Heti hírvilág (2015. december 28 – 2016. január 3.)
A Paksi Atomerőmű bővítésével megbízott MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a napokban három közbeszerzési eljárást is eredménytelennek nyilvánított a közbeszerzésről szóló törvény (Kbt.) 66. § (1) bekezdésére hivatkozva, vagyis amiatt, hogy előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződések megkötésére nem lesz képes. A tartalék gázturbinás erőmű megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, az új atomerőművi blokkok hálózati csatlakozásához szükséges alállomási létesítményekre vonatkozó részletes műszaki terv kidolgozása, valamint az új atomerőművi blokkoknak a magyar villamosenergia-rendszerhez történő csatlakozásai tervére kiírt közbeszerzések - melyek együttes értéke egyébként meghaladja a nettó 100.000.000 forintot - alapvető fontosságúak lehetnek a paksi bővítés tekintetében.
Brutális áramár-emelkedés és magas kihasználtság kell a két új paksi blokk megtérüléséhez. Ha ez adott lesz, még akkor is kellenek további megújuló és lignitkapacitások – véli a vg.hu. Az új paksi blokkok csak jelentős áramár-emelkedés és viszonylag magas kihasználtság mellett térülhetnek meg. Ez az egyik fő megállapítása a tervezett beruházásról készített Rothschild-jelentésnek, és ugyanígy vélekedik a Világgazdaságnak nyilatkozó Aszódi Attila, a paksi kapacitásfenntartásért felelős kormánybiztos is. A bankház a számításai során figyelembe vett nemzetközi (OECD, IEA, atomerőművek és tanácsadó cégek által összeállított) és magyarországi tanulmányokat. Utóbbiak között olyanokat is, amelyek nem bíznak a két új blokk megtérülésében, vagy csak a fenti, szigorú feltételek teljesülése esetén. Szakmai oldalról kérdés lehet, mondhat-e újat egy olyan tanulmány, amely már közzétett elemzéseken (is) alapul. Aszódi Attila szerint igen, mert az összefoglaló rámutat, mi kifogásolható a korábbi gazdasági számításokban, és friss számokkal támasztja alá, hogy a beruházás megáll a lábán. Ezzel erősíti is Brüsszelben a magyar álláspontot, ahol éppen azt vizsgálják, nem rejt-e a projekt tervezett finanszírozása állami támogatást.
Január 1-jén hatályba léptek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénynek a sugárvédelmi feladatkörök és hatósági rendszer átalakításával kapcsolatos rendelkezései, amelyek meghatározzák a sugáregészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körét és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban: OAH) rendelik – közölte a hivatal. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladat- és hatásköre maradt.
Újabb rekordot dönt meg az orosz atomenergetika. A nukleáris erőművekben előállított áram mennyisége az idén már december 23-ára elérte a 190 milliárd kilowattórát, ami csaknem hétmilliárddal több a tervezettnél, és közel 15 milliárddal haladja meg a tavaly hasonló időszakban regisztrált termelést. Javult az orosz atomerőművek teljesítmény-kihasználtsága is: a tavalyi 81,6-ról 85,8 százalékra emelkedett a mutató – közölte az AtomenergiaInfo. Így az orosz atomerőművek üzemeltetője, a Roszenergoatom az év végére is csúcsot vár: előrejelzése szerint az atomreaktorokban előállított energia éves mennyisége 2015-ben 195 milliárd kilowattóra körül lesz. Oroszországban tíz atomerőműben 35 reaktor működik. Ezek az áramellátás 17 százalékát adják, és tavaly is rekordot döntöttek: a 2014-es teljesítményük csaknem 180,5 milliárd kilowattóra volt, amely jócskán meghaladta ez egy évvel korábbi, 172,2 milliárdos szintet.
