Heti Hirvilág (2016.december 05

Heti Hirvilág (2016. december 5 - 11.)

Svájc világraszóló döntése
Svájc egyike azon kevés országnak, amely a párizsi klímacsúcs elvárásait messze túlteljesítve 2020-ra további húsz százalékkal kívánja csökkenteni a fosszilisenergia-termelés európai viszonylatban amúgy is rendkívül alacsony részarányát. A svájci kormány tervének teljesítéséhez jelentősen hozzájárult a környezet- és energiatudatos svájci polgárok hét végi döntése. A minapi népszavazáson a résztvevők több mint fele elutasította a helyi zöldek kezdeményezését, amely az alpesi országban üzemelő öt atomerőművi blokk közül hármat már 2017-ben bezáratott volna. A döntés jelentőségének megértéséhez nézzük a számokat: a Svájcban megtermelt villamos energia 56 százalékát a helyi vízerőművek adják, 39 százalékát pedig egy másik szén-dioxid-mentes forrás, az atomenergia biztosítja. A svájci döntés újabb megerősítése annak, amit a világ számos országa is felismert: nagy mennyiségben, versenyképesen, a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági követelményeknek is megfelelve villamosenergiát az atomenergia felhasználásával lehet csak termelni. Jelenleg világszerte 58 új atomerőművi blokk épül, de a közeli jövőben 167, a távolabbi elképzelésekben 345 új blokk szerepel. (Forrás: Atomenergia Info)

Néhány szó a jövőről
Alapos, szakszerű cikket írt blogbejegyzésében Hárfás Zsolt a hazai villamosenergia-rendszerterhelés kiugró adatával kapcsolatban. Az apropót nyilván az előző napi, 6680 MW csúcsterhelés adta. Két aktuális eleme is van annak, hogy szóra érdemes ez az adat. Az egyik, hogy ez a terhelés egy nem túl hideg, az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű napon született, a másik pedig az import aránya, amely elérte a teljes terhelés egyharmadát. December 8-án kora este a valaha mért legnagyobb rendszerterhelés volt hazánkban, 6749 MW. Ebből pedig az import értéke közel 3000 MW volt. A szuper csúcs óvatosságra int. Mi lesz, mi lehet a helyzet, ha az elöregedett szénerőműveink sorát már le kellett állítani és a légkör védelme miatt nem is akarunk újakat építeni? Paks II. mellett a megugrott fogyasztási igényt a megújulók nem tudják ellátni, mert történetesen szélcsendes az idő és télen a napocska se nagyon tudja küldeni sugarait a vastag felhőkön keresztül? (Forrás: Atomenergia Info)

Minden idők legnagyobb áramigénye a magyar villamosenergia-rendszerben
Az elmúlt két héten érdemes volt folyamatosan nyomon követni a villamosenergia-ipari rendszerirányító, a MAVIR honlapján a hazai villamosenergia-rendszer terhelését, ugyanis a hazai villamosenergia-történelem legnagyobb rendszerterhelésű pillanatait élhettük át, azaz soha ekkora villamos teljesítményre nem volt még szükség Magyarországon.
Adatok forrása: MEKH-MAVIR (2015).
A csúcsterhelés szépen lassan növekszik, s a jövőre vonatkozóan gyengébbek és bizonytalanabbak a csökkenés irányába ható tényezők, mint a növekedést mutatók. Vagyis a változások eredője továbbra is az enyhe növekedés felé mutat, azaz a jövőben új rendszerterhelési csúcsok várhatóak. Ezek kielégítésére pedig az időjárástól független erőművek, többek között atomerőművek is kellenek. (Forrás: Láncreakció)

A Európai Bizottság vizsgálódik három ügyben is
Még tanulmányozzák, hogy állami támogatásnak minősül-e a Paks2 beruházás. Az Európai Bizottság (EB) egyelőre vizsgálódik, és tanulmányozza a magyar parlament döntését arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felülvizsgálhatja az Országos Atomenergia Hivatal Paks 2-ről hozott döntéseit - mondta tegnap a brüsszeli testület szóvivője. Ugyancsak Pakssal kapcsolatos, hogy még több kérdés is tisztázásra vár, mielőtt az EB lezárhatja a Paks2 beruházás ügyében indított mélyreható állami támogatási vizsgálatot – közölte újságírók érdeklődésére Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa. Utalt rá, hogy a testület többek között a projekt regionális energiapiacokra gyakorolt hatását is monitorozza, mielőtt meghozná a döntést. Még nem fejezte be az EB azt a vizsgálatot, amelynek célja annak megállapítása, hogy állami támogatásnak minősül-e a Paks2 atomerőmű-beruházás. Magrethe Vestager ehhez hozzátette: első lépcsőben azt kell megállapítani, hogy a beruházás magába foglal-e állami támogatást, és ha igen, mekkora összegről van szó. Ha állami támogatásról van szó, akkor pedig felmerül a kompenzáció kérdése a piaci torzulások megelőzése végett. (Forrás: Népszava)

Máris górcső alá vette Brüsszel az atomtörvényt
Az Európai Bizottság vizsgálódik, hogy a magyar parlament által a napokban módosított atomtörvény, ami lehetőséget adna a kormány számára az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési döntéseitől való egyedi eltérésre, összhangban áll-e az Euratom Szerződés rendelkezéseivel – közölte a testület szóvivője. Jávor Benedek két okból is aggályosnak tartja a friss jogszabályt. Először is véleménye szerint a kormány rendeletalkotási lehetősége (tudniillik, hogy eltérhet a normál engedélyezési eljárástól) csorbítja a nukleáris hatóság függetlenségét, ami az európai nukleáris szabályozás egyik sarokkövének számít. Másodszor: a törvény meglátása szerint leszűkíti a jogorvoslat lehetőségét a civil szervezetek és mások számára, ami az OAH által a közigazgatási eljárás során kiadott engedélyek esetén biztosítva van, a kormányrendeleteknél azonban nincs. (Forrás: Bruxinfo)

Nem áll küszöbön az újabb paksi döntés
Még több kérdés is tisztázásra vár, mielőtt az Európai Bizottság lezárhatja a Paks2 beruházás ügyében indított mélyreható állami támogatási vizsgálatot – közölte újságírók érdeklődésére Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa. Utalt rá, hogy a testület többek között a projekt regionális energiapiacokra gyakorolt hatását is vizsgálja, mielőtt meghozná a döntést. Még nem fejezte be az Európai Bizottság azt a vizsgálatot, amelynek célja annak megállapítása, hogy állami támogatásnak minősül-e a Paks2 atomerőmű-beruházás – jelentette ki tegnap az EU versenyjogi biztosa. Magrethe Vestager hozzátette: első lépcsőben azt kell megállapítani, hogy a beruházás magába foglal-e állami támogatást, és ha igen, mekkora összegről van szó. Ha állami támogatásról van szó, akkor pedig felmerül a kompenzáció kérdése a piaci torzulások megelőzése végett. „Még nem végeztük el a vizsgálatot” - közölte egy újságírói kérdésre a biztos. (Forrás: Greenfo)

A szél és a nap nem elég, kell az atom is
A párizsi klímaegyezmény által lefektetett két fokos forgatókönyv eléréséhez szükség van a meglévő nukleáris kapacitások fenntartására a jövőben is, vélik a Budapest Energy Summit 2016 konferencia szakértői. Nemcsak az atomenergia jövőjét feszegető panelbeszélgetés atomenergia-párti résztvevői szerint kell a kontinens és a világ nukleáris kapacitásait fenntartani, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenjen. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) álláspontja szerint is szükség van a jövőben a atomenergiára. A szervezet az elmúlt hetekben publikálta éves, a globális energiaágazat jövőjét összegző kiadványát, a World Energy Outlook 2016-ot, melynek fontosabb részeit a konferencián az IEA vezető közgazdásza, Varró László ismertette. A szakember elmondta, az IEA több forgatókönyve is a karbonmentes jövő fontos elemeként tekint az atomenergiára. A világ legnagyobb, atomerőművekben használt turbináját gyártó GE Alstom technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a jövő atomenergia termeléséhez, mondta Sebastién Rouge, a GE Alstom Nuclear vegyesvállalat vezérigazgatója. A Paks 2 projekthez a helyi termelői bázis és szerviz szolgáltatásai mellett Arabelle típusú turbináit kívánja felajánlani. (Forrás: NRGreport)

Szíjjártó: magyarország elkötelezett a nukleáris energiahasznosítás mellett
Magyarország határozottan elkötelezett a nukleáris energia békés célú felhasználásának ügye mellett - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 130 ország részvételével tartott konferenciáján. Indoklása szerint Magyarországnak jelentősen fejlődő, békés nukleáris programja van, így az olcsón, biztonságosan és hatékonyan szerzett nukleáris energia által hosszú távon fellendíthető a fenntartható gazdasági fejlődés. A miniszter áttekintette az ezévi konferencián részt vevő országok államok közös álláspontját érintő területeket. Eszerint a nemzetközi nukleáris együttműködés hatékony folytatásának érdekében a nukleáris biztonság körülményeit minden államnak szavatolnia kell. Továbbá a nukleáris biztonság garantálása érdekében nemzetközi együttműködésre van szükség, a felmerülő eltérő igények összehangolásában pedig a NAÜ-nek kell főszerepet játszania. (Forrás: Energia Info)

Elképesztő összeget fizetett Bulgária, mert kihátrált egy erőműépítésből
Visszakoztak az atomerőműtől, a Roszatom beperelte őket, és nyert. A NEC bolgár villamosenergetikai cég átutalta a 601,6 millió euró (több mint 180 milliárd forint) kompenzációt a Roszatom leánycégének a fel nem épített belenei atomerőmű számára megrendelt reaktorokért - írja az MTI. A belenei atomerőműre 2005-ben meghirdetett tendert egy évvel később a Roszatom atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében az orosz cég két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű, harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A 2009-es parlamenti választások után Szófiában hatalomra került konzervatív kormány azonban befagyasztotta, majd 2012 márciusában leállította a beruházást. A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbírósághoz határozatának értelmében a szerződés Szófia hibájából hiúsult meg, ezért Bulgária kártérítést köteles fizetni az Atomsztrojekszportnak. (Forrás: Index)

Drága döntés volt
Mármint a német pártoknak, pontosabban, a koalíciós kormánynak az elhamarkodott döntése a fukusimai tragédia nyomán. No jó, abban az évben, 2011 őszén szövetségi választásra készültek és az akkor uralkodó CDU/CSU és szociáldemokrata pártoknak nagyon is kellettek a zöldek támogató szavazatai. Az atomenergiától való teljes leválást nem előzték meg alapos számítások, viták, modellezések. Az üzemeltetők kártérítést igényelnek az elmaradt hasznukért, hiszen ezek a létesítmények még bőven működhetnének a végleges leállásokat előíró 2022. év után. A The Wall Street Journal amerikai üzleti lap emlékeztet arra, hogy a cégek mintegy 20 milliárd euróra számítanak, és más szakértők is hasonló összegű kompenzáció lehetőségéről tettek említést. Mai paritáson ez több mint 6000 milliárd forint. (Forrás: Atomenergia Info)

A MOX is segített a NIIAR-nak
Teljesítette az idei évre megszabott termelési tervét a dimitrovgrádi Atomreaktorok Tudományos Kutatóintézete (NIIAR). A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó társaság sajtóközleménye szerint már november közepén végrehajtották azt a programot, amelyben egyebek közt fűtőelemek gyártása is szerepelt a Belojarszk-4, BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor számára. A NIIAR az idén 619 millió rubel (több mint 2,8 milliárd forint) értékben összesen 38 fűtőanyagköteget gyártott a belojarszki BN-800-as gyorsneutronos reaktor számára. Ez a reaktor kevert urán-plutónium üzemanyaggal, úgynevezett MOX üzemanyaggal működik, vagyis olyannal, amelyet a „hagyományos” atomerőművekben használt, kiégett fűtőelemek, az azokból kinyert plutónium felhasználásával állítanak elő. Teljes egészében azonban várhatóan csak 2019-től áll át a MOX fűtőanyagra a belojarszki 4. számú reaktorblokk. (Forrás: Atomenergia Info)

