Heti Hirvilág (2017. január 02 - 08.)
Aszódi: idén még nem kezdik el Paks 2 építését
2017 első felében a paksi bővítés másodfokú környezetvédelmi engedélyét, valamint
az Országos Atomenergia Hivatal telephely-engedélyét szerezheti meg a beruházás
- mondta az InfoRádiónak Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért
felelős kormánybiztos. "A következő nagy feladat műszaki területen a létesítésiengedély-kérelem
összeállítása, ez akkor léphet az intenzív szakaszba, ha az Európai Bizottságtól
megjön a projektre a zöld lámpa." - mondta a kormánybiztos. Az orosz hitel esetleges
kiváltására vonatkozó kérdésre Aszódi Attila a következőket mondta: "Az, hogy adott
esetben be lehet vonni más forrást, amely a jelenlegi helyzetben kisebb kamatokkal
bír, mint az egyébként nagyon kedvező kamatozású orosz államközi hitel, nem jelenti
azt, hogy a lehívást nem kell eszközölni. De Magyarországnak lehetősége van lehívni
a hitelt, majd akár a következő nap visszafizetni egy másik forrásból, ami ha kisebb
kamatozású, akkor nyilván kedvezőbb Magyarország számára, minthogyha a teljes 30
éves futamidőben használnánk az orosz forrást azon a módon, ahogy a finanszírozási
államközi szerződésben le van írva". (Forrás:
Portfolio.hu)
Orbán atomtervei nyugtalanítják Berlint
Aggályosnak nevezte a magyar Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogkörét érintő
törvényi változtatást Barbara Hendricks német szövetségi környezet- és természetvédelmi,
építésügyi és nukleáris biztonsági miniszter a Süddeutsche Zeitung című liberális
német lap december 30-i számában.A miniszter elmondta, hogy a “legnagyobb mértékben
aggályos” az OAH jogkörének “megnyirbálása”. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa
a Süddeutsche Zeitungban hozzátette: a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen, hogy
az atomerőművek üzemeltetését ne politikai szempontok alapján ítéljék meg, hanem
egy “független, cselekvőképes felügyeleti hatóság felügyelje”. Korábban az ellenzéki
Zöldek egyik szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselője, Sylvia Kotting-Uhl,
azt javasolta, hogy a német kormány tegyen lépéseket azért, hogy az Európa Bizottság
indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A politikus kiemelte:
nem szabad megengedni, hogy “egy uniós tagállam a nukleáris biztonság törvénysértő
csökkentésén munkálkodjék”. (Forrás:
Greenfo)
Politico: zöld utat kaphat Paks II.
A felmerült aggályok ellenére várhatóan hamarosan jóváhagyja az Európai Bizottság
a paksi atomerőmű-bővítési beruházást - írta a Politico című brüsszeli hírportál,
a Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos előtt álló legfontosabb ügyeket részletező
összeállításában. A cikkben hangsúlyozták: Brüsszel végül valószínűleg engedélyezni
fogja a Paks II. beruházást, annak ellenére, hogy aggályok merültek fel a Roszatom
orosz állami atomenergetikai konszernnel kötött szerződés kapcsán. Az Európai Bizottság
nemrég váratlanul lezárta a paksi bővítéssel kapcsolatban a közbeszerzések ügyében
indított kötelezettségszegési eljárást, és sokak szerint hamarosan a beruházás finanszírozásának
ügyében indított brüsszeli vizsgálat is lezárulhat, és ezzel hivatalosan is zöld
utat kaphat a projekt az Európai Uniótól. (Forrás:
NRGreport)
Titkos szovjet film: közelebb volt az atomtámadás,mint gondoltuk
Hogyan kell viselkedni, ha becsapódik egy atombomba? Hová kell bújni, kinek mi a
feladata a hadseregen belül? Ezt oktatta egy 1965-ben készült szovjet film, amely
persze titkos volt, és csak a katonáknak vetítették le. Mindkét nagyhatalom ugyanis
készült az atomháborúra - ez a NATO és a Varsói Szerződés hadgyakorlataiból is kiderült.
Kovács Vilmos ezredes azt is elmondta, hogy a Szovjetunió felajánlott a mostani
Ukrajnában egy területet, ahová a magyarokat telepítették volna egy esetleges, Magyarország
elleni atomtámadás után. Magyarország ugyanis annyira kicsi, hogy nem lehetett volna
az országon belül védekezni az atomtámadás hatásai ellen. (Forrás:
Origo)
Pörgős lesz 2017 a hazai energiapiacon
Az idén sínre kerülhet a Paks II. projekt, zöldberuházások sora indulhat, de élénkülhet
a hazai áram- és gázkereskedelem is. Magyarország idei, fő energetikai eseményeinek
egy része a múlt évről csúszik át. A terület legnagyobb hazai beruházása, a két
új paksi atomblokk építése például hónapok óta várja a brüsszeli állásfoglalást
arról, hogy a projekt életképes-e állami támogatás nélkül is. Az uniós szakértők
azért késlekednek, mert több legyet ütnének egy csapásra. Brüsszel nem tiltja vagy
engedélyezi a beruházásokat, hanem több-kevesebb feltételt szabhat a megvalósításukhoz.
Igaz, a feltételei miatt lehetséges, hogy át kell ütemezni a paksi előkészületeket.
