Heti hírvilág (2016. február 22 – 28.)
Mostanában többször is megjelent a magyar sajtóban olyan érvelés, miszerint nincs szükség a Paks II. beruházásra, mert az energiahatékonyság növelésével, az épületek felújításával annyi energiát tudunk megtakarítani, hogy nem is kellene megépíteni a két új paksi blokkot. Újságírók, zöld aktivisták és politikusok rendszeresen elkövetik azt a bakit, hogy összekeverik az energia és a villamos energia fogalmát. Pedig az energetika nem játék: a szakszerűtlen hozzáállás működésképtelen energiarendszerhez vezet - irja Aszódi Attila blogjában. A KSH szerint a hazai épületek 58%-ában földgázzal, 22,7%-ában szilárd tüzelőanyaggal (fával, szénnel), 16,6%-ában távhővel, 2,6%-ában egyéb energiahordozóval fűtünk. Mindezekből nyilvánvaló, hogy ha épületeinket leszigeteljük, korszerűsítjük, akkor földgázt, (legnagyobb részben földgázra épülő) távhőt, fát és szenet takarítunk meg, villamos energiát nemigen. Azt sugallni tehát, hogy az épületek szigetelése kiváltja a Paks II beruházást, súlyos megtévesztés és/vagy megbocsáthatatlan szakmai tévedés. Vagyis az energiahatékonyság nem oldja meg a 2020-2030-as évek erőműhiányos gondjait. Az új paksi blokkok, és egyéb erőműépítések segítenek majd ezen igazán.
Az LMP olyan javaslatot nyújtott be, mely leállította volna az összes paksi bővítéssel kapcsolatos kifizetéseket, mivel a folyamatban lévő uniós eljárások miatt egyáltalán nem biztos, hogy minden szükséges engedélyt megkap a beruházás. A javaslat a Költségvetési Bizottság ülésén nem kapta meg a többséget a tárgysorozatba vételhez, ami az LMP szerint azt bizonyitja, hogy az egész paksi projektben a Fidesznek nem az új atomerőmű a fontos, hanem a titokban elkölthető több ezer milliárd forintos kassza. (Forrás: MTI OS)
Az Európai Bizottság és a kormány egyeztetésének eredményeként a jövőben nem lehet általánosságban titkosítani a paksi erőmű bővítéséről szóló adatokat - mondta budapesti sajtótájékoztatóján a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Jávor Benedek felszólította a kabinetet, hogy haladéktalanul nyújtsa be az erről szóló törvénymódosító javaslatot. A Bizottság most kézhez kapott tájékoztatása szerint a testület egyetért azzal, hogy a paksi titkosítási törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal - emelte ki Jávor Benedek, kifejtve: az EB közölte, hogy felvette a kapcsolatot a kabinettel és a konzultáció eredményeként a kormány ígéretet tett arra, hogy módosítja a paksi titkosítási törvényt. (Forrás: napi.hu)
Magyarország megállapodott Iránnal a nukleáris együttműködés továbbfejlesztéséről - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A tárcavezető megbeszélést folyatott Akbar Szálehivel, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnökével és az iráni atomenergia-szervezet vezetőjével, majd úgy nyilatkozott: a megállapodás értelmében folytatják és bővítik az iráni nukleáris szakemberek képzését, támogatják, hogy az EU segítse az iráni nukleáris oktatást és képzést, kutatási-tudományos együttműködést alakítanak ki a nukleáris energia békés célú felhasználása tekintetében, továbbá tárgyalásokat kezdenek a jövőben arról, hogy magyar vállalatok miként vehetnének részt az iráni szénhidrogénkincsek kitermelésében. (Forrás: napi.hu)
Csepreghy Nándor a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) által szervezett Fiatal Gazda Konferencia 2016 megnyitó beszédében energetikai kérdésekkel is foglalkozott. Ennek során kitért arra, hogy a magyar energiafüggőség diverzifikálása érdekében szükség van a zöldenergia támogatására, amelynek aránya a jelenlegi 7 százalékról 2020-ig 14,8 százalékra emelkedhet. Ugyanakkor a megújuló energia nem helyettesítheti a paksi kapacitásbővítő beruházást, hiszen a zöld energia csak jelentős állami támogatás mellett versenyképes az atomenergiával. (Forrás: hirado.hu)
Ismét lekapcsolták azt a belgiumi atomerőművet, amelynek üzembe helyezése miatt többször is tiltakoztak a szomszédos államok. A Tihnage erőművet hivatalosan ellenőrzés miatt állították le, miután rendellenes működést észleltek a szivattyúknál. Korábban több probléma volt már az itteni reaktorokkal, az egyikben tűz volt, a másikban pedig repedéseket fedeztek fel a reaktor falon. - A közös vizsgálat eredményét mindenképpen figyelembe kell majd venni és le kell vonni a megfelelő következtetést. Ha biztonsági probléma van a reaktorokkal, akkor azokat nem szabad használni. Ez az álláspontunk – mondta a belgiumi német közösség miniszterelnöke, Oliver Paasch. A belga hatóságok beleegyeztek abba, hogy Hollandia és Németország szakértőit bevonva vizsgálják ki a létesítményt. Greenpeace szerint ez nem elég. - Világos, hogy nincs biztonságos atomenergia. Bármelyik reaktorban előfordulhat baleset, de Belgiumra ez külünösen igaz, hiszen az itteni erőművek 41 évesek. A kormány ráadásul nemrég úgy döntött, újraindítja azokat a reaktorokat, amelyekkel súlyos technikai gondok vannak, például repedéseket találtak rajtuk. Ez valóban atomkatasztrófát okozhat – mondta a Greenpeace szakértője, Eloi Glorieux. (Forrás: Euronews)