Mesterséges gyémántelem lehet az atomerőművi grafithulladékból
A bristoli egyetem kutatói egy különleges eljárással az atomerőművek radioaktív grafit hulladékából, mesterséges gyémántot állítottak elő, amely képes energiát termelni. Ezeket a hosszú élettartamú, speciális gyémántelemeket az űrrepülőgépeken, vagy iplantátumokban, például pacemakerekben alkalmazhatják a jövőben. (Forrás: Energia Info)

Atomenergia és a szén-dioxid-mentes jövő
A Roszatom a Budapest Energy Summit rendezvényen ismertette, hogy miként járul hozzá a szén-dioxid-mentes jövő energetikájához. A Roszatom jelentősen hozzájárul a Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához a VVER (nyomottvizes) atomerőművi technológia által, amely megbízható, kipróbált és globálisan a legnagyobb számú referenciával rendelkezik . Oroszország eddig 12 országban 73 atomerőművi blokkot épített a VVER technológiával, amelyek összteljesítménye 47 GW. A nyomottvizes technológiának köszönhetően sikerült elérni, hogy az ilyen típusú atomerőművek üzemelése során eddig hozzávetőleg 15 gigatonna szén-dioxid ne kerüljön a légkörbe. Ez a mennyiség 40, egyenként 1 GW teljesítményű széntüzelésű erőmű 60 évi együttes kibocsátásának felel meg. A a párizsi klímaegyezmény végrehajtását támogató nemzeti kötelezettségvállalás keretén belül tíz ország az éghajlatváltozás elleni nemzeti stratégia részeként jelölte meg az atomenergetika alkalmazását. A tíz ország közül hat – Kína, India, Irán, Belarusz, Jordánia és Törökország – jelenleg az orosz nyomottvizes technológia felhasználásával építi az atomerőműveit. (Forrás: Atomenergia Info)

Üzletet látnak Belenében a kínaiak
Érdekli a félbehagyott belenei atomerőmű-projekt a Kínai Nemzeti Nukleáris Társaságot (China National Nuclear Corporation – CNNC) – derült ki a bolgár kormány hétfői sajtóközleményéből. A kínai állami óriáscég képviselői – pekingi kezdeményezésre – Szófiában tárgyaltak az ottani kabinet vezetőivel, Bojko Boriszov ügyvivő miniszterelnökkel, helyettesével, Tomiszlav Doncsevvel, és az energetikai tárcát ugyancsak ügyvivőként vezető Temenuzska Petkovával. Boriszov világossá tette, hogy a belenei beruházás csak piaci alapon valósítható meg, mégpedig úgy, hogy az állam nem száll be befektetőként, és az erőműben termelt áram hosszú távú felvásárlásáról sem köt szerződést. A kínai partnerek elfogadták ezeket a feltételeket – közölte a szófiai kormány sajtószolgálata. A közlemény hangsúlyozza: a belenei atomerőmű privatizációja az után kezdődhet meg, hogy a bolgár nemzeti áramszolgáltató, a NEK kifizette adósságát az Atomsztrojekszport orosz társaságnak. Ez a Roszatom orosz állami atomkonszernhez tartozó cég nyerte el ugyanis 2006-ben a belenei projektre (két reaktorblokk építésére) meghirdetett tendert. A 2009-es parlamenti választások után Szófiában hatalomra került konzervatív kormány azonban befagyasztotta, 2012 márciusában pedig le is állította a beruházást. Az Atomsztrojekszport ezért pert indított, és a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbíróság júniusi határozata több mint 600 millió eurós kártérítésre kötelezte a NEK-et. A CNNC a kínai atomenergetikai minisztériumból alakult. Jelenleg 16 reaktort üzemeltet, és 9 másikat épít a világ legnépesebb országában. Kínában egyedül ez a társaság gyárt nukleáris fűtőelemet. A konszernnek száz leányvállalata és több mint százezer alkalmazottja van. (Forrás: Atomenergia Info)

Hét év múlva jöhet a Leader
A szentpétervári Iceberg (Jéghegy) Központi Tervezőirodában elkezdték az atommeghajtású jégtörők legújabb generációjának tervezését. A Leader (Лидер – ЛК-110Я) néven futó hajóosztály első példányát már 2023-ban szeretné használatba venni a Roszatomflot. A Leader 200 méter hosszú és 50 méter széles lesz, vagyis méretei jócskán meghaladják a Balti Üzemben most épülő, ugyancsak hatalmas LK-60-as jégtörőkéit is. Mivel 120-130 megawattos teljesítményével több, mint négy méter vastag jéggel is meg tud majd birkózni, azt várják tőle, hogy az időjárástól függetlenül egész évre hajózhatóvá teszi az északi-sarkvidéket, és nemcsak az északi hajózási útvonalon, hanem „magasabb” szélességi körökön is. Az orosz polgári atomflottába jelenleg hat jégtörő tartozik, 2017-2020 között pedig három új, LK-60 típusú, több mint 33,5 ezer tonna vízkiszorítású, 173,3 méter hosszú és 34 méter széles hajóval bővül az állomány. (Forrás: Atomenergia Info)

Kártérítés követheti a német atomstopot
A német energetikai társaságok jogosan számíthatnak kártérítésre, miután a 2011. márciusi fukusimai atomerőművi baleset nyomán a berlini kormány úgy döntött, hogy teljes egészében lemond az atomenergiáról. A német kormány öt éve, az összes parlamenti párt egyetértésével döntött arról, hogy az atomot kiiktatják az ország energiamixéből. A tizenhét németországi nukleáris erőműből nyolcat még 2011-ben bezártak, tavaly leállították a grafenrheinfeldi létesítményt, a további nyolc reaktorblokkot pedig a tervek szerint 2018-ban, 2020-ban és 2022-ben fokozatosan kapcsolják le. Az energetikai társaságok azt állítják, hogy ez a döntés súlyos veszteségeket okozott nekik. A The Wall Street Journal amerikai üzleti lap emlékeztet arra, hogy a cégek mintegy 20 milliárd euróra számítanak, és szakértők is hasonló összegű kompenzáció lehetőségéről tettek említést. (Forrás: Atomenergia Info)

Brazíliában nyit a Roszatom
Orosz közreműködéssel épül gyógyászati termékek sterilizálását szolgáló besugárzó központ Brazíliában. Erről írt alá nemrég kölcsönös egyetértési memorandumot a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Egyesült Innovációs Társaság (OIK) és a CK3 brazil vállalat. A létesítményben elektrongyorsító alkalmazáson alapuló technológiával egyebek közt orvosi és kozmetikai eszközöket, gyógyszerkészítményeket fognak sugárzással fertőtleníteni. Sugárkezeléssel hatékonyan lehet nagy mennyiségű, hermetikusan csomagolt orvosi eszközt sterilizálni, ami számottevően csökkenti a szennyeződés kockázatát a gyártási folyamat során.Az orosz társaság kulcsrakész központ létesítését ajánlja, vagyis a személyzet kiképzésére és a szervizszolgáltatásokra is készen áll. (Forrás: Atomenergia Info)

Atomkivezetés: az E.ON sokat várhat a pénzére
A német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése szerint legalább részben ellentételezni kell az atomenergia kivezetésével járó kiadásokat. Az E.ON örömmel üdvözli a német Szövetségi Alkotmánybíróság döntését, miszerint legalább részben ellentételezni kell az atomenergia kivezetésével járó kiadásokat. A bíróság ezzel mindenekelőtt a bizalom jelentőségét ismeri el olyan esetekben, amikor egy vállalat politikai döntés alapján költ pénzt egy beruházásra. (Forrás: NRGreport)

Lássunk túl az Északi-sarkkörön!
Az Északi-sarkot a közgondolkodásban a mai napig némi mítosz lengi be, mert kevés róla a valós információ. Pedig ennek nagyon fontos szerepe van a klímaváltozás elleni összefogásban – vélekedik Martin Breum dán újságíró, a téma nemzetközi elismerésnek örvendő szakértője, aki a dán nagykövetség által szervezett, a Sarkvidéken innen és túl című programsorozat zárónapjára érkezett Budapestre egy Grönlandról szóló prezentációval. A program utolsó napján mutatták be a Thule-akták című filmet, amely egy atomtöltetet szállító amerikai harci gép 1968-as grönlandi balesetének hátterét kutatja. Érdekes egybeesés, hogy az elmúlt hónapokban sok szó esett a Grönlandon ugyanezekben az években elhagyott amerikai bázisról, a Camp Centuryről, amelynek helyén ki tudja, milyen veszélyes hulladékok lapulnak a jég alatt. (Forrás: Népszava)

Tartja előnyét a Roszatom
A Roszatom továbbra is meg akarja őrizni vezető helyét és részesedését az atomerőmű-építés globális piacán – jelentette ki Valerij Limarenko, a paksi erőműbővítés fővállalkozója, a NIAEP holding elnöke. A Roszatom vezetősége a következő tíz évre azt a feladatot szabta meg a cégcsoportnak, hogy a világ 15 országában közel negyven atomerőművi rektorblokkot tervezzen és építsen meg. Ezek összköltsége eléri a 150 milliárd dollárt – mondta Limarenko a Kommerszant napilap Nyizsnyij Novgorod-i kiadásának adott interjúban. „Őrizzük világelső helyünket az egyidejűleg épülő nukleáris reaktorblokkok számát illetően, 2013 óta a megrendelésállomány 12 reaktorral, azaz 60 százalékkal emelkedett” – közölte cégcsoport elnöke (Forrás: Atomenergia Info)

Atomerőmű lesz a Bellefonte
Mégis eredeti funkcióját kapja meg az amerikai Bellefonte atomerőmű, amelynek építése csaknem harminc évvel ezelőtt félbemaradt. A társaság, amely árverésen szerezte meg a létesítményt, bejelentette, hogy befejezi az atomerőmű megépítését. Az Alabamában, a Tennessee folyónál álló épületegyüttest – benne két el nem készült reaktorblokkot, távvezetékeket, irodákat, raktárakat, valamint a hozzájuk tartozó mintegy 650 hektáros területen egyebek közt 13 kilométernyi utat és ezer férőhelyes parkolót – szeptemberben bocsátotta aukcióra az építtetője, a Tennessee Valley Authority (TVA) villamosenergia-termeléssel is foglalkozó szövetségi tulajdonú konszern. 111 millió dolláros ajánlattal a 2012-ben alapított, washingtoni Nuclear Development lett a győztes. A Franklin Haney ingatlanfejlesztő vállalatbirodalmához tartozó társaság egyik képviselője nyomban bejelentette: 13 milliárd dolláros befektetéssel befejezik az atomerőművet, amivel kétezer tartós és mintegy négyezer ideiglenes, az építkezéshez kapcsolódó munkahelyet teremtenek a vidéken. A Bellefonte Atomerőművet az 1970-es évek közepén kezdték építeni, és az eredeti tervek szerint négy reaktor kapott volna helyet benne. A következő években azonban annyira visszaesett az igény a villamos energiára, hogy 1988-ban leállították a beruházást. (Forrás: Atomenergia Info)

Néha győz az ész
Meggyőző többséggel, több mint 54%-kal vetették el népszavazáson a svájci polgárok a zöldek javaslatát, miszerint országukban rövidesen állítsák le a működő atomerőműveiket és ne is építsenek újakat. Nagyon érdekes jelenség, hogy a zöldek kezdeményezésének, vagyis a leállításoknak legnagyobb mértékű elutasítása az atomerőművek közelében élők esetében volt a legjelentősebb. Akadt olyan régió, ahol ez az arány túllépte a 70%-ot is. Hasonló a tapasztalat abban a kérdésben is, hogy mennyire tartanak, „félnek” a lakosok a nukleáris energiától. Nos, az atomerőművek közelében élők alig, a távolabbi települések lakói viszont erősebben. Érthető, mivel a közel lakók rendszeres tájékoztatást, felvilágosítást kapnak. Egyébként ez a jelenség nálunk is érvényes. Ebből is látható, mennyire fontos az oktatás, a felvilágosítás egy ország életében. (Forrás: Atomenergia Info)