A hitelszerződés felmondása nincs terítéken. Paks II. környezetvédelmi engedélye
az idén jogerőssé válhat, és a beruházás megkaphatja a telephelyengedélyt is. Az
építkezés megkezdése, azaz a „gödörnyitás” 2018-ra várható. A paksi előkészület
téma lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatásán, ahogy a
Gazprom hosszú távú itteni gáztárolási, áramtermelési és dunai cseppfolyósgáz-szállítási
együttműködési elképzelése is. (Forrás:
vg.hu)
Geológiai atomhulladék-tároló épül Franciaországban
Összességében alaposnak találta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azokat
a terveket, amelyek alapján föld alatti tárolót készülnek létesíteni közepes és
nagy aktivitású radioaktív hulladékok számára Franciaországban. Egy természetes
agyagrétegben, Párizstól keletre, Meuse megyében fekvő kis falu, Bure mellett tervezik
kialakítani az alagútrendszerből álló tárolót, a Geológiai Tárolás Ipari Központját
(Cigéo). A költségeket a radioaktív hulladékokat „termelő” társaságok – az EDF,
az Areva, valamint a Francia Atom- és Alternatív Energetikai Bizottság – állják
majd, a tároló üzemeltetője pedig az Andra lesz. Az Andra már benyújtotta a Cigéo
projekthez kapcsolódó biztonsági megoldásokat tartalmazó aktát a francia Atombiztonsági
Hatóságnak (ASN). A NAÜ szakértői csoportjának vezetője, Jussi Heinonen elmondta:
megfelelő biztosítékokat találtak arra, hogy az Andra „erőteljes” hulladéktárolási
koncepciót dolgozott ki, az üzemeltetési biztonságot értékelő módszerei „átfogóak
és rendszerszerűek”. Ugyanakkor a szakértők több – például a tároló levegőszűrésére
és a vízszivárgás kiküszöbölésére vonatkozó – ajánlást is tettek. (Forrás:
Atomenergia Info)
Ütőerő: Észak-Korea minőségi ugrást hajtott végre
Észak-Korea „minőségi ugrást” hajtott végre rakéta- és nukleáris ütőerejének növelésében
a tavalyi, soha nem látott mértékű kísérletei révén – fejtette ki Washingtonban
Antony Blinken amerikai külügyminiszter-helyettes, aki szerint erőteljes nyomást
kell gyakorolni Phenjanra, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Blinken erről
a témáról is tárgyalt japán és dél-koreai hivatali kollégáival. Megbeszéléseik után
tartott közös sajtóértekezletükön felhívta a figyelmet: Észak-Korea tavaly huszonnégy
rakéta- és két föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre, s mindegyiknek az
eredményeit képes volt saját ütőerejének a növelésére felhasználni. Az amerikai
külügyminisztérium szóvivője, John Kirby az észak-koreai ambíciókkal kapcsolatban
közölte: bár Phenjan folytatja ballisztikus rakétatechnológiai fejlesztéseit, az
Egyesült Államok kétségbe vonja, hogy Észak-Korea jelenleg képes lenne nukleáris
robbanófejet helyezni egy rakétára. Kétségeit fejezte ki e veszéllyel kapcsolatban
Donald Trump megválasztott amerikai elnök is. A megválasztott amerikai elnök ugyanakkor
semmiféle utalást nem tett arra, milyen új intézkedésekkel képzeli el visszaültetni
Phenjant a tárgyalóasztalhoz. (Forrás:
Magyar Nemzet Online)
A Roszatomot érdekli az Areva
A Roszatom kész részesedést vásárolni az Areva francia nukleáris energetikai társaságban,
ha azt lehetővé teszik a párizsi hatóságok – közölte az orosz állami atomkonszern
egyik magas beosztású képviselője. A francia kormány döntése értelmében a 87 százalékban
állami tulajdonú Arevát úgy szervezik át, hogy az atomenergetikai berendezéseket,
így reaktorokat is gyártó, az atomerőmű-építésekért felelős részlegét, az Areva
NP-t az ugyancsak francia állam kezében lévő energetikai konszern, az EDF vásárolja
meg, a nukleáris fűtőanyagokat és uránt előállító üzletág pedig – feltételesen Areva
NewCo néven – önálló társasággá válik. Mind a párizsi kormány, mind az EDF kész
külföldi befektetőknek kisebbségi tulajdonrészt eladni az általa birtokolt társaságból.
A Roszatom is hajlandó lenne beszállni mindkét cégbe. „Nem zárjuk ki ezt a lehetőséget.
Ha az segít az Arevának, azt hiszem, megvizsgálhatjuk a kérdést” – idézte a Reuters
hírügynökség az orosz atomóriás nyugat-európai képviseletének vezetőjét, Andrej
Rozsgyesztvint. Szavai szerint ugyanakkor a francia hatóságok potenciális partnerekként
inkább a kínaiakkal és a japánokkal tárgyalnak, ami aggasztja az oroszokat. (Forrás:
Atomenergia Info)
Majakba kerülnek a kiégett belojarszki fűtőelemek
Az idén nyáron megkezdődik a fűtőelemek tervszerű elszállítása a Belojarszki Atomerőmű
már leállított 1. és 2. számú energiablokkjából – jelentette be egy interjúban a
létesítmény igazgatója, Igor Szidorov. Az első – tárolásra, majd feldolgozásra szánt
– próbaszállítmány tavaly november végén sikeresen eljutott a Roszatomhoz tartozó
Majakba. A belojarszki atomerőmű 1. és 2. blokkjának könnyűvizes, grafitmoderálású
AMB-100 és AMB-200 típusú reaktorait – a nagy szovjet atomprogram „első fecskéiként”
– 1964-ben és 1969-ben indították be, majd 1983-ban, illetve 1990-ben végleg leállították
őket, 2014-ben pedig megkezdődött a bontásuk is. (Forrás:
Atomenergia Info)
A cseheket érdekli magyar modell
Magyarországhoz hasonlóan Csehországban a Dukovani Atomerőmű és Szlovákiában a jászlói
– Jaslovské Bohunice Atomerőmű esetében is fontosnak tartják az üzemidő meghosszabbítását.
Pakson két újabb 1200 MW teljesítményű reaktort terveznek üzembe helyezni. Magyarország
verseny kiírása nélkül adta oda a paksi bővítés jogát az orosz Roszatomnak, és a
felmerülő költségek mintegy 80 százalékát orosz pénzből fogják fedezni. A szokatlan
döntés felkeltette Brüsszel érdeklődését, de a vizsgálatok eddig mindent rendben
találtak. Akár jövőre kezdetét veheti a reaktorok építése, amelyeket legkorábban
2025-re helyeznének üzembe. Ez a módszer érdekli a cseh szakértőket is, akik szerint
a magyar modell sokkal vonzóbb alternatíva, mint a ČEZ temelíni reaktorok megépítését
célzó tendere. A technet.idnes.cz szerint az a kérdés, hogy Oroszországnak van-e
annyi pénzügyi tartaléka, hogy újabb atomerőművek építését vállalja magára, miután
Moszkva ezt a modellt alkalmazza más országok (Banglades, Egyiptom) esetében is.
