Heti hírvilág (2016. március 7 – 13.)
Biztonságban nincs kompromisszum, ez alapfeltétel a paksi atomerőműnél, amelynek blokkjai ugyanolyan biztonságosak lesznek, mint a finn reaktorok - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatornán. Kifejtette: még az orosz fővállalkozóval való tárgyalás előtt letett a kormány az asztalra egy 11 600 követelményt tartalmazó rendszert, ami a legkorszerűbb nemzetközi ajánlásokat és szabályozásokat tartalmazza, közöttük a fukusimai katasztrófa tanulságaival. Tehát az orosz fél már a kezdetektől tisztában volt azzal, hogy a mai kor legmodernebb és legbiztonságosabb erőművét akarja Magyarország és így vállalta el a feladatot. (Forrás: Figyelő)
5 éve történt a nagy Tohoku földrengés és a fukushimai atomerőmű vesszőfutása az idővel, a természeti kihívásokkal, és a biztonsági hiányosságok következményeivel. A baleset előtt 54 energiatermelő reaktor üzemelt a szigetországban. A balesetet követően a japán atomerőművi blokkokat fokozatosan leállították alapos biztonsági felülvizsgálat céljából. A japán nukleáris biztonsági hatósági és engedélyezési rendszert megreformálták, új biztonsági követelményeket állítottak az erőművek és az azokat működtető villamos társaságokkal szemben. A baleset következményeként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is átvizsgálta saját követelményeit, és hasonlóan tett az európai országok nukleáris hatóságait tömörítő WENRA (Western European Nuclear Regulators Association) is. Ezek a változtatások immár a hazai szabályozásban is megjelentek. Fukushima tapasztalatai már a magyar követelmények összeállításánál és a Paks-2-re vonatkozó megvalósítási szerződés előkészítésénél a rendelkezésünkre álltak, így magától értetődőn minden olyan biztonsági rendszer megtervezésre és megépítésre fog kerülni, ami alapján a paksi új blokkok meg fognak felelni a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. (Forrás: Láncreakció blog)
Öt éve, 2011. március 11-én történt a nyugati világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája, a fukusimai atombaleset. A PM faültetéssel, illetve a magyar szempontból releváns tapasztalatok összegyűjtésével emlékezik az évfordulóra. Az ellenzéki párt szerint a jelenlegi hatósági és szabályozási gyakorlat Magyarországon sem zárja ki egy hasonlóan súlyos nukleáris incidens bekövetkezését. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vonatkozó vizsgálati jelentése szerint a fukusimai baleset bekövetkezésének és súlyosságának két fő felelőse van: az egyik a függetlenségétől megfosztott, a döntéseinél az üzleti érdekeket előtérbe helyező nukleáris hatóság, a másik pedig a politika, az erőmű és a felügyelet részéről egyaránt tapasztalható titkolózás, a fontos információk elhallgatása, a tájékoztatás eltorzítása. A következmények tragikusak: a sugárszennyezett víz máig szivárog a tengerbe az erőmű területéről, emberek százezreinek életét tette tönkre a kitelepítés, a sérült erőmű közelségének fenyegetése és a környezetbe kikerült sugárzás. A PM szerint a magyar lakosság nukleáris biztonságát csak a nyilvánosság, a hatósági autonómia teljes körű helyreállítása, az állam szabályozó és tulajdonosi funkcióinak szétválasztása, valamint a nukleáris beruházásokra vonatkozó uniós rendelkezések maradéktalan betartása szavatolhatja. Ezeknek a kritériumoknak a teljesítése elsőbbséget kell, hogy élvezzen az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által megálmodott újabb reaktorok mindenáron való megépítésével szemben. (Forrás: 13. kerületi Hirhatár)
Tizenkétezermilliárd forint sem lesz elég arra, hogy Magyarország rátaláljon a versenyképesség felé vezető útra. Állítják a reális zöldek, ha Paks II bejövetele előtt lignit bázison nem kerül sor erőmű kapacitás bővítésére. Paks II bejövetele előtt a magyar villamos energia rendszer 7000 MW erőmű teljesítmény beépítését igényli. Ha a szükséges teljesítményigény kizárólag földgáz bázison valósul meg, Magyarország képtelenné válik az adósságcsapdából kikerülni. A második Orbán energetikai kormányzata felismerte a fenti szakmai igazságot. ATOM-SZÉN-MEGÚJULÓ forgatókönyvet/fejlesztési sorrendet fogadott el. Sajnos a harmadik Orbán kormány energetikai kormányzata szembe megy a második Orbán kormány idején elfogadott energetikai stratégiával. (Forrás: Reális Zöldek)
