Heti hírvilág (2015. november 30 – december 6.)
Hatalmas érdeklődés mellett kezdődött meg Budapesten a kétnapos Atomex-Europe 2015 fórum és kiállítás, melyen a Roszatom a paksi atomerőmű kapacitás fenntartási projektben résztvevő vállalatok vezetői részére tart felkészítést a beszállítás lehetőségeiről – jelezte a Paks-Press. A fórum megnyitóján Aszódi Attila kormánybiztos többek között azt hangsúlyozta, hogy a konferenciával egy időben zajló párizsi klímacsúcs egyik kiemelt témája a karbon-semleges energiatermelés. Ezen dolgozunk mi is a két új paksi 3+ generációs blokkok létesítésével, erről kötöttünk tavaly év elején szerződést az orosz partnerrel. Ez a mostani konferencia azt segíti elő, hogy a szereződésben vállalt 40 százalékos magyar beszállítói részarányt teljesíteni tudjuk – fűzte hozzá. Aszódi Attila szólt az uniós vizsgálatokról is, jelezve, hogy folyamatosan tárgyalunk Brüsszellel. - Meggyőződésünk, hogy a projekt állami támogatás nélkül képes megvalósulni, ezért is állunk bártan az Európai Bizottság vizsgálata elé – mondta. Emlékeztetett rá, hogy a beszerzések kérdésében szintén határozott a magyar kormány. Az Euratom előírásainak mindenben megfelel a projekt, a harmadik vizsgált kérdés pedig a szerződések titkosságát érinti, ebben ugyancsak mindent megteszünk az uniós előírások teljesüléséért. A megnyitót követően Aszódi Attila kormánybiztos és Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese sajtókonferenciát tartott.
Nem kell állami támogatás az új paksi blokkokhoz, a teljes élettartamuk alatt 50-55 euró/MWh önköltségi áron termelik a villamos energiát és képesek lesznek az igények szerint 100 és 50 százalék közötti szabályozásra – hangzott el az erőművek helyzetét áttekintő budapesti konferencián - tudósitott a Paks-Press. Az IIR-Hungary „EnKon 2015” budapesti konferencia rendezvényén az erőművek helyzetének áttekintése szerepelt. Balogh László, a Technoflex Consulting ügyvezetője a Paks 2 beruházás utáni helyzetről beszélt. Szavai szerint a 6 blokk néhány éves közös üzeme miatt a hűtési rendszer kiépítése jelentős plusz költségeket igényel, majd arról tartott előadást, hogy a hiteltörlesztés időszakában 31 Ft/kWh körüli önköltséggel számolhatunk; „talán érdemes lenne az ütemezést átgondolni”. Hozzátette, a törlesztési fázist követően lényegesen kedvezőbb lesz a paksi ár. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arra mutatott rá, hogy 11 ezer pontból álló követelményrendszert állítottak össze a gyártó számára, amely többek között alapkérdésként kezeli a szabályozhatóságot. Az új blokkok képesek lesznek 100 és 50 százalék közötti teljesítményváltásra, percenként 5 százalék teljesítménnyel, és ezt az élettartamuk alatt 15 ezerszer kell elviselniük. A tercier tartalékról szólva jelezte, hogy az országon kívüli tartalékok is szóba jöhetnek, ezért nem kell 700 MW tartalékkapacitást építenünk. Továbbra is állítom - hangsúlyozta Aszódi Attila -, hogy az önköltség a teljes élettartamra vetítve 50-55 euró/MWh, valamint újból hangsúlyozta, hogy nincs szükség állami támogatásra a projekthez.
A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb elemzése szerint továbbra is meghatározóak lesznek a világ energiatermelésében az atomerőművek – derült ki Aszódi Attila legújabb blogbejegyzéseiből – idézte az origo.hu. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos egy videót is közzétett. A videóból kiderül, mi lehet az atomenergia szerepe a felmelegedés elleni harcban, sőt az is, hogy a nukleáris energia a megújuló energiahordozókkal együtt része a megoldásnak.
A kormány vélhetően olyan kiskapukat fog keresni, amelyeken átslisszolva az uniós jog megkerülésével folytathatják a paksi bővítést. Arra ugyanis nem sok esélye van, hogy megnyerje a Brüsszellel folytatott jogvitáit – írja a bne régiós hírportál. Ezzel Orbán Viktor alighanem a magyar politikai és társadalmi hagyományoknak megfelelő választ – a kiskapukeresést, a szabályok megkerülését – fog adni a kialakult helyzetre. A Paks 2 beruházás miatt az Európai Bizottság (EB) kétszeres nyomása alá került Orbán-kormány, amely határozottan állítja, hogy végrehajtja az orosz forrásból finanszírozott atomerőmű-bővítést. Ez azonban nem igazán látszik reális lehetőségnek – kezdi a Paks körüli helyzet bemutatását régiós olvasóinak a bne IntelliNews hírportál. Magyarország nagy büntetésekre számíthat és a projekt hosszú éveket csúszhat, ha Budapest felveszi a kesztyűt az EU-val szemben. Éppen ezért a bne-nek nyilatkozó elemzők úgy vélik, hogy Orbánék a következő hónapokat – amíg folyik a jogvita Brüsszellel – arra fogják szánni, hogy kiskapukat keressenek, amelyeken keresztül az uniós jog megkerülésével mégis áttolhatják a projektjüket.
Magyarország biztonságos energiaellátása elsősorban szuverenitás kérdése – jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Parlament plenáris ülésén. Az interpellációra adott válaszban a miniszter elmondta: a Fidesz számára a magyar szuverenitás megvédése a legfontosabb, amelynek alapkérdése az energia-függetlenség. Akkor leszünk kevésbé kiszolgáltatottak, ha magunk tudunk energiát előállítani, ezért a hazai energiaelőállító-képességet kell erősíteni, úgy, hogy közben a környezetvédelem szempontjait is érvényesítjük – tette hozzá. Mindezeket összegezve legelőnyösebb az atomerőművi kapacitás fenntartása – jelentette ki Lázár János, emlékeztetve: a Parlament által elfogadott koncepció rögzítette, hogy hazánkban szükség van továbbra is a nukleáris energia-előállításra. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy ma a hazai energiafogyasztás 30 százalékát Paks biztosítja, mindezt kilowattonként 14 forintért, miközben egy német választópolgár 90 forintot fizet ugyanennyi áramért, így az, aki a paksi beruházást ellenzi, az olcsó áramtól akarja megfosztani a magyarokat.
