Heti hírvilág (2015. december 21 – 27.)
Az Európai Bizottság közel két éves előzetes egyeztetést követően a paksi kapacitás-fenntartási beruházás nagyságára és jelentőségére tekintettel 2015. november 23-án úgy döntött, hogy további mélyreható versenyjogi vizsgálatot folytat le annak megállapítása érdekében, hogy a beruházás tartalmaz-e állami támogatást. Ezzel az eljárás egy új, nyitottabb fázisba érkezett, amely során harmadik felek is kinyilváníthatják észrevételeiket a beruházás versenyjogi aspektusaival kapcsolatosan. Annak érdekében, hogy az eljárás során világos és egyértelmű legyen a magyar kormány álláspontja, a Miniszterelnökség úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Paks II beruházás független gazdasági értékelését, amelyet a nemzetközi Rothschild bankház készített. A kormány az elemzés eredményeit Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak is megküldte. A Rothschild bankház elemzése tételesen reagál a megtérüléssel kapcsolatosan korábban harmadik felek által publikált kritikákra, amelyek félrevezető módon azt sugallják, hogy az új atomerőművi blokkok megépítése nem lenne gazdaságos. A nemzetközi bankház következtetése ezzel éppen szöges ellentétben áll: a Paks II projekt megtérülő beruházás, jó üzlet Magyarországnak. A tanulmány részletesen alátámasztja, hogy nincsen szükség állami támogatásra, a projekt a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő.
Biztonságos, gazdaságos, világszínvonalú a hazai nukleáris villamosenergia-termelés, ezért az Energiapolitika 2000 társulat visszautasítja „a szakmaiság látszatával álcázott civilszervezetek és a politikai ellenzék félrevezető, atomerőmű-ellenes propagandáját, amely veszélyezteti hazánk létérdekeit, energiabiztonságát, és a nemzetközi megítélését is rontja” – olvasható a szervezet közleményében Kiemelik: a paksi bővítéssel kapcsolatos szakmai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának kikövetelése azt a látszatot kelti, hogy ezekben a kérdésekben demokratikus döntéseket lehet hozni, miközben ez szigorúan a szakma és a kormányzat felelősségi körébe tartozik – zárul a közlemény.
Az Allianz Hungária Zrt. vezette csoport nyújthat jövőre nukleáris kárfelelősség-biztosítást az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. számára. A szolgáltatás éves díja 1,29 millió euró. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztató szerint az Allianz mellett a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt., a Generali Zrt., a Groupama Biztosító Zrt., a HDI Versicherung AG Magyarországi Fióktelepe, valamint az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az Uniqa Biztosító Zrt. alkotja a paksi atomerőművet biztosító csoportot. Az Allianz vezette csapat zsinórban ötödször nyerte el az atomerőmű nukleáris kárfelelősség-biztosítására kiírt közbeszerzést. A biztosítók 2012-ben 1,17 millió euróért, 2013-ban 1,26 millióért, tavaly 1,28 millióért, míg 2015-ben1,29 millió euróért vállalták a feladatot – vagyis a tarifa jövőre nem emelkedik az ideihez képest. A csoport tagjaiban sem volt eddig különösebb mozgás: az Uniqa az egy évvel korábbi pályázat során csatlakozott a többiekhez.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2015. december 21-től 2016. január 3-ig – biztosítva
a zavartalan ügymenetet és feladatellátást – igazgatási szünetet tart a 30/2012.
(III. 7.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – közölte az OAH.
Véget ért a tájékoztató kamion őszi-téli körútja: az MVM Paks II. Zrt. interaktív kiállítása szeptember 7. és december 18. között az atomerőmű környezetében lévő 41 települést kereste fel. A 2015 nyarán megtett, nyolc állomásból álló fesztiválkörút után az interaktív kiállítás az év utolsó négy hónapjában a Paksi Társadalmi Tanács településeire látogatott el. Az egyes helyszíneken az érdeklődők bővíthették atomenergiával kapcsolatos ismereteiket, információkat kaptak a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjairól, betekintést nyerhettek a hazai villamosenergia-rendszer működésébe, láthatták az atomerőmű környezetében készült természetfotókat. A Paks II. projekt kapcsán minden látogató megismerhette az új blokkok biztonsági paramétereit, a létesítés és az üzemeltetés környezetre gyakorolt hatását, a projekt gazdasági és energetikai jelentőségét. A kiállítást felkereső vendégek megtekinthették a hasonló építkezéseken készült fotókat, valamint kisfilm segítségével ismerhették meg a kiválasztott blokktípust.
