Heti hírvilág (2016. szeptember 5 – 11.)
Magyarország energetikai ellátásbiztonságának egyik kulcstényezője az atomenergia. Az orosz VVER típusú, nyomottvizes technológiájú Paksi Atomerőmű megbízható, biztonságos és környezetbarát, folyamatosan rendelkezésre álló villamosenergia-termelő erőmű – hangsúlyozta Hárfás Zsolt, az AtomenergiaInfo szakértője, okleveles gépészmérnök a lengyelországi Krynicában, a 2016. szeptember 6-8. között megrendezett 26. Gazdasági Fórum egyik tematikus beszélgetésén. A Fórum az Európa kihívásokkal néz szembe – egység vagy megosztottság? címmel az öreg kontinens jelenlegi helyzetét vizsgálta. Ennek keretében vitatták meg a résztvevők napjaink legfontosabb gazdasági, társadalmi és politikai kérdéseit. Hárfás Zsolt kiemelte, hogy a Paks II-projekt a magyar energiamix stabil része. (Forrás: Atomenergia Info)
Közel van a paksi bővítés uniós jóváhagyása, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, azt mondta, Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés "pozitív elrendezéséhez". Az alelnök, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett a Bloomberg jelentése alapján kifejtette, ha Magyarország úgy dönt, hogy megépíti az atomerőművet - ami teljes mértékben összhangban áll minden uniós tagállamnak azzal a jogával, hogy döntsön saját energia-mixéről - az uniós jogszabályoknak megfelelően teheti meg. (Forrás: Paks Press)
Már ősszel döntés születhet a paksi atomerőmű-bővítés uniós engedélyezése ügyében. A magyar kormányra nehéz napok és súlyos perek várnak. A folyamatban lévő két eljárás közül a tiltott állami támogatás ügyében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője azt valószínűsíti, hogy a kormány kénytelen lesz elfogadni azt az uniós érvelést, amely szerint a beruházás jelentős állami támogatást tartalmaz. A politikus szerint a bizottság várhatóan arra az álláspontra helyezkedik majd, hogy az ilyen beruházásokra költeni olyan tagállami jog, amelybe Brüsszelnek nincs oka beleszólni. Ennél kevésbé egyértelmű a helyzet a beruházási tender elhagyása, a Roszatom verseny nélküli kiválasztása ügyében. Vannak olyan vélemények a bizottságon belül, amelyek szerint a nukleáris beruházásokra nem vonatkozik az európai versenyjog. Ezt a nézetet ugyanakkor még az illetékes uniós biztosok közül sem osztja mindenki. (Forrás: nol.hu)
Több mint ezer induló állt rajthoz az Atomfutáson, amelyet ötödször rendeztek meg. A legnépszerűbb a leghosszabb, 31 kilométeres táv volt, illetve a BrutálAtom, ahol a felnőtt mellett idén már kölyöktávot is hirdettek. A futásra, ami a Scheffer Esküvő és Rendezvényszervező Iroda, az Atomerőmű SE az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és Paks Város Önkormányzat támogatásával a város legnagyobb vonzerővel bíró rendezvényei közé emelkedett, nemcsak helyből érkeznek résztvevők, nézők, a program „hazahívja” az elszármazottakat, megszólítja a máshol élőket. (Forrás: teol.hu)
Megújult külsővel és tartalommal jelent meg szeptember 9-én a Paksi Atomerőmű havi magazinja, az Atomerőmű újság. A paksi és kalocsai kistérségben terjesztett, közel negyvenéves lap kisebb méretben, ám nagyobb oldalszámmal jut el a jövőben a környék 30 ezer háztartásába. Az újság tartalmában is átalakul: tudományos igényű szórakoztató magazin lesz, és foglalkozik majd azoknak a témáknak a bővebb kifejtésével, amelyek az atomerőművet, annak dolgozóit és a környéken lakókat összekötik. Az új magazinban fokozottabb szerepet kap a tudományos igényű, de szórakoztató ismeretterjesztés, és az erőművet, a környéket vagy akár az iparágat érintő olyan történések, amelyek sokakat érdekelhetnek. (Forrás: Paksi Hirnök)
Mozgalmas volt a hétvége az atomerőműben, két nap alatt közel kétezer vendéget fogadtak. Azért e kimagasló létszám, mert most tartották a Nyílt Napot, majd a Családi Napot. Az előbbin hagyományosan környékben fekvő települések küldöttségeit fogadják – idén Kajdacs, Solt, Újtelek lakóit –, utóbbin pedig az atomerőmű munkatársait és az ő hozzátartozóikat. A gazdag programkínálatból – ahogy eddig is – a legnépszerűbb az atomerőmű-látogatás volt. Erre kerékpáron és kisvasúton is lehetőség nyílt. Mindhárom település polgármestere arról számolt be, hogy természetesen téma az atomerőmű, érdeklődnek iránta az ott élők és elfogadják. (Forrás: Paksi Hirnök)
Az Európai Bizottság és a magyar kormány szervezésében a közép- és délkelet-európai földgázpiac aktuális energiapolitikai kérdéseit és az energiabiztonság megerősítését célzó miniszteri találkozót tartanak Budapesten, melyen résztvesz Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos, aki exkluzív interjút adott a Portfolio-nak. Cañete többek között elmondta, az EU energiastratégiája Krím Oroszország általi megszállása után sem változott, a német Energiewende ígéretesen halad, de számos kihívással néz még szembe Európa legnagyobb gazdasága, Magyarországon a paksi bővítés az atomenergia súlyát 40-ről 70 százalékra növelheti, a megújuló energiára és károsanyag-kibocsátás csökkentésre megfogalmazott célkitűzéseink pedig teljesíthetőek. (Forrás: portfolio.hu)
