Heti hírvilág (2016. március 14 – 20.)
Magyarországon - a hazai híradások tükrében - sokan gondolhatják azt, hogy az „Energiewende” („zöld fordulat”) ügyében teljes a konszenzus Németországban. Pedig valójában sokkal árnyaltabb a helyzet. Legutóbb épp a Frankfurter Allgemeine Zeitung a fukushimai baleset évfordulóján tette mérlegre a német kormány döntését: miért nem terjed jobban, miért nem népszerűbb az „Energiewende” a nagyvilágban? A német kormányzat 2011-ben, a fukushimai balesetet követően azt tűzte ki célul, hogy 2022-ig teljesen megszűnik az atomenergia felhasználása az országban. A fukushimai baleset után sebtiben bezárt idősebb német blokkok mellett a többi nukleáris egység (jelenleg 8 blokk) üzemben maradt. Amíg 2011-ben a német áramszükséglet 23 százalékát biztosították atomerőművek, addig az arány 2015-ben még mindig 14 százalék volt – vagyis Németország áramellátásában a „zöld fordulat” ellenére a mai napig jelentős szerepet játszanak a nukleáris létesítmények. A FAZ cikke kiemeli: ha nő az atomenergia szerepe a jövőben, kevesebb káros gáz (pl. szén-dioxid) kerül a bolygó légkörébe. Jelenleg 65 atomerőművet építenek a világban, a legtöbbet Kínában – 2020-ban már 58 GW atomerőművi kapacitás áll majd az ázsiai országban rendelkezésre. A német lap szerint ezzel Kína növeli az ellátásbiztonságot, ráadásul olcsón és tisztán tud áramot termelni a nukleáris létesítményeiben, (Forrás: Láncreakció blog)
Miniszteri elismerésben részesült Bajsz József, a paksi atomerőmű minőségfelügyeleti főosztályának vezetője. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetést március 17-én a nemzeti fejlesztési miniszter adta át eredményes és példamutató tevékenységéért. Bajsz József 1977 óta dolgozik a Paksi Atomerőműben. 2003 óta vezeti a Biztonsági Igazgatóság Minőségfelügyeleti Főosztályát. Pályafutása során több, az atomerőmű biztonságos és megbízható üzemeltetése szempontjából fontos munkakörben dolgozott. Többek között részt vett a Paksi Atomerőmű 1. blokkjának energetikai indításában is. Munkájával a hazai és nemzetközi nukleáris szakmában is elismerést vívott ki. Aktívan közreműködik a Magyar Nukleáris Társaság munkájában. Gyakori résztvevője a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakmai fórumainak, dolgozott az Atomerőművet Üzemeltetők Világszövetsége működésének beindításában, koordinálta a VVER-erőművek szakmai együttműködését, részt vesz az Eurelectric munkájában. Több mint 20 nemzetközi atomerőművi vizsgálatban közreműködött szakértőként Kínától az Egyesült Államokig. A társaságcsoportból szintén miniszteri elismerésben részesült Papp Katalin, az MVM Zrt. vagyon- és portfóliókezelési osztályvezetője. (Forrás: Paksi Hirnök)
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából az OAH két munkatársa, Vígh Ildikó és Zsoldos Jenő Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott, amelyet ünnepélyes keretek között Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter adott át. Vígh Ildikó az Országos Atomenergia Hivatal megalapítása óta, már 25 éve segíti különböző pozíciókban a hivatal sikeres működését, mind adminisztratív, mind műszaki feladatok elvégzésével. Zsoldos Jenő 1994 óta dolgozik az Országos Atomenergia Hivatal Paksi Kirendeltségénél nukleáris biztonsági felügyelőként. Szakterülete a reaktorfizika, elismert szakértője az atomreaktorok és a nukleáris üzemanyag biztonságának.(Forrás: OAH)
Nagy várakozásokkal érkezett, megnyugtató válaszokkal távozott a paksi atomerőműből Hirt Ferenc, a FIDESZ-KDNP frakcióját erősítő országgyűlési képviselő. Amit hallottam és láttam megnyugtatott, büszkék lehetünk az atomerőműre és az ott dolgozókra – foglalta össze benyomásait. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az elmúlt év kiemelkedő termelési és egyéb eredményeiről, a nemrég befejeződött WANO-vizsgálat konklúzióiról tájékoztatta a képviselőt, akinek azt is elmondta, hogy a paksi atomerőműben a munkalégkör, a hangulat megfelelő ahhoz, hogy biztonságosan, az eddigi biztonsági szintet növelve tudják működtetni a létesítményt. Hirt Ferenc beszélt arról, hogy szerinte óriási létjogosultsága van az atomenergiának, amely a „teljes támogatását” élvezi, mert káros anyag kibocsátása nélkül, versenyképes áron, megbízhatóan, folyamatosan képes nagy mennyiségű áram előállítására. A képviselő azt mondta, nagyon sok a tévhit, neki is sok kérdése volt, de a most kapott válaszokat a hétköznapokban és a parlamentben is tudja hasznosítani. Hozzátette, maga is, a frakció is azon dolgozik, hogy az erőmű kapacitását fenntartsák. (Forrás: teol.hu)
