Heti hírvilág (2016. február 29 – március 6.)
Lázár János arról is
beszámolt a Kormányinfó 41 - Mit, miért tesz a kormány?" című sajtótájékoztatón,
hogy a magyar kormány megegyezett Brüsszellel a paksi beruházás nyilvánosságával
kapcsolatban, a Paks2 projekttörvény rövidesen az Országgyűlés elé kerül. Tájékoztatása
szerint az elmúlt hetekben felgyorsultak a tárgyalások a tiltott állami támogatásra
és a kereskedelempolitikai szerződéskötési jogra vonatkozóan is.
Az Európai Bizottság és a kormány egyeztetésének eredményeként a jövőben nem lehet
általánosságban titkosítani a paksi erőmű bővítéséről szóló adatokat -
mondta, budapesti sajtótájékoztatóján a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.
Jávor Benedek felszólította a kabinetet, hogy haladéktalanul nyújtsa be az erről
szóló törvénymódosító javaslatot.
A Védegylet
szerint a Paks II körüli szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok
közül azok nyilvánosságát, amelyek megismerése nemzetbiztonsági, illetve szellemi
tulajdonhoz fűződő érdeket sérthetne, az Infotörvény már eleve kizárja.
A DK üdvözli
Paks II adatnyilvánosságát. Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője már
tavaly márciusban bejelentést tett a bizottságnál és most visszaigazolták: sérti
az információszabadságot, hogy minden iratot titkosítottak. A párt súlyosan elhibázottnak
és károsnak tartja a Paks 2 beruházást, amely Putyin befolyása alá sodorja és évtizedekre
eladósítja az országot, ráadásul elavult technológiát akar hazánkba telepíteni.
Gőzerővel folyik a paksi bővítés előkészítése, a magyar kormány abban bízik, hogy az eljárások megnyugtatóan lezárulnak. A tervek szerint az erőmű építése 2018-ban kezdődik, a két új blokk 2026-tól már termelne, hiszen a orosz hitelt törleszteni kell – hangzott el a Napi.hu energiapolitikai konferenciáján. Szó esett arról is, hogy a paksi bővítés során a hazai részvétel minimális részaránya 40 százalék. Amennyiben a magyar beszállítók megfelelnek az előírásoknak, ez a részarány növelhető. A legnagyobb magyar rész a építőipari jellegű tevékenységekben várható, igaz, itt egyszerűbb teljesíteni a megfelelőségi követelményeket, számolt be róla a Napi.hu.
Paks II. új mikroszeizmikus mérőhálózata is érzékelte az indonéz földrengést Ahogy több hírforrás is beszámolt róla, nagy erejű tenger alatti földrengés történt Indonézia közelében, melynek ott sajnos halálos áldozatai is voltak. Cunami szerencsére most nem követte a rengést. A Paks II. projekt keretében zajló Földtani Kutatási Program egyik feladata, hogy olyan monitoringhálózatot építsen ki és működtessen hosszú távon, ami az egészen kis, telephely körüli földrengéseket is képes detektálni. A napokban üzembe helyezett 5 darab mikroszeizmikus mérőállomás a Paks II. atomerőmű telephelyének 30 km-es körzetében található. Ezek az új mérőállomások olyan nagy érzékenységűek, hogy a tőlünk nagy távolságban kipattant 2016. március 2-i szumátrai földrengés hatását is képesek voltak érzékelni. Habár a rendszer még a beüzemelés fázisában van, de a mérési eredmények bárki számára elérhetőek Magyarország Földrengési Információs Rendszerének honlapján. Ezek az adatok most is és a jövőben is folyamatosan nyilvánosak lesznek. (Forrás: Láncreakció blog)
Szél Bernadett egy interjúban azt mondta, hogy ez lenne Magyarország valós érdeke, ha a Paks2 nem épülne meg. Tavaly 28 milliárd forintot költött erre a kormány, idén pedig 137 milliárdot akarnak. A mi követelésünk az, hogy ezt haladéktalanul állítsák le - tette hozzá a politikus..