Tíz éven belül 5300 megawattnyi új erőmű kell Magyarországon
A magyar villamosenergia-rendszer teljesítőképességének megtartása érdekében a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot - vélik a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői a rendszerirányító legutóbbi kapacitáselemzésében. A rendszerirányító nemrégiben közzétett prognózisa szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely 2016-ban még 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8 terawattórára nő. A magyar villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558 megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt. A magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. Nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot. (Forrás: Energia Info)

Csúcsot döntött az áramfogyasztás
Megdőlt az áramfogyasztási rekord: a december 8-án mért 6749 megawatt az eddigi legmagasabb rendszerterhelési adat Magyarországon - közölte a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. A cég az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárásával és az ünnepi díszkivilágítással magyarázza a csúcsot döntő áramfelhasználást. Egy átlagos téli hétköznap 125 ezer és 140 ezer megawattóra (MWh) között mozog az országos bruttó villamosenergia-felhasználás, míg a napi bruttó csúcsidei rendszerterhelés hétköznapokon 6000-6600 megawatt között változhat. Magyarországon 1955 óta állnak rendelkezésre adatok az országos energiafogyasztásról, az eddigi csúcsértéket, 6602 megawattot 2007 novemberében mérték. 2015-ben szokatlan módon nem a téli hónapokban, hanem nyáron volt az éves csúcs: július 24-én a rendszerterhelés elérte a bruttó 6366 megawattos értéket - közölte a Mavir. (Forrás: Origo)

Klímaváltozás: 324 milliárd forintból alkalmazkodunk
Magyarországon mintegy 324 milliárd forint fordítható a Környezet és energiahatékonysági operatív program (Kehop) 1174 milliárd forintos forrásából a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére és az alkalmazkodásra - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára egy szakmai konferencián. V. Németh Zsolt elmondta: a klímaváltozás gyakorlatilag az élet minden területét érinti a természeti környezettől a gazdasági tevékenységen át az emberek egészségéig. Hozzátette, a klímaváltozásnak jelentős hatása van a vízgazdálkodásra, az energetikai infrastruktúra változására, a levegő tisztaságára. Gondot okozhat például a hirtelen lezúduló csapadék, az olvadó hó, a szélviharok, az aszály és a szárazság. (Forrás: NRGreport)

Nem garancia az államosítás
Eddig is minden mozgástere megvolt a kormánynak az energiaárak kordában tartására, az államosítás önmagában nem garancia az árcsökkentésre – mondta Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy a Nemzeti Közműszolgáltató megveszi az EDF Démászt. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa Magyarország élőben című műsorban reálisnak tartja a sajtóban kiszivárgott, 100-120 milliárd forintos vételárat. (Forrás: Hir TV)

Az energiabiztonságról tanácskoztak
Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár vezetésével vett részt a magyar delegáció az Energia Tanács ülésén 2016. december 5-én, Brüsszelben, ahol több jelentős energiabiztonságot érintő kérdés is felmerült. A tanácskozáson szó esett egyebek között a földgázellátás biztonságáról, az Energiaunió csomagról, az energiahatékonysági címkézésről is. Az Európai Bizottság tájékoztatást adott a múlt héten előterjesztett tiszta energia rendszer megvalósítását szolgáló javaslatokról - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében. A földgázellátás biztonságáról szóló javaslattal kapcsolatban Aradszki András kiemelte, hogy a regionális együttműködés nem célja, hanem eszköze a földgázellátás biztonság megerősítésének. A villamosenergia-piacra vonatkozó javaslatok jelentős mértékben módosítanák a jelenleg hatályos szabályozást, ami áremelkedést eredményezhet. Az államtitkár az egyeztetésen jelezte: a magyar kormány fontosnak tartja a lakossági fogyasztók érdekeinek megvédését, ezért a tárgyalások során a bizottsági javaslattal szemben ragaszkodni fog a szabályozott egyetemes szolgáltatói ár megtartásához. (Forrás: NRGreport)

Ünnepek idején az E. on senkinél nem kapcsolja ki az áramot
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az E.on csoport felfüggeszti a tartós számlatartozások miatti kikapcsolásokat az érintett lakossági ügyfeleinél az ünnepi időszak alatt. Az E.on közleménye szerint a 60 napot meghaladó tartozás miatti kikapcsolásokat szüneteltetik 2016. december 16. és 2017. január 6. közötti ünnepi időszakban. Mint írták, ezzel az évek óta önként vállalt kikapcsolási moratóriummal kíván a vállalat csoport hozzájárulni ahhoz, hogy a karácsony és a szilveszter körüli ünnepi időszakban minden ügyfele számára biztosított legyen az energiaellátás. A kikapcsolási eljárás felfüggesztése mindazon lakossági ügyfelek felé érvényes, akik az E.on Energiaszolgáltató Kft.-vel állnak szerződéses viszonyban. Az önkéntes vállalás más energiakereskedővel szerződött, illetve nem lakossági ügyfelekre nem vonatkozik. (Forrás: Népszava)

Ötvenmilliárd ment zöldáramra
A hazai villamosenergia-felhasználók 79,94 milliárd forintnyi megújuló alapú, illetve hulladékból előállított villamos energiát vásároltak 2015-ben, a vételár 62 százaléka, 50 milliárd forint a piaci ár fölötti tétel volt, amit versenypiaci vásárlók adtak össze támogatásként. E számok alig térnek el az egy évvel korábbiaktól. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss beszámolója szerint a teljes kifizetés egy, az azon belüli támogatás pedig két százalékkal emelkedett a 2014-eshez képest. A támogatásra jogosító, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) eladott villamos energia mennyisége mindössze 1,1 százalékkal nőtt, s 2438 gigawattórát tett ki. A pluszköltségekkel együtt tavaly összesen 55,23 milliárd forinttal támogatták zöld- és a hulladékalapú áram előállítását az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók a megvásárolt áram árán keresztül. A 2014-es összeg 51,96 milliárd forint volt. (Forrás: vg.hu)

Az energiaiparban is hódítanak a kis cégek: jön a startupok kora?
Szakértői jóslatok szerint az energiaipar évtizedek múlva teljesen más lesz, mint napjainkban: fontosabb szerepe lesz a zöldenergiának és teljesen más technológiák jelentik majd az alapját. Ennek a jövőnek az alakításában a folyamatosan fejlesztő nemzetközi cégóriások mellett a startupoknak is jelentős szerep jut. Senki sem tudja, hogy pontosan milyen lesz az energiaszektor évtizedek múlva: valószínűleg nemcsak az energiatermelési módok változnak meg, hanem a továbbítás és a felhasználás terén is új megoldások születnek. A startupok közül is egyre többen látnak jövőt ebben a szektorban, ami nem meglepő, hiszen főleg azok az iparágak vonzzák a startupokat, amely átalakuláson mennek keresztül, és a változást a technológiai újítások határozzák meg. A magyar fejlesztőknek is tartogat lehetőségeket az energiaipar, több hazai startup. Ezt jelzi többek között, hogy nemrég megvalósult a magyar MVM Csoport energetikai vállalat első startup-befektetése, aminek köszönhetően Magyarországon épül fel a világ első, hálózati termelésre képes power-to-gas (áramból-gázt) erőműve. Több hazai céget is találunk az innovatív energiavállalkozások között, a két legismertebb a Greenergizer és a Leap. (Forrás: Portfolio.hu)

A szabályozás és a technológia formálja az energiapiacokat
Igazodni a tagállamok energia ágazatát egyre nagyobb mértékben meghatározó uniós szabályozáshoz, lépést tartani a technológiai fejlődéssel a két legnagyobb kihívás, amivel ma a hazai és régiós energiavállalatoknak szembe kell nézniük, vélték az IIR Magyarország EnKon konferenciájának előadói, akik szerint a 2020-as célokat a Magyarországon (és másutt) tevékenykedő cégek alapos jogi ismeretekkel, rugalmas stratégiával tudják csak teljesíteni. Az uniós tendencia, mely szerint az Európai Bizottság egyre nagyobb felügyeletet, kontrollt kíván magának a szektorban, folytatódik, a tagországok pedig kénytelenek alkalmazkodni. Az Európai Unió egyre több jogot von magához, és ezzel csökkenti az egyes tagországok hatáskörét, mondta Tótth András, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. A cég e változó piaci környezetre szabott stratégiáját bemutató előadásában Tótth kiemelte még a klímaszempontok szabályozásba történő beillesztését, melyek elmulasztását a későbbiekben akár szankcionálhatja az unió. (Forrás: NRGreport)

Európai vízerőmű óriás lehet a norvég Småkraft
Norvégia legnagyobb, és Európa meghatározó vízenergia társasága jön létre a Smákraft és a Norsk Gronnkraft egyesülésével. A német Aquila Capital befektetési alap tulajdonában álló cégek fúziója várhatóan 2017 januárjától lesz hatályos, és a SmĂĄkraft nevet viszik tovább. Az új cég kilencven vízerőművet üzemeltet majd, miközben egy új önálló társaságot hoznak létre új vízerőművek építésére, illetve a törpe vízerőművek felújítására. Évente öt-tíz új vízerőművet tervez építeni az Aquila Capital érdekeltségei révén - mondta el a társaság ügyvezető igazgatója a cégegyesülés apropóján. A cél az, hogy Småkraft az európai vízerő hasznosítási paic meghatározó szereplője legyen. (Forrás: Energia Info)

Különleges energiatároló épült Menchester mellett
Manchester mellett épült a világ legnagyobb hűtésen alapuló energiatároló rendszere. A kriogén tárolóban a csúcsidőszakon kívül, megújuló forrásból termelt energiával a levegőt cseppfolyósá állapotba hűtik, amikor ez a levegő felmelegszik, kitágul és eközben egy turbinát hajt meg, ahol visszanyerik az eltárolt energiát. A Manchester mellett működő tároló ötezer háztartás energiáigényét lesz képes biztosítani, csaknem három órán keresztül. A High Power Storage meggyőződése, hogy ez a megoldás óriási zöldenergia tartalékok mozgósítását lesz képes elősegíteni. (Forrás: Energia Info)

A fosszilis energia hívét nevezi ki a környezetvédelmi hivatal vezetőjének Trump
Donald Trump megválasztott amerikai elnök a fosszilis energiaforrások hívét nevezi ki a szövetségi környezetvédelmi hivatal (EPA) vezetőjének, és - az előrejelzéseknek megfelelően - egy gyorsétterem-hálózat elnök-vezérigazgatóját jelöli munkaügyi miniszternek. Az oklahomai Scott Pruitt a leköszönő elnök, Barack Obama környezetvédelmi politikájának bírálójaként ismert, ő kerül a környezetvédelmi hivatal (EPA) élére, Andy Puzdert, egy gyorsétterem-hálózatot működtető nagyvállalat elnök-vezérigazgatóját pedig munkaügyi miniszternek jelöli Donald Trump. A 48 éves Pruitt republikánus politikus, Oklahoma állam legfőbb ügyésze, Sajtóinformációk szerint várhatóan megszünteti a környezetszennyező anyagok kibocsátásának szabályozását, amelyet Obama elnökségének egyik nagy eredményeként tartanak számon. Szakértők szerint ez a szabályozás hozzájárul a globális felmelegedés folyamatának lassításához. (Forrás: NRGreport)

Tízezrek áram nélkül Oroszországban
Sűrű hóeséssel és másodpercenként 27 méteres széllökésekkel kísért ciklon következtében csaknem 230 ezren maradtak áramellátás nélkül Oroszország déli régióiban - közölte az orosz energiaügyi minisztérium. A legsúlyosabb helyzet a Rosztovi megyében alakult ki, ahol 170 településen mintegy 188 ezren maradtak világítás nélkül, és több mint 200 szociális objektum is leszakadt az elektromos hálózatról. De ellátási fennakadásokat jeleztek Volgográd, Adigeföld és Krasznodár térségében is. Az üzemzavar elhárításán az energiaügyi és a rendkívüli helyzetek minisztériumának 166 brigádja dolgozik. (Forrás: Energia Info)

