Heti hírvilág (2015. november 23 – 29.)
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy mélyreható állami támogatási vizsgálatot indít a tervezett paksi atomerőmű-beruházáshoz Magyarország által nyújtott finanszírozás ügyében – írta a BruxInfo. A vizsgálat elindításának oka, hogy Brüsszelnek kételyei vannak afelől, hogy a beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, ahogy azt a magyar kormány állítja. A testület közleménye szerint azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.
A Magyar Kormány meggyőződése, hogy a Paks II beruházás szerződéses keretrendszere kereskedelmi értelemben rendkívül előnyös, illetve a kapacitás-fenntartási beruházásnak ellátás-biztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontból nincs alternatívája – reagált a Miniszterelnökség. Magyarország elkötelezett a transzparens és konstruktív párbeszéd mellett. Ez a nyitott és együttműködő hozzáállás tette lehetővé, hogy a Paks II beruházással kapcsolatosan minden eddigi brüsszeli akadályt sikeresen vettünk: idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként már jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a Magyar Kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek.
A paksi beruházás leállítását követeli az ellenzék. Az LMP azzal fenyegeti a kormányt, ha nem teszi meg, megfontolják, hogy feljelentést tesznek költségvetési csalás és államigazgatási jogkörben végzett károkozás miatt. Szél Bernadett úgy tudja, érkezik majd a harmadik piros lap a projektnek, mert Brüsszel Környezetvédelmi Főigazgatósága is vizsgálódik a környezeti információk titkosítása miatt Az Együtt a szerződések nyilvánosságra hozatalát követeli. A PM EP-képviselője, Jávor Benedek azt mondta a Klubrádiónak az, hogy a bizottság másfél év előzetes vizsgálat után erre a döntésre jutott, azt bizonyítja, hogy a paksi bővítés nem valósítható meg jelentős állami részvétel, az adófizetők "sok száz- vagy ezermilliárd forintja" nélkül.
Jávor Benedek, a PM EP képviselője szerint rossz hete volt a kormányzatnak és a paksi bővítés egyéb erőltetőinek. Mint jelezte, három vizsgálatot jelentett be az Európai Bizottság az új erőmű terveivel kapcsolatban. Először a belső piaci biztos indított kötelezettségszegési eljárást a közbeszerzési szabályok megsértése miatt. Aztán a környezetvédelmi főigazgatóság döntött úgy, hogy a környezeti információk nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértésének veszélye miatt tovább vizsgálja a paksi információk titkosítását. Végül Margrethe Vestager versenyügyi biztos jutott arra a következtetésre, hogy nem megalapozott a magyar kormány állítása, miszerint nincs állami támogatás a bővítési projektben, így a kérdést egy részletes vizsgálat keretében óhajtja körüljárni. Jávor Benedek elérhetővé tett egy „Szakmai vélemény az új atomerőműblokkok környezeti hatástanulmányáról”, amely a itt érhető el.
Egyelőre nem akad meg a paksi bővítés előkészítése a múlt héten elindított két brüsszeli vizsgálat mellett sem, de számos jogi bizonytalanság fogalmazódik meg, illetve a magyar költségvetésre gyakorolt hatás is lényeges - ez a kép rajzolódik ki a Figyelő cikkéből. A lap szerint a kötelezettségszegési eljárás nyomán "a jelenlegi munkák nagy részét kitevő engedélyeztetést és előkészítést ugyan valóban nem gátolja a kialakult helyzet, nemsokára azonban az oroszoknak is el kellene kezdeni érdemben dolgozni az erőművön. Márpedig velük újabb szerződéseket egész biztosan nem köthet a magyar fél és jó eséllyel teljesítésigazolásokat sem állíthat ki a beruházást felügyelő projekttársaság". A lap egyes értelmezésekre hivatkozva azt vázolja: a vita rendeződéséig a szállítások teljesen állni fognak, ami így már néhány hónap múlva problémákat okozhat. A cikk számos felvetését, így a magyar-orosz államközi szerződés esetleges hatálytalanságát, kiegészítette a Portfolio saját információival. A magyar kormánynak az időtényező és a költségvetési következmények miatt is abszolút érdeke a vitás ügyek mielőbbi - kompromisszumos - rendezése.
Az Európai Bizottság lényegében megtámadta Magyarországot azzal, hogy minden ügyben, ami az asztalán volt, eljárásokat indított, mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján – jelezte az index.hu. Lázár János azt mondta: bízik abban, hogy akik kudarcot vallottak a bevándorláspolitikában, leszerepeltek a bevándorlás megállításában, azok most nem állnak bosszút és nem a sértődöttség és düh beszél belőlük, de nehéz a tucatnyi vizsgálatot ettől függetleníteni. Paks "köszöni jól van és megy előre" - jelentette ki, hozzátéve, hogy folyamatosan konzultálnak a bizottsággal és készek a kompromisszumra. Lázár János a gazdaság és a megfizethető lakossági áram szempontjából is létfontosságúnak nevezte az atomerőmű kapacitásnak fenntartását és azt, hogy az tartósan állami kézben maradjon.
Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták – jelezte a nol.hu. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket. A paksi atomerőmű vezetői tisztségeinek betöltésére irányuló személyzeti döntések megszülettek – válaszolta a Miniszterelnökség. Mint emlékezetes, Lázár János miniszter tavasz óta többször is bejelentette már az atomerőmű vezérigazgatói, gazdasági és személyzeti vezetői posztján tervezett váltást. Ez azonban mind ez ideig elmaradt. Az ellen, hogy a hazai nukleáris termelést külföldiek irányítsák, a szakszervezetek mellett Fidesz-közeli szakmai szervezetek is tiltakoztak. Lázár tavaly az Országos Atomenergia Hivatal mellé is külföldi tanácsadó testületet helyezett kilátásba. Ennek kapcsán érdemi előrelépés esetére tájékoztatást ígértek.