A jövő év első felében készül el az első jordániai atomerőmű megvalósíthatósági tanulmánya – jelentette be a Roszatom vezérigazgatója. Jordánia két, egyenként ezer megawattos reaktorból álló atomerőmű megépítését tervezi. A létesítmény nemcsak az arab ország teljes energiaigényét lenne képes kielégíteni, hanem még áramexportra is lehetőséget teremtene. A World Nuclear News (WNN) szerint Jordánia az energiafelhasználásának több mint 95 százalékát importálja, és azt reméli, hogy a nukleáris energetika segítségével 2030-ra csaknem ötven százalékot már saját forrásból lesz képes fedezni. Az atomerőművet az ország középső részébe, Az-Zarka térségébe tervezik. Az építésére kiírt tendert 2013 novemberében a Roszatom nyerte meg, megelőzve a japán Mitsubishi Heavy Industries és a francia Areva konzorciumát. Egy megállapodás értelmében a 10 milliárd dollárosra becsült kiadások 30 százalékát Jordánia és Oroszország vállalja, a többiről pedig még folynak az egyeztetések. Haled Tukan, a jordániai atomenergetikai bizottság elnöke egy lehetőségként megemlítette, hogy kínai bankok állnák a kiadások ötven százalékát, amiért mintegy 30 százalékos tulajdonrészt kapnának. (Forrás: Atomenergia Info)
Jól alakulnak az akkuyui atomerőmű-projekt ügyei – közölte az orosz gazdaságfejlesztési miniszter. A miniszter szavaiból kitűnt, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapok orosz-török politikai feszültsége miatt befagytak egy időre a beruházás tervei, most már biztosnak tűnik a megvalósításuk. A török fél minden ígéretét teljesítette, módosított három törvényt és stratégiai minősítést adott a projektnek. Az akkuyui erőműbe négy, egyenként 1200 megawattos, VVER nyomottvizes reaktort terveznek. Az építésükről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. A létesítmény lesz az első olyan atomerőmű a világon, amely build-own-operate (BOO), azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd. A beruházás értékét 22 milliárd dollárra becsülik, és Oroszország hárommilliárdot már be is fektetett a projektbe. A lokalizáció, azaz a török cégek részvételének aránya mintegy 40 százalékos lesz, vagyis az értéke elérheti a 6-8 milliárd dollárt. (Forrás: Atomenergia Info)
Hivatalossá vált Kína és Törökország békés atomenergetikai együttműködése, miután az erről szóló szerződés szövege megjelent az ankarai kormány közlönyében. Az okmány egyebek között tudományos kutatásokról, atomerőművek építéséről, korszerűsítéséről és leszereléséről, valamint ásványkincsek kitermeléséről és a sugárzó hulladék kezeléséről is szól. Az első törökországi atomerőmű orosz technológiával épül majd. A második, a Fekete-tenger partján fekvő Sinopba tervezett nukleáris erőműre kiírt pályázatot az Atmea, a Mitsubishi Heavy Industries japán és az Areva francia vállalatok konzorciuma nyerte el. Ezután megélénkült az együttműködés és az „atomdiplomácia” Kína és Törökország között. A Kínai Állami Atomenergia-technológiai Társaság (SNPTC) 2014 novemberében exkluzív szerződéshez jutott a harmadik török atomerőművel kapcsolatban. Az SNPTC tehát már egy lépéssel előrébb tart leendő vetélytársainál a versenyben, amely nemsokára indul a tervek szerint négy – összesen 5000 megawatt teljesítményű – reaktorból álló, harmadik török atomerőmű építésére szóló, 22-25 milliárd dollár értékű megbízásért. (Forrás: Atomenergia Info )
Szeptember 10-én veszi kezdetét Iránban a Buseri Atomerőmű második blokkjának építése. A kivitelezéssel megbízott orosz társaság, a Roszatom állami atomenergetikai konszernhez tartozó Atomsztrojekszport közölte, hogy ekkor tartják a létesítmény ünnepélyes alapkőletételét is, amelyen Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója is részt vesz. A buseri atomerőmű-beruházás második szakaszában két újabb blokk építését tervezik. Az új reaktorok egyenként ezer megawattosak lesznek, és már a legújabb, a legkorszerűbb biztonsági rendszerekkel felszerelt 3+ nemzedéket képviselik. Az építkezés várhatóan tíz évig tart, és mintegy 10 milliárd dollárba fog kerülni. A buseri 1. számú, ugyancsak 1000 megawattos reaktorblokkot 2011 szeptemberében kapcsolták rá Irán nemzeti energetikai hálózatára, aztán – miután a teljesítménye elérte a száz százalékot – 2013 szeptemberében használatra átadták a megrendelőnek. Iránban összesen nyolc, nyomottvizes reaktorral felszerelt energiablokkot terveznek és minden blokk évi 11 millió hordónyi olaj megtakarítását tesz lehetővé. (Forrás: Atomenergia Info )
Theresa May biztonsági felülvizsgálatot kért a brit titkosszolgálatoktól, a tervezett brit atomerőműben történő, kínai érdekeltséget illetően. A kormányfő attól tart, hogy a kommunista állam 6 milliárd font értékű részesedése a Hinkley Point atomerőműben biztonsági kockázatokat jelent a szigetország számára. A lépéssel megfigyelők szerint a kínai-angol viszony romlását kockáztatja a kormányfő. A fejlesztés jelentős késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt tavaly 2023-ra tették át a határidőt. (Forrás: Energiainfo)
