Heti Hirvilág (2016. december 19 - 25.)

2020

Újabb 20 éves engedélyt kapott Paks 3. blokkja
Az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a Paksi Atomerőmű 3. blokkjának üzemidő-hosszabbítását, így 1986-ban üzembe helyezett reaktor további 20 éven át vehet részt az áramtermelésben. A Paksi Atomerőmű 3. blokkjának üzemeltetési engedélye és eredetileg tervezett üzemideje 2016. december 31-én jár le. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hasonlóan az első két blokkhoz egy évvel a határidő előtt kérelmet nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz a működési idő húszéves meghosszabbítására. Kovács Antal kommunikációs igazgató elmondta az MTI-nek, hogy több ezer oldalas dokumentációban összefoglalt tudományos elemzéssel igazolták, hogy az "óriási tartalékkal rendelkező orosz dizájn" a biztonsági elvárásokat teljesíti, műszakilag alkalmas a tovább üzemeltetésre. Hozzátette, gazdaságilag is jó megoldás ez, hiszen kilowattóránként 20 ezer forintos áron biztosítanak energiatermelési kapacitást, ami jelenleg a legolcsóbb megoldás. A Paksi Atomerőmű 4. blokkjának üzemideje 2017. december 31-ig szól, az MVM Paksi Atomerőmű november elején benyújtotta az erre vonatkozó üzemidő hosszabbítási engedélykérelmet is a nukleáris hatósághoz. A Paksi Atomerőmű Paks városától 5 kilométerre lévő telephelyén 4 atomerőművi blokk üzemel. A 2000 megawatt összteljesítményű létesítmény 2015-ben 15 834,4 gigawattórát termelt, ami a teljes hazai villamosenergia-szükséglet 36,2 százalékát tette ki, a hazai termelésnek pedig 52,7 százalékát adta. (Forrás: Greenfo)

Egy éve volt egy újabb nevezetes közmeghallgatás Pécsett
Tubes radar 10 év - Bodai atomhulladéktároló 1 év. Ezekkel az évfordulókkal jellemezhetnénk Pécs szempontjából azt a 2016-os évet, amely egyben a csernobili atomerőmű katasztrófa harmincadik, a fukusimainak pedig 5. évfordulója volt. Pécs városa ma súlyos gazdasági és szociális válságban van. A kilábalást la felsőoktatás, az egészségügyi szolgáltatások, a kultúra, idegenforgalom, és a zöld ipar fejlesztésében jelentheti. Mindezt súlyosan veszélyezteti egy olyar atomlerakó terve, amelyet a kormány egyértelműen a város közvetlen közelében akar létesíteni. Massimo Garriba, az EU atomenergetikai és atombiztonsági szakbizottsági igazgatója is elismerte egy budapesti konferencián, hogy számos tagállamnak még dolgoznia kell a saját atomhulladékos koncepcióján. Bizonytalan az anyagi forrásokat biztosító Nukleáris Alap helyzete, de még az is bizonytalan, hogy mit és mennyit kellene elhelyezni. Az LMP képviselői szerint az Atomtörvény-módosításai lényegében megszüntették az átláthatóságot, a lakossági beleszólást, az ügyféli jogállás lehetőségét. (Forrás: Greenfo)

Tiltakoztak az osztrák zöldek a magyar atomtörvény módosítása miatt
Az atomenergiáról szóló magyarországi törvénymódosítás miatt tiltakozott az osztrák Zöldek pártja sajtótájékoztatóján. Indoklásuk szerint a változtatás veszélyt jelent Ausztria nukleáris biztonságára. A Zöldek pártjának elnöke, Eva Glawischnigl felszólította az osztrák külügyminisztert és a környezetvédelmi minisztert, hogy Ausztria nukleáris biztonságának érdekében együtt lépjenek fel a kérdésben és érjék el az Európai Bizottságnál, hogy vizsgálatot kezdeményezzenek. Eva Glawischnigl arról beszélt, hogy mindez precedens értékű lehet a többi uniós tagállam számára, amennyiben lehetséges az uniós jog szerint függetlenként működő atomenergia ügynökség megkerülése. Michel Reimon a párt uniós parlamenti képviselője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a szóban forgó információkat eljuttatta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője számára. (Forrás: NRGreport)

Számvetés
A nukleáris energiatermelésnek legfőbb jellemzői közé soroljuk a biztonságot. Méltán, keserves események is intenek, mennyire lényeges szempontja ez az atomerőművek működésének és persze, elfogadásának. A biztonságnak pedig meghatározó eleme, hogy mit kezdünk a sugárzó hulladékokkal. Hazánkban ezt a feladatot, vagyis a nukleáris hulladék kezelését és tárolását végző vállalat is értékelte munkáját, amikor megtartotta év végi számvetését. A kiégett fűtőelemek egyelőre az atomerőművünk melletti átmeneti tárolóban pihennek ötven évig, de a végleges megoldás még nyitott. Folyik a kutatás a baranyai agyagkőzetben. Ha a mostani geológiai adatok elemzése pozitív eredményekkel jár, akkor is négy, sőt inkább öt évtized kell ahhoz, mire a végleges tárolót meg lehet majd nyitni. Szerencsére úgy tetszik, jó kezekben van mind a rövid távú, mind a távlatos problémák kezelése, amit nemcsak a hazai hatósági vélemény tükröz, hanem a nemzetközi megítélés is. Bizonyítja egyebek között, hogy a Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló megépítésével nagy lépést tett előre a hazai műszaki kultúra, és ezt a szakértők mindenütt a világon elismerik. (Forrás: Atomenergia Info)

Majdnem vége lett a világnak karácsony előtt pár nappal a Facebook meg az álhírek miatt :((
A pakisztáni védelmi miniszter komolyan vett egy álhírt, és meg is fenyegette Izraelt. Két atomhatalom zörrent össze egy álhír miatt, amely még mindig elérhető a Facebookon. Nehéz elképzelni, mi történt volna, ha Pakisztán és Izrael - két közel-keleti atomhatalom - egymásnak esik Szíria miatt, de néhány órán át a szokásosnál is nagyobb veszélyben volt az emberiség. „Az izraeli védelmi miniszter a szíriai ISIS-állások ellen tett nukleáris fenyegetőzése során elfelejtette, hogy Pakisztán is atomhatalom” - fogalmazott M. Asif a még most is elérhető tweetjében. A probléma csak az, hogy Izrael semmiféle nukleáris megelőző csapást nem tervezett Szíriában, legalábbis nyilvánosan semmiképpen. A hír alapja egy álhír volt. Ám a pakisztáni védelmi minisztert ezek szerint nem mindig veszik körül tanácsadók, mert benézte az álhírt, amiben egyébként hatalmas szarvashibák is vannak, például az izraeli védelmi tárca vezetőjét rosszul nevezik meg. (Forrás: 444.hu)

Twitteren üzent Trump: bővítené az amerikai atomarzenált
Az amerikai atomarzenál kibővítését tartja szükségesnek Donald Trump megválasztott elnök Twitter-üzenete szerint. Az Egyesült Államoknak meg kell erősítenie és ki kell terjesztenie nukleáris képességeit, amíg a világ jobb belátásra nem tér az atomfegyverkezés területén - írta a januárban hivatalba lépő elnök a közösségi oldalon. Trump már az idei elnökválasztási kampányban állást foglalt amellett, hogy tovább kell fejleszteni az amerikai védelmi képességeket, és egy ízben arról is elmélkedett, hogy a világ biztonságosabb lenne, ha néhány további ország, például Japán vagy Dél-Korea is rendelkezne atomfegyverrel – írta a Portfolio.hu. (Forrás: NRGreport)

