Heti hírvilág (2016. augusztus 29 – szeptember 4.)
Még Németországban sem süt a Nap éjszaka – az átalakuló német megújulótámogatási-rendszerről közöl áttekintő irást Aszódi Attila blogja. A németek elérkeztek az időjárásfüggő, ingadozó megújuló energiaforrások rohamos kiépítésének korlátaihoz, kiderült, szükség van a rendszer kézi vezérlésére és egy komolyabb korrekcióra. Ennek fényében a német kormány módosította a megújuló energiaforrások támogatásáról szóló törvényt (EEG-Gesetz): ez országos szinten korlátozza és központilag szabályozza az új megújulós – szél, nap, biomassza alapú – erőművi beruházásokat. Érdemes arra is figyelnünk, hogy a „nem szándékolt áramlás” (ún. „hurokáramlások”) miatt a német megújulós fordulat milyen problémákat okoz a lengyel, cseh vagy épp a Benelux hálózatban. Az északi tartományokban megtermelt, agyontámogatott „potyautas elektronok” az előbb említett országok határkeresztező kapacitásait lefoglalva jutnak el a dél-német fogyasztókhoz. Egy ésszerűen felépített villamosenergia-rendszerrel szembeni egyik legfontosabb követelmény az ellátásbiztonság garantálása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása, illetve a költséghatékonyság. Az ingadozó megújulók önmagukban nem képesek az ellátás biztonságát garantálni, ehhez az időjárástól független erőművekre is szükség van. Épp ilyenek lesznek az új paksi atomerőművi blokkok.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 4. blokk esedékes karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot. A 2016. augusztus 1-én elkezdett, a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött, tervszerű, ciklikus karbantartási, ellenőrzési és javítási tevékenységeket elvégezték. Az engedélyes a karbantartás befejezésekor benyújtotta a blokk visszaindítása iránti engedélykérelmét. A kérelem felülvizsgálata, valamint a hatósági felügyelet eredményeinek és a jogszabályi követelmények teljesítésének értékelése után az Országos Atomenergia Hivatal az indítási engedélyt kiadta. (Forrás: OAH)
2011-ben, a fukushimai baleset nyomán, Magyarországon is sor került a Paksi Atomerőmű ellenálló képességének felülvizsgálatára, az ún. stressz-tesztre. Az eredmények alapján elhatározott jobbító intézkedések egységes keretben, a Nemzeti Akciótervben jelentek meg. Az Országos Atomenergia Hivatal harmadszor vizsgálta felül a Nemzeti Akciótervet. A felülvizsgálat szerint az elhatározott 51 feladatból 28 feladat teljesítését az OAH elfogadta és lezárta, további 9 feladat teljesítését a hivatal még értékeli. A többi feladat zömének időarányos teljesítése mellett 4 feladat esetében mutatkozik késés, de a terv lezárásának végső, 2018-as határideje ezek esetében is tartható. A fukushimai tapasztalatok felhasználásával növekednek a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékai és tovább javul felkészültsége a nagyon kis valószínűségű extrém helyzetek kezelésére is. (Forrás: OAH)
Az idei átlaghőmérséklet a Földön perzselő volt - álíltják a NASA szakértői. Közel jártunk a nemzetközi közösség által a veszélyzna határának tartott, a Párizsi Klímamegállapodásban is rögzített 1,5 Celsius fokos emelkedéshez. A felmelegedés üteme olyan mértékű, amit az elmúlt ezer évben nem tapasztaltunk még - állítják az USA űrügynökségének klímaszakértői. Az elmúlt 130 év legforróbb hónapja volt a július. 1,5-2 Celsius fokos határ alatt maradáshoz a széndioxid-kibiocsátás gyors és drasztikus csökkentésére volna szükség a tudósok szerit, ez azonban nem újkeletű figyelmeztetés és mindeddig nem törétnt komolyabb változás, vagy lépés ezirányba. Ha átlépjük ezt a határt, az drámai fordulatokat eredményezhet a földi klíma szempontjából, (Forrás: Energiainfo)
Évente megrendezik az ATOMFUTÁS-t Pakson. A mozgás, és ezen belül a futás népszerűsítése a célja az öt évvel ezelőtt útjára indított Atomfutásnak. Tavaly több mint másfél ezren vettek részt az eseményen. A rajt szeptember 3-án 10 órakor lesz az ASE-sportcsarnoknál. A rendezvény este dj-partival és a Kiscsillag együttes koncertjével zárul. (Forrás: Esemény Menedzser )
A Paksi Atomerőmű harminc kilométeres körzetébe eső településeken a lakossági tájékoztató- és riasztórendszer működőképességének ellenőrzése érdekében szeptember 5-én, hétfőn 13 órakor szirénapróba lesz. A szirénák Fejér megyében Alap, Alsószentiván, Cece, Előszállás, Nagykarácsony, Sáregres, Vajta településeken szólalnak meg egy percre. (Forrás: feol.hu)