Az EU atomerőműveinek leszereléséhez szükséges pénznek eddig csak a bő fele gyűlt össze, igaz, a gyűjtésre bőven van még idő. Paks lebontása 310-340 milliárd forintba kerülhet. A dokumentum szerint a szóban forgó feladatokra összesen 268,3 milliárd euróra lenne szükség az érintett 16 tagországban, amelyek eddig csak 150,1 milliárdot tettek félre. A cikkből nem derül ki, hogy ez miért probléma, hiszen a 268,3 milliárd eurónak csak akkor kell rendelkezésre állnia, amikor a bontás megkezdődik. Most csak az időarányos rész megléte kérhető számon. „Az atomerőmű befizetéseit az évente felülvizsgált közép- és hosszú távú terveink tartalmazzák. E tervben évente a jogszabályi, a gazdasági, a műszaki gazdasági változások alapján módosíthatjuk a befizetések mértékét is” – válaszolt a Világgazdaságnak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. igazgatója. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint a leszerelési tervet minden öt évben kell felülvizsgálni. A leszerelés a legutóbbi felülvizsgálatok alapján 310 és 340 milliárd forintba kerül. A leszerelésre szánt befizetések a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) kerülnek. A KNPA-ba több forrásból érkezik pénz, mert abból az atomerőmű bontásán kívül más sugárzó anyagok kezelését is finanszírozni kell. 2015 végére 255,137 milliárd forint gyűlt benne össze, a tavalyi növekmény bő 12 milliárd. Igaz, hogy maga a befizetés 27,63 milliárd forint volt, de abból 15,49 milliárdot el is kellett költeni, főleg a radioaktívhulladék-tárolók bővítésére. Az idén 13,3 milliárd forinttal bővülhet az alap. (Forrás: Világgazdaság)
A radioaktívhulladék-tárolóknál a biztonsági kultúra felmérésére és az eredmények hasznosítására vonatkozó, valamint a Hatósági Személyi Monitorozás és az Országos Személy Dozimetriai Nyilvántartás működésére vonatkozó útmutató elérhető az OAH honlapján. A biztonsági kultúrához kapcsolódó útmutatót itt érheti el, a monitorozás és a nyilvántartás működésére vonatkozót pedig innen töltheti le.
A német kormány hajlandó lenne megosztani az atomerőművek leszereléséhez és az atomhulladék elszállításához tartozó költségeket, így a német szolgáltatóknak nem kellene az eredményességük rovására további céltartalékot képezniük. A német kormány kész megosztani a társaságokat sújtó nukleáris adót, azaz az atomerőművek leszereléséhez és a hulladék elszállításához tartozó költségeket nem teljes mértékben kellene a vállalatoknak állniuk, hanem egy részét az adófizetőkre terhelné rá a német vezetés. Ez jó hír többek között az E.Onnak és az RWE-nek, illetve az értesülés azt is jelentheti, hogy az említett vállalatok erőművek lebontására képzett céltartaléka megfelelő lehet. Ez pedig könnyíthet az említett közszolgáltatók működésén. A törvénytervezet szerint a társaságok állnák a leszereléshez tartozó költségelemeket, míg az atomhulladék elszállítását és végső tárolását már megosztva állnák a szolgáltatók és a német állam. (Forrás: GazdaságTV)
Az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma az atomenergiainfo.hu szakportál megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes 2016. január 18-i nyilatkozata az Oroszország által külföldi országoknak nyújtott hitelek szüneteltetésére vonatkozóan csak az új hitelmegállapodásokra vonatkozik. Az orosz pénzügyminisztérium közleménye szerint a Paks II projekt hitelszerződése esetében már egy elfogadott kötelezettségről van szó, amelynek felülvizsgálatáról nincs szó. „Oroszország Paks II-vel kapcsolatos hitelkötelezettségeit teljes terjedelmében a korábban aláírt kormányközi megállapodásnak megfelelően teljesíti” – áll az orosz pénzügyminisztérium válaszában. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáról 2014. január 14-én aláírt magyar-orosz kormányközi szerződés alapján az orosz fél legfeljebb 10 milliárd euró hitelt biztosít 21 éves futamidőre átlag 4,5%-os kamatra a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartására, ami lehetővé teszi, hogy az új blokkok versenyképes áron tudják majd biztosítani Magyarország számára a villamos energiát. Ez a pénzügyi konstrukció azt is lehetővé teszi, hogy az új paksi blokk is kizárólagos állami tulajdonban maradhassanak.