A Nemzetgazdasági Minisztériumban folyik a jövő évi költségvetés tervezetének kidolgozása, ami április végére a kormány elé, majd májusban már a parlament asztalára kerülhet - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A nullás költségvetésről szólva Varga Mihály elmondta: azt szeretnék elérni, hogy az állam hiány nélkül tevékenykedjen, a közkiadások (a honvédelem, az egészségügy és a környezetvédelem) külső piacok hitele nélkül működjenek. Leszögezte: úgy kell a nulla százalékos hiányt elérni, hogy lehetőség szerint a 3 százalék körüli tartományban maradjon a GDP-növekedés, ne álljanak le a beruházások - például a paksi atomerőmű, a Budapest-Belgrád vasútvonal -, mert akkor növekedési oldalon lesz veszteség, és kevesebb munkahely jön létre. (Forrás: Népszava Online)
A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat valóban úgy oldja fel az eddig az EU által is bírált titkolózást, hogy gyakorlatilag változatlanul hagyja a szöveget. A jelenleg még hatályos szöveg úgy szól, hogy 30 évig nem ismerhetők meg azok az adatok, amelyek a 2011-ben hozott információs törvény 27. paragrafusa, második bekezdésének b) és h) pontjába ütköznek. A módosítás pedig így szól: az említett két pont szerinti nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemei tulajdonhoz fűződő jogot sértő információk lesznek titkosak 30 évig. Az információs törvény említett 27. paragrafus második bekezdésének a két pontja így szól: "A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - a törvény b) nemzetbiztonsági érdekből; h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja." Tehát a módosítás nem tesz mást, mint az eddigi két - tiltó - pontra nem csak utal, hanem közli annak a szövegét is. A törvényjavaslat kimondja még azt is, hogy a módosított szabályokat, az azok hatálybalépésekor folyamatban lévő, közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítésére vonatkozó eljárásokban is alkalmazni kell. Ez nem értelmezhető másképpen, mint ami titkos volt eddig, az titkos marad a jövőben is. (Forrás: napi.hu)
Azokat, akik Pakson fektetnek be, foglalkoztatnak munkaerőt és az adójukat is itt fizetik, megilleti a tájékoztatás arról, miként gazdálkodik a város a befizetett pénzzel – mondta el Süli János a nagyadózók számára tartott fogadáson a Prelátusban. Paks polgármestere a város előtt álló feladatokról és az önkormányzat gazdálkodásáról tájékoztatta vendégeit. A legjelentősebb tételt fizető MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t Szinger Csaba gazdasági igazgató képviselte a találkozón, aki elmondta: jól működő a kapcsolat a cég és a város között, folyamatosan egyeztetik a terveket, lehetőségeket. Szinger Csaba arról is beszélt, hogy az atomenergia veszélyes üzem, ebből adódóan számukra a nyugalom és a biztonság mindenek feletti. – Az atomerőműnek az az érdeke, hogy az itt dolgozók biztonságban érezzék magukat, ehhez viszont egy olyan háttér kell, amit a város biztosít. A nyugalomhoz hozzátartozik a szociális ellátási rendszer, a közbiztonság, a városkép, az, hogy itt jó élni. Ha ez megvan, akkor a munkavállalók nyugodtak, tudnak dolgozni, és az üzemeltetés is biztonságos – fogalmazott. (Forrás: Paksi Hirnök)
Parlamenti eseti bizottság létrehozását javasolja Heringes Anita országgyűlési képviselő (MSZP) a két új erőművi blokk létesítése előkészítésének és megvalósításának országgyűlési felügyelete érdekében. Javaslata szerint a tizenegy, külön térítésben nem részesülő tagból álló bizottság nyomon követné az előkészítéssel kapcsolatos jogi, műszaki-gazdasági elemzési, engedélyezési, biztonsági, környezetvédelmi, hulladékkezelési és tárolási feladatokat, vizsgálná a finanszírozási hátteret, azt, hogy a kormányzati kommunikációban megígért 40%-os hazai beszállítói és kivitelezői részvételi arány teljesül-e. Foglalkozna a térségfejlesztési és képzési területtel, a beszállítói tenderrel, feladata lenne a társadalmi elfogadás és a kommunikáció elősegítése és a hatóságokkal, az érintett civil, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás. (Forrás: Paksi Hirnök)
