Heti hírvilág (2016. január 4 – 10.)

2020

A paksi beruházás jó üzlet Magyarországnak – ez derül ki a Rothschild bankház angol nyelvű jelentéséből, amelyet december 22-én hozott nyilvánosságra a magyar kormány. A tanulmányt a Magyar Idők online kiadása részletesen ismerteti. „A magyar állam erőforrásainak észszerű és jogszerű befektetése” alcímet viselő jelentés szerint a Paks II beruházás a szabad piaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybevételére. Számítások igazolják, hogy Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel. A független – közel 100 oldalas – gazdasági elemzés külön vizsgálta a projektről korábban nyilvánosságra hozott, különböző szakértők, kutatók által készített gazdasági számításokat. Ezek kritikai elemzésében a bankház kitért azokra a tényezőkre, amelyek eltérőek az idézett elemzésekben, és amely eltérések a végkövetkeztetést érdemben befolyásolhatják. A tanulmány itt érhető el.

Az LMP ismételten a paksi atomerőmű-bővítés leállítására szólította fel a kormányt - számolt be a 168 óra. Az ellenzéki párt szerint a beruházás egyetlen valódi célja a Fidesz gazdasági hátországának feltőkésítése. Gál József, az LMP szóvivője, Budapesten tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek úgy fogalmazott, az ország következő évtizedeit teheti tönkre a kormány, „ha drágán, súlyos korrupciós költségek mellett épít meg egy fölösleges atomerőművet”.

A paksi áram a legolcsóbb áramot biztosítja a magyar családoknak - reagált a Fidesz-frakció Gál József LMP-szóvivő kijelentéseire. Az ellenzéki párt szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta: az ország következő évtizedeit teheti tönkre a kormány, "ha drágán, súlyos korrupciós költségek mellett épít meg egy fölösleges atomerőművet". A Fidesz közleményében az áll, hogy a paksi atomerőmű fejlesztése biztosítja a magyar lakosság és ipar hosszú távú, olcsó, biztonságos áramellátását. Az atomerőmű jelenlegi blokkjainak élettartama lejár, bővítése nélkül a magyar emberek kiszolgáltatottak lennének a külföldi szolgáltatóknak, ahogy az a baloldal kormányzása alatt volt, amikor az energiaszolgáltatást külföldiek kezébe adták és duplájára emelték az áram árát - írták, hozzátéve: azok, akik a fejlesztés leállítását követelik, a magyar nemzeti érdekeket és a rezsicsökkentést támadják.

Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság azt a levelet, amelyet még tavaly november közepén írt a magyar hatóságoknak és abban egyértelműen rögzíti, hogy álláspontja szerint a magyar fél által tervezett finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz, amelynek jogszerűségét így vizsgálni kell - írja a Népszabadság. A cikk szerint bár a levélben néhány információ ki van takarva, de az például új információként kiderült, hogy ha határidőre nem készül el a beruházás, akkor kötbér kötelezettség lép fel. A levél szerint Brüsszel a magyar megtérülési számításokat torzítottnak tartja.

Nem csak pénzügyi, hanem politikai manőver is volt a Paks 2-ről szóló megállapodás – állítja a volt környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán az ATV Start című műsorában kifejtette, maga a hír, miszerint Magyarország mintegy háromezer milliárd forintnyi hitelt kap Oroszországtól, még akkor is erősítette hazánk pénzügyi stabilitását, ha egyébként nem is történt tranzakció.

Megindult az atomerőmű 3. blokkjának további 20 éves üzemeltetéséhez szükséges engedélyezési eljárás - közölte az Országok Atomenergia Hivatal. A 118/2011. Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén a blokk a tervezett üzemidőn túl, az elemzésekben igazolt időtartamig működhessen. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elvégezte a jogszabályban előírtak szerinti vizsgálatokat és elemzéseket, azok eredményére alapozva engedélyt kért a 3. blokk 2036. december 31-ig történő további üzemeltetésére. Az érvényes jogszabályok szerint erről értesíteni kell minden ismert ügyfelelet. Az ügyfelek számára tekintettel, az OAH hirdetmény útján értesíti az érintetteket. A hirdetmény elérhető az OAH, valamint Paks város Önkormányzatának hirdetőtábláján, az OAH honlapján (www.oah.hu), továbbá a közigazgatási hirdetmények oldalán (http://hirdetmeny.magyarorszag.hu).

