Heti hírvilág (2015. december 14 – 20.)
A világon az atomerőmű-építések fővállalkozói szerződései vagy az üzemanyag-ellátási szerződések sehol sem nyilvánosak, még az Egyesült Államokban sem – mondta az Origónak adott interjújában Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos nem tart attól, hogy az uniós intézmények blokkolják majd az új erőmű megépítését. Úgy látja, az atomerőmű lényegesen nagyobb ellátásbiztonságot nyújt, mint a nap vagy a szélerőművek. Aszódi Attila többek között arról is beszélt, hogy az oroszok nem fognak kihátrálni a paksi beruházásból. Komoly ellátásbiztonsági kockázatot hordoznak a nap- és szélerőművek. Biztosan emelkedni fog az áramár a következő évtizedben, így nem lesz veszteséges Paks II Aszódi szerint nem lesz áram, ha egy következő kormány leállítja a beruházást.
Aszódi Attila kormánybiztos nem lát olyan körülményt, amely a Paks II projekttel kapcsolatos, előre meghatározott ütemtervet befolyásolná. Tovább folytatódik a lakosság széles körű tájékoztatása, közbeszerzést írnak ki az információs kamion működtetésére és átalakítják az atomerőmű tájékoztató- és látogató központját - hangzott el egy paksi sajtótájékoztatón – közölte a Paks-Press. Aszódi Attila fizika órát tartott három paksi középiskola diákjainak a helyi művelődési központban. A paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos az alapvetős ismeretek mellett az építés előtt álló új blokkok működéséről, szükségességéről is szólt. A fizikaórát követő, nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón elmondta: a 2014. december kilencedikei megvalósítási szerződések aláírását követően az engedélyezéssel kapcsolatos feladatok jegyében telt el az idei év. A Paks II-nél kiemelt szerep jutott a környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak, hazai és nemzetközi közmeghallgatást, 41 lakossági fórumot tartottak, folytatódtak az előkészítő munkák. - Jelenleg a telephely engedély benyújtásra készülünk, 2017-ben a létesítési engedélyre kell figyelnünk – mondta a kormánybiztos. - A paksi közmeghallgatáson bemutatott ütemtervet tartjuk egyelőre – tette hozzá.
Fehéroroszországban gyarapította tapasztalatait Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás. A TEIT elnöke és elnökhelyettese, dr. Bálint József és Gáncs István mellett Paks polgármestere, Süli János is tagja volt a delegációnak, akárcsak a Paksi Atomerőmű Teljesítményének Fenntartásáért Felelős Kormánybiztosság és sajtó képviselői – tudósitott a paksihirnok.hu. Útjuk célja a belarusz atomerőmű építésének és a hozzá kapcsolódó településfejlesztési feladatoknak a megtekintése volt arra való tekintettel, hogy a Belarusz Köztársaságban új atomerőmű létesítésén dolgoznak. Az épülő blokkok típusa megegyezik azzal, amelyet Pakson terveznek építeni, s hazánkhoz hasonlóan a belarusz állam is Oroszországgal szerződött a kivitelezésre. A TEIT vezetői annak az együttműködésnek köszönhetően vettek részt a tanulmányi úton, amelyet egy évvel korábban az orosz állami atomenergetikai vállalattal, a Roszatommal, valamint az általa működtetett atomerőművek környezetében lévő önkormányzatok szövetségével kötöttek.
Össznemzeti ügy, hogy a paksi atomerőmű kapacitása megmaradjon, és ne kelljen azt bezárni – fogalmazott képviselői interpellációra adott válaszában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament plenáris ülésén. A miniszter elmondta: a kormány egyértelmű elképzelése, hogy a jelen egységeket és a később megvalósítandó blokkokat is az állam működtesse, ezért a szándék az, hogy a Paks I-et működtetőkre bízzák Paks II-t is. Ennek fontosságáról a miniszter elmondta: aki ma Paks-I-en dolgozik, annak a következő évtizedekben is megmarad a munkahelye. Akár új csapat is szerveződhetne, de a szakszervezetekkel folytatott megbeszélés eredményeként inkább az első variáció mellett döntöttek. Lázár János kijelentette: az új vezérigazgató személyét nem politikai alapon határozzák meg, szakmai döntés értelmében hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő szakember kerül megbízásra. A miniszter elmondta: a jelenlegi vezérigazgató, Hamvas István leváltásának oka, hogy ő maga jelezte, hogy nyugdíjba kíván vonulni, ezért kell találni egy új vezérigazgatót.
A paksi atomerőmű bővítéséről és a vidékfejlesztésről is szó esett az év utolsó Bács-Kiskun megyei közgyűlésén. A közgyűlésen a jelenlévők meghallgathatták Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos beszámolóját a Pakson létesülő, harmadik generációs reaktortechnológiával készülő második ütem építéséről és ütemezéséről. A kormánybiztos beszámolt a beruházással kapcsolatban eddig történt főbb eseményekről, és megerősítette azt a szándékot is, mely szerint 2018-ig megépül a Kalocsát Pakssal összekötő új Duna-híd. A híd – mint fogalmazott – feltétele annak, hogy Bács-Kiskun megyeiek is részt tudjanak venni az atomerőmű bővítésének kivitelezésében.