Jávor Benedekkel, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselőjével közöl interjút a 24.hu a paksi bővítésről és a legfrissebb brüsszeli hírekről. Az interjúban Jávor Benedek utalt arra, hogy a bizottság versenyjogi konzultációja február elején zárult le. Jelenleg az eredmények értékelése zajlik, utána indul a versenyjogi eljárás. Itt azt vizsgálják, hogy van-e állami támogatás a projektben. Ha van, akkor nyitnak egy újabb vizsgálati szakaszt, amelyben megnézik, hogy ez jóváhagyható-e. Azt még nem tudjuk, ez pontosan hogyan fog lezajlani. Az uniós ellenőrzési procedúra lassan és megfontoltan zajlik - mondta a képviselő. (Forrás: 24.hu)
A Leningrádi Atomerőmű II. lesz a referenciaprojekt az új paksi energiablokkok számára – közölte a napokban a kivitelező Roszatomra hivatkozva a RIA Novosztyi hírügynökség. A nol.hu szerint a bejelentés azt jelenti, hogy az Orbán-kormány egy olyan reaktortípust kíván Magyarországra telepíteni, amely még sehol a világon nem üzemel – így üzemeltetési tapasztalatok sem állnak rendelkezésre a működéséről –, ráadásul egy olyan beruházásról van szó, amely az európainál lényegesen enyhébb orosz műszaki és nukleáris biztonsági előírásokat sem képes teljesíteni. Az irás idézi Viktor Petrovics Alejnyikovot, a Leningrád Atomerőmű volt munkatársát, aki az erőmű két új reaktorának építéséről tett közzé ijesztő részleteket és információkat, amelyek alapján a Green World nevű szervezet nyílt levélben fordult az orosz hatóságokhoz, azonnali vizsgálatot sürgetve. A felvetésre közleményben reagált a ROSZATOM, amelyben a cég azt állítja, nem igazolódtak a Leningrádi Atomerőmű II-es kiépítését érő vádak. „A Leningrádi atomerőmű II-es kiépítési területén egyetlen egy lényeges szabálysértés sem történt. Kisebb szabálysértések előfordulnak, amelyek bármilyen más, nagy volumenű, több ezres dolgozói létszámot feltételező építkezés esetében is vannak. Ezeket regisztrálják és a szokásos rend szerint megszüntetik. (Forrás: nol.hu)
Iránnak a következő tíz évben kilenc áramtermelő atomreaktort kell felépítenie, hogy erőműveinek összteljesítménye elérje a százezer megawattot – jelentette be a teheráni atomenergetikai felügyelet helyettes vezetője, egyben szóvivője, Behruz Kamalvandi. Az IRNA iráni hírügynökség által idézett szavai szerint ebben az időszakban a jelenlegi nyolcról 12 százalékra kellene nőnie az atom részesedésének az ország energiatermelésében. Az energetikai minisztérium 2015-ös kimutatása szerint a közép-ázsiai ország teljes erőmű-kapacitása most 73 ezer megawatt. Az új atomerőművek építésébe Teherán készen áll hazai magántőkét és külföldi befektetőket is bevonni. Mint Kamalvandi elmondta, azóta, hogy január közepén feloldották az Iránt addig sújtó nemzetközi szankciókat, számos atomerőmű-építési ajánlatot kaptak külföldről, különböző finanszírozási és hitelfeltételekkel. Az eddigi egyetlen iráni atomerőművet, a buseri 1. számú reaktorblokkot a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern szakemberei építették fel. A második energiablokkon a tervek szerint még az idén márciusban, a harmadikon pedig két éven belül kezdődik meg a munka – ugyancsak orosz közreműködéssel. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Az orosz-török kapcsolatok megromlása ellenére még az idén megkezdődik Törökországban az akkuyui atomerőmű építése, méghozzá orosz szakemberek irányításával, részvételével – közölte az ankarai energetikai minisztérium. A tárca közleménye szerint nem mondtak le a beruházásról, és az eredeti terveknek megfelelően 2020-ra várható a létesítmény befejezése, bár ez az időpont feltehetőleg csak az első reaktorblokkra vonatkozik. Az akkuyui erőműbe négy, egyenként 1200 megawattos, VVER nyomottvizes reaktort terveznek. Az építésükről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. A létesítmény lesz az első olyan atomerőmű a világon, amely build-own-operate (BOO), azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd. Vagyis a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern beruházásában épül, és a kész reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is a jórészt az orosz atomóriás leányvállalatai által alkotott projekttársaság, az Akkuyu Nuclear lesz. Törökország pedig a reaktorok beindítását követő 15 évre kötelezettséget vállal meghatározott mennyiségű, ott termelt áram rögzített árú felvásárlására. A beruházás értékét 20 milliárd dollár körülire becsülik. (Forrás: AtomenergiaInfo)