A német menedzser, Hans-Peter Villis előtt nem ismeretlen a magyar energiaipar, és a fociban is otthon van. Úgy tudni azonban, hogy az energetikai szakember egyelőre kikosarazta felkérőit. A paksi atomerőmű vezetői immár hónapok óta ülnek összecsomagolt táskával, és várják, hogy megérkezzen a vállalat új vezérigazgatója. Így jellemezhető az a helyzetet, amely a 3000 milliárd forintos bővítés előtt álló cégnél kialakult. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ugyanis szeptember 3-án már a szélesebb nyilvánosság előtt is közölte egy parlamenti kérdésre adott válaszában, hogy a kormány döntést hozott, változás lesz a paksi vezetésben. Igen, a kormány kiválasztotta azt a német menedzsert, akit a legrövidebb határidőn belül meg fog bízni a Paksi Atomerőmű vezetésével. Azt azonban máig nem hozták nyilvánosságra, hogy ki a kiszemelt menedzser. A VS.hu úgy tudja, hogy Hans-Peter Villisről van szó. Ő 2007 és 2012 között annak a baden-württembergi vállalatnak, az EnBW-nek a vezérigazgatója volt, amely a magyarországi áramszolgáltató cégekben, az ELMŰ-ben és az ÉMÁSZ-ban is csaknem egynegyed mértékig tulajdonos.
A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat során elhatározott intézkedések végrehajtásának helyzetéről adott tájékoztatást az Országos Atomenergia Hivatal. Mint írják: a Fukushima Daiichi atomerőműben 2011 márciusában történt balesetet követően a Paksi Atomerőműben Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot hajtott végre az engedélyes és a hatóság annak érdekében, hogy a fukushimai tapasztalatok hasznosításával még biztonságosabbá tegye az Atomerőművet. A felülvizsgálat alapján elhatározott intézkedéseket az Országos Atomenergia Hivatal felügyelete mellett az engedélyes 2018 végéig hajtja végre. A feladatok teljesítése időarányosan halad, több feladat már határidő előtt teljesült. Az OAH nukleáris biztonsági felügyelői az éves ellenőrzési tervnek megfelelően ellenőrzik az erőműben a feladatok végrehajtását, és évente célellenőrzést tartanak, amely lehetőséget biztosít a megvalósított intézkedések átfogó vizsgálatára.
Ugyancsak az OAH közölte, hogy a vietnámi nukleáris hatóság vezetőit fogadták a hivatal munkatársai. A Budapestre látogató vietnámi delegáció a nukleáris védettség, a fizikai védelem jogi keretével és hatósági feladataival ismerkedett meg az Országos Atomenergia Hivatalnál. A program részeként a vendégek ellátogattak a BME Oktatóreaktorába és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába.
Negyven év krónikája Paksi Atomerőmű Vállalat – MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1975-2015 a címe annak a könyvnek, amelyet dr. Bencze Géza és Beregnyei Miklós szerkesztett. Az album olvasóit Hamvas István vezérigazgató köszönti, mint írja: az elmúlt négy évtizedben, a megváltozott társadalmi viszonyok közepette, ez a békés termelési eszköz, a Paksi Atomerőmű, mélyen beágyazódott környezetébe, pótolhatatlanná tette magát. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt kiadásában megjelent könyvben a cég eddigi történetének minden fontos mérföldköve megjelenik egy-egy gondolattal, korabeli fotók, újságcikkek kíséretében.
Paksi szerződések: eljárást indít az Adatvédelmi Hivatal – közölte az Energiaklub. Az Energiaklub januárban kezdeményezte a titokfelügyeleti eljárást, a hivatal most azt a tájékotatást adta, hogy megkezdte a vizsgálatot. 2014 decemberében írták alá a Paks II építésére vonatkozó szerződéseket, magyar részről az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt nevű cég. A három szerződés az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. A szerződések nyilvánosságra hozatalát december 16-án levélben kérte az Energiaklub a magyar féltől. Adatigénylésükre azt a választ kapták, hogy a szerződések nem ismerhetőek meg, mivel azokat a Miniszterelnökség titkosnak minősítette.
Ugyancsak az Energiaklub közölte, hogy ki kell adni Paks II adásvételi szerződését. Az Energiaklub másodfokon is pert nyert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel szemben. A jogerős ítélet szerint nyilvánosságra kell hozni a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződést. Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt., az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja. Az Energiaklub 2015 januárjában kérte az MNV Zrt.-t, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz.
Újabb eredménye van kitartó nyomásgyakorlásomnak az Európai Bizottságra – közölte Jávor Benedek. A napokban 200 oldal titkos dokumentumot, benne többek közt belső feljegyzéseket, a Bizottság és a magyar kormány közti levelezést illetve a Bizottság hivatalos kérdéseit és az arra adott magyar válaszokat küldték meg (a teljes anyag ide kattintva elérhető). Bár a „Bizalmas – üzleti titok” minősítésű iratokból jelentős részeket kitakartak, azok még így is rendkívül izgalmas kérdések sokaságát vetik fel és meg is cáfolnak néhány közkeletű kormányzati állitást. Mint ahogy az is érdekes, hogy bizonyos információkat miért is takartak ki, vagy tagadtak meg?
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásért felelős kormánybiztos közleményben reagált Jávor Benedek kiszivárogtatott 200 oldalnyi, Paks II-vel kapcsolatos dokumentumára. Helyenként szakmaiatlannak nevezi Jávor elemzését, de leginkább azt tagadja, hogy az iratok titkosak lennének.
Átadták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (ATOMKI) új részecskegyorsítóját – írja az MTI-re hivatkozva az index.hu. Fülöp Zsolt, az atommagkutató igazgatója a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumának számító svájci CERN kisöccsének nevezte a debreceni, nagy energiájú Tandetron részecskegyorsítót. Fülöp szerint a berendezéssel részecske- és magfizikai kutatások mellett régészeti, ipari alkalmazásokat is el tudnak végezni, de jól hasznosítható az új berendezés a klímakutatásokban is. Emellett kiemelt szerepet játszik majd a felsőoktatásban, a szakemberképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben is. A beruházáshoz egymilliárd forintot nyert az ATOMKI az MTA belső infrastruktúra pályázatán, a fejlesztést az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is támogatta.
Öt konzorcium verseng a lengyel atomerőmű építési megbízásáért – jelezte a figyelo.hu. Mint írják, összesereglettek a világ energiatermelő óriásai, hogy részt vegyenek a Lengyelország atomerőművének felépítésére kiírt pályázaton. A Plus Biznesu napilap híradása szerint a pályázók között van az amerikai Westinghouse, a japán GE Hitachi, a kanadai SNC-Lavalin Nuclear, a francia Areva és EDF, valamint a Dél-koreai KEPCO. A PGE EJ1 nevű vállalkozás, amelyet az állami tulajdonban álló Lengyel Energetikai Csoport (PGE) a létesítmény felépítésére alapított meg, 2015 végéig indítja meg az úgynevezett integrált folyamatot. Ennek keretében választják ki az alkalmazásra kerülő technológiát és a projekt finanszírozásának módját.