Szél Bernadett arra volt kíváncsi, hogy a kormány fapados erőművet vesz-e Oroszországtól. Szerinte a tervezett paksi bővítés vargabetűi is jelzik, a kabinet egyre kevésbé tudja fenntartani a látszatot, hogy még ad a nukleáris biztonságra. Az ellenzéki képviselő hivatkozott olyan Európai Bizottságtól származó anyagokra, miszerint a megvalósítási megállapodásba a plusz biztonsági berendezéseket elfelejtették beemelni. Úgy látta, nem tettek meg mindent, hogy biztonságos és korszerű atomerőműre szerződjenek. Azt firtatta, megrendelték-e ezeket a berendezéseket, ha igen, a szerződésekben ezek miért nem szerepeltek. Felülvizsgálták-e a szerződéseket, és ha megtették, mennyibe kerül a magyar adófizetőknek? Lázár János válaszában rögzítette: a legmagasabb biztonsági követelményeknek felel meg a paksi erőmű, és kulcsra kész atomerőművet fognak vásárolni az orosz féltől. Annak minden hazai, uniós és nemzetközi biztonsági sztenderdnek meg kell felelnie, ha ez nem így lesz, nem fogják átvenni. Jelezte: a különböző technológiák versenyére az orosz partner ezután hirdet tendert. (Forrás: vs.hu)
Az Orbán-kormány energiapolitikája annyira csak Paksra koncentrál, hogy elfelejtette lereagálni az utóbbi években megfigyelhető energiapiaci változásokat, melyek sürgős stratégiai újratervezésért kiáltanak - mondta a hvg.hu-nak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója, aki szerint elkerülhetetlennek látszik, hogy Paks II. megvalósítására uniós közbeszerzést írjanak ki, és piaci alapon megmérjék, megéri-e. Kaderják Péter szerint a világ áramintenzív (nem általában energiaintenzív) gazdasági növekedési pályára állt rá, emiatt a jövőben az áram még fontosabbá válik, és ez alapján nem az ördögtől való, hogy legyen egy ilyen fix pontja a magyar rendszernek. Ha a jövőképet az önellátásra, a saját termelés dominanciájára szabjuk, akkor azt látjuk – és ez jön ki a Mavir tanulmányából is –, hogy Paks II. mellett további 4-5 ezer MW új kapacitást kellene a rendszerbe építeni.
Megjelent a Magyar Nukleáris Társaság internetes nukleáris tudományos műszaki folyóiratának, a NUKLEON-nak legújabb száma, amely itt érherő el.
Egy ez év január 1-jén hatályba lépett, a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről, illetve intézkedésekről szóló új rendelet tovább bővítette a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatáskörét. Abban az esetben, ha egy radioaktív anyaggal foglalkozó létesítményben az izotópleltár hiányt mutat, akkor a telephelyen az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ellenőrzéseket, szükség esetén pedig műszeres vizsgálatokat végez a hiányzó anyag felkutatása érdekében. Ha az OAH kiterjeszti a keresést a telephelyen kívülre is, akkor arról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét is tájékoztatja, így a katasztrófavédelmi mobil labor és a katasztrófavédelmi sugárfelderítő egység segítséget nyújt az izotópkeresésben. Amennyiben a radioaktív anyagot nem sikerül felkutatni, az OAH minden esetben értesíti az érintett katasztrófavédelmi szervet, az ellenőrzés eredményét és az okok megjelölését tartalmazó részletes jegyzőkönyv megküldésével. Amennyiben bárki sugárzó anyaggal foglalkozó létesítményen kívül olyan anyagot talál, amelyről feltételezhető, hogy radioaktív vagy ilyen anyaggal szennyezett, haladéktalanul köteles értesíteni a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szervet. (Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében található településeken március 7-én 13:00 órakor ezúttal úgynevezett hangos próbát tartottak. A hangos, vagy teljes körű próbára évente kétszer, márciusban és szeptemberben kerül sor. Ilyenkor 13:00 órakor a "Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják" szöveges rész hallható, majd a szirénajelzés hangzik fel. Ezt követően 13:10-kor "Figyelem ez próba! Figyelem ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják" szöveges részt követően a szirénajelzés, végül pedig a "A próbának vége! A próbának vége!" szöveget hallhatja az érintett lakosság. Tolna megyében található 146 szirénából 141 szólalt meg. (Forrás: Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)