A brit kormány kitart amellett a terv mellett, hogy több mint harminc év után új atomerőművet építsenek a szigetországban, a Somerset grófságbeli Hinkley Pointban. A miniszterelnöki szóvivő nemrég kijelentette: továbbra is támogatják a fővállalkozóként az EDF francia állami többségű energetikai társaság nevével fémjelzett projektet. Az Európai Bizottság közben áldását adta arra a megállapodásra, amelyet még tavaly októberben kínai partnereivel kötött az EDF a beruházás finanszírozásáról. Ennek értelmében az ázsiai ország cégei, élükön a China General Nuclear Power Corporaton (CGN) állami atomenergetikai óriásvállalattal, beszállnak a beruházásba, és – mint az AFP hírügynökség jelentette – Brüsszel szerint ez nem gátolja a piaci versenyt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy várhatóan 24,5 milliárd fontba kerül a Hinkley Point-i létesítmény, amelynek építéséről még 2013-ban állapodott meg a brit kormány és az EDF. London nem száll be ugyan pénzzel a projektbe, de garantálja a befektetőknek, hogy 35 éven át megawattóránként 92 fontért, vagyis a jelenlegi piaci ár kétszereséért veszi át az ott termelt áramot. (Forrás: AtomenenergiaInfo)
Kínában a világ első Westinghouse AP1000 típusú nukleáris reaktora az eredeti menetrendhez képest 3, azaz három év csúszással, csak 2017 júniusában kezdheti meg a működését. A második ilyen blokk pedig csak 2017 decemberében. „A beruházás 3 év késésben van. Az eredeti tervek szerint 2013 decemberében már el kellett volna készülnie az első blokknak, de erre egyszerűen nem volt lehetőség, mivel a kulcsfontosságú berendezések nem álltak rendelkezésre” – mondta Sun Qin a kínai nemzeti nukleáris vállalat (China National Nuclear Corporation) vezetője. A Westinghouse által tervezett 3. generációs reaktor építését sújtja a kulcsfontosságú berendezések tervezési hibáiból adódó jelentős késés. Például a két blokk számára szükséges hűtővízszivattyúk csak a tavalyi év végén érkeztek meg a telephelyre. A konkurens harmadik generációs Európai Nyomottvizes Reaktor (EPR) hasonló problémákkal szembesül, így ezek a projektek szintén jelentős késésben vannak Finnországban, Franciaországban és Kínában is. Kínának továbbra is nagyon ambiciózusak a tervei az új nukleáris kapacitások létesítését illetően, hiszen jelenleg 24 új blokk építése van folyamatban mintegy 24 000 MW villamos teljesíménnyel. A jövőt pedig úgy képzelik el, hogy 2020-ra a beépített nukleáris kapacitás eléri az 58 000, 2030-ig pedig a 150 000 MW értéket. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Svédország az idén négymillió koronával (csaknem 133 millió forinttal) támogatja az oroszországi atomerőműveket üzemeltető társaság, a Roszenergoatom és a svéd sugárvédelmi hatóság (SSM) együttműködését. A pénzt elsősorban a Leningrádi és a Kolai Atomerőmű biztonságának erősítésére fordítják. Az együttműködés már több mint két évtizedre nyúlik vissza, és számos projektet közösen finanszíroznak – közölte a Roszatom állami nukleáris energetikai konszernhez tartozó orosz társaság. A Leningrádi Atomerőműben a minap megtartott értekezleten a 2016-os programokat egyeztették. Tor Stenberg, az SSM képviselője elmondta, hogy az idén az együttműködés a biztonságra, a létesítmények fizikai védelmének erősítésére, a radioaktív hulladékok kezelésére, valamint az atomlétesítmények üzemen kívül helyezésére összpontosít. Az atomerőmű-korszerűsítés keretében új műszerek, így az atomberendezések nehezen hozzáférhető részeinek műszaki vizsgálatához használható, újgenerációs videoendoszkópok beszerzését is tervezik. (Forrás: AtomenergiaInfo)
A kisebb teljesítményű berendezések tartós energiaellátását biztosító „atomelemek” új technológiáját dolgozták ki orosz kutatók. Az Acél és Ötvözetek Moszkvai Intézete (MISZiSZ) nevű kutatóegyetem, a Moszkvai Fizikai Műszaki Intézet (MFTI) és egy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó társaság, a Lucs együttműködésében azon dolgoznak, hogy nikkel-63-as izotóp alapján hozzanak létre energiaforrást, amelyet az orvostudománytól az űrkutatásig, a szívritmus-szabályozóktól a kozmikus járművekig számos területen lehetne hasznosítani. A nikkel-63 tulajdonságai alkalmassá teszik arra, hogy miniatürizált, biztonságos, kis teljesítményű, ám hosszú időn, akár több mint ötven éven át működő, úgynevezett bétavoltaikus elemet készítsenek a segítségével – írja a RIA Novosztyi hírügynökség a kutatásról kiadott összefoglalójában. Ilyen izotóp azonban a természetben nem létezik, ezért az előállításához atomreaktorban nikkel-62 izotópot vetnek alá neutronsugárzásnak, majd radiokémiai eljárásokkal és gázcentrifugákban kezelik tovább. (Forrás: AtomenergiaInfo)