Az öregedő európai erőműparkról
Gyakran halljuk, hogy az európai erőműpark idősödik, s ennek okán a következő években nagyon sok európai erőművet le kell majd állítani. Európában (pontosabban az ENTSO-E tagországokban, ami leegyszerűsítve az EU-28 tagországát, Svájcot és a balkáni országokat foglalja magában) 2015-ben mintegy 1029 GW erőművi kapacitás volt beépítve, ebből mintegy 929 GW működik a kontinentális európai részen. A ma üzemben lévő legidősebb erőművek (a víz-, szén- és atomerőművek) jellemzően alap- ill. menetrendtartó erőművek, s tudjuk, hogy ezek az erőművek a mára teljes mértékben eltorzított európai piaci viszonyok között is a piacon vannak. Ezek termelik meg az ENTSO-E tagországok 3330 TWh-s éves nettó termelésének 65%-át, azaz közel 2200TWh-t. A ma 40 évesnél idősebb erőműpark körülbelül 150 ezer MW teljesítőképességgel bír, ezek zöme víz-, szén- és olajerőmű, kisebbik része atom- és gázerőmű. A vízerőművek leállásával nem számolva azt kapjuk, hogy 15 éven belül csupán a régi erőművek kiöregedése miatt kb. 500 TWh villamos energia megtermelését kell más erőműveknek ellátniuk. A 2030-as években várhatóan mintegy 70.000-80.000 MW atomerőmű és kb. 55.000 MW szénerőmű éri el élettartama végét. Ez, és egyéb más típusú erőművek kiöregedése a 2030-as években további, közel 1000 TWh villamosenergia-termelés kiesését vetíti előre, ami az éves ENTSO-E villamosenergia-termelés harmada. (Forrás: Láncreakció)

Energiaforradalom küszöbén áll Európa, ez milliárdos beruházásokat hozhat
Hatalmas beruházásokat eredményez és új munkahelyeket teremt majd az unió tervezett energiaváltása. A brüsszeli vezetés a közelmúltban egy több mint ezeroldalas tanulmányban újrafogalmazta a Közösség energiaellátásának alapelveit. Miguel Arias Canete, a biztos klímavédelemért felelős munkatársa ezt úgy fejezte ki, hogy „Európa a tiszta energia forradalmának küszöbén áll“. 2030-ig az EU teljes energiafelhasználásának 27 százalékát megújuló forrásokból (szél, nap és biomassza) kell előállítani, az elektromos áram esetében pedig az ilyen források részarányát a jelenlegi 29-ről 50 százalékra kell felemelni. Mindennek megvalósításához egy határokon átnyúló együttműködés szükséges, ami az árampiaci verseny erősödése és 15 év alatt mintegy 30 százaléknyi össz-energiamegtakarítás révén elfogadható szintre nyomhatja le az árakat. Mindezek ellenére a környezetvédők nincsenek megelégedve az energiaváltás tervezetével, mivel nem tartják azt eléggé ambiciózusnak. (Forrás: Alternatív Energia)

Bevasalnák az energiapiaci szabályokat Budapesten
Második szakaszba léptette csütörtökön az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben a harmadik energiacsomag egyes energiapiaci rendelkezéseinek nem megfelelő végrehajtása és alkalmazása miatt 2015 elején indult kötelezettségszegési eljárást. Úgynevezett indoklással ellátott vélemény kiküldésével Európai Bizottság hivatalosan felkérte Magyarországot a villamos energiáról szóló irányelv és a gázirányelv megfelelő végrehajtására és alkalmazására. A Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi magyar gázügyi jogszabályok továbbra is lehetővé teszik a magyar kormány számára, hogy meghatározza a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozás és hozzáférés bizonyos feltételeit, a kiegyensúlyozó szolgáltatások nyújtásának feltételeit, valamint a határon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférés feltételeit. A gázirányelv szerint e kérdésekben a kizárólagos hatáskör a nemzeti szabályozó hatóságot kell, hogy illesse. Ezen túlmenően, a nemzeti jogszabályok bizonyos költségtípusokat kizárnak a hálózati villamos energia és a gáztarifák számításából. A kormánynak elvileg két hónap áll rendelkezésére arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot a helyzet orvoslására hozott intézkedésekről. (Forrás: Bruxinfo)

Csak a szegényeknél tűrnék az áram árszabályozását
A villamos energia piaci szabályozást módosító javaslat értelmében csak az energiaszegény vagy a védendő háztartási fogyasztókra vonatkozó hatósági árakat lehetne az irányelv hatályba lépésétől számított öt éves átmeneti időszakban fenntartani. A háztartások egészét érintő rezsicsökkentés aligha férne be ebbe a kategóriába – jegyezték meg a BruxInfónak nyilatkozó források. Alig néhány nappal előterjesztése után a tagállamok energiaminiszterei egy infrmális munkaebéden már meg is vitatták az Európai Bizottság átfogó, tiszta energiáról szóló javaslatcsomagját. A szlovák elnökség tájékoztatása szerint a legtöbb kétely éppen a Magyarországot is érintő energia-árszabályozás kivezetésével, a szén energiamérlegen belüli helyével és a megújulók energiahálózatba való betáplálásával kapcsolatban fogalmazódott meg. Az árszabályozás témájában elsősorban Magyarország és valamive visszafogottabban Franciaország képviselője hallatta a hangját. (Forrás: Bruxinfo)

Átadták a Budapest Energy Summit díjait
Átadták a Budapest Energy Summit díjait azoknak a vezetőnek, akik az energiaiparban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Elismerést kapott két energiatársaság példamutató projektje is. A 2016-os Budapest Energy Summit díjazottjai a következők:
Az Év Energetikai Vezetője: Jan Springl, EP Energy, alelnök
Az Év Fiatal Energetikai Vezetője: Lencsés Gergő, GE Power Veresegyháza, vezérigazgató
Az Év Női Energetikai Vezetője: Pillár Éva, E2 Hungary Zrt., energiabeszerzési igazgató
Az Év Innovációs Projektje: MAVIR műfészek program
Az Év CSR Projektje: E.ON szociális rehabilitációs program (Forrás: NRGreport)

Tiszta energia minden európainak
Az Európai Bizottság szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a tiszta energiaforrások használatára való átállásban, nem csak alkalmazkodnia kell ahhoz. Az EU vállalta, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az uniós gazdaság korszerűsítését tartva szem előtt annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezhesse a munkahelyteremtés és a növekedés eredményeit. Az Európai Bizottság ennek jegyében kedden terjesztette elő azt az intézkedéscsomagot, amelynek célja a tiszta energiára való átállás következtében megváltozott globális energiapiacon is biztosítani az Európai Unió versenyképességét. Az ismertetett javaslatoknak három fő céljuk van: előtérbe helyezni az energiahatékonyságot; világszinten vezető szerephez jutni a megújuló energiák terén; illetve méltányos feltételeket biztosítani a fogyasztóknak – áll az Európai Bizottság közleményében. (Forrás: NRGreport)

Újabb nagy hatékonyságú ipari erőművet épített az E.ON Belgiumban
Hosszútávú partnerségre lépett egymással az E.ON és a belga Promat, utóbbi Antwerpen kezélben lévő telephelyén a fenntartható energiaellátási megoldás fejlesztése érdekében. AZ E.ON egy nagy hatékonyságú kogenerációs egységet épít, és üzemeltet majd a Promat számára. A 4 megawattos gázbázisú egység a jelenleginél tisztább és olcsóbb hő- és villamosenergia, valamint gőzellátást lesz képes biztosítani a tűzvédelmi, és szigetelőanyagokat gyártó Promat számára. A kapcsolt termelőegység együttes hatásfoka 80 százalék körül mozog majd, ezzel évi 2000 tonna széndioxid kibocsátása takarítható meg, a hagyományos megoldásokkal szemben. Ez lesz a második ipari méretű kogenerációs erőmű, amit Belgiumban épít az E.ON ebben az évben, és jól mutatja a stratégiai irányt, amelyet a vállalatcsoport követni kíván. Erősíteni portfólióját a decentralizált, környezetbarát energiamegoldások területén. (Forrás: Energia Info)

Drágult a benzin
Emelte bruttó 6-6 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (Forrás: vg.hu)

A Mol és a PannErgy nyerte a negyedik bányászati koncessziót
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. köthet koncessziós szerződést szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére Bázakeretttye, Bucsa, Jászárokszállás, Mezőtúr, Okány-nyugat és Zala-nyugat területére. A PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. pedig geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására (Győr területe vonatkozásában) nyert jogosultságot a negyedik alkalommal meghirdetett bányászati tenderen. Az idei pályázati felhívásokat is élénk érdeklődés övezte. A tárca által meghirdetett tíz bányászati koncesszió hét felhívására összesen 11 pályázat érkezett, amelyek mindegyike formailag érvényesnek minősült. Mivel Heves, Körösladány, Zala-kelet szénhidrogén koncessziós területekre nem érkezett ajánlat, az erre vonatkozó kiírás eredménytelen lett. (Forrás: NRGreport)

Karácsony előtt dől el a benzin jövedéki adója
Az elmúlt napokban drágább lett a jövedéki adó mértékét befolyásoló Brent olajtípus ára, de a benzinár nem a pillanatnyi olajártól függ. December 22-én teszi közzé az adóhatóság a jövedéki adó mértékét meghatározó negyedéves átlagos olajárat. A jövedékiadó-törvény szerint, ha a Brent hordónkénti ára 50 dollár alá esne, akkor az üzemanyagok jövedéki adója visszaállna a korábbi szintre - írja az Adó Online. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete szerdán jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutni a termelés csökkentéséről. Ennek hatására megugrott a Brent árfolyama, ami most 50 dollár fölött van. A NAV a törvény szerint ugyanakkor nem a napi árfolyam, hanem a negyedéves átlagár alapján határozza meg a jövedéki adó mértékét és kérdéses, hogy az átlagár is 50 dollár fölé kerülhet-e - írja a lap. (Forrás: NRGreport)

A palaolaj termelőknek jól jön az OPEC termeléscsökkentése
Az OPEC termeléscsökentésének igazi nyertesei a nem hagyományos olaj- és földgáztermelők a Rystad Energy elemzése szerint. A palaolaj és palagázmezőkre fordított beruházások elérhetik a 15 milliárd dollárt 2017-ben a szakértők előrejelzése szerint. Az ágazati elemzés szerint az OPEC-en kívüli palagáz és palaolaj termelők, ileltve az őket kiszolgáló szervízcégek jobb helyzetbe kerülnek a kartell döntése nyomán, mintegy 10 milliárd dolláros többlet költéssel kalkulálhatnak a következő évben. A jelentésben emlékeztetnek, hogy számos ismert, de meg nem fúrt előfordulás van a világban, és amennyiben az OPEC tagok valóban betartják a termeléscsökkentést, a nem hagyományos olajipari társaságok gyorsan aktivizálhatják magukat, és lemélyíthetik ezeket a fúrásokat. (Forrás: Energia Info)

Olajcég vezetője lehet Trump külügyminisztere
Donald Trump megválasztott amerikai elnök várhatóan Rex Tillersont, az Exxon Mobil Corporation olajipari óriás elnök-vezérigazgatóját nevezi ki külügyminiszternek – jelentette szombaton az NBC News amerikai hírtelevízió. A 64 éves Tillerson 1975-ben csatlakozott az ExxonMobilhoz, 2006 óta áll az amerikai cég élén, és több mint 50 országban, köztük Oroszországban felügyeli a társaság működését. A közszférában azonban eddig még nem dolgozott. Az Exxon Mobil Corporation 2011-ben megállapodott a legnagyobb orosz állami olajvállalattal, a Rosznyefttyel a közös kőolajfeltárásban és -termelésben. A The Washington Post szerint Tillerson 2013-ban Vlagyimir Putyin orosz elnöktől állami kitüntetésben részesült. (Forrás: Magyar Nemzet Online)