Az atomenergia és a megújuló energiaforrások feltétlenül szükségesek a globális klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében. Így a szakemberek egyetértenek abban a nagyon fontos technikai és gazdasági kérdésben, hogy e két energiatermelési-mód továbbra is fontos szerepet fog játszani a villamosenergia-termelésben és jelentősen hozzá fog járulni az európai gazdaság dekarbonizációjához. De ezzel szemben a megújuló energiaforrások támogatóinak döntő része csak egy atommentes világot tud elképzelni a jövőben. Magyarország nincs és nem is lesz olyan energetikai helyzetben, hogy bármilyen energiatermelési-módról egyszerűen lemondjon. Így a két új paksi blokk mellett továbbra is szükség van a megújuló energiaforrások fejlesztésére és egyéb erőművek építésére is. Magyarország egyre növekvő villamosenergia-importja miatt pedig egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, ezért különösen fontos új erőművek építése, amelyre a MAVIR tanulmánya is egyértelműen felhívta a figyelmet. Hiszen a tanulmány szerint 2030-ig 8600 MW új erőművi kapacitás is megépülhet hazánkban, amelyből a paksi két új blokk csak 2400 MW-ot fog képviselni. (Forrás: AtomenergiaInfo)
2016. február 25-én került sor az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv gondozását végző Felsőszintű Munkacsoport (FMCS) idei első ülésére, amelynek egyik központi témája az EPREV-misszióra való felkészülés volt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szervezésében 2016. június 13. és 24. között kerül sor a misszióra hazánkban, célja a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási felkészültség független értékelése. (Forrás: OAH)
2016. január 1-től az Országos Atomenergia Hivatal általános építésügyi hatósági és építésfelügyeleti jogkörrel rendelkezik a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetében elhelyezkedő építményekre vonatkozóan. Korábban az OAH kizárólag az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények (a nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények) felügyeletét látta el. A lakosság és az engedélyesek tájékoztatása érdekében a Hivatal összefoglalta az általános építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal kapcsolatos legfontosabb információkat, amelyeket önálló menüpontban tettek elérhetővé.
A fukushimai baleset évfordulója kapcsán a Greenfo közöl egy összeállítást. Ebben idézi az akkor hivatalban lévő miniszterelnöknek, Kan Naotonak a The Daily Telegraphnak adott nyilatkozatát. Kan szavaiból most kiderült, hogy alig tudtak valamit arról, mi is történik valójában az atomerőműben. Kant később egy parlamenti vizsgálóbizottság felelősnek találta a katasztrófa kezelésében elkövetett hibákért, köztük az információk visszatartásáért és azért, hogy elrendelte az úgynevezett Fukusima 50, azaz ötven szakember helyszínen maradását, miközben 750 embert kimentettek. A volt kormányfő azonban úgy véli, helyesen cselekedett. Kan különösen nagynak tartja a TEPCO felelősségét, ugyanis számos hasonló kisebb baleset történt 2011. március 11. előtt. A cég menedzsmentje 2009 júniusa óta tudta, hogy a létesítmény sérülékeny egy cunami esetén, ám a kockázat ellenére nem tette meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket. Az összeállítás utal a Financial Times (FT) az ötéves évfordulóra készült cikkére is, amely szerint a baleset eddig 100 milliárd dolláros (az éves magyar GDP-vel összemérhető) nagyságú költséget okozott a japán adófizetőknek. A pénzügyi lap újságírói szerint a TEPCO és a kormány állításával szemben nem a cég és az energiaszolgáltató ágazat, hanem végső soron - ha másban nem az áramszámláikon - a felhasználók állják ezt a cechet. A Greenfo ezzel kapcsolatban említi azt is, hogy Jávor Benedek szerint a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a - Paks 2 prototípusának számító - Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán biztonsági és műszaki hiányosságokat vélt felfedezni. A ROSZATOM szerint az elhangzott kijelentések egyetlen állítását sem támasztják alá tények - dokumentumok vagy fényképek -, vagy bármilyen más bizonyító erejű anyag.