A fukusimai és a csernobili atomerőmű-katasztrófák emberek millióinak életét tette tönkre. A Greenpeace a Hősök terén a nukleáris katasztrófák áldozataira emlékezve rakott ki napelemes lámpákból egy „atomjelet”, mely fokozatosan átalakult egy jelképes szélkerékké. Az akció azt jelképezi, hogy a veszélyes atomenergia használata helyett át kell térnünk a megújuló energiaforrások használatára, mely az egyedüli, környezeti és gazdasági szempontból is megfelelő megoldás a jövő energiaellátására. (Forrás: 24.hu)
A paksi atomerőmű kibővítése ellen tüntetett a bécsi magyar nagykövetség előtt az osztrák Zöldek pártjához tartozók egy csoportja. Ewa Glawischnig pártelnök ezt követően megbeszélést folytatott Perényi János nagykövettel. A tiltakozó akciót a fukusimai atomerőmű-baleset ötödik évfordulójára emlékezve tartották. A nagykövetség épülete előtt nagyjából 25-en gyűltek össze a katasztrófára emlékeztető táblákkal. Ewa Glawischnig a paksi beruházás ellen tiltakozó levelet nyújtott át Perényi Jánosnak, majd a nagykövetségen megbeszélést folytattak, amelyen a pártelnök ismertette az osztrák lakosság atomenergiával szembeni fenntartásait, aggodalmait. A nagykövet megértését hangsúlyozva elmondta: Magyarországnak földrajzi adottságai miatt nukleáris energiára is támaszkodnia kell. Az pedig a kormány szuverén döntése, hogyan határozza meg az energiamixet, és ennek a paksi beruházás is része. Az osztrák fél felvetésére reagálva elmondta: a projekt nem tartalmaz állami támogatást, nem piac- és versenytorzító, hanem rentábilis és versenyképes beruházásként valósul meg. (Forrás: nepszava.hu)
Négy éve, hogy múzeummá avanzsált az egykori 306-os számú raktár az atomerőmű üzemi területén. Az alapítás évfordulóját konferenciával, új kiállítással ünnepelték. A múzeum múltját, jelenét és a múzeumpedagógia fontosságát taglaló előadások után dr. Antal Ildikó igazgató ajánlásával nyílt meg az Atomenergetikai Múzeum galériáján az Elektrotechnikai Múzeum Töltődj fel! című időszaki kiállítása. A tárlat, amelyhez a következő időszakban fiataloknak szóló programokat is társítanak, a villamosság kialakulását mutatja be, külön kiemelve az erősáramú elektrotechnika magyar vonatkozású vívmányait. (Forrás: Paksi Hirnök)
Körülbelül tízmilliárd euróval kerülhet többe a két új paksi blokk építése a közzétett legfeljebb 12,5 milliárd eurónál a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor Benedek erről az Európai Bizottságnak fogalmazott meg egy beadványt annak a mintegy kétezer dokumentumnak az egyikeként, amelyekben február 12-ig lehetett véleményezni a projektet. Ezek közül egy másik – az Európai Zöld Párt korábban beadott anyaga – Jávor Benedekéhez hasonló tartalmú, de „csak” 1000 milliárd forintnyi, azaz nagyjából 3 milliárd euró többletről vél tudni. Jávor Benedek a Világgazdaságnak elismerte, az általa felsorolt pluszberuházások egy részénél lehet arról vitatkozni, hogy azok szerves részei-e az új atomblokkok építésének. A hivatalos hazai álláspont szerint a Jávor Benedek által felsorolt beruházások nem szerves részei a Paks II. projektnek, vagy kifizethetők az adott keretből (adók, vámok, hálózatra csatlakoztatás), kitermeli a költségüket a nyereségesen működő atomerőmű (ilyen a bontás), vagy nincs is rájuk szükség. (Forrás: Világgazdaság)
Szél Bernadett (LMP) kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kérje be a Paks II. beruházás dokumentumait, és szükség esetén a szakminisztert is hallgassa meg, tisztázandó, hogy igazak-e a Népszabadságban megjelent állítások, valóban kimaradtak-e a beruházás megvalósítási terveiből a kor követelményeinek megfelelő biztonsági berendezések. (Forrás: Magyar Nemzet)
A magyar sajtó napja alkalmából szervezett ünnepségen idén is átadták az atomerőmű által alapított újságírói elismeréseket. Az Urántoll díjat idén Szládek Balázs, a Platts munkatársa vehette át, az Atomtoll olvasói díjat pedig Lehmann Katalin, az Atomerőmű újság szerkesztőségének tagja kapta. Az Urántoll díjat a Paksi Atomerőmű alapította 1992-ben azzal a céllal, hogy elismerésben részesítsen egy, az atomenergia békés célú alkalmazásáról, a Paksi Atomerőműről tényszerű tájékoztatást adó újságírót. Az idei Urántoll díjazott Szládek Balázs, a legjelentősebb nemzetközi energetikai portál, a Platts magyarországi munkatársa lett. Az Atomtoll olvasói díjat, amelyet idén adtak át harmadik alkalommal, az Atomerőmű című újságban tudósítók tevékenységének elismerésére alapította a vállalat vezetése. A díjat az olvasók szavazatai alapján Lehmann Katalin kapta, aki az atomerőmű környezetének kulturális programjairól, híreiről szóló írásaival járult hozzá a lap olvasottságához és népszerűségéhez. A nyertes a Paksi Atomerőmű metrológiai üzemében ügyintézőként dolgozik. (Forrás: Paksi Hirnök)
