Heti Hirvilág (2016. december 26 - 2017. január 01.)

2020

Finisben Paks II referenciája
Jövő márciusra tervezik az úgynevezett „forró bejáratást”, vagyis a reaktorblokk összes rendszerének komplex ellenőrzését a Leningrádi Atomerőmű második kiépítésének első reaktorblokkjában. Ez gyakorlatilag az utolsó ellenőrzés az előtt, hogy a nukleáris fűtőanyagot a reaktorba helyeznék. Az energiablokk beindítása 2018 májusára várható. A Leningrád-2 első blokkján már befejeződtek az alapvető építési munkálatok, és a helyükre kerültek a fűtőelemek makettjei is. A tervek szerint 2017. május-júniusban helyezik be az „éles” üzemanyagkötegeket a reaktorba – mondta az igazgató, de hozzátette: „itt sok minden függ különböző tényezőktől és az előkészületektől”. Az új létesítmények VVER-1200-as reaktorokkal, az úgynevezett AESZ-2006-os projekt alapján épülnek. Ez a reaktorblokkok 3+ generációját képviseli; minden, a fukusimai atomerőmű-baleset után életbe léptetett biztonsági előírásnak megfelel. Ilyet helyeztek üzembe az ősszel Novovoronyezsben, ez a típus működik majd Belaruszban, a finnországi Hanhikiviben, és ezt kínálja a Roszatom a paksi atomerőmű bővítéséhez is. (Forrás: Atomenergia Info)

A németek szerint aggályos az Országos Atomenergia Hivatal jogkörének megváltoztatása
Aggályosnak nevezte a magyar Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogkörét érintő törvényi változtatást Barbara Hendricks német szövetségi környezet- és természetvédelmi, építésügyi és nukleáris biztonsági miniszter a Süddeutsche Zeitung című liberális német lapban. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa hozzátette: a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen, hogy az atomerőművek üzemeltetését ne politikai szempontok alapján ítéljék meg, hanem egy "független, cselekvőképes felügyeleti hatóság felügyelje". A lap felidézte: a magyar kormány az atomenergiáról szóló törvény december 6-i módosításával felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza "a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben". Az újság többek között hozzátette, hogy szakértők szerint ez ellentétes a nemzetközi joggal. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény ugyanis megkövetel egy hatóságot, amely a kormánytól függetlenül adja ki az engedélyeket és ellenőrzi betartásukat. (Forrás: NRGreport)

50 éves a hazai energetikai jövőképet alapjaiban meghatározó szovjet-magyar szerződés
2016. december 28-án volt 50 éve, hogy 1966. december 28-án aláírták azt a szovjet-magyar szerződést, amely alapján Pakson megépült a négy VVER-440 típusú reaktor. Üzembe helyezésükre 1982 és 1987 között került sor. Szabó Benjamin, a paksi beruházás egykori kormánybiztosa, az atomerőmű első igazgatója videointerjúban emlékszik vissza a szerződés előzményeire és az akkori történésekre. (Forrás: Atomenergia Info)

Paks mellé az olimpiát is behúzzuk?
A következő években alapjaiban szabályozhatják újra az európai energiapiacot, a változások drámai sebességgel zajlanak, Magyarország viszont szépen kitaposta az utat, hogy egy gigaméretű, orosz közreműködéssel megvalósítandó atomenergia beruházáshoz megszerezze Brüsszel jóváhagyását. Egy vizsgálatnál Brüsszel még nem mondta ki hivatalos ítéletét, sokan már lényegében biztosra veszik, hogy Paks II. átmegy az EU szűrőjén, ami a következő években a régióban és Nyugat-Európában egyaránt kiemelt téma lehet, különös tekintettel arra, hogy Bécs az esetleges pozitív döntést az Európai Bíróságon támadhatja meg. (Forrás: Portfolio.hu)

Nukleárisenergia-ipari együttműködésről állapodott meg az Egyesült Király Japánnal
A nukleárisenergia-ipar területén történő szorosabb együttműködésről kötött megállapodás a közelmúltban az Egyesült Királyság és Japán, amelynek keretében a jövőben akár közösen is építhetnek atomerőművet a szigetországban. A megállapodás az építésen kívül a hulladékkezelésre és a bontásra is kiterjed, lehetőséget adva brit cégeknek, hogy részt vegyenek a fukusimai erőműbaleset nyomainak felszámolásában. Az egyezmény egyik kulcseleme, hogy a Hitachi és a Toshiba bekapcsolódhat a brit nukleáris ipar fejlesztésébe, a kapacitások bővítésébe. Az Egyesült Királyságban hosszas előkészítés után a francia EdF, kínai részvétellel és részben finanszírozással építhet új nukleáris kapacitást. A szigetország energiaellátása biztonsága érdekében döntött néhány évvel ez előtt az atomerőmű kapacitások bővítése mellett. (Forrás: Energia Info)