A PM adatkérésére a napokban adott miniszteri válasz alapján az atomerőmű menedzsmentje változatlanul csak magyarokból áll - idézi a vs.hu az ellenzéki párt közleményét, mely szerint a kormány hiába ígérte korábban, hogy hamarosan kineveznek egy német szakembert. Azt még a VS.hu írta meg december elején, hogy a kormány Hans-Peter Villist szemelte ki a paksi atomerőmű élére. A szakember 2007 és 2012 között annak a baden-württembergi vállalatnak, az EnBW-nek a vezérigazgatója volt, amely a magyarországi áramszolgáltató cégekben, az Elműben és az Émászban is csaknem egynegyed mértékig tulajdonos.

Litvánia nem mondott le egy új atomerőmű építésének tervéről – jelentette ki éves sajtóértekezletén Algirdas Butkevičius miniszterelnök. Szavai szerint a három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia) energetikai miniszterei az idén is tárgyalnak majd a közösnek szánt projektről. „Bizonyára hallottak arról, hogy decemberben a Balti Miniszteri Tanács ülésén, Vilniusban az észt miniszterelnök azt mondta, szeretné látni a végső kalkulációkat. Minden információt megadtunk, minden kérdésre feleltünk, és reméljük, hogy a közeljövőben megkapjuk a választ” – idézte az Interfax Butkevičiust. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az észt kormányfő nem utasította el a részvételt a beruházásban, de meg akar győződni annak gazdaságosságáról.

A nemzetközi urániumpiac fellendülését várják 2016-ra az elemzők, miután a decemberi párizsi klímacsúcson az általános felmelegedés korlátozásáról elfogadott célkitűzés és az ázsiai energiaigények növekedése tovább tágítja az atomenergetika perspektíváit - irja az Atomenergia Info. A 2011. márciusi fukusimai reaktorbaleset után, a japán atomerőművek bezárása és a nukleáris energia leépítéséről Németországban és Svájcban hozott döntés miatt összesen mintegy 60 százalékkal csökkent az atomfűtőelemek alapját képező érc ára. A fontonként (mintegy 0,45 kilogramm) 30 dollár körüli mélypontot 2014 közepén érte el – írta egy a Forbes amerikai üzleti magazinban megjelent elemzés. A Reuters hírügynökség pedig arra mutatott rá, hogy ez a tendencia már tavaly megfordult: miközben az energiahordozók és a fémek olcsóbbak lettek, az urán ára 2015-ben 18 százalékkal, 33-ról 39 dollárra emelkedett.

A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó társasága, a TVEL szállít üzemanyagot a lengyel Atomkutatások Nemzeti Központjában működő kísérleti reaktor, a Maria számára. Erről 2015 utolsó napjaiban írtak alá szerződést, amelyet egy tenderen nyert el az orosz vállalat. A megállapodást az Európai Unió mellett működő Európai Atomenergia-közösség is jóváhagyta, így hétéves szünet után visszatér Lengyelországba az orosz nukleáris fűtőanyag. A megállapodás értelmében a TVEL kifejezetten a Maria reaktor számára kifejlesztett, alacsony dúsítású uránt tartalmazó fűtőanyagot szállít Lengyelországba. Ennek előállításában a Roszatom különböző kutatóvállalatai, cégei vettek részt, így a TVEL-hez tartozó Szervetlen Anyagok Magastechnológiájú Kutatóintézete (VNIINM), a Dollezsal Energiatechnikai Tudományos Kutató- és Tervezőintézet (NIKIET) és a Novoszibirszki Vegyi Koncentrátumok Gyára (NZHK).