A TVEL kiemelt és megbízható partnerünk, hibátlan és kiváló minőségű fűtőanyagot szállít a paksi atomerőmű számára – jelentette ki Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az Atomex-Európa 2015 rendezvény résztvevőinek atomerőműben tett látogatásán. Az AtomenergiaInfo szerint Hamvas István arról is beszélt, hogy milyen jelentős szerepet játszottak a TVEL szakemberei az atomerőmű modernizációjában. „Szorosan együttműködünk a TVEL-lel a fűtőanyag felhasználás hatékonyságának növelésében – hangsúlyozta Hamvas István. Kiemelte, hogy a paksi atomerőműben használták a nagyobb dúsítottságú urán első nemzedékét. Jelenleg ennek a fűtőanyagnak a második nemzedékét alkalmazzák. A TVEL szakemberei a legújabb fejlesztések nyomán tértek át a paksi atomerőműben a 12 hónaposról a 15 hónapos üzemanyagciklusra, ami a vezérigazgató szerint elősegíti az atomerőmű teljesítőképességének növelését, ezzel növelve a megtermelt villamos energia mennyiségét.
Arról is beszámolt az AtomenergiaInfo, hogy Budapesten rendezték meg 2015. november 30. és december 1. között rendezett ATOMEX - Európa 2015 nemzetközi fórumot és kiállítást, mely az ilyen rendezvények sorában a hatodik volt. A Roszatom és együttműködő partnerei azzal a céllal szervezték az eseményt, hogy az, nemzetközi kommunikációs platformként nyílt párbeszédet és lehetőséget biztosítson a nukleáris ipar területén érdekelt gyártók, beszállítók, tervezők, megrendelők és az orosz nukleáris ipar képviselői számára.
Paks 2 - Kulcs a jövőbeli kihívásokra – hívta fel a figyelmet az AtomenergiaInfo írása. Eszerint a MAVIR november 18-án publikálta „A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2015” című, évente felülvizsgált legújabb szakmai elemzését, amely egy helyzetértékelést és egy jövőképet vízionál a hazai villamosenergia-rendszerrel kapcsolatban. A tanulmány bemutatja, hogy a hazai erőművek beépített bruttó teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 MW volt, amelyből a nagyerőművek 7241 MW, a kiserőművek pedig 1695 MW teljesítőképességet képviseltek. A beépített közel 8900 MW teljesítőképességből azonban csak 7290 MW volt a rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség. A tanulmány adatait felhasználva, világosan látható, hogy a 2014. év végi közel 8936 MW (100%) beépített teljesítőképességből 2030 végére csak 4887 MW (54,6%) teljesítőképesség marad meg a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában.
Segítene Japánnak a Roszatom – jelezte az AtomenergiaInfo. Kész japán vállalatokat is bevonni külföldi projektjeinek megvalósításába a Roszatom. Az ajánlatot az orosz állami atomenergetikai konszern első vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov tolmácsolta Tokióban, és hozzátette: elsősorban atomerőművi felszerelésekről, például turbinákról, vezérlési rendszerekről lehet szó. A Roszatom a világon mindenfelé foglalkozik atomerőmű-építéssel, Japánnak pedig komoly nukleáris energetikai tapasztalatai vannak – mondta Komarov, két céget, a Toshibát és a Mitsubishit név szerint is megemlítve. A Roszatom megrendeléseiből mindenkinek jut munka – idézik Komarovot a beszámolók, amelyek kitérnek arra, hogy az orosz atomóriásnak október végén 29 rögzített és 55 potenciális megrendelése volt. Ezek összértéke eléri a 300 milliárd, a tíz éven belüli megrendeléseké pedig meghaladja a 100 milliárd dollárt. A Roszatom a végleges leállításra ítélt reaktorok üzemen kívül helyezésében és a 2011-es fukusimai atomerőmű-katasztrófa következményeinek felszámolásában is készen áll segíteni Japánnak.
A jeges-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoporton építene közepesen veszélyes – az úgynevezett 3. és 4. osztályhoz tartozó – atomhulladékok „végleges elszigetelésére” szolgáló tárolót a Roszatom. Az AtomenergiaInfo szerint az orosz állami atomenergetikai konszern elképzelését már jóváhagyta az Arhangelszk megyei képviselőtestület. A tervek értelmében a létesítmény a szigetcsoport déli részén a szovjet korszakban nukleáris fegyverkísérletek céljaira használt Központi Gyakorlótér területén, vagyis semmilyen gazdasági tevékenységre nem használt vidéken épülne. Száz méter mélyen a föld alatt, a legközelebbi lakott településtől száz kilométerre kapna helyet, és szakértői számítások szerint megfelelő használat esetén veszélytelen lenne az emberekre és a környezetre. A radioaktív hulladékot, amely Oroszország egész északnyugati szövetségi körzetéből ide kerülne, 300 éves használatra készült vasbeton és fém konténerekben helyeznék el. Összesen 200 ezer köbméternek alakítanának ki helyet, de a kapacitást idővel 400 ezer köbméterre lehetne bővíteni. Az üzembe helyezéshez hét évre lenne szükség, a munkálatok 2013-as áron 48,6 milliárd rubelbe (mai árfolyamon számítva mintegy 11 milliárd forintba) kerülnének. A tároló üzemeltetéséről mintegy kétszáz fős személyzet gondoskodna.
Oroszországban a szükséges műszaki ellenőrzéseket követően és az előzetes ütemezésnek megfelelően helyére került a Rosztov-4 új nukleáris blokkjának reaktortartálya – írta az AtomenergiaInfo. A 320 tonnás reaktortartály behelyezését követően év végéig kerül helyére a 4 darab gőzfejlesztő. 2016 januárjában pedig megkezdődhetnek a primerköri csővezetékek hegesztési és szerelési munkálatai is. A projekt egyértelműen mutatja, hogy jelenleg a Roszatom az egyetlen olyan szállító a világon, amely egy új beruházás esetében képes betartani a határidőket. A Rosztov-4 VVER-1000 típusú, 1100 MW teljesítményű új blokk megépítése a terveknek megfelelően halad és a blokk beüzemelése 2017 első felében várható.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy a három leghatékonyabb orosz állami vállalat közé került a Roszatom atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó társasága, a TVEL. A vállalat az Intalev oroszországi központú nemzetközi tanácsadó társaság rangsorában lett a harmadik a KAMAZ teherautógyár és az Alrosza gyémántbányászati társaság mögött.
Két Celsius-fok – ez a kritikus határ a szakértők szerint, amennyiben ennyivel nőne a Föld átlaghőmérséklete, az visszafordíthatatlan hatásokkal járna. Ennek megakadályozásáról szól a párizsi klímakonferencia, ám úgy tűnik, az atomenergia nélkül nem lehet sikeres semmilyen próbálkozás. A hirado.hu szerint a világ 183 országának képviselői gyűltek össze Párizs mellett, hogy egy olyan klímavédelmi megállapodást hozzanak tető alá, amely felválthatja a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt. A cél egy olyan egyezmény aláírása, amely a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálja az iparosodás előtti mértékhez képest. Erre azzal párhuzamosan kerül sor, hogy az országok önkéntes felajánlásokat tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legújabb elemzése szerint a klímavédelmi célok elérése érdekében elengedhetetlen, hogy az atomenergia és a megújuló források használata együttesen növekedjen tovább a világon.