Több kobalt-60-at termel a Roszatom
Növeli a rákgyógyászatban is használt kobalt-60 (Co-60) termelését a Roszatom, és ezért a kurszki és a szmolenszki atomerőműben is megszervezi ennek a radioaktív izotópnak az előállítását. A Roszenergoatom és az Izotop részvénytársaság alkotta konzorcium 2034-ig szóló szerződést írt alá kobalt-60 szállításáról a Nordion kanadai céggel. A termelés bővítésére ennek teljesítése érdekében van szükség. Jelenleg a Leningrádi Atomerőmű adja a kobalt-60 radioizotópból a világpiacon forgalmazott mennyiség 30 százalékát, az üzemideje azonban 2024-ben lejár. A kobalt-60 termelése a szmolenszki és a kurszki atomerőműben folyik majd tovább, ahol most zajlik az engedélyeztetési folyamat, és megkezdődtek az előkészületek a Belojarszki Atomerőműben is. A radioaktív kobalt-60-at széleskörűen alkalmazzák egyebek közt élelmiszerek, orvosi műszerek és anyagok sterilizálására, gabona- és zöldségfélék növekedésének ösztönzésére, termésátlagának javítására, ipari hulladékok ártalmatlanítására, tisztítására, valamint a gamma-defektoszkópia nevű, roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerhez. Fontos szerepet játszik a kobalt-60 a gyógyászatban is. Alkalmazzák például a rák besugárzásos kezeléséhez használt „kobaltágyúban” és az úgynevezett gammakésekben, amelyekkel agydaganatokon lehet sugársebészeti beavatkozásokat végrehajtani. (Forrás: Atomenergia Info)

Nyugdíjazták az első VVER-440-est
Oroszországban végleg leállították az elsőként üzembe helyezett VVER-440 típusú reaktort. A berendezés, amely a Novovoronyezsi Atomerőmű 3. blokkjában termelte az energiát, 2016. december 25-én fejezte be végleg a munkát, és megkezdődik az üzemen kívül helyezése. A világban, Oroszországot nem számítva, összesen 29 darab VVER-440 típusú reaktor épült – Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon, Németországban, Örményországban, Szlovákiában és Ukrajnában. Oroszországban összesen hat darab van belőlük, kettő a novovoronyezsi, négy pedig a kolai atomerőműben. Ezek többségét várhatóan 2030-tól kezdik el üzemen kívül helyezni. Az elsőként nyugdíjazott ilyen reaktort 1971 decemberében helyezték üzembe, ez volt a VVER-440-esek későbbi „dinasztiájának” alapító tagja. A 45 éves szolgálata alatt 118,67 milliárd kilowattóra villamos áramot termelt. (Forrás: Atomenergia Info)

Üvegesítik az atomhulladékot a Majakban
Hamarosan kezdetét veszi a nagy radioaktivitású hulladékok üvegesítése a Roszatomhoz tartozó Majak kombinátban.   Ezt a nukleáris hulladékok feldolgozásával is foglalkozó társaság igazgatója, Mihail Pohlebajev jelentette be. Az üvegesítés a nagy aktivitású hulladékok átalakításának jól bevált módszere. Mint a Paksi Atomerőmű honlapjának egy háttéranyaga írja, „a hulladékot először kiizzítják, majd a keletkező port szilícium- és egyéb oxidokkal keverik össze, amely nagy hőmérsékleten üveggé alakul. Az üvegnek sok előnye van: hőálló, jól tűri a sugárzást, és nem oldódik: biztonságosan magába zárja a radionuklidokat. Ez az üveg már betölthető a hulladékot befogadó hordókba, a hordók pedig elszállíthatók a végleges hulladéktárolókba”. A Pravdaurfo.ru arra is emlékeztet, hogy a hulladékok üvegesítését szolgáló kemence üzembe helyezését már szeptember elejére tervezték, ám néhány hónappal elhalasztották, mert a berendezést ellenőrizte az orosz műszaki felügyelet, a Rosztyehnadzor. A berendezés beindítása a különböző atomenergetikai folyamatok után megmaradt sugárzó anyagok feldolgozásának új szakaszát nyitotta meg az uráli Cseljabinszk megyében fekvő Ozjorszk városban 1948 óta működő Majakban, ahol 660 millió rubelt (mintegy 3,2 milliárd forintot) költöttek a kemence megépítésére és a hulladéktároló bővítésére. (Forrás: Atomenergia Info)

Már konkrétumokról tárgyal Nigéria és a Roszatom
A lassan konkrét formákat öltő orosz-nigériai atomenergetikai együttműködés részleteiről tárgyaltak Abujában a két ország képviselői. Olyan megállapodást készitenek elő, amelynek rögzítenie kellene annak az útnak a szakaszait, amely elvezet az atomlétesítmények felépítéséhez Nigériában. 2012 júniusában már megszületett egy kormányközi együttműködési megállapodás, az idén júniusban pedig egy olyan nukleáris kutatási és technológiai központ létesítéséről írtak alá hasonló dokumentumot, amely egyebek közt tudományos, gyógyászati és mezőgazdasági célokat is szolgál majd. Korábbi hírek szerint Nigéria azt szeretné, ha a Roszatom összesen 20 milliárd dollárért négy reaktorblokkot építene az ország középső részén, Kogi államban. A négy reaktor összteljesítménye összesen 4800 megawatt lenne, és az elsőt 2025-ben kellene üzembe helyezni. (Forrás: Atomenergia Info)