A közvélemény megnyugtatása és az orosz ajánlat versenyképességének bizonyítása érdekében a vámot és az áfát kihagyták a paksi bővítés eddig kommunikált árából. A nettósítás szakértők szerint részben azt is megmagyarázza, hogy miért nem tenderen választották ki a kivitelezőt: valódi versenyben a vámköteles orosz berendezések és technológiák elvérezhettek volna egy esetleges uniós versenytárssal szemben – írta a nol.hu. Adatigénylést küldött a miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője arról érdeklődve, benne van-e a tervezett paksi bővítés eddig ismertté vált, a kormány állítása szerint mintegy 12,5 milliárd eurós árában az áfa, vagy mostanáig csak a nettó árat közölték az adófizetőkkel. Lázár meglehetősen paprikás hangú válasza szerint nemhogy az ár adótartalma, hanem maga a szerződéses ár is minősített adat, amelyet Jávor akkor sem használhatna fel semmire, ha esetleg a tudomására jutna. Az EP-képviselő azonnal ki is posztolta a válaszlevelet a Facebookra, kiegészítve azzal a kérdéssel: „Önök szerint vajon benne van az áfa a 12,5 milliárd eurós, ismert árban, vagy dobjunk még rá vagy 2 milliárd eurót?
Aszódi Attila kormánybiztos a blogján közölt egy összeállítást „Tenderrel vagy tender nélkül? - Atomerőmű építési projektek Európában ” címmel. Az írásban jelzi, hogy különböző létesítmények, berendezések, eszközök vagy szolgáltatások szállítójának kiválasztására széles körben alkalmaznak tendereket. Tekintsük át, hogy az elmúlt időszakban Európában mennyiben volt jellemző a tender atomerőmű építések szállítóinak kiválasztására, és ez mikor vezetett sikeres projekthez. A leírásban szereplő projekteknél 7 esetben nem volt technológiai tender, míg 4 esetben alkalmazták ezt az eszközt a technológia szállítójának kiválasztására. A felsorolásban számos állami tulajdonú társaság szerepel. Amint látszik, a projektek zömében nem alkalmaztak tendert a blokktípus kiválasztására.
Hatszáz milliós támogatás odaítélésről döntött hatvanhét pályázat javára az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott, a Miniszterelnökség által támogatott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma 2015. november 24-én – tudósitott a Paks-Press. A támogatott paksi, szekszárdi és kalocsai térségben Paks Város Önkormányzata közel 21 milliós támogatást nyert el a Béke utca 13 szám alatti iskola és óvoda felújítására és egy csatornavizsgáló kamera-rendszer beszerzésére. Az Alapítvány kuratóriuma a pályázati felhívást augusztus negyedikén tette közzé. A felhívásra 88 pályázat érkezett, a kuratórium döntése alapján 67 pályázat nyert el támogatást, az odaítélt összeg 599 818 614 forint. 2015-ben a Miniszterelnökség vette át a támogatói szerepkört, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Társadalmi Tanács elnöke 600 millió forint térségfejlesztési segítséget biztosított a központi költségvetés terhére. Már korábban ígéretet tett arra, hogy az esetleg nem nyertes, de érvényes és támogatható pályázati igények kielégítésére intézkedik. Ez lehetővé teszi további 20 jelenleg tartaléklistás pályázat támogatását 116 és fél millió forint értékben. Erről tegnap értesítette levélben Lázár János az Alapítvány kuratóriumát.
Felvették az Országos Atomenergia Hivatalt az OECD NEA új atomerőművek értékelésével foglalkozó programjába – közölte a hivatal. Az OECD Nukleáris Energia Ügynökségen belül az új atomerőművek értékelésével önálló program keretében foglalkoznak (Multinational Design Evaluation Program, MDEP), amelybe még 2014-ben kérte felvételét az Országos Atomenergia Hivatal az új blokkok engedélyezésére való felkészülés jegyében. Az Országos Atomenergia Hivatalnak előzetesen igazolnia kellett, hogy teljes mértékben megfelel a program által elvárt, többek közt a hazai jogrendszerrel, hatósági szabályozással, szervezeti keretekkel, az OAH tapasztalataival és technológiai képességeivel kapcsolatos szakmai követelményeknek. A program vezetője (aki egyben a finn nukleáris hatóság elnöke) idén novemberben írásban jelezte: az összes tag hozzájárult, hogy hazánk teljes jogú tagja legyen a programnak. Magyarország számára azért fontos a felvétel, mert a programban külön munkacsoport foglalkozik a harmadik generációs, orosz tervezésű, nyomottvizes reaktor (VVER) típusokkal. A jelenlegi tervek szerint az új paksi blokkok is ezt a technológiát alkalmazzák majd.
Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója november 24-én ellátogatott a Roszatomhoz tartozó TVEL nukleáris üzemanyaggyártó cégcsoport globálisan is jelentős gyártókapacitással rendelkező Elemash leányvállalatához, ahol többek között a VVER-440 és a VVER-1000 típusú reaktorokhoz, valamint kutatóreaktorokhoz gyártanak nukleáris üzemanyagokat – közölte az AtomenergiaInfo. A TVEL elnöke, Jurij Olenyin kíséretében az elnök-vezérigazgató a Moszkva közelében lévő Elektrosztalban megtekintette a gyártóüzem uránpasztilla, fűtőelem pálca és üzemanyag-kazetta gyártási folyamatait. A TVEL gyárában készülnek többek között a Paksi Atomerőmű számára is a fűtőelemek.
Budapesten rendezi meg a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern az atomenergetikai ipar beszállítóinak Atomex-Europe 2015 elnevezésű fórumát 2015. november 30-a és december 1-je között – jelezte az AtomenergiaInfo. A Roszatom az orosz tervek alapján Oroszországban és külföldön létesülő atomerőművek beszállítóival folytatott nyílt és transzparens együttműködés fejlesztése jegyében rendezi meg a fórumot és az ahhoz kapcsolódó kiállítást. A rendezvény keretében nemzetközi konferenciát tartanak az ágazat vezetőinek, orosz és külföldi szakértőinek, valamint a beszállító vállalatok képviselőinek részvételével. A kiállításon az atomenergetikai ipar, illetve a kapcsolódó iparágak vállalatai is bemutatják termékeiket és szolgáltatásaikat. Az üzleti program részeként a plenáris ülésen, illetve a kerekasztal-beszélgetések során egyebek közt szó lesz a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről, a Roszatom beszerzési rendszerével és az európai beszállítók finanszírozásával kapcsolatos kérdésekről.