Mit jelent a mai kor emberének Csernobil? Vajon eleget tudunk Csernobilról? Mit gondol a következő nemzedék az atomenergiáról? Az Ökopolisz Alapítvány ’Láncreakció: Csernobil 30’ kampánya keretében rövidfilmkészítő pályázatot ír ki két kategóriában, értékes díjakkal. A filmek beküldési határideje 2016. március 31. Az Ökopolisz Alapítvány ’Láncreakció: Csernobil 30’ kampányával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az atomenergián túl az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiák használatával adott a lehetőség a biztonságos, energiafüggetlen jövő megteremtésére. A csernobili balesetben nem a reaktorrobbanás ténye volt a legijesztőbb, hanem az, ami utána jött: az elhallgatás, a félretájékoztatás, ami megsokszorozta a katasztrófa káros következményeit, és megnehezítette a reális számvetést. (Forrás: Ökopolisz)
2050-ig eljuthatna oda a világ, hogy már nem üzemelnek atomerőművek, állítja a Greenpeace. A szervezet magyarországi energia-kampányfelelőse, Perger András szerint ezt akkor lehetne elérni, ha a világ országai közös erőfeszítéseket tennének a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázására. A naperőművek és a szélkerekek elterjedését már régóta nem technológiai korlátok gátolják. Magyarországon például a napelemek adójának csökkentésével lehetne elősegíteni szélesebb körű alkalmazásukat. A környezetvédők egyik hatásos mondása, hogy hazánkban a napelemeket ugyanannyi adó terheli, mint a rendkívül mérgező savas akkumulátorokat. Az elmúlt negyedszázad történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófájaként emlegetik az öt évvel ezelőtti Fukusimai balesetet, és a csernobili tragédiához hasonlítja a Greenpeace is. A környezetvédő szervezet a japán atomerőmű tragédiájának évfordulóján hívja fel újból a figyelmet a nukleáris energiatermelés kockázataira, aminek Magyarországon aktualitást ad, hogy a szigorúan titkosított Paks II. beruházásról a biztonsági tényezők részletei sem nyilvánosak. (Forrás: Euronews)
Öt évvel a pusztító erejű japán földrengés és szökőár után továbbra is katasztrofális a helyzet a fukusimai atomerőműben, amelynek környékén egyre gyűlnek a sugárszennyezett vízzel teli tartályok, és belsejében még a robotok is megadják magukat. A helyszínen a sugárzás még mindig olyan erős, hogy a robotok sem tudnak behatolni az atomerőmű belsejébe, amire pedig szükség lenne a különösen veszélyes, megolvadt fűtőelemek megtalálásához és eltávolításához. Az üzemeltető Tepco ugyan fel tud mutatni némi eredményt is: sikerült kimenteni több száz elhasznált fűtőelemet az egyik megrongálódott épületből. Nem fejlesztették még ki viszont azt a technológiát, amelynek segítségével meg lehetne állapítani a megolvadt rudak helyét a másik három reaktorban, valamint befejezésre vár egy földalatti jégfal az erőmű körül, amelynek célja a talajvíz szennyeződésének megakadályozása lenne. A legnagyobb kihívást a sugárszennyezett víz kezelése jelenti - állította Ono Akiro, a terület igazgatója. Ono szerint a Tepco az eltakarítási munkák 10 százalékát végezte el eddig, azok befejezésére pedig 30-40 évet kell várni. Azonban amíg a vállalat nem tudja meghatározni a fűtőanyag-rudak helyét, addig sem ütemtervet nem tud készíteni, sem a végköltségeket nem tudja felbecsülni. (Forrás: Origo)
Már ötödik éve, hogy március 11-én koradélután megszólalnak a szirénák országszerte Japánban. A fukusimai atomerőmű tragédiájára emlékeznek. A szökőárra, amely letarolta a legnagyobb japán sziget, Honsu keleti partvonalát Tokiótól északra. A fukusimai hat reaktor közül három súlyosan megsérült. A radioaktív hűtővíz azóta is szivárog belőlük nemcsak a földbe, hanem a tengerbe is, úgyhogy az atomerőmű környéke lakhatatlanná vált. A japán kormányfő egy minapi beszédében újból hitet tett arra, hogy nem hagyják veszni, életre keltik a fukusimai katasztrófa miatt még mindig csak vegetáló északi országrészt. Tokió már két éve kampányol amellett, hogy a lakók – akiket százezrével kellett akkor elköltöztetni – térjenek vissza azokra a vidékekre, amelyek már nincsenek lezárva, de nagyon sokan nem kockáztatnak. Nem hisznek a hatóságoknak, amelyek késve és a tragédia nagyságát elhallgatva tájékoztattak a fukusimai tragédia utáni hetekben. A japánok évek óta folyamatosan tüntetnek az összes atomerőmű leállításáért, de a kormány hajthatatlan, újraindítja a fukusimai katasztrófa után leállított reaktorokat Japánban. (Forrás: Euronews)