Ötpontos oktatási csomagot készített a Párbeszéd Magyarországért (PM), amelyben többek között azt követelik, hogy minden gyermek számára biztosítsák a továbbtanulás jogát. Erőss Gábor, a párt elnökségi tagja szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tankötelezettség felső határát visszaállítanák 18 éves korra, a szakgimnáziumokban a jelenleginél több közismereti tárgyat oktatnának, az első alapdiploma megszerzését pedig ingyenessé tennék. A PM politikusa közölte, hogy az oktatásra is több pénzt fordítanának, forrásként az olimpiai pályázatra, a paksi bővítésre, valamint a kormányzati és fideszes "gyűlöletpropagandára" szánt összegeket jelölte meg. (Forrás: profitline.hu)
Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője az Energiaklub felkérésére gazdaságossági számításokat végzett, amelyben 16 forgatókönyvet vizsgált. A két legfontosabb paraméter, amely befolyásolja az erőmű megtérülését: a mindenkori áramár és az erőmű kapacitásának kihasználása. A Paks II által megtermelt áram ugyanis csak akkor lesz eladható, ha igazodik a piaci árakhoz, valamint minél több áramot termel az erőmű, annál több lesz a bevétele. Felsmann Balázs számításai szerint megtérülés csak extrém magas piaci áramárak és magas kihasználtság esetén várható. Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv szerint (25%-os áramár-növekedés és 85-92%-os erőmű kihasználtság) 2000 milliárd forintos veszteséget ’termel’ Paks II, a projekt tehát ráfizetéses lesz, és soha nem térül meg. (Forrás: greenfo.hu)
2016. augusztus 29-én az előzetes terveknek megfelelően helyi idő szerint 11 óra 17 perckor az indiai Kudankulam-2, 1000 MW villamos teljesítményű orosz blokk sikeresen rákapcsolódott a villamosenergia-hálózatra. A teljesitményt fokozatosan 280 MW-ra emelik, s ezt követően a különböző teljesítményszinteken elvégzendő vizsgálatokat követően érheti majd el a blokk az 50, majd pedig az év végéig a 100 százalékos teljesítményt. A Kudankulam-1 szintén orosz típusú 1000 MW teljesítményű blokkot augusztus elején adták át végérvényesen a hazai üzemeltetőnek. Az indiai-orosz atomenergetikai együttműködés pedig tovább folytatódik, hiszen a II. ütemben megépülő 2 újabb orosz blokk előkészítő földmunkái már folyamatban vannak. A III. ütemről (5. és 6. blokk) folynak a tárgyalások. Az indiai gazdaságnak egyre több versenyképes árú villamos energiára van szüksége, ezért a nukleáris tervei nagyon ambiciózusak. A jelenlegi 3,5 százalékos nukleáris részarányt a villamosenergia-termelésben 2050-re 25 százalékra kívánják növelni. (Forrás: Atomenergia Info)
Augusztus 29-e a kísérleti atomrobbantás ellenes világnap, amelynek alkalmából kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Kazahsztánban az atomfegyverek témájáról, a szemipalatinszki nukleáris tesztzóna bezárásának 25. évfordulóján. Négy évtizeddel ezelőtt az egykori Szovjetunió a mai Kazahsztán területén jelölte ki egyik nukleáris tesztzónáját. Szemej (korábbi nevén Szemipalatinszk) városának közlében 456 kísérleti atomrobbantást végeztek 1949 és 1989 között. Másfél millió kazah szenvedett a sugárszennyezéssel összefüggő rák vagy születési rendellenességek miatt, állítja az ATOM nevű antinukleáris csoport. Nem meglepő, ha függetlensége 1991-es kikiáltása után Kazahsztán az első országok egyike lett, amely lemondott az atomfegyverek bevetéséről. De a téma a mai napig a politika része. (Forrás: Euronews)
Kína szeretne érdemi piaci részesedséhez jutni a globális nukleáris energiaipar piacán, a rendelkezésére álló technológiák, illetve gyádrtási kapacitások exportja révén. Ennek szellemében találkozott a kínai állami nukleáris társaság és a szaúdi energiaügyi miniszter a közelmúltban. A kínai állami nukleáris energetikai társaság, A China National Nuclear Corp képviselői a szaúdi energiaügyi miniszterrel egyeztettek a napokban a két ország együttműködési lehetősgeiről. Kína erős ambíciója, hogy exportálja a nukleáris ipari technológiáját, berendezéseket, és részegységeket. Több milliárdos piacot lát az óriásállam ebben. Szaúd-Arábia az egyik fontos piaca lehet a kínai nukleáris iparnak - derül ki a találkozóreól kiadott szúkszavú közleményből, amelyet több hírügynökség is idéz. Azt írják, a szaúdi energiaügyi tárcavezető “üdvözölte” a kínai törekvéseket az olajnagyhatalommal való nukleáris iapri együttműködést illető. (Forrás: Energiainfo)
Az atomenergetika és annak hatósági szabályozása természetüknél fogva olyan tevékenységek, ahol minden újszerű eseményből tanulságokat lehet levonni – írja kiadványában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakosított szervezete a Nukleáris Energia Ügynökség (NEA). A Fukusimában történt atomerőmű-baleset nyomán is számos olyan konklúziót vontak le, amit aztán az NEA tagországaiban működő atomerőművek működésének biztonságosabbá tételére használtak fel. A NEA-jelentés azt vizsgálta: mit tett a NEA, illetve tagországai annak érdekében, hogy a biztonság ténylegesen javuljon? A jelentés készítői részletesen vizsgálták a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenységét ugyanúgy, mint a kutatási projekteket vagy a kommunikációt. A NEA felhívja a figyelmet a nemzetközi együttműködés szerepére a szabályozó hatóságok között, ugyanis csak ezáltal tudnak a leghatékonyabban hozzájárulni az atomerőművek biztonságának növeléséhez és ahhoz, hogy elkerülhető legyen az „önelégültség csapdája”, mely nagy mértékben hozzájárult a fukusimai atomerőmű-balesethez. (Forrás: Atomenergia Info)