Leállították Nagy-Britannia legrégebbi atomerőművét, a Wylfa-1-et. A walesi Anglesey szigeten lévő létesítmény 490 megawattos reaktorát csaknem 45 évi működés után, 2015. december 30-án kapcsolták le. Az üzemeltető társaság, a Magnox Ltd. szerint a lépést a régi reaktorok üzemen kívül helyezési tervének megfelelően tették meg. Beindításakor, 1971-ben a Wylfa-1 a legfejlettebb és legkorszerűbb atomerőmű volt Nagy-Britanniában. Eredetileg már 2010-ben le akarták állítani, ám az innovációs technológiáknak köszönhetően további öt évvel meghosszabbították az üzemidejét. „Testvérreaktorát”, a Wylfa-2-t viszont már 2012-ben lekapcsolták. „A Wylfa óriási siker volt Anglesey és egész Nagy-Britannia atomipara számára. Hosszú éveken keresztül biztonságosan termeltünk áramot, ami kitűnő eredmény” – adott számot az erőmű működéséről Stuart Law igazgató. A The Guardian londoni napilap internetes oldala kitér arra is, hogy a két reaktor egymillió otthon energiaellátását biztosította, így a Wylfa-1 leállításával még sürgetőbbé válik, hogy meghozza a végső befektetési döntést a Hinkley Point-i atomerőmű-beruházásra, a délnyugat-angliai Somerset grófságban lévő nukleáris telepen két új reaktor építésére készülő francia tulajdonú brit energetikai társaság, az EDF Energy.

Orosz atomhitelt kap Banglades, így a teljes költségek 90 százalékáig orosz hitelből finanszírozzák az első bangladesi atomerőmű-beruházást - jelezte az Atomenergia Info. Kamrul Islam Bhyian, az ázsiai ország tudományos és technológiai minisztere a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a 12,65 milliárd dollárosra becsült kiadások túlnyomó részét egy – tízéves kedvezményes időszakkal – 28 évre szóló orosz kölcsönből fedezik, amelynek kamata a londoni bankközi hitelek mindenkori kamata alapján számolt LIBOR plusz 1,75 százalék lesz. Abul Maal Abdul Muhith pénzügyminiszter Banglades legnagyobb energetikai projektjének nevezte az atomerőmű-terveket, amelyek kivitelezője a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Atomsztrojkeszport társaság lesz. Két – a paksi erőműbővítéshez ajánlott reaktorhoz hasonló –, egyenként 1200 megawattos, VVER nyomottvizes reaktort építenek majd a fővárostól 160 kilométerre fekvő Ruppurnál az erre kijelölt területen. Üzembe helyezésük 2022-re és 2023-ra várható.

A Nyelv és Tudomány hivja fel a figyelmet, hogy az mennyire ciki, ha a Greenpeace olyan fordítást ad ki, amiben értelmetlen mondatok vannak, és a szakmai részében is egy rakás hiba van? Nukleáris erő? Backup system mint visszacsatoló rendszer? Anyagias nukleáris reaktorok?

Tavaly áprilisban volt a legmagasabb a behozatal aránya, ekkor meghaladta a felhasználás 41 százalékát - jelezte a 24.hu. A magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás 43,75 terawattóra volt 2015-ben, ebből 31,28 százalék volt az import, ami csaknem megfelelt az egy évvel korábbinak – ismertette a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir). 2015-ben a bruttó áramfelhasználás 2,7 százalékkal emelkedett a tavalyelőtti 42,56 terawattóráról. Az export-import szaldó megközelítette a 13,7 terawattórát, és mintegy 300 gigawattórával haladva meg a 2014-ben mért adatokat. Tavaly a legnagyobb terhelés július 8-ára esett: 6457 megawatt volt, ekkor a napi átlaghőmérséklet elérte a 26,2 Celsius fokot. A téli csúcs január 8-ához köthető: -4,5 fokos napi átlaghőmérséklet mellett 6447 megawatt kapacitásra volt szükség. A villamosenergia-rendszer eddigi legmagasabb összes felhasználása 2008-ben volt, akkor meghaladta a 43,9 terawattórát. Az eddigi legnagyobb terhelést pedig 2007. november 29-én regisztrálták, amikor a bruttó rendszerterhelés elérte a 6605 megawattot.