A mostaninál is nagyobb szerepet szán az exportnak a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. A tervek szerint 2017-re a cégcsoport forgalmának fele származik majd külföldi projektekből, amelyek jelentősége már most is fokozatosan nő: tavaly az egy évvel korábbinál húsz százalékkal nagyobb bevételt, 6,4 milliárd dollárt hoztak a Roszatomnak – jelentette be egy konferencián Kirill Komarov, az orosz atomóriás vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta, az új típusú üzletágak, termékek részesedését is növelni akarják: azt várják tőlük, hogy a következő években a jelenlegi 14 helyett a bevétel 30 százalékát adják majd.
Már az idei évben elkészülhet az első úszó atomerőmű energiablokkja – jelentette be a projektért felelős orosz miniszterelnök-helyettes Dmitrij Rogozin. Dmitrij Rogozin szavai szerint a 2016. év szeptember és október hónapjára tervezik a szentpétervári Balti Üzem hajógyárban épülő berendezés vízre bocsátását. Rogozin többek között arról is beszélt, hogy az Oroszország Északi-sarkkörön túli területein működő atomerőművek üzemideje fokozatosan lejár, és ez veszélyezteti az ország energiabiztonságát, energiaellátását. A Kola-félszigeten, Murmanszk megyében lévő két reaktorblokk további 15 évre kapott működési engedélyt, a csukcsföldi bilibinói erőmű bezárását azonban a tervek szerint 2019-ben fogják megkezdeni. Ez az erőművet lesz hivatott kiváltani az orosz rövidítéssel PATESZ-ként is emlegetett úszó atomerőművek első példánya, amelyet Lomonoszov akadémikusról neveznek el. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Az oroszországi atomerőművek üzemeltetője és egyben a Leningrád-II-es atomerőmű projekt megrendelője, a Roszenergoatom konszern sajtószolgálata közli, hogy a Szentpétervár melletti Leningrádi atomerőmű II-es kiépítés kivitelezési munkálatai az oroszországi szabályozásnak és a vonatkozó törvényeknek megfelelően, az ellenőrző szervek, beleértve a Rosztyehnadzor, illetve a megrendelő, a Roszenergoatom konszern állandó felügyelete mellett zajlanak. Ami Viktor Alejnyikovnak a magyarországi hírekben megjelent, egy szentpétervári sajtóértekezleten elhangzott kijelentéseit illeti, ezekről elmondható, hogy egyetlen állítását sem támasztják alá tények – dokumentumok vagy fényképek -, vagy bármilyen más bizonyító erejű anyag. Viktor Alejnyikov ezen a sajtóértekezleten maga is elismerte, hogy az általa ismertetett információk saját következtetéseit tükrözik csupán. A Roszenergoatom konszern egyébként ellenőrizte Viktor Alejnyikov kijelentéseit és az érintett berendezéseket és nem igazolódtak a nyilatkozatban foglalt állítások.
Oroszország segít Kirgizisztánnak kezelni a még a szovjet korszakból ott maradt radioaktív hulladékokat. A biskeki kormány a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernnel közösen kezdte meg két hatalmas tároló újrahasznosítását Min-Kus és Kandzsi-Szaj településeknél. Kirgizisztán területén mintegy kilencven tárolóban több mint kétmilliárd tonnányi mérgező és sugárzó hulladékot halmoztak föl a korábbi évtizedekben. A radioaktív anyagok még a szovjet korszakban keletkeztek, akkor amikor a közép-ázsiai köztársaságban még aktív uránkitermelés és -feldolgozás folyt a hadiipar számára. A környezetvédők szerint, ha ezek a maradványok bekerülnének a térség országait összekötő folyók medencéjébe, akkor több mint ötmillió embert érinthetne a szennyezés. (Forrás: AtomenergiaInfo)
Az OECD NEA (Nuclear Energy Agency – nukleáris energia ügynökség) közzétett egy beszámolót „Öt évvel Fukushima után: nukleáris biztonsági fejlesztések és tapasztalatok hasznosítása” címmel, mely összefoglalja az ügynökség és tagországai által a biztonság növelése érdekében a baleset óta végrehajtott nemzetközi, illetve nemzeti intézkedéseket, a fukushimai tapasztalatok hasznosítását. A jelentés megerősíti, hogy az OECD NEA-tagállamok nukleáris létesítményei a Fukushimában történtek fényében is biztonságosak.
