Heti hírvilág (2016. március 21 – 27.)
Az atomenergia a biztonságos energiaellátás alappillére Magyarországon, és ez hosszú távon így marad, jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, miután látogatást tett a Paksi Atomerőműben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A közlemény szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a létesítményre, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabban működik. A tárcavezető rámutatott, hogy az atomerőmű a fenntartható rezsicsökkentés, az olcsó energia garanciája, és hatékony eszköze az energiafüggőség csökkentésének. Kitért arra is, hogy az erőmű folyamatosan erőfeszítéseket tesz a biztonság és hatékonyság javítására. Utóbbi példájaként említette a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetését. Kiemelte, hogy jó ütemben halad a 3-as és 4-es blokk üzemidő-hosszabbítása is, amely további 20 évre biztosítaná a Paksi Atomerőmű működését. (Forrás: hirado.hu)
Nem kezdik meg a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat – ez derül ki abból a levélből, amit Lázár János, a kormány illetékes tagja küldött Jávor Benedeknek, a PM EP-képviselőjének. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János a PM brüsszeli képviselőjének január eleji levelére válaszolt, amelyben Jávor rákérdezett, mi az oka annak, hogy több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt" lefújtak a közelmúltban. Lázár szerint az Unió nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek. A halasztás gyökeres változást jelent a kormány hozzáállásában – egy hónappal ezelőtt az illetékesek még azt nyilatkozták, hogy az eredeti terveknek megfelelően az év közepén több százmilliárd forintot lehívnak a hitelből –, amit nehéz másként értékelni, mint hogy Orbánék is bizonytalanabbnak látják a beruházás jövőjét. (Forrás: nol.hu)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztosítéki rendszeréhez támogatást nyújtó országok számára kétévente tartanak koordinátori ülést, amelynek célja, hogy a NAÜ bemutassa a rendszer hatékony fenntartását és megerősítését célzó hosszú távú, illetve a kétéves stratégiai tervének irányait, megjelölve azokat a fejlesztendő területeket, amelyeknél számít a tagországok szakértői hozzájárulására, mérési módszerek, berendezések kifejlesztésére, képzési és anyagi lehetőségek felajánlására. A 2016. március 8-11. között tartott ülésen a magyar támogatóprogramért felelős Országos Atomenergia Hivatalt Vincze Árpád főosztályvezető és Stefánka Zsolt osztályvezető, a programban kiemelkedő szerepet játszó MTA Energiatudományi Kutatóközpontot (MTA EK) Kovács-Széles Éva és Kovács András képviselte. (Forrás: OAH)
Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója 2016. március 9-én Bécsben ünnepélyes keretek között vette át Yukiya Amano-tól, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatójától a magyar biztosítéki támogatóprogram 25. évfordulója alkalmából kiállított oklevelet. Az évfordulós ünnepségre a NAÜ, az Európai Bizottság, Japán, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közös szervezésében került sor, amelyet a NAÜ főigazgatója nyitott meg. Beszédében megköszönte a tagállamoknak a NAÜ által kifejlesztett biztosítéki rendszerhez nyújtott aktív támogatást, hangsúlyozva, hogy a rendszer működtetéséhez mindig elengedhetetlen lesz a tagállamok hatékony hozzájárulása. (Forrás: OAH)
Az OAH rendezésében 2016. március 8 és 10 között Budapesten került sor a VVER-fórum Valószínűségi Biztonsági Elemzések (PSA) Munkacsoportjának találkozójára. Az ülésen a munkacsoport új elnökének az OAH munkatársát választották. A rendezvényen a VVER-típusú atomerőműveket (a Paksi Atomerőmű is ilyen) üzemeltető országok nukleáris biztonsági hatóságaitól delegált PSA-szakértők vettek részt. A találkozó célja az volt, hogy az egyes tagországok hatósági gyakorlatának összehasonlításán keresztül olyan adathalmaz jöjjön létre, amelynek segítségével a munkacsoport tagjai meghatározhatják a nemzetközi „jó gyakorlatokat” és ez alapot szolgáltasson a további hazai jogi és hatósági keretrendszer fejlesztéséhez (Forrás: OAH)
2016. március 16-án nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatra került sor Szlovénia, Horvátország, Olaszország, Ausztria és Magyarország részvételével. A szimulált veszélyhelyzet érintette a Magyarországtól 100 kilométerre lévő Krsko Atomerőművet is. Az OECD Nukleáris Energia Ügynökség (OECD NEA) 1993 óta rendszeresen megrendezi INEX néven a tagállamok részvételével zajló, nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatát. A gyakorlat sikeres volt, az információáramlás jól működött mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A későbbiekben részletes értékelő jelentés készül, amelyet az OECD NEA számára is megküld az OAH. (Forrás: OAH)
Nem vett részt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a paksi bővítési megállapodások előkészítésében és véleményezésében – derült ki egy LMP-s írásbeli kérdésre adott kormányzati válaszból. Csakhogy a vonatkozó jogszabályok szerint a nukleáris hatóságot nem lehetett volna kihagyni az ügyletből: az, hogy az OAH szakmai kompetenciájára nem tartottak igényt, egyértelműen az ügylet politikai jellegére utal. „Az OAH-nak nincs törvényben előírt kötelezettsége a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény előkészítésében való részvételre" – ezt a választ adta Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára az LMP-s Szél Bernadett írásbeli kérdésére, amiben a képviselő aziránt érdeklődött, hogy hogyan maradhatott ki a nukleáris hatóság az atomerőmű-bővítésből. (Forrás: nol.hu)