November 19-én, Kairóban Mohammed Sacer, az Egyiptomi Arab Köztársaság erőművi és energetikai minisztere és Szergej Kirijenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi államfő jelenlétében atomenergetikai egyezményt írt alá – számolt be az AtomenergiaInfo. Az egyezmény értelmében az orosz fél négy, egyenként 1200 MW teljesítményű 3+ generációs nukleáris blokkot fog építeni Egyiptomban. Nagyon fontos kiemelni, hogy az orosz fél által építendő új blokkok teljes mértékben megfelelnek a fukushimai atomerőmű-baleset következtében megszigorodott nukleáris biztonsági elveknek és követelményeknek is. Egyiptom idén februárban írt alá egy szándéknyilatkozatot Oroszországgal atomerőmű építéséről, miután elvetette a dél-koreai, a kínai, valamint az amerikai ajánlatot, mivel azok nem voltak teljesek műszaki, versenyképességi, finanszírozási és egyéb szempontokból. Oroszország pedig egy nagyon részletes beruházási, finanszírozási és további nukleáris együttműködési tervet mutatott be az egyiptomi félnek.
Növelni kívánja a kis- és közepes vállalkozások beszállítói szerepét az atomiparban az az együttműködés, amelyről a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszern kötött megállapodást a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló oroszországi egyesülettel. Az AtomenergiaInfo szerint a cél nem egyszerűen az, hogy az ilyen kategóriába tartozó cégek több megrendeléshez jussanak az orosz atomóriástól, hanem az is, hogy egyre több innovációs, magas technológiájú terméket adjanak a nukleáris ágazatnak. A Roszatom már korábban megkezdte a nyitást a kis- és középvállalatok felé, fokozatosan növelte arányukat a beszerzésekre kiírt tendereken. Az idén például a cégcsoport 82,1 milliárd rubel értékben vásárolt ilyen társaságoktól, sőt azok 26,7 százalékkal részesültek a teljes beszerzésből az olyan Roszatom-szervezeteknél, amelyekre kiterjed az állami megrendeléseknél a kkv-k nagyobb lehetőséghez juttatását előíró kormányhatározat – mondta a megállapodás aláírása után Szergej Kirijenko, a konszern vezérigazgatója, aki szerint ezt az arányt tovább lehet bővíteni.
Megerősített biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a párizsi merényletsorozat és a Kogalimavia orosz légitársaság repülőgépe ellen elkövetett bombamerénylet után az összes oroszországi atomerőműben – jelezte az AtomenergiaInfo. Az országban elrendelt általános terrorizmusellenes lépések részeként a biztonsági szolgálatokat fokozott készenlétbe helyezték, és a létesítmények munkatársait is különös éberségre utasították. A Roszatom állami atomenergetikai konszernhez tartozó társaság, az atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom közlése szerint ugyanakkor minden egységükben nyugodt a helyzet, 29 energiablokk üzemel, öt pedig javítás alatt áll.
A Siemens német iparvállalat részt venne beszállítóként a Paks II. beruházásban, egymilliárd euró értékben szállítana turbinákat a paksi atomerőmű bővítéséhez - írta a Handelsblatt című német üzleti lapra hivatkozva a portfolio.hu. A beszámoló szerint az egymilliárd euró értékű beszállítói megbízás elnyerésére irányuló szándékról Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a budapesti német nagykövetség egy energetikai fórumán. A Handelsblatt szerint a társaság szerdán közölte: érdekelt abban, hogy szállíthassa a tervezett fejlesztéshez az erőmű "konvencionális részét" és az üzemeltetéshez szükséges irányítási és szabályozási berendezéseket is. A Handelsblatt szerint szakmai körökben azzal számolnak, hogy a Siemens mellett a francia Alstom is ajánlatot tesz majd.
Nukleáris energia látja majd el Oroszország legnagyobb adatközpontját. A Rosenergoatom energetikai vállalat építi a legújabb és egyben az eddigi legnagyobb adatközpontot Oroszországban. Egy ilyen létesítmény hatalmas energiafelhasználása értelemszerűvé teszi, hogy miért építik egy már meglévő nukleáris erőmű mellé. Még inkább ésszerűvé válik, ha egy olyan állami tulajdonban lévő cégre bízzuk az építkezést, mint a Rosenergoatom, akik korábban kivitelezték a Kalinin nukleáris erőművet Udomlya-ban. Az adatcenter energiaellátása töredéke lesz az erőmű potenciáljának (4000 MW négy blokkon, míg az adatközpont csak 80 MW-ot igényel). Az adatcenter mindössze tíz százaléka lesz fenntartva a Rosenergatom számára a többi pedig bérelhető lesz. A bérelhető helyekre pedig szükség is lesz mivel Oroszország által bevezetett szigorúbb adattárolási törvény hazai szerverekre korlátozza az orosz állampolgárokkal kapcsolatos adatok tárolását. A hírek szerint az állami cég már meg is kereste a Facebookot és a Google-t, hogy helyet kínáljon az új létesítményben.
Több évtizedre szóló jelenléttel tervez Debrecenben és Nyíregyházán is a Veolia Energia Magyarország Zrt. azt követően, hogy a társaság vette át az E.On-tól mindkét városban a helyi távhőtermelés alapjául szolgáló erőművi blokkokat - közölte a megvásárolt cégek ügyvezetője sajtótájékoztatón a cívisvárosban. Vollár Attila elmondta: a debreceni erőmű több mint 31 ezer lakossági és 2200 céges fogyasztója számára termeli a távhőt, a nyíregyházi erőmű pedig 15 ezret meghaladó lakossági és több mint ezer egyéb ügyfelet lát el hőenergiával. A Veolia Energia Magyarország Zrt. stratégiai célnak tekinti a magyarországi távhőtermelő ágazatban meglévő pozícióinak erősítését: a vásárlással összesen 760 megawatt hőtermelő és 160 megawatt villamosenergia-termelő kapacitással bővült a cégcsoport erőművi portfóliója - magyarázta az ügyvezető. Hozzátette: a debreceni és a nyíregyházi egységekkel kiegészülve a cégcsoport közvetve immár közel 110 ezer lakossági fogyasztót, és több tízezer közületi fogyasztót lát el hőenergiával Magyarországon.