Nem hivatalos szankciók sújtják az orosz atomipart – véli a Roszatom állami nukleáris energetikai konszern vezérigazgatója. Szergej Kirijenko a moszkvai Kurcsatov Intézetben tartott beszámolójában egyebek közt arról beszélt, hogy az ilyen intézkedések gyakran szigorúbbak, mint a hivatalosan elrendeltek. A Roszatomot érintő kihívásokról szólva Kirijenko azt mondta, hogy azok nagy része politikai természetű korlátozásokkal kapcsolatos. „Bennünket soha senki nem várt, és most nemcsak nem várnak, hanem még agresszívan igyekeznek akadályozni is” – idézte az RNS hírportál Kirijenkót, aki ugyanakkor megjegyezte: hivatalosan semmilyen büntetőintézkedés sincs érvényben az orosz atomágazattal szemben. Az orosz állami atomenergetikai konszern tíz évre szóló külföldi megrendelésállományának értéke tavaly 101,4 milliárdról 110 milliárd dollár fölé emelkedett, és a kilátások is biztatóak: az atomóriás célja, hogy ez a mutató két év alatt elérje a 160 milliárd dollárt. (Forrás: AtomenergiaInfo)
A Japán Atomipari Fórum (JAIF) közölte, hogy a Japán délnyugati részében lévő Fukui prefektúrában található Takahama atomerőmű harmadik blokkja ismét energiát termel, és ezzel a szigetországban már három olyan reaktor működik, amelyet a 2011 márciusában bekövetkezett fukushimai baleset után megszigorított biztonsági előírások elfogadása után indítottak újra. Ennek a nyomottvizes reaktornak a teljesítménye 850 MW, és eredetileg 1985 januárjában állították üzembe, újraindulásának dátuma: 2016 január 29. Ugyanakkor a japán nukleáris hatóság (NRA) megállapította, hogy a Takahama atomerőmű 1 és 2 blokkja megfelel az érvényben lévő, Fukushima utáni biztonsági követelményeknek. A JAIF szerint a két reaktort hamarosan újraindítják, és üzemeltetési engedélyét meghosszabbítják. Az ehhez szükséges hatósági eljárás várhatóan 2016 júliusában fejeződik be. (Forrás: NucNet)
A TEPCO azt közölte, hogy vizsgálatai szerint a Fukushima Daiichi atomerőműben rendelkezésre álltak azok a dokumentumok, amelyek a reaktor zónaolvadásának meghatározására vonatkoztak, de az üzemeltető személyzet nem megfelelően használta azokat a 2011. márciusi baleset során. A TEPCO honlapján megjelent közlemény szerint az operátorok nem kielégítően követték az irányelveket és nem tételezték fel a zónaolvadást. (Forrás: NucNet)
Jean-Bernard Levy azt várja, hogy a Hinkley Point C atomerőmű építéséről az Egyesült Királyságban még az idén döntést hoznak. A francia villamosenergia-társaság, az EDF vezetője egy brüsszeli energiakonferencián azt mondta, hogy kínai partnerükkel folytatott tárgyalásaik a végéhez közelednek és hamarosan meglesz a végső beruházási döntés is. Az EDF két 1600 MW teljesitményű EPR reaktort tervez építeni Hinkley Point-ban. 2015 októberében az EDF és a kínai China General Nuclear Power Corporation befektetési megállapodást kötött az új reaktorokra. Médiaértesülések szerint a végső beruházási döntés késik állítólag finanszírozási nehézségek miatt. Az EDF igyekszik 66,5% százalékos részesedésének fedezetét előteremteni és nyomást gyakorolni a francia államra ez ügyben a Les Echos szerint. A The Times of London úgy értesült, hogy az EDF eladná a francia villamos hálózatban lévő tulajdonának egy részét a Hinkley Point finanszírozása érdekében, de ezt az EDF nem erősítette meg. (Forrás: NucNet)
Az ukrán üzemeltető, az Energoatom, azt közölte, hogy megérkezett első Westinghouse fűtőanyag-szállítmány az orosz tervezésű, VVER típusú reaktorokkal működő Zaporozsje atomerőműbe. A tervek szerint a nukleáris fűtőanyagot az erőmű 5. reaktorának 2016 májusára tervezett átrakása során fogják a betölteni. Az Energoatom azt tervezi, hogy ha az 5. reaktorban szerzett tapasztalatok kedvezőek lesznek, az új fűtőanyagot az 1,3 és 4 reaktorban is használni fogják. (Forrás: NucNet)
A TVO, az Olkiluoto erőmű üzemeltetője bejelentette, hogy a 3. reaktor létesítése a szerelési szakaszból fokozatosan a tesztelési fázisba lép. Az irányítástechnikai rendszer 2015-ben történt leszállítása után jelentősen megnövelték a helyszínen dolgozók létszámát és a rendszer engedélyezési folyamata 2016 áprilisában megkezdődhet. Szintén áprilisban a Finn Környezetvédelmi Minisztériumba benyújtják az üzemeltetési engedélykérelmet is. A tesztelés és az engedélyek kiadása után megkezdődhet az Olkiluoto-3 reaktor üzembehelyezése. Az Areva-Siemens konzorcium által épített 1600 MW-os blokk a francia atomipar jelentős referenciája lesz, s a TVO reméli, hogy a francia atomipar nem teszi kockára hírnevét a beruházás utolsó szakaszában projekt menedzsment hibák elkövetésével – áll a TVO közleményében. (Forrás: NucNet)