A magyar lakosság és a gazdaság szereplői több mint három évtizede élvezik az atomenergia áldásos hatását, a stabil áramtermelést és az olcsó áramot. A paksi létesítmény a magyar energiarendszer legfontosabb szereplője, a következő évtizedekben pedig még fontosabbá válik a reaktorok nyújtotta biztonság. A lokal.hu írása szerint az atomenergia sajátosan köti össze a magyarországi villamosenergia-termelés múltját, jelenét és jövőjét. Hazánkban a következő évtizedekben a paksi atomerőmű jelenlegi kapacitása több mint kétszeresének, másfél évtizeden belül pedig közel négyszeresének megfelelő kapacitást kell felépíteni az ellátásbiztonság érdekében. Sok, jelenleg még működő erőmű egyre idősödik, hatékonysága romlik, így idővel le kell majd állítani, helyére pedig újabb, tisztább és jobb hatásfokú egységeknek kell kerülniük. Legalábbis akkor, ha Magyarország nem kívánja a bizonytalan árú és elérhetőségű importra alapozni áramellátását. A villamosenergia-behozatal aránya Magyarországon 1995 óta folyamatosan emelkedik és 2008 óta csaknem megháromszorozódott: előfordul, hogy minden harmadik, sőt, akár minden második felhasznált kilowattóra áram külföldről származik.
Az Országos Atomenergia Bizottság jogutódjaként 1991. január 1-jén jött létre az Országos Atomenergia Hivatal, s erről ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a volt és a jelenlegi munkatársak, partnerek, iparági vezetők. Az OAH múltjáról és jelenéről Krizsó Szilvia kötetlenül beszélgetett a hivatal korábbi és jelenlegi vezetőivel, illetve a nukleáris szakma kiemelkedő szakembereivel – néha elgondolkodtató, néha vidám történeteket elevenítve fel. A rendezvényen Fichtinger Gyula üdvözlőbeszédében kiemelte: az OAH 25 éve stabil szervezettel és szakmai függetlenséggel működik, s ez egyedülállóvá teszi a hivatalt a magyar közigazgatási rendszerben. A rendezvény első részében, a múltidéző beszélgetésben Rónaky József és Vajda György, az Országos Atomenergia Hivatal korábbi főigazgatói, Gadó János, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának korábbi főigazgatója, Nagy Sándor, aki korábban az MVM vezérigazgató-helyettese, majd az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója volt, Lamm Vanda egyetemi tanár, az MTA tagja, Bajsz József, az MVM Paksi Atomerőmű főosztályvezetője vett részt.
A Greenpeace Magyarország arra kéri a Baranya Megyei Kormányhivatalt, hogy függessze fel a paksi bővítés környezetvédelmi engedélyezését. Több olyan vizsgálat is folyamatban van ugyanis, amelyek alapvetően befolyásolhatják az engedélyeztetést: három ügyben az Európai Bizottság, egy továbbiban pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság vizsgálódik. A Greenpeace megítélése szerint ráadásul az új paksi blokkokról készült hatástanulmány annyira hiányos és homályos, hogy az alapján nem bírálható el az engedélykérelem. A döntés elhalasztása lehetőséget adna a kormánynak arra is, hogy újabb, a paksinál szélesebb körben tartson közmeghallgatásokat, tájékoztassa a lakosságot, és tisztázza a beruházással kapcsolatos kérdéses pontokat.
Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma. Közel kilenc évnyi építés és több mint egy év előkészület után a németországi Greifswaldban elindult a Wendelstein 7-X (W7-X), a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése. Az Európai Uniós fúziós kutatási program egyik alappillérének számító berendezés első plazmájánál az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika Osztályának munkatársai is kulcsszerepet játszottak. A magyar csapat egy saját fejlesztésű, 10 kamerás intelligens videomegfigyelő-rendszerrel járult hozzá az első kísérletek sikeréhez. Az MTA Wigner FK Plazmafika Osztálya jövőre egy másik diagnosztikai berendezést is szállít a W7-X-hez. 2016 végén már remélhetőleg összeáll a helyszínen az az alkáliatomnyaláb-diagnosztika, amelynek terveit tavasszal ismertette a magyar csapat Greifswaldban, és amely a 2017-es kísérletekben nagy valószínűséggel már részt is tud venni.
Az Országos Atomenergia Hivatal december 10-én második alkalommal rendezett szakmai találkozót a hazai nukleáris létesítmények biztosítéki felelőseinek. A rendezvény célja, hogy fórumot biztosítson a nukleáris energia békés célú alkalmazásának felügyeletével megbízott szakemberek számára. Az ülésen sor került a 2011-2014. között a hazai létesítményekben tartott átfogó nukleáris biztosítéki ellenőrzések tapasztalatainak (jó gyakorlatok, ajánlások és javaslatok) megosztására, a tervezett nukleáris biztosítéki teljesítménymutató-rendszer bemutatására, valamint a várható jogszabályi változások ismertetésére. A találkozón az Országos Atomenergia Hivatal képviselői mellett az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Paks II. Zrt., az RHK Kft, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a BME Nukleáris Technikai Intézet nukleáris biztosítékokkal összefüggő feladatkört ellátó munkatársai vettek részt.