Az atomenergetikának hosszú távon kétkomponensűnek kell lennie – termikus (lassú) neutronokkal működő és gyorsneutronos reaktorokra egyaránt szükség van – jelentette ki a gyorsneutronos reaktorok főkonstruktőre. Borisz Vasziljev, aki a Nyizsnyij Novgorod-i Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőirodában irányítja ezt a projektet, a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban elmondta: az orosz/szovjet atomszakemberek már ötven éve erre a felismerésre jutottak, ám a megvalósulásra csak most kínálkozik lehetőség. Vasziljev hangoztatta, hogy Oroszország most az egyetlen állam a világon, amely képes beépíteni a nukleáris energetika rendszerébe az üzemanyagciklus zárására lehetőséget teremtő gyorsneutronos reaktorokat. A következő cél az 1200 megawatt villamos teljesítményű gyorsneutronos reaktor, amelyet már kereskedelmi forgalomra is szánnak, vagyis külföldi beruházásokhoz is ajánlhat majd a Roszatom atomenergetikai konszern.(Forrás: Atomenergia Info)
Akár 16 atomerőművi blokkot kész felépíteni a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Szaúd-Arábiában – hangoztatta újságíróknak a Kreml külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohammad bin Szalman szaúdi koronaherceg találkozója előtt kifejtette: távlati lehetőség nyílik az atomenergetikai együttműködésben, megvalósul az erről 2015 júniusában aláírt kormányközi megállapodás. Az arab olajkirályság, amelynek még egyetlen atomerőműve sincs, ambiciózus nukleáris programot készül megvalósítani: 2030-ig 16 reaktort tervez felépíteni összesen 100 milliárd dolláros költséggel. A két ország atomkoordinációs bizottsága az idén tavasszal tartotta meg az első ülését, amelyen egyebek közt arról is szó volt, hogy Szaúd-Arábia érdeklődik a villamos energia előállításának és a tengervíz sótalanításának alternatív módszerei iránt. Néhány hete pedig Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter beszélt arról, hogy sugártechnológiai és sugárterápiai fejlesztésekre is orosz segítséggel készül Szaúd-Arábia. (Forrás: Atomenergia Info)
A bolgár miniszterelnök a hétvégén megerősítette, hogy kifizetik a fel nem épített belenei atomerőmű számára Oroszországtól megrendelt reaktorok árát. Bojko Boriszov kormányfő egy szófiai fórumon azt mondta: nem az a kérdés, hogy Bulgária fizet-e, vagy sem, hanem az, hogy ezt milyen ütemben tegye meg. Bulgáriát egy bírósági döntés 620 millió euró kifizetésére kötelezte, ezen felül június közepétől napi 167 ezer euró kötbért is kell fizetnie. A belenei atomerőműre 2005-ben meghirdetett tendert egy évvel később az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében az orosz cég két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű, harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A 2009-es parlamenti választások után Szófiában hatalomra került konzervatív kormány azonban befagyasztotta, majd 2012 márciusában leállította a beruházást. Az Atomsztrojekszport társaság a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbírósághoz fordult jogorvoslatért, amely megitélte a kártéritést. (Forrás: portfolio.hu)
Felhívást intézett a kormányhoz annak az energetikai vállalatnak a vezetője, amelyik szeretné felépíteni az új brit atomerőművet a Somerset-i Hinkley Point térségében. Az Orbán-kormány erre az erőműre hivatkozik Paks 2 kapcsán. Vincent de Rivaz arra kéri a brit kormányt, hagyja jóvá a beruházást. A francia energetikai óriás-vállalat, az EDF igazgatósága július végén a 18 milliárd angol font értékű atomerőmű megépítése mellett szavazott. A brit kormány azonban nem sokkal Theresa May miniszterelnöki kinevezését követően elhalasztotta a végső döntést és közölte: az erőmű megépítése mellett-és ellen szóló érvek vizsgálata még zajlik. A végső döntés megszületése heteken belül várható. (Forrás: greenfo.hu)
2030-ra történhet meg a nagy átalakulás az energiapiacon. A megtermelt energia akár 50 százaléka is származhat megújulókból majd, miközben teret nyernek az intelligens megoldások, emellett továbbra is fontos szerepük lesz a hagyományos erőműveknek. Csak ez utóbbiak segítségével lehet megteremteni a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt – mondta Lehőcz Balázs, a MET Power és Dunamenti Erőmű vezérigazgatója. A megújuló energiatermelés egységei egyre nagyobb részt hasítanak majd ki a teljes energiatermelésből. Viszont amikor nem fúj a szél, vagy nem süt a nap, akkor is meg kell tudni oldani a folyamatos energiatermelést. Illetve akkor is, ha a németországi és skóciai példánál maradva nagyon sok van ebből az energiából. Magyarán a termelés és a fogyasztás összhangjának megteremtésére van szükség. Amíg az akkumulátoros tárolási technológia nem ér el egy bizonyos fejlettségi szintet, addig kellenek a hagyományos energiatermelés fajtái is - tette hozzá a vezérigazgató. (Forrás: NRG Report)