Elképzelhető, hogy az új cseh atomerőművi blokkok a beszállítóval kötött államközi szerződés alapján fognak megépülni. Az Orbán-kormány által hozott döntés egyre népszerűbb a cseh atomipari körökben is. Az állami beszállítók, mint amilyen a Roszatom és a KEPCO ebben az esetben, előnyösebb helyzetben lennének, mint az amerikai Westinghouse. (Forrás: Atomenergia Info)
Zöldenergiák és az öreg nukleáris erőműveknek nyújtott támoagtás - ezek New York állam nemrég elfogadott tiszta energia stratégiájának legfontosabb elemei. A terv, hogy 2030-ra fele részben zöld forrásból biztosítsák a szükséges energiát, de e mellett terveznek egy támogatási rendszert, négy, vagy esetleg hat öreg nukleáris erőmű támogatására. Ezt a fogyasztók finanszíroznák. Elemzők szerint a megújulókkal kapcsolatos tervek világosak, az atomenergiával kapcsolatosak viszont vitára adhatnak okot. A támogatásra azért lehet szükség, mert az Entergy Corp. leállította a FitzPatrick erőművet, miután az üzemeltetése gazdaságtalan lett, és két másik öreg atomerőművi egysége esetében is ugyanerre a döntésre jutott. Viszont, ha a támogatási rendszer életbe lép, az Exelon, amelynek szintén vannak nukleáris blokkjai, megvásárolná és újraindítaná a FitzPatrick-ot. A támoagtás 2017 áprilisától 12 évre szólna, és kilowattóránként 2 cent lenne a mértéke kezdetben, ami azután felmenne 3 centre. (Forrás: Energiainfo)
Új, kilencedik generációs urándúsító gázcentrifugablokkot helyeztek üzembe a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó társaságánál, a TVEL-hez tartozó Uráli Elektrokémiai Kombinátban (UEHK). A Szverdlovszk megyei Novourlaszkban működő cégnél ez a negyedik ilyen egység, amelynek centrifugái nagyobb termelékenységre képesek, mint a korábbi nemzedékek hasonló berendezései. Az első blokkot 2013 decemberében, a másodikat 2015 márciusában, a harmadikat pedig ugyanabban az évben, decemberben kapcsolták be a technológiai folyamatba. A negyedik centrifugablokk üzembe helyezése egy átfogó korszerűsítési program részeként valósult meg. Az UEHK a világ legnagyobb urándúsító társasága, amely atomerőművek és más nukleáris energetikai berendezések fűtőanyagaihoz állít elő dúsított uránt. Anno még 183. számú kombinát néven 1949-ben kezdte meg a munkát. Ez volt az első ipari üzem a Szovjetunióban, amelyben gázdiffúziós módszerrel zajlott az izotópelválasztás. (Forrás: Atomenergia Info)
Az Anyák a nukleáris energiáért környezetvédelmi szervezetet két anya indította, Heather Matteson és Kristin Zaitz, azzal a céllal, hogy a „pro-nukleáris” anyáknak lehetőséget adjon a témával kapcsolatos véleményük kifejtésére és nemzetközi párbeszédet indítson az atomenergiáról, illetve a környezetvédelemről. A céljuk az, hogy segítsenek az embereknek megérteni az atomenergiát a maga valójában, hiszen az napjainkban egyike az alapvetően fontos környezeti technológiáknak. Abban is segíteni szeretnének az embereknek, hogy leküzdjék a félelmeiket az atomenergiával kapcsolatban, ugyanis ez általában a félretájékoztatásból ered. Meggyőződésük, hogy amint ez megtörtént, a politika változni fog, az atomerőművek nyitva maradnak és újak építésére lesz lehetőség. Szeretnék elérni, hogy az összes hőerőművet tiszta energiaforrásokra cseréljék, mint a nap- és szél energia, illetve az atomenergia. (Forrás: Atomenergia Info)
Az orosz atomjégtörő flotta egyik hajója mentett meg egy embert, aki vészjeleket adott le egy északi-sarkvidéki szigetről. A tájékoztatás szerint augusztus utolsó napján az inkább Jakutföld néven ismert oroszországi Szaha Köztársaság katasztrófavédelmi szolgálata kért segítséget a nukleáris meghajtású jégtörőket üzemeltető Roszatomflottól. A Roszatom által működtetett orosz polgári atomflottába jelenleg hat jégtörő tartozik, de 2017-2020 között három új, minden eddiginél nagyobb és erősebb nukleáris meghajtású hajóval bővül az állomány. Feladatuk az északi hajózási útvonal forgalmának és az ottani orosz kikötők folyamatos működésének biztosítása, de szerepet kapnak az orosz fegyveres erők északi-sarkvidéki bázisainak kialakításában is. (Forrás: Atomenergia Info)
Hamarosan hivatalosan is kimondhatják, a 11.000 évig tartó holocén után új földtörténeti korba léptünk: az ember korába. A tudósok által antropocénnak, vagyis az ember korszakának nevezett földtörténeti korral kapcsolatban már csak az a kérdés, mikor is kezdődött. Az antropocén kor fogalmát az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. A kutatók azt vizsgálják, milyen, a Föld rétegeiben lévő anyagok, minták szolgálhatnak az új földtörténeti korra való egyértelmű utalásként. Lehet ez műanyag, atomfegyver-kísérletekből hátramaradt anyag vagy ipari termelésből származó szálló por. Az ember okozta hatások közé tartozik a klímaváltozás, a szén, a nitrogén és a foszfor körforgásában bekövetkezett nagymértékű változás, a műanyag, az alumínium, a betonrészecskék, a szálló hamu elterjedése, a radioaktív csapadék, valamint állat- és növényfajok korábban példa nélküli globális elterjedése. A változások geológiailag is tartósak és gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, így az új korszak már nem kérdés, csak az, hogy mikortól is számítsák. (Forrás: Piac és Profit)
