Heti hírvilág (2016. szeptember 12 – 18.)
Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos kérdések „pozitív elrendezéséhez”, küszöbön a bővítés uniós jóváhagyása is – jelezte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke. Sefcovic a Bloomberg szerint közölte: ha Magyarország úgy dönt, hogy orosz partnerével megépíti az atomerőművet, akkor azt az uniós jogszabályok szerint teheti meg. Az, hogy Magyarország önállóan dönt a saját energiamixéről, összhangban áll az uniós joggal. Persze – tette hozzá – elég nagy kihívás 5-20 évre előre jelezni az áramárakat. Korábbi értesülések szerint Brüsszelnek két elvárása volt. Az egyik szerint nem összpontosulhat túl nagy piac egyetlen szereplő kezében. A másik feltétel szerint az új blokkok árama nem adható el majd közvetlenül az MVM nagykereskedőjének, hanem a tőzsdén kell rá vevőt keresni. (Forrás: Világgazdaság)
A Paks II. beruházás fontos uniós jóváhagyási folyamaton van túl - mondta egy londoni szakmai rendezvényen Aszódi Attila. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az atomenergia használatát és fejlesztését támogató Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA) Londonban rendezett idei éves értekezletének péntek esti záró panelbeszélgetésén bejelentette: az Európai Bizottság a héten értesítette a magyar kormányt arról a véleményéről, hogy a Paks II. beruházás megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek. Aszódi Attila azt mondta: ez azt jelenti, hogy technikai értelemben, energiapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból tekintve az Európai Bizottság elfogadta Paks II.-t. - Ez nagyon-nagyon fontos mérföldkő számunkra - hangsúlyozta. A kormánybiztos szerint remélhető, hogy a paksi beruházással kapcsolatos, még a bizottság előtt lévő ügyeket is hamarosan le lehet zárni. A kormánybiztos hozzátette: elemzések sora utal arra, hogy az erőmű gazdaságosan lesz üzemeltethető a beruházás után. (Forrás: PaksPress )
Lázár János szerint Paks II-vel kapcsolatban a magyarországi engedélyezés előrehaladott állapotban van, másrészt az Európai Bizottsággal intenzív egyeztetés folyik, amelynek konstruktív a hangulata. A közeljövőben jogi akadálya nem lesz a megállapodásnak. Egy 12 milliárd eurós jogi megállapodás jelen helyzetben komoly intellektuális kihívás. (Forrás: mno.hu)
Veszélybe kerülhet a magyar kormány célkitűzése a paksi bővítéssel kapcsolatban, hogy a beruházás beszállítóinak legalább 40 százaléka magyar cég legyen – mondta Magyarország élőben című műsorban Jávor Benedek. A PM európai parlamenti képviselője szerint az EU Bizottsága csak úgy adhat zöld utat a bővítésnek, ha nemzetközi pályázatokon választják majd ki a beszállítókat. (Forrás: HirTV) )
2016.09.13-án éjféltől rövid időre leterhelték a Paksi Atomerőmű 2. blokkját. A teljesítmény csökkentésére azért volt szükség, mert az üzemeltető személyzet hibát észlelt, amely nem érte el a biztonsági beavatkozási szintet, az Atomerőmű vezetése azonban a hiba elhárítása mellett döntött. A leterhelést követően a hibát – az egyik segédrendszer szerelvényénél észlelt tömörtelenséget – megszüntették. A biztonsági rendszerek előírt ellenőrzését követően a blokkot felterhelték. A teljesítmény változtatása és a tömörtelenség elhárításához szükséges tevékenységek az Országos Atomenergia Hivatal folyamatos felügyelete mellett valósultak meg. (Forrás: OAH)
Az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos műszaki szakértői, tervezői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység szerinti szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítására és a nyilvántartásba vételre irányuló eljárást az Országos Atomenergia Hivatal folytatja le az Atomtörvény szerinti engedélyesek kérelmére. Az ehhez kapcsolódó, természetes személyekre vonatkozó formanyomtatványokat frissítette az OAH, mostantól az érintetteknek az új nyomtatványokat szükséges kitöltenie az eljáráshoz. (Forrás: OAH)
Az Országos Atomenergia Hivatal, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben meghatározott engedélyezési feladatok egyszerűsítése érdekében, elindította elektronikus ügyintézési szolgáltatását, az Atomenergia hatósági eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszert (ATDR). A 2016. október 1-ig tartó éles tesztidőszakban az általános és sajátos építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedély iránti kérelmeket, továbbá a szakmagyakorlás-alkalmasság megállapítására és a nyilvántartásba vételre irányuló eljárást lehet elindítani az ATDR-ben. (Forrás: OAH)