A BN-800 típusú orosz gyorsneutronos reaktor üzembiztosan üzemel, hiszen a február eleji 50 százalékos névleges teljesítményt – a mindenre kiterjedő vizsgálatok és tesztek sikeres elvégzését követően – február végére már közel 70 százalékra növelték. A következő cél a 85 százalékos teljesítményszint elérése. Ezt követően pedig a gyorsneutronos reaktor május végéig érheti el a névleges, 100 százalékos teljesítményt, azaz a 800 MW villamos teljesítményt. Így lehetőség nyílik majd arra, hogy 2016 nyarán már a maximális terhelésen tudják majd folyamatosan üzemeltetni és tesztelni a berendezéseket és a rendszereket. E technológia tudományos jelentőség abban rejlik, hogy elősegítheti a kiégett nukleáris üzemanyagok újrafeldolgozását ezáltal pedig jelentősen csökkenhető a végleges elhelyezésre kerülő hulladékok mennyisége. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Az európai uniós országok, köztük Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére hívták fel a figyelmet az előadók a Policy Solutions és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja budapesti konferenciáján. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az "Oroszország az európai energiapiacon" címmel rendezett fórumon a menekültválság mellett az energiafüggőséget nevezte Európa legégetőbb, legizgalmasabb problémájának. Úgy vélte: Oroszország önmagában kockázatot jelent Magyarország és az Európai Unió számára, és ez részben energiapiaci folyamatokon keresztül "kúszik be" az EU-ba. Szerinte ez a kockázat nem szűkíthető le a gázpiaci függőségre, viszont ennek felismerése hiányzik az európai és a magyar döntéshozatalból. A gázpiaci függőség mellett a nukleáris függőségre, valamint az orosz cégek energiapiaci tulajdonosi jelenlétére hívta fel a figyelmet, például a gáztározók esetében. (Forrás: WebRádió)
Oroszország az energiapiacon keresztül kimutathatóan beavatkozik egyes EU-tagállamok kül-, bel- és energiapolitikájába – hangzott el az Oroszország az európai energiapiacon című, az Európai Bizottság budapesti képviseletén megrendezett konferencián. Az elhangzottak szerint az egyoldalú orosz energiafüggés súlyos biztonsági kockázat, amire az EU-nak egyelőre nincs válasza. Léteznek működő kelet-európai stratégiák az orosz energiafüggőség csökkentésére, Magyarország azonban semmilyen eszközzel nem igyekszik mérsékelni a kitettségét – fogalmazott Boros Tamás, a Policy Solutions (PS) igazgatója, akinek a cége a Zöldek EP-frakciójával közösen szervezte a konferenciát. Boros szerint a fukusimai katasztrófa óta a fejlett világban mindenütt csökken a kereslet az atomenergia iránt, az orosz gáz viszont továbbra is meghatározó az európai ellátásban, 39 százalékos részesedéssel. Az oroszországi energiaimportnak leginkább a kelet-közép-európai országok vannak kiszolgáltatva, átlagosan 75-100 százalékos importhányaddal. (Forrás: nol.hu)
A továbbra is életveszélyes nukleáris erőműben dolgozó robotok technológiájára alapozva új Szilícium-völgyet építene az öt évvel ezelőtti atomkatasztrófa távolabbi környezetében Fukusima prefektúra vezetősége. Ez az egyetlen esély a padlóra került tartomány felélesztésére. A japán kormány egymilliárd dolláros támogatásának felhasználásával a szigetország "innovációs tengerpartjaként" akarja életre kelteni a 2011. márciusi nukleáris katasztrófában megsemmisült atomerőmű környékét Fukusima prefektúra helyi önkormányzata - derül ki a Bloomberg tudósításából. A sugárzás szintje a létesítményben jelenleg is halálos és a tartomány hét százaléka - az erőmű 15-20 kilométeres környezete - hosszú időre lakhatatlanná vált. Sajátos módon azonban éppen ez a körülmény adta a mentőprogram ötletét. Az elmúlt öt évben ugyanis különleges technológiákat kellett kifejleszteni az ember számára megközelíthetetlen részek elérésére. A szennyezett területen kígyóként és motorcsónakként mozgó robotok végeznek vizsgálatokat a vízzel elárasztott, életveszélyes reaktorokon. (Forrás: napi.hu)