Az Európai Bizottság vizsgálja a nukleáris pénzügyi alapot dézsmáló Orbán-kormányt – közölte a Demokratikus Koalíció. A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordult, amikor a Miniszterelnökség egyik belső anyagából kiderült, hogy a kormány a paksi atomerőmű blokkjainak leszerelésére félretett pénzt költené el a folyamatosan veszteséget termelő “rezsicsökkentés” fenntartására. Miguel Arias Canete energiaügyi uniós biztos tájékoztatása szerint az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar kormány miként tervezi megszegni a hazánk által is aláírt Euratom egyezményt. Brüsszel hivatalosan arra kérte az Orbán-kormány, hogy tájékoztassa a Bizottságot a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó pénzügyi alapot ért változásokról.
Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos interjút adott az Origo hírportálnak. Az interjúban a Greenpeace szerint számos olyan dolog hangzik el, amely nem úgy, vagy nem pontosan úgy van, ahogy a kormánybiztos állítja. A Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője ezért most 12 pontban cáfolni igyekszik Aszódi állításait. Jan Haverkamp a kezdetektől követi a Paks II bővítés tervét, részletesen kielemezte a beruházás környezeti hatástanulmányát, és az arról rendezett paksi és bécsi közmeghallgatásokon is részt vett – közölte a greenpeace.hu.
Csendben a paksi beruházásra szánt pénzből vesz el a kormány - írta a portfolio.hu. Pluszforrást csoportosít át a filmgyártás támogatására a kormány, a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 8,4063 milliárd forintot kell haladéktalanul átutalnia a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. számára az emberi erőforrások miniszterének. A kormányhatározat szerint a 2015. évi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma filmszakmai támogatásokat szolgáló keretébe a Miniszterelnökség fejezetéből, a Paksi Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése jogcím alól csoportosítják át a több mint 8 milliárd forintot, a központi költségvetés egyes előirányzatain keletkezett megtakarításokra tekintettel.
Helyesnek nevezte az orosz elnök azt a döntést, hogy Moszkva befektet a Roszatom állami atomenergetikai konszern részvételével Finnországba tervezett Hanhikivi-1 atomerőműbe – közölte az AtomenergiaInfo Vlagyimir Putyin szokásos évértékelő sajtóértekezletén tért ki a témára és kijelentette: megtérülő beruházásról van szó. Visszajön a befektetés, mert a finn gazdaság különösen stabil, és a helsinki parlament – a projekt meghiúsítására tett kísérletek ellenére – „számomra váratlanul és meglepően” határozottan kiállt a projekt mellett. Az államfő az érvei között (feltehetőleg a programban ugyancsak részt vevő Fortum társaságra utalva) arra is kitért, hogy a Roszatom finn partnere, amely több milliárd eurót fektetett már be az orosz gazdaságba, készen áll az együttműködésre, és vállalja a kockázatot – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris üzemanyagokat gyártó vállalatcsoportjához, a TVEL-hez tartozó Gépgyártó Üzemben (MSzZ) eredményesen lezajlott azoknak fűtőanyagkötegeknek az átvétele, amelyeket a svájci Gösgen Atomerőmű számára újrafeldolgozott uránból gyártottak – írta meg azt AtomenergiaInfo. A fűtőanyagot az Areva francia atomenergetikai társaság németországi leányvállalatával, az Areva Gmbh-val kötött szerződés alapján állították elő a Moszkva melletti Elektrosztalban működő üzemben. Az Areva Gmbh és a svájci atomerőmű képviselői ellenőrizték a gyártási dokumentációt, majd megállapították, hogy az egyeztetett programot teljes egészében teljesítette az orosz partner, a megbeszélések pedig kedvezőek voltak. Az Areva Gmbh és az MSzZ együttműködésének története több mint két évtizedre nyúlik vissza. Az orosz cégnél 1994-ben vezették be azokat a gyártási folyamatokat, amelyek alkalmassá tették a vállalatot arra, hogy újrafeldolgozott urán felhasználásával az Areva által nyomottvizes atomreaktorokhoz tervezett fűtőanyagkötegeket állítson elő.
