Heti hírvilág (2015. november 16 – 22.)
Jogilag ugyan nem kötelező a paksi projekttel összefüggő minden további beszerzési eljárás felfüggesztésére vonatkozó bizottsági felszólítás, az ettől való eltérés kockázatait ugyanakkor a magyar félnek kell felmérnie – közölték EU-források azt követően, hogy Brüsszel hivatalos felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított az uniós közbeszerzési szabályok általa vélt megsértése miatt. A Bruxinfo tudósitása szerint az Európai Bizottság egyértelműen azon az állásponton van, hogy a magyar-orosz kormányközi megállapodás – amelynek keretében közvetlenül, nyílt pályáztatás nélkül bízták meg a Roszatomot a paksi atomerőmű kibővítését célzó projekt megvalósításával – nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek igazolhatják az EU közbeszerzési szabályainak mellőzését. Ami a lehetséges következményeket illeti, Brüsszelben mindössze annyit mondtak, hogy a Bizottság kész megadni minden segítséget a magyar kormánynak a probléma megoldásához. Mindazonáltal – teszik hozzá – a magyar kormány dolga, hogy megoldási javaslattal álljon elő.
A Kormány mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során – reagált a hírre a Miniszterelnökség. Mint írták: a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartása kapcsán az Európai Bizottság minden kérdésére - ahogyan eddig, úgy a jövőben is - részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást adunk. A Magyar Kormány álláspontja, hogy a 2014 januárjában aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési (EPC) szerződés nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását. A Kormány továbbra is fenntartja, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el.
Jávor Benedek közleményben reagált a brüsszeli bejelentésre. Mint írta: azonnali hatállyal megtilthat minden, a paksi bővítéssel kapcsolatos beszerzést az Európai Bizottság a nemzetközi beruházási tender elhagyása miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője által kezdeményezett vizsgálat nyomán. A PM szerint a magyar társadalomra ráerőltetett, orosz érdekű projektért, és annak csődjéért is az Orbán-kormánynak kell vállalnia a felelősséget. Nem sokkal később Jávor Benedek egy újabb közleményt adott ki, melyben azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásának bejelentése óta a kormány az eddiginél is magasabb fokozatba kapcsolta a hazudozást az új atomerőművel kapcsolatban. Mindabból, amivel hamisan, nemzeti érdekként próbálják beállítani a beruházást, abból egy szó sem igaz. Magyarország nemzeti érdeke egybevág az Európai Bizottság álláspontjával, az őrült beruházást erőltető kormányzat pedig csupán a saját érdekeit szem előtt tartva árulja el az ország jövőjét.
Magyarországnak joga van unión kívüli országgal megállapodni – idézte Lázár János miniszter a Paks-Press. Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter azok után, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéshez kapcsolódóan. Lázár János sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházás ügyében. Természetes dolog, hogy 12 milliárd eurónál nagy a lökdösődés - jegyezte meg, kijelentve: kereskedelmi vitáról van szó, arról, hogy az uniós országok hozzáférnek-e az összeghez. Hozzátette, a vitatott ügynél fontosabbnak tartja az üzleti modell vagy a tiltott állami támogatás kérdését.
Ugyancsak a Paks-Press jelezte, hogy Orbán Viktor szerint Paks Magyarország elemi nemzeti érdeke. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan indított kötelezettségszegési eljárásról szóló döntésre reagáltak Budapesten, a Moszkvában, és Belgrádban is. Magyarország elemi nemzeti érdekének nevezte a paksi atomerőmű működtetését és bővítését Orbán Viktor miniszterelnök, szerinte ugyanis ennek hiányában az áram ára meredeken emelkedne. Olcsó áram egyenlő Paks - fogalmazott a kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra reagálva, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéssel összefüggésben. Megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön - mondta Orbán Viktor, kijelentve: a magyar kormány meg fogja valósítani a paksi beruházást.