Idén február végén a Magyarországra látogató Ali Akbar Szálehi iráni alelnök, az iráni Atomenergiai Szervezet vezetője kilátásba helyezett egy országaink közötti tudományos együttműködést, melynek célja kis teljesítményű atomreaktorok kifejlesztése lenne. Az iráni Atomenergiai Szervezet vezetője a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásában arról beszélt, hogy magyar és iráni kutatók kis teljesítményű (25 megawatt) nukleáris reaktorokat fejleszthetnének ki. Az iráni politikus – aki nem mellesleg korábbi külügyminiszter, illetve az egyik főtárgyaló volt az atomalkuval kapcsolatban – úgy vélte, hogy a kisebb atomreaktorok jelentik a jövőt, és különösen jó piacuk lehet Ázsiában és Afrikában, illetve főleg az olyan nagy területű országokban, mint amilyen Irán is. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Horváth Ákos elmondta, hogy korábban is felmerült kisebb egységteljesítményű reaktorok építésének ötlete. Ezek egyik célja lokális áram-, illetve hőtermelés távoli körzetek számára, például Szibériában, vagy a tengervíz sótalanítása olyan, ivóvízben szegény országokban, ahol a villamosenergia-hálózat nem túl fejlett. Teljesen más megközelítés is felmerült az utóbbi időben az Egyesült Államokban, ahol a kis és közepes teljesítményű reaktorok létesítése jelentősen csökkentené a beruházó üzleti kockázatát a rövidebb ideig lekötött és jóval kisebb tőke miatt. Az egyelőre tehát bizonytalan, hogy a kisreaktorok mekkora üzletet jelenthetnének, a lehetőség mindenesetre adott. Az MTA tájékoztatása szerint Szálehi felvetése nyomán a konkrét együttműködés területei még csak most körvonalazódnak, és a budapesti iráni nagykövetség is a kapcsolatfelvétel első lépéseiről tudott beszámolni. (Forrás: mno.hu)
Magyar delegáció utazott Fehéroroszországba annak érdekben, hogy az épülő Belarusz Atomerőmű építésével és a beruházáshoz kapcsolódó területfejlesztési feladatokkal kapcsolatban tájékozódjanak. Az atomerőmű két VVER-1200 típusú blokkjának a kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad, így az első blokk 2018-ban, a második pedig 2020-ban állhat majd a villamosenergia-termelés szolgálatába. Magyarország számára különösen fontos az előzetes tájékozódás és felkészülés, hiszen a paksi telephelyen építendő két új orosz nukleáris blokk is ugyanilyen típusú lesz. (Forrás: AtomenergiaInfo)
A TEK a stratégiai csomópontokat is őrzi a jövőben, így például a paksi atomerőművet – nyilatkozta Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója az MTI-nek, miután robbantások történtek a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a városközpontban. Hajdu János közölte, hogy a Magyarország területére ideiglenesen kihirdetett kettes terrorfokozat miatt a TEK-esek fokozottan vannak jelen azokon a közterületeken, amelyeket a rendőrség eddig is védett, így a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a pályaudvarokon és a belvárosban. (Forrás: Paksi Hirnök)
Hosszú interjút közölt a Fidesz-kormány egykori környezetvédelmi államtitkárával, Illés Zoltánnal a nyomtatott Figyelő. A politikus sokat beszél szakmai kérdésekről is, szerinte Paks II-t sosem fogják beüzemelni, olyan lesz ez az ügy, mint a szocialistáknak volt Bős-Nagymaros. Szerinte szélerőművekre lenne szükség, 7000 szélkerék már optimálisan kiválthatná az új atomerőművet. (Forrás: 444.hu)
Helyére került a kínai Tianwan-4 beruházás reaktor tartálya. A beruházás 2013 szeptemberében kezdődött meg és a tervek szerint az új, negyedik blokk 2017 első negyedévében kezdheti meg kereskedelmi üzemét. A most építés alatt álló orosz VVER-1000 V-428M típusú Tianwan-4 blokk 1060 MW teljesítményű lesz. A telephelyen már 2007 óta üzemel két, ugyancsak orosz típusú reaktor, a harmadik blokk átadása pedig a tervek szerint már 2016 első felében várható. A reaktortartály 323 tonnás, hossza közel 11, az átmérője pedig 4,5 méter átmérőjű. A tianwani telephelyre 2016. február 27-én érkezett meg. A 2007 óta üzemelő Tianwan 1 és 2 blokkba a világon először került beépítésre és alkalmazásra az úgynevezett „zónafogó”, „olvadékcsapda”, amely azt a célt szolgálja, hogy ez a blokktípus képes legyen kezelni egy zónaolvadással járó esetleges balesetet is, azaz képes legyen arra, hogy a zónaolvadékban megállítsa a reakciót és az olvadékot a szerkezeten belül tartsa. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Világszerte küzdenek a dilemmával, miként biztosítsák egy-egy ország energiaszükségletét. Az atomerőművek mellett és azok ellen is rengeteg érv szól, az 1986-os csernobili, majd a 2011-es fukusimai reaktorbaleset nyomán ismét kiújultak a viták a nukleáris energia használatáról. Németország 2022-ig valamennyi atomerőműve leállítását tervezi, a kőolajat teljes egészében importálni kényszerülő Japán viszont a fukusimai katasztrófa ellenére a nukleáris reaktorok egy részének újraindítását fontolgatja. Nagy-Britanniában áprilisban dőlhet el, húsz évnyi szünet után épül-e újabb atomerőmű. Az Európai Unió teljes energiaszükségletének csaknem harmadát, 27 százalékát az atomenergia biztosítja, az Egyesült Államokban 20 százalék körüli az arány. Az EU területén összesen 131 atomreaktor működik, 15 tagország támaszkodik nukleáris energiára. Egy Eurobarometer-felmérés szerint a az európai polgárok véleménye élesen megoszlik: 44 százaléka támogatta, míg 45 százaléka ellenezte a nukleáris energia használatát. (Forrás: Népszava Online)