Oroszország két atomreaktor építését kezdi meg Iránban - jelentette be az Iráni Atomenergia-hivatal vezetője. Azt egyelőre nem tudni biztosan, hogy hol épülnek az új reaktorok, de Teherán és Moszkva tavaly abban állapodott meg, hogy Oroszország az Irán déli részén fekvő busehri erőműben épít két új reaktort. A megállapodás ugyanakkor négy további reaktorra is szól. Ezek helyszínét az egyezség nem nevesíti, Teheránnak kell eldöntenie, hol épüljenek meg az új áramtermelő kapacitások. Irán öt hónappal ezelőtt állapodott meg a nagyhatalmakkal vitatott atomprogramjáról. Az egyezség korlátozza, hogy Irán milyen nukleáris tevékenységeket folytathat, főleg az urándúsításra vonatkozik annak érdekében, hogy az iszlám köztársaság ne tudjon olyan hasadóanyagot előállítani, amelyből nukleáris fegyvert készíthetne. A polgári célú atomenergia-előállítást viszont a nagyhatalmakkal és Németországgal kötött megállapodás nem korlátozza.
Két atomerőmű építéséről szóló szerződést írt alá Banglades állami atomenergia-ügyi bizottsága a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernnel - számolt be a portfolio.hu. A dokumentumban két, egyenként 1200 watt teljesítményű erőmű megépítéséről állapodott meg a két ország. A két projekt összesen 12,65 milliárd dollárba (1 dollár = 288 forint) fog kerülni. Az építési munkálatokat jövő év elején kezdik meg a bangladesi fővárostól 160 kilométerre fekvő Ruppur mellett - közölte a bangladesi tudományos és technológiai minisztérium szóvivője. A projekt költségeinek közel 90 százalékát Oroszország finanszírozza, a kölcsön - amelynek a kamata a Libor plusz 1,75 százalék - visszafizetését 28 éven belül, 10 év türelmi idővel vállalta a bangladesi fél. A tervek szerint az első erőművet 2022-ig, a másodikat 2023-ig helyezik működésbe.
Megnyitotta az utat a fukui kerületi bíróság két atomreaktor újraindítása előtt, miután megváltoztatta ezzel ellentétes korábbi döntését. A nyugat-japán Fukui prefektúrában lévő takahamai atomerőmű üzemeltetőjének, a Kansai Electric Power japán energetikai társaság fellebbezésének helyt adva a kerületi bíróság nem látta akadályát annak, hogy újraindítsák az erőmű hármas és négyes számú reaktorát. A helyi lakosok korábban keresetet nyújtottak be a reaktorok beindítása ellen, és az eljárást meg is nyerték áprilisban. A bíróság akkor a reaktorok beindítását tiltó döntését azzal indokolta, hogy azok nem felelnek meg a négy évvel ezelőtti földrengés és szökőár után bevezetett biztonsági előírásoknak.
Szivárgás miatt leállítottak egy atomreaktort Belgiumban, Doel városában. számolt be az Zuronews/. A meghibásodás állítólag nem jelent veszélyt. Az 1975-ben épült reaktort néhány napja indították újra másfél év leállás után. Belgiumban a napokban újabb két blokkot terveznek újraindítani. Éjjel egy óra körül észleltük a szivárgást az egyik csőben, ami azonban az atomerőmű nem nukleáris részében található – mondta Anne-Sophie Hugé, az Electrabel energiacég szóvivője. – A csapatunk leállította az egész blokkot, hogy alaposan megvizsgáljuk, mi történt, és kijavítsuk a hibát. Elvileg napok kérdése, hogy újraindítsuk a központot, de egyelőre még tart a vizsgálat – tette hozzá. Az elöregedett erőművek veszélyére környezetvédők már többször felhívták a figyelmet. A németországi Aachenben néhány nappal ezelőtt tüntettek a hozzájuk közel fekvő belgiumi reaktorok miatt. Belgiumban hét régi atomerőmű működik, ezek az ország energiaellátásának több mint felét termelik ki.
