Heti Hirvilág (2016.november 21 - 27.)

2020

Zöld jelzés Paks II-nek
Az új blokkok vasbeton burkolata egy utasszállító repülőgép rázuhanását is kibírná.   Az Európai Bizottság lezárta a kötelezettségszegési eljárást Paks II ügyében, és még ebben a hónapban az utolsó akadály is elhárul a két új blokk építése elől. Reális esély van tehát arra, hogy 2018-ban elkezdődhessen az évszázad magyar beruházása, a Paks II atomerőmű építése, amelynek eredményeként 2025-ben, illetve 2026-ban két új, 1200 megawatt teljesítményű blokk állhat üzembe, szavatolva Magyarország biztonságos energiaellátásának fenntartását gyermekeink és unokáink számára is. Az atomenergia rendszerben tartása folyamatosan napirenden volt azóta, hogy 1982 és 1987 között üzembe állt a négy nyomott vizes VVER-40 típusú paksi reaktor, amelyek akkor a világon legkorszerűbb technológiát képviselték, és mindmáig a legbiztonságosabb típusnak számítanak. Azóta a hazai villamosenergia-ellátás megkerülhetetlen tényezője az itthoni termelés több mint felét biztosító atomenergia. Az olcsó, megbízhatóan és folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőművi áramra húsz év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint ma. A magyarországi adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén ugyanis nincs más megoldás, egyszerűen nincs alternatívája az atomenergia rendszerben tartásának. Az új atomerőmű a megújuló energiaforrásokkal együtt biztosítja a klímavédelmi célokkal össz­hangban az ország stabil energiaellátását.. (Forrás: Atomenergia Info)

Magyarország kész az egyeztetésre Ausztriával Paksról
Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal - a kétoldalú együttműködés keretein belül - egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitásfenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának. Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok - tette hozzá, megjegyezte, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul. (Forrás: Energia Info)

Megsérült reaktortartályt építhetnek be Paks II-be?
A Roszatom nyilatkozata alapján az osztroveci atomerőmű építése során korábban leejtett és a belorusz fél által visszautasított sérült reaktortartály Paksra is kerülhet. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője elképesztőnek tartja a Roszatom hozzáállását és tart tőle, hogy az eddig is mindenben az orosz cég érdekeit képviselő magyar kormány elfogadhatónak találja az orosz javaslatot. A Roszatom cáfolta Jávor állítását. Idén júniusban pedig a fehéroroszországi osztroveci atomerőmű építése során leejtették a reaktortartályt. A belarusz kormányzat akkor teljesen egyértelműen a reaktortartály cseréjét kérte az orosz cégtől. Tagadta a paksi bővítésért felelős orosz állami Roszatom, hogy egy sérült belorusz reaktortartályt használnának fel a leendő új paksi erőműben - cáfolva ezzel Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő állítását. A Roszatom este fél 9-kor reagált Jávor félelmeire, és az MTI-OS-ben megjelent közleményükben kijelentették, hogy: "A Roszatom nem használja fel a Belorusz Atomerőmű 1-es blokk reaktortartályát a majdani Paks II. atomerőműben". (Forrás: Greenfo)

Paks miatt akadtak ki az osztrákok Brüsszelre
Az Európai Bizottság (EB) múlt héten csütörtökön lezárta azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indított. Az EB a vizsgálat megindítását korábban azzal indokolta, hogy Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A paksi projekt állami támogatásáról szóló brüsszeli vizsgálat azonban még folyik. - szögezte le az alkancellár. Az osztrák hírügynökségnek adott állásfoglalásában kifejtette: amennyiben az EB arra a következtetésre jut, hogy megengedhető támogatásról van szó, úgy Ausztria megvizsgálja a jogi lépéseket és adott esetben az Európai Unió Bíróságához fordul. (Forrás: Portfolio.hu)

Telephelyengedély: várhatóan 2017 első felében dönt a hatóság
Interjú Fichtinger Gyulával, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával. Az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó hatósági engedélyezés, amelynek első jelentősebb pontja a telephely-engedély kiadása. Ez egy kétlépcsős eljárás, amelynek első lépésében 2014-ben a telephelyvizsgálati programot és módszereket hagyta jóvá a hatóság és kijelölte azokat a jellemzőket, amelyeket meg kell határozni a program végrehajtása során. A hatósági döntés 2017 első felében várható. Ezt követően lehet a tervezésben figyelembe venni a telephelyjellemzőket, a helyi adottságokhoz igazítani az új blokkok részletmegoldásait. A tervek és biztonsági elemzések birtokában a létesítési engedélykérelem benyújtása a következő lépés, amelynek során a létesítmény biztonsági garanciáit kell bemutatni a hatóságnak - mondta a főigazgató. (Forrás: Atomenergia Info)

Budapest jól érvelt Brüsszelben
Magyarország kellőképpen megindokolta az Európai Bizottságnak azt, hogy miért alkalmazta az úgynevezett műszaki kizárólagosságon alapuló mentesség elvét a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló döntéshozatal során – közölte a brüsszeli testület szóvivője. Lucia Caudet egy sajtóértekezleten elmondta, hogy „a közvetlen megbízás összeegyeztethető az Európai Unió közbeszerzési szabályaival” abban az esetben, ha a beruházás műszaki és biztonsági követelményeinek csak egyetlen társaság felel meg. Márpedig a bizottsági tisztviselők a magyar kormánytól kapott tájékoztatás alapján azt állapították meg, hogy elfogadható volt a verseny nélküli szerződéskötés. A bizottság ugyanakkor azt követelte – és erre biztosítékot is kapott Magyarországtól –, hogy az új reaktorok építésén kívül a paksi beruházás minden más elemét nyílt versenyeztetésnek vessék alá – tette hozzá a szóvivő. (Forrás: Atomenergia Info)

Vizsgálják a novovoronyezsi generátort
Felújításra és átszerelésre visszaküldik a gyártó üzembe a Novovoronyezsi Atomerőmű 6. blokkjában meghibásodott generátor állórészét – közölte a létesítmény igazgatója. A dél-oroszországi, AESZ-2006 típusnéven is ismert létesítményben, ahol augusztus óta a világ első, a 3+ generációhoz tartozó reaktora működik, november 10-én romlott el a generátor. Ez ahhoz vezetett, hogy a blokk levált a villamos energiahálózatról. Az atomerőmű biztonsági rendszerei rendeltetésszerűen működtek, a hiba előzetesen a nullás, azaz a létesítmény és a személyzet biztonsága szempontjából jelentéktelen minősítéssel került fel a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára (INES), amelyen a legsúlyosabb baleseteket a 7. fokozattal jelölik. Az okok vizsgálata még zajlik, de feltételezések szerint elektromos rövidzárlat vezetett a problémához. (Forrás: Atomenergia Info)