A Deutsche Welle-re hivatkozva az alfahir.hu arról közölt cikket, hogy a franciaországi Fessenheim atomerőművében történt 2014-es baleset sokkal súlyosabb volt, mint azt eddig tudni lehetett. Német források arról számoltak be, hogy a hatóságok lényeges információkat hallgattak el a közvélemény elől. Mind a francia nukleáris ügynökség (ASN), mind az erőművet üzemeltető energiaipari óriáscég, az EDF elhallgatta a 2014. április 9-ei incidens valódi súlyát. Az említett napon a létesítményben működő két reaktor közül az egyiket azért kellett leállítani, mert több helyről is víz szivárgott belőle. A Süddeutsche Zeitung által idézett szakértők azt valószínűsítik, hogy a francia-német határhoz közeli létesítményben történt meghibásodás, amit egy olyan dokumentumra alapoznak, melyet április 24-én küldött az ASN az EDF akkori vezérigazgatójának. Ebből kiderül, hogy a reaktort nem lehetett az előírásoknak megfelelően lekapcsolni, mivel a szabályozórudak eldeformálódtak. A szerkezetet végül úgy sikerült leállítani, hogy bórt adagoltak a nyomásszabályozó rendszerbe. Az értesülést Manfred Mertins, nukleáris biztonsági szakértő és kormánytanácsadó cáfolta, aki kijelentette: "Nincs tudomásom még egy Nyugat-európai reaktorról, amit bóradagolással kellett volna leállítani"
Az atomenergia programokkal rendelkező országoknak ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni a külső veszélyek értékelésére vonatkozó módszereket, mivel hagyományosan sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a biztonsági elemzésekben a belső veszélyekre. Erre a következtetésre jutott a Nuclear Energy Agency (NEA) tanulmánya, amelyet a 2011. márciusban bekövetkezett fukushimai baleset tanulságait vizsgálta. A tanulmány megállapította, hogy a baleset során nem történt új esemény vagy következmény. Ugyanakkor, a kezdeti események ilyen kombinációja és súlyossága együttesen még eddig fordult elő. Új vonása volt az eseményeknek az is, hogy egyszerre három reaktort érintett a baleset. (Forrás: NucNet)
A Kansai Electric Power Company (KEPCO) közölte, hogy vizsgálatot indított. miután a Takahama-4 reaktor automatikusan leállt egy olyan jelre, amely a főtranszformátor vagy a generátor belső hibájára utalt. A reaktort 2016. február 26-án újraindult és teljes teljesítményét március végén éri el. A KEPCO információja szerint a reaktor, a turbina és a generátor stabil kikapcsolt állapotba került és radioaktív anyag nem került a környezetbe. (Forrás: NucNet)
Az ukrán Rovno és Khmelnitski atomerőművek az ország nyugati részében először érték el 100%-os teljesítményüket, mióta az Energoatom átvette üzemeltetésüket. A vállalat közlése szerint a két erőműben lévő összesen hat blokk együttes teljesítménye 4855 MW volt. Ezt az tette lehetővé, hogy 2015 végén üzembe helyezték az új 750 kV-os távvezetéket. (Forrás: NucNet)
Az új finn atomerőmű (Hanhikivi-1) épitési engedélyének kiadására vonatkozó döntés 2018-ban esedékes. Az új reaktor segít csökkenteni az energiaimportot Finnországban- mondta Jorma Aurela, finn foglalkoztatási és gazdasági miniszter a NucNet-nek. A miniszter megerősítette, hogy a beruházásban az orosz szállító és alvállalkozók részvétele nem okoz gondot, annak ellenére, hogy Moszkva és Brüsszel között az utóbbi időben feszült a viszony.