Az Energiaklub felmérést végzett az EFOTT fesztiválon, Velencén 2016. júliusában. A kérdőíveket összesen 300, átlagosan 23 éves fiatal töltötte ki. A válaszadók 46%-a nő, 54%-a férfi volt. A felmérés eredménye szerint a fiatalok véleménye egységes, ha arról van szó, hogy milyen energetikai jövőt képzelnek el Magyarország számára: tízből nyolcan a napenergiát, heten pedig a szélenergiát jelölték meg a jövőben kívánatos energiaforrásként országunk számára. Ezzel szemben csupán a válaszadók 16%-a szerint kellene az atomenergiát használnunk a jövőben. A megkérdezett fiatalok aggályokat fogalmaztak meg az új paksi atomerőmű építésével kapcsolatban. Ezek közül a leggyakrabban emlitik a keletkező radioaktív hulladékot, az Oroszországtól való függőséget, a Duna vízminőségét és élővilágát, a magas korrupciós kockázatot, és a beruházás drágaságát. (Forrás: Energiaklub)
Magyarország az energiaellátás hosszú távú, biztonságos fenntarthatósága és a gazdasági versenyképesség érdekében nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról - jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az országos bányásznap központi ünnepségén Gyöngyösön. Aradszki András úgy fogalmazott, hogy az intenzív szakterületi egyeztetéseknek, a lehetőségek közös feltérképezésének köszönhetően jól halad a magyar bányászat jövőjének megreformálása. Szavai szerint Magyarország - az atomenergia és a megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának növelése mellett - szinten kívánja tartani a fosszilis energiaforrásokra, így a szénhidrogénekre és a lignitre alapuló energiatermelést. Valaska József, az ünnepség házigazdája, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke felidézte, hogy az erőmű biztosítja Magyarország villamosenergia-felhasználásának mintegy 15 százalékát, évente 8-9 millió tonna szenet hoz a felszínre, a társaság pedig - a beszállítókkal, alvállalkozókkal együtt - 9300 embernek ad munkát. (Forrás: Tőzsdefórum)
A 4Markets – a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia és Magyarország – nemzeti szabályozó hatóságainak, átvitelirendszer-üzemeltetőinek és a kijelölt villamosenergia-piacüzemeltetőinek vezetői a villamosenergia-piaci integráció további lehetőségeiről egyeztettek augusztus 24-én Budapesten, a MEKH székházában. A cseh-szlovák-magyar és a román másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása (4M MC) 2014 novemberében valósult meg. A megbeszélésen a résztvevők ezúttal a sikeres együttműködésük további kiterjesztési lehetőségeiről egyeztettek, melynek következő lépése lehet a szervezett villamosenergia-piacok napon belüli kereskedésű integrációja, ami piacélénkítő hatásai mellett elősegítheti az időjárásfüggő megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés piacra vezetését. (Forrás: MEKH)
Az energiaellátás kapcsán egyes ipari és szolgáltató szektorok számára a fenntarthatósági háromszög – költség, klímavédelem és ellátásbiztonság – egyik leglényegesebb eleme az utóbbi kell legyen. Éppen emiatt fontos, hogy a kórházak mindennemű energiával történő ellátása folyamatos és zavartalan legyen. Ez az a szektor, ahol a fenntarthatósági háromszög ellátásbiztonsági pontja minden egyéb paramétert felül kell, hogy írjon. A napokban a budapesti Semmelweis Egyetem Belső Klinikai Tömbjének betegeit érte kellemetlen meglepetés, amikor a villamos energia ellátásban történt zavar miatt nem volt áram a nyolcadik kerület bizonyos részein, köztük a kórházi épületekben sem. Szerencsére a súlyos műtétek nem maradtak el, több rutinbeavatkozást – a betegekkel egyeztetve – azonban elhalasztottak. (Forrás: CHIKANSPLANET)
Nem ez a legjobb időszak arra, hogy megújulókba fektessünk: az amerikai elnökválasztás kimenetele, a jövőben alkalmazott technológiák körüli kérdőjelek és a britek unióból történő kilépése mind bizonytalanságot okoz, s hatással van ezen cégek papírjainak árfolyamára, tartják az NRGreport által megkérdezett elemzők. Hosszú távon azonban érdemes számolni velük, s a hagyományos olajcégek részvényeinek is van helye a befektetési portfoliókban. (Forrás: NRG Report)