Quebec is nyitna a palaolaj és palagáz felé
Megnyitotta a tartomány palaolaj és palagáz mezőit az energiaipari cégek előtt Quebec a nemrég elfogadott új oljaipari törvénnyel. A még júniusban beterkesztett törvényjavaslat értelmében önálló ügynökséget hoznak létre a zöld átmenet lehetőségeinek promotálására, de egyúttal az olajipari törvény népszerűsítésére is, amelynek egyenes köcetkezménye lesz a kutatás termelés felfutása. A tartomány területén olajipari tevékenységet végző társaságok részvényei a Bloomberg jelentése szerint megugrottak az új szabályozás elfogadásának hírére. A Bloomberg beszámolőüjában megjegyzi, hogy noha a kanadai nemzeti energia testület nem számol Quebec-el, mint számottevő olajtermelő régióval, a tartomány elegendő olaj és földgázvagyonnal rendelkezik, hogy akár 100 évig is önellátó legyen. (Forrás: Energia Info)

Az oroszok 40 dolláros olajárral számonak jövőre
Oroszország csökkenti az állami kiadásokat a 2017 és 2019 közötti időszakra szóló költségvetésben, amelyet harmadik, végleges olvasatában fogadott el az Állami Duma. A költségvetés 40 dolláros hordónkénti olajárral és legfeljebb 4 százalékos inflációval számol a következő három évben. A kiadások jövőre 16,2 ezer milliárd rubelre (mintegy 250 milliárd dollárra), 2019-re pedig 15,9 ezer milliárd rubelre (244,5 milliárd dollárra) csökkennek. Az RBK orosz gazdasági szaklap rámutatott: igaz, hogy csak kis mértékben, de Oroszország a 2000-es évek eleje óta először fogja vissza nominális értékben az állami költségeket. Jövőre teljesen kimerül a korábbi olaj- és gázeladásokból felhalmozott tartalékalap, ezt követően az államháztartási hiányt részben a nemzeti jóléti alapból fogják finanszírozni. Ilyen módon 2017-ben 668 milliárd rubelt, 2018-ban 1,16 ezer milliárd rubelt, 2019-ben pedig 139 milliárd rubelt terveznek elkölteni. (Forrás: Energia Info)

Közös korlátozás az olajárak felhajtásárért
Megállapodtak szombaton Bécsben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli olajtermelő országok, hogy a szervezettel kötött globális megállapodás részeként január 1-jétől naponta együttesen 562 ezer hordóval csökkentik termelésüket – közölte a Reuters brit hírügynökséggel a szervezethez köthető két forrás, valamint az iráni olajügyi miniszter. A nigériai kőolajügyi minisztérium a bécsi tanácskozáson elhangzottakkal kapcsolatban ugyanakkor azt írta Twitter-felületén, hogy a megbeszélésen jelen lévő tizenkét nem OPEC-tag ország – Azerbajdzsán, Bahrein, Bolívia, Brunei, Egyenlítői-Guinea, Kazahsztán, Malajzia, Mexikó, Omán, Oroszország, Szudán és Dél-Szudán – összesen napi 612 ezer hordós termeléskorlátozást vállalt. Ezen belül Oroszország 300 ezer, Mexikó 100 ezer, Kazahsztán pedig 50 ezer hordóval fog kevesebbet termelni. 2001 óta ez az első eset, hogy az OPEC és a szervezeten kívüli kőolajtermelő országok a termelés közös korlátozásában állapodnak meg. (Forrás: Magyar Nemzet Online)

A dzsihadisták 168 olajszállító teherautóját pusztította el az amerikai légierő
Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet 168 olajszállító tartálykocsiját semmisítette meg az Egyesült Államok légiereje a dzsihadistáktól márciusban visszafoglalt Palmüra közelében – közölte az amerikai haderőnek a közel-keleti műveletekért felelős úgynevezett Középső Parancsnoksága (Centcom). A Centcom közlése szerint az akció a maga nemében az eddigi legnagyobb szabású légicsapás-sorozat volt. Az olajszállítók megsemmisítésével mintegy 2 millió dollártól (597 millió forinttól) esett el az IÁ, amelynek olajipari infrastruktúráját módszeresen támadja az amerikai légierő. A Centcom szerint a terrorszervezet fő bevételi forrása támadásával gyengítik az IÁ képességét az iraki és szíriai harcok folytatására, valamint a terrortámadások végrehajtására. (Forrás: Magyar Idők)

Beintett az olajcégeket kiszolgáló kormánynak az egyik perui törzs
40 millió hordónyi olaj lapol az achuarok földje alatt, és nem akarják, hogy kiszivattyúzzák alóluk. A perui kormány engedélyt adott a santiagói GeoPark olajcégnek, hogy az állami Petroperuval együtt megkezdjék a kitermelést a 64-es blokkban. Azonban a 64-es blokk területén élő achuar törzs vezetői bejelentették, hogy ellenzik a beruházást, és fizikailag fogják megakadályozni az olajcég megvesse a lábát a területen. A becslések szerint a 64-es blokk alatt 40 millió hordónyi olaj lapulhat, amit már régóta ki akarnak termelni, csak a két olajcég az előző kormánytól nem kapta meg az engedélyt. (Forrás: 444.hu)

Jövőre sokkal többet lehet majd keresni az olajkutatásban
Jövőre 12 éves mélypontra eshet a globális olaj-és gázipari kutatás-termelési kiadások összértéke, az olajcégek ugyanis költségeket csökkentenek és kerülik a drágább kitermelési régiókat. A kutatás-termelési projektek jövedelmezősége viszont javulhat - véli az iparágban nagy tekintélynek örvendő szellemi műhely, a Wood Mackenzie. Az elemzőház előrejelzései szerint jövőre a világ olaj-és gázipari cégei összesen 37 milliárd dollárt költhetnek el a kutatás-termelésben, ami 2005 óta a legalacsonyabb. A jövőben a kutatásban kevesebb számú fúrótorony használata lehet majd jellemző, a hangsúly a költségcsökkentésen lesz. Az egy fúrótoronyra jutó költségekben jövőre jelentős visszaesés jöhet, a 2014-es évi 86 millió dollárról 40 millió dollárra csökkenhet ez az érték. A Wood Mackenzie várakozásai szerint sok mélytengeri olajtermelő projekt 50 dollár alatti olajárnál már nullszaldós lehet cash flow-ban. 2017-ben jelentősen javulhat az olajcégek megtérülése a kutatás-termelési projekteken. Az elmúlt éveket egy számjegyű megtérülés jellemezte ezeken a projekteken, ami jövőre 10 százalék felett lehet. (Forrás: Portfolio.hu)

Az INA-törvény módosítására szólította fel Brüsszel Horvátországot
Az Európai Bizottság (EB) az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítására szólította fel Horvátországot, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot - közölte a Nova TV horvát kereskedelmi csatorna. Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. Horvátország még az EU-ba való belépése előtt (2013) megígérte, hogy összhangba hozza az INA-ról szóló törvényt az uniós jogszabályokkal, de ezt nem tette meg. A Bizottság most két hónapot adott Zágrábnak, hogy megoldja a problémát, ellenkező esetben az ügyet átadja az Európai Bíróságnak. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé. (Forrás: Energia Info)

Emelkedett ma az olajár
Heti mélypontjáról felfelé vette az olaj árfolyama az irányt és újra 50 dollár fölé emelkedett. Az olajpiaci befektetők bizakodó hangulatban voltak a hétvégi üléssel kapcsolatban, amelyen az OPEC-országok és a nem OPEC-tagok az olajkitermelés további csökkentéséről állapodhatnak meg, ha minden jól megy. Emellett a dollár mérsékelt gyengülése is felfelé segítette ma az olaj árfolyamát. (Forrás: Portfolio.hu)

Visszafogja az olajtermelést Oroszország
Döntés született Oroszországban az olajcégekkel történt egyeztetések után a termelés visszafogásáról. Vlagyimir Putyin elnök döntött az orosz olajkitermelés csökkentéséről az olajvállalatok vezetőivel kialakult konszenzus alapján. Folynak tárgyalások arról, hogy a társaságokat a kitermelés visszafogásáért kompenzálnák. Az OPEC tagországai november 30-án döntöttek arról, hogy napi 1,2 millió hordóval csökkenti a kartell a napi szintű olajkitermelést. Ez a globális olajtermelés mintegy 1 százaléka, ez azonban több is lehet, hiszen a megállapodást követően az OPEC jelezte, számítanak arra, hogy más országok is visszafogják majd kitermelésüket, összességében várhatóan napi 600 ezer hordóval. Ennek a nagy részét Oroszország adhatja, mely a maga részéről 300 ezer hordó termeléscsökkentést vállalt 2017 első felére. (Forrás: Portfolio.hu)

Svájci és katari kézbe került a Rosznyefty egy része
A Glencore svájci cégcsoport és a katari állami befektetési alap konzorciuma 19,5 százalékos részesedést vásárolt a Rosznyefty orosz olajvállalatból. A Glencore a világ egyik vezető bányaipari, nyersanyag-kitermelő és -kereskedő vállalata, míg a katari állami befektetési alap (QIA) a világ kilencedik legnagyobb szuverén alapja több mint 250 milliárd dolláros eszközállományával. A Rosznyeftybe betársuló konzorciumban fele-fele arányban vesznek részt, a vételárat önerőből, illetve hitelből fizetik ki. A Rosznyefty a legnagyobb orosz olajvállalat, Oroszország olajkitermelésének 40 százalékát adja. A vállalat 2014 július közepén került fel az Egyesült Államok szankciós listájára több kulcsfontosságú orosz bankkal és céggel együtt. (Forrás: NRGreport)

Túl vannak a legrosszabbon az olajcégek
A legrosszabbon túl vannak az amerikai energiacégek, legalábbis ezt állítja az S&P Global, mely rámutat, az utóbbi napokban megélénkültek a kötvénykibocsátások a szektorban. Ez utóbbi azt jelezheti, hogy a befektetők optimizmusa visszatért az energetikai eszközök iránt az OPEC-megállapodást követően. A piaci hangulat javulását jól mutatja, hogy az amerikai palaolaj szektor egyik neves és erősen eladósodott szereplője, a Chesapeake Energy 2 év után ismét kötvényeket tudott eladni, 1 milliárd dollár összértékben. Csak ezen a héten kedden 5 vállalati kötvénykibocsátást hajtottak végre a szektorban, ilyen fokú aktivitásra nagyon régen volt már példa. (Forrás: Portfolio.hu)

Maga Putyin döntött az orosz olajkitermelés csökkentéséről
A Kreml szóvivője szerint nem fogják kompenzálni az orosz olajcégeket a kitermelés visszafogásáért. Az olajár minden 5 dolláros növekedése pótlólagos jövedelmet jelent az orosz költségvetésnek és a cégeknek is. Korábban a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajvállalat, a Lukoil alelnöke és társtulajdonosa nyilatkozott arról, hogy kompenzációra számít az állam részéről, mert a kitermelés befagyasztása kiadásokkal jár. (Forrás: Origo)

Na, melyik ország járt a legjobban az olajalkuval?
Az egyik OPEC-tagállam ügyesen kihúzta magát a termeléscsökkentési kötelezettségek alól, sőt januárig még növelheti is a felszínre hozott olaj mennyiségét. Irán bármely erre érdemes országnak annyi olajat értékesíthet, amennyit csak akar - idázi a Shana hírügynökség Hassan Rouhani iráni elnököt. Rouhani kérkedett így, alig egy héttel az OPEC termeléskorlátozásról szóló bejelentése után. A bécsi megállapodás nemcsak, hogy kivételt tesz Iránnal, de azt is engedélyezi az országnak, hogy napi 3,797 millió hordóra növelje termelését. Egyetlen másik OPEC tagnak sem engedélyezték a termelés növelését a bécsi találkozón, kivéve természetesen Líbiát és Nigériát, de e két országgal a háborús állapotok miatt kivételeztek. Az iráni olajtermelés egyébként januárban, a nemzetközi szankciók feloldása után közvetlenül még napi 3,096 millió hordón állt. (Forrás: NRGreport)