Kiválóan teljesítenek az orosz gyorsneutronos reaktorok
2016. december 15-ig az orosz BN-600 és BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor már teljesítette az idei, egész évre tervezett villamosenergia-termelési célt. A BN-600 típusú gyorsneutronos reaktor 1981 novemberében kezdte meg kereskedelmi üzemét és 2016. december 15-ig a blokk idei villamosenergia-termelése már elérte a 4,37 TWh-t. A telephelyen található még a világ jelenleg legnagyobb teljesítményű, BN-800 típusú, nátriumhűtésű gyorsneutronos reaktora is, amely 2016. október 31-én kezdte meg kereskedelmi üzemét. 2016. december 15-ig ez a blokk teljesítette az éves tervet, hiszen eddig az időpontig a villamosenergia-termelése 3,46 TWh volt. A gyorsneutronos technológia tudományos jelentősége abban rejlik, hogy környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá teszi az atomenergiát, hiszen elősegítheti a „hagyományos” reaktorok kiégett fűtőelemeinek újrafeldolgozását, ezáltal pedig jelentősen csökkenthető a végleges elhelyezésre kerülő hulladékok mennyisége. A BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor kevert urán-plutónium üzemanyagot (MOX) használ. A beruházásban több mint 25 nagyvállalat, összességében pedig hatvan cég vett részt, és a berendezések 95 százalékát orosz vállalatok szállították. (Forrás: Atomenergia Info)

Tokiót és Szöult is érdekli a brit atomprogram
Japán is beszáll a brit atomerőmű-fejlesztési program megvalósításába. A tokiói kormány és a Hitachi óriásvállalat összesen 6,79 milliárd fontot (mintegy 8,5 milliárd dollárt) áldoz a walesi partokon levő Wylfa Newiddba tervezett két atomreaktor építésére. A Reuters hírügynökség értesülése szerint a pénzt a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank és az állami kézben lévő Japán Fejlesztési Bank adja. A brit atomprogram iránt Szöul is érdeklődik – adta hírül ugyancsak a Reuters, amely beszámolt arról, hogy londoni látogatásán a nukleáris energetikai együttműködés lehetőségéről is tárgyalt a dél-koreai energiaügyi miniszter. Értesülések szerint szó van például arról, hogy a KEPCO dél-koreai társaság részesedést szerezne a Toshiba és az Engie francia közműcég közös vállalatában, a NuGenben amely három reaktor építését tervezi az északnyugat-angliai Cumbria partjainál, Mooreside-ban. Nagy-britanniai helyszínre, a délnyugat-angliai Somerset grófságban lévő Hinkley Pointba tervezett atomerőmű-projektnek az év közepén adott zöld utat az újjáalakult londoni kormány. A két, összesen 3200 megawattos reaktorblokkot közösen építi majd a francia, állami többségű EDF energetikai társaság és a kínai, szintén állami tulajdonú atomenergetikai óriásvállalat, a China General Nuclear Power Corporaton (CGN). (Forrás: Atomenergia Info)

Japánban is erősít a Roszatom
Az atomenergetikai együttműködés elmélyítéséről írt alá memorandumot a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszern két japán minisztériummal, a gazdaságival és az oktatásival. A dokumentumot Vlagyimir Putyin tokiói látogatása alatt az orosz államfő és Abe Sinzó japán miniszterelnök jelenlétében szentesítette a két tárcavezető és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója. A japán szakemberekkel együtt középtávon a teljes fukusimai „örökség” felszámolására összpontosítják a figyelmet – jelentette ki Alekszej Lihacsov. Az orosz és a japán kormány 2009 májusában békés atomenergetikai együttműködési megállapodást írt alá, 2014 őszén pedig Tokió felkérte a Roszatomhoz tartozó cégek egy csoportját, hogy mutassa be a gyakorlatban azt a technológiát, amellyel meg lehet tisztítani a tríciumtól a radioaktív szennyeződéseket tartalmazó vizet. A memorandumban egyebek közt szó van az ígéretes atomtechnológiák közös felfuttatásának, menedzselésének a lehetőségéről. Szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az 54 japán reaktorból most még csak három üzemel, a tokiói gazdasági minisztérium előrejelzése szerint a közeljövőben eléri majd a 20 százalékot az atom részesedése a szigetország energiamixében, vagyis szükség lesz például dúsított urán szállítására vagy együttműködésre az atomerőmű-üzemeltetésben és a kiégett fűtőelemek kezelésében. Sőt, mivel 13 japán atomerőművet nagy valószínűséggel nem indítanak újra, várhatóan hatalmas (külső szakértői becslések szerint 2030-ig 10 milliárd dolláros) piac nyílik meg a nukleáris létesítmények leszerelését célzó szolgáltatások előtt is. (Forrás: Atomenergia Info)

Az atomot népszerűsítették Indonéziában
Az atomenergetika gazdasági előnyei szolgáltatták a fő témát azon a szemináriumon, amelyet közösen szervezett Dzsakartában a PT PLN (Persero) indonéz állami energetikai társaság és a Roszatom. A délkelet-ázsiai ország különböző minisztériumainak, más állami hivatalainak és vállalatainak mintegy száz képviselőjével az orosz állami nukleáris konszern szakemberei ismertették az atomerőmű-építéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalataikat, valamint beszámoltak arról, hogy milyen lehetőségeket kínál más iparágaknak a nukleáris energetika. „Az atomerőmű nemcsak tiszta villamos energiát jelent, hanem a gazdaság fejlesztésének is komoly mozgatóereje. Új megrendeléseket hoz a mérnöki-gépészeti, gép- és építőipari társaságoknak, valamint más ágazatoknak is” – hangoztatta a Roszatom regionális képviseletének vezetője, Jegor Szimonov. Szavai szerint a reaktorépítés mintegy 70 ezer új munkahelyet teremt, megerősíti az ország tudományos-technikai potenciálját és ajtót nyit a nemzetgazdaság innovációs fejlesztésének. (Forrás: Atomenergia Info)

Nyílt a verseny Belenéért
Akár Oroszország is részt vehet a félbemaradt belenei atomerőmű-beruházás privatizációjában – jelentette ki a távozóban lévő bolgár kormány miniszterelnök-helyettese. Tomiszlav Doncsev azt mondta: erről nem folynak ugyan tárgyalások, de „az ajtó nyitva áll, a lényeg itt a pénz és nem az ideológia”. Az atomerőmű értékesítésekor csak a minél nagyobb árnak van jelentősége – tette hozzá. A szófiai kormány korábban világossá tette, hogy a belenei beruházás csak piaci alapon valósítható meg, mégpedig úgy, hogy az állam nem száll be befektetőként, és az erőműben termelt áram hosszú távú felvásárlásáról sem köt szerződést. A projekt iránt élénken érdeklődik és már tárgyalt is róla a Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (China National Nuclear Corporation – CNNC). Ezt Doncsev is elismerte, ám a potenciális vásárlók között nevezte meg Iránt is. Európai befektetők érdeklődését is felkeltette a Belene atomerőmű projektje – mondta nevek említése nélkül a bolgár politikus, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy eleinte sokan felfigyelnek egy-egy ilyen lehetőségre, ám csak a privatizációs folyamat meghirdetése után derül ki, ki az, akinek igazán komolyak a szándékai. (Forrás: Atomenergia Info)

Először mérték meg az antianyag optikai spektrumát
Először sikerült megmérni az antianyagnak - egy antihidrogén-atomnak - az optikai spektrumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóközpontjában. A fizika egyik nagy kérdése, hogy az univerzum miért áll legnagyobbrészt anyagból. Az elméleti fizikusok feltételezése szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után az univerzumban egyenlő mennyiségben képződött anyag és antianyag. Az antianyag azóta eltűnt, ebből a tudósok arra következtetnek, hogy az anyagnak lehetett valamilyen előnye az antianyaggal szemben. A nagyon precíz mérési pontossággal elért eredmények szerint az antihidrogén ugyanolyan optikai spektrummal rendelkezik, mint a hidrogénatom. Ez ismételten megerősíti a részecskefizika alapmodelljét. Egy kis mérési bizonytalanság azonban továbbra is maradt, és talán abban rejlik az anyag és az antianyag közti különbség. A jövőben a szakértők ezért fokozni akarják a precizitást, hogy így még pontosabban megvizsgálhassák az anyag és antianyag szimmetriáját. (Forrás: Origo)