Újabb helyszíneket jelölnek ki Indiában orosz technológiájú atomerőművek építésére, és fejlesztik a két ország nukleáris energetikai együttműködését – jelezte az AtomenergiaInfo. Egyebek között ebben egyeztek meg Narendra Modi indiai miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő moszkvai megbeszélésén. „Megállapodást kötöttünk arról, hogy Oroszország új atomerőművi blokkokat épít Indiában” – idézte a vendég szavait az orosz sajtó, amely úgy értesült, hogy az új helyszín Andhra Pradesh államban lehet. Modi azt is hozzátette, hogy Újdelhi Moszkva közreműködésével, az atomenergetika segítségével igyekszik megoldást találni az ökológiai problémákra. A tárgyalásokkal párhuzamosan a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, Szergej Kirijenko és Pundi Srinivasan Raghavan, India moszkvai nagykövete aláírta az indiai atomerőmű-építések lokalizációs programját, vagyis azt a tervet, amely szerint indiai társaságokat is bevonnak a beruházásokba.
Az AtomenergiaInfo híre szerint a Roszatom leányvállalata, amely 2011-ben eredetileg az orosz állami atomenergetikai konszern integrált ajánlatainak külföldi népszerűsítésére jött létre, a részvényesek határozata alapján Rusatom Energy International elnevezéssel működik tovább. A döntés a cég 2015 májusában megkezdett átszervezésével függ össze: a Rusatom Energy International – az adott projekttársaság résztulajdonosaként – a Roszatom külföldi atomerőmű-építési és –üzemeltetési programjainak irányítására összpontosítja az erőfeszítéseit. A társaság feladata finanszírozókat bevonni a projektekbe, biztosítani, hogy a beruházások a tervezett költségvetésen és a megszabott határidőn belül fejeződjenek be, az üzembe helyezésük után az atomerőművek hatékonyan és biztonságosan működjenek, a bennük termelt áramot pedig értékesítsék a külföldi piacokon.
Tovább javultak 2015-ben a Roszatom külgazdasági mutatói, jól teljesít a Roszatom a nemzetközi piacon – közölte ugyancsak az Atomenergiainfo. Az orosz állami atomenergetikai konszern tíz évre szóló külföldi megrendelésállományának értéke az egy évvel ezelőtti 101,4 milliárdról 110 milliárd dollár fölé emelkedett – jelentette a cégcsoporttól származó értesülésekre hivatkozva az Interfax. A hírügynökség forrása szerint ez az adat magasabb, mintegy 140 milliárd dollár is lehetne, ha még az idén aláírták volna Egyiptommal is a tervezett atomerőműépítési-szerződést. A kilátások így is biztatóak: az orosz atomóriás célja, hogy a tíz éven belüli külföldi megrendelései összértéke két év alatt elérje a 160 milliárd dollárt. Gyarapodtak a Roszatom exportbevételei is, méghozzá 28 százalékkal: a tavaly év végi 5 milliárdról 6,4 milliárdra nőttek. Még szeptemberben Szergej Kirijenko vezérigazgató Dmitrij Medvegyev kormányfőnek arról számolt be, hogy a nukleáris cégcsoportnak 12 országban harminc reaktorblokkra van megbízása, tíz továbbiról pedig tárgyalásokat folytatnak. Értékelése szerint az összes megrendelés együttes értéke eléri a 300 milliárd dollárt, és tovább nő, hiszen az orosz atomkonszern arra számít, hogy 2030-ra már nyolcvan külföldi atomerőművi egység építésére lesz szerződése.