2016 fontos év volt a Roszatom számára
Több esemény is emlékezetessé teszi a búcsúzó 2016-os évet az orosz atomipar számára – vélik összegzéseikben az orosz sajtó által megkérdezett elemzők. A legfontosabbnak szinte egyöntetűen azt nevezik, hogy üzembe helyezték a világ első 3+ generációs reaktorát a Novovoronyezsi Atomerőműben. Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy újabb rekord várható: az oroszországi atomreaktorok minden eddiginél több energiát szolgáltattak 2016-ban. A Roszatom külföldi megrendeléseinek összértékea következő tíz évre vonatkozóan a tavaly decemberi 110 milliárd dollárhoz képest várhatóan 20 százalékkal növekszik. Az atomerőművek teljes üzemidejére jutó szolgáltatásokat is beleszámítva pedig az értéke eléri a 300 milliárd dollárt. A Roszatom hozzájárult a nukleáris jégtörőflotta korszerűsítésével az Északi-sarkvidék meghódításához, az északi területek fejlesztéséhez. A polgári atomflotta bővítése a következő években felgyorsul, és minden bizonnyal nő a kereslet a szolgáltatásai iránt. Az északi hajózási útvonal ugyanis várhatóan egyre népszerűbb lesz. Nemcsak azért, mert a hagyományos vízi útvonalaknál 10-15 nappal rövidebb szállítási időt tesz lehetővé. (Forrás: Atomenergia Info)

Búcsút mondtak a Mondzsunak
Felszámolják japán egyetlen gyorsneutronos reaktorát, amely 22 éves létezése alatt mindössze 250 napot üzemelt. A 280 megawatt teljesítményű Mondzsu atomerőművet, benne a szigetország többi atomreaktorában keletkezett kiégett fűtőelemek hasznosítására szánt gyorsneutronos szaporítóreaktorral, 1994-ben helyezték üzembe. Néhány hónapos működés után azonban le kellett állítani, mert nátriumszivárgás miatt tűz keletkezett benne. 2010-ben újraindították ugyan, de akkor három hónap elteltével egy fűtőanyagrakodó-gép háromtonnás eleme esett bele a reaktortartályba. Ezt a következő év júniusára eltávolították, és azt tervezték, hogy 40 százalékos teljesítménnyel ismét beindítják a reaktor, ám a 2011. márciusi fukusimai reaktorbaleset miatt letettek erről a szándékról. A tokiói kormány végleges döntést hozott arról, hogy bezárják a Mondzsu Atomerőművet, amelyre eddig mintegy 8,5-9 milliárd dollárt költöttek. A leszerelése további 3,2 milliárdba kerül, ám még így is olcsóbb, mint az ismételt üzembe helyezése, az ugyanis csaknem kétszer ekkora – tíz év alatt hatmilliárd dolláros – költséggel járna. (Forrás: Atomenergia Info)

Dél-Afrika megtette az első lépést
Részt kíván venni a Dél-afrikai Köztársaság atomprogramjának megvalósításában a Roszatom. A pretoriai állami energetikai társaság, az Eskom tájékozódó pályázatot írt ki hat, összesen 9600 megawatt teljesítményű atomerőmű építésével kapcsolatban. A dokumentum szerint nyomottvizes reaktorokra és egy kutatóreaktorra készülnek tendert hirdetni. A Roszatom 2013 novemberében stratégiai partnerséget ajánlott Pretoriának az atomenergetikában és az atomiparban, majd 2014 őszén orosz-dél-afrikai kormányközi megállapodást is kötöttek erről. A program iránt több társaság, így a francia Areva és EDF, a Toshibához tartozó amerikai Westinghouse Electric, a kínai CGN, valamint a dél-koreai KEPCO is érdeklődik. (Forrás: Atomenergia Info)

Iskolákkal érkezne a Roszatom
Orosz tannyelvű iskolák alapításának lehetőségét mérlegeli a Roszatom azokban az országokban, ahol atomerőművek épülnek a közreműködésével. A Roszatom tervei között nemcsak az szerepel, hogy vezető oroszországi műszaki egyetemeken külföldi atomszakembereket tanítanak, hanem az is, hogy az ottani felsőoktatási intézményekkel együtt közös képzési programokat szerveznek a partnerállamokban. Oroszországban jelenleg Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, Európa és a Független Államközösség harminc országából mintegy 1400 leendő atomszakember tanul. (Forrás: Atomenergia Info)

Nőtt a megújuló energia felhasználása a távhőellátásban
A biomassza felhasználása több mint 40 százalékkal nőtt a távhőszolgáltatásban 2015-ben az előző évhez viszonyítva - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványából. A MEKH tájékoztatása szerint a távhővel ellátott települések száma megközelítette a százat 2015-ben, az érintett háztartásoké elérte a 650 ezret, a nem lakossági felhasználóké pedig csaknem 20 ezer. A hazai lakásállomány 17,4 százalékában használtak távfűtést a lakók tavaly. Az összegzés szerint a megújuló energiahordozót felhasználó távhőtermelő létesítmények névleges hőteljesítménye elérte a 377,8 megawattot (MW). Ezen belül a legnagyobb részt a növényi biomassza alapú technológiák tették ki 68 százalékkal, amelyet a termálvíz alapú technológiák követtek csaknem 32 százalékkal. A távhőtermelői, valamint a távhőtermelői és -szolgáltatói működési engedélyesek csaknem 65 ezer terajoule (TJ) tüzelőhőt használtak fel, amelynek mintegy 70 százaléka földgáz, több mint 15 százaléka pedig növényi biomassza alapú tüzelőhő volt - közölte a MEKH. A kiadvány a hivatal és a MaTáSzSz honlapján is elérhető. (Forrás: NRGreport)