Már ma is vannak jelei annak, hogy az elektromos energia iránti igény stagnál. Lehet, hogy az egy főre eső energiafelhasználás már elérte a csúcsát - vélik a Bernstein elemzői. Ugyanakkor a teljes fogyasztás még további 30 százalékkal bővülhet a következő 40 évben (amelyben a föld lakossága is növekszik). A világ energiafelhasználása nem növekszik tovább a végtelenségig annak ellenére, hogy az emberiség létszáma és igényei bővülnek – állítják amerikai kutatók, aki azt is megsaccolták, mikor éri el az energiafogyasztás a csúcsát. Nem is olyan sokára. Nagyjából negyven év múlva az emberiség energiafelhasználása eléri csúcsát, és a fogyasztás lejtőre kerül - állítja Neil Beveridge, a Bernstein elemzője, akit a Bloomberg idéz. A szén energiacélú fogyasztása a 2020-as, az olaj hasonló felhasználása a 2030-as években tetőzhet. A földgáz és az alternatív energiahordozók előretörése folytatódni fog, igaz, a zöldenergia elterjedése több évtizedes folyamat lesz. Már ma is vannak jelei annak, hogy az elektromos energia iránti igény stagnál. Lehet, hogy az egy főre eső energiafelhasználás már elérte a csúcsát - vélik a Bernstein elemzői. Ugyanakkor a teljes fogyasztás még további 30 százalékkal bővülhet a következő 40 évben (amelyben a föld lakossága is növekszik). (Forrás: napi.hu)
Messze nem a valós helyzetet tükrözi az erőművek költségeire általánosan használt mutató, amely a kivitelezés, az üzemeltetés és a karbantartás teljes üzemidőre vetített kiadásainak összege. Pedig az (angol elnevezéséből) LCOE nevű képlet nagyon is jól használható. Remekül kalkulálható vele a létesítmény megtérülése, így az is, hogy a beruházás mekkora támogatást kaphat, és mennyibe kerülhet az árama szabályozott környezetben. Mégsincs minden rendben. Először a környezetvédők mutattak rá az 1960-as években, hogy az erőművek miatti kiadások között kellene (számszerűsítve) számon tartani az áramtermelés olyan társadalmi következményeit is, mint a levegőszennyezés, az erőműbalesetek kockázatának kezelése vagy a térségi ellátásbiztonság kérdése, emlékeztet az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége (NEA). Továbbbi gondot jelent, hogy amint romlik a piaci környezet kiszámíthatósága, úgy válik használhatatlanabbá az LCOE által mutatott (kiszámítható környezetet feltételező), teljes üzemidőre vetített költség. A harmadik probléma, hogy megugrott a nulla és teljes kapacitás között termelő, megújuló alapú erőművek termelésének súlya, főleg a nap- és szélparkoké. A támogatott megújulók miatti túlkínálat viszont olyan olcsóbbodást hozott, ami nemcsak sok gázüzemű erőművet tett életképtelenné, hanem a zöldáramtermelőket is nehéz helyzetbe hozta. A NEA két megoldást lát: agy a piacra kell bízni egy új egyensúly kialakulását, vagy kialakítani egy új rendszert, amelyben támogatnák a csak szükség esetén igénybe veendő tartalék kapacitások fenntartóit. A NEA rámutat – az áramtermelés nem lehet egyszerre olcsó és szén-dioxid-kibocsátás nélküli. (Forrás: vg.hu)
A jelenlegi 37-ről, 50 százalékre emelné termelésében a földgáz arányát a petroChina Co., és egyúttal a cég támogatja a kormány gázpiaci liberalizációs terveit. Kína igyekszik növelni akevésbbé szennyező földgáz részesedését az energiamixében, 2020-ig, legalább 10 százalékra. Ennek eredméyneként az összességében csökkenő energiaigény-növekedés mellett is csaknem 10 százalékkal emelkedett a földgázfelhasználás az első félévben. Az állami olajtársaság 30 százalékkal szeretné kibiocsátását növelni 2030-ig, jellemzően tengeri projektekből. A cég termelése 14,4 százalékban a tengeri mezőkről származott az első félévben. Ugyanakkor az első féléves összkibocsátásuk 1,4 százalékkal csökkent 2015 azonos időszakához képest, viszont a földgáztermelés 7,4 százalékos növekedést mutat ezen belül.(Forrás: Energiainfo)
Szeptember 1-jétől egyes üzemanyagok jövedéki adójának mértéke a kőolaj világpiaci árához igazodik. Ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár fölé kerül, akkor az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, az alacsonyabbnál 120,35 forint, az ólmozott benzin és a petróleum esetében pedig 124,20, illetve 129,20 forint. A változások negyedévente lépnek hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján. (Forrás: Energiainfo)
Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Mohammed bin Hamad Al Rumhit, az Ománi Szultánság olaj- és gázügyi miniszterét, és jelen volt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is. Orbán és Al Rumhit nem sokat vitatkoztak, az MTI tudósítása szerint "a találkozó legfőbb témája az Ománi Nemzeti Olajvállalat és a Mol-csoport közötti egy évtizedes sikeres együttműködés volt". Az ománi állami olajvállalatnak 7 százalékos részesedése van a Mol-ban. (Forrás: hvg.hu)