Ugyancsak az OAH közölte, hogy aktív magyar szereplés volt a nukleáris létesítmények védettségi engedélyezésének kihívásait tárgyaló nemzetközi konferencián. December 7-11. között Bécsben, harmincöt országból mintegy hatvan szakember vitatta meg a nukleáris létesítmények védettségi engedélyezése során felmerült kihívásokat. A konferencia elnökének Horváth Kristófot, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettesét kérték fel, mellette Vincze Árpád főosztályvezető képviselte a magyar hatóságot. Horváth Kristóf az új magyar blokkok engedélyezésével kapcsolatos elképzeléseket mutatta be, Vincze Árpád pedig az új blokkok tervezési alapfenyegetettségének meghatározására alkalmazott hazai gyakorlatot. Az elnöki jelentésben a tagállamok javaslatokat fogalmaztak meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára a jövőben kidolgozandó nemzetközi útmutatók tekintetében.
Az orosz atomenergetikai ipar újabb fontos mérföldkőhöz érkezett: 2015. december 10-én helyi idő szerint 21 óra 21 perckor csatlakoztatták a BN-800 típusú, gyorsneutronos reaktort az urali régió villamosenergia-hálózatra – közölte az AtomenergiaInfo. A Belojarszk-4-es erőmű 800 MW villamos teljesítményű gyorsneutronos reaktora kevert urán-plutónium üzemanyagot használ. A reaktor jelenleg 35 százalékos teljesítmény-szinten üzemel, amely azt jelenti, hogy 235 MW villamos teljesítményt ad le. A világon az első kereskedelmi üzemű gyorsneutronos reaktor 1980-óta működik a belojarszki telephelyen, ezzel is bizonyítva e technológia létjogosultságát és hatékonyságát. A tervek szerint a BN-800-as reaktor 2016-ban érheti el a 100 százalékos teljesítmény-szintet, így ezt követően ez lesz a legnagyobb, kereskedelmi célú gyorsneutronos reaktor a világon.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo jelezte, hogy a bolíviai kormány a jövő évre százmillió dollárt különít el az országba orosz technológia alapján tervezett atomkutató központtal (CIDETEN) kapcsolatos kiadásokra. Luis Alberto Sánchez, a szénhidrogén- és energetikai ügyekért felelős miniszter erről egy La Pazban tartott szemináriumon beszélt, és arra is emlékeztetett, hogy a létesítményre Bolívia összesen 300 millió dollárt szán. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern pedig saját forrásaiból fedezi az első mérnöki munkákat, így a tervezett helyszín feltárását, a gazdasági és műszaki hatástanulmány, valamint az előzetes tervek elkészítését. Az eredményeket aztán gazdasági, műszaki és jogi elemzésre átadják a La Paz-i kabinetnek, és ezután írják alá a szerződést – mondta.
Az elmúlt hetekben, hónapokban a paksi atomerőmű telephelyén építendő két új orosz blokk ellenzői az előadásaikban, nyilatkozataikban és az általuk készített tanulmányaikban próbálták alátámasztani, hogy hazánkban egyáltalán nincsen szükség az új blokkokra. Véleményük szerint a kormány nem számol azzal, hogy 15-20 év múlva az alternatív erőművek és technológiák megoldják Magyarország és az Európai Unió energetikai szükségleteit, így a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása önmagában elegendő lehet a villamosenergia-igények kielégítésére. Néhány nappal ezelőtt számomra ismételten megdöbbentő, „szakmainak” mondott, egy vidéki egyetemen megtartott „atomellenes” konferencián vettem részt, ahol az egyik zöld szervezet „felkészült” előadói arról próbálták a népes számú közönséget, összesen 7, azaz hét ember meggyőzni, hogy Paks 2-re egyáltalán nincsen szükség, de helyette ők mindenképpen a megújuló energiaforrások alkalmazását tudják ajánlani. Sajnálatos módon az előadások folyamatosan tele voltak szakmai (alapvető) tévedésekkel és természetesen csúsztatásokkal is. Hosszú lenne mindent részletesen kifejteni, éppen ezért csak néhány nagyon fontos kérdéssel kapcsolatban fejtem ki véleményemet – írta Hárfás Zsolt szakértő az Atomenergiainfo cikkében.
Egyetértési memorandumot írt alá a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó cégcsoportja, a TVEL és az indonéz nemzeti atomenergia-ügynökség, a BATAN. A dokumentumot egy, az orosz atomtechnológiának szentelt jakartai szemináriumon szentesítették – közölte az AtomenergiaInfo. A TVEL képviselője hangoztatta, hogy a társaság kész korszerű és biztonságos megoldásokat kínálni indonéz partnereinek az atomfűtőanyag-ciklus területén, és az évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalataira hagyatkozva fejleszteni a kölcsönösen előnyös együttműködést. A BATAN megbízottja arról beszélt, hogy Indonéziában három kísérleti atomreaktor működik, és egy negyedik többfunkciós létesítmény építését tervezik. A nukleáris projektek hatékony és biztonságos működtetéséhez megbízható és tapasztalt partnerekre van szükség, és a TVEL a nukleáris üzemanyagok nemzetközi piacának egyik vezetőjeként ilyen.