Az AtomenergiaInfo szerint a Dél-afrikai Köztársaság megkezdi a partnerek kiválasztását a tervezett atomerőmű-beruházásaihoz. A kormány jóváhagyta ennek programját, amely – az energetikai minisztérium közleménye szerint – igazságos, egyenlő esélyeket kínáló, átlátszó, versenyalapú és hatékony tendert ígér a leendő pályázóknak. Ezek közt a Bloomberg gazdasági hírügynökség szerint a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mellett várhatóan amerikai, dél-koreai, francia, japán és kínai cégek is lesznek. A pretoriai kormány eredetileg azt ígérte, hogy a 2016 első negyedével záruló pénzügyi év végéig kijelöli az új atomerőművek generálkivitelezőjét. A Roszatom 2013 novemberében stratégiai partnerséget ajánlott Pretoriának az atomenergetikában és az atomiparban, majd néhány hónappal később kormányközi megállapodást is kötöttek erről. Ez a dokumentum nemcsak arra ad lehetőséget, hogy orosz technológiájú atomerőmű épüljön a Dél-afrikai Köztársaságban, hanem másfajta együttműködésnek is utat nyit. Ugyancsak orosz közreműködéssel épülhet például kutatóreaktor, és Oroszország kész az atominfrastruktúra megteremtésében, valamint a szakemberek képzésében is segíteni.
Átvette a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ az E.on 600 ezer lakossági földgázfogyasztóját január 1-jén - mondta el Králik Gábor, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója az MTI megkeresésére. Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Zala és Veszprém megye egyetemes (lakossági) fogyasztóit a FŐGÁZ látja el az idei év első napjától, a társaság és a fogyasztók között a törvény szerint határozatlan időre egyetemes szolgáltatási szerződés jött létre, így ezzel kapcsolatban a fogyasztóknak nincs teendőjük - hangsúlyozta a vezérigazgató. Hozzátette, hogy a szolgáltatóváltás miatt nincs szükség mérőcserére vagy más műszaki beavatkozásra, a leolvasási menetrend sem változik.
A PannErgy Nyrt. eláll attól, hogy a gödöllői geotermikus projektjét az eredeti tervek szerint valósítsa meg, ugyanakkor megvizsgálja egy új, termálvíz rendelkezésre állását nem igénylő műszaki koncepció megvalósítását. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a társaság közölte, hogy újraértékelte a gödöllői projekt kilátásait, és megállapította, hogy a megvalósítási kockázatok, a felmerülő kereskedelmi és üzleti bizonytalanságok, a megfelelő méretű hőátvevő partnerek rendelkezésre állása és az elérhető hatósági- és piaci értékesítési hőár mértéke nem támasztja kellően alá a projekt folytatását. Ezzel összhangban a PannErgy vezetése egy másik, termálvíz rendelkezésre állását nem igénylő műszaki koncepció megvalósítását vizsgálja meg - tették hozzá. Ez a koncepció az eredetinél lényegesen kisebb kapacitású energiatermést tesz lehetővé, előzetes számítások szerint évenként 20-30 terajoule mennyiséget állítana elő. A gödöllői projekt elvetése révén a cégnél a negyedik negyedévben megközelítőleg 900 millió forint egyszeri konszolidált veszteséghatás keletkezik.
Jövő év elején befejezi az áramtermelést az állami Vértesi Erőmű; emiatt a jelenlegi dolgozók közel felét, több mint kétszáz főt elbocsátanak januárban – erősítették meg a céghez közel álló források a Népszabadságnak. Az egykoron több tízezer dolgozót – főleg szénbányászokat – foglalkoztató ipari központban ma már csak körülbelül ötszázan dolgoznak, a bezárási tervek néhány hónappal ezelőtti kipattanása óta azonban már ők is készülhettek a végre. Az évtizedek óta komoly anyagi gondokkal küzdő – csak az elmúlt évtizedben több mint százmilliárd forint adófizetői és áramfogyasztói támogatáshoz jutó – állami társaságnál még idén is a feltámadást tervezték, elsősorban hulladéktüzelésre alapozva. Önmagában például csak a leválogatóban több mint százan dolgozhatnának. Ám a vezetőség néhány hónapja a megtérülést biztosító törvények hiányára hivatkozva visszavonulót fújt.