Májusi ülése óta 46 pályázat valósult meg 32 településen, 145 millió forint alapítványi támogatással – állapította meg a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott alapítvány szeptember 14-én, Szedres községben tanácskozott. Elhangzott: többek közt településrész-rehabilitációra, járda- és kerékpárút-építésre, közösségi konyhák felújítására, felszerelésére, utcafelújításokra,régészeti feltárásra, templom- és iskolafelújításra fordították az önkormányzatok az elnyert támogatást. Az alapítvány fennállása óta összesen 2,5 milliárd forintot ítélt oda a pályázóknak, e támogatás közvetetten 11,8 milliárd forint fejlesztést generált az érintett térségekben. (Forrás: Paksi Hirnök)
Magyar, elsősorban Tolna megyei vállalkozókból álló üzleti delegáció utazott Oroszország szmolenszki körzetébe, hogy a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartási projektjének hátterében az üzleti lehetőségekről tájékozódjanak, tájékoztassanak és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatrendszert alakítsanak ki. A Paks 2 beruházáshoz infrastrukturális fejlesztések tervezetei készülnek, utak- és egy Duna híd is épülhet. Paks és a paksi atomerőművek körüli települések készülnek az atomerőmű beruházás háttérének fejlesztésére, amely szociális- és közlekedési és turisztikai, infrastrukturális beruházások lehetnek. Várhatóan 2025 és 2030 között, mintegy 300 MRD rubel költséggel elkészülhet a Szmolenszk 2 atomerőmű, amely szintén – akárcsak a Paks 2 esetében -, jelentős gazdasági fellendülést hozhat. (Forrás: Paks Press)
Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, Kazai Katalin, a MÁV-START Zrt. személyszállítási szolgáltatás értékesítési vezetője, Kameniczky Ákos, a VOLÁNBUSZ Zrt. forgalmi igazgatója és Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója nyitotta meg az immár tizenötödik alkalommal megrendezett Európai Mobilitási hét programsorozatát Budapesten. A Pakson termelt olcsó és károsanyag-kibocsátás mentesen termelt villamos energia elegendő lenne a teljes magyar járműpark ellátására, amennyiben csak elektromos járművekkel közlekednénk, sőt még annál is több környezetbarát módon előállított áramot is tud termelni – hangsúlyozta Kovács Antal. (Forrás: PaksPress)
Szeptember 26-án kezdődik a NAÜ 60. közgyűlése. A közgyűlés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legnagyobb éves rendezvénye, ahol a tagállamok többek között elfogadják a 2015-ös beszámolót, valamint szavaznak a szervezet 2017-es költségvetéséről. A 60 éves jubileum alkalmából a közgyűléssel egybekötött kiállításon hazánk külön standdal is megjelenik. Az Országos Atomenergia Hivatal koordinálásával az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a BME Nukleáris Technikai Intézet, az MTA Atommagkutató Intézet, valamint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. mutatja be tevékenységét. (Forrás: OAH)
Dél-Koreában felfüggesztették négy atomreaktor működését és tucatnyi paraméter mérését kezdték el, az ismétlődő földrengések nyomán - jelentette a Bloomberg. A koreai meteorológiai szolgálat jelentése szerint 5,1-es és 5,8-as erejűek voltak a földmozgások 270 kilométerre dél-keletre Szöultól. Semmilyen sérülésről, vagy meghibásodásról nem érkezett jelentés. A négy leállított reaktoron kívül az ország más nukleáris létesítményét nem érintette a földrengés. Dél-Koreában jelenleg 24 atomerőmű üzemel. (Forrás: Energiainfo)
A franciák és kínaiak közösen építenek atomerőművet Nagy-Britanniában. A 18 milliárd font értékű beruházást a párizsi és a pekingi kormány finanszírozza, a pénz felét a franciák adják. Az atomerőmű szerződései nyilvánosak a nagyközönség számára. Lényegében ingyen kapnak egy atomreaktort a britek. Hinkley-ben már van egy, ezt bővítik ki egy blokkal francia és kínai beruházók. A 18 milliárd font, 6 és fél ezer milliárd forint értékű beruházás kétharmadát a francia EDF energiacég, egyharmadban a kínai állam fizeti. A szakértők kritizálják is a terveket, mert az külföldi tőkének teszi kiszolgáltatottá az országot és hosszú távon ez a brit energiaárak emelkedéséhez vezethet. A Hinkley C reaktor egyébként az első abból a nyolc tervezett erőműből, amelyek megépítéséről a brit kormány 2010-ben döntött. (Forrás: HirTv)
Az MVM a Csepeli Erőmű megvásárlásáról tárgyal, növelheti a Mátrai Erőműben lévő hányadát, közben zöldáram-termelő projektek sorát készíti elő – mondta Csiba Péter elnök-vezérigazgató a Világgazdaságnak. Csiba Péter újságírói kérdésre – miszerint az MVM paksi csapata üzemelteti majd Paks II-t – elmondta: végleges döntés nincs az üzemeltetésről, de mivel mi értünk hozzá, célszerű lenne a nukleáris tudásunkat később, az MVM-csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításainak lejárta után is használni. Az üzemeltetés nem csak rutinfeladat, komoly innováció folyik közben. E munka során növeltük meg a blokkok teljesítményét, ennek köszönhetően nyílt lehetőség a blokkok üzemidejének meghosszabbítására, állhatunk át a 12 hónaposról a 15 hónapos üzemanyag-felhasználásra, és dolgozhatunk most is az üzemanyagcellák hatékonyságának növelésén az orosz gyártóval. Folyamatos feladat a fajlagos költségek csökkentése is. (Forrás: Világgazdaság)