Alig egy hónapja maradt a nagyvállalatoknak, hogy eleget tegyenek az energiahatékonysági törvényben foglalt energetikai auditálási kötelezettségüknek. Az auditálást igazoló dokumentációt december 5-ig kötelező megszerezniük az érintett cégeknek. Az MVM Partner új szolgáltatási csomagja keretében elvégzi ügyfeleinél az auditot, vagy kiépíti az ezt kiváltó ISO 50001 szabványú energiairányítási rendszert – hívta fel a figyelmet az MVM Partnet közleménye. Az energetikai audit nem jelent mást, minthogy egy meghatározott módszerrel felmérik az adott épület vagy létesítmény energia veszteségpontjait, és meghatározzák, illetve számszerűsítik az energia-megtakarítási lehetőségeket. Az audit során a veszteségfeltárás mellett korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálják, amelyek lehetnek a megújuló technológiákat, valamint a hulladék hő hasznosítást alkalmazó lehetőségek vagy energiatudatos felhasználást célzó javaslatok, intézkedések is.
Az Európai Bizottság konzultációt indít az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 2016 második felében esedékes felülvizsgálata kapcsán abból a célból, hogy megismerje az érdekeltek és a lakosság javaslatait. A Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal az idei évvel az energiahatékonyság területén is meghatározó szereplő lett. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény hatályba lépésével számos szabályozói, ellenőrzési, statisztikai és tájékoztatási feladat került a Hivatal hatáskörébe – közölte a MEKH. A konzultáció érinti az energia, energiahatékonyság, energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek, fogyasztásmérés, számlainformációk, nemzeti energiahatékonysági alap, energiahatékonysági finanszírozás szakterületeket. A beérkezett dokumentumokat és a konzultáció lezártát követően annak eredményét a Bizottság közzéteszi a honlapján.
Az Energiaunió irányítási rendszerére vonatkozó tanácsi következtetések elfogadásával az Európai Unió ellátásbiztonságát és versenyképességét növelő, a globális klímacélok elérését segítő folyamat veheti kezdetét – mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Energia Tanács ülésén. Mint a tárca közölte, az államtitkár hozzászólásában kifejtette: „Egy olyan kiegyensúlyozott irányítási keret, amely tükrözi Magyarország és a visegrádi országok számára is fontos elveket, megfelelő alapul szolgálhat az Energiaunió sikeres megvalósításához. A következtetések egy rugalmas, a tagállamok eltérő adottságait is figyelembe vevő irányítási rendszer létrehozását alapozzák meg.” Aradszki András a tervezési folyamatok egyeztetett tartalmú egyszerűsítését szorgalmazta. A nemzeti tervek kialakításának ütemezésében nagyobb mozgásteret, több felkészülési időt kért a tagállamok számára.
Átadták Magyarország második legnagyobb kapacitású geotermikus energiaellátó-központját a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben. A PannErgy Nyrt. Győri geotermikus projekt néven ismert 10,2 milliárd forintos beruházását 2 milliárd forinttal az állam, 20,3 millió euróval (6,3 milliárd forint) a Magyar Export-Import Bank Zrt. támogatta. A kitermelt hőenergia az Audi Hungária Motor Kft. hőellátásának 60 százalékát biztosítja, emellett 24 ezer távhővel ellátott megyeszékhelyi lakást fűt. A rendszerrel 52 megawattos hőkapacitás érhető el, amellyel éves szinten 1200 terajoule energia átadására képes. A PannErgy Nyrt. az 1922-ben alapított műanyaggyártásáról ismert Pannonplast jogutódjaként 2008-ban jött létre. 2013-ban Magyarország legnagyobb geotermikus energia kapacitását nyújtó rendszerét adta át Miskolcon, emellett két kisebb méretű geotermikus rendszert üzemeltet, Szentlőrincen és Berekfürdőn.
Elkészültek a villamosítás munkálatai a Mosonszolnok-Csorna-Porpác szakaszon, így mostantól a teljes, 16-os számú vasútvonalon lehetővé vált a villamos vontatás. Az Európai Unió által 100%-ban támogatott közlekedésfejlesztési beruházás keretében 87 kilométernyi vasútvonal villamosítását valósította meg a GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. 2012-ben jelentette be, hogy nyertes pályázatának köszönhetően kiépíti villamos felsővezeték-hálózatot a Mosonszolnok-Csorna-Porpác vonalszakaszon. A vasútvonal felújításának és korszerűsítésének a fő célja volt, hogy gyors és gazdaságos vasúti kapcsolatot teremtsen Közép- és Észak-Európa valamint az Adria térsége között, a nagyobbrészt kedvező terepviszonyokkal rendelkező Nyugat-Magyarországon keresztül. A korridor Pozsonyból indul és Csornát, Szombathelyet érintve halad tovább Zágráb, Fiume és Trieszt felé. A kivitelezési munkálatok 2014 nyarán kezdődtek. A Porpác-Csorna szakaszon 2015 júliusában, a Csorna-Mosonszolnok szakaszon pedig szeptemberben vette fel a villamos üzemet a GYSEV Zrt.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 441,61 millió forint támogatási összegből korszerűsíttette a Rendészeti Igazgatóság, a Kertvárosi és a Gyárvárosi Rendőrőrs épületeit - közölte a testület. Az energetikai beruházás keretében teljes külsőoldali hőszigetelésre, külső nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre, világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására, valamint napelemes rendszerek kiépítésére került sor a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 3 helyszínén. A pályázati támogatásnak köszönhetően a megyei rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóságán (Pécs, Athinay Simon u. 5-7.) 4 épület, illetve a Pécsi Rendőrkapitányság Gyárvárosi (Pécs, Puskin tér 10.) és Kertvárosi Rendőrőrse (Pécs, Málomi út 1.) újulhatott meg.
A nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő Főgáz CNG Kft. 16 forinttal 345 forintra mérsékelte nyilvános kútjain a sűrített földgáz (CNG) kilogrammonkénti nagykereskedelmi árát - közölte az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló cég az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a Főgáz kútoszlopainál vételezhető mérsékelt árazású CNG energiatartalma alapján számított benzin-liter-egyenértéke (BLE) 225,5 forint, míg gázolaj-liter-egyenértéke (GLE) 253,7 forint, vagyis a CNG üzemű járművek mintegy 600-700 forintos árelőnyt érhetnek el 100 kilométeren a hagyományos üzemanyaggal működő és azonos méretű autókkal szemben.
A harmadik alkalommal, szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére meghirdetett bányászati koncesszió kapcsán az O&GD Central Kft. négy (Berettyóújfalu, Mogyoród, Nagykáta és Ócsa), a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. két (Battonya-Pusztaföldvár észak és Dány) területre, a HHE GROUP Kft. (Lakócsa) és a hazai koncessziós tenderen első alkalommal résztvevő, a régióban aktív kanadai Bankers Petroleum többségi tulajdonában álló Panbridge Hungary Zrt. (Püspökladány) egy-egy területen nyert jogosultságot koncessziós szerződés megkötésére – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A nemzeti fejlesztési miniszter 2015 áprilisában tette közzé a bányászati koncessziós felhívásokat. A tízből nyolc felhívásra összesen 17 pályázat érkezett, amelynek mindegyike formailag érvényesnek minősült. Az élénkülő verseny, a befektetők hazai szénhidrogén-koncessziós lehetőségek iránti növekvő érdeklődése azért is különösen figyelemre méltó, mert a nemzetközi iparági környezetet alacsony beruházási aktivitás jellemzi.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi földgázellátás alakulását és szoros kapcsolatban áll a rendszerüzemeltetőkkel, valamint a földgáz-kereskedelmi engedélyesekkel. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. arról tájékoztatta a hivatalt, hogy nem tapasztal semmiféle fennakadást az Ukrajna irányából érkező földgázszállításban. A szállítások szerződésszerűen folynak, a szükséges mennyiség rendben beérkezik az országba. A keleti irányú betáplálás esetleges kiesése esetén is rendelkezésre áll Ausztria irányából a mosonmagyaróvári, valamint Szlovákia irányából a balassagyarmati betáplálási pont, mint import, továbbá a hazai földgáztárolókba elhelyezett készletek és a hazai termelés. 2015. november 25-én a rendelkezésre álló hazai földgázkészlet 3 122 millió m3. Az elmúlt évek fogyasztási adatait figyelembe véve ez a mennyiség biztosítja a hazai lakosság téli ellátását.
KSH - A villamos energia közel harmadát a háztartások használták fel 2014-ben. 2014-ben Magyarországon hat villamosenergia-elosztó társaság működött. Az elosztók által értékesített összes villamos energia mennyisége 2011 óta alig változott, 2014-ben 34 712 GWh volt. A szolgáltatott villamos energia közel harmadát a háztartások használták fel, részesedésük az elmúlt évtizedben lényegében nem változott. A lakossági felhasználók fogyasztása 2009 óta mérsékelten csökkent, 2014-ben 10 426 GWh villamos energiát használtak fel, ami 7,6%-kal kevesebb a 2009. évi csúcsfogyasztásnál. 2014-ben a villamosenergia-szolgáltatók 5 millió 522 ezer fogyasztót láttak el, 91%-uk háztartási fogyasztó volt. A 2000. évi szinthez képest a fogyasztók száma közel 8,0, ezen belül a háztartási fogyasztók száma 6,7%-kal bővült.
Teljes mértékben karbonsemlegessé vált a Magyar Telekom Csoport – a hazai nagyvállalatok közül elsőként sikerült elérnie, hogy ilyen mértékben kizöldüljön. A csoporthoz tartozó Origo is büszke arra, hogy szerverei megújuló energiával működnek.
Magyarország 2020-ig 14,65 százalékkal javítja a megújuló energiaforrások felhasználását, valamint 10 százalékkal növeli az energiahatékonyságot - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára a párizsi klímakonferencia magyar vállalásairól az M1 aktuális csatornán. Szabó Zsolt szerint a vállalások teljesítéséhez energiatakarékos megoldásokat kell alkalmazni mind a gazdasági szereplőknek, mind a lakosságnak. Az államtitkár napelemparkok építését és biomasszát hasznosító kazánrendszerek alkalmazását hozta fel példának, amelyek megújuló energiaforrásokkal tudják pótolni a szénalapú rendszereket. Kiemelte, a november 30-án kezdő párizsi klímacsúcson azt is bejelentik, hogy káros anyag-kibocsátásban Magyarország tartani fogja a jelenlegi európai szintet. Megjegyezte, ez azért teljesíthető könnyen, mivel 1990-hez képest több mint 36 százalékkal csökkent az ország káros anyag-kibocsátása.
A World Energy Council "energiaipari trilemma" rangsorában 130 ország közül az idén a 26. helyet érdemelte ki Magyarország, a tavalyi 33. helyről lépett előre - írta a stop.hu. Magyarország 2013-ban a 31. helyet, 2012-ben a 28. és 2011-ben a 34. helyet foglalta el a rangsorban. Az energiaipari trilemma index három tényező, az energiaellátás biztonsága, hozzáférhetősége, valamint környezeti terhelése alapján értékeli az egyes országok energiaellátási politikájának fenntarthatóságát. Az energiaellátás biztonságát a belső és külső forrásokból rendelkezésre álló elsődleges energiahordozók, az energiaellátási infrastruktúra minősége, valamint az energiaipari vállalatok aktuális és jövőbeni keresletének kielégítésére vonatkozó képesség szempontjából értékeli az index. Az energia-hozzáférhetőség a lakosság energiaellátási lefedettségének a kiterjedtségét és annak megfizethetőségét minősíti. A környezeti terhelés, illetve a környezetvédelmi fenntarthatóság értékelésekor az indexben az energiaellátás és -felhasználás technológiai hatékonyságát, valamint a megújítható, vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású források kiaknázásának az arányát veszik figyelembe.