Úgy tűnik, az Európai Unióban egy ideje minden nagy energetikai beruházás túlnő önmagán már a tervezés idején, és automatikusan részese lesz az egymást keresztező gazdasági és egyéb érdekek összecsapásának. Ha nem a bőrünkre is menne ez a játék, a külső szemlélő kényelmes és kaján pozíciójából figyelhetnénk fel az oda- és visszavágások mögül olykor kisejlő szándékokra – véli az mno.hu elemzője. Ám az alapkérdés itt mégiscsak az, tudunk-e fűteni és világítani mondjuk harminc év múlva, és ha tudunk, milyen energiaforrásokat használunk majd fel, ezeket kik és milyen áron szolgáltatják nekünk. A fentiek illusztrálására itt van mindjárt két ügy is. Az egyik az Északi Áramlat II. vezeték építése, a másik a paksi építkezés. Az előbbivel kilenc kelet-európai országnak, az utóbbival magának az Európai Bizottságnak van problémája. Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Görögország, Románia, Szlovákia és a három balti köztársaság kormánya szerint nem szolgálná az Európai Unió érdekét, ha a már meglévő mellé egy újabb vezeték kerülné ki a Balti-tenger fenekén haladva a kontinens jelentős részét, hogy közvetlenül szállítson földgázt Oroszországból Németországba.
Mintegy 5400 megawatt új áramtermelő kapacitás létesítése lesz szükséges a következő tíz évben nagy valószínűség szerint, tizenöt év alatt pedig legalább 7000 megawattal kell bővíteni a magyarországi erőműállományt a biztonságos energiaellátás érdekében - derül ki a MAVIR elemzéséből. Új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt - állapította meg az elemzés. Magyarországon Európához hasonlóan jellemző, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert előtérbe kerültek a hatékonysági törekvések. A magyarországi erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyerőművek együttes teljesítőképessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb erőműveké pedig az 1500 megawattot.
A Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint tovább folytatható a rezsicsökkentés, ha erre piaci lehetőségek nyílnak. Csiba Péter az InfoRádió Aréna című műsorában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a társaság portfóliója bővüljön. Három alapcélja van a Magyar Villamos Művek Zrt-nek. Biztonságosan kell szolgáltatni energiát, megfizethető és fenntartható módon. Csiba Péter úgy fogalmazott: meg kell határozni egy biztonsági szintet, és azt meg kell tudni fizetni. Majd beszélt a rezsicsökkentésről. Ezeket az eredményeket meg kell tudnunk tartani, vagy akár tovább növelni, ha erre piaci lehetőségek nyílnak. Az MVM vezetője úgy vélte, a környezeti és az üzleti fenntarthatóságot együtt kell értelmezni. "Nyilván egy biztonságos ellátást országszinten kell definiálni, a tárolóktól kezdve az áramimportig sok minden szóba jöhet. A megfizethető árszintet befolyásolja, milyen hosszú az értéklánc. Meg kell határozni azt az értékláncot, amelynek mentén a lehető legtöbbet ki tudjuk hozni most az energiapiaci trendekből. A fenntarthatóság meg egy stratégiai kérdés, ezer dolog van: nukleáris energia, hogyan tovább, meddig. A lignitvagyon kezelése, akarunk-e erőműveket építeni, mennyire lehet számítani a jövőben a megújulókra, milyen innovációkat lehet bevezetni az energiaszektorban" - sorolta.
A kihasználtnál sokkal nagyobbak a hazai gáz-infrastruktúrában lévő lehetőségek, vagyis bőven vannak tartalékaink a tranzitban és a föld alatti tárolásban is. A fő ok a Világgazdaságot tájékoztató gázkereskedők szerint a kedvezőtlen tarifaképzés. Ám a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a rendszerhasználati díjaknak csak a felső határát határozza meg, azokból az érintett infrastruktúracégek engedhetnének. Alacsonyabb díjak mellett több gáz mozoghatna, minden érintett forgalma nőhetne, talán a profitja is. A lehetséges haszon elvesztésén túl egy piaci forrás szerint más kár is fenyeget. Állítólag olyan kevés már a gáz a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) hajdúszoboszlói létesítményében, hogy annak a helyére elkezdett beszivárogni a víz. Ha nem tárolnak be rövid időn belül egymilliárd köbméter gázt, a tárolót a víz tönkreteheti. Az MFGT-től kapott válasz szerint a társaság tárolóinak lekötési szintje idén valóban alacsonyabb, mint a korábbi években volt, így a hajdúszoboszlói létesítményben is kevesebb a gáz, de vízbeáramlás nincs. A korábbiaktól eltérő üzemállapot nem áll fenn.
Öt éven belül a magyarországi háztartások 80 százalékát el kell látni az energiafogyasztás optimalizálását szolgáló okos mérőkkel a megújuló energia hasznosításáról szóló Nemzeti Cselekvési Terv szerint - hivta fel a figyelmet az orientpress.hu. Az eddig lezajlott kísérleti projektek körülbelül tízezer fogyasztóra terjedtek ki, és mostanáig nem kevesebb mint 11 millió eurót fordítottunk az okos mérés elterjesztésére. A MultiContact Consulting szakértői szerint az okos mérők révén a fogyasztók alakíthatják fogyasztási szokásaikat, ami megtakarításokat eredményez. Az Európai Unió célkitűzései szerint 2020-ig az európai fogyasztók 72 százaléka rendelkezni fog a villamos energia mérésére szolgáló, 40 százalékuk pedig a földgáz mérésére szolgáló okos mérőkkel. Ezzel összhangban a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében hazánk azt irányozta elő, hogy az elkövetkezendő öt évben a fogyasztók 80 százalékát ellátja okos mérőkkel; az eddig megvalósult hazai pilot projektek nagyságrendileg tízezer fogyasztót érintettek. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint Magyarország az intelligens hálózatok kiépítésére 2004 óta összesen 11 millió eurót fordított, amely a környező országok költségvetéséhez hasonló nagyságrendet képvisel, ugyanakkor jelentősen elmarad a nyugat-európai országok átlagosan 500 millió eurós ráfordításától.
Habár az elmúlt évek hazai energiaszektort érintő viharai után valószínűleg kevés vállalkozó szellemű befektető tenné pénzét magyar energetikai vállalatokba, azért egyre több jel mutat arra, hogy a magyar energetikában az államon túl is van élet. Az állam centralizáló törekvései elsősorban a nagy rendszerekre és a lakossági ellátásra vonatkoznak, miközben az ezeken túlmutató területeken – jellemzően a megújulóenergetika, az energia kis- és nagykereskedelme, illetve az ipari energiaszolgáltatások – a vállalkozások is megtalálják a számításukat. Jól mutatja ezt például az ALTEO Group töretlen fejlődése. Hazánkban is vannak cégek, amelyek megtalálhatják a lehetőségét annak, hogy haszonnal működjenek a hazai energiaszektorban – állítják a Smartinvest energetikai befektetési hírportál szakértői. Az olyan terülteken, amelyek kiesnek az állami centralizációs törekvések alól, mint például a megújulóenergetika, az energiahatékonyság, az energia kis- és nagykereskedelem, vagy éppen az ipari energiaszolgáltatások, a magánvállalatok is megtalálják számításaikat. Ezeken a területeken ráadásul jelentős fejlődési lehetőség vár a cégekre.
Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. december 21-re összehívta rendkívüli közgyűlését, amelyen döntenek az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedéseük átruházásáról az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. részére 2016. január 1-jei hatállyal - olvasható ki a két cég közleményéből. A kormány, valamint az RWE AG, az RWE Power AG, az RWE Beteiligungs GmbH, az ELMŰ Nyrt., az ÉMÁSZ Nyrt. és a Mátrai Erőmű Zrt. május 28-án szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben egyebek között az ELMŰ és az ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatói üzletágával és az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-vel kapcsolatos jogügyletek végrehajtását irányozták elő a felek - áll a tájékoztatóban.
Jelentős fejlesztéseket hajtott végre a nemzeti tulajdonú FŐGÁZ, így újabb mintegy 600 ezer dunántúli, korábbi E.ON-ügyfél zökkenőmentes átvétele lehetséges – közölte a FŐGÁZ-t szakmailag irányító ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. az MTI-vel – idézte a vg.hu. A közlemény szerint az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak a FŐGÁZ december folyamán részletes információt nyújt a szolgáltatóváltás folyamatáról, igyekszik valamennyi felmerülő kérdésre közérthető választ adni a tájékoztatókban. A FŐGÁZ emlékeztetett, hogy a fogyasztóknak nincs tennivalójuk, nem szükséges új szerződést kötniük, és műszaki beavatkozásra vagy mérőcserére sem kell számítaniuk. A ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. már több mint 1,6 millió fogyasztó ellátását biztosítja, amelyből a FŐGÁZ Zrt. 860 ezer, míg az ugyancsak nemzeti tulajdonú GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 750 ezer fogyasztót szolgál ki. A FŐGÁZ legkésőbb 2016. január 1-jétől az E.ON Energiaszolgáltató Kft. több mint 600 ezer és legkésőbb 2016. október 1-jétől a TIGÁZ Zrt. mintegy 1,2 millió egyetemes szolgáltatásra jogosult földgázfelhasználója számára biztosítja a folyamatos földgázellátást, így 2016 év végéig a Nemzeti Közmű ellátásába kerül mind a 3,4 millió lakossági földgázfelhasználó.
Veolia Energia Magyarország Zrt.: a modern távfűtőrendszerek környezetvédelmi és költségszempontból is megoldást jelenthetnek a városok fenntarthatósági problémáira. 2050-re a világ népességének legalább kétharmada a városokban koncentrálódik majd, az ennek következtében előálló környezeti és fenntarthatósági problémák egy részére pedig a modern távhőrendszerek kiépítése és továbbfejlesztése adhat választ. A nyersanyag- és költségpazarlás, valamint a környezeti károk súlyosbodása miatt az idei ENSZ klímacsúcs (COP21) is kiemelt kérdésként kezeli a városi hőszolgáltatás témakörét. A magyarországi tapasztalatok igazolják, hogy a korszerű távhőrendszerek nemcsak ellátásbiztonsági és költséghatékonysági oldalról, de a káros környezeti kibocsátások mérséklése és a klímaváltozás megállítása szempontjából is optimális megoldást kínálnak 21. századi városok hőigényének kielégítésére - hívják fel a figyelmet a Veolia Energia Magyarország Zrt. szakértői.
Az árszabályozás kérdéseiről tanácskoztak a visegrádi országok energetikai vezetői. A kétnapos találkozón a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetői az árszabályozás hazai gyakorlatát és a rezsicsökkentés folyamatát mutatták be, jelezve, hogy a V4 országok fővárosai közül Budapesten juthatnak a lakossági fogyasztók legolcsóbban villamos energiához és földgázhoz. Budapesten a lakossági fogyasztóknak 12,04 euró centet kell fizetniük 1 kWh villamos energiáért, és 3,32 euró centet 1 kWh földgázért, míg Varsóban, Pozsonyban és Prágában ennek másfélszeresét. Az energiaárak a vásárlóerőhöz viszonyítottan is Budapesten a legkedvezőbbek a V4 országok közt. A rezsiköltségek Prágában terhelik meg leginkább a lakossági fogyasztók költségvetését, míg Budapesten a legkevésbé. A földgáz, a villamos energia és a távhő rezsicsökkentések következtében a lakossági fogyasztók Magyarországon több mint 373 milliárd forintot takarítottak meg 2013-ban és 2014-ben összesen. Az idei évben az év végéig a hazai lakosság további 242 milliárd Ft-ot takarít meg.
Közös tanácskozást folytatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a felsőoktatási e-mobilitási platform. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár kezdeményezésére szakmai tanácskozást tartottak az e-mobilitás tudományos-műszaki kérdéseivel foglalkozó felsőoktatási és akadémiai intézetek vezető kutatói, szakemberei valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és a Hivatal szakértői. A bemutatott prezentációk konkrét témái között szerepeltek a villamos és hybrid hajtásrendszerek, az energia- és thermomenedzsment területén elért eddigi kutatási eredmények, valamint az autonóm járműirányítási rendszerek, azaz a vezető nélküli járművek kifejlesztése, üzembe helyezése előtt álló műszaki, biztonsági kihívások, és a Smart Grid-megoldások.
A Sourcing Hungary Kft. közbeszerzési üzletága 2015 novemberében 333 GWh villamos energia és közvilágítás közbeszerzését zárta le a 2016 illetve a 2017 villamos energia évekre mintegy 6,5 milliárd forint beszerzési értékben. A MAGYAR ENERGIA BESZERZÉSI KÖZÖSSÉG keretein belül öt csoportos villamos energia és közvilágítás tárgyú közbeszerzési eljárást indítottak meg 2015. szeptemberében. A felsőoktatási csoporthoz 14 intézmény csatlakozott, míg a 4 önkormányzati csoporthoz 63 önkormányzat és intézményei csatlakoztak. Az 5 csoport fogyasztási mennyisége meghaladja a 250 millió KWh fogyasztási mennyiséget, amely becsült értéke 4,62 milliárd forint. A csoportos beszerzéseken túl 83 GWh mennyiségben bonyolítottak le egyedi közbeszerzési eljárásokat fővárosi kerületeknek, megyei jogú városoknak, városoknak, felsőoktatási intézményeknek, iskoláknak, viziközműveknek és állami intézményeknek. Összességében elmondható, hogy az átlagos megtakarítás a területileg illetékes egyetemes szolgáltatói árakhoz képest elérte a 20-35%-ot, míg a 2015. évre – aktuális – leszerződött árakhoz képest 0,5%-5,8%-ot a csoporttagok részére.