Még van visszaút Vietnamnak
Szinte egyöntetűen hátralépésnek tartják a nukleáris ipar vezetői azt a vietnami döntést, amellyel a délkelet-ázsiai ország egyelőre lemondott az atomenergetikai terveiről. Az intézkedésnek szerintük – környezetvédelmi és más értelemben is – akár az egész régióra kiható, kedvezőtlen hatása lehet. A hanoi parlament a minap mondott igent arra a kormányjavaslatra, hogy a gazdasági nehézségek miatt egyelőre töröljék a négy – két orosz és két japán – nukleáris reaktorblokk építéséről szóló terveket.A vietnami atomtervek felélesztését ugyanakkor több elemző is lehetségesnek tartja. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) volt főtitkára, Ong Keng Yong, aki szintén rövidlátónak nevezte a hanoi határozatot, úgy vélekedett, hogy a növekvő kereslet, az emelkedő árak és a széntüzelésű erőművek okozta súlyos környezetvédelmi aggályok miatt a hanoi kormány a jövőben újra fontolóra veheti az atomenergetika meghonosítását. (Forrás: Atomenergia Info)

Magyarország megmutatta, hogyan lehet elérni Brüsszelben egy atomberuházás megvalósítását. Csehország is követheti a példát
Hozzáértő tárgyalások az Európai Bizottsággal és az Európai Unió kulcsfontosságú országaival, erős politikai támogatás és nagy bátorság. Tömören ebben áll a különbség a tíz éven belül két új atomerőművi blokk megépítésének célja felé sikeresen haladó Magyarország és Csehország között, ahol a dukovanyi és a temelíni atomerőmű új reaktorainak homályos terve egyre jobban elmarad a kijelölt menetrendtől. A második, az állami támogatásról szóló döntés a következő hetek kérdése. Minden arra utal, hogy 2018 elején megkezdődik az építkezés, a Paksi Atomerőmű két új reaktorát pedig 2026-ig üzembe helyezik. Magyarország egy egész évtizeddel megelőzi Csehországot. A munkák jelenlegi üteme mellett ugyanis a dukovanyi atomerőmű új reaktorblokkjának indulására 2035 előtt nincs reális esély. A Cseh Szociáldemokrata Párt, a kereszténydemokraták és az ANO mozgalom alkotta koalíciós kormány a tender kudarca után nemegyszer megismételte, hogy továbbra is fejleszteni akarja az atomenergetikát, de a politikusok a szavaktól és a megfoghatatlan stratégiáktól egyelőre nem térnek át a tettekre. A Sobotka-kabinet júniusban csak féléves késéssel választotta ki Ján Stullert a kormánymegbízotti tisztségre. Valószínűleg hat hónapot fog késni – a Dotyk.cz adatai szerint – az új reaktorok kereskedelmi-befektetési modelljét meghatározó kormánydöntés is. Az atomenergetika jövője szempontjából kulcsfontosságú anyagot a jövő év közepéig kell kidolgozni. De már most hallani olyan találgatásokat, hogy erről a kérdésről már a 2017. októberi választások után megalakuló kormány határoz majd. A dukovanyi és a temelíni atomerőmű új reaktorainak építése iránt előzetesen hat lehetséges pályázó mutat érdeklődést. A Roszatomon kívül ez az EDF, a Westinghouse, a KEPCO, a CGNP és az Atmea. (Forrás: Atomenergia Info)

Vietnam visszalépett
Az ország gazdasági nehézségei miatt Vietnam egyelőre lemond atomenergetikai terveiről, és sem Oroszországgal, sem Japánnal együttműködve nem épít nukleáris erőművet. A hanoi kormány erre vonatkozó javaslatát a parlament is megszavazta, így ezen tételek nélkül fogadta el az ország költségvetését a 2016-2020-as időszakra. A korábban az építkezés céljaira szánt keretet infrastruktúrafejlesztésre és a klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldására fordítják. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern, amely Ninh Thuan tartományban építette volna fel Vietnam, sőt, az egész délkelet-ázsiai térség első atomerőművét, megértéssel fogadta a döntést. z eredeti tervek szerint összesen 4000 megawatt nukleáris energiatermelő kapacitás épült volna Vietnamban – két-két blokk orosz, illetve japán technológiával. Oroszországgal 2010-ben írtak alá kormányközi megállapodást a beruházásról, amelyben – két, egyenként 1200 megawattos reaktorblokkal – a Ninh Thuan-1 atomerőművet hozták volna tető alá. A 10 milliárd dollárosra becsült projektet Moszkva 8 milliárdos államhitellel is kész volt segíteni, és Tokió a maga programjához ugyancsak hasonló kölcsönlehetőséget kínált. A vietnami gazdaság növekedése azonban 6 százalékra lassult, és a kormány-előrejelzések szerint az idén az export bővülése sem éri el a tervezett 10 százalékos szintet. A döntéshez az is hozzájárult, hogy csökkent a hagyományos energiahordozók ára, és a korábbinál lassabban nő az igény a villamos áramra Vietnamban. (Forrás: Atomenergia Info)

Atomenergia nélkül Svájc elveszti függetlenségét
Svájc energiafüggetlensége a tétje a népszavazásnak, amelyen az alpesi ország állampolgárai a nukleáris energiatermelés gyors leállításáról dönthetnek. A belföldi áramtermelés harmadát elveszítheti Svájc és azt kockáztatja, hogy nettó importőr lesz, ha a korábban tervezettnél gyorsabban elkezdi öt atomerőművének leállítását. Az előzetes felmérések szerint szerény mértékben, de vezetnek az antinukleáris szavazatok. Svájc ugyan több szomszédos országból is vásárolhat áramot, az egységes árampiahoz való hozzáférését azonban megnehezíették, a 2014-es, az uniós menekültkvóták ügyében tarott népszavazás óta. Amíg a tárgyalások folynak a közösséggel ez ügyben, addig az árampiaci együttműködés sem lesz gördüléknyebb és egyszerűbb, és ez rontja az ország ellátásbiztonságát. A genfi kereskedelmi kamara elnöke a Bloombergnek úgy nyilatkozott, meg kell találni a megoldását, hogy importból fedezhessék a hiányzó áram mennyiséget. Adott a villamosenergia hálózatunk - tette hozzá Nathalie Hardyn -, ami nem teszi lehetővé, hogy gyorsan felfutassuk az áramimportot. (Forrás: Energia Info)