Jó hír az uránszektornak, hogy egy jelentés szerint a világ legnagyobb uránbányáiban a termelési feltételek javulóban vannak. Ezt a következtetés vonta le a CRU által végzett vizsgálat, amely azt találta, hogy az uránbányászatban a költségek általános csökkenése figyelhető meg. 2015 során az átlagos súlyozott bányatelephelyi költségek fontonként (kb. 045 kg) 1 dollárral csökkentek. Ennek oka az US dollár leértékelődése olyan kulcsfontosságú országokban, mint Kazahsztán, Ausztrália és Kanada. Emellett szerepet játszott az ipar hatékonyságának növekedése és az olyan anyagok árcsökkenése, mint a kénsav és a dízelüzemanyag. A CRU jelentése aláhúzza, hogy 2010 óta első alkalommal csökkentek az urán kitermelési költségek, ami azt mutatja, hogy az ágazat kezd megszabadulni a költségnyomástól. Ily módon a legtöbb kitermelő már nyereségessé vált, a jelenlegi alacsony eladási árak ellenére is. A bányák 80 százalékának költségei most kisebbek, mint a spot árak, és 94 százalékában pedig alacsonyabbak a ráfordítások, mint a szerződések árak. (Forrás: CRU)
A La Derniere Heure nevű belga napilap arról számolt be, hogy Charleroi városban megölték egy belga atomerőmű egyik biztonsági őrét. Az eset két nappal a robbantások után történt. Az őr éppen a kutyájával sétált, amikor rátámadtak, lelőtték, majd ellopták a doeli atomerőműbe szóló belépőkártyáját. A belga hatóságok korábban már közölték, hogy vizsgálataik szerint a terroristák az atomlétesítményeket is potenciális célpontként kezelik. A brüsszeli öngyilkos robbantók, Khalid és Ibrahim El Bakraoui atomerőművek ellen is tervezett támadást, az ő előkészületeiket a párizsi merénylő, Salah Abdeslam segítette. A testvérek rejtett kamerával figyelték meg a belga nukleáris kutatási program igazgatóját, a több napnyi felvételt egy másik gyanúsított lakásában tartott razzia során találták meg a rendőrök. (Forrás: HVG)
Atomerőművet akartak megtámadni a brüsszeli terroristák. A brüsszeli repülőtéri robbantást elkövető terrorista sejt tagjai egy nukleáris erőmű elleni támadásra készültek – írja a Daily Mail. Az Iszlám Államhoz kapcsolódó csoport tagjainak lakásán 12 órányi videofelvételt találtak egy belga atomerőműről. A terroristák az atomerőművekért felelős tisztviselő után is kémkedtek; lehet, hogy emberrablásra készültek, amelynek segítségével bejuthattak volna a létesítménybe. A belga atomenergia-program igazgatójának lakásáról is többórás felvételeket készítettek. Az ehhez használt kamerát egy bokorban rejtették el. A felfedezést követően a belga és francia nukleáris létesítmények fegyveres őrizetet kaptak. Hasonló merénylettervekről már februárban voltak információk, akkor a párizsi mészárlást elkövető csoporthoz köthetően; ez is erősíti a gyanút, hogy a párizsi és a brüsszeli merényletek elkövetői kapcsolatban álltak. Egyes feltételezések szerint a brüsszeli robbantásokat éppen azért követték el, mert a Párizs után elindult nyomozás során a terroristák körül szorulni kezdett a hurok. (Forrás: hvg.hu)
Brit hajókra tették azt a tetemes mennyiségű, 331 kilónyi plutóniumot, amelyet Japánból küldenek az Egyesült Államokba. A szigetországban maradt még 11 tonna. Két brit hajó érkezett Japánba, hogy egy amerikai–japán kétoldalú kormányközi megállapodás keretében az ország legjelentősebb nukleáris kutatóintézetéből elszállítson 331 kilogramm plutóniumot az Egyesült Államokba – jelentette a Kyodo hírügynökség. A plutóniumot – kutatási célra – Japán nagyobbrészt az Egyesült Államoktól, kisebbrészt Franciaországtól kapta, és egy 2014-es amerikai–japán megállapodás alapján a washingtoni kormány Savannah River Site nevű dél-karolinai nukleáris tárolóhelyére kell szállítani. Az ügyről egyéb részleteket a japán illetékesek nem árultak el biztonsági okokra hivatkozva. Japán francia segítséggel már az 1990-es években elkezdett építeni egy jelentős újrafeldolgozó üzemet, de műszaki és biztonsági akadályok miatt ez még mindig nem készült el, és a legutóbbi terv szerint csak 2018-tól fog működni. (Forrás: HVG)
Az időjárás lassan megváltoztatja az amerikaiak globális felmelegedéssel kapcsolatos véleményét. A Gallup új kutatása szerint folyamatosan nő az aggodalom az amerikai lakosságban is a klímaváltozás saját életükre gyakorolt hatását illetően, sőt 15 év óta a legtöbben vélik azt is, hogy ennek az emberi tevékenység a fő oka. A Gallup ugyancsak szembeötlő változást mért az amerikaiak atomenergiához fűződő viszonyában. Az intézet 1994-óta nézi az USA lakosságának véleményét e kérdésben, de először fordult elő, hogy a többség ellenségesen állt a nukleáris energia felhasználásához. Konkrétan 54 százalék ellenzi az atomenergiát, miközben csak 44 százalékuk pártolja azt. Különösen jelentős az egy év óta tapasztalt változás, hiszen 11 százalékkal nőtt az elutasítók aránya és hét százalékkal csökkent a támogatóké. A New York Times-ban megjelent írás szerint azonban e nagy változás hátterében inkább az alacsony energiaárak állnak, mint a Fukushima által okozott sokk. (Forrás: nol.hu)
A magyar-orosz ipari együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a kormánynak vissza kell szereznie bizonyos orosz piaci pozíciókat a magyar vállalatok számára - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy sajtótájékoztatón, miután az orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel tárgyalt. Szijjártó Péter jelezte azt is az orosz ipari miniszternek, hogy a Mol nyitott a további együttműködésre Oroszországban, kitermelési és kutatási területen. Jelenleg a magyar olajvállalat tevékenységének 6,5 százaléka köthető Oroszországhoz, fontos területet jelent, szeretnék ezt tovább mélyíteni - mondta. Kérdésre válaszolva közölte: a paksi beruházás, ami a magyar energiabiztonság, és az alacsony rezsiköltségek garanciája - az elhatározott menetrendeknek megfelelően halad, az európai intézményekkel minden kérdést tisztáztak. A tárgyalásokon csak említés szintjén került elő, a projektben minden a megállapodásnak megfelelően halad. (Forrás: kormany.hu)