(Forrás:
Atomenergia Info)
„Látja” a sugárzást az orosz robot
Különleges robotot fejlesztettek ki az orosz katasztrófaügyi minisztérium nagy kockázatú
műveleteket irányító központja számára: az új, önjáró berendezés teljes egészében
képes helyettesíteni az embert a nukleáris vagy vegyi balesetek következményeinek
felszámolásakor. Az RTSZ-RR típusnevű, másfél méter hosszú, egy méter széles, 250
kilogrammos, hatkerekű jármű, amelyet a szentpétervári Robottechnikai és Műszaki
Kibernetikai Központi Kutatóintézetben fejlesztettek ki, távirányítással és – előre
betáplált adatok alapján – automata üzemmódban is működik. Az elejére egy többcsuklós
kart szereltek, amely akár tíz kilogrammos terhet is képes felemelni. A robotot
különleges érzékelőkkel is ellátták. Ezek megtalálják a sugárzás forrásait, felmérik
az erősségét, az adatokat pedig a készülékbe épített számítógép az irányítópult
képernyőjére továbbítja. (Forrás:
Atomenergia Info)
Jól vizsgázott az új nukleáris üzemanyag
Eredményes volt egy új, kísérleti nukleáris üzemanyag reaktortesztje és az azt követő
vizsgálata Oroszországban. A vegyes nitrid kísérleti fűtőelemek (ETVS) az Áttörés
néven futó program részét képezik. Ennek keretében olyan technológiák kifejlesztése
zajlik, amelyekkel zárttá lehet tenni a nukleáris fűtőanyagciklust, vagyis jelentősen
szélesíteni lehet az atomreaktorok üzemanyagbázisát. Mégpedig úgy, hogy közben csökken
a radioaktív hulladék mennyisége, hiszen a „hagyományos” atomerőművek kiégett fűtőelemeinek
felhasználásával állítanak elő nukleáris üzemanyagot. (Forrás:
Atomenergia Info)
Egyszerre két nővel is élt együtt a 20. század egyik legnagyobb fizikusa, Erwin Schrödinger
Ötvenhat éve, 1961. január 4-én halt meg Bécsben Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák
fizikus, az atomelmélet újrafogalmazója, a kvantummechanika egyik atyja, a hullámmechanika
megteremtője, az anyaghullámok terjedését leíró egyenlet kidolgozója, a kvantumbiológia
egyik megalapozója. 1887. augusztus 12-én született Bécsben, anyja a bécsi műegyetem
kémiaprofesszorának lánya, apja kisiparos és botanikus volt. Klasszikus és modern
nyelveket tanult, a bécsi egyetemen Friedrich Hasenöhrl és Franz Exner fizikusok
tanítványa volt. 1914-ben magántanár lett, és az első világháborúban négy évig hivatásos
tisztként szolgált. Felismerései forradalmat idéztek elő a 20. századi fizikában
és kémiában. Többek között megmagyarázta a harmonikus kvantumoszcillátort, a merev
rotort, a kétatomos molekulát, és új levezetést adott a Schrödinger-egyenletre,
bemutatta az időben változó rendszerek, így a szórás kezelését. Elméleti tevékenységét
a fizikus-társadalom nagy elismeréssel fogadta. (Forrás:
Atomenergia Info)
Futószalagon épülhetnek a mini-atomerőművek
Oroszországban 38 kis atomreaktort kívánnak megépíteni a fosszilis üzemanyagok felhasználásának
csökkentése érdekében. Az egyenként 300 megawattos létesítményeket olyan települések
kapnák, amelyeknek egyszerre van igényük villamos energiára és hőre is. Eddig négy
város jelentkezett a programra a hírről beszámoló World Nuclear News szerint. Az
e célra fejlesztett VK–300-as modell hőtermelő képessége 750 megawatt, az áramtermelő
pedig 150–250 megawatt, attól függően, milyen arányban állít elő hőt és villamos
energiát. A VK–310-as a nyomott vizes reaktorokkal azonos, azaz már bevált berendezésekből
és részegységekből készül. Biztonsági hűtőrendszere teljesen passzív, ami azért
fontos, mert a működtetéséhez nincs szükség energiára vagy emberi intézkedésre,
de még külső áram- vagy vízforrásra sem. Két olvadékcsapdája van, ezek egy esetleges
baleset következményeit nem engedik a létesítményen kívülre. Becslések szerint a
VK–300-assal kilowattóránként 3 centre, közel tíz forintra tudják leszorítani az
áramtermelés költségét. (Forrás:
vg.hu)
Támogatják a helybeliek a Hanhikivi-1 tervét
A beruházás helyszínén, Pyhäjoki községben és környékén a lakosság többsége támogatja
a tervezett atomerőmű-építést. Erről tanúskodik az észak-finnországi régióban elvégzett
újabb közvélemény-kutatás eredménye. A Norstat Finland társaság 2008 óta végez felméréseket
a térségben a Hanhikivi-1 atomerőműt építtető finn befektetőcsoport, a Fennovoima
megbízásából. A 2016 decemberében kapott válaszokból az derült ki, hogy a Pyhäjokiban
élők 65 százaléka támogatja a projektet, míg a környező településeken, Kalajokiban,
Oulainenben, Merijärviben és Raahében 62 százalékos az egyetértők aránya. A Hanhikivi-1
a legnagyobb orosz érdekeltségű beruházás Finnországban. Az atomerőművet, amelynek
építési költségét 6-7 milliárd euróra becsülik, várhatóan 2024-ben helyezik üzembe.
A tervek szerint a Roszatom egy egyblokkos, AESZ-2006 típusú, 1200 megawatt teljesítményű,
VVER reaktorral felszerelt atomerőművet létesít Finnországban, ahhoz hasonlót, mint
amilyet a paksi bővítéshez is ajánl. (Forrás:
Atomenergia Info)
Az energiahivatalnál kell bejelenteni a szakreferenseket
A jelentős energiafogyasztású gazdálkodó szervezeteknek tavaly december 21-étől
kötelező független energetikai szakreferens igénybe vétele, őket a Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) kell bejelenteni. A hivatal tájékoztatása
szerint az energiahatékonysági törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján
energetikai szakreferens igénybe vételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek
a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja
a 400 ezer kilowattóra (kWh) villamos energiát, a 100 ezer köbméter földgázt vagy
a 3400 gigajoule (GJ) hőmennyiséget. A szakreferensek feladata egyebek mellett a
cégek energiahatékonysági fejlesztései során elért eredmények kimutatása, valamint
az energiabeszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos feladatok
végrehajtása. Éves jelentést készítenek a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztésekről
és az energiamegtakarítási eredményekről, amelyeket minden év május 31-ig a cégek
honlapján is közzé kell tenni. (Forrás:
Energia Info)
Elkezdett árat emelni az ipar
Csak a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás a megelőző évinél még
mindig jóval – 4,5 százalékkal – alacsonyabb értékesítési árainak köszönhetően maradt
negatív az ipari termelőiár-index tavaly novemberben. A KSH jelentése szerint az
ipar termelői árainak átlagos indexe fél százalékkal mutatott alacsonyabb értéket
tavaly a tizenegyedik hónapban a 2015. novemberinél. Ez az elmúlt év legalacsonyabb
értéke. A belföldi értékesítési árak a feldolgozóiparban 1,3 százalékkal emelkedtek,
a beruházási javakat gyártó ágazatokban 1,1, a fogyasztási cikkeket előállítók esetében
1,9 százalékkal növekedtek a magyarországi árak. A belföldi eladási árak átlagosan
0,4 százalékkal csökkentek, az exportértékesítésben 0,5 százalékos volt a visszaesés
egy év alatt. (Forrás:
vg.hu)
Energiahivatal: nőtt a megújuló energia felhasználása a távhőellátásban
A biomassza felhasználása több mint 40 százalékkal nőtt a távhőszolgáltatásban 2015-ben
az előző évhez viszonyítva - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös
kiadványából. A MEKH tájékoztatása szerint a távhővel ellátott települések száma
megközelítette a százat 2015-ben, az érintett háztartásoké elérte a 650 ezret, a
nem lakossági felhasználóké pedig csaknem 20 ezer. A hazai lakásállomány 17,4 százalékában
használtak távfűtést a lakók tavaly. Az összegzés szerint a megújuló energiahordozót
felhasználó távhőtermelő létesítmények névleges hőteljesítménye elérte a 377,8 megawattot
(MW). Ezen belül a legnagyobb részt a növényi biomassza alapú technológiák tették
ki 68 százalékkal, amelyet a termálvíz alapú technológiák követtek csaknem 32 százalékkal.