Atom és megújuló nélkül nem megy
A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) 2016-ban is elkészítette a globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2016 című kiadványát, amely a 2040-ig tartó időszakra részletes, mindenre kiterjedő elemzéseket tartalmaz a globális energetika jövőbeli kihívásairól és trendjeiről, valamint a nemzetközi klímavédelmi célok elérése érdekében szükséges kormányzati és energetikai teendőkről is. A kiadvány három forgatókönyve közül a „zöld forgatókönyv” (450 Scenario) azt célozza, hogy a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest ne emelkedjen 2°C-nál nagyobb mértékben. E forgatókönyv szerint a globális villamosenergia-termelés a 2014. évi 23 809 TWh értékről 2040-re 34 092 TWh értékre növekedhet, amely közel másfélszeres emelkedést jelent. A globális atomenergia 2014. évi 398 GW villamos teljesítménye 2040-ig 820 GW-ra emelkedhet. 2015 és 2016 vége között 19 új atomerőművi blokk létesül, amelyek kétharmada Kínában található. Ugyanebben az időszakban 9 új blokk építése is megkezdődött. Jelenleg közel 64 000 MW új nukleáris kapacitás áll építés alatt elsősorban például Kínában (egyharmad), az Amerikai Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Indiában. (Forrás: Atomenergia Info)

Belene felelőseit keresi a bolgár ügyészség
Bulgáriában egykori magas rangú állami vezetők ellen emelnek vádat a belenei atomerőmű-beruházással kapcsolatos, feltételezett mulasztások miatt. Rumen Ovcsarov volt energiaügyi miniszter ellen például foglalkozás körében elkövetett gondatlanság miatt indult eljárás. Őt azért akarják felelősségre vonni, mert még 2006 novemberében az ügyészség szerint jogtalanul, a megfelelő előzetes kontroll nélkül engedélyezte, hogy a nemzeti áramszolgáltató társaság, a NEK akkori ügyvezető igazgatói – az ügyben ugyancsak eljárás alatt álló Ljubomir Velkov és Mardik Papazjan – aláírják a belenei projekttel kapcsolatos első szerződést a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Atomsztrojekszporttal. A Belene atomerőművére 2005-ben meghirdetett tendert egy évvel később az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében az orosz cég két, egyenként ezer megawattos, korszerű, az Európai Unió által is biztonságosnak minősített, harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A 2009-es parlamenti választások után Szófiában hatalomra került konzervatív kormány azonban befagyasztotta, 2012 márciusában pedig – hivatalosan gazdaságossági megfontolásokra hivatkozva, más hírek szerint viszont elsősorban az Oroszországtól való energiafüggőség erősödése miatti nyugati aggodalmak hatására – leállította a beruházást. Az Atomsztrojekszport ezért pert indított, és a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbíróság egyik júniusi határozata 601,6 millió eurós kártérítésre kötelezte a NEK-et. (Forrás: Atomenergia Info)

Atom és megújulók – nem lehet szembenállás
Az orosz technológiájú, VVER típusú atomreaktorok használatának köszönhetően világszerte eddig 15 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását sikerült megakadályozni. Ez akkora mennyiség, amennyit negyven darab egy gigawatt teljesítményű, széntüzelésű hőerőmű hatvan éven keresztül termel – ezekkel az adatokkal érzékeltette a nukleáris energetika környezetvédelmi jelentőségét a Roszatom első vezérigazgató-helyettese. Kirill Komarov a marokkói Marrakeshben megtartott klímakonferencián. A Roszatom vezérigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy az atomenergetikát és a megújuló energiaforrásokat nem lehet egymással szembeállítani. „Meggyőződésünk szerint az energetika jövője az alacsony kibocsátású technológiák olyan, diverzifikált egyensúlyában rejlik, amely úgy teremt elérhető árat és szállítási biztonságot, hogy közben a lehető legkisebb hatással van a környezetre” – mondta Kirill Komarov. A Nukleáris Világszövetség (WNA) vezérigazgatója, Agneta Rising szerint a 2050-re kitűzött szénmentesítési célok megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk, hogy a más, alacsony széntartalmú energiaforrásokkal együtt az atomenergetikát is fejlesszék. (Forrás: Atomenergia Info)

Tavaly is nőtt a zöldáramtermelés
Tovább nőtt a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés Magyarországon 2015-ben az előző évhez viszonyítva - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) beszámolójából a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2015. évi működéséről. A hivatal közleménye szerint a KÁT keretében 2438,24 gigawattóra villamosenergiát értékesítettek, ebből 2402,31 gigawattóra volt megújuló. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza-, és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT-rendszer keretében értékesített zöldenergia mennyisége. Az energiahivatal közleménye szerint 2015. év végén a KÁT rendszerébe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawatt (MW)-ot, 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén. A kifizetett összeg túlnyomó részét 79,17 milliárd forintot a megújuló alapon termelők kapták, amihez 49,26 milliárd forint támogatás járult, míg a hulladék alapon termelő erőműveknek az átvételért 570 millió forintot, támogatásként 256 millió forintot fizettek ki. Tavaly az átlagos átvételi ár kilowattóránként 32,79 forint, a támogatás kilowattóránként 20,33 forint volt (Forrás: NRGreport)

Meddig kell nekünk a szén?
Környezetszennyező, de továbbra is megbízható és olcsó energiatermelési forrás a szén. Magyarországnak pedig még évekig szüksége van a szénalapú termelésre. Európai viszonylatban azonban nem állunk rosszul a szén szerepének csökkentésében - mondta Molnár Gábor, a MET Power üzletfejlesztési szakértője.  Önmagában a szénalapú termelés megítélése nem egyszerű a szakértő szerint, mert egyfelől valóban nagyon környezetszennyező forrásnak számít, másfelől ugyanakkor nagyon megbízható és alacsony áron lehet a segítségével áramot előállítani. Magyarországon még fontos szerepük van a széntüzelésű erőműveknek, a Paksi Atomeromű mellett a Mátrai Erőmű a másik alaperőmű az országban, ami a folyamatos termelést adja, a hazai termelésnek nagyjából ötödét. Ez nem tekinthető extrém értéknek Európában, hiszen például Lengyelországban a teljes termelés több mint 90 százaléka származik széntüzelésű erőművekből. A szén arányának látványos csökkenése akkor következik majd be, ha tovább szigorodnak a környezetvédelmi előírások, illetve ha majd az elöregedő szénerőművi berendezéseknél nem eszközölnek megújító beruházásokat - mondta Molnár Gábor. (Forrás: NRGreport)