Oroszlány közelében, a Vértesi Erőmű telephelyén kigyulladt egy négyezer tonnás hulladéktároló egy része. 11 tűzoltó, 3 fecskendő és több munkagép dolgozik a több száz tonnányi izzó anyag eloltásán - írja az MTI Káli Sándor, a megyei katasztrófavédelem szóvivőhelyettesére hivatkozva. Káli elmondása szerint a telephelyen az erőműi célra hasznosítható őrölt hulladékhalom alulról több ponton begyulladt. A tűzoltók két napja munkagépekkel hordják ki a tárolóból az anyagot, aminek vasárnap délutánra már a 70 százalékát eloltották. A helyettes az Indexnek azt mondta, hogy a lakosságot nem veszélyezteti az anyag, mérgező gáz nem hagyta el az erőmű telephelyének területét. (Forrás: 444.hu)
Öt évvel a fukusimai erőműbaleset után, kifulladni látszik a lendület, amely a megújuló források fejlesztését segítette Japánban. A közűszolgáltatók sem igazán lelkesek ez ügyben, és a fosszilis, elsősorban szénimport alacsony ára is fékezőleg hat a zöldenergiák terjedésére. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy a közelmúltban egy geotermális erőmű létesítését a térségben lakók torpedózták meg. A fukusimai balesetet követően az olcsó szén és földgáz, mindkettő jellemzően importforrásból származik, együttesen mintegy 75 százakélékot képvisel az energiamixben, a baleset előtti 54 százalékkal szemben. A megújulók március végén 14 százaléknyi részesedéssel rendelkeztek, szemben az egy évvel korábbi 10 százalékkal. Az elemzők most attól tartanak, hogy a 2030-as, 22-24 százalékos zöldenergia arányt nem fogja tudni elérni a szigetország. Az energiapiaci dereguláció a szolgáltatókat a költségek csökkentésére szorította, az országban így a következő tizenkét évben másfélszeresére emelkedhet a fosszilis kapacitások nagyasága (Forrás: Energiainfo)
Tavaly nyolc százalékkal csökkentek globálisan az energiaipari beruházások, mivel a megújítható energiaforrásokba, áramelosztó hálózatokba és hatékonyságnövelő fejlesztésbe fektetett összegeket bőven ellensúlyozta a szénhidrogén-feldolgozóipari beruházások visszaesése - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA (International Energy Agency) tanulmánya. Az energiaipari beruházások 1,8 ezer milliárd dollárra csökkentek tavaly a 2014-es 2,0 ezer milliárd dollárról. A legnagyobb energiaipari beruházásokat Kína hajtotta végre tavaly 315 milliárd dollár értékben. A rangsorban második Egyesült Államokban az energiaipari beruházások 75 milliárd dollárral csökkentek az előző évihez képest 2015-ben 280 milliárd dollárra. Az Európai Unió 140 milliárd dollár energiaipari beruházást hajtott végre 2015-ben, a rangsorban negyedik Oroszország 85 milliárd dollár, az ötödik India pedig 65 milliárd dollár értékben. Atomenergia-ipari beruházásokra 21 milliárd dollárt, megújuló energiaforrások (nap, szél, stb.) kiaknázására 313 milliárd dollárt, energiatermelési hatékonyságot növelő beruházásokra pedig 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly. (Forrás: Tőzsdefórum)
Az ABB bemutatta a digitális alállomásmodelljét a Cigré konferencián és kiállításon. A Párizsban tartott esemény a világ energetikai szakembereink egyik kiemelkedő találkozójának számít, ahol bemutatják az iparág legújabb technológia fejlesztéseit is - derül ki a cég közleményéből. A digitális alállomások már kulcsfontosságú alkotóelemei lesznek a következő generációjú villamosenergia-hálózatoknak, mivel ezek segítségével intelligensebb energetikai rendszereket lehet kiépíteni. Gyors növekedés tapasztalható a jellegénél fogva kiegyensúlyozatlan energiaellátást nyújtó megújuló energiaforrások terén, az energiatermelés rengeteg termelőhely között oszlik meg, az áram hagyományosnak tekinthető egyirányú áramlását pedig felváltja a többirányú energiaáramlás. Az új tendenciák nemcsak magában az energiaátviteli rendszerben váltanak ki változásokat, de változásokat indukálnak annak üzemeltetési módjában is, ami elengedhetetlenné teszi a kereslet és a kínálat intelligensebb kezelését is. (Forrás: Energiainfo)
Sokkal több földgáz, villamos energia és szén kelt el a nyugat-európai tőzsdéken az év első felében, mint egy évvel korábban. Ám mivel a termékek ára esett, sok kereskedő kevesebbet keresett, mint 2015 első hat hónapjában. A keresletet nemcsak az árak esése, hanem az erősödő energiaigény is élénkítette. Az erőművek száma azonban ma már olyan alacsony, hogy sok helyen az ellátásbiztonságot is veszélyezteti a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint. Tavaly több megújuló alapú, illetve nukleáris kapacitást adták át, mint amennyivel a globális áramkereslet nőtt. Észak-Amerikában és Európában azonban fékezte az atomerőmű-építési kedvet a villamos energia alacsony nagykereskedelmi ára, a szén-dioxid-kvóták olcsó volta. A világ tavalyi energiaipari beruházásai 1,8 ezermilliárd dollárt tettek ki, 8 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. (Forrás: Világgazdaság)