A távhőtermelői, valamint a távhőtermelői és -szolgáltatói működési engedélyesek
csaknem 65 ezer terajoule (TJ) tüzelőhőt használtak fel, amelynek mintegy 70 százaléka
földgáz, több mint 15 százaléka pedig növényi biomassza alapú tüzelőhő volt – közölte
a MEKH. (Forrás:
Alternatív Energia)
Dollár százmilliárdokat tol Kína a megújulókba
2020-ig 2500 milliárd jüant (361 milliárd dollárt) fektetne Kína a megújulókba az
új kínai energetikai hivatal tájékoztatása szerint. Mindez összhangban van Kína
hosszú távú energiastratégiájával, ami a fosszilis alapú áramtermeléstől a tisztább
energia felé való elmozdulást célozza. Az ügynökség előrejelzése szerint a megújuló
termelőkapacitások - beleértve a szelet, a vizet, a napot és a nukleáris energiát
- 2020-ra már a teljes áramtermelés mintegy felét adhatják. Arra nem tettek utalást,
hogy az éves szinten mintegy 72 milliárd dollárra rúgó beruházási összeget pontosan
hol, milyen technológiákra költenék el. Múlt hónapban a kínai gazdaságtervezési
hivatal ötéves tervében jelezte, a napenergiába 1000 milliárd jüant kívánnak beruházni,
mivel a cél a termelőkapacitások ötszörözése. Ez egyenértékű nagyjából 1000 nagy
naperőművel. (Forrás:
Greenfo)
Napelemekre váltják a szénerőműveket
Hamarosan fajlagosan olcsóbb lesz napelemparkot építeni, mint szénerőművet. Az Egyesült
Államok energiaminisztériuma például a ma wattonként 1,20 dolláros beruházási költség
helyett 2020-ra 1 dollárost vár, a Nemzetközi Energiaügynökség pedig globálisan
további 25 százalékos csökkenést vetít előre az előttünk álló öt évre. Az IREA által
2025-re feltételezett fajlagos kiadás 84 százalékkal alacsonyabb a 2009-esnél. Igaz,
a szolártechnológia kimutatott árzuhanásában lehet egy kis turpisság is, A Bloomberg
szerint. 2016 utolsó hetében ugyanis olyan mértékben (2,4 százalékkal átlagosan
34 cent/wattra) esett a napelemek azonnali piaci ára, hogy a PVinsight azt feltételezi,
a szegmens meghatározó kínai szereplői a termelési költségük alatti áron értékesítettek.
(Forrás:
vg.hu)
Újrakezdődhet a vita az uniós jegybanki lazításról
Németország után az eurózónából is kiugró decemberi inflációs adat érkezett, ez
azonban főleg az energia drágulásának tudható be. Több mint három éve, 2013 szeptembere
óta nem látott mértékben, 1,1 százalékkal nőtt az infláció az eurózónában 2016 decemberében
– derül ki az Eurostat előzetes adataiból. A teljes mutató jórészt az energiaárak
miatt lőtt ki: az olajárak növekedése nyomán ezen a soron 2,5 százalékos drágulás
mutatkozott decemberben, ez volt az első olyan hónap 2016 második fél évében, amikor
nem lefelé ment az energia ára. (Forrás:
vg.hu)
Így kell felépíteni a jövő okoshálózatait
Egyre több országban éri el a megújuló alapú energiatermelés a 10 százalékos, vagy
ezt meghaladó részarányt, egy pont után azonban a meglévő hálózati eszközök fejlesztése
már nem elegendő a megújulók integrálásához, ahhoz a szabályozói környezet, a piaci
infrastruktúra változására, az elosztóhálózati szereplők felelősségi viszonyainak
újradefiniálására is szükség van. Az egyre nagyobb arányú megújuló energiatermelés
hatására egyre összetettebbek lesznek az áramlások az elosztórendszerekben, ami
szükségessé teszi az innovatív megoldásokat a tervezésben és a hálózatok működtetésében.
Technológiai szempontból az egyre dinamikusabb és kétirányú áramáramlások megkövetelik
az erősebb kontrollt, valamint az infrastruktúra fejlesztését. Ezen a téren az új
generációs technológiák - mint például a fejlettebb inverterek - segíthetik a helyi
elosztóhálózatok biztonságos üzemeltetését, csökkentve egyúttal a teljes rendszerbeli
energiaveszteséget. A gazdasági szempontokat nézve szükség van az árampiacokon az
árazás megreformálására is. (Forrás:
Alternatív Energia)
Kedvező lehet a Molnak, ha megegyezik az INA-részvényekről
Alapvetően kedvező lehet a Mol számára, ha sikerülne a horvát kormánnyal kedvező
vételár mellett megegyezni az INA cégben lévő 49 százaléknyi tulajdonrész kivásárlásáról
- mondta Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője. Pletser Tamás emlékeztetett:
a nemzetközi döntőbíróság a Molnak adott igazat a horvát kormánnyal szemben, és
kimondta, nem bizonyítható, hogy 2009-ben korrupció történt, amikor a Mol megvásárolta
az INA-részvényeket, továbbá a horvát kormány megszegte a privatizációs szerződést;
mindez komoly károkat okozott a Molnak. Elmondta: a botrány korábban többször is
megtépázta a Mol-részvények árfolyamát, az utóbbi hírek hatására élénkebb az érdeklődés
a papírok iránt, a befektetők bíznak a megegyezésben, ami adott esetben kedvező
forgatókönyvet, feltételrendszert jelenthet a Mol számára. (Forrás:
Origo)
Tényleg befékezett az OPEC
Az OPEC decemberi olajtermelése visszaesett a novemberi történelmi csúcsról azelőtt,
hogy januártól életbe lépett az olajkartell fél évre szóló termeléscsökkentési megállapodása.