Befejeződött az Otthon Melege Program 2015 februárjában meghirdetett, a társasházak, lakásszövetkezetek komplex energetikai felújítását támogató alprogramjára beérkezett közel 500 pályázat feldolgozása. Az értékelések alapján 447 társasházi épület energiakorszerűsítési pályázata felelt meg az előírásoknak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a nagy érdeklődésre való tekintettel – a háztartási nagygép-csere alprogramokhoz hasonlóan – ezúttal is a keretemelés mellett döntött. A keretemelésnek köszönhetően a tárca az eredeti 10 milliárd forint forráskeret helyett 11,8 milliárd forint támogatást nyújt. E forrásmennyiség 14 ezer háztartásban összesen 23,9 milliárd forint összegű fejlesztés megvalósítását segíti, átlagosan a beruházási költségek felével. A támogatásban részesített lakóközösségek harmadának értesítése már megtörtént, a napokban valamennyi társasház elektronikus úton tájékoztatást kap pályázata eredményéről. A keretemelésnek köszönhetően, a beküldött pályázatok 91 százalékának támogatásával éves szinten és országosan 91,83 GW energia-megtakarítás érhető el, és 20 291 tonnával szorítható vissza a szén-dioxid-kibocsátás.
A 2014-2020-as költségvetési időszakban 763 milliárd forint áll rendelkezésre energetikai fejlesztésekre, az összegre önkormányzatok és cégek egyaránt pályázhatnak - mondta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Szabó Zsolt a "Hazai energetikai fejlesztések a közösségekért" című országos konferencián - amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Klímabarát Települések Szövetsége Budapesten szervezett - kiemelte: az ország 2020-ra vállalta, hogy a megújuló energiák felhasználásának részarányát 14,65 százalékra, az energiahatékonyság szintjét pedig 10 százalékra emeli. Az államtitkár hozzátette: a megújuló energiaforrások hasznosítása már 2014 végén meghaladta a 14 százalékot. Az energiafelhasználás korszerűsítésével a lakosság körében érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás, ezért a kormány úgy döntött, hogy jövő tavasszal ismét meghirdetik az Otthon Melege Programot.
Január 1-jén megkezdi működését a Magyar Telekom MET Holding AG-vel alapított vegyesvállalata, amely a Telekom üzleti ügyfeleinek nyújt majd energiaszolgáltatást - tudósitott a nol.hu. Az E2 Hungary Zrt. nevű új cég a MET vállalati ügyfeleinek jelentős részét is kiszolgálja majd, így országszerte több mint 4000 üzleti ügyfél részére nyújt majd földgáz-, illetve villamosenergia-szolgáltatást. A két társaság 2015. március 11-én írt alá megállapodást a vegyesvállalat megalapításáról 50-50 százalékos tulajdonosi aránnyal.
A kormány felelősen gazdálkodik az ásványvagyonnal, az utóbbi időben több bányászati koncessziós pályázatot hirdetett a szaktárca a kutatás és kitermelés élénkítésére - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára pénteken a Magyar Bányászati Szövetség idei Szent Borbála-napi országos ünnepségén, Budapesten. Elmondta: Magyarországon a megkötött koncessziós szerződések értelmében a szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére 20 éves, míg a geotermikus energia esetén ugyanezen tevékenységekre 35 éves időtartamban nyílik lehetőség, az időpontok mindkét esetben egyszer, újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbíthatók. A koncessziós időtartamok és azok meghosszabbíthatósága is tükrözi azt a hosszú távú kormányzati gondolkodást, amely hozzájárulhat a szakma továbbéléséhez, a szakmakultúra fenntartásához.
Vissza nem térítendő európai uniós pályázati támogatásból modernizálták Szigetmonostor Község néhány intézményét, amely lényegében épületenergetikai korszerűsítést jelent, tökéletes hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét - számolt be az MTI. A fejlesztés eredményeként jelentősen csökkent az épületek üzemeltetési költsége, miközben az épületekben dolgozók és az ott tartózkodók komfortérzete nőt. Az épületek szerkezeti kialakításából fakadóan a fejlesztés átlagosan több, mint 50%-kal csökkentette az épületek energia igényét. A fejlesztés eredményeként az üvegházhatású gázok kibocsátása a számítások alapján 31,24 tonnával csökkent, míg az energiahatékonyság növelése révén megtakarított éves elsődleges primer energia mennyisége 540,22 GJ.
Európai uniós forrásból, több mint 730 millió forintból felújították a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központját (MEREK) Budapesten - közölte az intézmény az MTI-vel. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja keretében, a Kohéziós Alapból megvalósuló beruházás során az épületet hőszigetelték, kicserélték az ajtókat és az ablakokat, napelemeket helyeztek el, valamint megújult két épület erősáramú hálózata és új tűzjelző rendszert is kiépítettek. A központban jelenleg száz mozgáskorlátozott ember él, továbbá működik egy egyházi iskola is, százharminc tanulóval.
Üröm Község Önkormányzata uniós támogatást nyert a „Környezet és Energia Operatív Program, Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése” tárgyú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A támogatás teljes összege 108 601 806 Forint, amely 100%-ban vissza nem térítendő támogatásként fedezi önkormányzati középületek energetikai korszerűsítését. A támogatásból a József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Napraforgó Tagóvoda épületét modernizálja az önkormányzat, amely így korszerű hőszigetelési és épületenergetikai jellemzőkkel rendelkezik majd. A projekt építési munkálatainak kezdete 2015. november 4. várható befejezése pedig 2015. december 5. Ez idő alatt az érintett iskola és óvoda zavartalanul működik majd.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városa 2015-ben sikeresen nyújtotta be a „Gyarmati Dezső Sportuszoda technológiai hő- és villamos energia igényének kielégítése megújuló energiaforrások alkalmazásával” című pályázatát. A beruházás tényleges bekerülési költsége bruttó 190,21 millió forint, melyhez Önkormányzatunk 152,17 millió forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült, 80%-os támogatási rész mellett. A projekt célja a jelenlegi energiaigény csökkentése és az energiatakarékosság növelése megújuló energiák hasznosításának segítségével, így csökkentve a károsanyag-kibocsájtást. A fejlesztés során napelemes rendszer telepítése és hőszivattyúk elhelyezése történt meg. A projekt eredményeként évi 2715 GJ-al nő a megújuló energia hasznosítása, melynek eredményeképpen jelenlegi energiaárakkal számolva, évi 161 t CO2-ot és 8,7 MFt energiaköltséget takarítanak meg. A projekt az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Mit szólna ahhoz, ha úgy termelhetne elektromos áramot, hogy a kedvenc útvonalán sétál vagy biciklizik? A három magyar fejlesztő által megalkotott FUTI olyan energiatermelő térburkoló elem, amely három forrásból tud elektromos áramot előállítani: a napsütésből, a talajhő és a levegő hőmérsékletének különbségéből, illetve – mint említettük – a lépési energiánkból is. A háromtagú mérnökcsoport – Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre – a városi lét hátulütőiből szeretett volna előnyt kovácsolni. Ennek része a rengeteg, egyelőre felhasználhatatlan, főleg ABS-műanyag újrahasznosítása, vagy a sok, például köztéri világítás során elvesztegetett energia visszafogása, illetve okosabb felhasználása. Az ötletgazda, Cseh József az MNO-nak adott interjút, illetve be is mutatta az új magyar találmányt a BME-n szervezett Kreatív Magyar Elme nevű rendezvényen. Találmányuk, a FUTI nevet viselő energiatermelő burkolat az erőfeszítésmentes zöldenergia-termelésben jelenthet áttörést.