Magyarország benyújtotta pályázatát a Nemzetközi Energia Ügynökség kormányzótanácsa jövő évi miniszteri szintű ülésének megrendezésére - közölte Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára Párizsban a szervezet idei kormányülését követően. A több ezer fős Budapestre tervezett rendezvény pályázatát az államtitkár elmondása szerint nagy örömmel fogadták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó energetikai szervezet tagállamai. A magyar kormány elképzelései szerint egy nagyon kiemelt európai esemény lenne a találkozó, amelynek megrendezéséről néhány héten belül dönthet a szervezet. Mikola István szerint Magyarország számára azért is fontos egy ilyen esemény, mert "energia szempontból érzékeny ország vagyunk, a diverzifikációban vagyunk érdekeltek, ezért minden olyan lehetőséget meg kell ragadnunk, amely a tartós energiaellátásunkat szolgálja". (Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium)
Összesen 89,1 milliárd forint értékben két energetikai felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében önkormányzati energetikai fejlesztésekre - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t. A pályázat célja az épületek saját energiaigényének megújuló forrásokból nyert energiával történő kielégítése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését szolgálják. A fejlesztések eredményeképpen helyi termelési folyamatok is beindulnak, így közvetetten új munkahelyek jönnek létre - mondta. (Forrás: NGM)
A magyar szénhidrogénbe fektetők nyolcszor annyit költöttek el, mint az autógyárak, a Magyar Szénhidrogén Társasággal mégsem köt olyan stratégiai partnerséget az állam, mint az autógyárakkal - mondta az NRGreport-nak adott interjújában Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője, egykori energetikai helyettes államtitkár, aki szerint van potenciál a szénbányák újranyitásában. A szakember arról is beszélt: az atomenergia pártján áll, de szerinte Paks 2 bővítésének háttere egyáltalán nem átlátható, finanszírozása nem megtérülő, fenntarthatósága nem egyértelmű. Három szénhidrogén koncesszió után, melyet sikeresnek ítélt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén tavasszal újabb bányászati koncessziók kiírását tervezi.
A szivattyús-energiatározós erőmű a rendszer méretű energetikával foglalkozó hazai szakemberek egy része számára maga a Szent Grál. Villamosenergia-rendszerünk rugalmasabb lenne általa, de mivel nincs, az építkezés maga hozza igazán lázba a kormányzati politikát. Ezért kerül elő a téma időről időre, még ha a végén – eddig legalábbis – mindig oda is jutottunk, hogy kiderült: nálunk ehhez nincsenek meg a feltételek. Újra visszalopnák a szivattyús-energiatározós (szet) erőművek gondolatát a szakmai közbeszédbe – derül ki indirekt módon egy vg.hu cikkből. E szerint a Paks II. projektet előkészítő vizsgálatok arra jutottak, hogy noha ilyen létesítmény nélkül is megoldható a szükséges szabályozás, „mindazonáltal egy szet nagyon hasznos lehet” – olvasható a cikkben. Már a szóba jöhető helyszínek is előkerültek: a Dunakanyarban lévő Prédikálószék és a zempléni Sima község térsége. (Forrás: hvg.hu)
Az európai villamosenergia piac teljes átalakítására lesz szükség a meglévő problémák kezeléséhez. A mai, alapjaiban a piacnyitást szolgáló modell kialakításakor ugyanis két fontos szempontot nem vettek figyelembe, az ellátásbiztonságot és a károsanyag kibocsátás csökkentését – áll egyebek mellett az Energia Világtanács World Energy Focus című kiadványában. Az elemzők és vezetők véleményére hivatkozva az európai energiapiac befektetési, fejlesztési válságának okait boncolgatják az elemzésben, amelynek szerzői emlékeztetnek, az európai energiapiaci szabályozás ma nem felel meg a közösség céljainak. A mai modell ugyanis képtelen jól integrálni a különböző megoldásokat, a rohamosan növekvő megújuló bázisú termelést, az energiatárolást, a nukleáris erőműveket, és a széndioxid elnyeletésre alapozott megoldásokat. A piaci szakértők jelentős része egyetért abban, hogy a problémák, amelyek ma gátolják a befektetéseket és a fejlődést, alapvetően struktúrálisak. Emlékeztetnek, hogy ma az európai piacon van jelen a legnagyobb mennyiségő zöldenergia, amelyeknek határköltsége gyakorlatilag nulla, és növekvő részesedésével lassan lenullázza a hagyományos energiatermelés nyereségét is. Ez azonban általános, a megújuló energiaforrásokra is kiterjedő beruházási válságot eredményez. (Forrás: Energiainfo)
A jelenleg is működő széntüzelésű erőművek annyi vizet használnak fel, amennyi egymilliárd ember ellátására elegendő, és - ha az épülő erőművek is beállnak a termelésbe, ez a szám megduplázódik. Egy a Greenpeace megbízásáből készített elemzés szerint ráadásul a meglévő erőművek 44, az épülő erőművek 45 százaléka vízhiányos területen helyezkedik el - írja a Guardian. A Viz Világnapján közzétett kutatás a világ jelenleg is működő 8359 erőművét, valamint a tervezés és építés alatt lévő erőműveket vizsgálta. Ezeknél az erőműveknél a vizet egyrészt az elektromos áram előállítása, másrészt a szén bányászata során használják. A kutatás szerint a működő erőművek 44, a tervezett erőművek 45 százaléka olyan területen áll, vagy olyan területre tervezik, ahol jelenleg is nagy gond a vízhiány, és ahol a vízfelhasználásnak komoly hatása van az ökoszisztémára. A tervezett erőművek egynegyede pedig olyan régióban kapna helyet, ahol jelentős probléma az édesvíz hiánya, és ahol a felasználás üteme gyorsabb, mint a vízkészlet természetes feltöltődése. A Greenpeace egy úgynevezett vörös listára gyűjtötte össze ezeket a veszélyeztetett területeket. (Forrás: NGReport)