Zsarolás felsőfokon
Az OPEC-tagországok és a pontosan meg nem jelölt országok együttesen napi 1,8 millió hordóval csökkentik 2017 elejétől kőolaj-kitermelésüket. A hosszú-hosszú hónapok óta húzódó tárgyalások eredménye, a magabiztosnak és jelentősnek mondható csökkentés, az adott – de különösen a várható rövid és hosszabb távú – világgazdasági helyzetben nem igazán ígérkezik megvalósíthatónak. Ehhez kapcsolódik Donald Trump , az USA új elnökének azon gazdaságpolitikai fordulata, hogy nagyobb súlyt kíván helyezni az amerikai természeti erőforrások kihasználására. Márpedig a kőolajár-csökkenésében eddig is meghatározó szerepet játszott, hogy az USA-ban a nem hagyományos kőolajforrások kitermelésének technikai és gazdasági feltételei korszakos átalakuláson mentek át. Közgazdasági értelemben a kőolaj világpiaci árát alakító tényezők jelenleg és várhatóan a közeljövőben is a mostani 50 dollár/hordó körüli árszint realitását valószínűsítik. (Forrás: vg.hu)

Elakadt az olajár emelkedése
Az olaj ára a nemzetközi piacokon 16 havi csúcsáról fordult le és korrigált. Közben az OPEC más, szervezeten kívüli olajtermelőket is szeretne rábírni arra, hogy csökkentsék kitermelésüket. Az olajexportáló országok szervezet (OPEC) ebből az alkalomból 14 különböző termelőt hívott meg egyeztetésre Bécsbe, köztük Kazahsztánt és Mexikót. Az OPEC-nek elemi érdeke, hogy ne csak a szervezeten belül vágják vissza a kitermelést, hanem a nagy olajpiaci szereplőkkel együttesen lépjenek fel, így elkerülve a piaci pozíció gyengülését – írta elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. A Brent északi-tengeri alaptípus hordónkénti ára kedden délelőtt 0,5 százalékos csökkenéssel 54,73 dolláron állt, míg a West Texas Intermediate ennél kicsit nagyobb mínuszban, 0,7 százalékos csökkenéssel 51,42 dolláron állt. (Forrás: NRGreport)

Felsorakoznak az olajipar sírásói
Az autózásban küszöbönálló korszakváltásnak köszönhetően az OPEC csökkentése nélkül is eltűnik a piacról az olajárak megroppanásáért felelős túltermelés – áll a Wood Mackenzie (WM) tanácsadó cég előrejelzésében. Az elektromos autók robbanásszerű elterjedését 2025-től várják – ma az eladásaik aránya az összforgalom egy százaléka alatt van –, áruk akkorra süllyed majd a robbanómotoros járművekével egy szintre vagy az alá. A WM szerint 2035-től napi 1-2 millió hordónyi olaj maradhat a Föld mélyén az e-autók terjedésének köszönhetően – jelenleg csak napi 50 ezer hordónál járunk –, a Bloomberg által megkérdezett szakértők viszon jóval gyorsabb tempóra számítanak: szerintük 2035-re legalább napi nyolc, 2040-re pedig 13 millió hordó olajat vált ki az új technológia. (Forrás: vg.hu)

Privatizálnák az olajban gazdag indián rezervátumokat
Donald Trump tanácsadói szerint ki kellene venni a szövetségi szabályok alól az olajban, gázban és szénben gazdag indián rezervátumokat és magánkézbe kellene adni ezeket a területeket. A terv várhatóan heves tiltakozásokat vált ki. Az amerikai indiánrezervátumok területe az Egyesült Államok csupán 2 százalékát fedik le, ugyanakkor az ország olaj, gáz és szénlelőhelyeinek egyötödét rejthetik. A Reutersnek nyilatkozó tanácsadók szerint csak így lehetne elérni, hogy ezek az ásványkincsek a helyben élő indián törzsek számára is hasznot hajtsanak. Az intézkedés egy több mint százéves politikai törekvésnek vetne véget, aminek a célja, hogy szövetségi tulajdonban álló területeken megőrizzék az indián törzseket. Ezek a törzsek a jelenlegi szabályozások szerint használhatják a földterületüket, de nem tulajdonolhatják azt. Kitermelhetik ugyan az itt található ásványkincseket és az így keletkező profitot is megszerezhetik, de a magántulajdonban lévő földekhez képest jóval szigorúbb szabályok szerint. (Forrás: NRGreport)

Csatát nyertek a sziúk az olajcég ellen
Nem kapta meg az engedélyt az amerikai Energy Transfer Partners olajcég a Dakota Access olajvezeték egy szakaszának megépítésére. A vezeték ellen hónapok óta tiltakoznak a sziú indiánok és a környezetvédők. A Dakota Access olajvezeték a tervek szerint az észak-dakotai olajmezőkről szállítaná a nyersolajat a délre fekvő finomítókba, de a vezeték egy utolsó szakasza ellen hónapok óta tiltakoznak a sziú indiánok és környezetvédők, mivel az az indián rezervátum közelében húzódott volna az indiánok egykori szent helyein keresztül, ráadásul veszélyeztetné a terület ivóvízforrásait - írja a Guardian. A vezeték utolsó szakasza a Missouri folyó alatt húzódó alagúton ment volna át, ennek építését vétózta meg az Army Corps of Engineers amerikai szövetségi ügynökség. Az egyre erőszakosabb tüntetések miatt Obama elnök azt ígérte, hogy felülvizsgálja a vezeték tervét és egyeztet az olajcéggel. Donald Trump, megválasztott elnök ugyanakkor kijelentette, hogy a Dakota Access megépítése mellett áll. Éppen emiatt nem lefutott még a játszma, ugyanis senki sem tudja, Trump mihez kezd majd a helyzettel januári beiktatása után - írja a lap. (Forrás: NRGreport)

Közel járunk a száz CNG-kúthoz
Újabb sűrítettgáz-töltő állomást nyitott a Blue Green Way Kft., amely 2018 végére 13 egységből álló láncot kíván létrehozni. Az évtizedvégére csaknem száz sűrítettföldgáz- (CNG) kút működik Magyarországon, a töltőoszlopok számát most a Blue Green Way Kft. (BGW) növelte. A kft. gázüzemű autókat is értékesítene. E terve illeszkedik ahhoz, hogy 300 ezer forintig ad árkedvezményt azoknak, akik idén december 8-tól a jövő év végéig az országban újonnan üzembe helyezett CNG-üzemű autóval rendelkeznek. Saját, 10-12 jármű befogadására képes nagytarcsai autószalonját már be is rendezte.Egy CNG-üzemű busz nitrogén-dioxid-kibocsátása csak az 1 százalékát teszi ki egy korszerű dízelhajtásúénak az egyesület miskolci mérései szerint, és a kipufogógáza sem tartalmaz rákkeltő szilárd részecskéket. (Forrás: vg.hu)

MVM Csoport: fontos a kapcsolat erősítése a Gazprommal
Az orosz Gazprom és az MVM Csoport közötti stratégiai kapcsolat fenntartása és erősítése az egyik legfontosabb prioritás - mondta Csiba Péter, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója hétfőn Budapesten, az orosz-magyar gázszerződés 20 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az orosz földgáz magyarországi szállításairól szóló hosszú távú szerződést 1996-ban írta alá a magyarországi földgáz nagykereskedelmi piacon piacvezető Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) jogelődje a Panrusgáz Zrt.-vel és a Gazprom export LLC-vel. A szerződés 2015 végén lejárt, az idén februárban, Orbán Viktor oroszországi látogatásakor hosszabbították meg 2019 végéig. A közlemény szerint ez a szerződés jelenti 20 éve Magyarország és az MFGK számára az ellátásbiztonság garanciáját, illetve a megfizethető földgázellátás fenntartását. (Forrás: NRGreport)

Ukrán-orosz egyeztetés európa gázellátásáról
Európa téli gázellátásának biztosításáról tárgyal az orosz és az ukrán energiaügyi miniszter Brüsszelben, az Európai Bizottság közvetítésével . A háromoldalú egyeztetésen Ihor Naszalik ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter, illetve Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke vesz részt. Ez az első energiaügyi tanácskozás Oroszország és Ukrajna között, amióta Kijev tavaly novemberben úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vásárol földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól. A Naftohaz ukrán állami gázvállalat azt közölte, hogy 13,2 milliárd köbméter gáztartalékkal rendelkezik és emellé napi 55 millió köbmétert vásárol a szomszédos uniós országoktól. "Ez elegendő a tél végéig" - mondta a vállalat vezetője. Európa Oroszországból szerzi be gázszükségletének egyharmadát, annak egy jelentős része pedig az Ukrajna területén is áthaladó vezetékeken keresztül jut el a célországokba. Több EU-tagállam energiaellátása erősen vagy teljes egészében az orosz szállításoktól függ. A korábbi orosz-ukrán gázviták miatt 2006-ban és 2009-ben a tél kellős közepén voltak súlyos fennakadások az orosz gázszállításokban. (Forrás: Energia Info)

Svájci cég építi a Török Áramlat első szakaszát
A svájci Allseas Grouppal állapodott meg a Török Áramlat földgázvezeték első szakaszának megépítéséről csütörtökön a Gazprom orosz gázipari nagyvállalat 100 százalékos leányvállalata, a South Stream Transport. Az Allseas, amely a szerződés értelmében 2017 második felétől kezdődően több mint 900 kilométernyi csővezetéket fektet majd le a tengerfenéken, opciót szerzett a második szakasz megépítésére is. Oroszország és Törökország októberben kötötte meg a kormányközi megállapodást a Török Áramlat megépítéséről. A tervek szerint a munkálatok 2019 végére fejeződnek be. A gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja el földgázzal. Ennek a kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át. Ennek a 180 kilométer hosszú szakasznak 50-50 százalékos tulajdonosa a Gazprom és a Botas. A vezetékprojekt 2014 decemberében vette kezdetét amikor Oroszország elállt a Déli Áramlat megvalósításától. (Forrás: NRGreport)

Izraeli földgázmezőket vesz a görög Energean
Két földgázmezőt vásárol a görög Energean, az izraeli Delek Drilling and Avner-től. A Karissh és a Tanin területeket érintő tranzakció értéke az OilVoice.com beszámolója szerint 150 millió dollárra tehető. A mezőket 2011-ben, illetve 2014-ban fedezték, fel, együttesen mintegy 2400 milliárd köbméternyi földgázvagyonról van szó. A tranzakció várhatóan fél éven belül lezárul. A görögök 2020-ban szeretnének termelni a két terüelten, ehhez legalább 1 milliárd dollárt kell a terüeltek fejlesztéslre költeniük a következő években. (Forrás: Energia Info)

Oroszország előnyt kovácsolt az uniós szankciókból
Idén jelentősen csökkent a kőolaj és a földgáz aránya az orosz exportban, a gazdaság egésze azonban már kevésbé érzi meg az uniós szankciókat, mint két évvel ezelőtt. Az ország részben importhelyettesítésre állt át főleg a mezőgazdaságban, az autóiparban és a védelmi iparban. Átrendezte kereskedelmi kapcsolatait, és megerősítette az Eurázsiai Uniót, a Sanghaji Együttműködési Fórumot, valamint nyitott a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni övezetek felé.Elemzők szerint az Oroszország elleni nyugati szankciók, az ukrajnai gáztranzit és az egyes vezetékprojektek kapcsán kialakult politikai viták egyelőre nem teszik lehetővé az EU-orosz energetikai párbeszéd újrakezdését. A Gazprom 2019-re várhatóan még nem lesz képes teljesen kiiktatni az ukrajnai vezetékeket az Európába irányuló szállításai során. Az EU-orosz energetikai együttműködésben a gázszektor a problematikus terület, mert – a jóval könnyebben helyettesíthető kőolajjal ellentétben - csak az orosz földgáztól való európai függőség ölt kritikus méreteket. Ha 2019-ig nem épül ki az Ukrajnát elkerülő teljes szállítókapacitás, kérdésessé válhat, hogyan kapja meg Európa a szükséges 50-60 milliárd köbméter földgázt. (Forrás: Origo)