A Reuters tengeri szállítmányozók és olajpiaci kereskedők körében végzett felmérése
alapján az valószínűsíthető, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC)
decemberi termelése napi 200 ezer hordóval, 34,18 millió hordóra csökkent a novemberi
napi 34,38 millióról. Az OPEC és a szervezeten kívüli olajexportáló országok novemberben
arról állapodtak meg, hogy januártól napi 32,50 millió hordóra csökkentik a termelésüket
az energiahordozó árának a felhajtása céljából. A szervezetben legnagyobb befolyással
rendelkező Szaúd-Arábia decemberi termelése napi 10,45 millió hordóra csökkent a
novemberi 10,60 millió hordóról. Irak termelése 4,66 millió hordóról 4,71 millió
hordóra, Iráné pedig napi 3,68 millió hordóról 3,71 millió hordóra emelkedett. (Forrás:
Origo)
Ráér még Szaúd-Arábia a fejőstehén eladásával
2016 egyik legnagyobb olajipari híre az volt, hogy Szaúd-Arábia bejelentette: egy
nyilvános részvénykibocsátás keretében értékesíti az aranytojást tojó tyúknak számító
állami olajvállalat, az Aramco 5 százalékát. Az emelkedő olajárak miatt azonban
lehet, hogy mégsem lesz annyira sürgős a dolog. Eredetileg 2018-ra tervezte
Szaúd-Arábia az Aramco 5 százalékos részének eladását egy nyilvános részvénykibocsátás
keretében, amelynek értéke elérheti a 2 billió dollárt. Szaúd-Arábia arra számít,
hogy az idei évben ugrásszerűen megnőnek az olaj kitermeléséből és exportjából származó
bevételei 2016-hoz képest. Ezért, valamint Donald Trump megválasztása miatt is változhat
az eredeti terv és elképzelhető, hogy a kibocsátást mégsem a New York-i értéktőzsdén
ejtik majd meg. Az Aramco 5 százalékának az eladása azt is jelentené, hogy
a szaúdiaknak legalább is részben osztozniuk kellene az új tulajdonosokkal a várhatóan
emelkedő olajbevételeken. A nyilvános adatok szerint 2016-ban a GDP 12,3 százalékát
tette ki az államadósság, az idei évre vonatkozóan pedig az összbevételek 31, az
olajból származóbevétek pedig 46 százalékkal nőnek majd 2016-hoz képest - írja az
Oilprice.com. (Forrás:
NRGreport)
Egy benzinkút miatt kell kártérítést fizetnie a Malnak
Perek sokasága folyik a Mal Zrt. ellen. Csaknem 55 millió forint kártérítést kell
fizetnie a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-nek (Mal), mert a vörösiszap
tönkretette a devecseri Mol-benzinkutat és a hozzá tartozó üzlethelyiséget – döntött
jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla. A táblabíróság ezzel a döntésével helybenhagyta
a Veszprémi Törvényszék tavaly februári, elsőfokú határozatát. A táblabíróság szerint
a Mal arra hivatkozott az elsőfokú eljárásban, hogy a kár a működési körén kívül
álló okok miatt keletkezett, és azzal is érvelt, hogy amikor a károk elhárításán
dolgoztak, a Moltól vettek üzemanyagot. Az elsőfokú döntést a Mal megfellebbezte,
de a másodfokú bíróság szerint nem elég alaposan, ezért emelkedett jogerőre végül
az elsőfokú határozat. (Forrás:
Magyar Idők)
Tüntetnek Mexikóban a drága üzemanyag miatt
Folyamatosak a tüntetések és az üzemanyag-tározók körüli blokádok Mexikóban. A közép-amerikai
ország kormánya ötödével emelte a benzin és a gázolaj árát január 1-jén. A mexikói
elnök szerint felelősségteljes lépés volt kormánya részéről, hogy két számjegyű
üzemanyagár-emelést hajtottak végre. Húsz százalékkal emelkedtek az árak. Az államfő
szerint az üzemanyag ára hosszú távon ismét csökkenni fog, ha beérik a mexikói kormány
2014-ben útnak indított kőolajipari reformja. Ennek keretében Enrique Pena Nieto
véget vetett az olajtermelés 76 éves állami monopóliumának és megnyitotta az ágazatot
a külföldi cégek előtt. A kormány áremelései február harmadikán lépnek majd életbe.
Ezután a maximális árakat kéthetente jelentik majd be február 18-áig, aztán naponta.
A piaci árképzés az évtizedek óta életben lévő, kormány által meghatározott árakat
váltja fel. (Forrás:
Hir TV)
Trump külügyminisztere sem szegénylegény
Mintegy 180 millió dollár (53 milliárd forint) lelépési pénzért távozik a legnagyobb
amerikai olajipari vállalat vezérigazgatói székéből Rex Tillerson, amennyiben a
Szenátus megszavazza kinevezését. Ezt azonban nem azonnal kapja meg, hanem egy befektetési
alapnak utalják át, és tíz év alatt részletekben jut hozzá a végkielégítéséhez.
A diplomácia új vezetője megválik összes ExxonMobil részvényétől, hogy az összeférhetetlenséget
megszűntesse. (Forrás:
Origo)
Szaúdi olajkutak ellen fordulhat az ISIS
Az Iszlám Állam vállalta magára a szilveszteri, 39 halálos áldozattal járó isztambuli
terrortámadást. A támadás áldozatainak többsége külföldi volt, sokan közülük közel-keleti
országokból származtak. Egy iráni elemző szerint a támadás az szaúdi olajlétesítmények
elleni terrorakciók előjele lehet. Az iráni Fars hírügynökség tájékoztatása
szerint Abdel Bari Atwan, a Rai al-Youm napilap főszerkesztője arra figyelmeztetett,
hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen
tervezhet támadásokat, valamint azon országokban hajthat végre akciókat, amelyek
csatlakoztak az ISIS elleni koalícióhoz. Az Iszlám Állam nagy kiterjedésű területeket
vesztett az elmúlt hónapokban a szíriai és iraki erők, valamint szövetségesei elleni
harcban és ezeket a veszteségeket szeretné az említett támadásokkal megtorolni -
írja az Oilprice.com. (Forrás:
NRGreport)
Egyre optimistább a euróövezet
Az emelkedő olajárak ellenére nem szállt el az infláció az euróövezetben, a beszerzési
vezetők pedig öt éve nem tekintettek ilyen optimizmussal a gazdasági fejlődésre.