Több, mint 400 MFB pont működik már
Országszerte már 442 MFB-ponton érhetők el az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékek a kis-és középvállalkozások (kkv) számára, de 2017-ben további 200 MFB-pontot nyitnak - tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. az MTI-t. 2016 december elején a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MFB közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy tíz új európai uniós hitel- és vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogram indul, a 2017 februárjától igényelhető termékek révén összesen 537 milliárd forint uniós forráshoz juthatnak a vállalkozások az MFB-pontokon keresztül. A kombinált hiteltermékeket kapacitásbővítésre, infokommunikációs fejlesztésekre, kutatás-fejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra és komplex élelmiszeripari beruházásokra lehet felvenni. (Forrás: Energia Info)

Egy másodperccel hosszabb lesz a szilveszter éjszaka
Egy másodperccel hosszabb a 2016-os év a Föld valós forgási ideje és az atomórák által mért idő közti eltérés kiegyenlítése érdekében. Az árapályerők és az El Nino időjárási jelenség miatt melegebbek és sűrűbbek lettek a tengervizek, ami lassította a Föld forgását. Ennek értelmében december 31-én az egyezményes koordinált világidő - a greenwichi középidő - szerinti 23 óra 59.59 után 23 óra 59.60-ra vált az óra, vagyis az új év egy másodperccel később kezdődik abban az időzónában. A szökőmásodperc fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása. A szökőmásodperc nemzetközi alkalmazása 1972. január 1-jével kezdődött, szokásos napja június 30. vagy december 31., amikor éjfélkor egy szekundummal meghosszabbodik a nap. Két szökőmásodperccel hosszabbodott meg az év 1972-ben, majd 1999-ig minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet, azóta viszont ritkábbá váltak az évhosszabbítások. Legutóbb 2015. június 30-án volt rá példa. (Forrás: Origo)

Mi történt 2016-ban az energiaszektorban?
A portál összegyűjtöttE a 2016 év legjelentősebb nemzetközi és hazai energiapiaci eseményeit. Ezek:

(Forrás: NRGreport)

Így kell felépíteni a jövő okoshálózatait
Egyre több országban éri el a megújuló alapú energiatermelés a 10 százalékos, vagy ezt meghaladó részarányt, egy pont után azonban a meglévő hálózati eszközök fejlesztése már nem elegendő a megújulók integrálásához, ahhoz a szabályozói környezet, a piaci infrastruktúra változására, az elosztóhálózati szereplők felelősségi viszonyainak újradefiniálására is szükség van. Az energiapolitika döntéshozóinak nem a termelési költségekre, hanem a rendszerértékre kell fókuszálni - hangsúlyozza elemzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az IEA szerint az elosztórendszerek transzformációja során az alábbi területeken van szükség stratégiai döntések meghozatalára:

(Forrás: Portfolio.hu )

Négyszáz forint alatt maradhat az üzemanyag ára
A kőolaj világpiaci árának stabilizálódására és literenként 400 forint alatti magyarországi üzemanyagárakra számítanak az idén a piaci szakértők. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint, ha nem emelkedik számottevően a kőolaj-fogyasztás, a kínálat ismét meghaladja majd a keresletet, ennek hatására pedig a kőolaj világpiaci ára sem változik jelentősen. Úgy vélte, a hordónkénti világpiaci ár az idén 50-60 dolláros sávban stabilizálódik, és Magyarországon sem változnak jelentősen az üzemanyagárak, 350-370 forint között mozognak majd. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint valószínűbb, hogy az OPEC nem tartja a megállapodásban vállaltakat, így a kőolaj átlagára hordónként 50-55 dollár marad. Ellenkező esetben 60-70 dollár is lehet egy hordó Brent ára, ami Magyarországon 380-420 forintos üzemanyagárat eredményezne, máskülönben marad a 340-360 forintos árszint. A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szintén úgy vélte, hogy a 2016-ban elért hordónkénti 50-55 dolláros átlagárhoz képest nem emelkedik lényegesen a kőolaj ára idén. Hegedűs Miklós mindezt azzal indokolta, hogy nincsenek meg az áremeléshez szükséges gazdasági, kitermelési, fogyasztási feltételek. (Forrás: Magyar Nemzet Online)

Jelentős termelésnövekedésre készül a Sonatrach
Húsz százalékkal növelné olaj- és földgáztermelését a Sonatrach. Az algériai állami olajtársaság több új mezőt is termelésbe állít a közeljövőben, miután 2015 óta évi 9 milliárd dollárt fordít kutatásra, és mezőfejlesztésre. Ugyanakkor a régi olajmezőinek termelését is felfuttatná a cég. A Bloomberg beszámolójában emlékeztet, hogy Algéria Afrika legnagyobb földgáztermelője, november óta napi 1,16 millió hordó nyersolajat hoz felszínre, ami 2013 óta termelési csúcsnak számít. Sonatrach éves szinten 69 millió tonna olajegyenértékű terméket tervez kitermelni, többet a tavalyi 67 milliónál. A földgáztermelés 132,2 milliárd kübméter lesz, a 2015-ös 128,3 milliárd köbméterrel szemben. (Forrás: Energia Info)