Az ipari szektorban hatékony verseny alakult ki, míg a rezsicsökkentési politika a versenytől teljesen eltérő módon próbálja az árcsökkenést a végfogyasztókhoz eljuttatni - mondta az NRGreport-nak dr. Kaderják Péter adjunktus, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. A magyar háztartási fogyasztók választási szabadsága nem szűnik meg a szakember szerint, aki beszélt az áramtőzsdén a napon belüli kereskedés bevezetéséről és a megújulókkal kapcsolatos hazai energiapolitkáról is. A villamosenergia árának alakulásával kapcsoaltban a következőket emelte ki. Az elmúlt években látott lejtmenet folytatódott. Bár a gazdasági fejlődés az Európai Unióban és Magyarországon is beindult, a villamos energia kereslet európai szinten nem nőtt, hanem stagnált, csökkent. Magyarországon is csupán 2015-ben indult meg érzékelhető növekedés. Több nyersanyag ára drasztikusan csökkent – az olaj, a gáz ára – itt a hosszú távú szerződések egyre inkább piaci árúvá alakultak. A szénárak jelentős mélyrepülésben vannak, régóta nem látott mélységbe estek,s a szén-dioxid árak sem emelkedtek. (A tüzelőanyag árak, a szén-dioxid ára és a megújulók aránya a legfontosabb tényezők, amelyek az áram nagykereskedelmi piacra kínálati oldalon hatást gyakorolnak). Tavaly a szenes blokkok, a meglévő nukleáris szereplők termelése és a piacra belépő megújulókdöntően kielégítették a keresletet. A szenes erőművek nagyon jó áron tudtak termelni, kiszorították a gázüzemű erőműveket a piacról. Év végére az európai tőzsdéken így 30-40 euró/Mwhsávban, az év végére 30 euróhoz közelebb jártak az árak.
A magyar piacon továbbra is jelentős a felár északi (cseh, szlovák, német) szomszédainkhoz képest. A magyar villamos energia árak jelentősen, 6-8 euróval, voltak magasabbak a régiós áraknál. Ennek oka az, hogy az ebből az irányból rendelkezésre álló határkapacitások az igényekhez mérve még úgy is szűkösek, hogy jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre. A magyar rendszerirányító sokszor hivatkozik arra, joggal, hogy a döntően német belpiaci hálózati szűkületek miatt a német-német és német-osztrák áramkereskedelem nagy része Lengyelországon, Csehországon, Magyarországon keresztül zajlik, ami lefoglalja a fizikai kapacitások egyre nagyobb részét.

A MEKH honlapján megjelent irás szerint a V4 országok energiaszabályozó hatóságainak képviselői decemberi ülésükön ismertették országaik villamosenergia és földgáz árszabályozási módszertanát és döntöttek egy szakértői szintű munkacsoport létrehozásáról, amely 2016-ban rendszeresen fog ülésezni egy közös árszabályozási tanulmány kidolgozásának érdekében. A tanulmány fogyasztói szempontból fogja vizsgálni a kiskereskedelmi piacok teljes liberalizálásának és részleges szabályozásának előnyeit és hátrányait.

Az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Nyrt. állami tulajdonba vonása később lesz. Az mno.hu úgy véii, hogy egyes források szerint a pénz, mások szerint viszont politikai eltökéltség hiányzik a kormány részéről az ügylet lezárásához. A tranzakció befejeztével több mint kétmillió lakossági áramfogyasztó kerül majd át az állami közműholdinghoz, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez. A szolgáltatóváltás kapcsán az ügyfeleknek nincs teendőjük. A kormány még tavaly decemberre ígérte a tranzakció lezárását, ám az adásvételi szerződéseket mégsem írták alá. Iparági forrásaink arról számoltak be, hogy a tízmilliárd forint körülire becsülhető vételárról, illetve annak fizetési ütemezéséről nem jutottak egyezségre a felek. Míg más hírek szerint a politikai eltökéltség hiányzik az ügylet befejezéséhez. A vevő az állami kézben lévő ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., az adásvétel finanszírozása pedig értesüléseink szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kölcsönéből történik. Első lépcsőben az eredeti tervek szerint az üzletrész ötven százalékát ez év január elejétől, másik ötven százalékát pedig 2017. január 1-jével vette volna át az állami közműcég. Ez azonban elmaradt, holott a kormányzat tényként állította, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. január elején a cégfelvásárlás révén kilép az árampiacra.