Nagy bajba kerülhet a következő években a Gazprom, mivel a felpörgő amerikai LNG ára versenyképes lesz az orosz gáz árával. A cég nem akar árversenyt, de európai piaci részesedését sem akarja elveszteni - ha az oroszok nem tudják feloldani az ellentétet végül a nyakukon maradhat a gázkincsük. Az orosz gáz állami exportőre, a Gazprom évtizedeken át jelentős versenytárs nélkül mozgott az európai gázpiacon, ám az alternatív energia felhasználásának kibontakozása és a környezetszennyező, de olcsó szén mint alternatív forrás megjelenése aláásta a cég hagyományos piacát. Emellett a Nyugat és Oroszország Ukrajnával kapcsolatos ellentétei politikai okot adtak az EU-s országoknak arra, hogy alternatív gázforrások után nézzenek. Ebben a helyzetben hoz változást az amerikai és ausztrál LNG-kivitel felfutása és a világgazdasági helyzet változása. Az amerikai ár három részből tevődik össze. A helyi piaci árból (Henry Hub), a szállításból és gáz halmazállapot-változásainak költségéből. A Henry Hub jelenleg 1,6 dollár/millió BTU, mai a továbbítással járó kiadásokkal 3,30 dollárra megy fel. Ha az előbbi visszaállna a 2015-ös átlagára, 2,60 dollárra, akkor az utóbbi 4,54 dollárra nőne. Eközben az orosz gáz európai ára ebben a mértékegységben a Gazprom becslése szerint 6,80 dollár/millió BTU volt tavaly. (Forrás: napi.hu)
A négy visegrádi ország felszólította az Európai Bizottságot: vizsgálja felül, hogy az Északi Áramlat II. projekt összhangban van-e az európai szabályokkal - közölte Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter Prágában, miután megbeszélést folytatott svéd hivatali kollégájával, Margot Walströmmel. Zaorálek szerint a V4-ek a projekttel kapcsolatban megismételték korábbi kifogásaikat. "Ez egy új kritika megfogalmazása az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban, amely megduplázná az Oroszországból Európába szállított földgáz mennyiségét" - mondta Zaorálek újságíróknak. "Megismételtük kifogásainkat, és azt követeljük, hogy vizsgálják meg, mennyire van a projekt összhangban az európai energetikai unió kiépítésével" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Az Európai Bizottságnak címzett felhívást cseh részről Bohuslav Sobotka miniszterelnök írta alá - jegyezte meg. (Forrás: Energiainfo)
Az ÉszakiÁramlat-2 gázvezeték olyan kereskedelmi projekt, amelyet Oroszország támogatni szándékozik, és ellenzi az Európai Unióval folytatott energetikai párbeszéd átpolitizálását - jelentette ki Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes Moszkvában a TASZSZ-nak. Meskov arra reagált, hogy a Reuters értesülése szerint a V4-tagállamok, a három balti ország és Románia vezetői az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez intézett levelükben tiltakoztak az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítése ellen. Az üzenet aláírói szerint a projekt végrehajtása "potenciálisan destabilizáló geopolitikai következményekhez" vezetne. A projekt megvalósítása a New European Pipeline AG. elnevezésű társaság feladata lesz, amelyből a Gazprom 50, a többi cég pedig 10-10 százalékban részesedik. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. (Forrás: Tőzsdefórum)
A Gazprom vezette Északi Áramlat 2 konzorcium nem várva meg a Balti-tengeri új gázvezeték beruházására az engedélyt, lezárta a tendert 2,2 millió tonna csővezeték megrendelésére. Ez szükséges a tenger alján futó két, 2,5 ezer kilométeres vezeték megépítéséhez, amelyek Oroszországból Németországba szállítják a gázt. A szerződés értékét 2,6 milliárd euróra becsülik. Ennek 60 százaléka jut az orosz OMZ és CzTZ vállalatoknak, 40 százalék pedig az Europipe német acélipari konzorciumnak - ez szállította az Északi Áramlat 1 csöveinek a többségét. Már az első csővezeték építéséhez szükséges engedélyek kiadása körül is éles összecsapásokra került sor. A lengyelek szerint ez az építkezés veszélyezteti a környezetet, a kikötők használatát, a hajózást, a halászatot és egyéb katasztrófákkal is fenyeget - például a világháború idején a Balti-tenger mélyére süllyedt víziaknák és robbanóanyagok felrobbanásával. Ahogy az várható volt, nem történtek tragédiák, a vezeték akadálytalanul működik, és az Északi Áramlat 2 ellen már csak az uniós szabályok megszegését lehet felhozni. (Forrás: napi.hu)
Akár 350 forintig is felkúszhat idén az üzemanyagok átlagára a holtankoljak.hu szakértője szerint. Pozitív események számít az, hogy Amerikában folyamatosan csökkentik az olajfúró tornyok számát, amelyek részt vesznek az olajkitermelésben, illetve az, hogy kedvező gazdasági makroadatok is érkeztek, úgyhogy ez már elegendő volt ahhoz, hogy emelkedjen az olajár, illetve sajnos a forint jelentősen gyengült a dollárral szemben, ami azért a hazai üzemanyagárak emelkedésében jelentkezik - foglalta össze a holtankoljak.hu tulajdonosa, Bujdos Eszter. A közel-keleti készletek ugyanakkor még megvannak, ezért is volt meglepő a szakemberek számára az emelkedés, de éppen ezért a csökkenést sem zárják ki a következő hetekben. A holtankoljak.hu szakértője szerint 350 forintnál magasabb üzemanyagárakra idén biztosan nem kell számítani. (Forrás: kapos.hu)