A napokban lesz a fukusimai tragédia ötödik évfordulója. A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés és az azt követő cunami közel 16 ezer ember halálát okozta 2011 tavaszán, az atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenség miatt pedig durván felborult az ökoszisztéma egyensúlya. A Greenpeace friss jelentése szerint évtizedekig eltarthat a terület újjáélesztése. Korlátozottak az elérhető módszerek a radiológiai következmények megállapításához, de a korábbi tapasztalatok és a környezetben lévő radionuklidok alapján nem valószínű, hogy bármiféle nagyobb radiológiai következménye lenne a balesetnek a populációkra vagy az ökoszisztémára – idézi a Greenpeace-tanulmány Amano Jukijának, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatójának tavalyi jelentését. A világ vezető környezetvédelmi szervezete azonban saját szakértőivel és független tudományos kutatók bevonásával öt éven át végezte vizsgálatait a térségben, hogy felmérje a kilencmillió köbméternyi nukleáris hulladék környezetre gyakorolt hatásait, s az IAEA 2015-ös helyzetjelentésével szemben merőben eltérő állapotokat tapasztalt. (Forrás: Magyar Nemzet)
Madárürülék okozhatta az Egyesült Államokban az Indian Point atomerőmű egyik reaktorának leállását – ilyen következtetésre jutott az amerikai nukleáris felügyelet (NRC) vizsgálata. A reaktor még tavaly december 14-én kapcsolt le automatikusan, és három napig tartott az üzemzavar, amely nem a létesítményben, hanem az ott termelt áramot szállító távvezeték-hálózatban keletkezett. Az üzemeltető társaság, az Entergy Corporation tájékoztatása szerint az ott megpihenő nagy madarak okozták a gondokat: a felszálláskor elpottyantott ürülékük a feszültség alatt lévő vezetékre hullva zárlatot, elektromos kisülést okozott, ez pedig a reaktor automatikus leállásához vezetett. Arról ugyanakkor nem szól a tájékoztatás, hogy pontosan milyen madarak lehetnek a bűnösök. Tetemeket ugyanis nem találtak, noha az ilyen „akció” halálos áramütést is okozhat az „elkövető” szárnyasoknak. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Intézkedési tervet dolgoztak ki a békés atomenergetikai együttműködés fejlesztésére Oroszország és Algéria képviselői a két állam által a nukleáris ágazati kapcsolatok koordinálására létrehozott vegyes bizottság első ülésén. Az okmány értelmében az együttműködést a közös geológiai felmérésre, az algériai uránkészletek feltérképezésére, a nukleáris fűtőanyagok és radioaktív hulladékok kezelésének kérdésére, az atomtechnológia mezőgazdasági, biológiai, talaj- és vízgazdálkodási, ipari, valamint orvosi alkalmazására is ki akarják terjeszteni. Algéria korábban bejelentette, hogy 2025-2029-re tervezi az első atomerőművének megépítését. Ez két rektorblokkból állna, és az energiatermelés mellett tengervíz-sótalanításra is használnák. Az arab országban, mely komoly urántartalékkal rendelkezik, már működik két – egy 3 és egy 15 megawattos – kutatóreaktor. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Lemondott a francia állami EDF energiaipari csoport pénzügyi igazgatója, nem sokkal azelőtt, hogy cége végleges beruházási döntést hozott volna az angliai Hinkley Point atomerőmű építéséről. Thomas Piquemal attól tartott, hogy a Somersetben tervezett – és általa ellenzett – beruházás megingatja az EDF pénzügyi helyzetét, mert nem fog megtérülni. Egy hónappal előtte távozott hasonló okból a Hinkley Point projektvezetője, Chris Bakken is. A BBC szerint azonban éppen a távozások miatt nincs kizárva, hogy rövid időn belül megszületik a végső beruházási döntés. Az, hogy a 18 milliárd fontos – a BBC által a legdrágább energiaipari beruházásnak tartott – erőmű költségei magasabbnak ígérkeznek a bevételeinél, már tudott. Ugyanakkor az atomerőmű adná az Egyesült Királyság energiaellátásának 7 százalékát 2025 után, vagyis ellátásbiztonsági szempontból szükség lehet rá. (Forrás: Világgazdaság)