A kevés szénfelhasználással járó energetika fejlesztését ösztönző stratégiák kidolgozásával érhetik el a világ országai az ENSZ párizsi klímacsúcsán született megállapodás megvalósítását – véli a Nukleáris Világszövetség (WNA) főigazgatója. Agneta Rising szerint elsősorban az atomenergia kínálja a megoldást a globális hőmérséklet-növekedés eredményes megfékezéséhez. „Ahhoz, hogy sikeresen harcoljunk az éghajlatváltozással, 2050-ig még ezer gigawatt teljesítményű nukleáris energiatermelő kapacitásra van szükség” – jelentette ki az atomszakmai lobbiszervezet első embere. Egyszersmind hangsúlyozta: az elmúlt fél évszázadban összesen 60 milliárd tonna szén-dioxid levegőbe bocsátását lehetett elkerülni azzal, hogy a békés atomot a villamosáram-előállítás szolgálatába állították.
Nincs ok az orosz közreműködéssel készülő török atomerőmű építésének leállítására - mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a Haber hírtelevízió adásában, miután török tisztviselők múlt héten azt nyilatkozták, hogy Oroszország állítólag leállította a munkálatokat. A kormányfő megerősítette: zavartalan érkezik a földgáz Oroszországból. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Moszkva továbbra is a meglévő megállapodás szerint teljesíti kötelezettségeit. A 20 milliárd dollárra tervezett Akkuyu projekt a Földközi-tenger térségében Törökország első atomerőműve lenne. A létesítmény építésének állítólagos leállítása azután lett párbeszéd tárgya, hogy a török légierő november 24-én határsértésre hivatkozva lelőtt egy orosz Szu-24-es vadászbombázót a szíriai-török határ közelében és a két ország közötti korábbi partneri viszony elmérgesedett.
Egyelőre nem lehet megmondani, hogy mennyi ideig fog tartani és mennyibe kerül majd a 2011-es japán földrengés és cunami során balesetet szenvedett Fukusima-1 erőmű lebontása, mivel jelenleg arról sincsenek szilárd elképzelések, hogyan lehetne kiemelni az atomhulladékot a reaktorokból, a létesítmény sugármentesítését lehetővé tevő technológiák pedig még nem is léteznek – mondta Maszuda Naohiro, a munkát irányító tisztviselő. „Ez olyasvalami, amit még soha nem próbáltak. Nem létezik tankönyvi megoldás ilyesmire” – fogalmazott a létesítményt üzemeltető Tepco energiacég bontásért felelős vezetője az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában. Maszuda elmondta, csak a közelmúltban kezdett normalizálódni a helyzet az erőműben, szavai szerint „korábban háborús övezet volt” a Fukusima-1. Az AP megjegyezte: a japán kormány már 2011-ben azt hangoztatta, hogy urai a fukusimai helyzetnek. Azóta a katasztrófa hatásainak felszámolásáról szóló menetrendet többször módosították, a tervezett 40 év helyett jelenleg már azzal számolnak, hogy akár 50 évig is tarthat majd a munka.
Lehetséges, hogy a svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) kutatói felfedeztek egy új részecskét. A részecskegyorsítóban ez az első fontos tudományos felfedezés az év elején végzett fejlesztés óta. Az LHC kutatói nagy energialöketeket észleltek. Ezt az okozhatja, hogy a részecskék egy új típusú bozonnal ütközhettek. Ez még a Higgs-bozonnál is nagyobb lehet, és nemcsak a méretét, hanem a jelentőségét tekintve is. Gian Francesco Giudice, a CERN elméleti fizikusa szerint ha kiderül, hogy nem mérési hibáról van szó, az mindent alapjaiban változtat meg. Az eredmények alátámasztani látszanak a közösségi médiában napok óta zajló fejtegetést. Már korábban sejteni lehetett, hogy az LHC-nél nagy bejelentésre készülnek. Az eredmények azt mutatják, hogy ha a kérdéses részecske valóban létezik, négyszer nagyobb lehet a legnagyobb, eddig ismert kvarknál és hatszor nagyobb a Higgs-bozonnál.
Kitér a kormány a válaszadás elől a megkurtított lakossági energiahatékonysági támogatások kapcsán. A korábbi kedvező forgatókönyvet átszabták, így az összes vissza nem térítendő támogatást a középületek kapják, az embereknek pedig marad a hitel, ami félő hogy nem lesz elég vonzó. Ennek valós okairól viszont a minisztériumok sem mondanak semmit. Az új konstrukciónak a jól fekvő vállalkozók és intézmények örülhetnek, a TEK már kapott is egy rakás pénzt napelemre. De az energetikai szervezetek szerint még nincs veszve minden – jelezte az index.hu. Mint írják, óriási a zűrzavar a lakosságnak szánt energiakorszerűsítési támogatások körül. Bár az épületek energiahatékonysági javítását célzó támogatási konstrukciók korábban népszerűek voltak Magyarországon, fontosságukat nehéz lenne vitatni, és Uniós források el is lettek különítve a célra.
Ezentúl 4 évente kell kötelező energetikai auditot végezniük a magyarországi nagyvállatoknak, ennek ugyan vannak költségei, de a vállalatok így is nyerhetnek vele. Bár az első határidő már lejárt, aggodalomra semmi ok, még nem jár bírság azoknak, akik ezt nem készítették el. Az energiahatékonyságról szóló kötelező vizsgálatot egy EU-s irányelv írja elő, melynek célja az unió energiafelhasználásának ésszerűsítése és mérséklése. Ebből kifolyólag a tagállamok végsőenergia-fogyasztásában évente 1,5 százaléknak megfelelő új energia-megtakarításnak kell megvalósulnia 2020-ig. Bár az auditálás költségekkel jár, a vizsgálat bevezetésével mégis sokat spórolhatnak a vállalkozások, hiszen a felszínre kerülhetnek azok a területek, ahol a cég még energiát tud megtakarítani. Az energiára fordított költségek így pedig akár a felével, harmadával is csökkenhetnek.