Miattuk borulhat az OPEC nagy terve
A következő hónapok igazán nagy kérdése az lesz, hogy a OPEC tagországai és a termeléscsökkentéshez csatlakozó külső olajtermelő államok mennyire tartják be ígéretüket. Az egy hónappal ezelőtt bejelentett OPEC-termeléscsökkentés hatására az olajárak a 2014 óta tartó maximumuk közelébe értek, de a következő hónapok igazán nagy kérdése az lesz, hogy a szervezet tagországai és a megállapodáshoz csatlakozó külső olajtermelő államok mennyire tartják be ígéretüket. Van öt olyan ország, amelyek felmentést kaptak a korlátozás alól, vagy pedig sosem álltak ki igazán a terv mellett, mégis döntően befolyásolhatják a piacok alakulását. Megállapodás sikere nagymértékben függ Libia, Irak, Irán és Nigéria, Szaud-Arábia valamint Oroszország lépéseitől. (Forrás: NRGreport)

Venezuela igazodik az OPEC-megállapodáshoz
Venezuela bejelentette, hogy 2017. január 1-jétől napi 95 ezer hordóval csökkenti kőolajkitermelését, igazodva az OPEC-megállapodáshoz - írja a CNBC. Venezuela jelenleg napi 2,4 millió hordó olajat termel és a dél-amerikai országot fenyegeti talán leginkább a csökkentésből eredő bevételkiesés. A 2014 óta mélyrepülésben lévő olajárak is Venezuelát sújtották leginkább. Az ország olajminisztere ennek ellenére optimista, hiszen úgy véli, hogy a megállapodás eredményeként a Brent alaptípus ára a 60-70 dollár közötti sávba kerülhet, ez pedig már ellensúlyozná a kieső bevételeket. (Forrás: NRGreport)

Meglepő adatra esik az olaj
Lefelé vette az irányt az olaj árfolyama, nagy esés azonban egyelőre nem látszik, az amerikai WTI 0,5 százalék körüli csökkenést mutat. A befektetőket némileg elbizonytalaníthatta, hogy az API adatai szerint a december 23-án záruló héten 4,2 millió hordóval emelkedtek az amerikai nyersolaj tartalékok. A benzinkészletek ugyanakkor 2,8 millió hordóval csökkentek. A Citi elemzői szerint a tartalékok váratlan emelkedése és a benzinkészletek csökkenése egyaránt arra utal, hogy a szezonális hatásokkal egybe nem csengő, napi mintegy 600 ezer hordós visszaesés következhetett be az amerikai finomítói termelésben. (Forrás: Portfolio.hu)

Négy hónapja nem csinált ilyet az olaj
Sorozatban hetedik alkalommal emelkedik az olajár, erre több mint négy hónapja nem volt példa. Az amerikai könnyűolaj határidős jegyzése fél százalékkal kapaszkodott feljebb. A befektetők láthatóan továbbra is optimistán tekintenek az OPEC és nem OPEC országok januártól életbe lépő termeléscsökkentésére. Ugyan visszafogottan, de tovább emelkedik az olaj ára: a WTI februári határidős árfolyama 0,4 százalékkal került feljebb, és 53 dollár fölé kapaszkodott. 2016-ban összesen komoly emelkedés volt az olaj árában, több mint 40 százalékot emelkedtek a jegyzések. Az olajnak az elkövetkező hetekben további támaszt nyújthat, hogy januártól lép életbe az OPEC és nem OPEC országok mintegy napi 1,8 millió hordós termeléscsökkentési megállapodása. Az OPEC és a partnerországok a megállapodást követően létrehoztak egy felügyelő szervezetet, mely azt fogja ellenőrizni, hogy az egyes országok valóban betartják-e a vállalt termeléscsökkentést. (Forrás: NRGreport)

Meddig emelkedhet az olajár 2017-ben?
Hiába az OPEC-megegyezés, a kínálat nem csökken érdemben, s a kereslet sem növekszik, így nem kell az olajárak "elszállására" számítani az NRGreport által megkérdezett elemzők szerint. (Forrás: NRGreport)

Drágább lett a benzin
Emelte bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol. A benzin átlagára így 367 forintra nőtt, a gázolaj ára nem változott, 379 forint maradt. Legutóbb a 95-ös benzin és a gázolaj ára is bruttó 4 forinttal emelkedett. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (Forrás: Origo)

Nagyot ugrott az Ina
Gyors emelkedésnek indult az INA horvát olajipari vállalat részvényeinek árfolyama a zágrábi tőzsdén, miután Andrej Plenkovic horvát kormányfő nemrég bejelentette, a horvát állam kivásárolja a Mol magyar olaj- és gázipari vállalat részesedését az INA-ból - közölte a horvát közszolgálati rádió. A horvát kormány azután döntött az INA-részvények visszavásárlásáról, miután értesült arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szemben indított döntőbírósági eljárást. Sajtóértesülések szerint három modell mellett dönthet a kabinet. Elsőként említik, hogy a Mol részesedésének egy részét az INA-ból a Horvát Elektromos Művek (HEP) vállalat vásárolhatja vissza, további részvényeket pedig az állam venne meg kedvezményes kölcsönből. Második lehetőségként a nyugdíjalapokat vetik fel, míg harmadikként, a legvalószínűbb opcióként rövid lejáratú alacsony kamatozású hitelt jelölnek meg a lapok. A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban, majd később 49,1 százalékra emelte tulajdonhányadát. A Mol az 50 százaléknál kisebb tulajdonosi részesedése ellenére irányítási jogokkal rendelkezik az INA-ban. (Forrás: NRGreport)