Több, mint 41 ezerrel kevesebb lakossági felhasználó tartozott villamosenergia-szolgáltatójának idén júniusban mint egy évvel korábban. A földgáz esetében ennél is kedvezőbbek az adatok, mintegy 56 ezerrel csökkent a lakossági hátralékosok száma. A csökkenés folyamatos tendenciát mutat. A villamosenergia-szolgáltatóknál majd 1,2 milliárd forinttal, a földgáz társaságoknál pedig mintegy 3,7 milliárddal mérséklődött a lakossági tartozások összege a tavalyi adatokhoz képest. A hátralékos lakossági földgáz fogyasztók száma 11, a hátralékos lakossági villamos energia fogyasztók száma majd 4,3 százalékkal csökkent. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal augusztusi vizsgálatából kiderül, hogy a földgáz csak Bukarestben kerül kevesebbe. A villamos energia ára csak négy fővárosban alacsonyabb, mint Budapesten. (Forrás: MEKH)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szabálytalan vételezésről szóló kiadványának és az ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi kampánynak kiemelt célja, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a mérőórák ellenőrzése során felmerülő jogaikról és kötelezettségeikről – mondta a MEKH Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője Veszprémben. Kolozsi Sándor hozzátette, az „Óvja mérőóráját” kiadvány felkészíti a fogyasztókat olyan váratlan helyzetekre, amelyek a fogyasztásmérők ellenőrzés során merülhetnek fel. (Forrás: MEKH)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, együttműködve az energiapiac alapellátással foglalkozó elosztói és egyetemes szolgáltatási engedélyeseivel, a korábbi évekhez hasonlóan ez év őszén is kérdőíves vizsgálatot végez a villamos energia és földgázfelhasználók elégedettségének felmérésére. A felmérés szeptember elejétől október első hetéig tart. Összesen húszezer – egyetemes szolgáltatási körbe tartozó – villamos energia-, és földgázfelhasználót, köztük háztartásokat, vállalatokat, intézményeket fognak személyesen felkeresni a vizsgálattal megbízott piackutató intézetek kérdezőbiztosai, hogy információt gyűjtsenek az energiaellátással és ügyfélkiszolgálással kapcsolatos tapasztalatukról. (Forrás: MEKH)
A közelmúltban hatalmas hélium készletre bukkantak a kutatók Tanzániában, ami nemcsak a tudósokat, de a bányászati szakembereket is izgalomban tartja. A felfedezés ugyanakkor valószínűleg tovább növeli a feszültséget a kormány és a bennszülöttek között, a kitermeléshez ugyanis újabb területeket kellene elvenni a maszájoktól. A felfedezés 54 milliárd köbméterről szól, ami alapjaiban rázhatja meg a globális héium piacot, ahol az áremelkedés 15 év alatt ötszázszoros volt, tekintve, hogy a hélium rendkívül ritka a Földön, jóllehet az univerzum egyik meghatározó alkotóeleme. A bolygónkon azonban zömmel az urán és más elemek lassú lebomlása során keletkezik. A piaca igen széleskörű, a vegyipartól, a szivárgás detektáláson, a heggesztéseken át, egészen a nagy hadronütköztetőig. A lelet kitermelése - értékét 3,5 milliárd dollárra becsülik - jelentős lökést adhat a tanzániai bányaiparnak. (Forrás: Energiainfo)
Minden korábbi előrejelzés ellenére a szén feltámadt poraiból és a világpiac egyik legforróbb árucikkévé vált és egyre vonzóbb lesz. Az áremelkedést természetesen ezúttal is Kína generálta, a belföldi termelés visszaesése miatt akkora keresletet gerjesztettek a piacon, hogy az európai szénárak másfél éves csúcson vannak, az ausztráliai árak pedig 2010 óta nem látott magasságba értek - írja a Bloomberg. Az év elején még csaknem évtizedes mélypontjukra jutottak a szénárak a keresletcsökkenés miatt. Miután az extrém időjárás a legnagyobb kínai termelőket súlyosan érintette, Kína egyre több és több szenet vásárolna a világpiacról, ami gyors és látványos áremelkedést eredményezett. Miközben a cink volt az idei nyertes a globális árupiacokon, csaknem 43 százalékos áremelkedéssel, a szén szorosan mögötte áll. A következő negyedéves szálíltásra az amszterdami börzén 33 szézalékos áremelkedést látunk, az ausztrál benchmark pedig 40 százalékos drágulást mutat. (Forrás: Energiainfo)
Új útvonalon kaphat gázt Magyarország – derült ki a Central Eastern and South-Eastern European Gas Connectivity (CESEC) miniszteri szintű ülésén. Az Európai Bizottság új terveiből Magyarországot most főképp a BRUA munkanevű, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó gázszállítási terv érinti, amelynek kivitelezésére Budapesten az Európai Unió illetékes vezetői – Maros Sefcovic energiaügyi elnökhelyettes és Miguel Arias Canete klíma- és energiaügyi biztos – 179 millió eurós támogatást írt alá. Az európai államok mindegyike legalább három független forrásból szerezhessen be gázt, ezzel árcsökkentésre késztetve a termelőket – ezt a célt fogalmazta meg Maros Sefcovic. Közös nyilatkozatokat tettek a görög–bolgár–román–magyar „földgázfolyosóról" és számos egyéb megállapodást is megkötöttek. Magyarország a már létező román és horvát vezeték kétirányúsítása mellett érvel jó ideje. – Napirenden szerepelt az energiahatékonyság és a megújuló energiák hasznosítása is – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára. (Forrás: nol.hu)