Az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) adatai szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai 2015-ben nettó 404 milliárd dolláros bevételre tettek szert az olajexportból. Ez 2004 óta a legalacsonyabb összeg. Az OPEC bevételei elsősorban az olajárak két éve tartó mélyrepülése miatt csökkentek drámaian. 2014 júniusában még 112 dollárba került egy hordó az északi-tengeri Brent alaptípusból, ma e könnyűolajfajta hordónkénti ára 50 dollár körül mozog, de az év elején megjárta a 20 dolláros szintet is. Az EIA jelentése szerint a Perzsa-öbölbeli országok, Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek gazdasága kevésbé érzi meg a gyengélkedő energiapiacokat, elsősorban azért, mert ezen országok hatalmas pénzügyi befektetésekkel ellensúlyozzák az olajpiaci bevételek visszaesését. Ezzel szemben Irak, Líbia, Nigéria, Algéria és Venezuela jóval sérülékenyebbek, nemcsak a befektetések mennyisége és a pénzügyi tervezés hiányosságai, hanem a biztonsági kockázatok miatt is. (Forrás: NRG Report)
Venezuela elnöke az olajpiac stabilizálását várja a Kőolaj-exportáló Országok Szövetségétől (OPEC) és annak új intézkedéseitől. A kőolaj világpiaci árának két évvel ezelőtti nagy zuhanása óta Venezuela többször keresett az exportáló országok között szövetségeseket a kitermelés csökkentésére, hogy így lehessen elérni az olaj árának emelkedését. Az egyik legfőbb olajnagyhatalom, Szaúd-Arábia azonban csekély szándékot mutatott erre, ráadásul a felhasználó országok stratégiai olajtartalékai miatt nehéz rövid idő alatt nagy mértékben befolyásolni a kőolaj világpiaci árát. (Forrás: Euronews)
A radikális költségcsökkentések segítették az amerikai palaolaj termelő cégeket, hogy az első igazi akadályt átugorják, a második negyedéves beszámolók a vállalatok erőteljes alkalmazkodásáról adtak visszaigazolást. Sokan már akkor kritikus nyilatkozatokat tettek az amerikai palaolaj iparágról, amikor a boom megindult, az elmúlt években pedig sorozatban adtak ki figyelmeztetést az elemzők, hogy az olajárakkal párhuzamosan a szektor is kártyavárként dől majd össze. Az idei nyár ugyanakkor azt mutatta, hogy egyelőre a pesszimista hangok nem igazolódtak be, a palaolaj termelő cégek radikális költségcsökkentéssel válaszoltak a megváltozott piaci környezetre. A látványos alkalmazkodás azt jelenti, hogy az amerikai palaolaj termelés mostanra a világ egyik legalacsonyabb költségű termelési forrása lett a Wood Mackenzie felmérése szerint. (Forrás: portfolio.hu)
Szeptember 1-én újabb 3%-kal 3 hetes mélypontra szakadt az amerikai WTI nyersolaj árfolyama, miután a vártnál jóval gyengébb amerikai feldolgozóipari aktivitási adat látott napvilágot. Ez egyébként a dollárt is megviselte az enyhülő rövid távú kamatemelési esélyek miatt, de épp ezek miatt a vezető amerikai részvényindexek egészen jól tartották magukat, sőt zárásra kettő közülük kis pluszba tudott fordulni. Az olaj mélyrepülésében a gyenge makroadat mellett annak is szerepe lehet, hogy az orosz energiaügyi miniszter ma úgy nyilatkozott: nincs szükség a kitermelési szint befagyasztására a nagy olajtermelő OPEC-országok körében, ami a túlkínálatos piac tartósabb fennmaradására utal. (Forrás: portfolio.hu)
Interjút adott Vlagyimir Putyin a ma és holnap Vlagyivosztokban megtartott Eastern Economic Forum előtt. Az orosz elnök többek között az olajpiaci kilátásokról is beszélt. Oroszország már korábban is azon az állásponton volt, hogy a világ legnagyobb olajkitermelői a mostani szinten rögzítsék a kitermelésüket, ez lesz a központi témája annak a tanácskozásnak, amit a szeptember 26-28 között megrendezésre kerülő International Energy Forum alatt tartanak az OPEC-tagországok képviselői. Putyin szerint a világ legnagyobb olajkitermelőinek kompromisszumot kell találniuk, a globális energetika szempontjából a kitermelés "befagyasztása" lenne a helyes döntés. Fontos kérdés az is, hogy mi legyen a nemzetközi szankciók alól felszabaduló Iránnal, az orosz elnök szerint lehetőséget kell adni az országnak, hogy növelhesse kitermelését. Az orosz költségvetés bevételeinek közel 40 százaléka az olaj- és gáz-eladásokból származik, az orosz gazdaság az elmúlt két évtized leghosszabb recesszióját is nagyrészt az alacsony olajárak miatt éli át. (Forrás: portfolio.hu)
Speciális tulajdonságokkal rendelkező terméket dob piacra szeptemberben a Lasselsberger-Knauf. A cég legújabb fejlesztése egy olyan halmazállapot-váltó vakolat, amelynek segítségével kánikulák idején, egyéb eszközök használata nélkül is alacsonyan lehet tartani az épületek belső hőmérsékletét - derül ki a cég kzleményéből. A Thermo °Comfort néven forgalomba kerülő fázisváltó vakolat mikrokapszulákba zárt adalékanyaga óriási mennyiségű hőenergiát képes elnyelni, miközben szerkezetében a jég olvadásához hasonló jelenség játszódik le. A halmazállapot változása hőt von el környezetéből, így a helyiség hőmérséklete addig nem emelkedik egy előre meghatározott szint fölé, amíg a folyamat véget nem ér. A vakolat egy centiméteres vastagság mellet négyzetméterenként 60-70 Wh hőenergia tárolására képes. Az éjszakai órákban, amikor a levegő ismét visszahűl, egyszerű szellőztetéssel állítható vissza az adalékanyag szilárd halmazállapota. (Forrás: Energiainfo)