Csúcson a magyar villamosenergia-fogyasztás
A MAVIR adatszolgáltatása szerint 2016. november 16-án, 16.45 környékén a hazai hitelesített rendszerterhelés értéke elérte a 6509 MW (15 perces) értéket, amely az idei, eddigi legnagyobb rendszerterhelési csúcs és 2001 óta ez a harmadik legnagyobb érték. A csúcs értékéből az import közel 2736 MW volt, amely egyértelműen mutatja az, hogy abban az adott időben a villamosenergia-fogyasztókat csak ilyen rendkívül magas import segítségével lehetett biztonságosan villamos energiával ellátni. Rendszerszinten értékelve nagyon fontos azt is bemutatni, hogy az adott időben a hazai erőművi termelésnek milyen volt az összetétele. Nettó üzemirányítási mérés alapján az összes 3530 MW hazai termelésből például atomenergia 1432 MW (a paksi 2. blokk éves karbantartás alatt áll), barnakőszén-lignit 493 MW, gáz 1299 MW. A szélerőművek az idei csúcs idejében 24 MW teljesítményt képviseltek a beépített közel 330 MW-ból, a naperőművek pedig csak 0,53 MW-ot a rendszerbe tápláló közel 26 MW-ból. A többi hazai erőmű közel 281 MW értéket képviselt. (Forrás: Atomenergia Info)

Enkon 2016: konferencia az energiáról
Idén 16.alkalommal gyűlnek össze a szakma képviselői, hogy a szektort és a piacot érintő legaktuálisabb változásokról értekezzenek az IIR Magyarország EnKon konferenciáján 2016. A rendezvény fókuszában stratégiai, szabályozási, energiaellátási, energiakereskedelmi, valamint erőműveket és megújuló energiaforrásokat érintő aktualitások állnak. A kétnapos rendezvényen a hazai és nemzetközi témákban hallhatnak előadást az érdeklődők. A konferencián olyan, a magyarországi piac szempontjából fontos témák kerülnek terítékre , mint például az energiaszektor közép és hosszú távú trendjei a hazai szakemberek meglátásai alapján, ehhez szorosan kapcsolódnak az energiakereskedelmi helyzetképek és kilátások. A rendezvényen bemutatják az MVM Stratégiáját a legújabb energetikai trendek fényében, valamint a magyar energiatőzsde, a HUPX piacai és jövőbeli terveit. Mindezek mellett Paks 2 projekt aktuális helyzete és a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogató rendszer (METÁR) részletei is szerepelnek a programban. (Forrás: NRGreport)

Folytatódhat a rezsiharc
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta azt a javaslatot, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2016. december 31-ét követően is rendeletben állapítsa meg az árhatósági jogkörébe tartozó egyes villamosenergia- és földgázdíjakat. A javaslatot előterjesztő Galambos Dénes (Fidesz) kiemelte: a rezsicsökkentések eredményének megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH elnöke határozatban állapítsa meg az energiaárakat. A bizottság 10 igen, 4 nem mellett támogatta a tárgysorozatba vételt. Szakács László (MSZP) szerint a javaslat szembe megy az európai joggal, arra kérte a bizottságot, hogy ne támogassa az előterjesztést, mert az újból kötelezettségszegési eljáráshoz vezet. Volner János jobbikos képviselő szerint a Fidesz-kormány rezsicsökkentést hirdet, majd a magas rendszerhasználati díjakkal óriási nyereséget "tol át" az állami cégek részére. (Forrás: Energia Info)

Tavaly 1,1 %-kal nőtt a zöldáram termelés
Tovább nőtt a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés Magyarországon 2015-ben az előző évhez viszonyítva - áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a kötelező átvételi rendszer 2015. évi működéséről szóló beszámolójában. (Forrás: Greenfo)

15 éven belül bezárnak a Kanadai szénerőművek
Kanadában bezárják a széntüzelésű erőműveket 2030-ra, hogy minél gyorsabban csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette be Catherine McKenna környezetvédelmi miniszter. Kanada tíz tartománya közül négyben működnek szénerőművek, ezek “felelnek” az észak-amerikai országban kibocsátott üvegházhatású gázok 10 százalékáért. Bezárásuk egyenértékű azzal, mintha 1,3 millió autót vonnának ki a forgalomból. Kanada emellett exportál is szenet – egyik fő piaca Kína. Kanada októberben ratifikálta a párizsi egyezményt, a kormány tervei szerint 2018-tól megadóztatná a szén-dioxid kibocsátást. Mindezzel együtt sem biztos, hogy az országnak sikerül teljesítenie a 2030-ra kitűzött 30 százalékos ÜHG kibocsátás csökkentést (a 2005 szinthez képest). (Forrás: Alternatív Energia)

A feje tetejére állítják az európai energiapiacot
Brutális változásokat hozhat az európai energiapiacokon az Európai Bizottság napokon belül megjelenő Téli Szabályozási Csomagja, mely az energiapiacok legnagyobb mértékű újraszabályozását célozza meg 2009 óta. Szakértők szerint a megújuló kapacitások mérete már olyan jelentős, hogy a megújuló forradalom már nem visszafordítható. Az energiatárolásban még nem értük el a piaci érettséget, a további fejlődést korlátozhatja, hogy nincs uniós szintű egységes szabályozás. A jövő energiapiacán új szereplők lesznek, lakóközösségek, társasházak, aggregátor cégek értékesíthetnek nagyobb mennyiségben áramot. (Forrás: Portfolio.hu)

A városi légszennyezés évi 400 ezer európai korai halálához vezet
Támogatják a légszennyező anyagokra vonatkozó nemzeti határértékek szigorítását az EP-képviselők. A legfontosabb légszennyezők közül a szálló por fő forrása a fűtés, az ipar és a közlekedés. A nitrogén-oxidok főként a közlekedésből, a kén-oxidok az energia-előállításból származnak. Szinte az összes ammóniát a mezőgazdaság bocsátja ki, a szén-monoxid legfőbb kibocsátója a fűtés és a közlekedés, a legtöbb metán a mezőgazdaságból, a hulladék- és energiaszektorból származik. A képviselők által elfogadott szöveg szerint a nitrogén-oxidok kibocsátását a 2005-ös adatokhoz képest 63 százalékkal, az ammónia kibocsátását 19 százalékkal, a kén-dioxid kibocsátást 79 százalékkal, a szálló por jelenlétét 49 százalékkal, a szerves vegyületek mutatóit 40 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig. (Forrás: Greenfo)