Az olajárak növekedése ellenére mindössze 1.1 százalék volt az infláció decemberben
az euróövezet tagállamaiban - jelentette az Eurostat. Ez azt jelenti, hogy nincs
veszélyben az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő programja, amelynek 2017
végéig tartó meghosszabbításáról még decemberben döntöttek. Az övezet négy vezető
gazdaságának fejlődése erősödött, a GDP-növekedés tavaly a spanyoloknál volt a leggyorsabb.
A beszerzési manager index öt éve nem volt ilyen magas mint most, jelenleg 54 ponton
áll. (Forrás:
Origo)
Emelkedett az üzemanyagok ára
Emelte bruttó 3-3 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi
árát a Mol. Az emeléssel a benzin átlagára 370 forint, a gázolajé 382 forint lett.
Legutóbb a 95-ös benzin ára, bruttó 3 forinttal nőtt, a gázolaj ára akkor változatlan
maradt. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan
451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan
449 forint. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások
árai között. (Forrás:
Origo)
Oroszország szép lassan kijön a karanténból
Az emelkedő olajár és Donald Trump megválasztása bonthatja le az Oroszország köré
épített karantént a kereskedelmi szankciók ellenére is. A Putyin-közelinek tartott
Rex Tillerson külügyminiszteri jelölése óta óriási népszerűségnek örvendenek az
orosz részvények, a bejelentést követő héten 450 millió dollárt fektettek orosz
alapokba. Az orosz gazdaság látványos erősödése azon is lemérhető, hogy az infláció
hat százalékra csökkent, a rubel egy év alatt 27 százalékot nyert vissza a korábbi
veszteségéből, és az orosz tőzsdei mutató 21 százalékot emelkedett. A javulás főleg
az olajár növekedésének köszönhető, a Brent nyersolaj hordónkénti ára már átlépte
az 58 dollárt. (Forrás:
Origo)
Meglódult az olajár
18 hónapos csúcsra drágult az olaj, ami annak a jele, hogy a befektetők pozitív
eredményeket várnak az OPEC termeléscsökkentésétől. Az északi-tengeri Brent alaptípus
hordónkénti ára 2,31 százalékos emelkedéssel 58,13 dolláron állt. Ez 2015 jóliusa
óta a legmagasabb érték. Az amerikai irányadó alaptípus, a WTI 2,35 százalékkal
drágult 54,98 dollárra hordónként. Erre szintén 2015 júliusa óta nem volt példa
- írja a CNBC. (Forrás:
NRGreport)
18 hónapja nem volt ilyen drága az olaj
Masszív emelkedésbe kapcsolt az olajár, mely már 2 százalék feletti pluszban jár.
Az emelkedést elsősorban az fűtheti, hogy a piac egyre inkább bízik a januártól
hivatalosan is életbe lépett OPEC-megállapodásban, melynek hatására a kartellhez
tartozó és több más ország közreműködésével napi közel 2 millió hordóval csökkenhet
az olajkitermelés. Ez a globális termelés mintegy 2 százaléka. Oroszországban pedig
- mely a nem OPEC országok között a legnagyobb termeléscsökkentést vállalta - decemberben
változatlan marad a termelés, napi 11,2 millió hordót tett ki. Ez közel 30 éves
csúcs. Az év első felében napi 300 ezer hordós csökkentést ígértek. Az olaj ráadásul
úgy tud emelkedni, hogy közben a dollár erősödik, ez pedig nem tesz jót a dollárban
jegyzett nyersanyagoknak, hiszen megnöveli a nem dollár alapú vásárlók beszerzési
költségeit. (Forrás:
Portfolio.hu)
Irán külföldi cégeket enged be olajpiacára
Teheráni médiajelentések szerint Irán 29 külföldi vállalatnak engedélyezte, hogy
részt vegyen olaj- és gázipari projektekben. Egyebek között a francia Total és az
olasz Eni mellett az orosz Gazprom és Lukoil vállalatok is indulhatnak majd iráni
energiaipari tendereken. A brit-holland Shell csoport, a holland Schlumberger és
az osztrák OMV mellett még kínai, japán és dél-koreai vállalatok is szerepelnek
az engedélyezett cégek listáján. Az iráni olajipari minisztérium számos tendert
készít elő olaj- és gázmezők kitermelésére. A tenderkiírások várható dátumát még
nem tették közzé. (Forrás:
Origo)
Arany- és olajnagyhatalom lehet egy parányi országból
Nagy bejelentéseket tett az elmúlt napokban egy apró dél-amerikai ország, ahol robbanás
előtt áll a bányászati és az energiaszektor is. A karibi partvidéken, Venezuela
és Suriname közé szorult, Florida-nagyságú Guyana valóságos olaj- és aranybányászati
nagyhatalommá válhat a közeljövőben. A kormány pár napja jelentette be, hogy az
aranybányászat rekordot döntött az országban 2016-ban. A tavalyi évben 690 ezer
uncia aranyat bányásztak az országban, ekkora mennyiséget még soha korábban nem
hoztak felszínre egy év alatt. Az arany mellett látványos felfutás előtt áll az
országban az olaj is. A kormány nemrégiben egy 500 millió dollár értékű olaj- és
gázipari szolgáltató központ építését hagyta jóvá, amelyet a fővárostól 100 kilométerre
dél-keletre, a tengerparton építenek majd fel. A központ célja, hogy a tengeri olajmezők
feltárásában nyújtson logisztikai és műszaki segítséget. (Forrás:
NRGreport)
Kuvait már vissza is vágta a kitermelést
2009 óta a legnagyobb emelkedést produkálta tavaly az olajár, mely folytatja az
erősödést, köszönhetően annak, hogy Kuvait már most visszavágta kitermelését. 45
százalékos emelkedéssel zárta a tavalyi évet az olaj, melyet követően erősödik,
az amerikai WTI márciusi határidős árfolyama közel 1 százalékkal került feljebb.