Lázár János egy héttel ezelőtt bejelentette, a kormány pedig már be is nyújtotta a szélerőművek létesítéséről szóló törvényjavaslatot. A jelenleg még hatályos törvény értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal írhatta ki az új termelő kapacitások létesítéséről szóló pályázatot. Az új javaslattal ez a hatáskör kerül a kormányhoz. A Magyar Narancs épp e heti számában foglalkozott a Magyarországon működő szélerőmű-piacról. Ebben emlékeztetnek arra, hogy épp 10 évvel ezelőtt adták ki a legutolsó létesítési engedélyeket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig arról tájékoztatta a hetilapot, hogy 2020-ra Magyarországnak a villamosenergia-termelésben el kell érnie a 13 százalékos megújuló arányt, erre viszont - hangsúlyozták - az ország további szeles kapacitás nélkül is képes lesz. Azt is hozzáteszik, hogy a "magyar villamosenergia-rendszer adottságai és a nemzetközi - elsősorban német - példák alapján a tárca nem tartja indokoltnak további szélerőművek létesítését Magyarországon". (Forrás: portfolio.hu)
Kínában tényleg nem ismernek lehetetlent, külön kamiont fejlesztettek azért, hogy a hegyi szélerőművekhez fel tudják vinni az 52 méteres, 80 tonnás óriás szélturbina lapátokat. A C&C kamiongyár új promóciós videójában hatalmas szélkerekek alkatrészeit szállítják fel egy hegyi szélfarmra. A szerpentin 5,5 kilométer hosszú és a 2300 méternél magasabb Paoting hegyre vezet fel Jünnan provinciában. A flotta három kamionból áll, mindegyik egyetlen turbinalapátot szállít. Ezeket egy különleges felépítményhez rögzítik, amiket masszív hidraulika forgat és emel, amikor a terepviszonyok azt megkívánják. A videőn nyomon követhető a tökéletesen megszervezett munka, az összhang a sofőrök és koordinátorok között. A lapátokat először kistelepüléseken keresztül szállítják, ahol épülő házakat, villanyvezetékeket kerülgetnek. Majd jön a hegyi szakasz, olyan éles fordulókkal, ahol többször 180 fokot is forgatni kell az óriás rakományon, hogy ne szántsa fel a hegyoldalt. (Forrás: greenfo.hu)
Szokatlan dolog történt augusztus 7-én Skóciában, a délutáni hurrikán következtében olyan sok energiát termeltek a szélerőművek, hogy az messze meghaladta a napi szükségletet. A szélturbinák által megtermelt energia olyan nagy mértékben meghaladta az aznapi fogyasztást, hogy a skót energiahálózat-üzemeltető (National Grid) felszólította a szélfarmokat, állítsák le a turbinákat. Ha az energiakínálat túlfeszítené a hálózat kereteit, bizonyos erőműveket lekapcsolnak, ennek költségeit pedig a fogyasztók fizetik meg. Ezek a költségek az elmúlt években folyamatosan növekedtek, a National Grid 2013-ban 50 millió fontot, 2014-ben 65 millió fontot, 2015-ben pedig majdnem 100 millió fontot fizetett a szélerőmű szolgáltatóknak. A National Grid arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartásoknak még mindig kevesebb költséget jelent egy-egy napra leállítani az erőműveket, mint egy olyan energiahálózatot kiépíteni, amely a különösen szeles napokon termelhető energiamennyiséggel is meg tud birkózni, nem beszélve arról, hogy hasonló eset csak nagyon ritkán fordul elő. (Forrás: alternativenergia.hu)
Az ország második legnagyobb napelemparkjában megtermelt energia körülbelül ötszáz háztartás energiaszükségletét képes fedezni. Jelentősen, évi 6500 tonnával csökkenhet a széndioxid- kibocsátás Magyarországon az új pécsi naperőműnek köszönhetően. A tavasszal elkészült beruházás fontos állomása a magyarországi napenergia termelésnek. A zölden megtermelt villamos energiát 57 költségvetési intézménynek adják át, kedvezményes áron. Ezek között iskolák, kórházak, sport- és más intézmények is szerepelnek. A pécsi beruházás költsége 4,8 milliárd forint volt. (Forrás: hirado.hu) )
A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A Népszabadság irása szerint 2010 óta az Orbán-kormány azonos irányba mutató lépések sokaságával igyekezett szűkíteni illetve politikai befolyás alá vonni a hazai napenergiapiacot. Hogy Magyarország európai és regionális összehasonlításban is látványosan lemaradt a napenergia hasznosításában, az makro és mikroszinten is jól látható. 2015-ös adatok szerint (frissebb még nincs) nálunk a beépített napelemek összkapacitása mindössze 77 MW, miközben a kétmilliós igaz, délebbi fekvésű Szlovéniában ugyanez az adat 212 MW, tőlünk északra, Szlovákiában 538 MW, Romániában 1800 MW. (Forrás: Népszabadság)