100 éve először nem használ szenet áram előállításához Skócia. Az Edinburghtól északra lévő Longannet erőmű utolsó négy generátorát lekapcsolták. Az erőmű Európa legnagyobbja volt, amikor 1969-ben beüzemelték – összesen 2400 megawattnyi áramot volt képes termelni – írta a CNBC. A szén volt Skócia meghatározó áramtermelő energiahordozója, a Longannet bezárása azonban egy korszak végét jelenti – egy évszázada először Skóciában nem származik majd szén égetéséből előállított elektromos áram, nyilatkozta Hugh Finlay, a Scottish Power igazgatója. A társaság a spanyol Iberdrola tulajdonában van, egykor fél tucat szénerőművet üzemeltettek, ma már földgázzal és szélerőművekkel termelnek áramot. A skót kormányzat igen ambiciózus tervekkel, 2020-ra teljes egészében megújuló forrásokkal kívánja fedezni áramszükségletét. Az atomenergia használatát visszautasítják, ezzel az Egyesült Királyság energiamixével szemben állnak. (Forrás: CNBC)
Belépett a földgáz kiskereskedelmi piacra a vállalkozások számára eddig csak villamos energiát értékesítő MVM Partner Zrt., az MVM csoporthoz tartozó társaság elsősorban a közép- és nagyvállalatokat szeretné elérni. A cég tájékoztatása szerint földgázpiaci termékekkel egészül ki az MVM Partner eddigi, főként a villamosenergia-piacra fókuszáló portfóliója. Az energiakereskedő társaság március közepétől keresi meg ajánlatával meglévő és leendő partnereit, a földgázpiaci szolgáltatását pedig a következő, 2016. október 1-jén induló gázévtől vehetik igénybe a nem lakossági ügyfelek. (Forrás: Energiainfo)
Az oroszok készek megépíteni egy, a gázukat Dél-Európába szállító vezetéket a Fekete-tenger alján a Déli Áramlat bukása ellenére. Moszkva olyan projekteket dolgoz ki és egyeztet potenciális partnerekkel, amelyek alapján egy a Déli Áramlathoz hasonló gázvezetéket építene, ha az Európai Bizottság belemenne - nyilatkozta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója aláírt egy emlékeztetőt egy ilyen, a Fekete-tenger alatt Görögországba és Olaszországba gázt szállító projektről az olasz Edison és a görög DEPA céggel. Ez a török-görög-olasz gázrendszert összekapcsoló Poseidon (ITGI - Interconnector Turkey-Greece-Italy) projektet használná fel, amiről 2005 óta folytatnak tárgyalásokat, és eredeti célja azeri gáz szállítása volt Olaszországba. (Forrás: napi.hu)
Az orosz kormánynak egyelőre nem áll szándékában engedélyezni a magánvállalatoknak, hogy csővezetéken közvetlenül szállíthassanak földgázt Európába - közölte Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes. Ez azt jelenti, hogy fenntartják a Gazprom monopóliumát, a csak szerényebb mennyiségű kivitelt lehetővé tevő cseppfolyósított földgáz kivitelére engedélyt pedig egyedi döntés alapján kaphatnak a cégek. A politikus nyilatkozatában arra reagált, hogy a Novatek és a Rosznyefty ismét engedélyt kért az általuk kitermelt földgáz csövön való exportálására Európába, miután sikeresen folyamodtak jóváhagyásért a cseppfolyósított gázuk kivitelére. (Forrás: napi.hu)
Az olajárak stagnálására számítanbak az EnergiaInfo szakmai felmérésében válaszadó iparági vezetők 2016 első félévében. Úgy vélik, hogy a fekete arany a 30-35 dolláros sávban fog mozogni az év első felében. A stagnálást leginkább az iráni olaj megjelenésével indokolták a felmérésben résztvevő szakemberek. Az elemzői konszenzus szerint a gázerőművek visszatéréshez az európai árampaicra, még nem elég alacsonyak a földgázárak. A válaszadók mindössze 25 százaléka válaszolt úgy, hogy az olajárak lassú emelkedése várható a világőpiacon, 75 százalék stagnálást valószínűsít. A megkérdezettek 25 százaléka 25-30, 75 százaléka viszont 30-35 dolláros olajárral kalkulál június végéig. Abban megoszlanak a vélemények, hogy vajon az amerikai palagáztermelők kiszállnak-e, vagy legalábbis kell-e tömeges kiszállásukra számítani, ha tartósan 30 dolláron marad az olajár. (Forrás: Energiainfo)
Az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA - Energy Information Administration) legfrissebb jelentése szerint mérföldkőhöz érkezett el a palaolaj kitermelés az Egyesült Államokban, most már a teljes kitermelés több mint felét teszi ki. Ez azért is nagyon meglepő adat, mert 2000-ben még alig 2%-kát tette ki a teljes kitermelésnek a hidraulikus repesztéssel kinyert olaj. A jelentés megállapítása azért is nagyon fontos, mert nemrég az IEA azt közölte, hogy jövőre éri el mélypontját az amerikai palaolaj-kitermelés. A fracking (hidrauikus repesztés) eljárással az USA olajkitermelése gyorsabban tudott növekedni, mint bármikor történelme során, állapította meg az IEA. Az elmúlt évtizedben a kitermelés szintje közel megduplázódott, globális szinten az USA csak Szaúd-Arábia és Oroszország mögé szorul. Ez az amerikai növekedés is hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg túlkínálat van a világpiacon. A többlet miatt a 2014-ben csúcsra járatott olajárak óriási, 75%-os zuhanást hajtottak végre. A Nasdaq energiaszektor-elemző csapatának tagja, Tamar Essner szerint az olajárak jelenleg azért állnak ott, ahol, mert a palaolaj ilyen karriert futott be. Ez teljesen megváltoztatta az árazási paradigmát, mondta a szakember.(Forrás: NGReport)
Hetven százalékot zuhant a PetroChina nyeresége 2015-ben: az előző évi 107 milliárdról 35 milliárd jüanra, azaz 5,4 milliárd dollárra olvadt profit a megroppant energiaáraknak tudható be. Emellett 3,8 milliárd dollár értékű leírást is végrehajtottak Kína legnagyobb olaj- és gázkitermelő cégénél, amelynek árbevétele 24 százalékkal, 1725 milliárd jüanra esett vissza. Az állami többségi tulajdonú vállalat részvényárfolyama a hírre 4,3 százalékkal esett a hongkongi tőzsdén, ezzel 37 százalékosra bővítve az utóbbi egy évben elszenvedett értékvesztését. Az irányadó HangSeng index eközben csak 17 százalékkal gyengült. A piaci értéke alapján az Exxon Mobil mögött a második legértékesebb olajvállalatának számító PetroChina behúzza a féket, átmenetileg leállítja a kitermelést a mai áron reménytelenül veszteségesen működő mezőin. (Forrás: Világgazdaság)