Önkiszolgáló CNG, vagyis sűrített földgáz-töltőállomások épülhetnek a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott rendelet értelmében - közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület szerdán az MTI-vel. Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke nagyon fontos változásnak nevezte a rendelkezést, hiszen a járműveket a jövőben kiszolgáló személyzet nélkül is tölthetik, így a töltőállomások fenntartási költsége csökken. Szakképzett üzemeltető alkalmazottakra azonban szerinte továbbra is szükség lesz. Az új szabályozás révén csökkenhetnek a gázközlekedésre rakodó költségek a töltőinfrastruktúra kialakításánál és a járművek kötelező vizsgáztatásánál is. Ennek köszönhetően még vonzóbbá válhatnak a hazai autósok számára a sűrített földgáz-hajtású autók. Magyarországon jelenleg 8 nyilvános CNG-töltőállomás üzemel, de az MGKKE arra számít, hogy 2016-ban a töltőpontok száma akár meg is duplázódhat, 2017-ben pedig további 50 töltőállomás is megjelenhet.

Elfogytak az észérvek a szél- és napenergiával szemben szkeptikusok számára - véli az alternativenergia.hu irása. A Tesla után egyre több nagy gyártó lép be az otthoni energiatárolást megoldó házi akkumulátorok piacára. Ezzel a világot lassan, de biztosan átalakító energiahatékonysági kirakónak az utolsó darabja is a helyére kerülhet. Kipipálható az energiatárolás kérdése, mely a napelemek drasztikus méretű és tempójú terjedésének köszönhetően egyre feszítőbb problémát okoz az áramhálózatok rendszerirányítóinak. A háztetőkre szerelt panelek ugyanis akkor termelnek a legintenzívebben, amikor a tulajdonosaik – mivel napközben általában nincsenek otthon – szinte egyáltalán nem fogyasztanak. Az otthonokba szerelt aksikkal megoldható, hogy a begyűjtött és eltárolt energiát a felhasználó akkor vehesse igénybe, amikor arra (például este) szüksége van.

Lezárult a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásainak kifizetése, forrásvesztés nélkül összesen 1657 milliárd forintot fizettek ki - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn, Budapesten. Szabó Zsolt közölte: a 2007-2013-as fejlesztési ciklus utolsó KEOP-programját is lezárták, minden támogatást igénybe vettek. Mintegy 6553 támogatási szerződést kötöttek meg, a programban rendelkezésre álló 1480 milliárd forint 85 százaléka uniós forrás, 15 százaléka magyar költségvetési támogatás volt. A kifizetett összeg az árfolyamkülönbözet és a magyar kormány többlettámogatása miatt magasabb ennél - ismertette. Elmondta, csak 2015-ben, az utolsó elszámolási évben 1305 támogatási szerződést írtak alá, és 686,32 milliárd forintot fizettek ki. Az utolsó két évben sikerült az elérhető támogatások 60 százalékát lehívni, ami a hatékony intézményrendszernek köszönhető - tette hozzá. - (Forrás: Magyar Hirlap)

A családok otthonteremtési kedvezménye (csok) és az amellett szigorodó épületenergetikai követelmények révén a következő 5-7 évben komoly változások várhatók a lakóingatlanok energiaköltségében - hangsúlyozta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Szalai Gabriella elmondta: a magyar épületállomány jelenleg rendkívül elavult, az épületek sok energiát használnak fel. A következő időszakban viszont az épületenergetikai szabályok - mint például a falak, födémek, nyílászárók hőátengedési követelményei - fokozatosan szigorodni fognak - tette hozzá.