A NITech kutatói a Tokiói Egyetem munkatársaival olyan új módszert találtak, mellyel megköthető a radioaktív szennyeződés egy része, ez pedig nem más, mint egy molekuláris pumpa. Ez a mechanizmus bizonyos baktériumokban működik és képes a sugárzásért felelős egyik kémiai elem, a cézium szállítására. A felfedezés kikövezheti az utat a cézium környezetből történő eltávolításának új módszerei felé, ami egyben felgyorsíthatja Fukushima területének megtisztítását is. A kutatóknak sikerült azonosítaniuk annak pontos működését is, hogy a szivattyú hogyan célozza meg és szállítja az egyes ionokat. Megfigyelték, hogy a mutáció során megváltozik annak a csatornának a szélessége, melyen keresztül az ionok haladnak, és a nátriumionokat már nem, a céziumionokat viszont átengedi. (Forrás: Ecolounge)
A magyar energiastratégia teljes mértékben összhangban van az uniós éghajlat- és klímastratégia, az Európa 2020 célkitűzéseivel és követi a világtrendeket - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: nő az energiahatékonyság, a megújuló energia aránya egyre nagyobb a magyar energiafogyasztásban és termelésben. Magyarország időarányosan jól áll annak a célkitűzésnek a teljesítésében is, miszerint 2020-ra az energiafogyasztás 14,6 százaléka megújuló energiaforrásból fog származni - ismertette. Nőni fog a napenergia felhasználása, és több napelempark épül - tette hozzá. Hangsúlyozta, a magyar energiastratégia követi az uniós és a világtrendeket, az atomerőmű beruházás pedig azért fontos, mert ipari méretekben képes előállítani tiszta, üvegházhatású gázok termelése nélkül az energiát. Magyarországon az atomenergia és a zöldenergia együtt fogja biztosítani az átmenetet a tiszta energiatermelés felé. (Forrás: hirado.hu)
Napelemekről, biomassza és termálvíz hasznosításról, szalmapanel házakról egyaránt szó esett a negyedik alkalommal megrendezett Környezet és Energia Konferencián, valamint az ahhoz kapcsolódó második Energia a mindennapokban tudományos versenyen, melynek a DAB-székház adott otthont. Az ENSZ 2016-2030 közötti időszakra vonatkozó, fenntartható fejlődési célok kapcsán készült jelentéséről szóló előadásában dr. Mika János, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára meglehetősen átfogó képet mutatott be. A célok között ugyanis nem csak a klímavédelem vagy a vizek védelme szerepel, de olyan elemek is, mint például, hogy senkinek se kelljen napi 1,25 dollárnál kevesebb jövedelemből élnie. A „modern energia” hozzáférhetőségének növelése kapcsán az előadó lesújtó adattal szolgált: még az Európai Unió területén is vannak olyan emberek, akik ebédjüket csak nyílt tűzön tudják megfőzni. Azt is elmondta, hogy évente 5,7 millió ember hal meg energiához kapcsolódó tevékenység következtében, így például 1,6 millióan háztartási szilárd tüzeléshez kapcsolódóan, vagy 800 ezren légszennyezettség miatt – és ebben jelentős mértékben Európa is benne van! (Forrás: Hajdú Online)
Ahhoz, hogy a magyar lakosság minden körülmények között olcsó áramhoz jusson, kiegyensúlyozott energiamixre van szükség, amihez elengedhetetlen újabb gázturbinás erőművek építése a nukleáris kapacitás fenntartása és a megújuló energiák részarányának növelése mellett - hangsúlyozta Verle Viktor, a Siemens Zrt. Power and Gas divíziójának igazgatója az MTI-nek adott interjúban. Kifejtette: az alapteljesítményt - amire Magyarországnak minden körülmények között szüksége van - a legolcsóbb erőművek adják, erre alkalmas a paksi atomerőmű, illetve a mátrai lignit-erőmű, amelyek együttesen 3000 megawatt villamosteljesítményt tudnak a hálózatba táplálni. Ezen felül több mint 1000 megawatt származik importból, a magyar energiaigény fennmaradó részét pedig nagyrészt a megújuló energiák adhatják. Az utóbbi energiaforrás viszont nem mindig áll rendelkezésre, ezért szükség van fosszilis energiatartalékra, az ingadozó teljesítményt pedig jelenleg a gázturbinás erőművek tudják leginkább lekövetni - mondta. A divízió igazgatója szerint a 2020-as években komoly gondot okozhat ha nem épülnek újabb kapacitások, mivel előbb-utóbb a Magyarországra exportáló lengyel és cseh szénerőművek leállnak, (Forrás: Webradio)