Közleményben reagált a történtekre a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern, jelezve, hogy teljesíti a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos összes kötelezettségét összhangban az orosz-magyar kormányközi megállapodással és az annak alapján aláírt szerződésekkel. A Roszatom figyelemmel kíséri a párbeszédet és teljes mértékben osztja a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter által megfogalmazott álláspontot.
Brüsszel döntése egy újabb támadás a rezsicsökkentés ellen. A paksi atomerőmű fejlesztése elengedhetetlen magyar lakosság és ipar hosszútávú, olcsó, biztonságos áramellátásához – reagált a Fidesz a bejelentésre. Az atomerőmű jelenlegi blokkjainak élettartama idővel lejár, ezért az ország áramellátásának biztosításához még időben bővíteni kell. Enélkül Magyarország és a magyar emberek kiszolgáltatottak lennének, és jelentős áramáremeléssel lehetne számolni. A paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek. Brüsszel és az ellenzék kezdettől támadja a rezsicsökkentést, ez történik most is.
A kormány azért tartja fontosnak Paksot, mert megítélése szerint olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani - mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II Magyarul Balóval című műsorában. Rogán Antal hangsúlyozta, nem ez az első eset, hogy Pakssal kapcsolatban a kormány "vitába keveredik". A miniszter azt mondta: Paksot azért tartják fontosnak, mert szerintük olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani. "A rezsicsökkentés miatt már nem egy kötelezettségszegési eljárásban vagyunk Brüsszellel" - mondta a miniszter, hozzátéve: eddig minden információt megadtak Paksról, amelyet az Európai Unió kért.
A paksi új blokkok előkészítése az eredeti menetrend szerint halad tovább - közölte Aszódi Attila a blogján. A kötelezettségszegési eljárás megindítása a blokkok építésének előkészítését nem befolyásolja. 2015. november 19-én végre megkaptuk az Európai Bizottság (EB) belső piaci szabályozásért felelős biztosának levelét. A brüsszeli állásfoglalásra közel két évet kellett várnunk. Hosszú idő, pláne annak fényében, hogy 2013 novembere óta rendszeresen folytatunk tárgyalásokat Paks II. ügyében az Európai Bizottsággal, ezen belül a Belső Piaci Főigazgatósággal is volt több egyeztetés, kérdéseikre mindig válaszoltunk.
Szerbia nem tilthatja meg és nem is befolyásolhatja a paksi bővítést - reagált a szerb környezetvédelmi tárcát ért bírálatokra Snezana Bogosavljevic Boskovic miniszter a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában.
Számításaik szerint megtérül a paksi beruházás, nem kell hozzá állami támogatás, valamint a szerződés szerint az orosz partner az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően fog eljárni, így megfelel a projekt a brüsszeli elvárásoknak is – tájékoztatott Aszódi Attila kormánybiztos egy sajtóbeszélgetésen – közölte a Paks-Press. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásával kapcsolatos projekt aktuális helyzetéről, a közelmúlt fejleményeiről és az év végéig várható fontosabb eseményekről szóló tájékoztatón Aszódi Attila a hazai villamosenergia-piac helyzetét ismerte, jelezve, hogy a 2008-ig tartó fogyasztáscsökkenést követően évi mintegy egy százalékos igénynövekedést tapasztalhattunk, mégpedig úgy, hogy eközben a csúcsfogyasztás is megnőtt, tavaly közel 6500 MW csúcsigény jelentkezett. Az elmúlt éven a bruttó hazai fogyasztás 42 589 GWh volt, ebből a hazai termelés 29 201 GWh-t tett ki, az import pedig 13 388 GWh volt. Vagyis rendkívül magas az import részaránya, elérte a 31 százalékot, ez pedig kiszolgáltatottá teszi az ellátás biztonságát. Az előre jelzések szerint 2030-ig mintegy 7300 MW új erőművi kapacitás építésére lesz szükség, ebből a két új paksi blokk 2400 MW-ot jelent, 1600 MW kiserőművi (megújuló) kapacitással számolhatunk, a többi pedig másmilyen tüzelőanyag bázisú nagyerőmű lehet. A Nemzeti energiastratégia is hármas, atom-zöld-szén forgatókönyvvel számol.