Vazil Hudák gazdasági miniszter nem elégedett a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának építésével. A tárcavezető azonban egyelőre bízik abban, hogy sikerül betartani a határidőket, s a tervek szerint, vagyis 2016-ban, illetve 2017-ben befejeződnek a munkálatok.„Nem lehetek elégedett, amikor azt látom, hogy a megállapodott időpontok egyre csak halasztódnak, azt érezzük, hogy az ott folyó ellenőrzések keretében állandóan problémákra bukkanunk. Természetesen nagyon bonyolult építkezésről és komplex projektről van szó. Azonban így is azt gondoljuk, hogy az egészet jobban lehetne irányítani és menedzselni” – nyilatkozta a vEnergetike.sk portálnak Vazil Hudák, aki reméli, hogy az új részvényes Szlovák Villamos Művekbe (SE) való érkezésével javul a mohi blokkok építése feletti felügyelet.
Atomfelhő száll Európa felé: Orosz források szerint a pánik félreértés miatt alakult ki. Az atomerőműnek csak a típusa (RBMK-1000) ugyanaz, mint a Csernobilié, nem a meghibásodás mértéke. Az atomerőmű egyik dolgozóját pedig magas vérnyomás okozta krízishelyzet miatt vitték kórházba. - írja az E1.ru. Eszerint meghibásodás történt az Oroszországi Leningrád Atomerőműben és folyik a reaktor hűtése, a hiba megállapítása. A hírek szerint egy magas nyomású hőcserélő cső repedt meg és radioaktív gőz került a levegőbe. A 2-es számú energiablokkot manuális úton leállították, és a dolgozókat hazaküldték. Az atomerőmű Szosznovej Bor településen található, mintegy 80 kilométerre Szentpétervártól. A szemtanúk beszámolója szerint, a kicsapó párafelhőt a szél továbbvitte Észtország és Finnország felé. Az erőmű igazgatója felszólította a lakosságot, hogy ne essenek pánikba. A Leningrád Atomerőmű a Finn-öböl partján található, és Észak-nyugat Oroszország legnagyobb erőműve.
Az üzemzavart követően az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern honlapján megjelent hivatalos jelentés szerint a Leningrádi Atomerőmű 2. blokkjában 2015. december 18-án történt üzemzavar a nukleáris eseményeket besoroló nemzetközi INES skálán nullás besorolású volt, azaz nem volt nukleáris biztonsági szempontból jelentősége. A Leningrádi Atomerőmű 2. blokkját a személyzet december 18-án moszkvai idő szerint 13:50-kor a megfelelő utasításoknak és szabályoknak megfelelően leállította, miután a turbinacsarnok egyik helyiségében, egy légtelenítő nyomáscsökkentő berendezésénél gőz képződött. Az üzemzavar következtében semmiféle radioaktív kibocsátás nem történt, a háttérsugárzás az üzemzavar idején és azóta is a normális értéken belül van.
Folyamatosan nyomon követi az OAH a Leningrádi Atomerőműben történteket, értékeli az ellenőrző állomások méréseit – közölte a hivatal. A nukleáris biztonságot felügyelő orosz hatóság (Rosztyehnadzor) megerősítette azt a korábbi kijelentését, mely szerint a 2. számú reaktorblokkon egy alacsony nyomású gőzvezeték hibája miatt gőzkibocsátás történt. Az érintett blokkot ezt követően leállították, hogy felkészüljenek a történtek kiváltó okainak vizsgálatára és a hiba javítására. Az esemény során, illetve következtében nem sérültek a hatósági előírások és a biztonsági követelmények.
Online energetikai oldalt indított az MVM Partner Zrt., azzal a céllal, hogy ezen keresztül is növelje a fogyasztók energiatudatosságát, és ezáltal energiahatékony felhasználásra ösztönözze őket. Energiatakarékossági tippek, kalkulátorok, szakcikkek és naprakész információk is helyet kapnak azon az portálon, amelyet az MVM Partner Zrt. indított el novemberben. Az oldal célja, hogy megismertesse a fogyasztókat az energiahatékonyság növelésére alkalmas technológiákkal, gyarapítsa az energiatudatos felhasználók számát, továbbá energiatakarékosságra ösztönözze őket. A társaság a portálon keresztül olyan sikertörténeteket is bemutat a nagyvállalatok és kkv-k világából személyes interjúkon, illetve videókon keresztül, amelyek az MVM Partner hatékony támogatásával, energetikai szolgáltatásainak igénybe vételével jelentős lépéseket tettek az energiahatékonyság terén, és példaképként állíthatóak a többi vállalkozás számára. Az oldalon olyan kalkulátorok is megtalálhatóak, amelyek segítségével az MVM Partner ügyfelei néhány adat megadását követően kiszámolhatják a különböző elektromos berendezések havi energiafogyasztását valamint költségét.