Újranyílik az egyik magyar szénbánya
Akár már a jövő nyáron újraindulhat a farkaslyuki barnaszénbányászat. A szenet a helyi lakosságnak adnák el, később talán egy speciális erőműnek - írta a Világgazdaság a Farkaslyuki Szénbányák Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatására hivatkozva. Farkaslyukon januárban még nyolc kutatóvájatot alakítanak ki, majd tavasszal elkészítik a vizsgálatok zárójelentését. A környezetvédelmi és a további engedélyek megszerzése, valamint a terület bányatelekké nyilvánítása után 100-150 fővel indulhat a termelés. A farkaslyuki bánya 7,34 millió tonna barnaszenet rejt, és közel ugyanennyit a szomszédos, csernelyi szénmező is. Magyarországon 2014-ben 635,7 ezer tonna barnaszenet hoztak fel, vagyis négyszer-ötször többet, mint amennyi a farkaslyuki tervekben szerepel. Az ország földtani barnakőszénvagyona 3,2 milliárd tonna, ebből 2,2 milliárd tonna termelhető ki gazdaságosan. Feleennyi feketekőszenünk van, és másfélszer ennyi a lignitünk. A legjelentősebb hazai szénbányászat a Mátrai Erőmű visontai és bükkábrányi lignitbányájában folyik. A feketeszén külfejtését 2014 végén indította újra a Pécs melletti Vasason a PANNON Hőerőmű. Minden ezer tonna felhozott szén után – tehát fűtőértéktől függetlenül – 2516 forint jövedéki adót kell fizetni. (Forrás: Greenfo)

Csányit nem érdekli a MET
Az OTP-csoport hamarosan több akvizíciót is bejelenthet, elképzelhető, hogy a bank jövőre egy új országba is belép - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a Figyelő csütörtöki számában megjelent interjúban. Csányi Sándor szólt arról is, hogy az OT Industriesban pénzügyi befektetőtársa lesz a Molnak, és a lap kérdésére közölte: a MET energiakereskedő cégbe nem kíván beszállni. Személyes befektetései fókusza döntően az agrár- és élelmiszeripar, és új iparágakba nem nagyon szeretne belépni - jelezte.  (Forrás: Energia Info)

Felerészben karbonmentes kapacitások fedezik az Egyesült Királyság áramigényét
2016 harmadik negyedévében az Egyesült Királyság villamosenergia-igényének csaknem felét alacsony karbonintenzitású kapacitások elégítették ki - jelentette a Bloomberg, kormányzati forrásokra hivatkozva. Nukleáris, megújuló és bioenergia megoldások tették ki a források 50 százalákát, szemben a tavalyi 45,3 százalékkal, amiben jelentős szerepe volt a szél- és napenergia számára kedvezőbb időjárási feltételeknek. Ugyanakkor a szenes kapacitások aránya 79 százalékkal visszaesett. A szigetország elsődleges energiaforrás igénye eközben 5 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. (Forrás: Energia Info)

Felpörgött a bontási piac az USA-ban
Vannak, akiknek jó üzlet a szénbázisú energiatermelés mélyrepülése. Mark Loizeaux édesapja 40 évvel ez előtt alapította azt a bontási vállalkozást, amelynek megbízásai ma 70 százalékban leállított erőművek felszámolására vonatkoznak. Ma már évi tízmilliós piacról van szó, és az atomerőművek tervezett leállítása újabb lökést adhat. Ez példátlan - idézi a Bloomberg a cégvezetőt. Az elmúlt két évben 430 amerikai erőművet állítottak le, közülük 160 széntüzelésű egység volt, és 2018-ig további legalább két tucatnyit terveznek “nyugdíjazni”, a szövetségi energiaügynökség adatai szerint. A Bloomberg megjegyzi, mindaddíg, amíg a Trump adminisztráció nem nyújt segítséget ezeknek a szénerőműveknek, zárva maradnak. Az Egyesült Államok széntermelése 1986 óta a legalacsonyabb szinten van, ami azt jelenti, egyre több cégnek ad munkát a gépek és berendezések elbontása és elszállítása. Ezeket a munkákat jobbára kisebb vállalkozások végzik. A piac az évi néhány ezer dolláros szintről, tízmilliós méretűvé nőtte ki magát. A leállítás előtt álló nukleáris reaktorok pedig további jelentős lökést adhatnak majd ennek a piacnak, várhatóan 2019-től. (Forrás: Energia Info)

Alig fedeztük fel, máris kiirtjuk
Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a duzzasztógátak, az erőművek és a túlzott fakitermelés miatt. Egy Bangkokban kiadott WWF-jelentés szerint 163, korábban ismeretlen fajra bukkantak 2015-ben a Mekong folyó vízgyűjtő területén, ezek között 126 növény-, 14 hüllő-, 11 hal-, kilenc kétéltű és három emlősfaj szerepel. Köztük van egy világoskék színű gekkófaj Laoszból és egy nagyon ritka banánfaj Thaiföld északi területeiről, mely a gyors ütemben haladó erdőirtások miatt kritikusan veszélyeztetett. (Forrás: Alternatív Energia)

Kockázatos energiatévhitek, babonák
Az energiaellátás föld- és környezettudományi kérdőjelei címmel tartott előadást az Energiapolitika 2000 Társulat Hétfői estjén Szarka László geofizikus-mérnök, az MTA levelező tagja. Rámutatott, hogy a világ a fenntarthatatlanság felé tart, és e folyamat - véleménye szerint - független az éghajlatváltozás tendenciájától. Nem tartja jó ötletnek a figyelmet a sok-sok lehetséges természeti indikátor közül egyetlenegyre – a klímaváltozásra – koncentrálni. Még nagyobb hiba a klímaváltozást egyetlen kiváltó oknak: a széndioxid-emissziónak tulajdonítani. Az előadás amellett érvelt, hogy a hazai energiapolitikát nem a divatnak (tehát nem a klímapolitikának), hanem az energiabiztonság szempontjainak kellene alárendelni. (Forrás: Greenfo)

Meglepetéseket hozhat az energiaipar 2017-ben
Melyek lehetnek azok a kevésbé egyértelmű események és tendenciák, amelyeknek nagy hatásuk lesz az energiaszektorra a következő évben? Az OPEC termeléscsökkentésének sikere, vagy sikertelensége, a növekvő amerikai palaolajtermelés, vagy a kínai olajfogyasztás alakulása egyértelműen meghatározó események lesznek, de az Oilprice.com összegyűjtött néhány kevésbé fontosnak tűnő, talán meglepő potenciális eseményt, amelyeknek hatása lehet a piacokra. 

Az OPEC nemrégiben bejelentett termeléscsökkentése miatt valószínűsíthető, hogy 2017 első részében enyhén erősödnek az olajárak és valamivel 55 dollár fölött stabilizálódhatnak. Ez pedig nagyobb összegű befektetésre sarkalja az olajcégeket a kutatás-fejlesztés szegmensben. A következő év kérdése lesz az is, hogy ezek az olajcégek melyik kitermelési módot tartják majd gazdaságilag kifizetődőbbnek a magasabb olajárak mellett. (Forrás: NRGreport)

Trump szélmalomharca Skóciával és az új külpolitika
Energetikai háború dúl: Obama a sarkköri vizeken nyitott frontot, és közben előkerültek Trump golfpályái is. Helyenként komikus, de azért elgondolkodtató levelezést tett közzé a Huffington Post amerikai hírportál, amelyből kiderül, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök éveken át győzködte, majd fenyegette a skót kormányt azt követelve: álljon el szélerőmű-építési terveitől. Leginkább azért, mert a szélturbinák az ingatlanmágnás golfpályái mellett épültek volna fel. Másrészt a történet egy jelenleg egyre elszántabban folyó küzdelemhez is elvezet. Várható ugyanis, hogy Trump a globális felmelegedésről szóló tudományos kutatások eredményeinek megkérdőjelezésével az energiaóriások helyzetbe hozására készül. Barack Obama viszont egy utolsó pillanatban meghozott elnöki intézkedésével megtiltotta az olajkitermelést az USA sarkköri és alaszkai vizein, ami nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy az eddig környezetvédelmi okokból az olajtársaságok számára tiltott vizeket a jövőben is zárva tartsa. A rendelkezést egy 1953-as törvény teszi lehetővé, amely az elnököt felhatalmazza arra, hogy a tengeri fúrásokra és olajkitermelésre vonatkozó új engedélyek kiadását megakadályozza. A törvény alkalmazása igen nehézzé teszi Obama utódainak, hogy a döntést visszafordítsák, ám mivel a rendelkezés hatóköre példátlanul széles, várható, hogy a Trump-adminisztráció bírósági úton próbálja majd hatályon kívül helyeztetni. (Forrás: Magyar Nemzet Online)