Az MVM Csoport vezetése úgy döntött, hogy alkalmazkodva a megváltozott piaci környezethez és a modern kor üzleti igényeihez, a költség- és energiahatékonyságot maximálisan szem előtt tartva kibővíti a Szentendrei úti irodaházát. Az új épületkomplexum korszerű és színvonalas helyszínt biztosít majd a budapesti székhelyű MVM Csoportba tartozó vállalatok, sőt energetikai innovációval foglalkozó induló magyar vállalkozások számára is. Annak érdekében, hogy az MVM Csoport bérelt, különböző budapesti irodákban dolgozó 1100 kollégáját egy helyen lehessen elhelyezni - illetve lehetőség nyíljon további, energetikával foglalkozó állami cégek befogadására - megközelítőleg 1500 fős irodaterület fejlesztése kezdődik a jelenlegi irodaházzal közvetlenül szomszédos, közel 39.000 m2-es földterületen. A tervek szerint az irodaház tervezési és engedélyeztetési folyamata 2016-ban indul el, a kivitelezés 2017-ben kezdődhet meg, és több ütemben megvalósítva várhatóan 2020-ra készül el teljes körűen.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elindította az energiahatékonyságról és megújuló energiáról szóló tájékoztató honlapot, amely a www.energiahatekonysag.mekh.hu címen érhető el. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez – az európai uniós követelményekkel összhangban – az Országgyűlés megalkotta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt, amely energiahatékonysági és megújuló alapú energiaforrásokról szóló tájékoztató honlap létrehozását írta elő. A honlap létrehozása és üzemeltetése során a hivatal együttműködik energiahatékonysági és pénzügyi szolgáltatókkal, kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatokkal és egyéb érintett szervekkel.
A háztartási nagygépek (mosógép) energia megtakarítást eredményező cseréje alprogramban 42.660 pályázat kapott összesen 1,86 milliárd forint támogatást a kedvezményes készülékvásárláshoz – közölte a fejlesztési tárca. A nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyta az utolsó körben támogatásra felterjesztett pályázatokat is, ezzel a benyújtott 44 ezer pályázat feldolgozása lezárult. További döntéshozatal már csak legfeljebb néhány száz esetben várható (pl. kifogással érintett pályázók) 2016 első hónapjaiban. A pályázók elektronikus formában, a pályázati portálon keresztül kézhez kapták a Támogatói Okirataikat, így minden feltétel adott a kedvezményes vásárlásokhoz.
A jövőben a parkolók létesítésekor minden 100 parkolóhely után 10 helyet úgy kell kiépíteni, hogy ott a burkolat megbontása nélkül elektromos járművek töltőállomását lehessen kialakítani. Az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg. A kiépítést folyamatosan meg is kell valósítani. Az első lépcső 2017. január 1., addig minden 100 parkolóhelyre kell jutnia egy elektromos töltőnek, majd 2019. január elsejére már két töltő kötelező 100 parkolóhelyre. A hatályos jogszabály értelmében a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében biztosítani kell az árusítótér minden megkezdett 10 négyzetméter nettó alapterületére vetítve egy személygépkocsi elhelyezését. Ha most építik a parkolót, már ezekre is vonatkozik, hogy minden 100 parkolóhely után 10 hely alkalmas legyen elektromos járművek töltőállomásának kialakítására.
Az Új Széchenyi Terv égisze alatt, a Környezeti és Energia Operatív Program keretében a "Törökszentmiklós - Aranyalma óvoda, Napfény óvoda, Nyitnikék óvoda, Százszorszép óvoda, Tulipánkert óvoda energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" című pályázaton támogatást nyert 5 épület korszerűsítése sikeresen befejeződött - számolt be az MTI. A beruházás korszerűbb, alacsonyfogyasztású, jól működő épületeket eredményezett, amely válaszol a korunk legaktuálisabb kihívására: a fogyasztáscsökkentésre és a környezetünk minél hatékonyabb megóvására. A pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 129 443 613 forint támogatásban részesítette.