Miközben lassul a villamosenergia-igény növekedése Kínában, az ázsiai ország még mindig túlságosan sok szenes erőművet épít - állítja a Nemzetközi Energia Ügymnökség (IEA). A világ legnagyobb szénfogyasztója több, mint 70 gigawattnyi új fosszilis erőművi kapacitás építését kezdte el 2015-ben, áprilisban összesen 200 gigawattnyi építése volt folyamatban. Az IEA szerint éves szinten 2,7 százalékos villamosenergia-igénynövekedés volt az első félévben az előző évhez képest. A szenes erőművek kihasználtsága ugyanakkor 50-ról, 46 százakékra esett vissza. Nem Kína az egyetlen ország, amely jelentős erőművi többletkapacitással rendelkezik, Japánban 57 milliárd dollárnyi szenes befektetés jövője kérdéses. (Forrás: Energiainfo)
Októberben Ruanda fővárosában, Kigaliban gyűlnek össze az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1989-es montreali jegyzőkönyvet aláíró országok képviselői. A konferencia célja, hogy a szerződés olyan módosításáról tárgyaljanak, amely fokozatosan csökkentené, és végeredményben megszüntetné – a hat fő üvegházhatású gáz közé tartozó – fluorozott szénhidrogének (HFC-k) használatát. A HFC-k alkalmazása világszerte elterjedt a légkondicionálókban és a hűtőgépekben. A montreali jegyzőkönyv megalkotásának célja az ózonréteg helyreállítása volt. A jegyzőkönyv jelentős sikereként lehet elkönyvelni, hogy közel száz ózonkárosító vegyi anyagot vontak ki a forgalomból az elmúlt három évtizedben. Az ózonréteg gyógyul, és a legújabb számítások szerint 2065-re helyre is állhat. Az ózonréteg regenerálódásának jó része a HFC-knek köszönhető, amelyek ózonbarát alternatívái a régebben használt, de már betiltott CFC-knek (Chlorofluorocarbons). A HFC-knek azonban – amelyek közül néhány négyezerszer erősebb üvegházhatású gáznak számít, mint a szén-dioxid – katasztrofális hatásuk van a klímaváltozás szempontjából. Használatuk mértéke ennek ellenére még mindig évente 10 százalékkal növekszik. Ebből adódóan van értelme annak, hogy a HFC-kre összpontosítsunk a klímaváltozás elleni küzdelemben. (Forrás: Világgazdaság)
Az évtized vége előtt aligha érkezik Magyarországra Romániából vagy Horvátországból földgáz, pedig Brüsszel ezt már 2013 végére szerette volna elérni. A probléma kivételesen nem a magyarokkal van, bár kérdés, nekünk mennyire fontos ez a két piac. Soha nem látott mértékben javulhat Magyarország energiabiztonsága, ha Horvátország és Románia felől is tud földgázt vásárolni – ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter mondta a régiós földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó uniós fórum idei ülésén. A budapesti tanácskozás nem csak azért volt fontos, mivel azon az Európai Bizottság két tagja is tiszteletét tette, de aláírtak egy 179 millió eurós támogatási szerződést is, amely az észak-déli gázfolyosó megvalósítását hivatott elősegíteni. (Forrás: HVG )
A térség földgázellátásának biztonságáról szólva Maros Sefcovic, az energiaunióért is felelős alalnök úgy vélte, első körben az úgyneveztt CESEC tervet szükséges megvalósítani, amihez a térségi infrastruktúrális összeköttetések megerősítésére van szükség. Ez lehetővé teszi majd a dél-kelet és közép-kelet-európai országok számára, hogy három forrásból is vásároljanak gázt, Azerbajdzsánból a déli vezetéken keresztül, illetve görög és olasz cseppfolyós gázt, vagy Csehország és Szlovákia, Magyarország az észak-déli összeköttetésen keresztül norvég gázt is beszerezhet. Maros Sefcovic az Infó Rádiónak nyilatkozva úgy vélte, számottevő árcsökkenéssel járhat az országok közötti interkonnektorok kiépítése, ez ugyanis erősítheti a versenyt, ráadásul olcsóbb, vagyis hatékonyabb, mintha nagy vezetékeket építenénk. A verseny hiányában a 2014-es stressztesztek tanúsága szerint két évvel ez előtt 24, és tavaly is még 15 százalékkal drágábban jutottak a közép-kelet-európai országok gázhoz, az egyoldalú függőség miatt. Hozzátette: a litván LNG terminál üzembehelyezésével 30 százalékkal csökkent a földgáz ára a térségben. (Forrás: Energiainfo)
A Gazprom 25 százaléknál nagyobb részesedést szeretne az OMV norvégiai, Északi-tengeri leányvállalatában, de Norvégia meggátolja ebben - ezt az orosz társaság ileltékese mondta a Reuters hírügynökségnek. Egy részvénycsere ügylet keretében az OMV 24,9 százalkéos részesedéshez jut a Gazprom egy szibériai gázmezőjén, ezért cserébe adja az Északi-tengeri pakettet. Most folynak a tárgyalások a norvégiai hatóüságokkal,, mikor engedélyezhetik az üzletet - mondta Alexander Medvegyev a Reuters tudósítójának. Hozzátéve, lesz egy találkozó a norvég kormány képviselőivel, hogy kiderüljön miért limitálják 25 százalékban a részesedésszerzést. Az OMV az olajárak csökkenése okán igyekezett mérsékelni kitettségét a kitermelési költségeket tekintve nem igazán előnyös Északi-tengeri térségben. Az osztrákok készek voltak kisebbségi részesedésre cserélni a norvégiai érdekeltségüket. (Forrás: Energiainfo)
