó, hiszen a működéséhez szükséges nyersanyag, a természetes urán, korlátozott fontosságú a teljes fűtőanyag láncban, mert olyan országokból szerezhető be, amelyek nem képviselnek jelentős geopolitikai kockázatot.
Ugyanakkor az Unióban működő atomerőművek öregszenek - figyelmeztetett az EU biztos - és az országoknak együtt kell működni, hogy az atomerőművek megfelelően biztonságosan üzemeljenek, és a radioaktív hulladékokat a legnagyobb körültekintéssel kezeljék. Tisztában vagyunk azzal, hogy a lakossági elfogadás nélkül az atomenergiának nincs jövője - mondta. Fontosnak ítélte, hogy az embereket tájékoztassák az atomenergia kérdéseiről és bevonják őket az új erőművekről szóló vitákba.
(FORATOM)
Az Európai Bizottság hatodik program-összefoglalója az atomenergiáról
2006. szeptember
Az EURATOM egyezmény 40. paragrafusa szerint az Európai Bizottság időről időre egy dokumentumot bocsát közre, amelyben összefoglalja az atomenergia fejlődési irányait, annak érdekében, hogy az érdekelt szervezetek és vállalkozások össze tudják hangolni fejlesztési erőfeszítéseiket. Ez nem egy kötelező program, csupán a fejlődés tendenciáit jelöli meg. Legutóbb ilyen dokumentumot a Bizottság 1997-ben adott ki, s most készül egy újabb változat, hiszen azóta, sok körülmény megváltozott. A leglényegesebb fejlemény az energiaszektorban az EU Zöld Könyvének megjelenése. A FORATOM Biztonságos Ellátás munkabizottsága augusztus végén tartott ülésén megvitatta a FORATOM állásfoglalás tervezetét, és kezdeményezte, hogy a FORATOM tegyen lépéseket annak érdekében, hogy bevonják az említett bizottsági dokumentum kidolgozásába már az előkészítés korai szakaszában.
(Atomfórum)
EU támogatás a hidrogénhajtású járművekre a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében
2006. augusztus
A hidrogénhajtású járművek lényeges környezetvédelmi előnyökkel rendelkeznek mivel kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki és a kipufogó gázaikban nincsenek üvegházhatást okozó gázok. Az Európai Bizottság bátorítani akarja ezeknek a járműveknek az elterjedését, és gyorsítani szeretné bevezetésüket. Első lépésként az érdekeltek valamint a lakosság véleményét kéri a Bizottság a tervezett új biztonsági szabályozásról. Ez létfontosságú, hiszen a hidrogén nagyon gyúlékony anyag. A Bizottság most vitára bocsátott tervezete a hidrogénhajtású járművek bevezetéséhez egy európai keretszabályozást javasolt, amelyre azért lenne szükség, hogy az ilyen típusú járműveket egységes szabványok szerint forgalmazzák az Európai Unióban. Az érdekelt gyártókat és forgalmazókat felkérték, hogy mondjanak véleményt a javaslatban szereplő kérdésekről azért, hogy a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtése mellett elkerüljék a túlszabályozottság miatt felesleges akadályokat.
Günter Verheugen, aki a Bizottság alelnökeként a vállalkozás és iparpolitikáért felel, azt mondta, hogy a hidrogén bevezetése csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és javítja a levegő minőségét Európában. Hozzátett még, hogy a javasolt intézkedések elősegítik az ilyen járművek piaci bevezetését, és ezzel fokozzák Európa versenyképességét és jelentősen javítják a környezetet.
A hidrogén szinte valamennyi járműben használható, személygépkocsikban és buszokban éppúgy, mint a tehergépjárművekben. A hidrogén tiszta energiahordozó. Használata során, belső égésű motorokban vagy fűtőanyagcellákban, nem bocsát ki szenet tartalmazó gázokat (szén-monoxidot, szén-dioxidot, el nem égett szénhidrogéneket és lebegő részecskéket). Ily módon, a hidrogén alkalmazásával javul a városokban a levegő minősége. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a hidrogén gyártása során ne növekedjen a szén-dioxid kibocsátás, amit úgy lehet elérni, hogy nem fosszilis forrást használnak a hidrogén előállítására illetve a keletkező szén-dioxidot megkötik.
A nagy autógyárak fontos beruházásokat valósítanak meg a hidrogén elterjedésének elősegítésére, és terveket készítenek az ilyen járművek kereskedelmi forgalomba hozatalára.
A Bizottság előzetes javaslatokat dolgozott ki a hidrogénhajtású járművek üzemeltetésére vonatkozó szabályozás tervezetére. Ennek célja az ilyen járművek működésének biztonsága és egy olyan egységes európai keretben működő engedélyezési eljárás kialakítása, amely biztonsági követelményeket támaszt az ilyen járművek hidrogéntároló rendszereivel szemben. A javaslat lehetővé teszi a hidrogént hasznosító járművek engedélyezését és kereskedelmi forgalomba hozatalát, valamint hozzájárul az új technológia lehetséges használói és a lakosság bizalmának megszerzéséhez.
(Atomfórum)