Tizenkét éves mélypontra estek a határidős olajárak a New York-i tőzsdén, miután a kínai jegybank leértékelte a jüant, és emiatt ismét 7 százalékkal esett az irányadó kínai tőzsdeindex - jelezte az mno.hu. A szakértők szerint két héten belül 30 dollárra eshet az olaj ára. Rosszul indult a WTI, vagyis a West Texas Intermediate nevű amerikai olajfajta a tőzsdéken: a februári szállítása hordónként az eddigi napi mélypontján 32,10 dollárra esett, ami 5,5 százalékos csökkenés egy nap alatt. A WTI gyengélkedése már december közepén megkezdődött: akkor esett először az ára 35 dollár alá, amire 2009 februárja óta nem volt példa. Csütörtökön aztán újabb rekord született: a WTI ára utoljára 2003. december 29-én, azaz tizenkét éve volt ilyen alacsony szinten. A Brent nyersolaj sem úszta meg az esést: a februári szállítás a csütörtöki, eddigi napi mélypontján 32,16 dollárba került hordónként, utoljára 2004 júniusában volt ilyen alacsony az ár. A lejtmenet, úgy látszik, nem áll meg. A Nomura Holdings elemzése szerint már tíz napon belül 30 dollárra csökkenhet a Brent olaj ára – írja a Bloomberg. Gordon Kwan, a japán cég szakértője szerint ugyanis a piacokat most a félelem uralja, vagyis a határidős árupiacokon attól tartanak, hogy a jüan értékcsökkenése annak a jele, hogy a kínai gazdaság továbbra is gyenge marad.

A Bloomberg sorra veszi, hogy 2016-ban melyek lehetnek a legkevésbé valószínűtlen politikai-gazdasági katasztrófa-forgatókönyvek, amelyeket a régi-új gazdasági változások idézhetnek elő. Köztük emliti az olajár emelkedését is. Jelenleg 30-40 dollár az olajár, ami hihetetlenül jól jön a fejlett világnak. Ha ez esetleg újra felmenne 100 dollár környékére, az magával hozhatná, hogy az amerikai jegybank leállítaná a kamatemelési terveit, a kínai gazdaság erős visszaeséssel nézne szembe, és komoly hátszelet kapna az atomenergia, ahogy egyébként a zöld energiaforrások is.

Az NRGRepot ismerteti a BDO szokásos, Energy Outlook Survey felmérését, amelyet a társaság társaság még jóval az olajár elmúlt napokban történt teljes összeomlása előtt készitett. A legfontosabb megállapitások a következők:

A két, kontinens méretű ország, India és Oroszország egymás kezébe csaptak - számolt be a hvg.hu. Az oroszok is beszállnak az indiai megújuló energiatermelési vízió megvalósításába. Első lépésben egy 500 megawattos "kísérleti projekt" megvalósítását bízták az oroszokra, melynek céldátuma jóval közelebbi, mint a mi Paks II-nk bekapcsolási ideájaként hangoztatott 2026. . A PV-tech jelentette be, hogy az Indiai Napenergia Társaság (Solar Energy Corporation of India – SECI), illetve az Orosz Energia Ügynökség (Russian Energy Agency – REA) a napokban aláírt egy szándéknyilatkozatot arról, hogy 2016–2022 között nagyszabású napenergia-projektekben dolgoznak majd együtt. A csak fotovoltaikus (PV) energiatermelést segítő "szövetségi" elképzelések első lépése, hogy egy 500 MW-os kísérleti napelemes projekten dolgoznak együtt. A két ügynökség megállapodásának veleje, hogy közös ütemterv szerint haladnak további projektek előkészítésében, illetve napelemgyártó berendezések indiai létesítményekbe telepítésén.