Peter Berg és Mark Wahlberg "valós események" trilógiájának középső darabja - az Afganisztánban játszódó háborús akciófilm, A túlélő és a bostoni maratonon történt robbantásokat körbejáró Patriots Day előtt - minden idők egyik legnagyobb olajfúrótorony-katasztrófáját dolgozza fel. 2010. április 20-án, a Louisiana partjaitól nem messze létesült Deepwater Horizon olajfúrótorony felrobbant közel tucatnyi embert megölve és még annál is többet megsebesítve. Az ezt követő három hónapban férfiak és nők éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy megakadályozzák a feltörő olaj szivárgását, mielőtt a balesetből ökológiai katasztrófa lesz. (Forrás: IGN)
A helyi önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok energetikai korszerűsítését, megújuló energiaforrások kiaknázását 90 milliárd forinttal támogató két újabb pályázat jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) - derül ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményekből. A támogatási kérelmeket konzorciumi formában is be lehet adni. A megvalósítás helyszíne a kevésbé fejlett régiók településeire terjed ki. A támogatási kérelmek benyújtására 2016. április 22-től lesz lehetőségük a pályázóknak. A Széchenyi 2020 keretében két új pályázat jelent meg "Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése" TOP-3.2.1-15 "Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében" TOP-3.2.2-15. (Forrás: portfolio.hu)
A szélből nyert energia mennyisége folyamatosan nő Magyarországon, a nemzetközi tendenciákhoz hasonló robbanásszerű növekedésről nem beszélhetünk. Nem is várható drasztikus növekedés, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint kormányzati engedélyre van szükség szélfarmok telepítésére, ám ilyen jóváhagyást 2006 óta nem adtak ki. Magyarországon a szélerőműveknél jóval elterjedtebb a biomassza, a megújuló energiatermelés 72 százalékban származik ebből az erőműtípusból. (Forrás: NGReport)
A norvég Statoil bejelentette: egy lítium akkumulátor alapú tárolórendszer kiépítését tervezi a világ első lebegő szélerőmű-telepén Skócia partjainál - számol be a CNBC. Ha sikerülne a szélenergia által termelt áramot eltárolni, az hosszútávon megváltoztatná a megújulók jövedelmezőségét, így azok szélesebb körben is vonzóvá válhatnának. Az új rendszert, amely a Batwind nevet viseli, a cég több egyetemmel és beszállítóval közösen fejleszti majd ki, miután aláírták a skót kormánnyal a megállapodást. A rendszert 2018 végéig hozzák létre, kezdeti kapacitása pedig több mint 2 millió iPhonéval ér majd fel. Mivel a megújuló energiaforrások, mint a nap, illetve a szél, nem biztosítják folyamatosan az energiát, ezért a tárolás létfontosságú kérdés az alacsony-széndioxidkibocsátásra és a megújulókra való áttérés szempontjából a jövőben. (Forrás: portfolio.hu)
A nemrég bejelentett 13. kínai ötéves tervben drasztikus CO2-csökkentési cél szerepel, illetve az abból következő brutális szélenergia kapacitás növelés, amit az idei évre (is) belengettek. A tavalyi ígéreten már túljutottak - megcsinálták. Azt tervezi Kína, hogy az idei évben megnöveli a szélenergia kapacitását. Ez eddig rendben is van, mivel az ázsiai ország Egyesült Államokkal vívott harcainak egyike éppen a megújuló energiatermelő kapacitások dinamikus installálása - legyen szó napenergiáról, vagy szélről. Az azonban hajmeresztő, hogy a tervek szerint 2016-ban 22 százalékkal emelnék feljebb a beépített szélenergiatermelő kapacitások szintjét - erről határozott a kormány, és ezt a kínai energiahivatal be is jelentette -, mivel a kínaiak eddig sem voltak kispályások: a tavalyi globális, 63 GW méretű iparági kapacitásbővülésnek csaknem a felét (30,5 GW) Kína adta. Ezzel meg is előzte az EU-t, mivel a teljes beépített kapacitásuk így 145,1 GW lett, szemben az európai uniós tagországok összesített 141,6 gigawattjával. (Forrás: orientpress.hu)
A legutóbbi olajár-ingadozások után ideje gondolkozni a szinte csak az olaj exportjára építő országoknak, miből fognak élni, ha egyszer az olajkorszak véget ér. Miből élhetne Szaúd-Arábia az olaj után? Bármilyen meglepő is, de az energia exportjából. Az országnak van hatalmas, jórészt lakatlan (és lakhatatlan) területe, végtelen napsütés napkeltétől napnyugtáig, és rengeteg homok. Mit lehet ezzel kezdeni? A gigantikus terület nem kis részén naperőműveket építeni, és az ehhez szükséges napelemek előállításának egyik alapanyaga, a homok is helyben van. Így az ország szinte korlátlan elektromos energiát állíthatna elő, és ezt exportálhatná. Al-Naimi, szaüdi olajminiszter szerint azért nem kell attól félni, hogy az olajkorszak hamarabb lezárulna, mint 50 év, mindazonáltal úgy gondolja, hogy országának 2040-ig 54 gigawatt naperőmű kapacitást kellene kiépítenie. A technika fejlődését nehéz előre jelezni, az elektromos energia szállítása és tárolása gyorsan fejlődő ágazat. Amúgy is jórészt ettől fog függni, hogy mikor cseng le az olajkorszak, pontosabban attól, hogy mikor jutunk el az olyan elektromos autókig, melyek legalább ugyanazt tudják, mint a jelenlegi belsőégésűek. A becslések széles skálán mozognak, 2040-re 25-50 százalék közé teszik az elektromos autók arányát az összes eladott járművön belül. Ha ez megvalósul, akkor 25-30 év múlva a jelenleg autózásra felhasznált olaj negyede-fele fölöslegessé válik, ami az olajexportőrök helyzetét már tartósan megnehezíti, ugyanakkor a megújuló energia iránti keresletet erősen megnöveli. A szaúdi miniszter jövőképe nem légből kapott. (Forrás:Privátbankár)