Hat társasház 151 lakásának energetikai felújítását mintegy 55 millió forinttal támogatja a félegyházi önkormányzat. Erről sajtótájékoztató keretében számolt be Csányi József polgármester. Az elmúlt években 1400 lakás felújításához 230 millió forint támogatást biztosított a helyi önkormányzat. Most újabb sikeres pályázatnak köszönhetően 400 millió forintos beruházás keretében valósulhat meg hat félegyházi társasház energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése. Ehhez az állam az Otthon Melege program keretében 50 százalékos, az önkormányzat pedig 10, illetve 15 százalékos támogatást biztosít – részletezte a polgármester.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által benyújtott pályázatot a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága 499.859.682,- Ft vissza nem térítendő támogatásban részesítette - számolt be a csabaradio.hu. A korszerűsítéssel kitűzött cél, hogy a település közvilágítása modern lámpatestekkel és energiatakarékos, fényforrásokkal megújulva célszerűbben és költséghatékonyabban üzemeljen. A közvilágítás lecserélt elemei a főbb közlekedési utak és frekventáltabb közterületeken jellemzően nagynyomású nátriumlámpás, míg a kisebb forgalmú közlekedési utak mentén többnyire kompakt fénycsöves fényforrással üzemelő lámpatestek voltak. A korszerűsítéssel érintett területen a 2680 db világítótest 236,88 kW beépített teljesítménnyel üzemelt, amelynek éves szinten 945.841,88 kWh volt a fogyasztása. A korszerűsítés megvalósítását követően a 2680 db világítótest beépített teljesítménye 106,88 kW, ami több mint 50%-os fogyasztás-megtakarítást eredményez.
A Környezet és Energia Operatív Program keretében, az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap 68 millió forintos támogatásával a napokban fejeződött be Kétsopronyban az orvosi rendelő, a községháza, a fogászati rendelő és a két idősek klubja épületeinek nyílászárócseréje, valamint homlokzati hőszigetelése - tudatta a község önkormányzata.
Mintegy 1 millió m3 földgázt válthat ki évente Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata, s ezzel mintegy 28 millió forintnyi földgázköltséget takaríthat meg az önkormányzat az Új Széchényi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretén belül, a „Megújuló energia alapú térségfejlesztés” című pályázati kiíráson elnyert 1,078 millió Ft vissza nem térítendő támogatás keretében. A helyi önkormányzat többéves kitartó és végül sikeres pályázás után, KEOP fejlesztési projekttel vágott bele a helyi fürdő felújítása mellett a termálvíz komplex hasznosításába. A mintegy 1,578 millió Ft összköltségű fejlesztés keretében a meglévő, jelenleg használaton kívüli termálkút üzembe állítása, a geotermikus energia hosszú távú hasznosítása valósul meg, így megtörténik az önkormányzati intézmények és az egykori megyei fenntartású szociális otthon gázfűtésének kiváltása hőenergia-értékesítéssel.
Agár és ipari létesítményeket fűtenek geotermikus hővel Kistokajban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen a miskolci Geo-Wendung Zrt. 1,162 milliárd forintból építette ki hőközponttal együtt a távfűtőrendszert. Geo-WendungA Geo-Wendung Zrt. a környezet és energia operatív program “Helyi hő és/vagy hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázatán csaknem 712 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a projektre, amely lényegében a PannErgy Nyrt. által kitermelt geotermikus energiát másodlagosan használja fel – mondta Garamvölgyi Attila, a társaság igazgatóságának tagja.
Az Európai Bizottságnak címzett közös levélben – a Reuters hírügynökség ismertetése szerint – Magyarország, Bulgária, Csehország, Görögország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és a három balti köztársaság kormány úgy fogalmazott, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethet az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése. A tíz aláíró ország szerint a projektet a legszigorúbb felügyeleti ellenőrzés alá kell vonni, és az Európai Tanács decemberi ülésén külön vitát kell lefolytatni róla. Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg és egészen a németországi Greifswaldig tart.
Úgy tűnik Európa legnépszerűbb megújuló energiaforrása katasztrofális hatással van a környezetre. Nem a szélerőművekről, vagy a vízi energiáról beszélünk. Európa legnagyobb megújuló energiaforrása a faapríték, a pellet. A fa elégetése, hivatalosan megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen akár több fa is ültethető, mint amennyit elégetnek. A biomassza tüzelés az Európai Unió legjelentősebb megújulóenergia forrása és további növekedése várható az Európai Parlament döntése alapján. Egy most megjelent jelentés szerint azonban a biomassza erőművek légkörre gyakorolt hatása, rosszabb, mint a szenes erőműveké, legalábbis ezt állítja a Climate Center nevű szervezet kutatása. Egyedül 2013-ban Európa közel 20 millió tonna fapelletet tüzelt el, amellyel a világ teljes pellet felhasználásának 79%-át adta. Európa szerte cégek és állami vállalatok sora áll át széntüzelésről fatüzelésre, hogy teljesítse az Unió megújuló energiára vonatkozó előírásait. Az átállásban egyenesen az állami szektor vezeti a sort. Ennek oka, hogy a fa alapú elektromos áramot az unió karbonsemlegesnek tartja, így a cégek ezek kiépítésével sokat javíthatnak kibocsátási adataikon és jelentéseiken.
Néhány éven belül megoldódhat a szél- és a napenergia felhasználásának utolsó nagy hiányossága: a csúcsidőben termelt áram elraktározása - derül ki egy friss felméréséből. Nem csupán a szénerőművek, hanem a gáztüzelésű erőművek napjai is meg vannak számlálva. A nagy szélfarmokon és napelemrendszereken termelt áram ára már ma is versenyképes a hagyományos módon előállított elektromos energia árával, és nincs már messze az az idő, amikor a hozzájuk kapcsolódó energiatároló rendszerekről is elmondhatjuk majd ugyanezt - állítja a Lazard Ltd. befektetési bank elemzésében. A közüzemi szintű naperőművek építési költsége nagyjából 80 százalékkal esett 2009 óta, miközben a szélenergia-projekteké 60 százalékkal csökkent - idézte a Bloomberg a pénzügyi tanácsadással és vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltató cég szakértőinek jelentését. Az alacsonyabb költségek miatt a megújuló forrásból származó energia előállítására szolgáló rendszerek telepítése úgy is gazdaságossá válik, hogy nem számolunk a zöldenergia felhasználását segítő állami támogatásokkal.