Hivatalosan is megnyitották Finnország első LNG terminálját Poriban, a nyugati parton, és már megkezdték a fogyasztóknak történő szállítást is. A terminál üzembehelyezése lehetővé teszi az ipari, tengerészeti, és nehézgépjárműves fogyasztók kiszolgálását cseppfolyósgáz-bázison, és diverzifikálja a finn energiapiacot. A terminált a Gasum több, mint 80 millió eurós ráfordítással építette, amelyhez 23 millió eurós állami támogatást kapott a társaság. (Forrás: Energiainfo)
Az üzemanyagot terhelő jövedéki adók azonnali és jelentős csökkentését 2002 és 2010 között sajtótájékoztatók, közlemények és parlamenti felszólalások százaiban követelő Fidesz immár kormányon egy fillérrel sem csökkentette ezt a terhet, hanem növelte. Így fog tenni október elsején is, amikor úgymond az alacsony olajárak miatt emelik bruttó hat forinttal a benzin és közel tizenhárommal a gázolaj jövedéki adóját, vagyis az árát. A kormány egyértelműen a költségvetési bevételek növelése miatt emelheti a jövedéki adót – vélekedett Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Erre az olajárak régóta tartó csökkenése szolgálhat ürügyül. Ha hamarosan 50 dollár fölé nő az olajárátlag – és erre nagy esélyt látnak –, úgy akár már január 1-jével visszacsökkenhet a benzin és a gázolaj adója és ára a mostani emeléssel. (Forrás: nol.hu)
A vártnál tovább, 2017 végéig tart a túlkínálat az olajpiacon, becsüli a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), ám egyetemi kutatók szerint a palatermelés globális felfutása miatt ez a helyzet akár húsz évre is elnyúlhat, s az árak nagyjából a mai szinten rekednek. Kína és India lassuló növekedése és a fejlett térség gazdasági pangása miatt visszavett keresleti előrejelzéséből az IEA. Jövőre napi 97,3 millió hordó találhat vevőre, 200 ezerrel kevesebb a korábban feltételezettnél. Az előrejelzés szerint a kínálat egészen a jövő év végéig meghaladja a keresletet. Ennek is következménye, hogy a készletek rekordszintre emelkedtek, s áttörték a hárommilliárd hordót. Amikor Oroszország újra a kitermelés befagyasztását sürgette, és ilyen értelmű megállapodást szorgalmazott az OPEC-kel, 50 dollárra kapaszkodott fel a hordónkénti ár. De a kialakult piaci viszonyok és a várható fejlemények miatt, újra csökken. (Forrás: Világgazdaság)
Változatlanul rossz hangulat uralkodik az olajpiacon, az amerikai könnyűolaj, a WTI közel 1 százalékot esett a ma reggeli kereskedésben. Az árak ezzel 44 dollár alá csökkentek. Az olaj nemrég még 50 dollár felett volt, csak az utóbbi 1 hétben közel 10 százalékot esett. A befektetők most a nigériai és líbiai kitermelés visszatérésétől tartanak, ami tovább erősítheti a piaci túlkínálatot. Az OPEC két jelentős olajkitermelő országában heteken belül több mező újraindítását tervezik, ami több százezer hordóval emelheti meg napi szinten a termelést. A szeptember 9-ével végződő hét során az amerikai fúrótornyok száma 7-tel emelkedett, ezzel a teljes fúrótorony szám 414-re emelkedett. Ez február óta a legmagasabb érték. (Forrás: portfolio.hu)
Komoly gondok lehetnek a szakemberhiányból, ha ismét fellendülés következik a globális olajpiacon, mert számos tapasztalt középvezetőt bocsátottak el a nagy olajvállalatok az elmúlt két évben az olajárak zuhanása és a kutatás-termelés visszafogása miatt - derül ki a Reuters elemzéséből. A mostani olajárválság csaknem 200 ezer munkahelyet szüntetett meg az olajiparban és a kapcsolódó iparágakban. A szakértők mostmár azzal számolnak, hogy a következő egy-másfél évben legfeljebb a 60 dolláros olajár lehet elérhető, amely azonban aligha hoz majd robbanásszerű felfutást az olajtársaságok termelésében és ezzel a munkaerőpiacon. (Forrás: Energiainfo)
Az amerikai elnökválasztás eredménye azonnal hatással lehet az olaj árára, a jelölt személyétől, annak politikájától függően ugyanis csökkenne vagy nőne az amerikai kitermelés. A Platts becslése szerint Clinton győzelme esetén a mai durván 8,5 millió hordónyi napi kitermelés körülbelül 8 millióra esne vissza. A globális kínálat így szűkülne, ami az áremelkedést okozna. Trump esetében fordított helyzet állna elő – durván ilyen mértékben nőne a hazai termelés, s a globális kínálat. Hosszabb távon, valamint az ország energiapolitikája, s a globális kibocsátás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy Clinton vagy Trump vezeti az országot négy évig. A demokrata jelölt az amerikai olajfogyasztás mérséklését ígéri. A megújuló erőforrásokra való áttérést a fosszilis energiahordozókra vonatkozó kedvezmények eltörlésével, a termelési költségek növelésével és a zöld energia támogatásával kívánja elérni. Trump hozzáállása az energiához jóval populistább. A republikánus elnökjelölt szerint elfogadhatatlan, hogy az amerikai adófizetők pénzéből (is) finanszírozzák a globális felmelegedés elleni harcot. A szénbányászok „védőszentje” eltörölné az érvényben lévő moratóriumot, enyhítené az olajtermelést érintő szabályokat, s felülvizsgálná a Keystone XL vezeték építését. (Forrás: NRGReport)