Az OPEC termeléscsökkentési megállapodása hivatalosan idén január elején lépett
életbe, ezzel kapcsolatban pedig a hangulatot fűtötte, hogy kuvaiti hírügynökségi
beszámolók szerint az ország már vissza is vágta kitermelését, napi 130 ezer hordóval
2,75 millió hordóra. Amerikában szépen emelkednek a termelő fúrótornyok, a magasabb
árak mellett ugyanis a nem konvencionális termelés jövedelmezősége javul. A Baker
Hughes olajipari szolgáltatócég legutóbbi adatai szerint a múlt héten sorozatban
kilencedik hete emelkedett a működésben lévő amerikai fúrótornyok száma, mely ezzel
mintegy egyéves csúcsra ért. (Forrás:
Portfolio.hu)
Januárban minden eldőlhet az olajról
Január 1-jén lépett életbe az OPEC termeléscsökkentési megállapodása, de kérdés,
hogy a korlátozást vállaló államok mindegyike tartja-e magát az ígéretéhez. A nagy
bankházak szerint csak részben lesz sikeres a terv és a januári hónap mindent eldönthet
- írja a Portfolio. A JP Morgan szerint nem minden aláíró tartja majd magát 100
százalékban a termeléscsökkentési megállapodásához. Az olajkartell és a később csatlakozó
szervezeten kívüli olajtermelő országok abban állapodtak meg, hogy együttesen mintegy
napi 1,8 millió hordóval csökkentik a kitermelésüket a túlkínálat csökkentése és
a piacok stabilizálása érdekében. A bankház elemzői szerint nagyjából 80 százalékos
lesz a megállapodás sikere, amit nehezít a dollár erősödése, hiszen például Venezuela
ilyen helyzetben aligha vágja meg termelését. (Forrás:
NRGreport)
Négyszáz alatt maradhat az üzemanyagár
A kőolaj világpiaci árának stabilizálódására és literenként 400 forint alatti magyarországi
üzemanyagárakra számítanak az idén a piaci szakértők. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj
Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint, ha nem emelkedik számottevően a kőolaj-fogyasztás,
a kínálat ismét meghaladja majd a keresletet, ennek hatására pedig a kőolaj világpiaci
ára sem változik jelentősen. Úgy vélte, a hordónkénti világpiaci ár az idén 50-60
dolláros sávban stabilizálódik, és Magyarországon sem változnak jelentősen az üzemanyagárak,
350-370 forint között mozognak majd. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője
szerint valószínűbb, hogy az OPEC nem tartja a megállapodásban vállaltakat, így
a kőolaj átlagára hordónként 50-55 dollár marad. Ellenkező esetben 60-70 dollár
is lehet egy hordó Brent ára, ami Magyarországon 380-420 forintos üzemanyagárat
eredményezne, máskülönben marad a 340-360 forintos árszint. A GKI Energiakutató
ügyvezető igazgatója szintén úgy vélte, hogy a 2016-ban elért hordónkénti 50-55
dolláros átlagárhoz képest nem emelkedik lényegesen a kőolaj ára idén. Hegedűs Miklós
mindezt azzal indokolta, hogy nincsenek meg az áremeléshez szükséges gazdasági,
kitermelési, fogyasztási feltételek. (Forrás:
Energia Info)
Ráfizetünk a rezsicsökkentésre
A kormány felülvizsgálhatja azt a képletet, amely alapján meghatározzák a lakossági
gáz árát. A magyarok ma már ráfizetnek a rezsicsökkentésre, a számlájuk alacsonyabb
lenne, ha piaci áron kapnák a fűtőanyagot. Ha 1 fokot hűl a levegő, 2 millió köbméterrel
nő az ország napi gázfogyasztása. A fűtőanyagból nem várható hiány, szakértők szerint
a tartalékok 3 hónapra akkor is elegendők, ha ilyen hideg marad az idő. A számla
lehetne alacsonyabb, a magyarok ma már nem járnak jól a rezsicsökkentéssel, a kormány
által megszabott hatósági ár 10-15 százalékkal magasabb az európai piaci árnál.
„A nálunk érvényes hatósági árszabályozás annyira rugalmatlan volt, hogy tartósan
magasabb az az ár, amiért itthon forgalmazzák a gázt, mint amennyiért lehetne, hiszen
Nyugat-Európában éppen az előbb említett gáztöbblet miatt sokkal olcsóbb árat lehetne
elérni” – fejtette ki Holoda Attila energiaszakértő, volt helyettes államtitkár.
(Forrás:
Greenfo)
Brüsszelben nem tartanak egy új gázválságtól
Nem fenyegeti új gázellátási válság Közép- és Kelet-Európát, szemben azzal, amivel
Oroszország brüsszeli nagykövete egy interjúban riogatott, már jó előre Ukrajnára
hárítva a felelősséget ennek esetleges bekövetkeztéért – erősítették meg brüsszeli
források a BruxInfónak. A Bizottság az előző évekhez hasonlóan háromoldalú EU-orosz-ukrán
gáztárgyalásokat kezdeményezett, hogy Kijev földgázt vásárolhasson Oroszországtól.
Kereskedelmi alapon erre már most is van lehetőség, de ebben az esetben a 2009-es
szerződés alapján határoznák meg a tarifát, amit Ukrajna se nem tud, se nem akar
kifizetni. Ellenben jelenleg az olajhoz indexált árak miatt Oroszországból sokkal
olcsóbban lehet földgázt beszerezni, mint Nyugatról, ami tehát érdekeltté teheti
Kijevet az orosz gázvásárlásban. A december végén Brüsszelben tartott háromoldalú
gáztárgyalásokon mégsem ütötték nyélbe a megállapodást, brüsszeli források szerint
azért, mert a Gazpromnak láthatóan nem áll érdekében az, hogy a jelenlegi kedvező
árakon adjon el földgázt Ukrajnának. Moszkva egy illetékes szerint arra vár, hogy
az időjárás hidegebbre forduljon, mert akkor kedvezőbb pozícióból tárgyalhat. Bizottsági
források teljességgel kizártnak tartanak egy 2009-eshez hasonló gázválságot, mivel
az EU a tagállami infrastruktúrák egymással való összekötésével és a fordított irányú
gázáramlás feltételeinek megteremtésével nagyot lépett előre a gázellátás biztonságában.