Magyarország nem tudja a nemzetközi környezettől függetleníteni, a magyar kormány aktív szerepet kíván vállalni a közös energiapolitikai kihívásokban. Ugyanakkor az ellátásbiztonság kezelése tagállami felelősség – ezért ragaszkodni fog Magyarország ahhoz, hogy minden ilyen döntés nemzeti szinten születhessen meg. Ehhez akár új partnerségek kialakításához is szükség lesz – utalt az atomenergia-ipari fejlesztésekre Kádár Andrea Beatrix az NFM helyettes-államtitkára a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli szervezte Hungarian Energy Investors Forum 2016-on. A magyar erőművek bruttó termelési lehetősége 8900 megawatt - ez elvileg kielégítheti a hazai csúcsterhelést is. A közeljövőben viszont jelentős kapacitások esnek ki a meglévő blokkok elöregedése miatt, ezeket pótolni kell. A kormányzatnak az a célja, hogy a környezetszennyező erőműparkok helyett új termelő egységek épüljenek: 2030-ig 7000-8000 megawatt új kapacitás épülhet. A paksi atomerőmű szerepe kiemelkedő mind az ellátásbiztonsági, mind környezetvédelmi szempontból - a nukleáris energia hazai termelése a uniós szintű versenyképességet is fokozza - fogalmazott a szakember. (Forrás: napi.hu)
Az energetikai piaci folyamatok dinamikus alakulnak, globális fundamentális változásoknak vagyunk tanúi a XX. századi satbilitás után - mondta Harmati György az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnöki főtanácsadója a Napi.hu és a Noguchi Porter és Hungarian Energy Investment Forum 2016 konferenciáján. Az MVM új stratégiát tervez, amelyet az áprilisi közgyűlésen terjeszt elő a cég vezetése. A cél az új stratégia partnerek bevonása mind a hazai, mind a regionális a piacon, ugyanis a felgyorsult piacokon nem tud egyedül reagálni minden kihívásra az MVM. A stratégia másik eleme a határozott nemzetközi jelenlét, ezért elsődleges cél a terjeszkedés. Bővíteni szeretné a cégcsoport az általa nyújtott szolgáltatásokat, a hagyományos üzletágak mellett ebben nagyobb szerepet kapnak a megújuló termelők.
Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szerint az energia egyre
inkább egyszerű áruvá válik, vagyis tévedés az ellátásbiztonság minden elé helyezése.
A kőolajpiacon a nem hagyományos készletek berobbanása új helyzetet teremtett, miközben
az energiafogyasztás csökken azonban nem szabad csodát várni a megújuló energiáktól
sem, nem sokkal olcsóbbak a hagyományos energiaforrásoknál. A közeljövőben már utat
törnek maguknak a helyi, regionális energiarendszerek, a háztartási erőművek - ebbe
a rendszerbe nem lehet a nagy mamutokat beilleszteni.
Nem szabad az ellátásbiztonság jelszava mögé bújni - vélekedett ifj. Chikán Attila,
az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. Ma már olyan megoldásokra van
szükség, hogy a klímavédelmi szempontoknak is megfelelő módon, normális áron garantáljuk
az ellátásbiztonságot.
A környezetvédelmi megfontolásokat is integrálni kell az energiapolitikába - ez
Magyarországon még nincs tisztázva - mondta Vörös Péter a Baker & McKenzie energetikai
szakértője. A keretszabályok sincsenek tisztázva, a jogszabály környezet nem támogató
rendszerű. (Forrás:
napi.hu)
Február 26-án a MAVIR ünnepélyesen átadta Perkáta 400/120 kV-os alállomását, amelynek jelentős szerepe van a térség villamosenergia ellátásbiztonságában. Az átviteli rendszerirányító a megvalósításban a nemzetközi beszállítók mellett az MVM OVIT Zrt.-vel és az MVM ERBE Zrt.-vel működött együtt. (Forrás: MAVIR)
Elakadt a Mátrai Erőmű 22 százalékának tavaly meghirdetett állami felvásárlási folyamata – értesült a Népszabadság. Az Orbán-kabinet már többször utalt arra, hogy visszaszerezné az ország második legfontosabb áramtermelőjét. A cég 51 százaléka és így irányítási joga az 1995-ös privatizáció óta az Elművel és az ÉMÁSZ-szal együtt a német RWE-é. 22 százalék a vele együtt szavazó, baden-württenbergi központú EnBW áramszolgáltató csoporté, 26 százalék pedig kezdetek óta az állami MVM Magyar Villamos Művek kezében van.