Idén tizedik alkalommal tartják meg világszerte a Föld Óráját. A kezdeményezés a WWF (World Wide Fund for Nature – Természetvédelmi Világalap) ausztrál szervezetétől ered, és az elmúlt tíz évben világméretű összefogássá vált: március utolsó szombatján egy órára kialszanak a fények és leállnak az elektromos berendezések. Az esemény évről évre alkalmat ad energiafogyasztási szokásaink átgondolására, és konkrét vállalások megfogalmazására természeti környezetünk megóvása érdekében. Ennek jegyében a részt vevő magánszemélyek, szervezetek és vállalatok egy órára lekapcsolják a nem létfontosságú világítást és elektromos készülékeket. Nyilvánvalóan ezzel is tetemes mennyiségű villamos energiát takarítanak meg, közvetve jelentősen csökkentve a károsanyag-kibocsátást. Ez a röpke hatvan perc azonban csupán szimbolikus jelentőségű, valódi eredményeket a mindennapokban tanúsított felelős, környezettudatos magatartással érhetünk el. Ezt erősíti meg a Föld Órája 60-as logójának kiegészítése is: a + jel arra ösztönöz, hogy a látványos közösségi megmozdulást követően is tartsuk szem előtt a környezet épségének fenntartását. (Forrás: MVM Partner)
2015 őszén lezárult a Wienerberger e4 energiahatékony téglaház építése Budapesten. Az építtető család nagy örömmel költözött be új otthonába, ahol azóta is nagyon jól érzik magukat, hiszen a ház teljes mértékben megfelel elvárásaiknak: lakói igényeit és kényelmét szolgálja, és igazodik életvitelükhöz is. Otthonuk nemcsak energiahatékony — az e4 ház a 2016. 01. 01-től érvényes tanúsítási rendelet szerint AA „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb” energetikai besorolású — de ugyanakkor elérhető, élhető és egészséges is. Mindezt számokkal is alá tudják támasztani és 2016 februárjától már élőben is megmutatják, hogyan teljesít az e4 ház a mindennapok során: a www.e4haz.hu weboldalon valós időben — 15 perces frissítéssel — követhetőek nyomon a monitoring eredmények! (Forrás: greenfo.hu)
Középtávon a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb megújuló energiaforrás Európában - állapítja meg tanulmányában a Roland Berger tanácsadó cég. A 2015. évi összehasonlító elemzésről kiadott közleményben rámutatnak: a szélenergiát az állami támogatások, a rendszertechnológia és a csökkenő költségek számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – írta az MTI. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett csökkenő állami támogatásokkal és piaci átvételi árakkal számol. A befektetőknek és a szélerőmű parkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokra és élesedő versenyre kell készülniük, a csökkenő állami támogatások hatására várhatóan mérséklődik majd a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége - jelezték. A tanácsadó piaci becslésekre alapozva azt írja, 2015 és 2030 között évente körülbelül 15 milliárd euró tőkebefektetés várható a szektorban, így az ágazat 15 év alatt mintegy 230 milliárd eurónyi tőkét szívhat magába. 2030-ra a szárazföldi szélenergiából származik majd az összeurópai áramtermelés 13 százaléka, míg ez az arány 2012-ben csupán 6 százalék körül alakult. Ugyanezt az időszakot tekintve a szén elégetésével előállított áram részaránya valószínűleg a felére, 29-ről, 15 százalékra csökken - vélik. (Forrás: bumm.sk)
Magyarország versenyelőnyben van klímateljesítménye miatt, mert alacsony szén-dioxid-kibocsátással képes termelni a gazdaság - mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője Szekszárdon. Kőrösi Csaba a Zöldtárs Alapítvány klímavédelmi konferenciáján kifejtette: Magyarországon bebizonyosodott, hogy lehet úgy gazdasági növekedést elérni, hogy közben zsugorodik a környezeti lábnyom. Az ország GDP-je 1990-től közel 40 százalékkal nőtt, eközben az energiafelvétel 20, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal csökkent - tette hozzá. Az ország klímateljesítménye - tudományos műhelyek rangsora szerint - világviszonylatban többnyire az első tizenöt között van - jegyezte meg. Elmondása szerint 2015-ben világszerte jelentős tőke áramlott a megújuló energiahordozók felhasználásába; globálisan az ilyen beruházások értéke 329 milliárd dollár volt, ami meghaladta a fosszilis energiahordozók felhasználására fordított tőkét. Jelezte ugyanakkor, hogy bár az újonnan létrejövő fosszilis energiakapacitás csökken, a megújuló energiát használó kapacitás nő, de ebben az ütemben 2400-ra érnénk el a megújulók 60 százalékos arányát. Kitért arra, hogy a napenergia felhasználásában technológiai forradalom zajlik, évente 7-10 százalékkal csökken a napelemek ára, és két-három évenként megduplázódik a teljesítményük. (Forrás: magyarhirlap.hu)