A megújuló energiák piaca robbanásszerűen növekszik, ez a trend várhatóan folytatódni fog. Milyen lehetőségeket tartogat ez az európai vállalatoknak, milyen technológiákra van szükségük a japán cégeknek? Egy úszó napelem-farmot mutatott be az Euronews, Kobe mellett – az itt termelt áramot az ország nagy szolgáltatói veszik át. A technológiát egy francia középvállalkozás, a Ciel et Terre – Ég és Föld – alkalmazta a helyi körülményekre. Japánban az elektromos energia nagyon drága, viszont sok a napsütés – mondja Neige Bréant, a cég sales menedzsere. – Ugyanakkor sok a hegyvidék, a talajon nagyon bonyolult és költséges lenne napenergia-farmokat létrehozni, miközben rengeteg a szabad vízfelület. Ez elképesztő potenciált jelent , ami az úszó napenergia-farmokat illeti. A jövő hónapban liberalizálják a japán energiapiacot. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a japánok, akik híresen környezettudatosak, maguk választhatják meg az áramszolgáltatójukat. Emiatt a szakértők szerint a cégek növelni foják a napenergia arányát a portfóliójukban. A párizsi klímakonferencián Japán azt vállalta, hogy az üvegházi gázkibocsátását huszonhat százalékkal csökkenti 2030-ig – ami azt jelenti, hogy a megújuló energiaszektor hosszú, virágzó időszak elé néz a szigetországban. (Forrás: Euronews)
Egy éves ultimátumot kapott a világ egyik legnagyobb naperőműve Kaliforniában, miután öt évvel megnyitása óta is csak kétharmadát termeli a remélt árammenyiségnek, és tömegével égeti meg a felette elszálló madarakat. Hatalmas ékszerként ragyog a Mojave-sivatagban hatvanöt kilométerre Las Vegastól az Ivanpah naperőmű. A telep 173 ezer ívelt tükre három, egyenként 150 méter magas toronyra koncentrálja a napsugarakat; itt egy óriás bojlerben vizet forralnak és gőzturbinával termelik az áramot. A tükröket számítógépes rendszer forgatja, ezáltal folyamatosan követhetik a nap járását. A 2,2 milliárd dolláros projekt már 2011-ben elindult, Obama elnök akkor azt mondta: 140 ezer kaliforniai háztartást láthat el árammal a telep, amely a maga nemében akkor a legnagyobb volt a világon. A sikertörténet azonban csak az avató ünnepségig tartott. Az első éveiben az erőmű gyakorlatilag próbaüzemben működött, majd 2014-ben a remélt 1000 gigawatt órának kevesebb mint felét, 2015-ben pedig nagyjából kétharmadát termelte meg. Népszerűségét tovább tépázta, hogy hamar kiderült, az Ivanpah valóságos madárgyilkos: évente nagyjából 3500 madarat öl meg, többségüket elevenen megsüti, amikor a tükrök és a tornyok között helyenként 500 fokosra felhevülő légtérbe berepülnek. (Forrás: hirado.hu)
Még 2013-ban az önkormányzat részvételével alakult meg a Kecskeméti Termálrendszer Kft., amelynek elsődleges feladata geotermális hőtermelési rendszer kiépítése, a városi távfűtőhálózat ellátása megújuló geotermikus energiával, valamint a jelenlegi gázkazán kapacitás részbeni kiváltása. A rendszer kiépítéséhez visszasajtoló és kitermelő kutak létesítésére, a hővezeték nyomvonalának kijelölésére van szükség. A cég a Beretvás közhöz közel talált erre alkalmas területeket, amelyek magántulajdonban vannak. A közgyűlésre készült előterjesztés szerint a terület tulajdonosa úgy tud a projekthez kapcsolódni, ha kompenzációképpen a geotermikus energiakitermelő-hasznosító területek közvetlen közelében egy hulladék hőt hasznosító minta öko-lakópark létesítését a településrendezési terv lehetővé teszi. A beruházások érdekében döntött a közgyűlés a módosításról, amelynek eredményeként különleges beépítésre nem szánt területek és falusias lakóterület alakul ki. Az öko-lakópark csak megújuló energiák hasznosításával működne, a fűtési rendszert és meleg vizet a geotermikus hulladék hővel biztosítanák, az elektromos energiát pedig napelemekkel, saját rendszerrel, akkumulátorokkal, a közcélú villamos hálózat igénybevétele nélkül. (Forrás: BAON)
Legalább négyféle szabályozási eszközre szükség lenne a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ (REKK) szerint, hogy Magyarország teljesíteni tudja a megújuló források 14,6 százalékos arányára vonatkozó 2020-as vállalását. A számítások szerint legalább 21 petajoulenyi zöldenergia hiányzik még, hogy Magyarország elérje 2020-as célját. Ennek egy részét a közlekedési szektorban meg lehet teremteni, viszont elengedhetetlenül szükség lesz egyrészt a távhő árszabályozás rendebetételére, mert a jelenlegi rendszer kiszámíthatatlan és átláthatatlan, ezért a bankok nem finanszíroznak távhőberuházásokat, pedig ebben a szektorban komoly potenciál van. Szükség van a meglévő uniós beruházási források hatékony felhasználására is. (Forrás: Energiainfo)
Az új közlekedési stratégia értelmében Norvégiában 2025 után már csak elektromos- és hidrogénmeghajtású autókat lehet majd forgalomba helyezni. Norvégia már most is elektromos autó nagyhatalom: minden negyedik új autó már elektromos hajtással közlekedik. Ez a hatása annak, hogy jelentős adókedvezmények vannak az e-autókra, illetve a buszsávot is szabad használniuk, ezen kívül pedig az ilyen járművekkel még ingyenesen is parkolhatnak. De úgy tűnik, ez csak a kezdet, írja a német Manager Magazin internetes kiadása. kilenc év múlva az új nemzeti közlekedési stratégia értelmében már nem fognak benzin- és dízel üzemű autókat forgalomba állítani. (Forrás: HVG)
A Wallis kantonban található Sitten két vezető nélküli minibuszt helyez üzembe a közeljövőben - írja az sg.hu. Az elektromos meghajtású járműveket a Navya nevű francia cég gyártja, 4,80 méter hosszúak, 2,05 méter szélesek, míg a magasságuk 2,60 méter. A buszok 11 ülő- és négy állóhellyel rendelkeznek, azonban a gyártó ajánlásai alapján az az ideális, ha a forgalomban másfajta kiosztással, csak nyolc ülőhelyet használnak. Az új közlekedési eszközöket Sitten városa, a Post Auto Schweiz AG és a flottamenedzsment-szoftvereket fejlesztő Best Mile közösen üzemelteti majd.