A nemzeti fejlesztési tárcához tartozó MVM korábbi információikat megerősítve bejelentkezett a hazai lakossági áramszolgáltatók megvételére. Jelen állás szerint ugyanakkor a külföldi tulajdonosokkal a Miniszterelnökséghez tartozó nemzeti közmű tárgyal. Az MVM Magyar Villamos Műveket érdekelné az Elmű-ÉMÁSZ, s nyitottak a többi lakossági energiaszolgáltató megvásárlására is - erősítette meg a korábbi információikat háttérbeszélgetésen Csiba Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó állami energiacsoport elnök-vezérigazgatója. Az MVM-nek ma is vannak Elmű- és ÉMÁSZ-részvényei, és a cég korábban már kapott szerepet a szolgáltatók felvásárlásában. (Forrás: nol.hu)
A BKW-FMB Energie AG bejelentette a svájci nukleáris hatóságnak (ESNI), hogy 2019. december 20-án véglegesen leállítja a 375 MW teljesítményű atomerőművét Mühleberg-ben, feltéve, hogy a leszerelés azonnali megkezdéséhez megkapják az engedélyt. A BKW közölte, hogy az ESNI részére a leszerelésre vonatkozó információkat a hatóság 2015. decemberi határozata alapján adták meg. A hatóság bekérte azokat a terveket, amelyek az erőmű termelésének leállítása utáni állapot biztonságára vonatkoznak. (Forrás: NucNet)
Március 6. az energiahatékonysági világnap. Az idei már a hatodik, amelyet a kormány megpróbál elsunnyogni. Magyarország jelenleg GDP-je 6 %-át költi energiaimportra, ami az uniós átlag duplája. Egy német háztartás ma annyi energiát használ fel egy hét alatt, mint amit a hetvenes években egy nap alatt! A magyar lakosság CO2 kibocsátása megegyezik az iparéval! Az LMP szerint érthető, hogy Orbánék nem akarnak büszkélkedni a teljesítményükkel, mivel a kormányzásuk alatt sokkal többet ártottak, mint amennyit használtak – a magyar ökopárt azonnali fordulatot sürget az energia hatékonyabb felhasználását szolgáló beruházások támogatása érdekében. (Forrás: Greenfo)
Az elektromos autók építéséhez használt akkumulátorok árcsökkenésének köszönhetően, az e-mobilitás rövidesen jelentős mértékben csökkentheti a globális olajkeresletet, legalábbis a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) legfrissebb elemzése szerint. Arra számítanak, hogy 2020-ra az elektromos járművek árben beérik a hagyományos meghajtásúakat. Az akkumulátorok ára 2015-ben 35 százalékkal esett, ezzel további jelentős lökést adva az e-mobilitás terjedésének – áll a jelentésben. A BNEF készítői szerint az elektromos járművek hat éven belül ugyanolyan megfizethetővé válnak, mint a hagyományos belsőégésű motorral szerelt autók. Az előrejelzésben azzal számolnak, hogy 2040-re a globális járműpark 35 százalékát az elektromos meghajtásúak teszik majd ki, ami már meglehetősen érzékeny csökkenést jelenthet a globális olajpiacon. A növekedést egyértelműen az akkumulátor árának zuhanása okozza, hat év alatt csaknem 65 százalékos az áresés. (Forrás: EnergiaInfo)
Spanyolország eddigi legnagyobb vállalati csődje várhat az Abengoa nevű energetikai vállalatra, amely kedden hozta nyilvánosságra, hogy 1,2 milliárd euró nettó veszteséggel zárta a tavalyi évet. A társaság, amely 2014-ben még 125 millió eurós nettó nyereséget könyvelhetett el, közleményében azt írta, hogy 2015 utolsó negyedévében 492 millió euróval nőtt az adóssága. A megújuló energiatermeléshez használt technológiát gyártó cég több mint egy éve küzd pénzügyi gondokkal, ezért novemberben fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezett. (Forrás: EnergiaInfo)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)