Az orosz nukleáris fűtőelem-gyártó vállalat, a TVEL, bevétele 2015-ben hét százalékkal növekedett 2014-hez viszonyítva. A ROSATOM előzetes adatai szerint a TVEL 2015 évi bevétele elérte az 1.6 milliárd dollárt és rendelés állománya a megelőző évi szinten maradt (10.3 milliárd dollár). A végső számok áprilisban lesznek ismertek. A TVEL, a ROSZATOM leányvállalata, nukleáris fűtőelemeket gyárt, fejleszt és szállít orosz és külföldi atomerőművekbe, kutató reaktorokba és nukleáris meghajtású hajókhoz. A ROSZATOM közlése szerint 2015-ben a TVEL által gyártott nukleáris fűtőelemeket 14 ország 78 létesítményében használták. (Forrás: NucNet)
Az Egyesült Arab Emirátusok pozitív példát mutat az új nukleáris országoknak arra, hogyan lehet idejében kezdett és széleskörű tervezéssel atomenergetikai programot megvalósítani - mondta Yukiya Amano, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója az épülő Barakah atomerőműben tett látogatása során. A NAÜ támogatást nyújtott az Emirátusoknak az atomenergia bevezetésében és számos NAÜ felülvizsgálatra került sor az Emirátusokban, beleértve a hatósági átvilágítást is. A Barakah erőmű lesz az ország első atomerőműve. Az első reaktor építése a tervek szerint halad a 2017-re tervezett üzembeállítás irányába. A telephelyen három további reaktor is épül, amelyek üzembehelyezését az elkövetkező évekre tervezik. (Forrás: NucNet)
A lengyel Energetikai Minisztérium visszautasította azt a helyi médiában elterjedt állítást, hogy a tervezett első lengyel atomerőmű projektjét leállították. A kiadott közlemény szerint az atomerőmű építési terve jelenleg folyamatban lévő részletes vizsgálat tárgya módszertani, szervezési, koncepcionális és műszaki szempontok alapján és nincs olyan jel vagy meggondolás, hogy a projekttel fel kellene hagyni. A minisztérium szerint, noha a kezdeti beruházási költségek magasak lehetnek, az atomenergia megbízható energiaforrás, amelynek alacsonyak a termelési költségei. Mindazonáltal a lengyel szén marad az elsődleges forrás az atomenergia fejlesztése ellenére. A lengyelek 2015 decemberében öt lehetséges szállítót jelöltek meg. (Forrás: NucNet)
A FORTUM finn villamosipari vállalat idén április 1 után új szervezeti felépítés szerint működik majd. Három fő szervezeti egysége a Termelési, Városi Megoldások és Oroszország lesz, amelyhez két fejlesztő részleg csatlakozik. A termelési részleghez tartoznak majd az atomerőművek, a vízerőművek és a hőerőművek. A termelési részleg vezetője Tiina Tuomela, a FORTUM jelenlegi alelnöke lesz. A FORTUM a tulajdonosa a finn Loviisa atomerőműnek és részesedéssel rendelkezik a finnországi Olkiluoto valamint a svéd Forsmark és Oskarsham atomerőművekben. (Forrás: NucNet)
Az Európai Nukleáris Társaság (ENS) PIME 2016 kommunikációs díját az „Atomenergia a klímavédelemért” kampány kapta, amelyet a Francia Atomenergia Társaság, az Amerikai Nukleáris Társaság és az ENS több mint 140 tagszervezet támogatásával folytatott a Párizsi Klímacsúcshoz kapcsolódva. A kampány célja az volt, hogy bemutassa az atomenergia szerepét a klímaváltozás elleni harcban. A díjat a Bukarestben tartott PIME konferencián adták át. A konferencia plenáris üléseken és műhelyüléseken foglalkozott a közösségi médiával, a lobbizással, a kommunikációs stratégiákkal és az érdekeltekkel valamint a környezetvédőkkel folytatott párbeszéddel. A konferencia megnyitóján Jean-Pol Poncelet, az ENS főtitkára azt mondta, hogy a közelgő csernobili és fukushimai évfordulók antinukleáris kihívásait a tájékoztatásban teljes nyíltsággal és teljes becsületességgel kell kezelni. A következő PIME konferenciára Hollandiában kerül sor 2017. március 20-22 között. (Forrás: NucNet)
Több mint 33 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Szekszárdon annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá a tolnai megyeszékhelyen Ács Rezső (Fidesz-KDNP) polgármesterrel a Modern városok program részeként. A kormányfő a közös sajtótájékoztatón a részletekről szólva elmondta: hőszállító csővezeték épül a paksi atomerőműből Szekszárdra a távhőrendszer fenntartására, amivel csökkenthetők a távhővel fűtők költségei. (Forrás: hirado.hu)
Pályázatot hirdet a KOM Központi Okos Mérés Zrt. első körben állami és versenypiaci szereplőknek, amelyek részt vennének partnerként az Intelligens Hálózat mintaprojekt egyéves tesztidőszakában. Összesen mintegy húszezer mérőt szerelnek fel, ezekből a legtöbb az áramfogyasztást méri, de gáz- és vízmérők is vannak az okos mérők között. Az önkormányzatoknak, közintézményeknek, irodaházaknak, illetve ipari parkoknak szóló pályázatok a KOM Zrt. honlapján érhetők el. A partnerek jelölik majd ki az eszközök helyét, így kerülhetnek mérők iskolákba, önkormányzati létesítményekbe, a kkv-szektorba vagy a lakossághoz. Az adatgyűjtés a tesztidőszak egyéves időszakában folyik majd.
Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóit 2016. január 1-jével a FŐGÁZ Zrt. vette át. A MEKH tájékoztatót adott ki, amelyben az átadás-átvétellel kapcsolatos legfontosabb kérdések és válaszok olvashatók. E tájékoztatás mellett különösen fontos, hogy a fogyasztók áttanulmányozzák azokat a leveleket, tájékoztatókat, amelyeket a két érintett szolgáltató küld.