Megtartotta rendkívüli közgyűlését az Elmű és az Émász, melyen döntöttek arról, hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedésüket átruházzák az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató részére. Az Elmű esetén a rendkívüli közgyűlésen 5 962 045 db szavazati jogot biztosító részvény volt képviselve, amely az összes szavazati jogot biztosító részvények 98,15%-a. Az Émász közgyűlésén pedig 2 843 240 db szavazati jogot biztosító részvény volt képviselve, amely az összes szavazati jogot biztosító részvények 93,21%-a. Mind a két társaság közgyűlése úgy határozott (az Elmű esetén 100%, az Émásznál 99,93% volt az igen szavazatok aránya), hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedésüket átruházzák az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató részére 2016. január 1-jével.
Úgy tűnik, hogy az év végére elkészül a Tüskésrétre tervezett pécsi napelempark. Az állami beruházást koordináló MVM Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata, a Hungarowind Kft. szerint nincs semmilyen hátráltató tényező, ami veszélyeztetné a határidő betartását. Novemberben jelentette be Páva Zsolt polgármester és Csizi Péter pécsi országgyűlési képviselő, hogy 3,5 milliárd forintos uniós támogatásból Közép-Európa egyik legnagyobb napelemparkja épülhet meg Pécsen. December elején a kormány 1,5 milliárd forintot csapott a beruházáshoz, így már semmi akadálya annak, hogy az év végére kiépüljön Tüskésréten az immár ötmilliárdos összköltségvetésű projekt. A projektgazda MVM Zrt. azt közölte ugyanis, hogy a kivitelezési munkákat a fővállalkozó konzorcium “igen jelentős technikai és humán erőforrásokat mozgósítva, folyamatos munkarendben végzi”. A cég szerint a munkák a tervezett ütemnek megfelelően haladnak, s nincs tudomásuk semmilyen olyan körülményről, ami veszélyeztetné a határidő betartását.
A határtól számított negyven kilométeren belül a magyarországi benzinforgalom 20 százalékkal, a gázolajé pedig mintegy 30 százalékkal emelkedett az idei első tíz hónapban az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtófőnöke a Magyar Időket. Suller Attila kifejtette: a legnagyobb forgalomnövekedést a szlovén és a román határ mellett jegyezték fel, amit visszatükröz, hogy több mint 100 igény érkezett a gázolaj jövedéki adójának visszatérítésére, a visszautalt csaknem 80 millió forint nagyobb része romániai gazdálkodókhoz került. A január-októberi időszakban 5 százalékkal, 60 millió literrel több benzin fogyott, mint tavaly, gázolajból pedig 10 százalékkal, 250 millió literrel többet értékesítettek. A nagyobb üzemanyag-fogyasztás becsült forgalmi és jövedékiadó-vonzata októberben 95 milliárd forintra tehető, amely több mint egymilliárd forinttal magasabb összeg a tavaly októberinél - írta a lap.