Kiváló megtérülést ígér a kisebb cégek számára is a napelem telepítése, egy kiserőmű nem csupán arra képes, hogy akár teljes mértékben fedezze a felhasznált villamosenergia-mennyiségét, a megtermelt és a felhasznált energia közötti különbség további bevételt, azaz megtakarítást jelenthet. Az MVM Partner Zrt. ingyenes és kötelezettségektől mentes ajánlattal, valamint a rendszer megtervezésével, az engedélyek beszerzésével, kivitelezéssel, pályázati források felkutatásával és garanciális javítással is segíti a napelemes rendszerekben gondolkodó cégeket. Jó hozam, kedvező megtérülés, ezt követően pedig ingyen energia akár egy évtizeden keresztül – ezt kínálják a modern napelemes rendszerek, amelyek a Nap energiáját alakítják át villamos energiává. A régi mondás szerint az az energia a legolcsóbb, amit nem fogyasztunk el. A másik oldalról azonban az sem nevezhető drágának, amiért nem kell fizetnünk – erre jelent megoldást, ha egy cég magának állítja elő a villamos energiát megújuló forrásból.
Kétmilliárd forintos beruházással biogáz üzemet épített a budaörsi székhelyű Ferment Hungary Kft. Tiszavasvári külterületén, a megújuló energiát előállító kiserőmű a jövő év első felében kezdi meg termelését – közölte a cég képviselője az MTI-vel. Szegedi Katalin elmondta, hogy az évi közel 11 millió kilowattóra megújuló villamos energiát termelő üzem az Új Széchenyi Terv keretében épült. A kétmilliárd forint értékű fejlesztéshez 50 százalékos, egymilliárd forint összegű európai uniós és nemzeti támogatást kapott a társaság. A 2600 négyzetméter alapterületű kiserőmű fermentorait a műszaki átadást követően töltik fel. Az erőmű a három-hat hónap múlva keletkező biogázból állít majd elő áramot és hőt. A technológia az erőmű működése alatt évente 10 ezer tonna, teljes élettartama alatt 250 ezer tonnányi üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést tesz lehetővé. Az üzemben termelődő évi közel 1500 kilowatóra hőt a tervek szerint a közeli vágóhidaknak, vagy más nagyobb hőigényű telepeknek értékesítik.
Február óta folyik Magyarország ellen a közszolgáltatások hatósági árképzésének módjával kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárás – egyelőre a vizsgálódás szintjén tartanak Brüsszelben. A vg.hu szerint kifogások érték a rezsicsökkentés módszerét, amely a piaci verseny torzulásához vezetett. Ebben az alapdíj léte vagy nem léte és nagysága is szerepet játszott. Az egy szolgáltatás vagy áru árába foglalt alapdíj stabil árbevétel-növelő eszköznek tekinthető. Elsősorban a vezetékes szolgáltatók alkalmaznak előszeretettel alapdíjat, de mellettük például a taxisoknál és – százalékos szervizdíjként – egyes éttermeknél is találkozhatunk velük. „A vezetékhez kötött energiaipar az alapdíjhoz jobb híján azt a gyermekmesét találta ki, hogy ebből fedezi a hálózat fenntartását” – fejtette ki a lapnak egy a piacot belülről ismerő szakértő, hangsúlyozva, hogy az éves fenntartási költség könnyen kiszámítható, nem kell hozzá fix alapdíj.
Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az Energiaunióról szóló parlamenti jelentést, amelynek néppárti felelőse Gyürk András képviselő volt. A fideszes képviselő kiemelte az EU versenyképessége kapcsán várható pozitív hatásokat, valamint a fogyasztók számára megfizethető energiaárak kérdését. A jelentés megerősíti, hogy az európai energiapolitika célja az ellátásbiztonság erősítése, az energiahatékonyság növelése, mégpedig megfizethető áron. Ehhez, amennyiben szükséges, új infrastruktúrát kell építeni, tovább kell egységesíteni a piacot, és ki kell kényszeríteni a jogszabályok alkalmazását. A jelentés azzal számol, hogy az Energiaunió megvalósítása növelni tudja Európa versenyképességét a nemzetközi színtéren, illetve új munkahelyek jönnek létre például a technológiai kutatásfejlesztés, az innovációk ösztönzése, valamint az energiahatékonysági beruházások révén.
Hosszan tartó csökkenés után idővel ismét emelkedhet majd az olaj világpiaci ára, de 2016 még nehéz esztendő lesz a nyersanyagot drágábban kitermelő országok, így Oroszország számára is – vélekedett az MNO-nak Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. A szakember rámutatott: egyes előrejelzések szerint az olaj ára hordónként akár 20 dollárra is csökkenhet a jövőben, ez már több olajtermelő arab országnak sem kedvezne. Barta Judit szerint ha tényleg ennyire lecsökkenne az árszint, akkor – a kevésbé olcsón termelő arab országok kiesése miatt – szinte azonnal megszűnne a most tapasztalható túlkínálat, az árak pedig újból emelkedni kezdenének. Ismert, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tavaly nyár óta olajpiaci részesedésének megvédését helyezte termelési politikájának középpontjába. Vagyis a tagországok megpróbálják olyan olcsón adni a nyersanyagot, hogy azzal jelentősen csökkentsék az árfolyamot, és a versenytársaknak ne érje meg kitermelni és eladni saját olajukat. A cél természetesen a riválisok megszorongatása, tehát a magas költséggel termelő új források, például az amerikai palaolaj kiszorítása a piacról.