Az Európai Bizottság megkezdte az energiaunió létrehozására irányuló stratégia kidolgozását. A cél az energiaszállítás akadályainak leküzdése az Európai Unióban, és csökkenteni a tagállamok függőségét a fosszilis energiahordozóktól. Az ENSZ idei klímakonferenciája nagyban segítheti a tervet. Az Európai Bizottság éghajlat és energiapolitikai biztosával, Miguel Arias Ca?etével beszélgettek az Euronews-on.
Az alacsony olajár miatt sok olaj-és gázipari cég dőlhet be hitelein, a Moody's frissen kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az iparágban a vállalati csődök aránya a jövőben megemelkedhet - írja a CNBC-re hivatkozva a portfolio.hu. A Moody's hitelminősítő úgy véli, jelenleg is az energiaszektor küzd a legnagyobb problémákkal, az idei évi 79 vállalati csődnek mintegy negyede ehhez az ágazathoz köthető. Az amerikai olaj és gázipari cégek a korábbi években az akkori magas, 100 dollár körüli olajárak mellett jelentős eladósodáson mentek keresztül, hogy ebből kutatás-termelési beruházásokat eszközöljenek. A palaolaj és palagáz forradalom ennek a folyamatnak a középpontjában állt. Jelenleg viszont az olaj ára alig 40 dollár felett van, így a bevételek jelentős része a kutatás-termelésben elapadt, aminek folytán sok céget jelentősen terhel az adósságok törlesztése.
A legtöbb európai vevőnek hosszú lejáratú szerződések keretében szállít gázt Oroszország, ezeknek fenn kell maradniuk, nem lehet őket alternatív mechanizmusokkal helyettesíteni - mondta Vlagyimir Putyin Teheránban. A hosszú lejáratú megállapodásokra a gázpiac stabilitása és a szektor tőkevonzó képességének biztosítása érdekében van szükség - hangsúlyozta Putyin, és felvetette, hogy a jövőbeli gázfogyasztóknak osztozniuk kellene a termelőkkel a beruházásokkal járó kockázatokban. Oroszország 2035-ig a tavalyi 578 milliárd köbméterről 40 százalékkal 885 milliárd köbméterre növeli gáztermelését, és azt tervezi, hogy évi 128 milliárd köbméter földgázt szállít ázsiai országokba - tette hozzá az elnök.
A Párizsi Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozóra készülve egymást érik a történelmi jelentőségű bejelentések, amelyek alapvetően érintik az energiaszektor jövőjét – írta a wwf.hu. Azzal, hogy az OECD a múlt héten hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából. Az OECD által november 18-án elfogadott megállapodása értelmében, a szervezethez tartozó országok 2017. január 1-től nem nyújtanak több állami támogatást szénnel kapcsolatos beruházásokhoz, például szénerőművek építéséhez. Ez elsősorban olyan támogatások megszüntetését jelenti, mint például az országok által nyújtott kedvezményes exporthitelek. Noha a határozat nincs összhangban azzal a céllal, hogy a globális középhőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fok alatt maradjon, mégis fontos fordulópontot jelent, mivel az OECD 2007 és 2014 között 34 millárd USD támogatást nyújtott szénerőművek építéséhez, különféle exporthitel termékeken keresztül.
A szénbányászattal foglalkozó vállalatok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és több szénerőmű terve marad az íróasztalfiókokban, mint amennyi végül megvalósul. Itthon a kívánt lépések még váratnak magukra - áll a WWF friss jelentésében. A WWF globális jelentése rámutat arra, hogy az egyre olcsóbb megújuló energiatermelési technológiák tavaly több beruházást vonzottak, mint a szén. 2014-ben a világon megépített új villamos energia kapacitás több mint fele (59%-a) megújuló energia alapú volt. A pénzügyi szektor fokozatosan elfordul a szénnel kapcsolatos beruházások finanszírozásától. A közelmúltban olyan intézményi beruházók, mint az AXA, amely a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága, olyan világvárosok, mint Oslo és Melbourne, illetve a világ második legnagyobb nyugdíjalapja, a Norvég Nyugdíjalap jelentették be, hogy, pénzt vonnak ki a szénnel kapcsolatos befektetéseikből. Ezzel együtt olyan bankok, mint a Credit Agricole, vagy a Bank of America is bejelentették, hogy korlátozzák a szénhez kötődő vállalatoknak nyújtott hiteleiket.
Marokkóban megnyitják a világ egyik legnagyobb naperőművét, ami egymillió embert lát majd el energiával. A futurisztikus építmény illeszkedik a marokkói kormány megújuló energia-célkitűzésébe: 2020-ra el akarják érni, hogy áramhasználatuk 42 százalékát megújulókból fedezzék, írja a BBC. Az erőmű a nap melegét használja majd arra, hogy sót olvasszon meg, ennek a hőenergiájával fogják működtetni az óriási gőzturbinát. A kezdeti fázisban sötétedés után napi 3 órát üzemel majd, de úgy tervezik, hogy a végső stádiumban már napi 20 órán át képes lesz áramot szolgáltatni. Ha elkészül, a Quarzazate erőmű a legnagyobbak közt lesz a világon: a napkollektorok 35 focipályányi területet foglalnak el (összehasonlításképpen ez Rabattal, az ország fővárosával egyenlő terület), és ráadásul mozgathatóak is lesznek, hogy egész nap tudják fogni a napsugarakat.