A hazai és a szlovákiai Lukoil-kutakat ellenőrző Normbenz Kft. hálózatbővítésen gondolkozik és középtávon is megtartaná az orosz márkanevet. Hazai töltőállomásláncokat vagy kisebb, úgynevezett fehér kutak sorát vásárolná fel a Normbenz Kft., amely egy éve vette meg az orosz Lukoil 75 magyarországi és 19 szlovákiai töltőállomását. „Átadtuk a javaslatunkat a tulajdonosoknak arról, hogy hol és milyen egységeket lenne célszerű megszerezni” – mondta a Világgazdaságnak Horváth-Dori Jenő, a Normbenz ügyvezető igazgatója. Cége pályázott az olasz ENI hazai Agip-kúthálózatára is, de az végül a MOL-hoz került. A MOL-nak így most az országban több helyen vannak egymás közelében olyan töltőállomásai, amelyek egymással rivalizálnak. Új kutak építésére alapvetően csak új utak, autópályák mentén van mód. A Lukoil-kutaké a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi piac 6-7 százaléka a Magyar Ásványolaj Szövetségen belül. (A szervezet tagjai az érintett piacnak mintegy 70 százalékát fedik le.) Ezzel a Normbenz a negyedik legnagyobb forgalmazó a MOL, a SHELL és az OMV mögött.
A China Three Gorges (CTG) volt a napokban megtartott brazil energetikai aukció legnagyobb nyertese. A kormány alá tartozó energiaügynökség 29 nagy vízi erőmű üzemeltetési jogára várta az ajánlatokat – jelezte a vg.hu. A kínaiak voltak a legaktívabbak. A CTG több mint 3,6 milliárd dollárt fizet a csomagban szereplő két legnagyobb brazil erőmű, a 3440 MW kapacitású Ilha Solteira és az 1550 MW teljesítményű Jupia 30 évre szóló üzemeltetéséért. A korábbi helyi fenntartó, a Cia Energetica de Sao Paulo tehát csomagolhat. Az aukciókon lefelé zajlott a licit, a kiíró által meghatározott maximális ártól lefelé várták az ajánlatokat. A CTG a plafontól mindössze egyetlen reállal alacsonyabb ajánlattal vitte el a legzsírosabb üzletet. A brazil állam 4,5 milliárd dollárt kasszíroz a koncessziókért az üzemeltetési jogokért, ebből 2,9 milliárd még az idén, a maradék pedig jövő júniusig folyik be. Az már korábban eldőlt, hogy az összeget az államadósság csökkentésére fordítják.
Az energiaszektorban történő változások miatt az E.Ont követően az RWE is kettéválasztja tevékenységét, melynek keretében többek között a megújuló energia üzletág külön cégbe kerülhet. A részvényesek örülnek a híreknek, a papírok árfolyama ugyanis több mint 8 százalékkal került feljebb. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó források szerint az RWE a kiskereskedelmi, a hálózatokat üzemeltető és a megújuló divízióit szervezné új cégbe, majd vezetné be annak részvényeit a tőzsdére. Az RWE a megújulók folyamatos térnyerése illetve az alacsony nagykereskedelmi villamosenergia-árak miatt nehéz időket él, emiatt a menedzsmenten egyre nagyobb a nyomás, hogy reagáljon a helyzetre. Az E.On egy évvel korábban jelentette be, hogy az erőműveit, az energiakereskedő illetve olaj és gáz divízióit Uniper név alatt egy új vállalatba szervezi. Az E.On az energiaszektor jelentős átalakulásával indokolta a döntését.
A világ leggazdagabb embere, Bill Gates évek óta a világ egyik legbőkezűbb jótékonykodójának számít, de most még az eddigiekhez képest is nagyobb projektet jelentett be. Egy olyan alapot hozott létre, melyből a tiszta energiákat felhasználó országokat fogják támogatni. Gates mellett legalább 27 magánbefektető szállt még be a Breakthrough Energy Coalition elnevezésű projektbe. Köztük van Afrika leggazdagabb embere, a nigériai Alkio Dangote, a kínai Alibaba milliárdos vezetője, Jack Ma, a Hewlett Packard vezérigazgatója, Meg Whitman és bejelentette csatlakozását Mark Zuckerberg is. Tagja a koalíciónak Soros György, a Virgin alapító Richard Branson és az Amazon vezérigazgatója, Jeff Bezos is. A nagyon gazdag emberek szövetsége át fogja vállalni a kockázatot olyan korai szakaszban járó energetikai projektektől, ezáltal lehetővé téve, hogy minden megújuló, tiszta energiát felhasználó projekt, ha arra érdemes, a tervezőasztalról a piacra juthasson.
Jövő hónapban Marokkóban megnyitják a világ egyik legnagyobb naperőművét, ami egymillió embert lát majd el energiával. A futurisztikus építmény illeszkedik a marokkói kormány megújuló energia-célkitűzésébe: 2020-ra el akarják érni, hogy áramhasználatuk 42 százalékát megújulókból fedezzék, írja a BBC. Az erőmű a nap melegét használja majd arra, hogy sót olvasszon meg, ennek a hőenergiájával fogják működtetni az óriási gőzturbinát. A kezdeti fázisban sötétedés után napi 3 órát üzemel majd, de úgy tervezik, hogy a végső stádiumban már napi 20 órán át képes lesz áramot szolgáltatni. Ha elkészül, a Quarzazate erőmű a legnagyobbak közt lesz a világon: a napkollektorok 35 focipályányi területet foglalnak el, és ráadásul mozgathatóak is lesznek, hogy egész nap tudják fogni a napsugarakat. “Nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy lenyűgözzön az erőmű látványa”, mondta a projekten dolgozó szaúdi érdekeltségű cég, az ACWA Power egyik munkatársa.
Oroszország felfüggesztette Török Áramlat földgázvezeték építésének előkészítő munkálatait - jelentette be Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter. Alekszandr Novak azt mondta, hogy Moszkva továbbra is kész tárgyalni az Akkuyu atomerőmű megépítéséről.
Csehország nem csatlakozik ahhoz a levélhez, amelynek aláírói kifogásolják az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megduplázását - döntött a cseh kormány. Az Északi-Áramlat földgázvezeték kapacitásának megduplázásáról hat nyugat-európai energiavállalattal, köztük a Shell-el, az E.ON-nal, az Energie-vel, az OMW-vel kötött megállapodást a Gazprom – jelezte az Energiainfo. A Reuters hírügynökség november 27-én közölte, hogy tíz európai uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya közös levélben kifogásolta az Oroszországot és Németországot összekötő gázvezeték, az Északi Áramlat kapacitásának tervezett megduplázását. "A levél még nem lett elküldve, pontos tartalma és megfogalmazása folyamatban van" - reagált a Reuters közlésére a prágai ipari és kereskedelmi minisztérium.