Valós kép az európai CO2 emisszióról
A klímavédelemi célok elérése érdekében rendkívül fontos, hogy a globális és az európai villamosenergia-termelés is minél inkább klímabarát legyen, azaz csökkenteni kell az erőművek szén-dioxid-kibocsátását. A cél elérését szolgálja az atomenergia részarányának megtartása és növelése, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának szakmailag és gazdaságilag észszerű fejlesztése. Az interneten elérhetővé vált egy élő kibocsátási térkép, ahol figyelemmel kísérhetjük az egyes országok villamosenergia-termelés okozta kibocsátási értékeit, valamint az import villamos energia irányait. Láthatjuk például, hogy 2016. január 1. és 2016. december 19. között a németországi villamosenergia-termelés mintegy 65 százalékát továbbra is a szén-, atom- és gázerőművek biztosítják. Svájc láthatóan Németországtól eltérően már zöld színnel jelenik meg a térképen. Ennek nagyon egyszerű oka van. Svájcban a villamosenergia-termelés döntő része víz- és atomerőművekből származik. Franciaország egyértelműen zöld, hiszen a francia villamosenergia-termelés döntő 70-75 százalékát atomerőművek állítják elő. Emellett pedig szintén rendelkezésre áll a vízenergia és kismértékben szél- és napenergia is. Lengyelország a térképen fekete színnel jelenik meg, hiszen a lengyel villamosenergia-termelés döntő része szénerőművekből származik, ezért Európában ők a legnagyobb szennyezők. Magyarországon 2015-ben a villamosenergia-termelés mintegy 63 százaléka (atom és megújuló) származott szén-dioxid-kibocsátás mentes forrásból. Ez az arány 2016-ban is megmarad. (Forrás: Atomenergia Info)

45 éves a Greenpeace
Az idén 45 éves a világ legismertebb nemzetközi zöld mozgalma, a Greenpeace. Hazai szervezetük egy videóban mutatja be idei munkáját, és eredményeit az atomenergiától a veszélyes hulladékokig. „Egy jobb világ nemcsak lehetséges, de már úton is van felénk” – Így született a Greenpeace legendája. A zöld szervezet története egy maroknyi megszállott ember összefogásával kezdődött a kanadai Vancouver kikötővárosában 45 évvel ezelőtt. A határozottan hippi külsejű figurákból álló kis csapat azért állt össze, mert felháborította őket, hogy Amerika kísérleti atomrobbantást akart végrehajtani a Csendes-óceán egy távoli pontján. Az egyszerű ötlet az volt, hogy személyes jelenlétükkel – na meg fényképezőgépeikkel – megfúrják az amerikai hatóságok azon tervét, hogy az Isten háta mögé dugják el az ellentmondásos atomfegyver-kísérletet. (Forrás: Greenfo)

Ismét üzemnanyagár-emelés
Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült piaci forrásokból az MTI. Az emeléssel a benzin átlagára 367 forint lesz. A gázolajé 379 forint marad. Legutóbb a 95-ös benzin és a gázolaj ára is bruttó 4 forinttal nőtt. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. (Forrás: Energia Info)

Az üzemanyagár bő felét továbbra is az adó teszi ki
Január 1-jétől, azaz a jövedéki adók változatlanul hagyása után is az adók teszik ki a Magyarországon eladott benzin és gázolaj végfelhasználói árának több mint a felét. A benzin esetében maradt a literenkénti nettó 125 forintos, fix adó. Szeptember előtt még nettó 120 forintot fizettünk azért, mert a Brent olaj hordónkénti ára 50 dollár fölött volt, és az adó mértékét a szabályozás az olajárhoz köti. Legközelebb jövő áprilisban csökkenhet a közteher, ha az olaj átlagára újból túllépi az 50 dollárt. Gázolaj esetében a helyzet hasonló, csak ott a mostani 120,35 forintos nettó jövedéki adóval szemben a szeptember előtti nettó 110,35 forint volt. Az előbbiek alapján egy nagyjából reális, 360 forintos literenkénti árat feltételezve a benzin árának jövedékiadó-tartalma körülbelül 35 százalék, a gázolajé pedig – 370 forintos ár mellett – 33 százalék. A kalkuláció a Magyar Ásványolaj Szövetségtől (MÁSZ) kapott árszerkezeti táblázatból adódik. Ebből az is kiderül, hogy az üzemanyagáron belül fix elem még a benzin esetében az 1,73 forintos, a gázolajnál az 1,62 forintos készletezési díj. A további árösszetevők már az üzemanyagok előállítási és kereskedelmi költségei. Mindezek összegére rakódik a 27 százalékos áfa. (Forrás: vg.hu)

Benzin: lecsúsztunk az adócsökkentésről
Hiába nőtt az utóbbi napokban a Brent könnyűolajfajta ára, az átlagár 50 dollár alatt marad, így nem csökken a jövedéki adó - írja az Adó Online. A júniusban elfogadott jövedékiadó-törvény értelmében, ha a Brent hordónkénti ára 50 dollár fölé kerül, akkor az üzemanyagok jövedéki adója visszaáll a korábbi szintre. A Brent könnyűolajtípus ára jelenleg 55 dollár környékén mozog hordónként, ami ugyan bőven at 50 dolláros szint fölött, de a jövedéki adó szempontjából a NAV által számított negyedéves átlagárat veszik figyelembe. Az adóhatóság a honlapján közölte, hogy ez az átlagár 49,762 dollár, így nem csökken az üzemanyagok jövedéki adó mértéke (Forrás: NRGreport)

Gázmezőt vett az ONGC
Az indiai állami olaj- és gázvállalat 1,2 milliárd dollárért többségi részesedést szerzett egy gázmezőn, az ország keleti partjainál, amivel az ország importfüggőségét szeretnék csökkenteni. A Gujarat State Petroleum Corp. egy mélytengeri blokkjában szerzett 80 százalékos érdekeltséget az Oil and Natural Gas Corp. Ltd. a cég közleménye szerint. A mező készletét 1100 milliárd köbméterre becsölik szakértők. A közlemény szerint az ONGC stratégiájába illeszkedik a trantakció, amelynek egyik alapvető célja a belföldi gázkitermelés bővítése. Ez is segíthet elérni az ország miniszterelnöke által meghirdetett célt, 2022-re 10 százalékkal csökkenteni az ország importfüggőségét. (Forrás: Energia Info)

A Mol nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra
A horvát fél részéről egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés, de a Mol - ahogy korábban - most is nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra. Így reagált a Mol-csoport az MTI-nek annak kapcsán, hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján Zágrábban bejelentette: Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari vállalattól. A horvát kormány azután döntött az INA-részvényeinek visszavásárlásáról, miután értesült arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szembeni döntőbírósági eljárást. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.  (Forrás: Energia Info)

Egyre többen hiszenk a 100 dolláros olajárban
A növekvő olajárak felbátorították a befektetők egy részét, és vannak, akik 2018-ra már 100 dolláros olajárra bazíroznak. A Bloomberg jelentése szerint a 2018 decemberi 100 dolláros opció volt a legnépszerűbb a napokban az ICE-n, a Brent piacán. Az oilprices.com elemzésében emlékeztet, hogy vannak elemzők, akik szerint nem kizárt, hogy két éven belül az olajár eléri ezt a magsságot. A piac uyganakkor változatlanul túlkínálatos, és az OPEC 1,8 millió hordós, napi korlátozása ellenére is telített, a tárolóterek is ki vannak töltve. Ugyanakkor a tény, hogy a piacokon hihetőnek tűnik a 100 dolláros opció azt jelzi, a befektetők egyre nagyobb része bízik a piaci fellendülésben. (Forrás: Energia Info)