A napokban a Shell megkezdte a világ legmélyebb, csaknem 3000 méteren lévő tengeri kőolajmezőjén a termelést. A Mexikói-öbölben, New Orleans-tól 200 mérföldnyire található területen 2017 végétől napi 50 ezer hordónyi olajra számítanak. A Shell közeleménye szerint, a mezőfejlesztésen alkalmazott innovatív megoldásoknak köszönhetően, csaknem 1 milliárd dolláros megtakarítással számolnak, amint az összes kút üzembe áll. Az úszó termelő, valamint tároló és rakodóhajót úgy tervezték, hogy a kegkeméynebb időjárási körülményeket is kezelni tudja. (Forrás: Energiainfo)
Az utóbbi hónapokban megindult az európai részvénypiacok felzárkózása, ami a Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint az elkövetkező hónapokban is folytatódhat. A folyamat nyertesei a ciklikus szektorok lehetnek, ezek között az egyik kedvenc az olajszektor lett, ahol a jövőre várt 60 dollár feletti olajár komoly profit ralit indíthat meg. A szakértők szerint lényeges szempont az osztalék is, olyan ágazatokat célszerű keresni, melyek hagyományosan osztalékfizetők, de emellett megvan a lehetőség a profitnövekedésre is. Az olajcégek profitciklusa feltehetően elérte a mélypontot, az osztalékhozamok vonzók, az értékeltség pedig olcsó (P/B alapon). (Forrás: portfolio.hu)
A brit offshore energiaüzletben dolgozó szakemberek legalább harmada az olajiparból érkezett, az elmúlt évek munkaügyi statisztikái igen beszédesek a két, meglehetősen különböző szektor közös történetéről. Ma fele annyi az olaj világpiaci ára, mint 2014-ben volt, amikor 450 ezer embernek adott munkát az Északi-tengeri kutatás-termelés - írja a The Telegraph. Tavaly 84 ezren vesztették el az olajiparban munkahelyüket, és a prognózisok szerint még legalább 40 ezer olajipari szakemberre ugyancsak az elbvocsátás vár idén ősszel. Az olajipar fellendülésekor ez a szektor halászta el más iparágak elől a szakembereket, most megváltozott a helyzet. (Forrás: Energiainfo)
Megnyitották a Közép-európai Egyetem (CEU) két új, energiahatékony belvárosi épületét Budapesten. A különleges dizájnnak köszönhetően harmadával csökken a kampusz energiafogyasztása, ez pedig a mérsékelt környezeti hatáson túl az egyetem szerint évi mintegy egymillió eurós (310 millió forint) megtakarítást is jelenthet. Az energiahatékony berendezések és épületgépészeti megoldások mellett egy két épületet lefedő, őshonos növényfajokat felsorakoztató tetőkertet is kialakítottak. (Forrás: ma.hu)
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével” című (KEHOP-5.2.3. kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 12,18 milliárd forint. Jelen felhívás keretében támogatási kérelmet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) kormányhatározatban nevesített támogatást igénylők nyújthatnak be. Gazdálkodási forma kódok (GFO): 551; 552; 555; 559 A támogatási kérelmek benyújtása 2016. szeptember 30-tól, 2016. november 11-ig folyamatosan lehetséges. (Forrás: www.palyazat.gov.hu)
A minden év szeptemberében megrendezett kampány célja ösztönözni az európai hatóságokat, hogy támogassák a fenntartható közlekedési intézkedéseket, illetve bátorítani a lakosságot, hogy próbálják ki az autós közlekedés alternatíváit. Az idei Európai Mobilitási Hét témája az utazási módok keverése és az aktív életmód népszerűsítése, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a városok tisztábbak, csendesebbek, biztonságosabbak, kevésbé zsúfoltak és élhetőbbek legyenek. A hét csúcspontja az idén szeptember 22-ére szervezett „Autómentes nap”, ahol a résztvevő települések egy teljes napra lefoglalnak bizonyos területeket kizárólag a gyalogosok, kerékpárosok és a tömegközlekedés számára. (Forrás: ENERGIAHATÉKONYSÁG)
2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek létesíthetők. Az uniós tagállamokra kötelezően érvényes EU-direktíva minden épülettípusra kiterjed, sőt, közintézményeket 2018-tól már csak ezen előírás eszerint lehet létesíteni. Az átállás közelsége sokakban mintha még mindig nem tudatosult volna. Energiatakarékos épületek létesítéséhez minden építőanyagipari komponens rendelkezésre áll. Magyarországon nem terjedt el robbanásszerűen, de 2009 óta folyamatosan épülnek magyar passzívházak, jellemzően magánépíttetőknek. Nagy váltást fog jelenteni az is, hogy a közel nulla energiás épületeknél az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni, ami új kihívás elé állítja szakmát és az építtetőket. A passzívház alapkritériuma, hogy az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2/év) értéket, az összes primerenergia fajlagos igénye pedig nem lehet nagyobb mint 120 kWh/(m2/év). Összevetésképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m2/év) energiát használnak fel. (Forrás: Pénzcentrum)