Aláírták a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós támogatási szerződését Budapesten, a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport idei miniszteri ülésén. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos a munkacsoport 2015. februári létrehozása óta az eddigi legeredményesebb megbeszélésnek nevezte a budapesti találkozót, amelyen egyebek között a gázfolyosó 179 millió eurós támogatását írták alá az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében. Ezzel az Európai Bizottság olyan projekteket mozdított elő, amelyek 230 millió eurós támogatásban részesülnek. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke mérföldkőnek nevezte a megállapodásokat, amelyekkel a következő években olyan rendszert tudnak felállítani, ami megteremti a délkelet-európai régió energiaellátásának biztonságát és diverzifikációját. (Forrás: Energiainfo)
A lengyel állami gázvállalat nem lát esélyt arra, hogy peren kívül meg tud állapodni a Gazprommal a földgáz elszámoló árának csökkentéséről - erről a cég elnöke beszélt. Néhány nappal ezelőtt a cég vezérigazgatója annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a PGNiG megnyeri a földgáz árazása ügyében indított választottbírósági eljárást az orosz gázóriással szemben. A döntés a várakozások szerint jövő nyáron várható a nemzetközi választottbíróságon. A lengyel állami gázcég elnöke jelezte: talán a Gazprom addig elfogadja kompromisszumos ajánlatukat. A PGNiG évente mintegy 10 milliárd köbméternyi földgázt vásárol az orosz cégtől. Az orosz import fedezi a 15 milliárd köbméteres lengyel irény meghatározó részét. Lengyelország ezt a nagymértékű orosz függőséget kívánja csökkenteni a Norvégia felé épülő új földgázvezetékkel. (Forrás: Energiainfo)
Megkapta első hivatalos engedélyeit a Gazprom a török hatóságoktól a Török Áramlat gázvezeték-építési projekt beindítására - közölte az orosz gázipari vállalat. A közlemény szerint a felek abban állapodtak meg, hogy gyorsan lezárják a projekt megkezdéséhez szükséges előkészítő folyamatot. Az orosz államfő 2014. december elején Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől, és Törökország felé viszi az orosz gázt. Januárban ki is jelölték a Török Áramlat nevet viselő, évi 63 milliárd köbméter kapacitású gázvezeték útvonalát. (Forrás: Energiainfo)
Az USA földgáz piaca, ami 2008-as válság után jelentős csapást kapott, aminek hatására szinte folyamatosan csökkent az elmúlt 8 év során az ár. Az utóbbi hónapokban azonban élénkült a piac részben a meleg nyári időjárásnak köszönhető, részben a termelés lassulása miatt. Az USA gázpiaca a következő miatt lehet érdekes: Az árak 2008-as 11 USD/MMBTU szintről 2016 márciusában 2,1 USD/MMBTU szintre estek, ami a piac mélypontja volt. A nyári meleg hónapok csúcsra járatták az USA gázfogyasztását, az árak is 2,8-2,9 USD/MMBTU szintre nőttek. Az olcsó földgáz hatására az áramtermelés fokozatosan alakul át földgáz irányba: az első félévben 8%-kal volt magasabb az áramtermelésre használt földgáz mennyisége, mint 2015-ben. Az elemzői előrejelzések hasonló növekedést mutatnak 2017-re. Két fontos tényező van, ami még alakíthatja a keresletet: az USA LNG (cseppfolyós földgáz) exportja és a vegyipar térnyerése. (Forrás: profitline.hu)
Kihallgatná Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, valamint a Mol egyik korábbi vezető munkatársát, Várady Zoltánt a szarajevói ügyészség az Energopetrol nevű bosnyák energiacég 2006-os privatizációja kapcsán – idézte az Index a Dnevni Avaz nevű bosnyák lapot. A vádak szerint a Mol és az irányítása alá tartozó horvát INA 2006-ban nem tartotta be azokat az ígéreteket, amelyeket a bosnyák államnak tett – elsősorban az üzemanyagkút-üzemeltetést végző – Energopetrol 67 százaléka eladása fejében. A privatizációs szerződést a Mol részéről Hernádi Zsolt és Várady Zoltán írta alá. A hírek szerint a vád, hogy a vállalt 76,7 millió eurós tőkeemelést a vevő az Energopetrol eszközeinek elzálogosításával teljesítette. Ez Bosznia-Hercegovinában tilos. Azóta a magyar ügyészség jelezte: szarajevói kollégáik már júliusban jogsegélykérelemmel fordultak hozzájuk. Ám ezt még júliusban visszautasították, mivel a kérelemben foglalt cselekmény Magyarországon nem minősül bűncselekménynek. (Forrás: nol.hu)
Rongálás és birtokháborítás miatt letartóztatási parancsot adott ki az amerikai Zöld Párt elnökjelöltje és alelnökjelöltje ellen egy bíróság Észak-Dakotában. A politikusok egy indián rezervátum alatt húzódó olajvezeték építési területén graffitiztek egy tiltakozó megmozduláson. A 3,8 milliárd dolláros költségvetésű olajvezetéket egy dallasi cég építi, és a tervek szerint négy amerikai szövetségi államon keresztül kígyózik majd. A vezeték egy szakasza azonban indián területeken haladna keresztül, és az amerikai őslakosok szerint az olajvezeték szent helyeiket megsérti, és ivóvízforrásaikat is beszennyezheti. (Forrás: Energiainfo)