OPEC: körmükre ég a megállapodás?
Szinte folyamatosan emelkedik az olaj ára a nemzetközi piacokon azóta, hogy az OPEC november 30-án a kitermelés csökkentése mellett döntött. Az árfolyam azóta a korábbi 45-47 dolláros sávból az 52-54 dolláros sávba emelkedett, de azt látni kell, hogy ez még mindig csak a fele a 2014 első feléig jellemző árszintnek, az olajpiac jövője pedig finoman szólva is bizonytalan. Az árak emelkedése ugyanis komoly lökést adhat az amerikai palaolaj kitermelő cégeknek, és az ő térnyerésük okozza a legtöbb fejtörést Szaúd-Arábiának, a világ legnagyobb kőolaj kitermelő országának. Az Egyesült Államok olajkitermelése a palaolaj csúcsidőszakában napi 9,6 millió hordó/nap volt 2015 nyarán, ezzel szemben ma 8,8 millió hordó/nap, és ilyen árak mellett okkal feltételezhető, hogy hamarosan a korábbi maximum szint közelébe emelkedik, ami az OPEC kvótacsökkentés nagyobbik felét eliminálná. (Forrás: Origo)

Tíz dollár lehet az olajár egy évtizeden belül?
Öt olyan alapvető energiaipari folyamattal kell az iparnak szembe nézni, amelyek egy évtizeden belül 10 dolláros szintre húzhatják az olajárat az Engie SA innovációs vezetője szerint - számolt be róla a Bloomberg. A napenergia termelés csökkenő költségei, és az akkumulátoros energiatárolás fejlődése, az elektromos autók piacának növekedése, az okosépületek terjedése, és a hidrogén árának esése mind az olajár csökkenéáséhez fog vezetni Thierry Leperc meggyőződése szerint. Ha az olajkereslet a jelenlegi szinten növekszik is 2025-ig, az árak 10 dollárra eshetnek, amint láthatóvá válik a határozott visszaesés - mondta egy interúban az Engie innovációs főnöke. Az olajárak utoljára 1998-ban voltak ezen a szinten - jegyzi meg a Bloomberg. (Forrás: Energia Info)

Obama betiltotta a sarkköri olajfúrást
Barack Obama egy 1953-as törvényre hivatkozva véglegesen betiltotta az olajfúrásokat az Északi-sarkkör Egyesült Államokhoz tartozó részén, továbbá egyes északi, az Atlanti-óceánhoz tartozó vizeken. Az amerikai elnök ezzel a kommentárok szerint utódjától, Donald Trumptól akarja megvédeni a sarkvidék környezetét. Trump ugyanis az olajipar nagy támogatója, kormányába már több olajlobbistát és olajipari vezetőt jelölt. Környezetvédők pedig attól tartanak, hogy hatalomra lépésével jelentős és visszafordíthatatlan károkat okoz majd azzal, hogy támogatja a környezetszennyező energiatermelést (az olaj mellett a szenet is). Az első kommentárok szerint ez azt jelenti, hogy ha Trump megpróbálná eltörölni Obama lépést, azt bíróságon lehetne megtámadni, miután egyes jogi vélemények szerint nem visszafordítható az elnöki döntés. Bár lehet, hogy a közeljövőben erősebb érv lesz a fúrások ellen, hogy igazából a mostani alacsony olajárak mellett messze nem éri meg a sarkköri olajtermelés, a megtérüléshez ugyanis minimum 70-80 dolláros hordónkénti olajár kellene. Ettől függetlenül az oroszok lázasan fúrnak a sarkkörön belül is, mert a többi tartalékuk már nagyon fogyóban van, és kénytelenek előre menekülni. (Forrás: Alternatív Energia)

Gyenge nyitás Európában, dráguló olaj
Párizsban, Berlinben és Londonban is enyhén csökkent az irányadó index. Az olaj drágul. 2016. december 21-én délelőtt kilenc óra elött az északi-tengeri Brent februári szállításra hordónként (159 liter) 55,71 dollárba került, 37 centtel,  0,69 százalékkal, drágult az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. A New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta ára februári szállításra hordónként 37 centtel, 0,13 százalékkal, 53,67 dollárra drágult.  (Forrás: NRGreport)

Mi a műanyaggyártás jövője? – Guruló hordó blog
A fosszilis üzemanyagok piacát számos ponton támadja az innováció, a kőolajszármazékok egyéb felhasználási területéről azonban kevés szó esik. Ezek egyike, a műanyaggyártás a kőolajszármazékok egyre jövedelmezőbb területének számít. Ebbe az iparágba nyújt részletesebb betekintést a Guruló hordó blog. A bejegyzés szerint a műanyagok megítélése számos ponton romlott, többek között egészségkárosító hatásuk, vagy lassú lebomlásuk miatt. A kép azonban nem ilyen egyszerű, a PET-palackok például meglehetősen jól újrahasznosíthatók. Ráadásul az újrahasznosításból nagy teherbírású szatyrok, textiliparban használt, jó minőségű műszálak, fröccsöntött gyerekjátékok készíthetők nagy számban, írják. Globálisan évente 300 millió tonna feletti műanyagot állítottak elő 2013-ban, évi átlagban 4% feletti növekedéssel 2010-et követően. Vagyis még rendkívül óvatos becsléssel (csupán 2 százalékos növekedést feltételezve) is 2040-re 500 millió tonna feletti lesz a világszintű kereslet. (Forrás: NRGreport)

Rendkívüli közgyűlést tartott az INA
Az INA horvát olajipari vállalat rendkívüli közgyűlését tartott, amelyen négy évre megválasztotta a horvát vállalat felügyelőbizottságának (fb) tagjait - közölte az INA az MTI-vel. A közgyűlésen a részvényesek 97,84 százaléka volt jelen. A rendkívüli közgyűlésre azért volt szükség, mert a fb tagjainak lejárt a mandátuma. A horvát állam, mint részvényes javaslatára a közgyűlés az INA felügyelőbizottságába további négy évre meghosszabbította Dario Cehic, Luka Burilovic és Damir Vandelic mandátumát. A magyar tagok közül új tagnak választották Simola Józsefet és Uzsoki Lászlót, az fb tagja maradt a következő négy évre is Molnár József, Ferencz I. Szabolcs és Horvát Ferenc. Az INA az első kilenc hónapban egy évvel korábbinál 26 százalékkal kevesebb, 11 milliárd kuna (452 milliárd forint) nettó bevételt könyvelt el. A nettó nyereség egyszeri tételek nélkül 457 millió kuna (18,7 milliárd forint) volt, ami 1 millió kunával több, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt. Az INA 49,08 százaléka a magyar Mol olaj- és gázipari vállalaté, 44,84 százaléka a horvát államé. (Forrás: NRGreport)

Korlátok között
Az olaj árfolyamának két és fél éve kezdődött esése – amelynek során 100 dollár környékéről az árfolyam végül 30 dollár alá került – két dologra vezethető vissza. Először is a palaolaj kitermelésének technológiája ugrásszerűen fejlődött, ezáltal olcsóbbá vált a kitermelés, és az amerikai palaolaj-kitermelő cégek nagymértékben befolyásolták az olaj piacát. A másik ok pedig az, hogy ezzel egyidejűleg csökkent a kereslet a kőolaj iránt, hiszen a fejlett és fejlődő országok GDP-növekedése lassult. Az OPEC-országok 2016. november 30-án Bécsben úgy döntöttek, hogy együttesen csökkentik kitermelésüket. A kitermelés csökkentése 2017. január 1-jén lép életbe, és hat hónapig marad érvényben. Ehhez csatlakozott Oroszország is, 300 ezer hordós visszafogással. Összességében elmondható, hogy nem ez a megállapodás lesz az, amely újra 100 dollár közelébe nyomhatja az olaj világpiaci árát. A világ olajkitermelésében nagyságrendileg egy 1,5-2 százalékos csökkentés lép majd életbe 2017. január 1-jén, de elég magas bázisról. Ez semmilyen más termék árában sem okozna hatalmas ugrást. Ami változtatni tudna a helyzeten, az a kereslet növekedése. Az olaj ára 2017-ben várhatóan 40–60 dollár között fog billegni. Az áremelkedést a kereslet stagnálása vagy akár további csökkenése akadályozza, illetve a palaolaj-kitermelés; lefelé pedig az OPEC- és a kartellen kívüli országok további együttes döntése irányíthatja az árfolyamot. (Forrás: vg.hu)