Bár a hitelkeret lehívásának megkezdésére már tavaly óta lenne lehetősége Magyarországnak, de a Paks II. projekttársaság a mai napig még egyetlen fillérnyi hitelt sem hívott le az oroszoktól - tudta meg a Portfolio. Ez egyébként összhangban van a kormány szeptemberben is kommunikált üzenetével, igaz egyes friss sajtójelentések felvetették a hitellehívás megkezdésének lehetőségét. A magyar kormány éppen óvatossági okok, a folyamatban lévő két brüsszeli vizsgálat miatt nem kezdte meg az orosz hitelkeret lehívását, hanem minden eddigi előkészítési költséget a magyar büdzsé terhére finanszírozott. Így tehát a mostani brüsszeli fejlemény, a nemzetközi tender elmaradása miatti bizottsági kritika sem feltétlenül okoz komolyabb problémákat, ha csak pénzügyi értelemben gondolkodunk.
Rövidesen megkezdődik az átállás a paksi atomerőműben a 12 hónapos karbantartási és üzemanyag-átrakási ciklusról 15 hónaposra. Az erőmű hármas reaktorát már az új, úgynevezett C15 rendszer szerint töltötték fel fűtőelemekkel. Egyes szakértők szerint az eddig még a paksihoz hasonló reaktorokban soha ki nem próbált üzemeltetési módszer alkalmazása kockázatokat rejt magában. A paksi szakemberek szerint azonban veszélytelen az új üzemanyag-berakási rend bevezetése – jelzete az mno.hu. Heteken belül elindulhat a paksi atomerőműben az úgynevezett C15 program végrehajtása, amely a 12 hónapos karbantartási és üzemanyag-átrakási ciklus 15 hónaposra növelését célozza. A nukleáris üzem 3. reaktorát a mostani főjavítása alatt ugyanis már az újfajta fűtőelemekkel töltötték fel. Így abban az esetben, ha a szakhatóságoktól megérkezik az engedély, akkor beindul az új tüzelőanyag-ciklus alkalmazása – mondta Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szóvivője. Az újonnan bevezetett üzemanyag-feltöltési periódusra a tervek szerint a következő lépésben az 1. blokkot, majd a 4., végül pedig a 2. reaktort állítják át.
November 17-én került sor az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezetének éves, teljes körű baleset-elhárítási gyakorlatára, amely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Balesetelhárítási Szervezetének nukleárisbaleset-elhárítási, törzsvezetési gyakorlatához kapcsolódott - közölte az OAH. A közel hétórás gyakorlaton az OAH Baleset-elhárítási Szervezetéből (BESZ) tizenkilencen vettek részt. Az OAH és a Paksi Atomerőmű mellett a gyakorlaton részt vett a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Tolna, Bács-Kiskun és Fejér Megyei Védelmi Bizottság, továbbá a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nukleáris Védekezési Munkabizottsága is.
Szintén az OAH tett közzé, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a nukleáris biztonsági szabályzati követelmények teljesítésének módját az atomenergia alkalmazóival egyeztetve, ajánlásokat tartalmazó útmutatókban fejti ki. Az útmutatókat az alkalmazókhoz eljuttatja és a társadalom minden tagja számára hozzáférhetővé teszi. Az új blokkok létesítésére vonatkozó követelmények teljesítését elősegítő útmutatók elkészültek, amelyeket az OAH a honlapján publikál. A dokumentumokat a „Jogi szabályozás, Útmutatók / Nukleáris létesítmények biztonsági felügyelete / Hatályos útmutatók” menüpontban, illetve közvetlenül itt érhetőek el.