A villamos energiáról szóló törvény módosításának vitájával folytatódott a parlament ülése, az előterjesztés alapján a kormány a jövőben rendeletben szabályozná az ipari méretű szélerőművek építését és használatba vételét. Ha a javaslatot az Országgyűlés támogatja, akkor kormányrendeletben lehet szabályozni az ipari méretű szélerőművek és szélerőműparkok építését és használatba vételét, valamint megtiltanák, hogy a világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára előterjesztésében elmondta: a szélerőművek teljesítménye a teljes hazai villamosenergia-termelésnek 1-2 százalékát teszi ki és ezek az erőművek szinte semmilyen módon nem vesznek részt a mnukahelyteremtésben; az országnak egyre nagyobb szüksége van a villamos energiára, mert 2015-ben az ország áramfelhasználása 43,75 terrawattot tett ki, ami három százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest; a szélerőművek esetében a villamosenergia-hálózat megbízhatatlan és hektikusan változó rendszerben működik; a szélerőművek mellett egyre több hagyományos energiatermelési módra van szükség, a magyar szélerőművi kapacitásoknak pedig csak 23 százalékát használják ki. Az MSZP szerint a javaslat újabb példája annak, hogy a kormány nem támogatója a megújuló energiának, sőt kifejezetten ellene van. A Jobbik szerint a megújuló energia irányába kell elmozdulni, növelni kell az ország energiafüggetlenségét, hosszabb távon pedig a háztartási méretű kiserőműveket kellene támogatni.(Forrás: webradio.hu)
Széllel szembe nem lehet menni, állítja a Jobbik, arra a hírre reagálva, hogy a kormány szerint nincs szükség további szélerőművekre Magyarországon. A nemzeti párt szerint a magyar energiarendszerben még bőven van lehetőség a megújuló energiák használatára, erről nyilatkozott Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője a Lánchid Rádónak. (Forrás: Lánchid Rádió)
Az Orbán-kormány ki nem mondva ugyan, de gyakorlatilag lemondott a hazai szélerőmű-rendszer kiépítéséről, egy törvénymódosítás ugyanis a kormány hatáskörébe utalta ezen megújuló energiaforrás hasznosításának az engedélyezését. A nemzeti fejlesztési tárca úgy véli: nem indokolt új szélturbinák építése. Tény, hogy a jelenlegi kabinet nem igazán támogatja ilyen megújuló energia-termelő beruházások indítását - nyilatkozta a Népszavának Fülöp Orsolya. Az Energiaklub szakmai igazgatója emlékeztetett rá, hogy a szélerőművekre vonatkozó, utolsó sikeres pályázatot még 2006-ban írták ki Magyarországon. Így azokat a berendezéseket, amelyek jelenleg az országban működnek, akkor telepítették. Ennek köszönhető, hogy mintegy 170 szélturbina termel megújuló energiából áramot hazánkban. Mint ismeretes, az Európai Unió támogatja az alternatív energiatermelést, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházásokat, ezért pályáztatnak is a nap-, a geotermikus energia és a biogáz fölhasználására. A szélerőművek létesítésére viszont nem lehetett közösségi támogatást igénybe venni. (Forrás: Népszava)
A Dong Energy A/S 6 millió fontot tervez Anglia keleti aprján, a Humber régióban befektetni, egyebek mellett, egy tengeri szélenergia parkok kiszolgálására alkalmas szárazföldi bázis létesítésére. Ez újabb jelentős lépés, hogy a régió a szigetország és a kontinens egyik szélerőhasznosítási központja legyen. A Grimsbybe tervezett központ lesz az anyakikötője a Rolls-Royce által tervezett szervízhajóknak, amelyek lehetővé teszik a személyzetnek, hogy akár egy hónapig is a tengeren maradjanak, ami javítja a szélturbinaüzemeltetés hatékonyságát. Az első hajó, amelyet Norvégiában építenek, 2017-ben érkezik. (Forrás: Energiainfo)
A napenergiaipar folyamatos, a szolár panelek hatékonyságának avításáért folyó versenyfutásban komoly lépést tett az Insoligth nevű start-up vállalkozás, amely a műholdaknál alkalmazott technológiát adaptálva, 36,4 százalékos hatásfokot ért el a laboratóriumi kísérletekben. A ma széleskörben elérhető, átlagos napelemek hatásfoka valahol 18-20 százalék körül mozog. A kilowattóránkénti termelési költség hat év alat 80 százalékkal csökkent. A napenergia hasznosítás költségei ezzel együtt is meghaladják ma még a hagyományos energiaforrásokét. Néhány héttel ez előtt a Massachusetts Institute of Technology és a Masdar Institute of Science and Technology bemutaták a közös fejlesztésüket, egy 35 százalékos hatásfokkal működő napelemes megoldást, amely két fotovillamos réteget tartalmaz, és mindkettő hasznosítja a beeső fényt. Most az Insolight prototípusát a németországi Fraunhofer intézetben 36,4 százalékosra mérték, ami egyelőre a hatásfokot csúcsot jelenti. (Forrás: Energiainfo)