Energiahivatal: tavaly 6,7 százalékkal nőtt az ország földgázfogyasztása
Tavaly 6,7 százalékkal, 8,907 milliárd köbméterre nőtt  Magyarország földgázfogyasztása, a lakossági felhasználás ugyanakkor 14 százalékkal emelkedett, 3,133 milliárd köbméterre - olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az FGSZ Zrt. közös kiadványában. A MEKH hangsúlyozta, hogy a felhasználás nagyban függ a napi középhőmérséklettől:  15,4 Celsius-fok alatt a lehűlés fokonként 2,1 millió köbméterrel növeli a napi felhasználást. A földgázforrások 20 százalékát továbbra is a hazai termelés biztosította, míg 80 százalékát importforrásból fedezte Magyarország. 2015-ben a hazai földgáztermelés 57 petajoule, míg a földgázimport 238 petajoule volt. A földgázforrások összesen 295 petajoule-t tettek ki.  A hivatal kiadványa szerint 2014-ben a legmagasabb napi gázfogyasztás 54 890 ezer köbméterrel mínusz 8,2 fokos napi középhőmérséklet mellett december 31-én volt. 2015-ben a napi csúcsfogyasztás január 7-ére esett: mínusz 5,7 fokos középhőmérsékletnél 55 537 ezer köbméter gáz fogyott. (Forrás: NRGreport)

Ausztria csatlakozik a nemzetközi gázkereskedési platformhoz
2017-ben Ausztria is csatlakozik az FGSZ Földgázszállító Zrt. (FGSZ)  által üzemeltetett kapacitásaukciós és kereskedési platformhoz, az RBP-hez (Regional Booking Platform) - közölte az FGSZ. Az osztrák nagynyomású földgázszállító hálózat üzemeltetője, a Gas Connect Austria csatlakozása után, 2017 január 1-jétől a magyar-osztrák határponti kapacitásaukciók is RBP-n folyhatnak - írták. Az FGSZ felidézi: a mosonmagyaróvári volt az egyik utolsó határpont Európában, ahol az eltérő platformok miatt nem zajlott EU-konform kapacitásaukció. A Regional Booking Platform az FGSZ Zrt. által üzemeltetett online kapacitásaukciós és kereskedési platform, amely az EU jogszabályainak megfelelően nyújt szolgáltatásokat. Az RBP-t 8 szállítási rendszerüzemeltető és 92 regisztrált rendszerhasználó használja 7 országban, legutóbb Bulgária és Görögország csatlakozott hozzá. 2014. december 10. óta több mint 3,3 millió aukció zajlott le az RBP-n - ismertetik a közleményben. (Forrás: NRGreport)

Elzárhatja az uniós gázcsapot a Gazprom az ukránok miatt
A Gazprom csökkentheti vagy leállíthatja a gázszállítást az Európai Uniónak, ha Kijev megcsapolja az országon áthaladó gázvezetéket - figyelmeztetett Alekszej Miller, az orosz gázipari holding vezérigazgatója. Miller szerint kérdéses, hogy lehűlés esetén Ukrajna képes lesz-e a saját forrásaiból és a megfordított (az EU felőli) gázszállításokból kielégíteni a belföldi fogyasztói keresletet. Szavai szerint Ukrajnának még sohasem volt ilyen kevés tartaléka gáztározóiban. A Gazprom idén rekordot dönt a FÁK-országokon kívülre irányuló gázszállításával, amelynek mennyisége várhatóan mintegy 180 milliárd köbméter lesz, 18 milliárd köbméterrel meghaladva a tavalyi szintet. Az egynapos szállítási csúcsot a vállalat november 29-én állította fel, 614,5 millió köbméter szállításával. Miller kijelentette, hogy az Északi Áramlat-2 és a Török Áramlat megépítésével tovább bővülnek majd az orosz gázexport lehetőségei. (Forrás: NRGreport)

Gázválságtól tartanak
Uniós segítséget vár az ukrán Naftogaz, mert attól tart, hogy a Gazprom szándékosan állíthat elő gázválságot. Az orosz cég illetékese cáfol. A Gazpromnak joga van korlátozni az Ukrajnán keresztüli gázszállítást, ha az európai vevőknek szánt mennyiségből ukrán területen illetéktelenül vételeznek. Erről világosan rendelkezik a 2009-ben kötött szerződés – mondta újságíróknak a társaság igazgatósági elnöke. Alekszej Miller bejelentéséből a Naftogaz ukrán állami gázipari társaság arra következtetett, hogy az exportőr mesterségesen akar gázválságot előidézni 2017 januárban vagy februárban. Szerinte a Gazprom ezzel akarhat nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, amely épp most vizsgálja az orosz társaságnak az Ukrajna elkerülését célzó vezetéképítési tervét. A Naftogaz attól is tart, hogy a Gazprom majd őt hibáztatja a gázválságért. Noha a Gazprom szerint semmi okuk nincs rá, az ukránok a csapok elzárásától félnek, és az ukrán cég ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy szakértőivel a helyszínen ellenőrizze a gázhálózat orosz tranzitban részt vevő ki- és betáplálási pontjainak adatait, erről Andrej Koboljev, a Naftogaz vezérigazgatója nyilatkozott cége közleményében. (Forrás: vg.hu)

Felesleges az Északi-Áramlat II.
Nincs igazán szükség az Északi Áramlat II nevű gázvezetékre - mondta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője az M1 aktuális csatornán. A kutatóközpont-vezető szerint az európai országok gázfogyasztása nem növekedett az elmúlt években annyira, ami indokolná az új gázvezeték megépítését. Ráadásul az importigényeket a jelenlegi gázvezeték-infrastruktúrával is hosszú távon ki lehet elégíteni. "Tehát az az érdekessége ennek a projektnek valóban, hogy nincs igazán szükség rá, mégis olyan érdekeket szolgál, ami miatt Oroszország nagyon meg akarja építeni" - mondta, megemlítve, hogy ezen érdekek közé tartozik Ukrajna elkerülése és a nyugat-európai piacokhoz való közvetlen hozzáférés. Ugyanakkor a terv azért lehet vonzó a nyugat-európai országok számára, mert a gáz egy kicsit olcsóbb lenne, ha nem kellene utána megfizetni például az ukrán tranzit-díjakat. A kelet-európai és a déli államok viszont tiltakoznak a vezeték ellen, mert úgy látják, a projekt veszélyeztetheti a régió energiaellátását és emelkedne a gáz ára is. (Forrás: Energia Info)