Mol-Ina ügy: nyitott a Mol a tárgyalásokra
A horvát fél részéről egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés, de a Mol - ahogy korábban - most is nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra - így reagált a Mol-csoport annak kapcsán, hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök bejelentette: Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit. (Forrás: NRGreport)

Egyesült a Főgáz és az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató
Beolvadással egyesült december 30-án a Főgáz és a kizárólagos tulajdonában lévő ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató. A társaság jogutódja a Főgáz lett - tájékoztatott az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. A közlemény szerint a lépéssel már valamennyi lakossági földgázfogyasztót a Főgáz szolgál ki. A fogyasztók továbbra is a megszokott helyeken és felületeken intézhetik ügyeiket, az egyedi ügyfél-azonosítók változatlanok maradtak - írták. Nincs teendőjük a fogyasztóknak a beolvadás során a csoportos beszedési felhatalmazásokkal sem, mivel a kedvezményezett automatikusan a Főgáz lett. A Főgáz 2015. szeptember 29-én vásárolta meg az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. többségi részvénycsomagját a GDF International S.A.-tól, majd annak kizárólagos tulajdonosa lett - áll a közleményben. (Forrás: NRGreport)

Gyorsan apadnak a hazai földgázkészletek
Alaposan megcsappant az elmúlt hetekben az ország kereskedelmi gáztárolóiban lévő földgázkészlet – derül ki a Magyar Földgáztároló Zrt. adataiból. Így a hazai tárolók már alig 25 százalékig vannak feltöltve – írta a Magyar Nemzet. Az állami kézben lévő, együttesen 4,3 milliárd köbméter kapacitású hazai kereskedelmi földgáztárolókban – a zsanai, a hajdúszoboszlói, a pusztaedericsi és a kardoskúti állomáson – tárolt gáz mennyisége pedig mostanság is napi fél százalékkal csökken. Ezért ha a gázkivétel a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a készletek legfeljebb 50 napra elegendők. Vagyis február második felére elfogyhatnak a tartalékok – figyelmeztetnek szakértők. A hazai földgázfelhasználás nagysága nagymértékben függ a napi középhőmérséklettől. A tapasztalatok szerint 15,4 Celsius-fok alatt minden további 1 fokos csökkenés 2,1 millió köbméterrel növeli a napi földgázfogyasztást. Ezért abban az esetben, ha tartós marad a fagyos időjárás, akkor továbbra is gyors ütemben apadnak a gáztartalékok. (Forrás: NRGreport)

Piacépítés nem piaci alapon
Több mint ötmilliárd forintból épül fel Újpest főterén a kulturális központot és mélygarázst is magában foglaló energiatakarékos piac és vásárcsarnok, amely nemcsak anyagi, hanem ökológiai szempontból is jelentős befektetés. A hatszintes, 20 ezer négyzetméteres épületet a szennyvíz hasznosításából nyert hővel fűtik, a környezetbarát rendszerre a szomszédos polgármesteri hivatal is rácsatlakozik, és más épületek rákötése is lehetséges. A hulladékhőből nyert energia felhasználása mellett a hűtési költségek további csökkentéséről, illetve az optimális szellőztetőrendszerről is gondoskodtak az épület tervezői, ezért a nagy üvegfelületeket automatikus működtetésű árnyékolókkal látták el. A kerület saját fejlesztési forrásból finanszírozza az energiatakarékos, innovatív energetikai megoldásokkal felszerelt ingatlant, amely egy tető alatt két fontos közösségi térnek, a piacnak és a kulturális központnak is otthont ad, mindezt akadálymentesen. (Forrás: vg.hu)

Érdekes tények a napelemek fejlődéséről
Bizonyára mindenki tisztában van a napelem fogalmával, amelynek segítségével a napenergia elektromos energiává alakítható. Működési elve arra alapul, hogy a sugárzás elnyelésekor mozgásképes részecskék alakulnak ki, melyeket az elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít. Sokan hajlamosak arra, hogy egy kalap alá vegyék a napelemet és napkollektort, holott a napelem elektromos energiát termel, míg a napkollektor hőenergiát. Típusait tekintve a napelemek között megemlíthető a mono- és polikristályos fajta, melyek a legelterjedtebbnek minősülnek. A monokristályos napelem szilícium félvezetőn alapul, amely nem túl olcsó, viszont nagyon hatásos. A legkorszerűbb modellek 18 százalékos hatásfokkal rendelkezne. A kinyerhető teljesítményt befolyásolja a fény beesési szöge és a megvilágítás is. Éppen ezért, a napelemet érdemes olyan helyre telepíteni, ahol nem árnyékolja sem egy magasabb épület, fa vagy más test. (Forrás: Alternatív Energia)