Több zöldenergiáért lobbiznak a multik Brüsszelben
Miután a kiszivárgott információkból kiderült, a megújuló energiák fejlesztése az úgynevezett téli csomag szerint már nem lesz kiemelet fontosságú téma, több multinacionális társaság, köztük a Google, az Unilever és az IKEA is csatlakozott a csomag módosítását kezdeményezőkhöz. Az Euractiv beszámolója emlékeztet, a nagyvállalatok felhívták az Európai Bizottságot, hogy módosítsa a tervezett szabályozási csomagot, és adjon kiemelt fontosságot a zöldenergiáknak. A téli csomag hangsúlyeltolódását rosszalló társaságok jellemzően scatlakoztak az RE100 kezdeméynezéshez, amit 2014-ben az ENSZ Klímacsúcson hirdetett meg 13 nagyvállalat, megcélozva a 100 százalékos zöldenergia használatot. Mára a társulásnak 83 partnere van, a British Telecomtól, a Google-on át, egészen az Ikeáig, és az Unileverig. (Forrás: Energia Info)

Megint drágult a benzin és a gázolaj
Emelte 5-5 forinttal a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti árát pénteken a Mol. Ez a héten már a második drágulás: előzőleg, szerdán 5 forinttal nőtt a gázolaj és 4 forinttal a benzin ára. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (Forrás: Origo)

Bécsben dönthetnek az üzemanyagok sorsáról
Hetek óta a november végi OPEC-találkozóval kapcsolatos hírekre rángatják az olajárat, a várakozások meglehetősen felfokozottak, az olaj egy hét alatt több mint 10 százalékot emelkedett. A piac meglehetősen nagy valószínűséget ad annak, hogy az olajtermelő országoknak sikerül megállapodni a termeléscsökkentésről, annak tagországok közti leosztásáról. Egy napi 1 millió hordós termeléscsökkentéssel - több elemző ezt alapforgatókönyvként kezeli - sokat tenne az OPEC annak érdekében, hogy a globális olajkereslet-kínálati viszonyok helyrebillenjenek. Ha azonban csalódást hoz a november 30-i bécsi ülés, nagy esés jöhet. Értelemszerűen a hazai üzemanyagárak szempontjából sem mindegy, hogy az olajárak a közeljövőben hogyan alakulnak. Ha nem lesz megállapodás az OPEC országok között a termeléscsökkentésről. Miután a piacon felfokozottak a várakozások - egyes elemzőházak 70 százalék körüli valószínűséget adnak a megállapodásnak -, egy csalódást keltő forgatókönyv nagyobb eladói hullámot indíthat el az olajnál. (Forrás: Portfolio.hu)

Irak most épp csatlakozna az OPEC-megállapodáshoz
Az elmúlt hetekben Irak egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy hajlandó lenne-e csatlakozni az OPEC tervezett termeléskorlátozó megállapodásához. Legutóbb változott a hivatalos álláspont, ezúttal igenre.  Haider al-Abdi, iraki miniszterelnök a Reutersnek azt mondta, hogy amit országa elveszít a termelés csökkentéséből, azt visszanyeri az olajbevételek emelkedésén. Irak elsőszámú szempontja, hogy nőjön a hordónkénti olajár - tette hozzá. A novemer 30-án esedékes bécsi OPEC-csúcson a szervezet 4-4,5 százalékos termelécsökkentésről hozhat döntés, amely nem érinti majd Líbiát és Nigériát. Az iraki miniszterelnök szavai talán azt jelzik, hogy némiképp megváltozott az eddigi hivatalos iraki álláspont, miután kiderült, az OPEC többi tagja nem szívesen adna engedményeket. Minden esetre Iraknak még egy teljes hét a rendelkezésre áll, hogy álláspontját véglegesítse. (Forrás: NRGreport)

Obama leállította a sarkvidéki tengeri olajkitermelést
A távozó elnök 2022-ig leállította az északi sarkvidéki olajfúrásokat, de az Atlanti- és Csendes-óceánon sem lehet addig bővíteni a kitermelést. Obama ezzel is próbálja megvédeni mindazt, amit a klímavédelem terén elért. Bár Donald Trump a jelek szerint talán meggyőzhető a klímaváltozás valódiságáról, Obama elnök mégis úgy határozott: fontos döntéseket hoz meg hivatal utolsó heteiben. Legújabb zöld lépével az északi sarkvidék érzékeny ökoszisztémáját védi: legalább 2022-ig betiltotta a tengeri olajfúrásokat a régióban. Az ötéves program ideje alatt senki nem termelhet ki olajat a Beaufort-tengeren és a Csukcs-tengeren – a Jeges-tenger két fontos területén. Emellett a kapacitások bővítését is megtiltotta az Atlanti- és a Csendes-óceánon. Új fúrásokat egyedül a Mexikói-öbölben lehet majd végezni az amerikai vizeken. Az új elnök a kampány során többször is kifejtette: nem hisz az emberi eredetű klímaváltozásban, kilép a párizsi klímamegállapodásból és újranyitja a szénbányákat. Ám mióta megválasztották, sokkal finomabban fogalmaz. A napokban azt mondta: meggyőzhető az éghajlatváltozásról és meg fogja vizsgálni, mit tehet az USA azért, hogy elérjék a Párizsban kitűzött célokat. (Forrás: Greenfo)

A reményből táplálkozik az olaj
A nyersolaj ára dinamikusan emelkedett még az erősödő dollár ellenére is, ahogy egyre nőttek azok a várakozások, amelyek szerint az Opec a november 30-i ülésén végre megállapodásra juthat a kitermelés csökkentésében. A Brent nyersolaj ára az elmúlt hét hónapban a hordónkénti 48 dollár körüli szinten mozgott, a kereskedés pedig egy körülbelül 10 dolláros szélességű sávban zajlott. Ebben az időszakban a piaci szereplők magatartását a vezető Opec tagországok és Oroszország bővülő kitermelési számai alapján előállt tartós túlkínálati helyzet, illetve ugyanezen kitermelők verbális intervenciói közötti ingadozás határozta meg. Feltételezve, hogy olyan megállapodás születik, amely a kitermelés mértékét legalább 800,000 hordóval csökkenti, a Brent ára ismét a hordónkénti 54 dollár körüli küszöböt kezdheti ostromolni. (Forrás: NRGreport)