A hétvégén hatalmas áramszünet bénította meg a Krím-félsziget életét, amelynek nyomán a helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek ki. A hatóságok szerint ismeretlen támadók rongálták meg az Ukrajnából áramot szállító vezetékeket. Masszív áramszünet és rendkívüli állapot az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krímben - ez volt az eredménye annak a hétvégi szabotázsnak, amelynek során ismeretlen támadók felrobbantották az Ukrajnából a Krímbe áramot szállító vezetékeket tartó négy oszlopot. Az orosz energetikai minisztérium ezek után generátorokkal próbálta helyreállítani a krími települések áramszolgáltatását. A támadások nyomán leállt az internet és részben a vízszolgáltatás is, miközben a mobilhálózat tovább üzemelt. A kétmilliós Krímet sújtó áramkimaradás jól jelzi, milyen mértékben függ még mindig a külvilág által el nem ismert módon, Oroszországhoz csatlakozott félsziget az Ukrajnából beszerzett áramtól.
Az Európai Bizottság bejelentette, kész lépéseket tenni azért, hogy az unió 2030-ra elérje a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányát. Az európai szélszövetség szerint a túl keveset vállaló tagállamoknak egy uniós alapba kellene pénzt fizetniük. Ha szükséges, az Európai Bizottság lépéseket fog tenni azért, hogy az unióban a megújuló energiák részesedése 2030-ra elérje a kitűzött 27 százalékos arányt, jelentette be Maros Sefcovic, az Energia Unió alelnöke. Maros Sefcovic szokásos éves energetikai értékelésén beszélt a kérdésről. Nagyon fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság nyíltan és határozottan elköteleződött a megújulók kitűzött arányának elérése mellett, kommentálta közleményében Sefcovic bejelentését Giles Dickinson, az európai szélenergia-szövetség (European Wind Energy Association, EWEA) ügyvezető igazgatója.
Nem fizettek az ukránok, nem érkezik több gáz Magyarország felé sem – jelezte a hvg.hu. Az orosz Gazprom nem szállít több gázt Ukrajnának – jelentette be a cég. A csapot azért zárták el, mert az ukrán fél csak előre fizetés fejében kap gázt, az eddigi kifizetésekért járó mennyiséget az oroszok már leszállították, több pénz pedig nem érkezett Ukrajnából. Ukrajna elkezdte használni a tartalékait, de a tározói nincsenek megfelelő mértékben feltöltve. A csap elzárása komoly veszélyt jelent a tranzitforgalomra is, többek között a Magyarországra érkező szállításokra is. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az ukránok elkezdik megcsapolni a tranzitra szánt (azaz például Magyarországra jövő) szállításokat, amire az orosz válasz a tranzitvezeték elzárása lehet.
Miközben idehaza az éjszakai áram és a szélcsend okozta “problémákról” szól a nap-, és szélenergia kormányzati kommunikációja, az egész kontinensen leginkább atomenergia-függő országában hálózatba kapcsolják Európa legnagyobb napelemes telepét. A Cestas 300 MW teljesítményű fotoelektromos projekt, mely valójában 25, egyenként 12 megawattos napelemtelep összekapcsolódásából jött létre. Franciaországban, Bordeaux régióban avatják fel hivatalosan a “termelőüzemet”, jól lehet, mechanikailag már szeptember végén elkészültek vele. Az előzetes számítások szerint a telep évente több 336 millió kWh áramot tud majd a francia hálózatra juttatni. Franciaország ugyan egyelőre nem siet bezárni a nukleáris erőműveit, azonban a németekhez hasonló alapokon már Párizsban is született egy energetikai átmenetről szóló törvény, melyből az olvasható ki, hogy Franciaország fokozatosan csökkenteni kezdi a nukleáris energiától való függőségét.
A Stanford és a Berkeley kutatói megoldást találtak a nap-, víz- és a szélenergia hatékony tárolására. A fosszilis tüzelőanyagokat helyettesítő rendszer megbízható és olcsó nemzeti elektromos hálózatot eredményezhet. A tetőterekben a nyári melegben összegyűjtött napenergiát a talajban vagy sziklákban tárolnák, és a téli fűtési szezonban használnák fel. Az olcsó energiatöbbletből magas energiafogyasztásnál árcsökkentő hatású jeget készítenének. Az energiatöbbletet a nap- és vízerőműveket működtető, energiatermelő rendszerek támogatására is felhasználnák. A közművek üzemeltetői a csúcsidőben történő fogyasztás csökkenésére ösztönző intézkedéseket hoznának. A hidrogént szintén tárolásra használnák. A csúcsidőn kívüli energiatöbbletből hoznák létre, üzemanyagcellában tárolnák, és egyes járműveket működtetnének vele. Ha az elképzelés valósággá válik, az Egyesült Államokban lényegében minden a napból, vízből és szélből kinyert elektromosságon alapul majd: autók, vonatok, buszok, hűtés, fűtés.
Az Ukrenergo szakemberei hozzáláttak a Krím-félszigetet és Ukrajnát összekötő négy távvezeték egyikének helyreállításához, de ez nem jelenti a villamos energia szolgáltatás helyreállítását is – írja a TASZSZ. A Kahovszkaja-Titan 220 kilowattos távvezetékének helyreállításába kezdtek bele, és ezzel a munkával várhatóan november 25-re végeznek. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy mikor fognak megint áramot szolgáltatni a félszigetnek. Ez a kijevi kormánnyal való megállapodástól függ. A blokád résztvevőivel elért megállapodásnak köszönhetően november 24 reggelén a megrongált tartóoszlopok eltávolításába és a terület megtisztításába kezdtek.
Magas beosztású moszkvai kormányilletékesek azt mondták, hogy a válságnak közvetlen hatása lesz a közös üzleti vállalkozásokra, és az első “áldozat” a Déli Áramlat gázvezeték lehet - irta a karpathir.com/. Veszélybe kerülhet továbbá a Roszatom által építendő törökországi atomerőmű terve. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi évben az orosz turisták számára Törökország volt az első számú idegenforgalmi célpont: 3,3 millió orosz utazott oda, és több mint 65 milliárd rubelt (kétmilliárd forint) költött. Az orosz külügyminisztérium már eltanácsolta az orosz állampolgárokat attól, hogy Törökországba utazzanak, az idegenforgalmi irodák pedig teljesen leállítják a törökországi útjaikat. Emellett az orosz állami atomenergetikai vállalatnak, a Rosatomnak 22 milliárd dolláros szerződése van az első török atomerőmű építésére, és a Sputniknews ismertetése szerint elképzelhető ennek a befagyasztása is.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)