Elfogadta az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. “Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” - jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő. A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette. Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciáját az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadása érdekében egy nappal meghosszabbitották.
A Világ vezetői közül több százan összegyűltek Párizsban, hogy tárgyaljanak a bolygó jövőjéről, annak megvédéséről. Főbb téma az éghajlatváltozás volt. Amíg ők tárgyaltak, addig egy Koen Olthuis nevezetű ember és a Waterstudio tagjai egy olyan megoldáson kezdtek el dolgozni, amelyet a közeljövőben már tudunk is alkalmazni. E gy olyan védőgátat és hullémtörőt hoztak létre, amely egyben egy energiatermelő berendezés is. A Parthenonnak elnevezett gát, nem csak a kikötőt védi meg bármiféle veszélytől, hanem még a víz energiájából áramot is képes előállitani. A Waterstudio a Hudson folyón keresztül mutatta be az új gátat. “A New York-on átfolyó Hudson folyó tele van veszélyekkel, és a kikötőket meg kell védeni. Erre lenne a megoldás a Parthenon, amely nem csak megvédi a kikötőt, de még fel is használja a hullámok energiáját. A lebegő védőgát úgy viselkedik, mint egy áteresztő hullámtörő. Ahelyett, hogy a folyó ellen küzdenénk, megtanulunk a folyóval együtt élni.”
A Greenpeace „Energiaforradalom” címen kibocsátott tanulmánya szerint0 2050-ig a világ valamennyi országa megújuló energiákból tudná energiaigényét fedezni. Ehhez viszont óriási, 1 billió dollárt kitevő éves befektetésekre lenne szükség. A megújuló energiákra való átállás a villamosenergia-termelésben lehet a leggyorsabb. A 2012-ben megtermelt energia 21%-a, 2014-ben a termelt áram 60%-a származott megújuló energiából. 2012-2050 között 56%-os CO2-kibocsátás növekedéssel lehet számolni, ami katasztrofális kihatású, minthogy 3,6 Celsius fokos hőmérséklet-növekedéshez vezethet. A Greenpeace által felvázoltak szerint remény van arra, hogy 2035-re megváljunk a legkárosabb energiaforrástól, a lignittől, 2045-re a széntől, majd az olajtól, s végül – vélik – 2050-re már a gázra sem lesz szükség. Az energiarendszer ilyetén való átalakításával 20 millió új munkahelyet lehetne teremteni, ezzel azok száma 2030-ra 48 millióra nőne. Az energiarendszer átalakításában Németország zászlóshajó lenne – vélik a Zöldek –, minthogy már most a szélenergia-szektor 138 ezer embert foglalkoztat.
Az ENEL bejelentette: eladja a Szlovák Villamos Művekben birtokolt 66 százalékos részesedését. Olasz sajtóértesülésekre hivatkozva a hnonline.sk közölte, megegyezés született az olasz ENEL és a cseh illetőségű Energetický a priemyselný holding (EPH) között a Szlovák Villamos Művek (SZVM) 66 százalékos tulajdonrészének eladásáról. Az EPH-t Patrik Tkáč és Daniel Křetínský milliárdosok ellenőrzik. Az értékesítés az ENEL számára 1,3 milliárd euró bevételt hozhat. A megegyezés értelmében még karácsony előtt az EPH tulajdonába kerülhet a SZVM 33 százalékos tulajdonrésze, a fennmaradó 33 százalék pedig a mohi atomerőmű befejezése után kerül a cseh holding kezébe. 2006-ban az olasz energetikai vállalat a SZVM kétharmados tulajdonrészéért „csupán” 840 millió eurót fizetett a szlovák államnak, így a mostani megegyezés tekintélyes nyereséget képvisel.
Elképesztő ötlettel állt elő a chilei Valhalla energiaipari vállalat. Az index.hu szerint az Atacama-sivatag egyedülálló földrajzi helyzetét kihasználva akarják kiszámíthatóbbá tenni a megújuló energiaforrásokat. Arra már mások is rámutattak, hogy nem mindig süt a nap, és nem mindig forognak a lapátkerekek, ami megnehezíti a nap- és szélenergia széles körű bevezetését. Chilében azonban egy lépéssel tovább jutottak, és elgondolkoztak azon, hogy miként tudnák elraktározni a megtermelt energiát. A Valhalla napenergiát használna arra, hogy 22 000 olimpiai medencényi vizet pumpáljon fel az Andok magasságaiban elhelyezett víztározókba, és az onnan leeresztett vízzel termelne áramot. Kiszámolták, hogy a 300 megawattos vízerőmű Chile három tartományát elegendő árammal látná el, ami nagy előrelépés lenne a főként fosszilis üzemanyagokat használó, erősen importfüggő országban.