Zöldenergia-folyosó épül Indiában
Csaknem kétmilliárd dollárt fordít India a házózatok megerősítésére, a tervezett naperőművek integrálása érdekében. A miniszterelnök 2022-re 175 gigawattnyi zöld forrással számol az úgynevezett zöld korridor projekt keretében, amely kifejezetten a folyamatban lévő megújuló fejlesztések hálózati integrációját szolgálja, 20 gigawattnyi energia szállítási feltételeinek megteremtését célozza, összesen 34 napenergia parkot köt majd össze, 21 államot érintve - derül ki a kormányzat napokban közzétett terveiből. A zöldenergia korridor célja a megújuló forráson alapuló kapacitások minél egyszerűbb elszállítása a termelő régiókból, az ellátási problémákkal fenyegetett térségekbe. Ugyanakkor az új összeköttetések a szabályozhatóságot is segítik, az időjárásfüggő kapacitások arányának növekedésével. (Forrás: Energia Info)

A Fuji lábánál lehet az energiatrolás Szilikon völgye
A Fuji árnyékában alakulhat ki az energiatárolás Szilikon völgye, legalábbis a Tokyotól 102 kilométerre fekvő, Yamanashi tartomány vezetői ebben bíznak, miután vezető japán cégek, a Panasonic, a Toray Industries ott tesztelik energiatároló megoldásaikat. A program sikere érdekében tartományi beruházásban építettek egy 1 megawattos naperőműparkot, hogy a tárolásban fejlesztéssel foglalkozóknak lehetőséget biztosítsanak a kísérletezésre. Nem könnyű nagyméretű solarparkot találni a teszteléshez - jelezte a Bloomberg beszámolója szerint a prefektúra egyik képviselője. A tárolási megoldások fejlesztése ma a leginkább forró terrülete az energiaipari innovációnak, miután ma leginkábnb ennek hiánya szab határt az időjárásfüggő megújuló források fejlesztésének. A tárolás ipari méretű megoldása forradalmasíthatja a globális rendszereket, ebben többnyire egyetértenek a világ vezető energiaipari elemzőközpontjai. (Forrás: Energia Info)

Fordulópont: olcsóbb a fosszilisnél a nap- és szélenergia
Elérkezett az idő, amikor jobban megéri napenergiába beruházni, mint szénalapú energiaforrásokba, a Világgazdasági Fórum (WEF) adatai szerint. A világ harminc országában már vagy olcsóbb, vagy ugyanannyiba kerül a nap- és szélenergia, mint amelyet szénalapú tüzelőanyagokból nyerni lehet. A WEF számításai szerint ráadásul ez a folyamat folytatódik és pár éven belül a világon mindenhol kifizetődőbb lesz a megújuló energia – írta a Quartz. A napelemeknél a többi áramforrással összehasonlításban komoly növekedést látni, a 2016-ban hálózatra kapcsolt új kapacitások közül 11,2 gigawattot tett ki a napenergia, míg a második helyen a gáz van, ennél sokkal kevesebb, 8 gigawattal, a WEF adatai szerint. A párizsi klímamegállapodás szerint 1 billió dollárt kellene megújulókba fektetni, 2015-ben még csak 286 milliárd dollár volt ez az összeg. A WEF szerint nem gazdasági, hanem politikai tényezők akadályozzák a befektetéseket, sok a szabályozói bizonytalanság, a pénzügyi intézmények pedig még nem alakítottak ki olyan szabvány eszközosztályt a megújulóknál, mint a hagyományos energiahordozóknál – erre pedig szükség lenne a potenciális befektetők miatt. (Forrás: NRGreport)

Zuhan a napenergiahasznosítás költsége
A napenergia volt 2016-ban a legolcsóbb megújuló forrás az átlagos bekerülési költséget tekintve a világ hatvan országában a Bloomberg New Energy Finance adatai szerint. A napenergia hasznosítás költsége megawattonként 1,65 millió dolárra csökkent, szemben a szél 1,66 millió dolláros átlagköltségével 58 feltörekvő gazdaságban, beleértve Kínát, Indiát, és Brazíliát is. A napenergia öt évvel ez előtt szinte a semmiből indult - mondja a számokat értékelve a Bloomberg elemzője, megjegyezve, hogy ez a story jelentős része Kínáról szól, ahol rendkívüli tempóban fejlődik a naperőhasznosítás. Csak az elmúlt évben 103 milliárd dollárt költöttek Kínában solar panelek telepítésére, többet, mint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban együttvéve. Az aukciós rendszer tovább csökkenti az árakat, ahol a befektetők a kötlségek leszorításával versenyeznek egymással, a legfrissebb rekord Indiában született, és 64 dollár volt megawattóránként, augusztusban ez 29,10 dollárra zuhant. (Forrás: Energia Info)