Cseppfolyós földgázzal (LNG) bővíti energiakereskedelmi portfólióját a MET International, a MET Csoport svájci leányvállalata - tudatta az energiainfo.hu-hoz eljuttatott közleményében a társaság. Az új terület a – részben a nyugat-európai nagykereskedelmi tevékenység növekedése generálta – középtávú gázimport-igények kiszolgálására összpontosít - írják. A MET Csoport ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatrendszere és kockázatvállalási profilja révén a globális spot és határidős LNG-piacon is aktív kíván lenni. Az LNG-tevékenység a nagykereskedelmi csapat integrált részeként, Diego Galimberti gáz- és LNG-piaci szakértő vezetésével működik. Az olasz szakember több, mint tízéves tapasztalattal rendelkezik az európai, afrikai, amerikai, közel- és távol-keleti LNG-tranzakciók területén - áll a cég közleményében. „A MET-nek európai szinten megkülönböztető kompetenciája az integrált, gyors és nagy földrajzi területet átfogó nagykereskedelmi tevékenység. Egy csapat foglalkozik a logisztikával, a páneurópai ipari fogyasztókkal, a kiemelt nagykereskedelmi partnerkapcsolatokkal és a kockázati pozíciókkal, még hatékonyabban kiszolgálva az ügyféligényeket. Ezt a képet egy nagy tapasztalattal rendelkező LNG szakember teljessé teszi” – idézi a MET közleménye Vargha Györgyöt, a MET International nagykereskedelmi igazgatóját. (Forrás: Energiainfo)
Az Eni megkapta a kitermelési engedélyt a Zohr gázmezőre. Jóváhagyta az egyiptomi olajipari minisztérium az Egas döntését, amely megadja a Zohr gázmezőn történő kitermelési engedélyt az Eninek. A tervek szerint a kitermelés két évvel a mező felfedezése után, 2017 végén kezdődik, amelynek révén fokozatos növeléssel körülbelül napi 75 millió köbméternyi gáz elérését (kb. 500 000 hordónyi olaj naponta) tervezik 2019-re. A hatalmas projekt gyors megvalósítása a Petrojet, az Enppi és a Saipem alvállalkozók közreműködésével jött létre, amelyek már korábban is szerepet vállaltak az Eni sikeres egyiptomi projektjeiben. Az Eni 1954 óta van jelen Egyiptomban leányvállalata, az IEOC révén, amely az Abu Madi mező 1967-ben megtörtént felfedezése óta Egyiptom egyik legnagyobb szénhidrogén termelő vállalata. Az olasz cég tavaly napi 200 ezer hordó olaj egyenértékben hozott felszínre különféle szénhidrogén energiahordozókat. (Forrás: Magyar Hirlap)
Kikötött Európában az első iráni olajszállító tartályhajó, amely négy év óta az első, és az atomalku megkötésének köszönhetően egyben az iráni olajexport felújításának a jele is, jelentett a Bloomberg hírügynökség. A csaknem egymillió tonna olajat szállító 275 méter hosszú Monte Toledo tanker 17 napi hajózás után kötött ki a Sepsa spanyolországi olajvállalat kikötőjében Algecirasnál, nem messze Gibraltártól. A Monte Taledo az első olajszállító tartályhajó, amely befutott európai kikötőbe 2012 közepe óta, amikor is az Európai Unió olajembargót vezetett be Teherán ellen, így próbálva rákényszeríteni arra, hogy tárgyaljon a nagyhatalmakkal a vitatott atomprogramjáról. Irán végül 2015 nyarán kötött megállapodást nukleáris programjáról az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával. (Forrás: Tőzsdefőrum)
Az egyik legnagyobb amerikai olajipari vállalat, az Exxon Mobil megkezdte az Egyesült Államokban kitermelt nyersolaj exportját. Ez a tény nyilván nem segíti felfelé az olajárat, hiszen az eddig nyersolajimportőr USA exportja bővíti az amúgy is jelentős kínálatot a globális nyersolajpiacon. Az olajexporttilalom decemberi feloldása után először csak független kereskedők, köztük a világ legnagyobb olajkereskedője, a svájci Vitol és a holland Trafigura, valamint európai olajipari vállalatok szállítottak külföldre az Egyesült Államokban felszínre hozott nyersolajat. A legnagyobb amerikai olajipari vállalatok közül az Exxon Mobil az első, amely csatlakozott az amerikai olajat exportálók köréhez. Az Egyesült Államok 1975-ben vezetett be exporttilalmat az olajra, és az embargót csak 40 évvel később, tavaly decemberben oldotta fel a kongresszus. (Forrás: Energiainfo)
A PM az energiahatékonysági világnapon az önsorsrontó energiapolitika veszélyeire figyelmeztet: Az energiaimport-függőség és a tömeges energiaszegénység tartósítása helyett el kellene végre indulnunk az energiahatékonyan működő otthonok, a megújulók és a hosszú távú energiabiztonság felé. Magyarország az Orbán-kormány tevékenysége miatt két uniós energiahatékonysági listán is az élmezőnybe került, de egyikre sem lehetünk büszkék: egy lakás-négyzetméterre vetítve mi fogyasztjuk szinte a legtöbb energiát, és egyértelműen mi vagyunk az az uniós tagállam, ahol a legkevesebb előrelépés történt ezen a téren 2010 óta.