Csaknem egymilliárd forint értékű energetikai középület-korszerűsítést valósított meg hét település önkormányzata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölték az érintett városok és községek polgármesteri hivatalai az MTI-vel. A helyhatóságok az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) pályázatán együttesen mintegy 950 millió forint támogatást nyertek el a beruházásokra. A fejlesztés költségeit százszázalékos arányban fedező európai uniós és nemzeti támogatással a településeken huszonhét középületet újítottak fel, csökkentve az energiafelhasználást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, kisebb kartácstűz alá került az EU-csúcs második napján elsősorban az olasz miniszterelnök részéről az Északi Áramlat gázvezeték kibővítését célzó projekt. Orbán Viktor ésszerű magyarázatot vár arra, hogy az orosz-német érdekeltségű beruházás miért jó, és miért nem volt az a Brüsszel által „blokkolt” Déli Áramlat – írta a BruxInfo. Nagyon rossz ízlésre vallott volna mindenféle politikai vita nélkül, automatikusan megerősíteni az Oroszország elleni szankciókat, és szép csendben utat engedni az Északi Áramlat 2. nevű gázvezeték-projektnek. Ezt Matteo Renzi, olasz miniszterelnök közölte az EU-csúcsot követően indoklásul arra, olasz kérésre miért halasztották az Európai Tanács ülése utánra a szankciós rezsim újabb hat hónappal történő meghosszabbítását (a döntést korábban további vita nélkül hagyták jóvá a nagykövetek). Az már korábban tudható volt, hogy Róma sem ellenzi a szankciók meghosszabbítását, ám Renzi az energiauniós téma napirendre tűzését használta fel arra, hogy kapcsot teremtsen az elsősorban Németország (továbbá Hollandia és Dánia) érdekeit szolgáló tervezett gázprojekt és a szankciók meghosszabbítása között.
2030-ra, vagyis 15 éven belül villamosenergia-igényeink negyedét tudnánk lefedezni szélenergiával. Részesedésük az EU energiamixéből jelenleg 10%. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) adatai szerint a következő 15 évben 320 gigawattos kapacitást tudnának elérni a tagállamok együttvéve – feltéve ha betartják vállalásaikat a megújuló energiák részesedésének bővítésére vonatkozóan. Ehhez kormányzati akarat és megfelelő jogi környezet szükséges. A szélenergiás eszközök árszintje az elmúlt néhány esztendőben drasztikusan csökkent, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint 5 év alatt 30%-kal lett olcsóbb. A szélenergia-infrastruktúra ára még sebesebben csökkent, ráadásul itt technológiai javulás is tapasztalható, a szolárpanelek nagyobb százalékú hatékonysággal képesek hasznosítani a napsugarakat, mint néhány évvel korábban. A fejlett ország energiaszektorának növekedése már csak a megújuló energiáknak köszönhető, mutatott rá Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a The New York Times-ban.
Az olasz Enel áramóriás elsősorban Robert Fico miniszterelnöknek a cég ellen intézett agresszív támadásai miatt távozik Szlovákiából, pozsonyi Új Szó szerint. Aláírta az Enel a szerződést a cseh EPH társasággal a Szlovák Villamos Művekben (SE) birtokolt részvénycsomagjának részleges eladásáról. A csehek egyelőre a szlovák áramtermelő részvényeinek 33 százalékához jutnak hozzá, 33 százalék marad az Enel, 34 százalék pedig az állam tulajdonában - írta meg a napi.hu korábban. Az energiaipari cégeket és iparvállalatokat tömörítő cseh Energeticky a prumyslovy holding (EPH) nem újonc a szlovák energiaiparban, ráadásul a részvényesek egy része is szlovák. Az EPH 37 százaléka ugyan a cseh milliárdos, Daniel Kretínsky kezében van, de ugyanekkora részesedése van benne a szlovák J&T csoporthoz tartozó Patrik Tkácnak is, a fennmaradó 26 százalékon pedig a J&T kisrészvényesei osztoznak. Az EPH-nak már most is több szlovák stratégiai vállalatban van tulajdonrésze, többek között az Eustream gázszállítóban és a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatóban (SSE).
Az idén estek és jövőre még tovább csökkenhetnek az európai áramárak. Túl sokáig azonban aligha örülhetünk: Nyugat-Európában már drámai az erőműhelyzet – közölte a vg.hu. Karácsonyra akár negatív áramárak is születhetnek a németországi áramtőzsdén, mert az enyhe időjárás miatt éppen akkor csappan meg a villamos energia iránti kereslet, amikor a tengeri szélerőművek ontják az áramot. Az egyensúlyt úgy lehetne helyrebillenteni, ha leállítanák a szén- és a gázerőműveket, amikor a szélparkok csúcsra járnak – idéz a Bloomberg egy német tanácsadócéget. A lipcsei EEX áramtőzsdén szerdán december 22-i szállításra 15 euró alatt lehetett egy megawattórányi áramot lekötni, az észak-európai Nordpoolon pedig 12 eurónál is olcsóbban. Egy hete még 38, illetve 19 euró volt az ár. (A hazai HUPX-en viszont december 23-ra bő 49 euróba kerül az áram.) Európában markáns túlkínálat van villamos energiából. Az áram ára így egyre esik, és alacsonyan maradhat még a következő egy-másfél évben is Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint. Ám ennek aligha szabad örülni, mert Nyugat-Európában már drámai az erőműhelyzet.