Török Áramlat: kezdődik az építkezés
Aláírta Recep Tayyip Edogan államfő az Oroszország és Törökország közötti megállapodást a Török áramlat gázvezeték megépítéséről. A Török Áramlat két szárazföldi vezetéken, évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd szárazföldi úton Oroszországból Törökországba. A beruházással Törökország kedvezményes áron jut majd orosz földgázhoz. A vezeték ötlete a Déli Áramlat meghiúsulása után született meg, ezen keresztül azonban Ukrajna megkerülésével Európába is terveznek gázt szállítani. (Forrás: Népszava)

Komoly feladat lesz a párizsi klímacélok teljesítése
Optimista az európai gázszállítások kapcsán a Gazprom, a párizsi klímamegállapodásban foglaltak teljesítése komoly lépéseket igényel, a kormány pedig idehaza továbbra is támogatja a megújulók növekedését - többek között ezek hangzottak el a Budapest Energy Summit rendezvényen. Ha 2016 első 9 hónapját nézzük, a Gazprom 12 százalékkal több gázt exportált Európába, mint a megelőző év hasonló időszakában. A Gazprom optimizmusának másik fő oka az európai gáztermelés csökkenése. Hangsúlyozta, globális gázpiaci szereplőként a Gazprom kész annyi földgázt szállítani Európába, amennyire szükség van. (Forrás: Portfolio.hu)

Kérdéses, hogy be tudják-e hajtani a 6,8 milliárdot a Gazpormon
Ha közeledik a tél, akkor megkezdődik a vita az orosz gázszállítmányok körül. Nincs ez másként idén sem. A kijevi gazdasági bíróság 6,8 milliárd dollár megfizetését követeli a Gazpromtól, ennek fele trösztellenes büntetés, a másik fele pedig az előbbi összeg elmaradása miatt kirótt pótlék. Az orosz Gazeta című lap szakértőkre hivatkozva abszurdnak nevezte a követelést, és nem lát lehetőséget arra, hogy Ukrajna megkapja ezt a pénzt a Gazpromtól. A Gazeta már augusztusban azt írta, hogy Ukrajna mindenképpen meg akarja fizettetni a 3,4 milliárd dolláros trösztellenes büntetést, amit azonban az orosz olajcég akkor sem akart elismerni. Ukrajna már augusztusban azzal fenyegetődzött, hogy lefoglalja a területén áthaladó orosz gázszállítmányokat. (Forrás: Hir TV)

Folytatódik a lengyel-orosz gázháború
A lengyel PGNiG állami gázszolgáltató társaság közölte, hogy panaszt tett az Európai Unió Bíróságánál (CJEU) az Európai Bizottság (EB) azon döntése miatt, amellyel engedélyezték a Gazpromnak, hogy növelje a német Opal gázvezetéken keresztül Európába szállított gáz mennyiségét. Mint nemrég beszámoltunk róla, Brüsszel az Opal kapacitásainak felét mentesítette a harmadik feles hozzáférés szabályai alól.. A 35 milliárd köbméter kapacitású Opal 2011-ben Németországban, a lengyel határ mentén épült, és Ukrajna megkerülésével biztosít hozzáférést Oroszországnak Közép- és Nyugat-Európa piacaihoz. Az EB döntését múlt pénteken Andrzej Duda lengyel és Petro Porosenko ukrán elnök is élesen bírálta közös varsói sajtóértekezletükön, hangsúlyozva, hogy ez aláássa az EU energiabiztonsági stratégiáját, és fenyegetést jelent Közép- és Kelet-Európa országainak energiabiztonságára. (Forrás: Energia Info)

Célegyenesben a tárgyalások a gázcsomagról
A szlovák soros elnökség meglátása szerint több hónapos alkudozások után végre kezd összeállni a gázellátásbiztonsági csomag a Tanácsban. A nagyobb volumenű kereskedelmi gázszerződések átláthatóságának első lépcsőben az illetékes tagállami hatóságok szereznének érvényt, és nem az Európai Bizottság. A miniszterek által megvitatott gázellátásbiztonsági csomag három fő részből áll. Az első javaslat a regionális (határokon átnyúló) együttműködés szorosabbra fűzése érdekében különböző csoportokba osztaná az egyes országokat, amelyeknek közös elemzéseket kellene készíteniük a zavartalan gázellátást fenyegető kockázatokról és azok kivédéséről. A csomag második eleme a szolidaritásról szól. Ennek lényege, hogy ha egy adott csoporton belül az egyik tagállamban komoly ellátási problémák lépnek fel, a többieknek akár a saját ipari fogyasztóik lekapcsolása révén is biztosítaniuk kellene partnerük védett (lakossági és közületi) fogyasztóinak a gázellátását. A gázcsomag harmadik része a kereskedelmi gázszerződések átláthatóságáról szól. (Forrás: Bruxinfo)

Napelemes repülővel akar a sztratoszférába jutni egy svájci
Napelemes repülőgéppel akar feljutni a sztratoszféráig egy svájci kalandor, mindössze pár hónappal azután, hogy két honfitársa a világon elsőként megkerülte a Földet egy energiáját kizárólag napelemekből nyerő repülővel. A projekt mögött álló Raphael Domjan szerdán mutatta be a SolarStratos nevű hófehér, kétüléses járművet, amelynek hosszú szárnyait 22 négyzetméternyi napelem borítja. A férfi szerint amennyiben a küldetése sikeres lesz, akkor a SolarStratos lesz az első ember vezette napelemes repülőgép, amely feljut a sztratoszféráig, írja az MTI. A sztratoszféra a Föld felszínéhez legközelebbi légköri réteg, a troposzféra felett helyezkedik el. A közepes szélességi körökön a sztratoszféra alsó határa 10, felső határa 50 kilométeres magasságban van. A számítások szerint a sztratoszférát célzó utazás nagyjából öt órát vesz igénybe. Két és fél óra az odaút, 15 perc a magasban, majd három óra a visszaút a Földre. (Forrás: Alternatív Energia)

Zöldenergia-termelő szellemvárosok
A megújulóenergetikai egységek létrehozása – amennyiben nem lakosság számára gyártott háztartási méretű kiserőművekről van szó – viszonylag nagy területet igényel. Vannak olyan területek, amelyek valamilyen oknál fogva nem hasznosíthatóak sem ipari, sem mezőgazdasági szempontból. Az ukrajnai atombaleset óta Csernobil és Pripjaty azonban most mégis, a fenntartható gondolkodásmódnak is eleget tévő területté alakíthatják. Ukrajna azonban – kínai beruházók bevonása mentén – egy megújulóenergetikai projekttel hasznossá tenné a nukleáris baleset sújtotta szellemvárosokat. A napelemparkok létesítése nagy területet igényel, így a kihasználatlan terület hasznossá válhat azáltal, hogy egy 6 négyzetkilométeres részt fotovoltaikus berendezésekkel tűzdelnének tele. Az egy gigawattos napelemes energiatermelő egység mellé még további 0,4 gigawattnyi megújuló-kapacitást létesítenek, habár ennek pontos technológiája még nem tisztázott. A rendelkezésre álló kiaknázatlan terület nagysága mellett annak fekvése is kedvez a fotovoltaikus rendszerek létesítésének, ugyanis Csernobil napsütéses óráinak száma hasonló Dél-Németországéhoz, ahol az utóbbi évek során jelentős mértékű napelemes kapacitást hoztak létre, írja a chikansplanet.blog.hu. (Forrás: Alternatív Energia)

Szélerőműparkot épít az USA-ban az E.On
Bruenning’s Breeze néven új, 228 megawattos szárazföldi szélerőműparkot épít a texasi Willacy megyében az E.On. A szélerőműparkban a német Nordex által gyártott 76 darab, egyenként három megawattos turbina fog üzemelni. A létesítmény lesz a cégcsoport 22. Egyesült Államokban létesített szélerőműparkja. A vállalat összesen már több mint három gigawatt megújuló kapacitást telepített Észak-Amerikában, ahol a szárazföldi szélerőműparkok egyik vezető üzemeltetője. Az energiahálózatok és az ügyfélmegoldások mellett a megújuló energia az E.On stratégiájának egyik legfontosabb pillére. A Nagy-Britanniában épülő Rampion és a németországi Arkona tengeri szélerőműparkokkal, valamint az Egyesült Államokban létesítendő Radford’s Run és Bruenning’s Breeze szárazföldi szélerőműparkokkal az E.On jelenleg összesen körülbelül 1300 megawatt termelői kapacitást telepít ezeken a helyszíneken. (Forrás: NRGreport)

Elektromos autók: lassú lesz az átállás
Gazdaságossági okok miatt nem lesz gyors folyamat az elektromos autók elterjedése, de a dinamikus fejlődés felgyorsítja a szabályozás. Az alternatív meghajtási formák fejlesztése hátrányba került az elektromos meghajtáshoz képest, de a jövő kérdése, hogy ez a trend mennyiben váloztatja meg az energiaipar egészét - mondta Tordai Péter, az E2 Hungary pénzügyi igazgatója. Szinte naponta jelennek meg hírek az elektromos autók, az elektromos meghajtás sikereiről és térnyeréséről. A szakértő szerint ugyanakkor az átalakulás nem lesz gyors folyamat, emögött pedig gazdasági okok állnak elsősorban. A világ gépjárműparkjának lecserélése nagyon lassú folyamat. A fő irány tehát az elektromos meghajtás, ami egyébként nagyban megváltoztatja az energiaipart is, hiszen így nem lesz szükség annyi szénhidrogén alapú energiahordozóra, mint elektromos áramra. Nagyon jól kombinálható ugyanakkor a villamosenergia előállítása, ami történhet például éjszaka működő atomerőművekkel, amikor olcsó az elektromos áram, és történhet megújuló energiaforrásokkal, fotovillamos rendszerekkel, illetve szélenergiával. Nagyon sok lehetőség van arra, hogy a relatíve olcsó áramot, akkor töltsük az autókba, amikor az áram ára is alacsony - mondta Tordai Péter. (Forrás: NRGreport)

Ötvenmilliárd ment zöldáramra
A hazai villamosenergia-felhasználók 79,94 milliárd forintnyi megújuló alapú, illetve hulladékból előállított villamos energiát vásároltak 2015-ben, a vételár 62 százaléka, 50 milliárd forint a piaci ár fölötti tétel volt, amit versenypiaci vásárlók adtak össze támogatásként. A támogatásra jogosító, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) eladott villamos energia mennyisége mindössze 1,1 százalékkal nőtt, s 2438 gigawattórát tett ki. Főként a napenergiás és a vegyes tüzelésű erőművek révén tavaly, 2015-ben 4,5 százalékkal, 854,3 megawattra emelkedett a KÁT rendszerben értékesítő erőművek összkapacitása. A 49,58 milliárd forintnyi támogatás túlnyomó része ismét a zöldáramtermelőknek jutott, míg a hulladékot égető erőművek csak 256 millió forintot kaptak. (Forrás: Alternatív Energia)

Lendületet adhat a megújulóknak az új hazai szabályozás
Eddig jól áll Magyarország a megújuló energiatermelés terén az EU felé vállalt célok teljesítésében, bár idén megtorpanhat a zöldenergia termelés növekedése, hosszabb távon az új szabályozás, a METÁR adhat lendületet a szektornak. Ha a külföldi példát vesszük alapul, idehaza is jöhetnek a zöld kötvények és részvények. A legfrissebb statisztikai adatok alapján Magyarországon a megújuló alapú energiatermelés teljes termelésen belüli részaránya valamivel 10 százalék alatt van, az ide vonatkozó, az EU felé vállalt célkitűzés 2020-ra 14,65 százalék. Az Eurostat adatai szerint a magyarországi megújuló alapú energiatermelés teljes fogyasztáson belüli részaránya 2010 óta rendre a célkitűzések felett alakult. A megújuló energia jelenleg elsősorban a fűtési szektorban van kihasználva Magyarországon, ez a legutóbbi hivatalos adatok szerint 70 százalékát adja a teljes energiafelhasználásnak. A villamosenergia 16 százalékot, a közlekedés részaránya pedig 14 százalékot tesz ki. Az energiaforrások szerinti megoszlást nézve a legmeghatározóbb a biomassza, mely a teljes felhasználáson belül 40 százalék feletti részarányt képvisel. A többi energiaforrás emellett marginálisnak tűnik még. (Forrás: Portfolio.hu)