Csökkentené részesedését az Északi-tengeren lévő olajmezőkön az OMV, és inkább Szibériára koncentrál. Más eszközeit is áruba bocsátaná, köztük törökországi benzinkúthálózatát. Nyári kiárusításba fogott Ausztria egyik legnagyobb vállalata, a 31,5 százalék erejéig állami tulajdonban lévő ásványolajipari OMV. Erre azért kényszerült rá, mert az idei első félévben csupán 8,6 milliárd euró árbevételt ért el az egy évvel ezelőtti 11,5 milliárddal szemben, adózás előtti eredménye pedig a 2015. január–júniusi időszakban mért 520 millió eurós pluszról 140 milliós veszteségbe fordult. (Forrás: HVG)
Adománygyűjtésben Hillary Clinton, a republikánusok saját hátországában, az olaj- és gáziparban lekörözte Donald Trumpot. A The Wall Street Journal elemzése szerint jelentősen több adományt kapott a szénhidrogén iparban dolgozóktól kampányához a volt külügyminiszter, mint a New York-i milliárdos. Pedig a demokrata jelölt erőteljesen elkötelezett a fosszilis energiahordozók visszaszorítása mellett, sok elemző szerint Hillary Clionton elnöksége sokba fog kerülni az olajipari társaságoknak. Július végéig az olaj- és gáziparban dolgozók csaknem 525 ezer dollárral támogatták Hillary Clinton kampányát, míg a Trump kampányt csupán 149 ezer dollárral - derül ki a WSJ összegzéséből. Ezen felül 470 ezer dollárnyi támogatást kapott a Republikánus Nemzeti Bizottsággal közös adományszámlára a Trump-kampány, ami ugyancsak jelentősen elmarad attól a 650 ezer dollártól, amit Clinton és a demokrata párt gyűjtött be a szénhidrogéniparból. (Forrás: Energiainfo )
Irán támogatja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) az olajpiaci egyensúly helyreállítására irányuló törekvését - idézte az iráni állami tévécsatorna Bijan Zanganeh olajminisztert. Az iráni olajipari miniszter Mohammad Sanusi Barkindo OPEC-főtitkárral Teheránban folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy a szervezet tagjainak többsége 50-60 dolláros hordónkénti olajárat szeretne elérni. Ez az árszint nyereségessé, gazdaságossá és hasznossá tudja tenni az olajtermelést az OPEC tagok számára, ugyanakkor megakadályozza a szervezeten kívülieket termelésük növelésében – mondta Zanganeh. (Forrás: privatbankar.hu)
Komoly megdöbbenést okozott, hogy Norvégia jobb-közép kormánya, egy évvel a parlamenti választások előtt mégis megnyitná a sarkköri térséget, köztük a Lofoten szigetek körzetét a kőolajkutatás előtt, jóllehet a 2013-2017-es koalíciós megállapodásban kifejezetten kizárta a szénhidrogén kutatást-termelést ezen a területen. A környezetvédők erősen támadják az elképzelést, és szakértők szerint gazdaságossági aggályok is vannak. A sarkköri térségben zajló kőolaj- és földgázkutatás kérdésében jó ideje egymásnak feszülnek a környezetvédők, és mindazok akik a kutatás és termelés munkahelyteremtő hatásaival érvelnek. A Statoil, az állami olajvállalat az egyik legerősebb lobbista a sarkköri olajtermelés mellett. A cég ügyvezetője nemrég azzal érvelt, hogy a Lofoten környékén kitermelt kőolaj voltaképpen a környezetvédelmet szolgálná, mert az onnan szármatzó nyersanyag alacsonyabb károsanyag kibocsátású, mint a globális átlag. (Forrás: Energiainfo)
Az EU 2030-ra 30 százalékos energiahatékonyság javulást írna elő a tagországoknak egy a napokban nyilvánosságra került tervezet szerint, amelyet az Európai Bizottság a jövő hónapban fog ismertetni. A cél, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és a megújuló források arányának bővítése. Ez a 30 százalékos előirányzat jóval magasabb a korábban tervezettnél. Az előzetes megállapodás még 2014 októberében született meg a 28 tagország között, akkor legalább 27 százalékos megtakarításról volt szó a normál üzletmenethez képest. Azóta jelentősen erősödött a politikai szándék, elsősorban az oroszországi gázimportfüggőség csökkentésére, miközben a szigetelésipar és a megújulók egyre több munkahelyet teremtenek a közösségben. (Forrás: Energiainfo)
Tovább nehezítené a szélerőművek létesítését Lázár János miniszter – amellett, hogy amúgy tíz éve tilos szélerőművet létesíteni. Végleg kiveszi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kezéből az új szélerőművek engedélyezési jogát a kormány – derül ki egy most benyújtott törvénytervezetből. A jogszabály a világörökségi és a védett természeti területeken tiltja meg ilyen létesítmények telepítését. A kabinet évente rendeletben határozza meg a kiadható engedélyek számát. Eddig összesen 171 szélkerék épült az országban, elsősorban a szeles nyugati határvidéken. Ezek összességében 330 megawatt (MW) beépített kapacitást képviselnek. Az új létesítések elleni kifogást elsősorban a termelés-fogyasztás mindenkori egyensúlyáért felelős, állami tulajdonú központi rendszer-üzemeltető, a MAVIR támaszt, mégpedig a szélerőművek változékony termelése miatt. A magyar szabályozás szerint a szélerőművekben megtermelt áramot az állam a megtérülési időszakban kilowattóránként kiemelt, több mint 30 forintos fix díjért veszi át. (Forrás: nol.hu, mno.hu)