A TIGÁZ Zrt. képviseletében az Igazgatóság elnöke Fabrizio Dassogno, illetve az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoporthoz tartozó Magyar Áramszolgáltató Kft. szabadpiaci földgázkereskedő képviseletében a Kft. vezetése megállapodást írtak alá a TIGÁZ versenypiaci földgázportfóliójának megvásárlásáról - tudatta sajtóközleményében az Elmű-Émász társaságcsoport. A TIGÁZ Zrt. földgáz versenypiaci portfóliója ~9%-os piaci részesedést jelent a magyarországi földgáz versenypiacon. A portfólióban több mint 2600 ügyfél van mintegy 4000 fogyasztási hellyel Magyarország-szerte. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport 2015. július elsejével lépett ki a földgáz versenypiacra, amelynek immár egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Az elmúlt időszak akvizíciós tevékenységének megkoronázása ezen jelentős üzlet - áll a sajtóközleményben. A megállapodást követően az üzleti tranzakció lebonyolításához a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása szükséges. (Forrás: EnergiaInfo)
Már kevesebb mint 400 millió köbméter gáz van az állami kézben lévő kereskedelmi
földgáztárolóban. Ez a mennyiség csupán néhány napra lenne elegendő, ha a fűtési
idény még hátralévő több mint másfél hónapos ideje alatt hidegre fordulna az idő.
Több mint másfél hónappal a fűtési idény vége előtt mindössze kilenc százalék körüli
az állam kezében lévő hazai kereskedelmi földgáztárolók feltöltöttségi szintje.
Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai helyettes államtitkára elmondta:
kockázatos dolog ilyen alacsony gázkészletet tartani, mert a szinte üres tárolókból
szükség esetén naponta csak kis mennyiségű gázt lehet kipumpálni. Jelenleg a tárolókból
kivehető mennyiség jóval napi 20 millió köbméter alatti lehet. Ez pedig kevésnek
bizonyulhat egy-egy hideg napon, amikor a fogyasztás eléri az 50 millió köbmétert.
(A felhasználási csúcs a 2006-os télen volt, a napi szükséglet 91 millió köbméter
volt.)
A januártól több megyében az E.ON helyébe lépő új szolgáltató, a Főgáz Zrt. egyébként
a napokban nagy összegű gázszámlákkal riogatja a fogyasztókat. Az állami gázcég
ugyanis most küldi ki az első, becsült adatok alapján összeállított számláit az
új ügyfeleinek. A pécsi reklamálók elmondása szerint nemritkán a szokásos összeg
két-két és félszerese került a számlára. (Forrás:
mno.hu)
Mintegy 36 százalékkal, 691,9 milliárd forintra növelte tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményét (EBITDA) 2015-ben a Mol csoport az előző évi 510,6 milliárd forintról - közölte a társaság szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült pénzügyi gyorsjelentés szerint tavaly az utolsó negyedévben 147,3 milliárd forint volt az újrabeszerzési árakkal becsült tisztított EBITDA, ami csaknem azonos az egy évvel korábbi 146,5 milliárd forinttal, és szinte megegyezik az elemzői várakozásokkal is. A Mol közölte, hogy a negyedik negyedéves eredményt jelentős, 504 milliárd forintos egyszeri értékvesztés befolyásolta. A korábbi bejelentésekkel összhangban a vállalat 131 milliárd forintos eszközleírást hajtott végre az Akri Bijeel blokk felhagyásához kapcsolódóan, valamint további 373 milliárd forintos értékvesztést könyvelt el, amelyet elsősorban az olajár-várakozások változása indokolt. (Forrás: EnergiaInfo)
Háromszáz forint alatt a gázolaj és a benzin ára - milyen jó lenne pár száz litert bespájzolni. Hogyan tárolhatjuk, és hogyan kerülhetjük el, hogy az adóhatóság elvigye? Hetek óta 300 forintnál egyensúlyoz a benzin és a gázolaj, szakértők szerint egy évig maradhat az autósoknak kedves üzemanyagár. Mindenki emlékszik még arra, amikor a benzin 2012. április elején 451 forintba került, a gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Több olyan eset is ismert, amikor a NAV az otthon tárolt üzemanyagot lefoglalta. 2007-ben például egy csengelei házaspártól, akik a rendszerváltás óta gázolajba fektették félretett pénzüket, majd egy névtelen feljelentés után a NAV 9,5 ezer litert vitt el, mivel a család nem tudta igazolni annak eredetét. Az adóhatóság most is azt közölte, hogy aki otthon szeretné gyűjtögetni az olcsó benzint, az jobb, ha felkészül, és a későbbi vitás jogi helyzetek elkerülése érdekében elrakja a vásárlás során kapott számlát. Ellenkező esetben az igazolatlan eredetű ásványolajterméket a NAV lefoglalja. Hangsúlyozták, a jövedéki törvény konkrétan nem határozza meg, hogy magánszemélyként, saját használatra, engedély, illetve szankció nélkül mennyi üzemanyag tartható otthon. (Forrás: delmagyar.hu)
A szaúdi olajügyi miniszter bejelentésére, miszerint a nagy olajtermelők biztosan nem fogják vissza termelésüket, tovább csökkent a kőolaj ára. Szlovákiában és Magyarországon ennek ellenére drágult az üzemanyag. A piacon most túlkínálat van. Ha a termelők szinten tartják a termelésüket, de a kereslet nem bővül, akkor gyakorlatilag konzerválódik a túlkínálat, és a piac csak igen lassan lesz képes felszívni a többletet. A továbbra is rendkívül alacsony világpiaci árak ellenére Szlovákiában a múlt héten – idén először – már nőttek azüzemanyagárak. A statisztikai hivatal szerint a 95-ös oktánszámú benzin 2, a gázolaj 2,36 százalékkal drágult. A 95-ös benzin literjéhez így jelenleg átlagosan 1,16, a gázolajhoz 0,955 euróért juthatunk hozzá. Magyarországon is 4 forinttal drágult a gázolaj, a 95-ös benziné azonban nem változott. Az emeléssel a gázolaj átlagára 300–301 forintra nőtt, a benzin ára 298–299 forint maradt. (Forrás: Új Szó)