Jelentősen csökkenni fog több hazai mezőgazdasági szakképző iskola fűtésszámlája a napokban lezárult energetikai korszerűsítések után. Az Európai Unió, projektenként közel 150 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult zöld beruházások során, az iskolák épületei modern hőszigetelést és korszerű nyílászárókat kaptak. A Szekszárdon, Kenderesen, Baktalórántházán, Cegléden, Vépen és Mátrafüreden megvalósult energiatakarékossági projektek hozzájárulnak hazánk üvegházgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és eközben ezen intézmények fenntartási költségei is jelentősen, évi több millió forinttal csökkennek.
Megindult a kitermelés az északi-tengeri Cladhan mezőn - jelentette be a MOL, amely 33,5 százalékos részesedéssel rendelkezik benne. A Cladhan mező az Északi-tenger északi, Egyesült Királysághoz tartozó részén található, ahol a vízmélység hozzávetőleg 150 méter. A mező 17,5 kilométer távolságra található a TAQA által működtetett Tern Alpha platformtól. A mezőfejlesztési program két felszín alatti termelő kút (P1 és P2) valamint egy felszín alatti visszasajtoló kút (W1) megfúrását foglalta magában, amelyek a Tern Alpha fogadó létesítménybe kerültek bekötésre. A Cladhan mező tulajdonosai a TAQA (Egyesült Arab Emirátusok, 64,5% operátori részesedés), Mol csoport (33,5% részesedés), Sterling Resources Ltd. (Egyesült Királyság, 2% részesedés).
Marokkóban építik a világ legnagyobb naperőmű parkját, a négy blokkos Noor (Fény) erőművet. Ez az erőmű 580 megawattos teljesítménnyel fog üzemelni, de a teljes Ouarzazate-projektben az ország 2020-ra 2000 megawattnyi összteljesítményt akar előállítani napenergiából. Az összehasonlítás kedvéért egy paksi blokk kapacitása 500 megawatt. A négyblokkosra tervezett Noor harmadik blokkjának 2017-re kell elkészülnie, és összesen 30 négyzetkilométeren feküdne a teljes erőmű. Összesen 240 ezer tonna széndioxid-kibocsátást spórolnak majd meg mindezzel évente. Bár most arról számolt be a Guardian, hogy ismeretlen okból épp elhalasztották az első blokk tervezett átadását. Marokkóban mindenesetre nem állhat igazán sokáig az ügy, mivel az ország éves energiaellátásának 38 százalékát kell 2020-ra napenergiából fedezniük, és összesen megújuló energiaforrásból 42 százalékát. Marokkó egyébként Afrika egyik legnagyobb energiaimportőre, alig van saját földgázuk vagy kőolajuk.
Csehország és Szlovákia új frontot nyitott az európai gázcsapokért folyó hadjáratban. Az Eastring vezeték orosz, azeri és türkmén gázt juttatna a már meglévő EU-s hálózatokba, de kétirányú működése akár a holland vagy norvég földgázmezőkkel is összekapcsolná a déli fogyasztókat – közölte a nol.hu. „Hónapokig tárgyaltunk az Európai Bizottsággal arról, mennyire fontos, hogy Ukrajna továbbra is tranzitország maradjon. Erre hirtelen jön egy közlemény, amely szerint a Gazprom megállapodott több nyugat-európai céggel az Északi Áramlat 2.-ről. Diplomáciai virágnyelven is fogalmazhatnék, de inkább nyomatékosan szögezem le, hogy idiótának néztek bennünket. Elárultak egy EU-s tagállamot, Szlovákiát, és szembemennek az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatott tárgyalásaival is" – fakadt ki Robert Fico szlovák kormányfő, miután nyilvánosságra került, hogy a moszkvai cégóriás egyezséget kötött német, osztrák, francia, valamint brit–holland érdekeltségű társaságokkal az Oroszországból Németországba tartó, a Balti-tenger alatt húzódó újabb gázvezetékpár megépítéséről. A szlovák kormányfő aggodalmát tovább növelte a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller bejelentése, miszerint 2019-től nem szállítanak több földgázt Ukrajnán keresztül Európába.