Nem lehet a megújuló energiák ellen menni - figyelmeztett a Jobbik, a párt arról próbálja majd meggyőzni a kormányt, hogy "könnyen visszahullhat a kormányzatra, ha széllel szemben végzik a dolgukat." Kepli Lajos, a párt országgyűlési képviselője, azt ígérte, ha kormányra kerülnek, újra ki fogják írni a szélenergia-tendert. Mivel korábban - a képviselő szerint - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt mondta, szélerőművek nélkül is megvalósítható az energiastratégia, a kormánynak az a célja a törvény elfogadásával, hogy ne épüljenek újabb szélturbinák a beleegyezése nélkül. A Jobbik viszont úgy látja, nem lehet a megújuló energiák ellen menni, a magyar rendszerekben még bőségesen van lehetőség a további bővítésre. (Forrás: nol.hu, webradio.hu)
A kormány betiltotta a fejlődést – állítja kiadott közleményében a DK: azok után, hogy az Orbán-kormány az egész világon egyedülálló módon különadót szabott ki a napelemekre, most törvényben tilthatja meg a szélerőművek építését. A párt szerint a kormánypárt láthatóan pontosan tudja, hogy Paks II csak drága áramot fog termelni, ezért törvényben tiltja meg a konkurenciát az energiapiacon. Megoldásként a DK adókedvezménnyel ösztönözné a megújuló energiaforrások kihasználását. (Forrás: MTI Országos Sajtószolgálat)
Hiába kötelezte el magát az IKEA a fenntartható fejlődés mellett, a magyar vásárlóknak - lehet, hogy jó darabig - várniuk kell még a bútorlánc által forgalmazott, és Nagy-Britannia után hamarosan több országban megjelenő napelemes rendszerekre és az ezeket kiegészító egyéb szolgáltatásokra. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető (ez a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2-2,5-szerese), amelynek legnagyobb részét (1850PJ/év) napenergiából lehetne biztosítani. Ezzel szemben az elmúlt évtizedben finoman fogalmazva is erőteljes kezek fojtogatták a hazai napelempiac résztvevőit - állami támogatás gyakorlatilag csak intézményi és egyházi célokra van, és akkor a rezsicsökkentés káros hatásairól még nem is beszéltünk -, így akár érthető is az IKEA kivárása. (Forrás: Pénzcentrum)
A ma is aktív, villamosenergia-termelői portfólióval rendelkező cégek mellett a korábban csak energiafelhasználó cégek is profitálhatnak a hamarosan életbe lépő megújuló támogatási rendszer bevezetéséből. S bár a helyismeret a hazai vállalatoknak kedvez, számolni kell azzal, hogy nemzetközi szereplők is piacra lépnek majd, ami mindenképpen pozitívan hat az ágazat a hatékonyságra, mondta az NRGreportnak Ságodi Attila, a KPMG Tanácsadó Kft. egyik ügyvezető igazgatója. (Forrás: NRGReport)
Ezer fölé nőtt a zöld rendszámmal rendelkező, azaz környezetkímélő járművek száma Magyarországon, az egy évvel korábbi 300-ról – közölte a Magyar Elektromobilitás Szövetség az MTI-vel. A közleményben emlékeztetnek arra: a kormány ambiciózus célja, hogy 2020-ra legalább 50 ezer környezetkímélő autó közlekedjen a magyar utakon. Európában 2020-ra 8 millióra akarják növelni a részlegesen, vagy teljesen elektromos hajtással rendelkező járművek számát. Magyarországon egy hagyományos benzin-üzemeltetésű autó 100 kilométert – 8 literes fogyasztással és 330 forintos benzin árral számolva – 2640 forintért tesz meg, míg egy elektromos – 15 kilowattos fogyasztással és 40 forintos kilowattóra díjjal számolva – 600 forintért. (Forrás: alternativenergia.hu)
2015-ben a fejlődő országok - beleértve Kínát, Indiát és Mexikót - több pénzt fektettek megújuló energiás infrastruktúrák létesítésébe, mint a fejlettek (az USA és az EU), derült ki az ENSZ egyik jelentéséből. A megújulókba invesztált összeg több mint egyharmada Kínában koncentrálódott. Európában 2014-ben 62 milliárd dollárt, 2015-ben 48,8 milliárd dollárt költöttek a megújuló energiákra. A visszaesés oka az, hogy a piaci szereplőknek arra kell most pénzeket fordítaniuk, hogy korszerűsítsék hálózataikat, melyek túlterheltek és nehezen tudják kezelni az időlegesen felpörgő termelést. (Forrás: Piac és Profit)
Az ausztrálai megújulóenergia ügynökség (ARENA) a napokban hirdette ki az összesen 92 millió dolláros zöldenergia támogatási pályázat 12 nyertesét. Ők együttesen csaknem 1 milliárd dollárnyi beruházást terveznek negvalósítani, aminek eredményeként megháromszorozódhat az ipari méretű naperőművek kapacitása az országban. A támogatás célja, hogy önfenntartóvá tegyék a nagyméretű, ipari naperőműveket a verseny révén, a költségek csökkentésével. Ausztráliában ma 240 megawattnyi ipari méretű naperőmű üzemel, ez várhatóan eléri majd a 720 megawattot a mostani pályázatban vállalt fejlesztések befejeztével, (Forrás: Energiainfo)
A globális energiapolitika átalakulása szemmel látható változásokat hoz a fenntarthatóságban. A károsanyag-kibocsátás radikálisan csökkent az elmúlt évtized során. A megújuóenergetika nem csak ipari szinten kezdte meg térhódítását, ugyanis a háztartási méretű kiserőművek jelenlétével mára bárki termelhet magának elektromos áramot a megújuló energiaforrások felhasználásával. A szakértők szerint a G20, azaz a világ húsz legnagyobb ütemben fejlődő nemzetének energiapolitikája jól működik. Ezt igazolja, hogy ezen országok jelenleg az általuk megtermelt energia több mint 10 százalékát fedezik megújuló energiaforrásokból. Ez az energiamennyiség hetven százalékkal több, mint az öt évvel ezelőtt mutatott értékek. A hatékonyság pedig az energetikai vállalatok tőkepiaci megjelenésében is megmutatkozik - írják a Smartinvest energetikai befektetéseket bemutató hírportál szerkesztői. A megújulóenergetia iparának egyetlen problémáját az energiatárolás kérdése okozza. Az elöregedett villamosenergia-hálózatok képtelenek befogadni az időjárásnak erősen kitett iparág ingadozó energiatermelését, ezért a legkézenfekvőbb megoldás a hálózati rendszer átépítése lenne. (Forrás: Tőzsdefórum)