Olaj: eljön-e a nagy fordulat?
Napi 1,2 millió hordós termeléscsökkentésre tettek javaslatot Algéria képviselői az OPEC kétnapos szakértői konzultációján. A javaslat minden tagállam számára pontos értékeket tartalmaz, de Irán és Irak továbbra is engedményeket szeretne elérni. Bécsben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai, hogy megvitassák a szervezet szeptemberi algiri találkozóján elvi szinte elfogadott termeléskorlátozás részleteit. Az OPEC 4-4,5 százalékos, termeléscsökkentést szertene keresztülvinni, de a megállapodás sikere nagyban függ Irak és Irán hozzáállásától. Az algériai javaslat szerint Iránnak 4,5 százalékkal kevesebb olajat kellene a felszínre hoznia a jelenlegi napi 4 millió hordóhoz képest, a Reuters forrásai szerint ugyanakkor a teheráni vezetés 4,1-4,2 millió hordó termelési szintről szeretné indítani a csökkentést. Iraknak napi 200 ezer hordóval kellene visszafognia kitermelését az algériai javaslat alapján, de Bagdadban is vitatják, hogy ezt az OPEC által hivatalosnak tartott kitermelési adatok, vagy saját adataik alapján kellene megtenniük. A javaslat szerint a teljes csökkentés 85 százalékát az Öböl-országoknak kellene adniuk, de Irán ezt a tervet sem támogatja. Az OPEC-en kívüli olajtermelő országok közül Oroszország egyelőre nem jelezte hivatalosan, hogy hajlandó lenne a termelés csökkentésére, de a befagyasztást elképzelhetőnek tartja. (Forrás: NRGreport)

Cseh-horvát kőolajszállítási szerződést írtak alá
Az Adria kőolajvezetéken érkező szállításokhoz Prágának előbb Magyarországgal is meg kell egyeznie.  Cseh-horvát kőolajszállítási szerződést írtak alá Prágában kedden annak érdekében, hogy Csehország délről is hozzájuthasson a nyersanyaghoz az Adria kőolajvezetéken keresztül. A szerződést a cseh Unipetrol és a horvát Jadranski Naftovod társaságok írtak alá - közölte Mikulás Duda, az Unipetrol szóvivője. A Horvátországból érkező szállításokhoz a cseheknek meg kell egyezniük a magyarokkal is. A szóvivő szerint a cseh holding. Az Adriai vezeték északi ága a Krk szigetén lévő Omisalj terminálból Horvátországon és Magyarországon át Százhalombattáig tart. Innen egy újabb vezeték a szlovákiai Ipolyságba vezet, ahol csatlakozik ahhoz a Barátság vezetékhez, amely Csehországot is eléri Ukrajna felől. (Forrás: NRGreport)

Olajmunkások tízezrei kerültek idén utcára
Az amerikai olajipari munkások ebben az évben ismét nagy ütést kaptak - írja a CNBC -, az év első tíz hónapjában az USA energiacégei 103 ezer munkavállalótól váltak meg, tavaly ugyanebben az időszakban "csak" 90 ezer embert bocsátottak el. Az ok természetesen az olajárzuhanás. A dolog azért különösen sokkoló, mert a pénzügyi válság kirobbanása óta eltelt években jelentős létszémnövekedés volt, az elmúlt csaknem egy évtizedben az olajszektorban foglalkoztatottak létszáma közel duplájára emelkedett, és elérte a 644 ezret 2014 végére a szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint. Ehhez képest, 2014 nyara óta, csaknem 200 ezer állás szűnt meg ebben a szektorban. A nagy olajóráiások, mint a Chevron, vagy a Shell építettek le a legnagyobb mennyiségben, de a kisebb, független olajcégek is bocsátottak el embereket, leginkább a fúrási területről. (Forrás: Energia Info)

Történelmi találkozó jön – mi lesz az olajárral és kereshetünk-e rajta?
Amióta a mélybe zuhant az olaj ára, több sikertelen próbálkozást is láttunk a kőolajtermelők részéről a termelés visszafogására – mostanra azonban megroppannak az olajra alapozott gazdaságok, nagyon kellene már nekik egy megállapodás, ami feljebb tornássza az árat, erre november 30-án nyílik történelmi lehetőség. Egy megállapodásnak azonban csak akkor van értelme, ha mindenki betartja azt – és akkor még a szövetségen kívüliek is simán beleköphetnek a levesbe. Mit tegyen az okos kisbefektető, ha nyerni szeretne ezen a hercehurcán? (Forrás: Origo)

Már 700 milliárd dollár kárt okoztak az uniós szankciók Moszkvának
A tőkepiaci források korlátozása okozta a legnagyobb pénzügyi veszteséget Oroszországnak a 2014 júliusában bevezetett uniós büntető intézkedések közül. A gazdasági szankciók összhatása már 700 milliárd dollárra tehető, de az olajárak zuhanása, a rubel gyengülése és az infláció elszabadulása ennél sokkal nagyobb kárt okozott az orosz gazdaságnak. A büntetőintézkedések azonban már olyan állapotban érték az orosz gazdaságot, hogy – egy viszonylag hosszú, 2009–2013-ig tartó felívelés után – már csak egy százalék körüli éves növekedésre volt képes, amely mutatja, hogy a piacgazdaságra átállás után nem történt meg az olaj- és gázexporttól való túlzott függés enyhítése. Mivel a büntetőintézkedések bevezetése gyakorlatilag egybeesett az energiaárak zuhanásával, az amúgy is féloldalas orosz gazdaság hirtelen kettős problémával került szembe. (Forrás: Origo)

Obama még utoljára odacsapna az olajiparnak
A következő öt évre korlátozhatja a partmenti olajkitermelést az USA egyes részein Obama új terve. Leköszönése előtt nem sokkal Barack Obama amerikai elnök korlátozásokat vezetett be több partmenti gáz- és olajkitermelő helyen, közöttük az Alaszkához közeli vizeken, valamint a Nyugati-parton Kalifornia, Washington és Oregon partjainál, írja az Oilprice.com. A 2017 és 2022 közötti időszakra vonatkozó szabályozás szerint nem végezhetőek fúrások például Alaszka közeli tengereken, illetve a Cook-szigeteken. Környezetvédők szerint a termelő tevékenység számos állatfajt veszélyeztetné ezen területeken. A Belügyminisztérium indoklása szerint a korlátozásokkal is az ország kiaknázható offshore készleteinek körülbelül 70 százaléka marad elérhető. A legtöbb ilyen terület a Mexikói-öböl környékén található. (Forrás: NRGreport)