A Car And Driver értesülései szerint Amerikában nyolc állam: Rhode Island, Kalifornia, Connecticut, Maryland, Massachusetts, New York, Oregon és Vermont csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy csak és kizárólag zéró emissziós járművek szeljék az utakat. Hasonló döntés született Európa négy, meghatározó országában: Németország mellett az Egyesült Királyság, Hollandia és Norvégia is úgy döntött, elektromos autókra vált. Mindez azt jelenti, hogy 2050-re jelentős mennyiségű, hagyományos hajtáslánccal szerelt autó tűnhet el a piacról, az autógyártókat pedig még inkább arra sarkallják, hogy elektromos autók fejlesztésén és gyártásán gondolkodjanak. Például úgy, ahogy a Ford tette - a cég minden idők legnagyobb fejlesztésbe kezd. A cél az, hogy az autók által kibocsátott szennyezőanyagokat globálisan 40 százalékkal csökkentsék, ezzel is gátat szabva a tengerszint és- hőmérséklet emelkedésének. Ez azért már egy igen komoly vállalás, akármerről is nézzük a dolgot.
Rábólintott a kínai hatóság is a Shell és a BG Group egyesülésére, így már csak a részvényesek jóváhagyása szükséges, hogy a következő év elején záródhasson a 70 milliárd dolláros felvásárlás. A két vállalat ugyanis arról számolt be, hogy a brazil, az európai uniós és az ausztrál versenyfelügyeletet követően a kínai hatóság is zöld utat adott a felvásárlásnak. A kínai hatóság döntését követően, ha a részvényesek is jóváhagyják az üzletet, a két vállalat valamikor 2016 elején zárná a tranzakciót. Először idén április 7-én számolt be a BG Group arról, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a Shellel. Az egyeztetések szerint a Shell 70 milliárd dollárt ajánlott a BG Groupért. A tranzakció részleteit tekintve a BG Group részvényesei minden egyes papír után 383 pennyt kapnak készpénzben és 0,4454 darab Shell részvényt (B-sorozat). Ennek következtében a BG Group részvényesei az összevont cégben mintegy 19 százalékos részesedéssel rendelkeznek majd.
Miközben a világ vezetői nagy huzavonát folytattak a párizsi klímacsúcson a globális felmelegedés elleni közös fellépés feltételeiről, egy kis dél-amerikai állam, Uruguay példaként szolgál arra, hogy a látszat ellenére nem is olyan nehéz egy alacsony szén-dioxid kibocsátású életmódra váltani. A Guardian arról számolt be, hogy Uruguayban az elektromos áram immáron 95 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerik. Az ország egyszerre alkalmaz szélturbinákat, napelemeket, vízerőműveket és biomasszát. Mindezek együttvéve már 95 százalékát adják Uruguay energiaigényének, ami kiemelkedik a 12 százalékos globális átlagból. Uruguay eredményei még lenyűgözőbbek, ha megnézzük, hogy milyen figyelemreméltóan rövid idő alatt érték el azokat. Az ország kormánya 2008-ban fogadott el egy 25 évre előirányzott nagy változásokat megcélzó energiapolitikát. Sőt, mi több, elkötelezte magát amellett is, hogy a tiszta energiára történő váltás nem okoz majd áremelkedést a fogyasztók számára. Az elektromos áram az infláció arányában korrigált ára most éppen hogy alacsonyabb, mint korábban, mondta a dél-amerikai ország klímaváltozási politikáját vezető Ramón Méndez.
Az orosz Urals olajfajta tradicionális vásárlói, a magyar MOL és a finn Neste a kőolaj minőségének romlására panaszkodnak. A két olajvállalat azzal a kéréssel fordult Vagit Alekperov, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajcég, a Lukoil vezetőjéhez, hogy hívja fel az orosz szállítók figyelmét az általuk exportált kőolaj minőségromlására - jelentette a Prime orosz gazdasági hírügynökség . A hírügynökség idézte a Lukoil-vezetőt, aki azt mondta, hogy "megkerestek a finnek és a magyarok, levelet írtak azzal a kéréssel, hogy az orosz fél figyeljen oda az általa szállított Urals kőolaj minőségére". Az orosz vállalatvezető hozzátette, hogy "a kormányhoz fordul a kérdésben."
Az ABB innovatív busztöltő technológiája volt az egyik fénypontja azon a fenntartható közlekedési rendszereket bemutató rendezvényen, amelyet Párizsban, az Eiffel-torony szomszédságban tartottak. A rendezvény jelentőségét növelte, hogy Párizs volt a házigazdája annak a klímakonferenciának, ahol a világ vezető politikusai kerestek megoldást az éghajlatváltozás problémájára. A Párizsi Tömegközlekedési Hatóság (RATP) által szervezett kiállításon a jövő városi közlekedése számára kínált megoldásokat mutattak be. Az ABB rendszere, a TOSA (francia betűszó, amely az optimális energiaellátású közlekedési rendszer kezdőbetűiből áll) képviselte az egyetlen teljesen elektromos megoldást. A rendszer alkalmazását egy csuklós autóbuszon szemléltették. Az ABB TOSA technológiáját először 2013-ban alkalmazták. A rendszert Genfben, a repteret a kereskedelmi vásárközponttal összekötő útvonalon helyezték üzembe. A nagy teljesítményű városi közlekedés igényeire tervezett rendszerrel a csuklós autóbusz 15 másodperc alatt feltölthető, azaz az utasok fel- és leszállása során végrehajtható az útvonal menti kijelölt feltöltési pontoknál, és a végállomásokon pedig hosszabb idejű feltöltést biztosító infrastruktúra áll rendelkezésre.