Az októberi szaúdi olajkivitel napi 7,364 millió hordó volt, napi 253 ezer hordóval múlta felül a szeptemberi szintet, miközben a szaúdi olajtermelés napi 10,276 millió hordóra bővült októberben az előző havi 10,226 millió hordóról - közölte honlapján a különböző nemzetközi energetikai szervezetek adatait összegző, 2001-ben létrehozott Joint Oil Data Initiative (JODI) idézte a hirado.hu. A szaúdi olajtermelési és exportadatok azért fontosak, mert az ország az OPEC legnagyobb olajtermelője, az olajkartell pedig a világ olajtermelésének csaknem harmadát adja. Az olaj ára a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) december 4-i fél éves bécsi tanácskozása óta szinte minden egyes kereskedési napon csökkent. A tanácskozáson nem született megállapodás a szervezet termelési kvótájáról, így a korábbi, napi 30 millió hordós küszöbérték maradt érvényben. Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 36,88 dolláron zárt, két héttel korábban, az OPEC ülésének napján 43 dolláron fejezte be a napot.
Amerikai képviselők még a téli szünet előtti utolsó munkanapon elfogadtak egy törvénycsomagot, amely ha nem is alapjaiban változtatja meg az USA energiapolitikáját, de jelentős továbblépésnek értékelhető. Egyebek mellett további jelentős adókedvezményekkel pörgeti föl a megújulóenergia-beruházásokat. Meghosszabbították a napenergia hasznosítására vonatkozó költségelemek beépítése után járó 30%-os adójóváírás intézményét további három évre – írta a greenfo.hu. Ez a 2006 óta járó jóváírás vonatkozik a geotermikus energia, vízenergia, biogáz hasznosítására is. és eddig úgy volt, hogy jövőre lejár az eredetileg tíz évre adott adókedvezmény. A szélenergiával kapcsolatban a jövő évben szintén érvényben marad ez az adóvisszatérítés, de 2017-től az állam elkezd kivonulni a piacszabályozásból, a két év múlva esedékes beruházásokban már 20%-kal csökkentik az adóból visszaigényelhető összeget. A napelemes rendszerek terén pedig szép lassan szintén teret enged a piacnak az USA kormánya, 2021-ig fokozatosan csökkenti az adójóváírás mértékét, amely 2022-től 10%-ban kívánnak stabilizálni.
Bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya Nagy-Britanniában. Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexumban leállt a termelés, és ezzel az egykor hatalmas ágazat utolsó 450 dolgozója elveszítette állását. A brit mélyművelésű szénbányászat felfutása az ipari forradalomtól az 1920-as évekig tartott. A két világháború között háromezer bányában 1,2 millióan dolgoztak. A most bezárt Kellingley egy időben Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol a termelés csúcspontján kétezer bányász óránként átlagosan 900 tonna szenet küldött a felszínre. A brit szénbányászat azonban már évtizedek óta hanyatlik, mindenekelőtt az ipar korszerűsítése, a szénalapú energiatermelés visszaszorulása és a hazai termelésnél jóval olcsóbb import miatt. Az ágazat leépülése ellen már 1984-ben hatalmas, egy évig tartó sztrájkkal tiltakoztak az akkoriban még igen befolyásos szakszervezetek, de az volt az utolsó ilyen méretű ipari tiltakozó megmozdulás.