Rohamosan terjed az egyébként szennyező vegyestüzelés
Reneszánszát éli arendkívül szennyező vegyestüzelés Magyarországon, az elmúlt öt évben a beszerzett háztartási tüzelőberendezések 22 százaléka ebbe a körbe tartozott - mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEI) ügyvezető igazgaja az Infórádió, EnergiaInfó című magazinműsorában. A statisztikai adatok szerint évente 8-10 ezer ember hal meg az országban idő előtt a légszennyezettség miatt, és ebben meghatározó szerepe van a vegyestüzelésnek. Ezért 70 százalékban ez a fajta hőtermelés okolható. Különösen az észak-magyarországi régióban rossz a levegő minősége - emlékeztetett Szalai Gabriella, hozzátéve, ma erről már nem az ipar tehet, hanem a háztartások. Az igazsághoz tartozik, hogy a vegyestüzelés klasszikusan a szegénység egyik megnyilvánulása. Azok választják ezt a megoldást, akiknek a rezsicsökkentett árakon is megfizethetetlen a földgáz, vagy nincs módjuk gázüzemű fűtőberendezéseket beszerezni, azokat karbantartani. Ezek a háztartások biztosan nem tartoznak bele ebbe a 900 ezres körbe, amelyben öt éven belül valamilyen energiahatékonysági beruházást terveznek végrehajtani. Az elmúlt öt év tapasztalatait összegezve Szalai Gabriella azt mondta, leginkább a nyílászárók cseréje volt népszerű, 67 százalékban erre költöttek, akiknek volt forrásuk az ingatlanjuk korszerűsítésére. A második helyen az utólagos külső hőszigetelés áll. Szalai Gabriella a rádióműsorban úgy vélte, nagymértékben függ a 2017-ben induló hitelprogram részletes feltételeitől, az mennyire lesz képes megmozdítani a piacot, amelynek nagyságát az előzetes becslések 1200 milliárdosra teszik a következő öt évben. (Forrás: Alternatív Energia)

Pest megyeiek, figyelem! Itt a lehetőség, hogy felújítsd a lakásod
Megkezdődött a pest megyei lakóépületeknek szóló energiahatékonyságot és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram társadalmi egyeztetése. A rendelkezésre álló hitel keretösszege 9,41 milliárd forint, melyből csak 2324 háztartás felújítását támogatják. A társasházak és lakásszövetkezetek által igényelt kölcsönök összege nem haladhatja meg a Hitelprogram keretösszegének 25%-át. A kölcsön kamata 0%. A felvehető kölcsön összege természetes személy esetében minimum 1 millió forint, maximum 10 millió forint. A rendelkezésre tartási idő a szerződés megkötésétől számított legfeljebb 18 hónap. A türelmi idő a rendelkezésre tartási idő végétől számított maximum 12 hónap. Fontos megjegyezni, hogy a projekt megvalósítását a szerződéskötést követő 18 hónapon belül be kell fejezni. (Forrás: Alternatív Energia)

Ilyen még nem volt: olcsóbb már a napenergia, mint a szél
Jelentős átalakulások zajlanak az energiapiacokon, melynek egyik mérföldköve, hogy a megújuló energiatermelés legolcsóbb formájává most először a napenergia vált. A napenergia elért oda, hogy támogatás nélkül is elkezdi árban verni a szenet és a földgázt, a fejlődő országokban pedig az új napenergia projektek kevesebbe kerülnek, mint a szélenergia beruházások - derült ki a Bloomberg New Energy Finance adataiból. Az 58 fejlődő országra kiterjedő felmérés azt mutatta, hogy a szél és napenergia projektek átlagköltsége most először ért össze, miután a napenergia költségek igen meredek esést produkáltak 2010 óta. 6 évvel ezelőtt a napenergia beruházások átlagköltségek (capex) még mintegy háromszorosa volt a szeles projektekének, addig mostanra 1 megawatt napenergia kapacitás kiépítése 1,65 millió dollár, 1 megawatt szélenergiáé pedig 1,66 millió dollár. A tengeri szélenergia termelésben a minap született új, rekord alacsonynak számító ár egy hollandiai aukción, megawattóránként 54,5 euró. Az európai tengeri szélenergiatermelés költségei persze nem szükségszerűen mérvadók világviszonylatban. A Bloomberg New Energy Finance novemberi adatai azt mutatták, hogy a legfrissebb benchmark előrejelzés a tengeri szélenergiatermelés költségeire 118 euró/megawattóra, ami 22 százalékkal alacsonyabb az idei első féléves költségbecslésnél és 28 százalékkal alacsonyabb a 2015 második féléves költségeknél. (Forrás: Alternatív Energia)

2018-ig biztosan nem épül szélerőmű az országban
Alig, hogy kihirdették a törvényt, ami szerint a kormány szabályozhatja, hogy mennyi szélerőmű építésére adhat engedélyt, a kormány ki is adott egy rendeletet, hogy 2016-ban és 2017-ben nem is lehet szélerőmű építésére engedélyt kiadni. A kormány valamiért rászállt a szélerőművekre, Csepreghy Nándor egyenesen azt mondta, hogy a szélenergiának nincs helye Magyarországon, majd a kormány be is nyújtott egy törvénymódosítást, amelyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz rendelte a szélerőművek engedélyének kiadási jogát; a minisztériumnak azt is megengedi, hogy meghatározza a létesíthető erőművek maximális kapacitását; betiltotta, hogy valaha szélkerekeket lehessen építeni természetvédelmi vagy világörökség részét képező területen. A törvény december 22-én lép hatályba, és a Magyar Közlöny december 19-i számában jelent meg. Ugyanebben a közlönyben jelent meg a 454/2016. (XII. 19.) kormányrendelet, amely pedig a módosításra hivatkozva ki is mondja, hogy idén és jövőre szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére nem adható ki hatósági engedély. Majd biztos, ami biztos, még azt is odaírták, hogy 0 megawattos teljesítmény engedélyezhető, írja az index.hu. (Forrás: Alternatív Energia)

Szaúd-Arábiának is kellenek a szélerőművek
A szaúdi állami olajvállalat, az Aramco jövő hónapban veszi át az ország első szélerőművét - írja az Index a Reuters alapján.  A szélerőmű beszerzése és üzembe állítása része annak a nagyszabású gazdaságátalakítási tervnek, amelyet idén tavasszal jelentett be Mohamed bin Szalman, az olajügyekért is felelős szaúdi koronaherceg. A terv célja, hogy függetlenítsék a szaúdi gazdaságot az olajtól és ennek érdekében az olajexportból befolyó bevételek egy részét más szektorokba irányítják át. A terv keretében privatizálják az Aramco 5 százalékos részvénycsomagját is, amely a valaha volt legnagyobb nyilvános kibocsátás lesz.  A General Electric által gyártott szélerőművet az ország északnyugati részében lévő Turaifben telepítik majd. Ezen a területen tartósan erős és állandó irányú szelek fújnak, így ideális az energiatermelésre. Az erőművel évi 18 600 hordó olajat takarítanak majd meg, ami az ország becslések szerint napi 9 milió hordós termeléséhez képest azért egyelőre elenyésző mennyiség.  (Forrás: NRGreport)

Itt az új zöldenergia szabályozás
Közzétették a megújuló energia hatályos támogatásának mértékét és feltételeit. Olcsóbbá vált a gáz hazai tárolása és szállítása. A Magyar Közlönyben megjelent szabályozásból kiderül, hogy 2017. január 1-jétől milyen feltételekkel és mekkora támogatást kaphatnak a megújuló forrásból hő- és villamos energiát előállító termelők. A Magyar Közlönyben ismertetett MEKH-rendelet szerint kötelező áramátvételt a biogáz- és szilárdbiomassza-beruházások 25 évre igényelhetnek, a fix és a napkövetős napelemek üzemeltetői 13-13 évre, a hulladékból származó gázt előállítók pedig öt évre. Támogatásra csak az öt éven belül kereskedelmi üzembe helyezett biogáz-, illetve biomassza-beruházás jogosult, míg a másik három megújuló esetében 2 év a rendelkezésre álló idő. Hasonlóak a feltételek a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium támogatások esetében is. Az eltérés annyi, hogy a napelemek és a hulladékgáz esetében az előbbinél kicsit rövidebb a támogatási idő. Az NRGreport összeállításából kiderül az is, hogy 2017-től 55 százalékkal olcsóbban lehet a hazai földalatti tárolókba elhelyezni a gázt, és 37 százalékkal olcsóbban vehető majd ki. (Forrás: Greenfo)