A Tesla vezér birodalma újabb társasággal bővült. A 2,6 milliárd dollárért megvásárolt SolarCity különleges zsindelyt készít majd fotovillamos anyagból, így a háztetők teljes egészében képesek lesznek a beeső napenergiát hasznosítani. Ez egy lépéssel közelebb vihet Elon Musk álmának megvalósuláséhoz, egy teljesen más energiarendszerhez, amelyben meghatározók a zöldenergiák. Miközben a Tesla az önvezető autói tökéletesítésén dolgozik, és iygekszik visszaszerezni az elvesztett bizalmat, nemcsak óriás akkumulátorgyárat épít az Egyesült Államokban, hanem a zöldenergiára alapozott birodalmat is bővíti. Azzal számolnak, hjogy évente legalább ötmillió családi ház tetejét újíthatják fel a különleges tetőfedő anyaggal. Úgy gondolják, akinek fel kell újítani a háza tetejét, nem nagyon fog pénzt szánni, hogy még plusz szolár paneleket is elhelyezzen azon, viszont, ha ezt egy lépésben megteheti, az vonzó alternatíva lehet. (Forrás: Energiainfo)
A skóciai Shetland partjai mellett telepített árapály turbinákat kapcsoltak rá elektromos hálózatra, elsőként a világon, ami új korszakot nyithat meg az árapály energia hasznosításában. A világ első tengeri árapály turbinái, melyeket elektromos hálózathoz csatlakoztattak, a Nova Innovation nevű cég nevéhez fűződnek. Két ilyen turbina került telepítésre Shetland árapály területén, a 100 KW teljesítményű turbinákat részben a helyi Shetland Composites gyártotta. A turbinák elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy a skót szigeteken 300 háztartás áramellátását biztosítsák. A turbinákat egy 1 km hosszú tenger alatti vezeték csatlakoztatja a helyi hálózatra. Az árapály erőművek a Földet körülvevő vízburok szintváltozásából eredő energiát aknázzák ki. A hagyományos vízerőművekhez hasonlóan itt is a kezdeti költségek a magasak, amint az erőmű megépült, az árapály energia szinte ingyen van. (Forrás: portfolio..hu)
Kína és az Egyesült Államok - a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - bejelentette szombaton a hangcsoui G20-csúcstalálkozó helyszínén, hogy a pekingi és a washingtoni törvényhozás ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást, és az erről szóló dokumentumokat átadták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló országok 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 Celsius-fokos legyen. A párizsi klímamegállapodás egyébként csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Kína és az Egyesült Államok előtt 23 ország ratifikálta a dokumentumot, köztük volt Magyarország is, Európában elsőként. (Forrás: portfolio.hu)
Európa egyik legnagyobb olajtermelő országa a következő évtized közepétől nem állít ki forgalmi engedélyt simán benzines vagy diesel üzemű járművekre. Teslából már most is náluk van a legtöbb. Norvégia drasztikus intézkedéssel járna élen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben: 2025-től nem helyeznének üzembe több benzin- vagy dízelüzemű gépjárművet, csak elektromos vagy hibridhajtásúakat. Ez az elképzelés a Nemzeti Közlekedési Terv egyik lényeges pontja. Norvégia úttörő az e-mobilitásban is: a skandináv országban évek óta adókedvezményekkel és más könnyítésekkel bőkezűen támogatják az elektromos autók elterjedését. Ennek eredményeként az elektromos és plug-in hibrid autók aránya már elérte a harminc százalékot a forgalomba helyezett új kocsik között. Az elektromos autók közül a Norvégiában átszámítva 21 ezer 800 euróba (6,75 millió forint) kerülő Nissan Leaf nagyjából 200 kilométert, a négy és félszer ennyibe kerülő Tesla Model S nagyjából 500 kilométert tud megtenni egy töltéssel. Sokan ezért kizárólag városban használják az elektromos vagy plug in hibrid autójukat, hosszabb utakra dízel- vagy benzines autóval mennek. (Forrás: alternativenergia.hu)
A Hyundai 2018-ban új üzemanyagcellás modellel lép piacra, ráadásul fela annyiért, mint amennyibe a Tucson hídrogénhajtású verziója ma kerül - számolt be róla a Korea Herald. Ez lesz az a modell, amelynek érkezéséről már több, mint fél éve hallani, és amelyről tudni vélik, hogy egy sportos szabadidőautó lesz. Szakértők számításai szerint, a mai árakból kiindulva valahol 30-50 ezer dollár körül lehet majd az új modell ára, ami nem kifejezetten olcsó, de mindenképp eléárhetőbbé teszi az üzemanyagcellás erőforrást, a mai árszinthez képest. Ráadásul a hírek szerint az új hidrogénhajtású modell hatótávolsága a mai 415 kilométerről, 600 kilométerre nő. Az üzemanyagcellás technológia fejlesztése ma zömmel állami támogatásból történik, ezért is fontos lenne az elérhetőbb ár, hogy a kutatás-fejlesztési költségek valamelyes megtérülésére mutatkozzon némi remény - jegyzik meg ágazati megfigyelők. (Forrás: Energiainfo)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)