A skótok egy tengerre telepített szélerőművel közel 20 ezer háztartás éves energiafogyasztását tudják majd fedezni - jelezte a hvg.hu. Miközben Dániában a világ legnagyobb, tengerpartra telepített szélfarmján dolgoznak, a skótok egy tengerre telepített park létrehozását készítik elő. Nagy-Britannia első úszó szélfarmja öt turbinából áll majd, melyek mindegyike 6 megawatt energiát tudnak majd termelni. A szakembereket szerint mindez évente mintegy 135 GWh villamosenergiát eredményez, ami 19.900 ház éves energiafelhasználásának felel meg. A turbinák egy ballasztanyaggal teli acélhengeren úsznak, a szerkezeteket pedig három oldalról horgonyozzák le. A parkot a norvég Statoil építi majd meg, amely 2009-ben már létrehozott hasonlót a norvég partoknál. Ezzel a megoldással jelentősen csökkenthető 1 MWh áram ára, a cél az, hogy 100 fontnál olcsóbb legyen. A norvégok jelenleg 85-95 fontért tudják előállítani ugyanezt a mennyiséget.
Az Uralban megkezdte munkáját a 100 ezer hazai gyártású napelemből épített legnagyobb orosz naperőmű. A 25 MW-os, hazai elemekből Orszkban épített erőmű 100 hektár területet foglal el, s mintegy 3 milliárd rubelbe (42,1 millió dollár) került az építése. (Összehasonlításképpen: idén októberben elkészült Magyarország legnagyobb fotovillamos erőműve; a Mátrai Erőmű Zrt. beruházásában a Mátra lábánál mintegy 6,5 milliárd forintos ráfordítással megépült létesítmény 16 megawatt teljesítményű.). Később tervezik 40 MW-ra növelni a teljesítményét. A súlyos energiahiányban szenvedő térségben tíz ilyen erőmű építését tervezik, összesen 95 MW-nyi teljesítménnyel, 10 milliárd rubeles (140,4 millió dollár) befektetéssel.
Elemezve a gazdasági adatokat, arra jutottak brit Tengerentúli Fejlesztési Intézet (Overseas Development Institute, ODI) és a Nemzetközi Olajkiváltás (Oil Change International, OCI) nevű szervezet szakértői, hogy a húsz legfejlettebb ország kormányai közel négyszer annyival támogatják a szenet, akőolajat és a földgázt, mint amennyit a megújuló energia kap az egész világon együttvéve. A fosszilis energia éves támogatása a G20 országokban meghaladja a 450 milliárd USA dollárt, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2013-ban a megújulók támogatása a világgazdaságban csak 121 milliárdot tett ki. Annak ellenére így van, hogy a G20 csoport 2009-ben ígéretet tett a fosszilis energiahordozók támogatásának közép távú kivezetésére, és ezt 2014-ben Brisbane-ben meg is erősítették. Az „Üres ígéretek” címmel megjelent jelentés külön kiemeli Nagy-Britanniát, ahol a fosszilis energiaipar támogatása még nőtt is, adókedvezményeket kaptak és 2015-ben külön támogatják az Északi-tengeri olajbányászatot.
Az OPEC december 23-án a nyersolaj piacáról szóló 2015-ös beszámolót tette közzé, amelyben azt előrejelzik, hogy ebben a helyzetben, hogy a piaci kereslet és kínálat egyre kiegyensúlyozottá válik, az elkövetkező öt és huszonöt évben a nemzetközi kőolajár várhatóan nagy mértékben emelkedik. A beszámoló szerint habár jelenleg a nemzetközi nyersolaj piacán a kínálat több mint a kereslet, de az ilyen állapot javulni fog öt éven belül. Az OPEC úgy vélte, hogy 2020-ben a nyersolajár a hordozónkénti 70 dollár lesz, ám 2040-ben ez az ár 95 dollárra nőni fog. A december elején tartott OPEC kőolaji miniszteri konferencián nem állapodottak meg a tagállamoknak a nyersolaj-termeléséről. Ennek következtében jelenleg a nemzetközi nyersolaj piacán a kínálat sokkal több, mint a kereslet, emellett az ára is folyamatosan csökkent.
A világ fejlett és fejlődő országai között egyre többen büszkélkedhetnek hatékony környezetvédelmi törekvésekkel, ami nem csoda, hiszen a párizsi klímaegyezménnyel immár hivatalosan is a világ nagy része elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Most három olyan kisebb országot mutatunk be (Costa Rica, Bhután, Uruguay) ahol a fenntarthatóság meghatározza az ország működését, mindennapjait – írta az origo.hu.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)