Az olaj világpiacán 2017-re állhat be kereslet-kínálati egyensúly a Nemzetközi Energiaügynökség középtávú piaci előrejelzése szerint, amelyben egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a kitermelési beruházások mostani visszafogása az évtized végére akár már veszélybe is sodorhatja az ellátási biztonságot. A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) középtávú olajpiaci jelentése megállapítja, hogy az olajárak a kereslet-kínálati egyensúly helyreállását követően indulhatnak csak jelentősebb emelkedésnek, míg rövidtávon a bőségesen rendelkezésre álló és könnyen kitermelhető készletek megakadályozzák a lendületes erősödést. Az IEA szerint 2015-től 2021-ig napi 4,1 millió hordóval nő az olajpiaci kínálat, kisebb mértékben a 2009-2015-ös periódusban elért napi 11 millió hordós növekedésnél. Az előrejelzési periódus végére az amerikai olajtermelés napi 14,2 millió hordóval történelmi rekordot ér majd el, rövid távon azonban még csökken, az idén napi 600 ezer, 2017-ben napi 200 ezer hordó olaj-egyenértékkel. (Forrás: EnergiaInfo)
A német olaj- és gázipar szerint mielőbb szükség lenne a hidraulikus rétegrepesztéses (fracking) kitermelési eljárások alkalmazásának törvényi szabályozására - közölte a WEG szakmai képviseleti szervezet. Gernot Kalkoffen, a WEG (Wirtschaftsverband Erdöl- und Erdgasgewinnung) igazgatója sajnálatosnak tartja, hogy az uniós szinten legfőbb szempontnak tekintett energiabiztonság mellett valósággal elsikkad a belföldi energiahordozók kiaknázásának geopolitikai jelentősége. A német belföldi olaj- és gáztermelés évről évre egyre csökken, a gáztermelés azonban még így is viszonylag jelentős szerepet játszik. A WEG adatai szerint a belföldi keresletnek tavaly kilenc százalékát fedezték belföldi termeléssel, míg 2014-ben még 12 százalék volt az arány. A belföldön kitermelt földgáz mennyisége tavaly 9,2 százalékkal 8,6 milliárd köbméterre csökkent Németországban. Tíz évvel korábban pedig a termelés még 18,5 milliárd köbméter volt. A német földgáztermelés csökkenése szakértők szerint elsősorban a hagyományos készletek kimerülésére vezethető vissza. A WEG felmérései szerint ugyanakkor hidraulikus repesztéses eljárás alkalmazásával még viszonylag nagyobb tételek is kitermelhetők lennének. Olyannyira, hogy mennyiségben meg lehetne duplázni, időben pedig akár száz évre is ki lehetne tolni a belföldi földgáztermelést. (Forrás: Tőzsdefórum)
Kátrányosan és fényesen hömpölyög több folyó is az észak-perui Amazóniában, ahol január 25-e óta három olajszennyezés is történt egymás után. A meglehetősen gyors egymásutánban lezajlott szennyezések nem az elsők az észak-perui területen. 2014-ben két alkalommal is olajszennyezésről számoltak be nemzetközi megfigyelők és újságírók Kukama környékén és San Pedro-nál a Maranon folyó vidékén. A Guardian cikkéből kiderül, hogyha a helyi lakosoknak romlik az egészségi állapota az olajszennyezés miatt, az 17 millió dollárnál is több büntetést jelent a Petroperunak. A perui őslakosokat tömörítő egyik szervezet az Iaments Indigenous azonban jelezte, hogy ezek a szennyezések csak a legutóbbiak, hiszen a perui Amazonas csaknem kétharmada van az olajtársaságok kezében, mivel bérlik a limai kormánytól. (Forrás: greenfo.hu)
A szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation szakértői szerint az energiahatékonysági szempontból jelenleg is korszerűtlen magyarországi ingatlanállomány bővüléséhez vezet az a könnyítés, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összegének megállapításánál a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni. A cég közleményében kiemelik: a januártól hatályos könnyített feltételek növelik ugyan az igénylők számát, de energiahatékonysági szempontból korszerűtlen házak építésére motiválnak. Egy tavaly hatályba lépett rendelet értelmében a támogatásból, költségvetésből, pályázatból, uniós finanszírozással épülő ingatlanok esetében már a 2018-as energiahatékonysági előírásokat kell alkalmazni. A szabályozás alól azonban az új CSOK-rendszerben támogatásban részesülők a januári módosítások nyomán felmentést kapnak, és a korábban a támogatási rendszerbe épített 10, 20, illetve 30 százalékos energetikai bónuszok is megszűntek. A társaság szerint állami szinten támogatni kellene az energiahatékonyságot javító beruházásokat. Hosszabb távon szükség lenne a felújítások, korszerűsítések támogatására is, mert jelenleg a családi házaknak csak 10,7 százaléka számít energetikai szempontból korszerűnek, és a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőséget ezek felújítása jelentené. (Forrás: EnergiaInfo)