Négy évnyi áram díjából akár negyven év villamosenergia árát megspórolhatjuk
Napenergia tekintetében Magyarország jobb adottságokkal rendelkezik, mint például Németország, mégsem aknázzuk ki megfelelően a lehetőségeinket, pedig állami támogatást is vehetünk föl erre a célra. Perényi Dorottya, környezetvédelmi szakmérnök beszélt a témáról. Magyarországon nagyon jók a napsütéses órák és a felhőmentes időszakok aránya. Németországgal szembeállítva itthon sokkal több energia termelhető ugyanakkora tető felületen, mégis Németország jóval előrébb tart a napenergia hasznosítása terén, míg itthon inkább korlátozzák a megújulóenergia használatát. Hogy mennyibe kerül, például, egy átlagos családi házra egy napelemes rendszer telepítése, “-tól-ig” összegre is nehéz megmondani, nagyon sok tényező befolyásolja. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy Magyarországon tíz év alatt megtérül egy napelemes rendszer, ám Perényi Dorottya, az Opera Solar Kft. környezetvédelmi szakmérnöke szerint, megfelelő tervezéssel ez lecsökkenthető 4-6 évre is. Ennyi idő áramdíjából akár negyven évre folyamatos áramellátást biztosíthatunk magunknak. Ezek alapján már kiszámolható, kinek-kinek mennyibe kerülne az otthoni áramellátásának napenergiából való biztosítása. (Forrás: Alternatív Energia)

Afrikában hatékonyabban termelnek a napelemek
A fejlettebb gazdaságú nemzetek és globális nagyhatalmak energiapolitikája sokat változott az elmúlt évtizedek során. Németországban a megújuló energiaforrások felhasználása egyre nagyobb szerepet kapott a nemzet energiastratégiájában. A fejlődő országoknak azonban nehezebb energetikai szektorukban a fenntartható fejlődést szorgalmazniuk, ugyanis sok esetben a hálózatok sincsenek kiépítve és az ellátásbiztonság számos esetben jelentős kívánni valókat hagy maga után. A helyzet azonban megváltozhat, ugyanis a legszegényebb nemzetek energetikai szektora is elindulhat a karbonsemlegesség irányába. Az afrikai nemzetek esetében kifejezetten kifizetődő lehet a fotovillamos rendszerek alkalmazása, ugyanis ebben a régióban akár 2000-2500 kilowattórányi áram is kinyerhető négyzetméterenként a panelekből éves szinten (Európában ez az érték 1000-1500-ra becsülhető). (Forrás: Alternatív Energia)

Megérkezett az első szélturbina Szaúd-Arábiába
A GE leszállította az első szélturbinát Szaúd-Arábiába, a telepítés 2017 januárjában kezdődik. A beruházást végző Saudi Aramco, a világ legnagyobb olajtársaság jelezte, történelmi lépés ez a megújuló források fejlesztése érdekében a sivatagi olajkirályságban. A szaúdi olajvállalat és az amerikai technológiai óriás közös vállalkozásának az egyik fontos célja, hogy megmutassa a szélenergia életképes Szaúd-Arábiában. Az első, 2,75 megawattos turbina az olajtársaság egyik tárolótelepét fogja ellátni energiával. Az arab királyság igen ambíciózus célokat fogalmazott meg a Saudi Vision 2030 elnevezésű programjában, a megújuló források arányának növelését illetően, 9,5 gigawattnyi kapacitást terveznek 2030-ra üzembne állítani. Az első turbina megérzésével igazoljuk erős elkötelezettségünket az energiamixünk diverzifikációja ügyében - áll a Saudi Aramco közleményében. (Forrás: Energia Info)

Mikor lesznek már minden kertben szélerőművek és napelemek?
Az elmúlt években látványos volt világszerte a nap és szélenergia felfutása, a költségek pedig olyan mértékben lecsökkentek, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a nap és a szélenergia termelés egy új korszakába léphet. Ehhez persze szükséges az áramhálózatok átalakítása és a piacok integrációja is, méghozzá költséghatékony módon. 2008 és 2015 között a szárazföldi szélenergia termelés átlagköltsége 35 százalékkal, a fotovillamos energiatermelésé pedig csaknem 80 százalékkal csökkent. A megújulók részarányának jelentős növekedésével ugyanakkor a fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódó kockázatokat felváltják a megújulók rendelkezésre állásához kötődő kockázatok. Az elkövetkező években Dániában várható a legnagyobb növekedés a nap és szélenergia terén, melyek együttesen 2020-ra a teljes áramtermelés 51 százalékát adhatják. (Forrás: Portfolio.hu)

A Shell is beszáll a tengeri szélerőhasznosításba
A világ legnagyobb tengeri szélerőművének építésére készül Hollandia, a Royal Dutch Shell PLC. közreműködésével. A holland-brit olajtársaságon komoly a részvényesi nyomás, hogy erősítsék a megújuló üzletben való részvételüket, követve más nagy olaj és gáztársaságok példáját. A szélerőhasznosítás csökkenő beruházási költségei, és a Shell elhatározása, hogy más olajtársaságokhoz hasonlóan a mélytengeri fúrásban szerzett tapasztalatit más területen is hasznosítsa - ezek a legfontosabb összetevői a különleges tengeri projektnek. A norvég Statoil az E.ON partnereként már beszállt a tengeri szélerőhasznosításba, a harmadik szélfarm építésénél tart a Balti-tengeren, és a skót partoknál a világ első úszó szélfarmját tervezi létrehozni. Ugyanígy a dán Dong Energy AS is már komoly szereplőnek tekinthető a szélenergia iparban. A Shell vezette konzorcium a közelmútlban egy versenytárgyaláson nyert lehetőséget, hogy az Északi-tengeri területen egy farm építésére, amely csaknem 1 millió háztartást lesz képes tiszta energiával ellátni, 54,5 megawattórás költséggel. (Forrás: Energia Info)

(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)

Heti hirarchivum