Noha globális szinten a száz százalékosan elektromos autók a teljes járműpiacnak egyelőre az egy százalékát sem teszik ki, szakérők szerint az alternatív energiaforrással működő gépkocsik eladása fokozatosan, meglehetősen nagy mértékben növekszik, így néhány éven belül fellendülhet az ágazat. A villanymotorral meghajtott járművek 2009–2010 körül kezdtek megjelenni a piacon, jelenleg pedig Európában mintegy húszféle, míg más kontinenseken ennél jóval több típust árulnak. A Bloomberg nemrég olyan felmérést közölt, amely szerint 2022-től a villanymotorral működő gépkocsik olcsóbbak lesznek, mint a belső égésű motor által hajtott autók, amennyiben a vásárlási árat, valamint a fenntartási és javítási költségeket is figyelembe vesszük. Az elemzők szerint ez az egyre olcsóbb, és egyre hosszabb élettartamú akkumulátoroknak köszönhető. Jelenleg egy alternatív meghajtású autó gyártási kiadásának egyharmadát teszi ki az elem, de a költség 2010 óta 65 százalékkal esett vissza. Egyelőre azonban az elektromos járművek jóval drágábbak, mint hagyományos társaik. Az EU-ban tavaly 47 százalékkal emelkedett az elektromos autók eladása 2014-hez képest. Az autóvásárlóknak Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában biztosítják a legkomolyabb állami támogatást: a sofőrök 7–10 ezer eurós szubvencióban is részesülhetnek. (Forrás: Krónika online)
Ha a világ energiamixében 2030-ig megduplázódna a megújuló energia aránya, akkor globálisan évente mintegy 4,2 billió dollárt spórolhatnánk – derül ki Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az IRENA legújabb, 40 országnak készült útmutatókkal teli tanulmányból. A megújuló energiaforrások térnyerésének létjogosultsága ma már egyértelműnek látszik. Elég csak megnézni a tavalyi évi adatokat, amelyekből kiderül, hogy minden korábbinál többet fektettek a zöld energiaszektorba, világszerte összesen 280 milliárd dollárnyi összegben, többet, mint a fosszilis alapú vagy nukleáris energiába. Ebben a szektorban nem lehet és nem is érdemes rövidtávra tervezni, hanem fokozatos, stabil ütemű növekedéssel kell támogatni a zöld energia térnyerését. Az IRENA főigazgatója, Adnan Z. Amin szerint a globális energiamixben a jelenlegi 18 százalékról 36 százalékra kellene növelni a zöld energia arányát, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi éves 0,17 százalékos növekedést hatszorosára, 1%-ra kell feltornázni, és ezt a tempót tartani is kell 2030-ig. (Forrás: Origo)
Megkezdte a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft., a Roszatom orosz atomenergetikai konszern magyarországi leányvállalata az épülő Belorusz Atomerőműbe gyártott tíz nagy teljesítményű hűtővíz-szivattyú szállítását - közölte a társaság az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a berendezéseket 2015 júniusában kezdték gyártani, az elkészült tíz - négy BPC 1800-as és hat DBS 400-as - szivattyú március végén érkezik a megrendelőhöz. A Ganz EEG Kft. 2012 óta rendszeresen szállít atomerőművi berendezéseket Oroszországba, egyebek között 18 hasonlóan nagy teljesítményű berendezést gyártottak a Rosztovi Atomerőmű 3-as és 4-es blokkja számára, valamint atomerőművi átrakó-részegységeket vittek a Szentpétervár mellett épülő 2-es Leningrádi Atomerőmű 1-es blokkjába. A Ganz nemcsak atomerőművek, hanem hőerőművek számára is gyárt berendezéseket az orosz piacra, egy éve a Verhnyetagilszki hőerőműbe szállított 2 szivattyút - közölte a társaság. (Forrás: NGReport)
Elkészült az első elektromos hajtású emeletes busz Londonban. A jól ismert ikon tehát külcsínben őrzi a tradíciót, de műszakilag már a modern igényekhez igazodik. Egy hónap múlva áll szolgálatba a londoni utcákon, de egy tesztkört már megtett a brit főváros és egyben a világ első elektromos üzemű emeletes busza. A város büszke a beruházásra, amely – amellett, hogy megőrzi a helyiek és a turisták számára ezt az igen kedvelt ikont – csendesebbé és környezetbarátabbá teszi a helyi közösségi közlekedést. A tervezők szerint az új busz 180 mérföldet képes megtenni egyetlen töltéssel, ami azt jelenti, hogy üzemanyag-pótlás nélkül képes végigdolgozni a munkanapot. A jármű a 98-as vonalon szállít majd először utasokat. (Forrás: lokal.hu)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)