Norvégiában építik fel Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét: a Statkraft norvég áramtermelő vállalat és partnerei bejelentették, hogy megállapodásra jutottak az 1,1 milliárd eurós beruházásról. A valójában hat szélerőműparkból álló létesítményt a skandináv ország középső részén fekvő Trondheim város közelében építik fel. Az ezer megawatt teljesítményű erőmű építése tavasszal kezdődik, és 2020-ra tervezik üzembe helyezését. Az új erőművel megduplázzák a szélenergia-termelést Norvégiában. Ezzel a mennyiséggel 170 ezer háztartás elektromos és fűtési energia igényét tudják kielégíteni – közölte a Statkraft, amely a megújuló energiaforrás felhasználásában az első számú európai vállalat. Az új szélerőműparkokhoz szükséges 78 darab, egyenként 3,6 megawatt teljesítményű turbinát a Vestas nevű dániai cég szállítja majd. (Forrás: hvg.hu)
A napelemes termékdíj kétszerese az akkumulátorénak, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak - mondta az NRGreportnak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alapító elnöke. Az adókedvezmények már sok országban lendítették fel a megújulók használatát - érvel a szakmai szövetség elnöke, aki szerint ha a napelemeket terhelő adók egy részét elengednék, sokkal rövidebb lenne a megtérülési idő. A megújulók hazai részaránya évek óta stagnál, annak ellenére, hogy rendkívül jók az adottságaink. Az átlag napenergia besugárzás Magyarországon körülbelül ötven százalékkal több, mint pl. a legtöbb napelemmel rendelkező Németországban. Becsléseink szerint tavaly száztíz megawatt felett volt a teljes hazai napelemes kapacitás, ami közel duplája az egy évvel korábbinak, de elenyésző a környező országokkal összevetve. A fejlődésnek több motorja is van. Egyrészt az EU források között kiemelt szerepet kap a megújuló energia alapú beruházások támogatása, másrészt napelemes rendszerek ára folyamatosan csökken. Ma már nagyon alacsony kamatszint, és kedvezményes kamatú lakásfelújítási hitelek is hozzájárultak a növekedéshez.
Elkészült Magyarország egyik legnagyobb, 10 megawatt kapacitású naperőműve Pécsett - közölte az MVM Hungarowind Kft. az MTI-vel. A társaság tájékoztatása szerint a sikeres próbaüzem után megtörtént a fotovillamos erőmű műszaki átadása, az új létesítmény várhatóan március első felében állhat kereskedelmi üzembe. A beruházás mintegy 4,2 milliárd forint európai uniós és állami támogatás segítségével valósult meg, az erőmű kialakításához szükséges további 703 millió forintot az MVM Hungarowind Kft. saját forrásból biztosította - tették hozzá. A naperőmű évente 10,115 millió kWh villamos energia előállítására képes mindenfajta károsanyag-kibocsátás nélkül, minimális üzemeltetési költség mellett - írták. Ismertetésük szerint a létesítmény különlegessége, hogy a 10 megawatt beépített összkapacitás nyolc, egyenként 1,25 megawattos, modulszerűen összekapcsolt mezőből épül fel, ezek pedig egymástól függetlenül is képesek működni. A közleményben arra is kitértek, hogy a naperőmű tervezését és kivitelezését a nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott, az MVM OVIT Zrt. és az AsiaNet Hungary Kft. alkotta konzorcium végezte, a műszaki ellenőri feladatokat pedig az MVM ERBE Zrt. látta el. (Forrás: delmagyar.hu)
A világ legnagyobb, stadionba telepített szolárerőművét a bieli Tissot Arena tetején építették. A 62 db ABB TRIO inverterrel szerelt naperőmű teljesítménye 2,1 MW. Érdekesség, hogy a mérföldkőnek számító projekt lehetséges megvalósításáról eredetileg Zürich tárgyalt, azonban a projektet végül Biel városa valósította meg. A Tissot Arena olyan többfunkciós sportstadion, amely futball- és jégkorongmérkőzések lebonyolítására alkalmas. A létesítményben curlingpálya, fedett közterek, éttermek, boltok és multiplex mozi is található. A bieli stadion megvalósítási projektjét a Helion Solar dolgozta ki. „Ez az egyik legnagyobb naperőmű, amit valaha építettünk” – mondta Remo Nyffenegger, aki a Helion Solar marketing egységét vezeti. A Helion Solar olyan decentralizált megoldásra tett javaslatot, amely 62 darab ABB TRIO típusú, 27.6 kW-os inverter alkalmazására épül. „Már jó ideje használjuk az ABB invertereit, és tapasztalataink mindig nagyon kedvezőek voltak” – mondta Nyffenegger. „Garantált megbízhatósága, magas, 98,2%-os hatásfoka és széles bemeneti feszültségtartománya mellett azért is választottuk a TRIO invertereket, mert inverterenként két MPPT-vel (maximális teljesítménypont követéssel) rendelkeznek, ami optimális energiateljesítményt garantál az eltérő tájolású és szögű szolár füzérek esetében. (Forrás: PRIM online)
Óriási a potenciál a megújuló energiaforrásokban, efelől nincs is kétség. Azonban ahhoz, hogy nullára hozzuk ki a rezsiszámlát, még rengeteg feltételnek kell teljesülnie a jövőben: a technológiának még fejlődnie kell, és az sem ártott volna, ha atomenergia helyett ezt az utat választja a kormány. Holoda Attila arról beszélt, miért nem látunk egyhamar minden lakáson napkollektort.