Putyin is befűtött az olajnak
Jó a hangulat ma az olajpiacon, az amerikai kőnnyűolaj, a WTI árfolyama több mint 1 százalékot emelkedett a reggeli órákban, ezzel 46 dollár fölé került az árfolyam. Az emelkedésben elsősorban az játszhat szerepet, hogy a befektetők egyre biztosabbak a hónap végi OPEC-ülés sikerességében. A kőolajtermelő országok november 30-án találkoznak Bécsben, ahol döntés születhet a termelés visszafogásáról, melynek célja az olajpiac globális szintű, évek óta fennálló túlkínálatának enyhítése. A piac most arra számít, hogy a megállapodás Iránnal együtt is létrejöhet, az ország kivétel lehet abban a tekintetben, hogy itt a termelés szinten tartása is elegendő lehet az egyezséghez. Ezáltal az OPEC teljes termelése csökkenhetne. Az OPEC-nek egyébként van is honnan csökkenteni, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbb ugyanis rámutatott, hogy a kartell kitermelése októberben új csúcsra emelkedett, napi 33,83 millió hordóra, azt követően, hogy Nigériában és Líbiában helyreállt a kitermelés, Irakban pedig a kihozatal szintje mindenkori csúcsra nőtt. A tervek szerint az OPEC napi 32,5-33 millió hordó körül korlátozná a kőolajtermelését. (Forrás: Portfolio.hu)

Zuhannak a rendszerhasználati díjak
Január 1-jétől látványosan esnek a hazai nagynyomású gázhálózaton alkalmazható tarifák a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) döntése alapján. A piaci szereplők számára ezzel olcsóbbá, versenyképessé válik a Magyarországon belüli, illetve magyar határokon átívelő gázszállítás. Ez azért is fontos, mert a Világgazdaság által megkérdezett gázkereskedők éppen a magas hazai rendszerhasználati díjakkal (RHD) magyarázták, hogy a nyugat felőli gázimportra éhes Ukrajna a lehető legkisebb mennyiséget szerzi be Magyarországon keresztül. Januártól az Ukrajna, Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Románia felőli behozatalt lehetővé tévő, éves tarifák például 22 százalékkal, 1483,6 forintra estek kilowattóránként. Ugyanilyen arányban, 1335,3 forintra csökken a hazai termelésű gáz rendszerbe való betáplálási díja is. (Forrás: vg.hu)

Brutális gázáremelés a nagyfogyasztóknak Ukrajnában
Ukrajnában decembertől átlagosan 22,7 százalékkal többet kell fizetniük a nagyfogyasztóknak a földgázért. Az emelésről a Naftohaz ukrán állami gázvállalat döntött. A nagyfogyasztók decembertől átlagosan 7780,8 hrivnyát (1 hrivnya = 11,28 forint) fizetnek ezer köbméterenként. A díjemelés eltérő mértékű, függ a vásárolt földgáz mennyiségétől, attól, hogy milyen formában történik a számla kiegyenlítése és az adott nagyfogyasztónak van-e tartozása a Naftohazzal szemben. A Naftohaz nem indokolta az áremelést. Ukrajnában 2015 októberétől eltörölték a földgáz árának központi szabályozását, kivéve a lakossági gázárat. (Forrás: Portfolio.hu)

A rezsicsökkenésből törlesztheti épületenergetikai hitelét
A jövőre induló csaknem 120 milliárd forint keretösszegű lakossági épületenergetikai hitelprogramban felvett hitelek törlesztőrészleteit várhatóan fizetni lehet majd az elért megtakarításból - mondta el Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek. Az államtitkár szerint ilyen széleskörűen meghirdetett pályázat korábban nem volt. Tájékoztatása szerint a pályázati kiírás várhatóan decemberben, de legkésőbb jövő januárban jelenik meg. A csaknem 120 milliárd forintos kerethez több mint 105 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop), csaknem 10 milliárd forintot a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) biztosít - jelezte Szabó Zsolt. (Forrás: Greenfo)

Társadalmi egyeztetésen az energiahatékonysági hitel
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpályázati felhívását - mondta Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A 115 milliárd forintos hitelprogram biztosítja a lakosság épületenergetikai beruházásaihoz szükséges forrást a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelése érdekében - tette hozzá.A hitel egyebek mellett igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve napkollektoros rendszerek telepítésére is. Az államtitkár szerint a végleges termékleírás várhatóan 2016 decemberében jelenik meg, a hiteligénylések benyújtása pedig 2017 első negyedévében kezdődhet meg. (Forrás: NRGreport)

Napelem sziget a Tesla új beruházása
A Tesla komolyan gondolja napenergiával kapcsolatos terveit. Alig egy nappal azután, hogy a cég részvényesei jóváhagyták, hogy 2,6 milliárd dollárért felvásárolja a SolarCity napelemeket gyártó céget, máris nagy bejelentést tett. A Tesla teljesen napenergiára állítja át Amerikai Szamoa egyik szigetét, Ta’u-t. A Nap szigetének nevezi a projektet. A sziget száz százalékig a napelemektől fogja kapni energiaellátását a jövőben. A napelemek 1,4 megawattosak lesznek, ezen kívül még tárolni is tudják majd a megtermelt áramot az úgynevezett Tesla Powerpackekben, amelyek valójában óriásira nőtt akkumulátorok. Ez utóbbival akár három napig is biztosítják a sziget teljes energiaellátását még akkor is, ha a napelemek valami miatt nem tudnak töltődni. (Forrás: Alternatív Energia)

Gyorsuló ütemben csökken az USA-ban a napenergia költsége
Az Egyesült Államokban 6,2 millió háztartás áramellátásához elegendő napenergia termelő kapacitás üzemel - a legfrisebb adatok szerint. A panelek részesedése az USA energiamixében egy év alatt 43 százalékkal, váratlan ütemben növekedett, leginkább a napelemek telepítési költségeinek jelentős csökkenése következtében. A cél, hogy 2020-ra kilowattóránként 0,06 dollárra csökkenjen a napenergia termelési költsége. A napenergiatermelés adózása 2006-tól kedvezőbb, ami némi versenyelőnyt biztosít a hagyománbyos forrásokhoz képest. A napenergiás befektetések esetén 30 százalékos adókedvezményre számíthatnak a háztartási és az ipari energiafogyasztók egyaránt, és ezt a rendeszert 2015-ben egészen 2023-ig meghosszabbították. (Forrás: Alternatív Energia)