India összesen 140 gigawattnyi új megújuló erőművi kapacitást tervez bekötni energetikai rendszereibe 2022-ig, amely nagyban elősegítené az ország a párizsi klímacsúcshoz kapcsolódóan tett vállalásait - irta a smartinvest.hu. A projektek anyagi fedezete biztosítottnak látszik, hiszen a helyi megújulóenergetikai szektor, csak 2015-ben, több mint 1 milliárd dollárnyi beruházást vonzott be a nemzetközi magántőke befektetőktől. Az ország vonatkozó iparágában lehetőséget látó vállalatok közé tartozik többek között a GE és a Goldman Sachis is, de a helyi Tata is folyamatosan fejleszti a megújuló energiaforrás-portfólióját. Indiában már körvonalazódik, hogy miként fogja az ország teljesíteni a párizsi klímacsúcshoz köthető energetikai vállalásait: 2022-ig 100 gigawattnyi nap-, 60 gigawattnyi szél- és 15 gigawatt egyéb megújuló erőművi kapacitással szeretnének rendelkezni. Ehhez 140 gigawattnyi új kapacitás rendszerbe történő bekötésére van szükség, az anyagi fedezet és a szabályozói környezet pedig biztosítottnak látszik.
A lassuló gazdasági növekedés ellenére Kína még mindig a világ legnagyobb fosszilisenergia-fogyasztója. Az ország éppen ezért az elkövetkező években hatalmas összegeket áldoz majd atomerőművek építésére. Ennek fényében némileg meglepő, hogy a kínai hatóságok több mint 100 új széntüzelésű erőmű építésére adtak engedélyt a közelmúltban, ráadásul az is könnyen elképzelhető, hogy ezen erőművek egyikében sem indul meg ténylegesen a termelés - közölte az Oilprice.com. A Greenpeace környezetvédő szervezet adatai szerint a világ legnagyobb szén felhasználójának számító Kínában az év első kilenc hónapjában 155 új széntüzelésű erőmű építésére adtak ki környezetvédelmi engedélyt a hatóságok. A sikeresnek elkönyvelt párizsi klímacsúcs után néhány héttel ez a tény meglepő lehet, főként annak tükrében, hogy a káros kibocsátás csökkentését célzó nyilatkozatot az ázsiai ország is aláírta. Ha az összes tervezett szénerőmű megépülne, akkor ezek éves károsanyag-kibocsátása megegyezne a teljes brazil kibocsátással, de a Greenpeace szerint egyáltalán nem biztos, hogy ezek az erőművek ténylegesen is szennyezik majd a levegőt. Ennek pedig az az egyszerű oka a szervezet szerint, hogy az országnak nincs szüksége az új erőművek által termelt energiára.
Az utóbbi tíz év legnagyobb növekedését produkálta tavaly a világ olajtermelése, a gázé viszont szinten maradt, hiszen a kereslete is gyengült. Tavaly az elmúlt tíz év legnagyobb, 2,2 százalékos növekedését mutatta a globális olajtermelés, de ezúttal nem az OPEC-országok jeleskedtek. A vg.hu szerint Szaúd-Arábiát és Oroszországot megelőzte a palaolaj-bányászatát felfuttató Egyesült Államok, amely a világ első számú olajtermelőjévé vált. Az USA múlt évi olajfelhozatala 15,4 százalékkal bővült. Kanada a lista negyedik, Kína pedig az ötödik legnagyobb szereplője volt az olaszországi ENI elemzése szerint. Mint ebből kiderül, Irak 8,1 százalékkal, Irán pedig 4,7 százalékkal hozott fel több olajat tavaly, mint 2013-ban. Napi félmillió hordós értékével viszont saját 2011-es szintjére csúszott vissza a líbiai olajtermelés. A magyarországi felhozatal napi 20 ezer hordót tett ki az előző évi napi 25 ezer hordó után.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)