A kenyai Rift Valley nem csak gyönyörű táj, de a nyolcadik legnagyobb geotermikus energiatermelő hely a világon. A geotermikus energia megújuló energiaforrás, vulkanikusan aktív vidékeken a föld hőjéből termelnek áramot. Az Olkaria erőmű a Kenyai Áramtermelő Vállalat, (Kengen), Japán, és más nemzetközi partnerek közös projektje, amely lassan kezd termőre fordulni. Az Olkaria projektnek két fő célja van: az energiatermelés és a környezet megőrzése. Négy erőmű épült a Hell’s Gate nemzeti park szívében, amely számos ritka állatfaj élőhelye. A teljes létesítmény energiatermelő kapacitása 514 megawatt, kenyai mérnökök működtetik, akiket a feladatra az erőművek építése közben képeztek ki. (Forrás: Euronews)
Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról a Mol hosszú futamidejű adósságának osztályzati kilátását a Fitch Ratings. Azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a magyar olajipari vállalat várhatóan az alacsony olajárak ellenére is képes lesz fenntartani konzervatív pénzügyi profilját. A nemzetközi hitelminősítő a kilátás javításával egy időben megerősítette a Mol "BBB mínusz" - a magyar szuverén adósosztályzatnál egy fokozattal jobb - hosszú futamú besorolását. A lépéshez fűzött londoni elemzésében a Fitch kiemeli azt az előrejelzését, hogy jóllehet a Mol nettó adósságállománya az idén emelkedhet, de szabadkészpénz-forgalmi egyenlegének hiánya valószínűleg mérsékelt és kezelhető marad, ellentétben az olajpiac sok más integrált profilú szereplőjének e pénzügyi mutatójával. (Forrás: NGReport)
A nemzeti közműszolgáltatás részeként működő FŐGÁZ megkezdte a felkészülést, hogy a MEKH kijelölő határozata alapján legkésőbb 2016. október 1-jétől a TIGÁZ Zrt. mintegy 1,2 millió egyetemes szolgáltatásra jogosult földgázfelhasználója számára biztosítsa a folyamatos földgázellátást - derül ki az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. közleményéből. A Nemzeti Közművekhez tartozó évszázados szaktudással rendelkező FŐGÁZ az elmúlt időszak sikeresen lezárt tranzakcióval és integrációs folyamataival kellő tapasztalatot gyűjtött ahhoz, hogy a kitűzött határidőre megvalósítsa a TIGÁZ 1,2 millió lakossági földgázfogyasztójának átvételét és biztonságos ellátását. Az ország hamarosan egyetlen lakossági földgázszolgáltatójaként kiemelten fontos számunkra, hogy továbbra is kiérdemeljük a fogyasztóink elégedettségét, ezért alapszolgáltatásunkon felül folyamatosan új kényelmi megoldásokat biztosítsunk meglévő és leendő ügyfeleink részére. A célunk az, hogy a FŐGÁZ-ról mindig a magas szolgáltatási színvonal jusson eszünkbe – mondta Králik Gábor, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója. (Forrás: 24.hu)
Óriási autóipari beruházás jöhet Gödre. Akkumulátorgyár telepítését tervezi a Samsung a Pest megyei Gödön - írta a Magyar Idők, Tuzson Bencére, a körzet országgyűlési képviselőjére hivatkozva. A Samsung korábban képcsőgyárat üzemeltetett a telephelyen, és bár az ipari trendek változásával ezzel a tevékenységgel felhagyott a koreai cég, a gyárat megtartotta. A politikus tájékoztatása szerint jelenleg is folynak előkészítő tárgyalások, amelyek azt célozzák, hogy a Samsung Európába telepítsen akkumulátorgyártó tevékenységet. Az autógyártásban egyre nagyobb szerepük lesz az akkumulátoroknak. A Pulse News több meg nem nevezett iparági forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Samsung nemrég delegációt küldött Magyarországra az itt esetleg felépülő új üzemmel kapcsolatban, ahol elektromos autókhoz gyártanának akkutelepeket. Értesüléseik szerint azért hozna létre európai gyártóbázist a koreai vállalt, hogy közelebb kerüljön az elektromos autók gyorsan fejlődő itteni piacához. (Forrás: napi.hu)
Az Apple beszállítói és a bérgyártói még nem, de az Apple-üzletek és -adatközpontok már most is szinte kizárólag megújuló energiával üzemelnek. A cél: a "szinte" mihamarabbi eltüntetése. Az Apple-bejelentések kapcsán mindenki az új, kisebb, erősebb iPhone bűvöletébe került, pedig volna itt azért még egy fontos dolog: a cég globális működése ma már 93 százalékban megújuló energiából biztosított. Az kisebb gikszer csupán a kijelentéssel, hogy mindebbe egyáltalán nem értendő bele a kínai gyártás egésze, de ettől még Lisa Jackson, a cég alelnöke büszkén mondhatta, hogy nincs már messze az Apple-től, hogy kizárólag zöldenergiával működjenek.(Forrás: HVG)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)