A zöld közlekedés kulcskérdései
A közlekedés az egyik legfőbb emberi szennyezési forrás, az üvegházi gázkibocsátás negyedéért felelős. Mit tehetünk azért, hogy meggyőzzük az embereket, váltsanak kerékpárra vagy elektromos autóra, használják többet a tömegközlekedés? Az ENSZ égisze alatt a türkmén fővárosban, Asgabatban megszervezett első Globális Fenntartható Közlekedési Konferencia azokat a szakembereket igyekezett egy asztalhoz ültetni, akiket komolyan foglalkoztat az a probléma, hogyan lehet a közlekedés és a szállítmányozás környezeti terhelését csökkenteni. Becslések szerint a közlekedés emészti fel a világ energiaellátásának negyedét, így jelentősen hozzájárul az üvegházi gázok kibocsátásához. Nem csak az elektromos autó jelenti a fenntartható közlekedést. A nagyvárosokban a megoldás része a kerékpározás és a tömegközlekedés is. Ugyanakkor a közlekedési rendszerek fenntarthatóvá alakításához rengeteg pénz kell. Egy 2016 októberében elkészült ENSZ-jelentés szerint évente kétezermilliárd dollárnyit kellene globálisan fektetni a zöld közlekedésbe. (Forrás: Alternatív Energia)

A szén-dioxid koncentrációját figyelő műholdat lőtt fel Kína
A világon harmadikként Kína is az üvegházhatású gázok kibocsátását monitorozó műholdat lőtt fel az űrbe, ez az úgynevezett szénlábnyoma csökkentésére tett legújabb lépése. Kína északi részén az elmúlt héten szinte rekordmértékű volt a légszennyezettség, gyárakat és iskolákat zártak be ideiglenesen, repülőjáratokat halasztottak el, a hatóságok vörös riasztást adtak ki. Kína Japán és az Egyesült Államok után a világ harmadik országa, amely saját műholddal monitorozza a Föld szén-dioxid kibocsátását. A műhold három évig független adatokkal látja el a szakembereket. Tizenhat naponta küld globális jelentést a légköri szén-dioxidról, legalább 4 ppm-es pontossággal. A földbázisú monitorozás nem tud elegendő pontosságú adatokat gyűjteni globális szinten, a legjobb megoldás a szén-dioxid mérésére a műhold. Japán és az Egyesült Államok már rendelkezik saját monitorozó műholddal, de ez a kettő messze nem elég az egész világ lefedésére. (Forrás: Origo)

Las Vegas teljesen átállt megújuló energiára
Las Vegas mostantól többszörösen is a fény városának számít, hiszen a szerencsejátékok világhírű központja teljesen átállt megújuló energiára a határában elterülő 100 megawattos Boulder Solar 1 erőmű elindításával. Az épületek tetejét is napelemekkel fedték be, és több mint 30 százalékkal csökkentették az áramhasználatot. A megújulókba történő befektetésnek hála évente 5 millió dollárral több marad a város kasszájában. Jövő év végétől már a Hoover Dam is a városnak termeli az áramot. A közel kétmilliós lélekszámú Las Vegas a legnagyobb város az Egyesült Államokban, amely minden áramigényét megújulókból fedezi. A második legnagyobb megújulókkal működő város, a harmadakkora Vermont, már 2014-ben elérte ezt a célt, írja az index.hu. (Forrás: Alternatív Energia)

Nem lesz sokkal olcsóbb a villanyautó használata
Alig néhány év alatt jelentős változások történtek a villanyautók piacán: most kezdenek megjelenni a már az ügyfelek számára is elfogadható hatótávolságú autók, és a töltő-infrastruktúra robbanásszerű fejlődése is csökkenti a hatótávproblémát. Egyre több elemző épp ezért már nem is ebben látja a fejlődés korlátait, hanem a magas bekerülési költségben, hisz egy hasonló méretű és tudású autóhoz képest még mindig nagyjából kétszeres árral kell számolni. A Volkswagen szerint 2025-re a villanyautók és a dízelek ára kiegyenlítődik, de sajnos nem úgy, ahogy azt mindenki szeretné. Amíg ugyanis a villanyautók ára némileg csökken, a dízeleké az egyre szigorúbb előírások betartásához szükséges kipufogógáz-kezelő rendszerek miatt rohamosan emelkedni fog a következő évtizedben. Erről Matthias Erb, a Volkswagen Group of America alelnöke beszélt a Green Car Congressnek adott interjúban. Fontos változás még a konszern életében, hogy a TDI-botrányt követően úgy akarnak javítani az imázson, hogy angolra változtatták a cég hivatalos nyelvét. Ezzel nem a cég és a közönség közötti, hanem a globális cégen belüli kommunikációt akarják javítani. (Forrás: vg.hu)

Erősödne az uniós szén-dioxid-szigor
Csökkenhet a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége annak a javaslatnak a hatására, amelyet az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága fogadott el, s amelyről februárban szavaznak majd a képviselők. Eszerint a forgalomban lévő szén-dioxid-kvóták mennyiségét évente 2,4 százalékkal kellene mérsékelni, és megkétszerezni a piacstabilizáló készlet (MSR) kapacitását is, hogy kevesebb új kibocsátási engedély kerülhessen a piacra. Az Európai Bizottság előzőleg a kvóták mennyiségének csak az évi 2,2 százalékos, lineáris bevonását javasolta, emlékeztet az Európai Parlament közleménye. A szabályozás az említett kvóták kötelező megvásárlásával lényegében büntetést fizettet azokkal a vállalatokkal, amelyek működésük során szén-dioxidot engednek a környezetbe. Ha egy vállalat kevesebb büntetést akar fizetni, akkor környezetkímélőbb technológiára válthat. (Forrás: vg.hu)

Bevásárolt a Total Brazíliában
A francia Total SA energiacég 2,2 milliárd dollár értékben termelői és finomítói vagyonelemeket vásárol a brazil Petrobrastól, a két cég októberben bejelentett stratégiai szövetsége részeként - írja a Oil&Gas Journal. Az ügylet egyik része a Santos-medencében a Iara olajmező két, jelenleg is fejlesztés alatt levő területére, valamint a már termelés alá vont Lapa-mezőre vonatkozik. A Total ezen kívül visszagázosító kapacitásokat vásárolt a Bahia LNG terminálban, valamint 50 százalékos részesedést szerzett két erőműben is Bahia államban.  A két vállalat azt is bejelentette, hogy közösen fejlesztik a mélytengeri olajkitermelési kutatásokat, a magas szén-dioxid tartalmú tározók építését, valamint a digitális földtani adatkezelés területén is együttműködnek. A Total és a Petrobras összesen 19 konzocriumban vannak jelen világszerte, az upstream és a downstream szegmensben egyaránt. Közösen termelnek ki például a Mexikói-öbölben, Nigériában és Bolíviában, valamint közösen üzemeltetik a Bolívia és Brazília közötti gázvezetéket is - írja a lap.  (Forrás: NRGreport)

Alakulóban a gázfúzió
Az utolsó simításokat végzik a németországi Linde és az amerikai Praxair egyesítésén. Az új ipari­gáz-óriás piaci értéke 65 milliárd dollár lehet. Az összevonással mindkét társaság új területeken erősödhet. Miután a Linde beviszi a tranzakcióba a már régóta meglévő műszaki adottságait, a Praxair pedig hatékony üzleti modelljét, olyan, globális piacvezető társaság jöhet létre, amelynek jó pozíciói lesznek minden földrajzi térségben és piaci szegmensben, portfóliója pedig diverzifikált és kiegyensúlyozott lesz, legalábbis a Linde közleménye szerint. A közlemény nem írja, hogy az előbbiek során hány alkalmazott elbocsátása esedékes. Irányítási funkcióit megosztják az amerikai Danbury (Connecticut) és a müncheni központ között. Egy Linde-részvényért 1,540 új vállalati részvény jár majd, míg egy Praxair-papírért egy. A Linde magyarországi leányvállalatának tavalyi forgalma 52 milliárd forint volt. A Praxair egyébként a SIAD Hungary Kft. kisebbségi tulajdonosa. (Forrás: vg.hu)

(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)

Heti hirarchivum