A német sajtó tagjai úgy értesültek, hogy elektromos autók gyártására és a közúti töltőállomás-hálózat fejlesztésére kötelezhetik a Volkswagen csoportot (VW) az Egyesült Államokban a dízelbotrány miatt. Az amerikai környezetvédelmi hatóság "ökológiai offenzívát" igyekszik építeni a dízelbotrányra, megpróbálja a nagy német cég megbüntetése révén előmozdítani az elektromobilitás ügyét. Az EPA egyebek között azt követeli, hogy a VW jóvátételként gyártson elektromos meghajtású kocsikat a Tennessee állambeli Chattanoogában működő üzemében és járuljon hozzá az ilyen kocsik feltöltésére szolgáló berendezések hálózatának fejlesztéséhez. A gyár átalakítása és a töltőberendezések telepítése igen jelentős költség, ezért a dízelbotrány miatt súlyos pénzügyi gondokkal küszködő VW "keményen harcol minden egyes töltőállomásért, amelyet nem neki kell megépítenie". (Forrás: Tőzsdefórum)
Budapesten, a Késmárk utcában készülhetnek az új paksi atomerőműblokkok turbináinak egyes részei. A Késmárk utcában van Európa legnagyobb, egyben a világ második legnagyobb turbinalapátgyára. A világ számos erőművében, például a dél-texasi atomerőműben és a lauswardi hőerőműben dolgoznak Magyarországon gyártott alkatrészek. Az Origo körülnézett a gyárban. A Siemens-konzorcium következő nagy célja a Paks II. atomerőmű beruházásban való részvétel, mondta Verle Viktor. A tervek szerint a Paks II. két blokkból áll majd, ez két gőzturbinát jelent. Az orosz-magyar szerződés célkitűzése, hogy a Roszatom a beruházás értékének várhatóan 40 százalékában magyar beszállítóktól fog rendelni. A Siemens reméli, hogy a turbinákat és az operatív irányítástechnikát ők szállíthatják majd, ami jelentős fejlesztéseket tesz lehetővé a budapesti gyárnak. A Roszatom még nem döntött, kitől rendel, a Siemens legnagyobb konkurense a GE, mondta Verle Viktor. A turbinák és az irányítástechnika egymilliárd eurós üzletet jelenthetnek. (Forrás: Origo)
A magyarok nagy része látja, hogy gond a klímaváltozás és az MTA friss kutatása szerint áldozni is hajlandó lenne azért, hogy kevésbé ártson a környezetnek. Ez jól hangzik, de valójában viszont a többség csak akkor vált zöldebb megoldásra, ha azzal spórol is. Baranyai Nóra és Varjú Viktor elemzéséből kiderül, hogy az emberek viszonylag fontos és aktuális társadalmi problémának tartják a klímaváltozást. A lényegesnek ítélt problémák rangsorában az egészségügy helyzete az első, az elszegényedés a második, a környezetszennyező életmód a harmadik, a pazarló életmód a negyedik, a munkanélküliség az ötödik, a klímaváltozás a hatodik. A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a lakosság mely csoportjai lennének hajlandók többet fizetni például a megújuló forrásból származó áramért. „A legnagyobb, akár a jelenlegi ár másfélszeresét, dupláját jelentő anyagi áldozatra a megújuló energiaforrásból származó áram esetében a fiatalok, a magas jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív dolgozók (közülük is az önállók), illetve a magas beosztásúak hajlandóbbak” – írják a kutatók. A maximum 25%-os felárat fizetni hajlandók rétege is viszonylag jelentős. Legalábbis elvben. (Forrás: Piac és profit)
A francia állami atomipari vállalat, az AREVA több mint kétszer annyi veszteséget könyvelt el 2015-re, mint ami az előrejelzésében szerepelt. Az AREVA csoport 2 milliárd eurós nettó veszteségét főleg a finnországi reaktorépítési projektjének megakadásával magyarázza, ezen felül az átszervezések is százmilliókba kerültek a cégnek. Az AREVA vezérigazgatója szerint 2016-os működésükkel nincs gond, jövőre pedig a francia állam támogatásával 5 milliárd euró értékben bocsátanak ki részvényeket. (Forrás: Euronews)
A Fusion for Energy (F4E), amely az Európai Unió hozzájárulását kezeli a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktorhoz (ITER), szerződést kötött az Elytt Energy, Alsyom és Seiv cégekből álló konzorciummal a Cadarache-ban épülő fúziós reaktor poloidális mágneses mezőjét létrehozó tekercsek gyártásához szükséges eszközök szállítására. A munkát 8 év alatt kell befejezni és a szerződés értéke 30 millió Eurós nagyságrendű. Az ITER mágneses rendszere a valaha készített legnagyobb és legösszetettebb szupravezetős berendezés lesz. A több tíz tonnás mágnes olyan teret állít elő, amely létrehozza, összetartja és ellenőrzi az ITER plazmáját. További részletek itt.
Qian Zhimin, a Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (CNNC) vezetője és Lee McIntire, az amerikai TerraPower vezérigazgatója megbeszélést folytatott a lehetséges együttműködésről. A felek a megbeszélésről nem tettek közzé részleteket. A TerraPower-t 2008-ban alapították fejlett nukleáris technológia kidolgozására a Microsoftot alapitó Bill Gates támogatásával. A társaság tavaly szándéknyilatkozatot irt alá a CNNC-vel 1000 MW-os haladó hullámú reaktor fejlesztésére, amely akár 100 évig is üzemelne a fűtőanyag cseréje vagy a kiégett radioaktív fűtőelemek eltávolítása nélkül. (Forrás: NucNet)
(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)