(Forrás:
Bruxinfo)
Hitelből vásárolhat gázt az ukrán Naftohaz
A Naftohaz ukrán gázipari cég 500 millió dolláros földgázvásárlási hitelmegállapodást
kötött a Citi és a Deutsche Bank pénzintézetekkel, a visszafizetésre a Világbank
vállalt garanciát. A garanciavállalás négy évre szól - áll a Naftohaz MTI-hez eljuttatott
közleményében. A Naftohaz azt vállalta, hogy amint bármilyen összeget felhasznál
gázvásárlásra, azt 12 hónapon belül visszafizeti. A megállapodás nem köti meg a
Naftohaz kezét, hogy honnan szerzi be a földgázt, Nyugatról, vagy Keletről, az ukrán
cég annak alapján dönt, hogy hol olcsóbb a földgáz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Bank (EBRD) 2015 októberében 300 millió dolláros földgázvásárlási hitelt nyújtott
a Naftohaznak. (Forrás:
NRGreport)
Ukrajna helyett Németország felé tolódik az orosz gáztranzit
Az Európai Bizottság engedett az orosz és német kérésnek, több gáz jöhet a Balti-tengeren
keresztül. Ukrajna úgy érezheti, elárulták, kiszolgáltatottabbá vált az oroszokkal
szemben.Október 28-án az Európai Bizottság hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy
2033-ig felmenti az OPAL vezetéket az úgynevezett 3. energiacsomag egyes rendelkezései
alól. Az OPAL egy olyan gázvezeték, amely a lengyel-német határtól indul, ott, ahol
a tengerből előbukik az Északi Áramlat nevű vezeték, ami a Balti-tenger mélyén közvetlenül
összeköti az orosz gázmezőket Németországgal. A vezetéket az orosz Gazprom a német
partnereivel azért építette, hogy az Északi Áramlat gázát déli és keleti irányba
lehessen szállítani (építettek nyugat felé egy másik vezetéket is). Az EU 3. energiacsomagja
pedig azt mondja ki, hogy egy gázvezeték tulajdonosa a saját gázát csak a vezeték
kapacitásának 50 százalékáig használhatja, a többire tendert kell kiírnia, hogy
más is hozzáférhessen a vezetékhez. Ennek az az értelme, hogy egyetlen nagy beszállító
se kerüljön monopolhelyzetbe az európai gázpiacon. Pont e szabály miatt tudta az
Európai Bizottság megakadályozni a Déli Áramlat megépülését. (Forrás:
444.hu)
Íme, a világ legmagasabb naperőműtornya
A világ legmagasabb, 250 méter magas naperőműtornyának felépítésére készülnek a
Negev-sivatagban, Izraelben - értesült a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Izrael energia felhasználásának jelenleg mindössze két és fél százaléka származik
a nap erejéből. A tervek szerint az ország 2020-ra megnégyszerezi, tíz százalékra
növeli napenergia kiaknázását, főként a Negev-sivatagban felépülő új naperőművekkel.
A várhatóan 2018-ra elkészülő Asalim naperőműrendszer négy, különböző technológiát
alkalmazó részből fog állni. Együtt háromszáztíz megawatt energiát fog termelni,
az ország teljes szükségletének 1,6 százalékát. A vállalkozás központi eleme lesz
a világ legmagasabb, 250 méteres naperőműtornyának a megépítése. Ötvenezer, a Nap
irányába forgó tükör fogja a toronyra összpontosítani a Nap sugarait, ezzel fűtve
egy kazánt, amelynek gőzével az áramot termelő turbinát hajtják. Azért építik ilyen
magasra a tornyot, hogy minél kisebb földterületen helyezhessék el a tükröket, ugyanis
minél közelebb vannak egymáshoz, annál magasabb tornyot kell építeni a napsugarak
összegyűjtésére. (Forrás:
Alternatív Energia)
Zöldenergia-folyosó épül Indiában
Csaknem kétmilliárd dollárt fordít India a hálózatok megerősítésére, a tervezett
naperőművek integrálása érdekében. A miniszterelnök 2022-re 175 gigawattnyi zöld
forrással számol. Az úgynevezett zöld korridor projekt, amely kifejezetten a folyamatban
lévő megújuló fejlesztések hálózati organizációját szolgálja, 20 gigawattnyi energia
szállítási feltételeinek megteremtését célozza, összesen 34 napenergia parkot köt
majd össze, 21 államot érintve – derül ki a kormányzat terveiből. A zöldenergia
korridor célja a megújuló forráson alapuló kapacitások minél egyszerűbb elszállítása
a termelő régiókból, az ellátási problémákkal fenyegetett térségekbe. Ugyanakkor
az új összeköttetések a szabályozhatóságot is segítik, az időjárásfüggő kapacitások
arányának növekedésével, írja az energiainfo.hu. (Forrás:
Alternatív Energia)
Idehaza még várnunk kell az olcsó megújuló energiára
Elsősorban földrajzi okok miatt Magyarországon rövid távon nem lesz olcsóbb a megújuló
energiaforrások felhasználása a fosszilis energiahordozókhoz képest, de a költség
folyamatos csökkenése előbb-utóbb kifejti hatását. A hagyományos energiatermelési
módokra ugyanakkor még sokáig szükség lesz - mondta Zempléni Balázs, a MET Power
nagykereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója. Magyarországnak még hosszú utat
kell bejárnia ahhoz, hogy itthon is olcsóbb legyen a megújuló energia a fosszilisnél.
Ennek elsősorban földrajzi okai vannak, hiszen például Peruban, ahol nagy magasságon,
alacsony hőmérsékleten működnek a naperőművek, adott kapacitás beépítéssel kétszer
annyi áramot lehet termelni, mint Magyarországon. Ugyanígy a tengerparton, vagy
a tengeren fekvő szélerőművek 40 százalékkal több energiát tudnak termelni, mint
az ugyanennyi beépített kapacitással rendelkező hazai szélparkok. (Forrás:
NRGreport)
Megkezdődtek a geotermális kútfúrás előkészítő munkálatai Kiskunhalason
Elkezdődtek az előkészítő munkálatai annak a geotermális kútfúrásnak, amely után
a jelenleg használt földgázt geotermális energia válthatja fel a kiskunhalasi távhőrendszerben.
Amennyiben a tesztkút igazolja az előzetes számításokat, a város egy korszerűbb
fűtésrendszerre állhat át és egy hosszútávon is fenntartható, stabil rendszer építhető
ki. A projekt teljes költsége valamivel több mint 1,351 milliárd forint, amelyből
közel 460 millió forintot az EGT Alap finanszíroz. (Forrás:
Alternatív Energia)
Kínában 2017-ben csökken a napenergiatermelés támogatása
A költségek csökkenésére hivatkozva, Kínában az árhatóság csökkentette az új nap-
és szélerőművekben termelt áramért fizetett árat. A napenergiatermelőknek 2017-ben
19 centtel, a szélenergiatermelőknek pedig 2018-tól 15 centtel fizetnek majd kevesebbet.
Az intézkedés szinte törvényszerű következménye volt a napenergitermelés 30 százalékos
idei költségcsökkenésének – emlékeztetnek elemzők. (Forrás:
Alternatív Energia)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)