Az ukrán Miniszteri Kabinet egy féléves szünet után úgy döntött, hogy rendkívüli állapotot vezet be az energiaágazatban, az erről szóló rendeletet ugyan csak most publikálták, de december kilencedikén fogadták el – irta a tsn.ua. „Annak érdekében, hogy áthidaljuk a hosszú távú zavarokat a villamosenergia-piacon, az akadálytalan és megbízható energiaellátást biztosítva Ukrajnában, beleegyeztünk az Energia és szénügyi Minisztérium ajánlatába, hogy szükség van egy ideiglenes jellegű rendkívüli állapotra az energiapiacon” – olvasható a dokumentumban. A rendelet hangsúlyozza, hogy az első dolog, amit megcéloz a rendelet, az a villamosenergia árának korrigálása. A második, hogy létrehozzon egy kiegészítő jövedelmet villamosenergia termelőknek. Az Ukrenergo vállalatot utasították, hogy korlátozza a villamos energia exportot az Európai Unióba. A rendelet szerint korlátozásokat vezetnek be az alternatív energiatermelők számára is a villamosenergia termelésben.
Romániában január 1-től 3,5 százalékkal csökken a villamos energia ára a háztartási fogyasztóknak - közölte a román energiaár-szabályozó hatóság elnöke. Niculae Havrilet az Agerpres hírügynökség szerint elmondta, hogy a villamos energia árának csökkenése annak következtében vált lehetségessé, hogy a szállítási ára átlagban 12 százalékkal csökkent. Korábban 5 százalékos árcsökkenésről is szó volt, de azért döntöttek a csak 3,5 százalékos mérséklés mellett, mert a lakossági számlákat terhelő, megújuló energiát ösztönző úgynevezett zöld tanúsítványok aránya nő.
Woodland városa igencsak aggódik amiatt, hogy előbb-utóbb elfogy a napenergia – gyorsan meg is szavazták, hogy a településen tiltsák be az összes napelemet, nehogy azok túl jól működjenek, és “elszívják” az összes energiát az életadó központi csillagunktól. Az Egyesült Államok Észak-Karolina államában található a kicsiny település, a 766 lakosú Woodland. A kisvárosban hatalmas felfordulást okozott, hogy a Strata Solar Company a településtől északkeletre egy méretes területet vásárolt meg abból a célból, hogy hatalmas napelem-mezőt hozzon létre. A woodlandi városi tanács gyorsan összeült, és nem csak hogy leszavazta a település határába tervezett projekt megvalósítását, de azt is el szeretné érni, hogy a napelemeket egy az egyben tiltsák be, mivel a városi tanácstagok szerint kifejezetten károsak a környezetre, sőt az emberi egészségre is.
Kínában tetőzik a szénfelhasználás, és bár India a helyébe lép mint a globális kereslet első számú felhajtója, a folyamatosan hanyatló amerikai és európai fogyasztás következtében csökkenni kezd a világméretű kereslet - áll a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) pénteken közzétett jelentésében. Kína a világ legnagyobb szénfogyasztója, de a hűlőben lévő konjunktúra, a kevésbé energiaintenzív iparágak előtérbe kerülése, és nem utolsó sorban a légszennyeződés csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a szén jelentősége csökkenni fog. Az IEA optimista prognózisa szerint Kína szénigénye a tavalyi 2,84 milliárd tonna szénegyenértékről (Mtce) 2020-ig 2,64 milliárdra esik vissza. Ennek folyományaként a globális kereslet 5,54 Mtce-ről 5,50 Mtce-re csökken. A pesszimista forgatókönyv szerint a fogyasztás 2020-ig évi 0,8 százalékkal tovább nő, és eléri az 5,81 Mtce-t.
A megújuló energiaforrások, mint a szél- vagy napenergia nagyon változékonyak. A szél nem fúj, a nap nem süt folyamatosan. A villamos hálózatnak azonban megszakítatlan és megbízható energiabetáplálás szükséges azért, hogy a tömeges villamos-energiaszolgáltatást garantálni tudja. Ha a megújuló energia szeretne felzárkózni a szénhez és a gázhoz, a forrása nem lehet bizonytalan. Ez azt jelenti, hogy hatásosan kell tárolni, hogy felhős, szélmentes nappalokon és éjszakákon is hasznosítani lehessen az ellátást. Az angol Highview Power Storage egy rendkívül új módszert fejleszt az energia tárolására, melynek forrását a szél és a napfény hozza létre, ez a levegő. A vállalat röviden CER, Cryo Energy Rendszere, többletenergiát használ hűtőegységek működtetésére, melyek lehűtik a levegőt -196 C°-ra, ahol az folyékony halmazállapotúvá válik. A cseppfolyós levegő szigetelőtartályban tárolható alacsony nyomáson. A villamos hálózat völgyidőszakaiban a folyékony levegőt egy zárt térbe engedik, ahol az felmelegszik -196 C° fölé. Ezen a hőmérsékleten a levegő ismét gázhalmazállapotúvá válik, mely egy turbinát hajt meg, s így energiát termel.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)