Jó hír, hogy hatodik éve nőnek az új autók eladásai, ám továbbra is kevés a magánvásárló, a céges beszerzések aránya nyolcvan százalék felett van. Az importőrök bíznak az új modellekben, de örülnének egy államilag támogatott kuponos roncsprémiumprogramnak. A villanyautók tömeges elterjedését a külföldön hatékony 4-5 ezer eurós támogatás gyorsíthatja, és persze az is, ha csökken a technológia, főleg az akkumulátor ára. A Nissan kommunikációs igazgatója, Hor­váth Gergely szerint továbbra is a Leaf a főszereplő, hiszen a 2016-os változat a kategória első 250 kilométeres hatótávú és 30 kWh akkukapacitású villanyautója, és megjelenik a magyar piacon az e-NV200 Evalia mikrobusz. A magyar piac legdinamikusabban növekvő szegmense a villanyautóké volt: ezekből két éve még csak 31, tavaly már 157 kelt el, nem véletlenül innen került ki a legnagyobb növekedést produkáló modell is: megnyolcszorozta az elektromos i3-as eladásait a BMW, ami azért még így is csak évi 49 darabot jelentett. ( Forrás: nol.hu)

A Chevrolet Bolt elektromos ötajtós autó 300 kilométer feletti hatótávot ígér és elfogadható árakat - jelezte a hvg.hu. A Bolt teljesen egyedi elsőkerék-hajtási platformra épül és ugyanazt, a dél-koreai LG által gyártott lítium-ion akkumulátoregységet használja, mint a márka másik elektromos autójának a Chevrolet Voltnak a második generációja. A General Motor a most zajló Las Vegas-i elektronikai vásáron mutatta be újdonságát, azonban sok részletet még nem árultak el, mondván a modell hivatalos premierje napokon belül lesz a Detroiti Autószalonon. Most az elektronikai kiállításon inkább a kocsi fedélzeti képességeit mutatták be, amelyek közt a lefontosabb a GM saját 4G-s OnStrar rendszere, amely aktuális forgalomfigyelővel, időjárási applikáción keresztül ajánl útvonalat, de nyilvánvalóan jelzi is az elérhető töltőpontokat a rendszer.

Az ide CES elektronikai kiállításon a hangsúly a futurisztikus megjelenésen van - számolt be a delmagyar.hu. A Volkswagen koncepció elektomos autója tökéletesen megfelel ennek a követelménynek. A bemutatón a gyártó felhívta a figyelmet, hogy a BUDD esetében nem a teljesítményre helyezték a hangsúlyt. A legújabb technológiai és dizájn újításokat ötvözték ebben a kisbuszban. A műszerfalon például nem találunk gombokat vagy kapcsolókat. Egy érintőképernyőn, kézmozdulatokkal kezelhetjük az egyes funkciókat, akárcsak egy tableten. Belül és kívül is LED világítást alkalmaztak, hogy minél energiagazdaságosabb legyen az autó. A gyártó egyértelműen a jövőre tervezte a BUDD-ot, arról viszont nem beszéltek, hogy képes lenne-e önvezetésre.

A költséges és a környezetvédők által is sokszor ellenzett szélturbinák helyett kite-vitorlákkal használná ki a szél energiáját egy brit cég. A szélenergia hasznosítása napjainkban leginkább szélturbinákkal történik, de ennek a megoldásnak több hátránya is van. A szárazföldi és tengeri szélerőművek kialakítása nem olcsó mulatság, ráadásul egyre több környezetvédő szervezet is tiltakozik az újabb szélerőművek létesítése ellen, mivel veszélyeztetik a madárállományt és sok esetben a látképet is elcsúfítják. Ezeket a problémákat elkerülendő, több európai és amerikai cég is egy újfajta eljáráson dolgozik, amelyek kite-vitorlákat, szárnyakat használnának energiatermelésre. Az egyik brit cég, a Kite Power Solutions már komoly teszteket is végrehajtott, hogy kipróbálják az eljárás alkalmazhatóságát - írja azOilprice.com. A kite-vitorlás energiatermelés előnye, hogy jóval olcsóbb a jelenlegi megoldásoknál. A hagyományos szélerőműveket olyan területre telepítik, ahol többé-kevésbé állandó és erős a légmozgás. Az ilyen területek nagy része a tengeren található, viszont ezeken a helyeken a szélturbinák felállítása és működtetése - az erős beton- és acélalapokkal, illetve a kiszolgáláshoz és a szervizeléshez szükséges hajókkal - nagyon költséges.

(Az összeállítást az Atomfórum Egyesület készitette)

Heti hirarchivum