Olcsóbb lesz a napelemes tetőcserép, mint a hagyományos?
Tesla vezére nem vergődik apróságokkal, a teljes tetőt energiatermelésre fogná. Elon Musk mindezt úgy képzeli el, hogy ha már úgyis tető van a fejünk felett, akkor esetleg az egész hatalmas felület napelemekként funkcionáljon. Az alapvető feladatát így is képes lenne ellátni, tehát nem esne be az eső, ugyanakkor ezzel a megoldással még áramot is termelhetne, ami nem elhanyagolható dolog. Elon Musk szerint ez még olcsóbb is lehet, mintha hagyományos cseréptetőt építenénk. (Forrás: Alternatív Energia)

Napelemekkel és biogázzal látja el üzleteit az IKEA
Az Ikea biogázzal működő üzemanyagcellákat tervezett, amely segítségével már több üzlethelyiségét is üzemelteti. Két dél-kaliforniai üzletét is az újonnan átadott, biogázzal működő üzemanyagcellával üzemelteti az IKEA. A nacionális bútorkereskedelmi hálózat újabb nagy dobással hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg két dél-kaliforniai üzlethelyiség esetében helyeztek el biogázzal működő üzemanyagcellákat. Az elektromos energiát az épületek tetején kiépített fotovoltaikus rendszerek szolgáltatják, amelyek a nap energiáját alakítják át elektromos árammá. (Forrás: Alternatív Energia)

Szuperakku: napokig bírja, másodpercek alatt tölt
A telefonokat másodpercek alatt feltölti majd, a villanyautóknak is csupán néhány percre lesz szükségük a University of Central Florida szuperkondenzátora. A University of Central Florida (UCF) szakemberei olyan szuperkondenzátor prototípust hoztak létre, amely akár 30 ezer töltési ciklus után is úgy működik, mintha vadonatúj lenne, ráadásul ultragyors töltés segítségével pillanatok alatt visszatér az akkumulátor életereje. A szuperkondenzátorok töltése azért lehetséges ilyen gyorsan, mert az áramot az anyag felületén statikusan tárolják, és nem kémiai reakciókat használnak, mint például az jelenlegi akkumulátorok. A kutatás még nagyon gyerekcipőben jár, és messze vagyunk attól, hogy a tömeggyártásra sor kerüljön, ugyanakkor a technológia mindenképpen ígéretesnek tűnik (Forrás: NRGreport)

Trump szerint mégis van közünk a klímaváltozáshoz
Donald Trump, leendő amerikai elnök kedden találkozott a New York Times újságíróival, akikkel a kül- és belpolitikai kérdések mellett a klímaváltozásról és a párizsi klímaegyezményről is beszélgetett. Trump a kampányában végig határozottan tagadta, hogy az emberi tevékenységnek köze lenne a globális felmelegedéshez, és kitartott amellett, hogy amennyiben elnökké választják, felmondja az Egyesült Államok részvételét a megállapodásban. A The New York Times munkatársaival folytatott beszélgetés során azonban már arról értekezett, hogy az embereknek mégis csak van közük a felmelegedéshez, és nyitottnak mondta magát a klímaegyezmény megvizsgálására is. "Nagyon közelről figyelem a dolgokat, nyitott vagyok ebben a kérdésben, s úgy gondolom, hogy van kapcsolat az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás között"- szögezte le Trump. De hangsúlyozta azt is, hogy "meg kell vizsgálni, hogy ez az egyezmény mennyibe kerül az amerikai vállalatoknak és milyen következményekkel járhat az amerikai versenyképességre. (Forrás: NRGreport)

Újabb üzemanyagcellás ipari erőművet épít a FuelCell és az E.ON
Egy németországi kereskedelmi központban áll majd a FuelCell és az E.ON Connecting Energies következő, második üzemanyagcellás erőműve. A két társaság Manheimben, a Friatec Ag. számára építette első közös erőművét. Az üzemanyagcellás erőmű közvetlenül az energiaát használó épület mellett áll majd, és csaknem 80 százalékban fedezi a léteseítmény áram, hőenergia és melegvíz szükségletét. Ez az energiatermelési forma az egyik leginkább alkalmas megoldás szakértők szerint a decentralizált energiatermelésre. A kis alapterület, a csendes működés, és a zéró kibocsátás különösen alkalmassá teszi városi környezetben az energiatermelésre az üzemanyag cellás technológiát. (Forrás: Energia Info)

Siemens milliárdok magyarországi fejlesztésekre
Három év alatt tízmilliárd forint értékben fejleszti budapesti üzemét a Siemens Zrt., egyúttal több mint 150 magasan képzett műszaki szakembert vesz fel a telephelyre - jelentette be Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette, a 6 hektáron elterülő Siemens Power and Gas budapesti, Késmárk utcai üzeme gáz- és gőzerőművekbe gyárt turbinalapátokat és nagy méretű acélkomponenseket. Elmondta, egyedülálló módon Magyarországon elsőként indít a Siemens duális műszaki mesterképzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Siemens német vállalat, és a magyar nemzetgazdaság szempontjából különösen fontos a német vállalatok bizalma, amelyek az országba érkező külföldi működőtőke negyedét képviselik. (Forrás: Energia Info)

Megindult a termelés a Mol északi-tengeri mezőjén
A Mol bejelentette, hogy az egyik északi-tengeri olajmezőjén megindult a kitermelés. A társaság előrejelzései szerint a csúcshozamú termelés beállását követő években a kitermelési költség hordónként 15 dollár alatt lehet majd. A Mol 2013-ban és 2014-ben hajtott végre felvásárlásokat az Északi-Tengeren, annak is az Egyesült Királysághoz tartozó részén. A Scolty & Crathes mező az első felvásárlással került a Molhoz, melynek operátora az EnQuest 50 százalékos részesedéssel, a másik 50 százalék a Mol tulajdona. Azt persze látni kell, hogy az olajválság miatt az ágazat szereplői stratégiájuk újragondolására kényszerültek, a Molnál új megközelítést kapott a kutatás-termelés, nem a kitermelt hordón van a hangsúly a jövőben, hanem az egy hordóra vetített eredményen (Forrás: Portfolio.hu)

(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)

Heti hirarchivum