Globális ügynökség alakul a napenergia terjesztésére – jelentették be a francia és indiai vezetők a párizsi klímacsúcson. A kezdeményezésbe 120 ország és több nagyvállalat is részt vehet, életre hívói azt tervezik, több milliárd dollárt ajánlanának fel egyes országoknak a napelemeik fejlesztésére. Az OPEC-hez hasonló globális szövetséget hoznának létre, amely a napenergia terjesztését tűzi ki célul – jelentette be a párizsi klímakonferencián Narendra Modi indiai miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő. A napelemes technológiáért és technikákért létrehozott új ügynökség, az IASTA nevű világszervezetbe 120 országot hívtak meg, főleg meleg égövi államokat, ahol a leghatékonyabban lehet alkalmazni a napenergiát, de több dél-európai ország is meghívót kapott.
Kínában korszerűsítik a szénerőműveket 2020-ig azért, hogy 60 százalékkal csökkentsék szennyezőanyag-kibocsátásukat – jelentette be a pekingi kormány. A modernizálás eredményeként évente mintegy százmillió tonnával kevesebb szenet égetnek el, és mintegy 180 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe. Azokat az erőműveket, amelyek 2020-ra nem lesznek képesek megfelelni az energiapolitikai előírásoknak, bezárják. Kína a világ legnagyobb szénfelhasználója és kitermelője, egyúttal a légkör szennyezéséért felelős országok listáján az első helyezett. Tavalyelőtt az ország szénfogyasztása 4,2 milliárd tonna volt, és az elektromos energia több mint 70 százalékát szénerőművek állítják elő.
A Renault egyik legnagyobb elektromos autó flottamegrendelését teljesítette az elmúlt napokban, a norvég posta megrendelésére leszállított 240 db Kangoo Maxi Z.E. formájában. Az elektromos autózásban eddig is élen járó Norvégia újabb lépést tett a közlekedés okozta CO2 kibocsátás csökkentése érdekében. A már eddig is 900 darabos elektromos flottával rendelkező norvég posta (ebbe autók, motorok, robogók, quadok és targoncák is beletartoznak) a Kangoo legnagyobb változatát nem csak küldemények, hanem személyek szállítására is használni fogja.
Dubai Tiszta Energia Stratégia annak a dokumentumnak a címe, amit maga Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai emírje jegyez, szóval vélhetőleg komolyan is gondolják a megvalósítását. Eszerint 2020-ra, 7, 2030-ra 25, 2050-re az említett 75%-os mértékig megújuló energia, főként napenergia fedezi majd az ország elektromos energia-igényét. A stratégia tartalmazza a gigantikus, véletlenül pont Mohammed Bin Rashid Al Maktoum Solar Park nevet viselő naperőmű kapacitásának felfejlesztését is, 2030-ra 5GW-osra (2013-ban csúcsban 13 MW-ot tudott az erőmű, évi 24 GWH-t termelt, jelenleg a második bővítési fázis tart, 2017-re 200 MW csúcsteljesítményt ígérnek.) A kis, háztartási méretű napelem-rendszerek telepítése is jó üzlet lesz az elkövetkező évtizedekben. 2030-ra minden arra alkalmas háztetőn napelemnek kell majd lennie. Ebben az évben a tervek szerint Dubai energiamixe így néz majd ki: megújuló energia 25%, nukleáris energia 7%, szén 7%, szénhidrogén 61 %. Vagyis a szénalapú energetika kétharmados arányát fordítanák innentől 20 év alatt háromnegyedes megújuló arányra.
A Cestas napelem park hivatalos megnyitó ünnepségét a párizsi klímakonferenciára időzítették, így még nagyobb nyilvánosságot kaptak. A 300 MW kapacitású napenergia telep már október vége óta próbaüzemben megy, de a hivatalos megnyitót a december elején tartott párizsi klímacsúcs (COP21) alatt akarták megrendezni. A franciaországi Bordeaux közelében fekvő napenergia park 250 hektáros területén 350 futballstadiont lehetett volna építeni. Ehelyett 15 ezer napelem panelt telepítettek ide, amelyek annyi energiát termelnek, ami egyenértékű egy atomerőmű egyharmadnyi energiatermelésével, vagy például egy akkora város, mint Bordeux energiaszükségletét is képes fedezni.
Megkezdődött Kína legnagyobb szélerőműparkjának építése, a délkelet-kínai Fucsien tartományhoz tartozó Nanri szigetén 400 megawatt teljesítményű telep létesül - jelentették be a helyi hatóságok. A tervek szerint 2018-ban helyezik üzembe a szélerőművet, amely évente 1,4 millió kilowattóra áramot termel, és ezzel 450 ezer tonna szenet vagy 4,4 millió tonna vizet vált ki az energia-előállításban. A tenger felől érkező állandó és erős légmozgásoknak köszönhetően a térségben érdemes a megújuló energiaforrások közé tartozó szélerőműveket építeni, és már vannak is kisebb teljesítményű telepek. Kína igyekszik csökkenteni függőségét a széntől, amelyből energiaigényének 66 százalékát fedezte 2013-ban. A Kínában tavaly üzembe helyezett, a termelést a megújuló energiaforrásokra (biomassza, szél- és napenergia, geotermikus és vízi energia) alapozó létesítmények összteljesítménye 35 gigawatt, ami több mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló beruházásainak eredménye együttvéve.
Elektromosra cseréli benzinnel és dízelmotorral működő gépkocsiparkját New York városa. Bill de Blasio polgármesternek a párizsi klímacsúcshoz időzített bejelentése szerint a következő tíz évben kétezer járművet cserél le a város, így New York autóflottája lesz a "legtisztább" az államokban, sőt talán az egész világon. A NYC Clean Feet nevű programmal 2025-ig felére csökkentik a kommunális járműflotta károsanyag-kibocsátását, 2035-ig pedig 80 százalékkal mérsékelik azt. Az átállással évente 9,4 millió literrel csökken az üzemanyag-felhasználás. A rendőrség és a tűzoltóság számára egyelőre az elektromos autók nem alkalmasak. A The New York Times napilap szerint a gépkocsipark cseréjéhez a következő tíz évben 50-80 millió dolláros befektetésre van szükség, hogy töltőállomásokat is kialakítsanak a járművek számára.
Termelési kvóta szám szerinti rögzítése nélkül fejeződött be a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) féléves rendszeres közgyűlése Bécsben. Abdallah Szálem el-Badri az OPEC főtitkára elmondta, hogy most inkább kivárásra rendezkednek be, mivel a jelek szerint a szervezet tavaly nyár óta követett politikája már kezdi meghozni gyümölcsét. Az OPEC napi 30 millió hordó termelési kvótát határozott meg előző közgyűlésén, a legfrissebb adatok alapján azonban termelése eléri a napi 32 millió hordót is, és ezzel nagyban hozzájárul a világpiacot terhelő túlkínálathoz. Mivel a mostani tanácskozáson a kvótáról nem született döntés, az előző maradt érvényben.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)