Az internet infrastruktúrája, a szerver- és adatközpontok, s a bennük működő gépek hűtése irtózatosan nagy energiát emésztenek fel. A Microsoft mérnökei miniadatközpontokat dobnának a tengerekbe, hogy ne kelljen energiát fordítani a hűtésükre. Az óceán vize végezné el a hűtést. A felhőalapú rendszerek energiaigénye óriási, sőt talán felmérhetetlen. Egyelőre annyit tudni, hogy az amerikai adatközpontok energiafogyasztása 2013-ban 91 milliárd kWh volt. Ebből 8 millió háztartást lehetne ellátni egy éven át, írta a Tech Insider. Szakértők szerint 17,7 és 26,6 Celsius fok között célszerű tartani a hőmérsékletet ezekben a létesítményekben. A hűtést a Google adatközpontjaiban víz áramoltatásával oldják meg, A Microsoft olyan fémborítású miniadatközpontokat tervezett és gyártott le, melyek 3 x 2,1 méteresek és gyakorlatilag be lehet őket dobni a tengerbe. Ott maga az óceán tartaná hűvösen a szervereket. Az első tesztelések során az apró adatközpont mindössze 27 kW-t fogyasztott (az időtartamról nem szól a fáma). A Microsoft NExT szándékai szerint az új adatközpontokat újrahasznosított anyagból gyártanák és megújuló energiával látnák el. (Forrás: Piac és Profit)
A világűrben, a Föld és a Hold közötti térben termelnének napenergiát a kínai hadsereg kutatói. A nemzeti űrprogram részeként már azon dolgoznak, hogy milyen feladatokat kapjon Kína első űrállomása, amely a tervek szerint 2020-ra készül el - erről beszélt Csang Jü-lin altábornagy, a központi katonai vezetés fegyverzetfejlesztési illetékese, aki nem mellesleg egyben parlamenti képviselő. Feltételezések szerint a napenergia előállítása sokkal hatékonyabb lesz az űrben, mint a Földön. A napelemgyártásnál használt szilícium-dioxid például "végtelen" mennyiségben található a Holdon, miközben a Hold sarki régióiban és a kisbolygókon található víz oxigénné és hidrogénné elektrolizálásával hajtóanyagot tudnának előállítani űrhajók számára. A hajtóanyagokkal és a napelemekkel pedig "naperőművet" lehetne építeni az űrben. A jelenlegi technológiával több mint 10 ezer tonnát nyomna egy ipari méretű erőmű, amely ezért az űrbéli körülmények között nem képzelhető el. A legnagyobb ember alkotta létesítmény az űrben, a Nemzetközi Űrállomás súlya alig több mint 400 tonna. (Forrás: portfolio.hu)
Az elmúlt tíz év technológiai fejlődése sokkal olcsóbbá tette a megújuló energiát -- mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza az InfoRádió Aréna című műsorában. "Németország, Nagy-Britannia, Hollandia a tíz éve még drága nap- és szélenergia termelése iránt olyan mértékű elkötelezettséget tett, ami mostani értéken számolva 400 milliárd eurót jelent. Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyi a NASA becslése arról, hogy mennyibe kerülne egy új Apollo-program a Marsra - érzékeltette a nagyságrendet a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. Magyarország és minden más olyan ország, amelyik most indul el a nap és szélenergia alkalmazásában, nagyon nagy mértékben élvezi az előnyeit az úttörő országok erőfeszítéseinek - hangsúlyozta a szakember. Ma a világ legolcsóbb napenergia-projektje a perui Atacama-sivatagban van, ahol a nap évi 2900 órát süt a németországi 1200-hoz képest. De tíz évvel ezelőtt még ott ilyen feltételekkel sem lett volna megfizethető ez a technológia - illusztrálta a fejlődés tempóját és jelentőségét Varró László.
Alacsonyfeszültségű, 48 voltos elektromos rendszerrel működő benzin-elektromos hibrid autókat fejlesztenek ki kínai autógyárak elsősorban a járművek üzemanyag-fogyasztásának csökkentése érdekében - számolt be a Wall Street Journal hírportálja. A 48 voltos villanymotorok bőven elegendő teljesítménnyel rendelkeznek a jármű nagy energiaigényű kisegítő berendezései, mint például szervokormány működtetéséhez és hatékonyságuknak köszönhetően energia-megtakarítást lehet velük elérni. Az AlixPartners LLP tanácsadó vállalat számításai szerint a 48 voltos hibrid járművekkel 15 százalékos fogyasztáscsökkentést lehet elérni, kisebbet a 200 voltos hibridekkel elérhető 25-30 százaléknál. A jármű árával együtt azonban a 48 voltos hibridek összességében reális alternatívái lehetnek a 200 voltos hibridekhez képest. (Forrás: Energiainfo)
2015-ben a Genfi Autószalonon mutatták be a Nissan e-NV200-as elektromos autót. A Nissan száz százalékban elektromos meghajtású autója, a Leaf 2010-ben jelent meg. Hazánkba 2013-tól, a modellfrissítéssel egy időben érkeztek meg az első darabok. Legelsőként a Telekom jelentkezett a kasszánál, hogy kifizesse a borsos vételárat az akkor még mindenféle infrastruktúra nélküli elektromos autóért. Azóta egyre szaporodnak a töltők, és vele együtt az elektromos autózás is látható méreteket öltött, gondoljunk csak a taxikra, vagy az egyre nagyobb darabszámban megjelenő privát vagy céges tulajdonban lévő elektromos Nissanokra, illetve az egyre bővülő piac többi szereplőjére. Az elektromos járművek számára a parkolás mostanra ingyenessé vált, sőt a közterületen lévő töltőket is – jelentős részben – ingyenesen használhatjuk. Az autó megvásárlásában csak részben segít a kormányzat, mivel a 27 százalékos áfa megmaradt, de tovább csökkenti a kiadásainkat a vagyonszerzési illeték, és a teljesítményadó elengedése is. Az ellenben biztos, hogy akkor sem fogunk belereccsenni az akkumulátorokba beleterelgetett kilowattok árába, ha otthon a konnektorból töltjük majd fel a Nissant, mert a gyár által megadott 170 kilométeres hatótávhoz szükséges energia ára bőven kétezer forint alatt marad. (Forrás: Agroinform)