Több ipari méretű napenergia telep üzembe helyezésének köszönhetőn 43 százallékkal megugrott a napenergiapiac az Egyesült Államokban a második negyedévben. Valamivel több, mint 2000 megawattnyi új kapacitást telepítettek ebben az időszakban, szemben a tavalyi 1400 megawattal. Ugyanakkor csaknem 8 gigawattnyi kapacitás építése van folyamatban. A fellendülés egyik meghatározó oka, hogy a közműszolgáltatók jelentős mennyiségű fejlesztést ütemeztek be erre az évre, amikor még úgy volt, hogy az érvényes adókedvezmény decemberben lejár. A kongresszus azonban váratlanul meghosszabbította öt évre ezt a támogatási konstrukciót. (Forrás: Energiainfo)
Közép-Amerika legnagyobb vízierőművét helyezik üzembe Costa Ricában. A Reventazón duzzasztógát az ország keleti részén, Limón tartományban épült meg, névleges teljesítménye 305,5 megawatt. Ez több mint félmillió háztartás energiaellátására elegendő. Az erőmű megépítése 1,34 milliárd dollárt (370 milliárd forint) emésztett föl. Idén eddig a 258 napból 161 napon - vagyis bő 62 százalékban - használtak olyan áramot a közép-amerikai országban, amely kizárólag megújuló energiaforrásból származott. Costa Rica öt éven belül szeretné teljesen kiiktatni a fosszilis energiahordozók használatát. (Forrás: portfolio.hu)
Hamarosan elkészül a világ első motoros hajója, mely 100%-ban megújuló energiaforrásokkal működik – napelemek, szélkerekek, elektromos motorok és elektrolízis-berendezések hajtják majd. A csodahajó jöv februárban 6 évig tartó világ körüli útnak indul, hogy példájával terjessze a megújuló energiák szárazföldi és vízi használatát. A 30 méter hosszú, 12 méter széles katamaránt 130 négyzetméternyi napelem, két szélkerék, elektromos motorok és elektrolízis-berendezések hajtják majd. Amikor nincs napsütés vagy szél, akkor a tengervíz sótalanításával előállított hidrogén tölti majd meg az akkumulátorokat, melyek az elektromos motorokat hajtják. A hajó így az első olyan tengeri közlekedési eszköz lesz, mely képes előállítani a működéséhez szükséges energiát. (Forrás: bumm.sk)
Skóciában, amely már egyébként is Európa egyik zöldenergia központjává vált, elkezdődött a világ legjelentősebb árapály energia projektje. A MeyGen programot az edinburghi székhelyű Atlantis Resources Ltd. irányítja, és mintegy 398 megawattnyi hullámenergia kapacitást kíván létesíteni. A terv célja Skócia megújuló energia kapacitásainak bővítése, és egyszersmind munkahelyteremtés. A felföldi kabinet várakozásai szerint a terv sikeres megvalósítását követően éves szinten 275 millió fontos bevételt jelenthet Skóciának a vízenergia hasznosításnak ez a speciális formája. A tengererő hasznosító turbinák nagyon hasonlóan működnek a szélerőhasznosító berendezésekhez, csak a levegőáramlás helyett, a vízáramlás mozgási energiáját hasznosítják. A Maritime Journal beszámolója szerint a 1,5 megawattos árapály turbinák csaknem 200 tonnásak, és a 18 méter átmérőjűkkel, 15 méter magasak. Ezekből összesen 269 darabot terveznek üzembe állítani, ami elegendő tiszta energiát fog szolgáltatni 175 ezer brit háztartás számára. (Forrás: Energiainfo)
A Statoil és partnerei megkezték a világ legforróbb geotermális kútjának fúrását Izlandon. Első lépésként egy már meglévő geotermális kutat mélyítenek öt kilométer mélységigi, ahonnan 4-500 Celsius fokos gőzt lehet a felszínre hozni, és gőzturbinákban áramtermelésre használni. A ozlandi mélyfúrás várhatóan az év végéig elkészül, azután két és fél éves tesztidőszak következik, amikor meghatározzák majd a kút valóságos kapacitgását, felmérik a kút működésének számos paraméterét és meghatározzák az áramtermelési kapacitzás nagyságát. A fejlesztés további lépéseiről ezután döntenek majd. (Forrás: Energiainfo)
Szeptember 12-én lehetett először kereskedni az egyik legnagyobb német energetikai cég, az E.ON új leányvállalata, a Uniper részvényeivel a frankfurti tőzsdén. Sokak szerint a részvényekből automatikusan kiszállni kényszerülő alapok eladásai tarthatják nyomás alatt az árfolyamot és a DAX indexet is. Régen volt ilyen gyászos tőzsdei bevezetés. Az atomenergia visszaszorítását megcélzó német szabályozás a fukusimai atomkatasztrófa óta folyamatosan kedvezőtlen hatással van mind az E.ON, mind az RWE megítélésére. Jól illusztrálja ezt, hogy az E.ON részvények ára 2011 eleje óta 25 euróról 7 euró alácsökkent, az RWE az akkori 50 euró feletti szintről 15 euró alá esett. (Forrás: napi.hu)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)