Csaknem 8 ezer milliárd dollárnyi befektetésre volna szükség az ázsiai megújuló források fejlesztésére, és az energiahatékonyság javítására, hogy Kína, Japán, India és Dél-Kelet-Ázsia energiaigényét ki lehessen elégíteni anélkül, hogy a globális felmelgedés szintje meghaladná a 2 celsius fokot - derül ki a Asia Investor Group on Climate Change (AIGCC) jelentéséből. (Forrás: Energiainfo)
A brit uniós tagságról szóló népszavazás miatt késik a döntés a szigetország tiszta energiamegoldások ösztönzését szolgáló csomagjáról. A terv, hogy a széltől egészen a nukleáris termelésig ösztönözzék a befektetőket CO2 kibocsátásmentes megoldások fejlesztésére. Az új kabinet üzleti, energia és ipari strartégiáért felelős testülete 2017-re ígérte az új tervet arra vonatkozóan, hogyan fogja az Egyesült Királyság teljesíteni 2030-as vállalásait. A befektetők várják a kormányzati jelzéseket arra vonatkozóan, hogyan kívánja a brit gazdaság az 1997-es szinthez képest 57 százalékkal csökkenteni 2030-ra a széndioxid-kibocsátást. Nemcsak a stratégiai terv, de annak az aukciósorozatnak az indulása is késik, amelyen újabb tengeri szélfarmokra szerezhetnek építési lehetőséget a befektetők. A népszavazás előtt még az idei év végére ígérte a kabinet az első tendert, most várhatóan 2017 elején hirdetik majd meg. (Forrás: Energiainfo)
Újabb fejezet kezdődik októberben Detroit és az amerikai hadsereg hosszú közös történelmében, amikor a GM és a U.S. Army Tank Automotive Research, Development and Engineering Center (TARDEC) egy Chevrolet Colorado alapjaira épült, üzemanyagcellás elektromos járművet kezd majd tesztelni. A hidrogén üzemanyagcellás technológia fejlődésében elért arra a pontra, hogy alkalmas a különleges katonai körülmények közötti tesztelésre - jelezte a TARDEC egyik illetékese a bejelentéssel kapcsolatban. A különleges katonai terepjárót egy 2015-ben kötött megállapodás keretében fejlesztették, a TARDEC és a GM közösen megosztották egymással a polgári célú járműfejlesztés, és a katonai közlekedési tapasztalatokat. (Forrás: Energiainfo)
Összesen 28 töltőponttal átadták Európa legnagyobb elektromos autó töltőpontját a norvégiai Nebbensben. A parkolóban 20 Supercharger töltőfej áll egyedi elrendezésben, így az utánfutót húzó Tesla Model X-ek feltöltése is kényelmesen megoldható. A töltőpontokhoz ugyanis nem kell betolatni, hanem áthajtásos rendszerben kell beállni. A töltőfejek a többi Superchergerhez hasonlóan párban vannak bekötve egy-egy 145 kW teljesítményű töltőberendezésre, amiből mindig csak az első autó kapja meg a felvehető maximális teljesítményt (jelenleg 120 kW), a másik autó az első töltésének befejezéséig a maradékkal kénytelen beérni. (Forrás: greenfo.hu)
A Hamburger Hochbahn AG három további elektromos buszt állít üzembe a vállalat 109-es „innovációs vonalán”. A Solaris által gyártott, akkumulátoros hajtású buszok töltése ugyanazokon a Siemens töltőállomásokon történik majd, mint amelyek a 2014 végétől Hamburgban üzemelő, beépülő modulos hibrid Volvo buszoknak is biztosítják az elektromos energiát. Ez az első eset a világon, ahol az elektromos buszok töltésére használt infrastruktúra biztosítja a különböző gyártóktól származó járművek együttműködő képességét, átjárhatóságát. A két töltőterminál mindegyikének 300 kW a kapacitása és mindkét terminál két töltőállomással rendelkezik. Az állomások elegendő energiát szolgáltatnak a buszoknak ahhoz, hogy egy teljes napon át végállomástól végállomásig közlekedjenek (Forrás: alternativenergia.hu)
Egy holland férfi meghalt egy Teslaban, amikor az autó egy fának ütközött, nem messze Amszterdamtól. A holttestet a tűzoltók szabadították ki a roncsból. A Tesla nem sokkal a baleset után közölte, az autopilot nem volt bekapcsolva. A Tesla számára életbevágóan fontos, hogy az újabb, ezúttal európai balesetben egyértelműen kizárják érintettségüket, felelősségüket. A korábbi, az Egyesült Államokban történt balesetek jelentősen megütötték a cég részvényeit, és megkérdőjelezték, hogy egyáltalán az önvezető technológia megérett-e a sorozatgyártásra és forgalomba hozatalra. (Forrás: Energiainfo )
A Tesla számára kifejezetten bíztató fejlemények történtek a kínai piacon, ami egyelőre nem jelenti azt, hogy a külföldi gyártók elektromos autónak terjedését akadályozó protekcionista védővámok és egyéb adminisztratív akadályok eltűntek volna, de az enyhülés jelei mutatkoznak. Ha Elon Musk cége elég ügyes, akkor könnyen elérheti célját, hogy az évtized végére évente egymillió autót értékesítsen globálisan. A kínai paic ehhez remek terep lenne, de egyelőre az ázsiai állam külföldieknek bevehetetlennek tűnik. (Forrás: Energiainfo)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)