Dél-Amerika 2020 után tisztán zöldenergiára állhat át
Tizenöt éven belül elérhető lenne, hogy Dél-Amerika teljes egészében zöldenergiából fedezze felhasználását, fele részben solarpanelek termeléséből - áll egy nemrég publikált jelentésben. A Lappeenranta University of Technology-nál úgy vélik, hogy Dél-Amerikának különlegesen jó lehetőségei vannak a megújulóenergia-termelésben. Patagónia globálisan az egyik legjobb adottságokkal bír a szélerőhasznosításban, az Atacama sivatag pedig a napenergia hasznosításra kínál különösen jó lehetőséget. MIndezek alapján Dél-Amerikának vannak a legjobb lehetőségei, hogy tisztán csak megújuló forrásból fedezze felhasználását. A jelentés készítői ráadásul úgy vélik, ez a megoldás olcsóbb is lenne a földrész számára, mint a hagyományos energiatermelés, megawattóránként 47-62 eurós árszinttel számolnak a tisztán zöld energiarendszer esetében, hozzátéve, hogy más opciók, beleértve az új nukleáris kapacitás létesítését, vagy a széndioxid-tárolást, 75-150 százalékkal is magasabb költséget jelentenének. (Forrás: Energia Info)

Jövőre kizöldül a Google
A Google valamennyi adatközpontja kizáróülag zöldenergiát használ majd 2017-től - jelentette be az amerikai társaság. Ez azt jelenti, hogy rövidesen minden egyes keresés a zöldenergiapiacon is lecsapódik. Miután logisztikailag nem megoldható, hogy minden egyes adatközpont épületén solar paneleket helyezzenek el, a Google világszerte zöldenergia projektetbe fektet, hjogy fedezze energiafogyasztását, ami éves szinten hozzávetőlegesen 5,7 terawattóra. A Google ezzel együt több, környezet és klímavédelmi lépést is bejelentett. Elindított egy külön intervetes oldalt, ahol egyebek meleltt megjeleníti a Street Wiev autók légszenyezettség mérő szenzorainak adatait. (Forrás: Energia Info)

Érdekel, hogyan támogatják Európában a megújulókat?
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései szerint jelentős növekedés várható az elkövetkező években a megújuló alapú áramtermelésben, azonban akármilyen erős is a szándék a tiszta energiatermelésre, a növekedéshez sokáig szükség lesz még támogatásokra. Az alábbiakban azt tekintettük át, hogy Európában milyen támogatási rendszerek vannak a megújulóknál, és azt, hogy a hazai gyakorlat ehhez hogyan igazodik. Az előrejelzési időszak alatt a szervezet becslései szerint 44 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség világszerte az energiapiac kínálati oldalán, aminek várhatóan mintegy 20 százaléka mehet a megújulókba. Ahhoz azonban, hogy a megújulók térnyerése tovább folytatódjon, szükség van a támogatásokra, hiába eshetnek várhatóan további 40-70 százalékkal a napelem költségek, illetve 10-25 százalékkal a szárazföldi szélenergia termelési költségek. Alapvetően három típusa különíthető el a támogatási rendszereknek Európában, a kötelező betáplálási tarifa rendszer (feed-in-tariff), a zöldbizonylatos rendszer és a közvetlen beruházástámogatási rendszer. (Forrás: Portfolio.hu)

Az energiatárolásé és a szélenergiáé lehet a jövő
Az energiatárolás mellett a megújulók integrálása, és az elektromos közlekedés az ágazatot érintő legfontosabb témák, derül ki a Power-Gen ágazati hangulatindexéből.Az ágazat tisztában van a technológiai átalakulás jelentőségével, beleértve az energiatárolás problémáját, azonban nincs felkészülve azokra az áttörő változásokra, amit ez magával hozhat. A megkérdezettek kulcsterületként jelölték meg a megújulók rendszerbe/energiamixbe történő beillesztését, az energiatárolást, az elektromobilitást, s valamennyi fontosabb energiatermelési formát. Az európai gazdaság lassú növekedése ellenére hatvan százalékuk szerint a villamosenergia ára emelkedni fog – körülbelül három százalékkal. A hosszabb távú – tíz és húsz évre szóló – előrejelzések egyaránt a szélenergia dominanciáját vetítik előre. A partmenti szélenergia-termelés felfutásával már a következő tíz évben, a kontinentális termeléssel inkább húsz éves idősíkon számolnak a válaszadók. Ugyanezen időintervallumban az elektromos közlekedés, és az okos városok komoly terjedését is várják. (Forrás: NRGreport)

Teljesen átáll a megújulókra a Google
Fontos bejelentést tett kedden a világ legnagyobb internetes vállalata: a kaliforniai Mountain View-ban székelő cég nevében Marc Oman, globális infrastruktúráért és energiafelhasználásért felelős vezetője bejelentette, hogy 2017-től a Google teljes egészében megújuló erőforrásokat használ majd működéséhez. A Google még 2012-ben kezdett átállni megújuló forrásokra, és öt évbe tellett, hogy a folyamat lezáruljon. Tavaly 5,7 terawatt-órányi megújuló - zömében szélerőműveken keresztül előállított - energiát használt fel a vállalat, alig valamivel kevesebbet, mint amennyit a brit naperőművek összesen megtermeltek az évben. Az árak esése miatt a nap- és a szélenergia az, amire most a vállalat támaszkodik, de keresik a hosszútávú opciókat az alternatív, nem időszakosan hozzáférhető megoldásokra is, mint a vízenergia, a biomassza. Nem zárják ki akár a nukleáris energia felhasználását sem, ha azok fenntarthatóak, biztonságosak és gazdaságosak is. (Forrás: NRGreport)

Trump mellett is fejlődhet a megújulóenergetika
Nem csendesedik a Trump megválasztása okozta vihar a megújuló- és a szénenergia-termelés kapcsán. Az Egyesült Államok elnökévé választott republikánus politikus azzal kampányolt, hogy újra felhozná a fosszilis energiatermelést, és azt sem rejtette véka alá, hogy ezeknek tervek megvalósítása a megújulóenergetika kárára menne. A megújulóenergetikai kapacitások működése az Egyesült Államokban hatékonynak bizonyult:

a megújulóenergetikai létesítések összkapacitása: 2015-ban: 64%, 2014-ben: 52%
a napelemes egységek termelése 35,8 %-kal növekedett a 2014-ös értékekhez képest
a szélturbinák termelése 5,1 %-kal nőtt az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítva

Becslések szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik jelenleg Amerikában a megújulók iparában. A kampányidőszakban tervezett stratégia és annak megvalósulása azonban nagyban eltérhet, ugyanis Trump esetében nem volt elsődleges cél, hogy megnyerje magának a megújulóenergetika képviselőit. (Forrás: Alternatív Energia )

Katari–svájci vevők a Rosznyeftyben
A katari állami vagyonalap (QIA) és a svájci bányászati és nyersanyag-kereskedelmi társaság, a Glencore vásárolhatja meg a Kreml irányítása alá tartozó orosz olajipari óriás, a Rosznyefty 19,5 százalékát. A részvénycsomagért 11,3 milliárd dollárt fizetnek, 300 millióval többet, mint amennyire Moszkva a tulajdonrész nyári meghirdetésekor számított. A termelését és igazolt tartalékait tekintve a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett olajvállalatának számító Rosznyefty részvényeit olcsón adták, a cég piaci értéke jelenleg 59 milliárd dollár, míg az ügylet alapján 58 milliárdos érték adódik. Moszkvának különösen fontos a befolyó összeg, hiszen az ország szíriai és ukrajnai manőverei viszik a pénzt, a közszférában dolgozók és a nyugdíjak kifizetése se mindig zökkenőmentes. (Forrás: vg.hu)

Konténeres mikroerőművet dob piacra az ABB
Az ABB egy modulrendszerű, skálázható, „automatikusan települő” (Plug and Play) mikorgrid megoldást dobott piacra, amely a decentralizált energiatermelés rugalmas technológia iránti erősödő keresletét kívánja kielégíteni. A költséghatékony konténeres megoldás az érett és feltörekvő piaccal rendelkező országoknak egyaránt érdekes lehet, mivel alkalmazása elősegíti a megújuló energiaforrások maximális kihasználását, és ezzel párhuzamosan csökkenti a függőséget az áramtermelésben használt fosszilis üzemanyagoktól. Az ABB innovatív technológiája - a PowerStore Battery energiatároló akkumulátorrendszer, a dedikált Microgrid Plus vezérlőrendszer és a felhőalapú távoli szervizszolgáltatás segítségével - nemcsak távoli területek villamosenergia-ellátását tudja biztosítani, hanem költséghatékony szünetmentes áramforrást jelenthet a lakosságnak és az ipari vállalatoknak azokban az időszakokban, amikor a fő villamosenergia-hálózaton tervezett üzemszünet van, vagy váratlan áramkimaradás lép fel. Az ABB világszerte úttörő szerepet játszik, és piacvezető a mikrogrid technológia fejlesztésében és szállításában. Már több mint 30, az alkalmazások széles skáláját felölelő kiépített rendszere van, amelyek távoli közösségek, szigetek, közüzemi cégek és ipari parkok számára biztosítanak energiaellátást. (Forrás: NRGreport)

A Shell betette lábát Iránba
Előzetes szerződést írt alá több közös projekt megkezdéséről a Royal Dutch Shell és Irán nemzeti olajvállalata Teheránban - közölte az iráni olajminisztérium. A szankciók megszűnése óta ez lenne a Shell első projektje az országban. A világ második legnagyobb tőzsdén jegyzett olajipari cége, a brit-holland Shell és az iráni nemzeti olajvállalat (NIOC) között létrejött egyetértési megállapodás célja két olajmező és egy gázmező feltárása Iránban. A dél-azedagani és yadavarani olajmezők az iraki határ közelében vannak, a harmadik projekt a kishi gázmező lenne. Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodásnak köszönhetően januárban feloldották az Iránt sújtó nyugati büntetőintézkedések jelentős részét. A napi több mint 3,5 millió hordó kőolajat kitermelő Irán azt reméli, hogy a nyugati szankciók miatti több éves elszigeteltség után. A külföldi beruházásokat és technológiákat tud vonzani célja az, hogy napi 4,0-4,2 millió hordóra növelje kitermelését, és visszaállítsa 13 százalékos részesedését a globális olajexportban. (Forrás: Origo)

Modulrendszrű mikrogrid megoldás az ABB-től
Az ABB egy modulrendszerű, skálázható, „automatikusan települő” (Plug and Play) mikorgrid megoldást dobott piacra, amely a decentralizált energiatermelés rugalmas technológia iránti erősödő keresletét kívánja kielégíteni - áll a cég közleményében. Az ABB innovatív technológiája - a PowerStore Battery energiatároló akkumulátorrendszer, a dedikált Microgrid Plus vezérlőrendszer és a felhőalapú távoli szervizszolgáltatás segítségével - nemcsak távoli területek villamosenergia-ellátását tudja biztosítani, hanem költséghatékony szünetmentes áramforrást jelenthet a lakosságnak és az ipari vállalatoknak azokban az időszakokban, amikor a fő villamosenergia-hálózaton tervezett üzemszünet van, vagy váratlan áramkimaradás lép fel. Az ABB kompakt kialakítású moduláris mikrogridje 4 előre tervezett változatban, az 50-től 4600 kW-ig terjedő teljesítménytartományban áll rendelkezésre a különböző ügyféligények kielégítésre. (Forrás: Energia Info)

(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)

Heti hirarchivum