Csaknem 1,1 millió munkavállaló dolgozik az Európai Unió megújuló energia szektorában - derül ki az EurObserv'ER éves beszámolójából. A szám imponzánsnak tűnhet, ám valójában 44 ezerrel csökkent az álláshelyek száma az előző évhez képest. Magyarországon a megújuló energia legtöbb alszektorában stagnált a létszám, a napenergia alágazatban volt szerény növekedés 2013-ról 2014-re. A korábbi prognózisok - hogy 2,3-2,7 millió között lesz a munkavállalói létszám 2020-ra a megújuló szerktorban - egyelőre elérhetetlennek tűnnek, mint azt a beszámoló is megjegyzi. Nem meglepő, hogy Németország foglalkoztatja a legtöbb embert a megújuló energia ágazatban, csaknem 350 ezer főt. Magyarországon 2014-ben 7450 fő dolgozott a megújuló szektorban, ennél alacsonyabb és magasabb számokat is láthatunk régiós szomszédainknál: Csehország például többet, Szlovákia kevesebb embert foglalkoztat a megújuló energia szektorban, mint Magyarország.(2014-es adatok). (Forrás: NRGReport)
Az elektromos buszcsaládot tervező magyar evopro csoport és a kompozit kocsitestet gyártó orosz NCC kapta meg a JEC Innovációs Díjat. A díjátadóra a BKV számára gyártott 20 darab kompozit busz egyike ment ki saját lábán, így a MODULO C68E a történelem első és egyetlen elektromos busza mely teljesítette a Budapest - Párizs távot. Az öt akkumulátor sorral szerelt busz Budapesttől Párizsig 1570 km távolságot tett meg. Az út során a jármű meghajtására 792 kWh került felhasználásra, a rekuperált energia 103 kWh volt. A fékezési erőből visszanyert energiát is számolva az út során a fogyasztás 0,487 kWh/km értéket mutat. (Forrás: Inforádió)
Manapság egyre több teljesen elektromos és konnektorról tölthető hibrid négykerekűvel találkozhatunk a piacon, ami mindenképpen örömmel tölthet el bennünket, azonban van néhány bökkenő is ezzel kapcsolatban. A különböző gyártók ugyanis legtöbbször különböző csatlakozószabványt használnak autóikon, mely nagyban megnehezíti a töltőállomások infrastruktúrájának fejlesztését. A Volvo ez ellen lépett fel legújabb kezdeményezésével, mellyel egy nemzetközi szabvány bevezetését sürgetik. A svédek számára különösen fontos ez a téma, hiszen az XC90 és az S90/V90 páros után minden új modelljükből terveznek konnektoros hibrid változatot, és 2019-re egy teljesen elektromos típust is szeretnének piacra dobni, mely az SPA platformra épül majd. Éppen ezért sürgetik annyira a megállapodást a gyártók között, hiszen a vadonatúj négykerekűt már szeretnék a mindenki számára kötelező szabványt jelentő csatlakozóval forgalomba hozni. (Forrás: Autópult)
Második éve könyvel el rekordveszteségeket a E.ON. Németország vezető energiavállalatának nettó vesztesége elérte a 7 milliárd eurót 2015-ben, ez duplája a 2014-es veszteségnek. Elemzők csak 6,4 milliárd eurós mínuszra számítottak. Az éves árbevétele 116 milliárd euró lett, ami felülmúlta a várakozásokat. A hagyományos energiatermelőknek komoly gondot okoz Németországban egyrészt, hogy a nyersanyagok alacsony ára miatt egyre olcsóbb az energia is, másrészt a megújuló, környezetbarát alternatívák elterjedése, mint a nap- és szélenergia. (Forrás: Euronews)
A teljesen megújuló energiaforrásból származó bio-butadién gyártása sikeresen a kísérleti szakaszba lépett – jelentette be az Eni-hez tartozó polimer és elasztomer gyártó Versalis és a biotechnológiai megoldások éllovasa, a Genomatica. A Versalis és a Genomatica cukorból származó bio-butadiénből állít elő bio-gumit. Ez a technológiai fejlemény jelentős mérföldkőnek számít a gumi- és butadiéniparon belül, köszönhetően fejlettebb technológiai és fenntarthatósági tényezőinek. A program 2013-ban, a Versalis és a Genomatica között létrejött egyezménnyel kezdődött. Mára a vegyesvállalat - melyben a Versalis rendelkezik többségi részesedéssel – kialakította a bio-butadién gyártásához szükséges teljes folyamatot, és az így létrejött technológiát hamarosan engedélyeztetni is fogja. Az Eni-hez tartozó Versalis a világ piacvezető intermedier, polietilén, sztirol és elasztomer gyártója, amely már a zöld vegyi anyagok és polimerek piacán is jelen van, a Genomatica pedig olyan bio-alapú folyamatokkal és technológiákkal foglalkozik, melyek segítségével partnerei alternatív nyersanyagok felhasználásával jobb és fenntarthatóbb úton állíthatnak elő vegyi anyagokat. (Forrás: NRGReport)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)