Az Országos Atomenergia Hivatal és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársai kétoldalú megbeszélésen tekintették át az elmúlt évben elvégzett feladatokat, valamint megállapodtak új feladatokról – számolt be az OAH. Az ülésen részt vettek az MTA Energiatudományi Kutatóközpont szakértői is, akik több eszköz fejlesztését és a nukleáris anyag ellenőrzését szolgáló módszer kidolgozását végzik a támogató program keretében. Magyarország immár 24 éve támogató program keretében nyújt segítséget a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris anyag nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének, az úgynevezett biztosítéki rendszernek a megerősítéséhez.
Előzetes: az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Debreceni Egyetemmel közösen december 4-én ismeretterjesztő konferenciát rendez „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel. Az immár tizenhetedik alkalommal sorra kerülő regionális konferencián neves előadók tekintik át azokat a nukleáris kérdésekhez kapcsolódó területeket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. A konferenciával párhuzamosan a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Mecsekérc Zrt. kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Nukleáris Társaság a szünetben műszeres bemutatót tart, ahol a résztvevők az atomenergia alkalmazásáról beszélgethetnek a szakemberekkel. Az előadásokat követően a résztvevők kipróbálhatják az Agóra Tudományos Élményközpont interaktív játékait is. A konferencia programját itt lehet elérni.
A hvg.hu fotókkal mutatta be, hol lehet a paksi atomtemető. Mint jelezték, Cserdi közelében 700 méter hosszú, 2-6 méter mély kutatóárkot ásnak, itt lehet a paksi kiégett fűtőelemek egyik lehetséges temetője. A közeli Boda mellé tervezett tároló a 2060-as évek végére épülne meg, hogy itt helyezzék el a paksi atomerőmű addigra felhalmozódó, 18 ezer 500 kiégett fűtőelemét és más, nagy aktivitású hulladékát.
Az ellenzéki képviselők közös fellépéssel kényszerítették ki Pécsen , hogy tárgyalja a Közgyűlés a város határaitól néhány km-re folyamatban lévő, egy nagy aktivitású nukleáris hulladéktároló lehetséges helyszínét vizsgáló kutatások kérdését. Orbán Viktor korábban ígéretet tett, hogy Pécsnek lesz beleszólása az ügyben. Ezzel szemben a pécsi városvezetői többség a sokat szidott elődje útját járja, amikor fellép a lakosság tájékoztatása, tehát egy közmeghallgatás megtartása ellen is. Az ellenzék támogatása nyomán immár napirendre került az előterjesztés, melyet Keresztes László Lóránt LMP-s képviselő készített elő. A közös beadvány egyik fontos célja volt a lakosság tájékoztatása, tehát egy közmeghallgatás megtartása. Szintén indítványozta a hét képviselő, hogy az illetékes szakbizottság vizsgálja meg egy ilyen objektum esetleges társadalmi-gazdasági hatásait. A harmadik cél az volt, hogy a város kezdeményezzen olyan jogszabály-módosítást, amelyek az ígéretek mellett valódi jogot adnának a polgárok számára, véleményük kinyilvánításához.
Norvégia továbbra is anyagi támogatást nyújt a Kolai Atomerőműnek. Ezt ígérték az észak-európai állam atomfelügyeletének (NRPA) képviselői, amikor nemrég meglátogatták az oroszországi létesítményt – jelezte az AtomenergiaInfo. A Murmanszktól mintegy 200 kilométerre, az Imandra tó partján működő erőmű tavaly 2,7 az idén pedig 3,3 millió korona (átszámítva összesen mintegy 644 ezer euró) támogatást kapott Oslótól a nukleáris biztonság erősítésére, és a jövőben elsősorban a személyzet felkészítéséhez, képzéséhez készülnek segítséget nyújtani – mondta az NRPA osztályvezetője, Ingar Amudsen. Miután a vendégek megtekintették a norvég technológiai támogatással beszerzett berendezéseket, a szakember kifejtette: a saját szemével győződhetett meg arról, hogy az atomerőműben hatékonyan valósítják meg az oslói kormány műszaki együttműködési programjának keretében 1992 óta zajló norvég-orosz közös projekteket.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2015-ben is elkészítette a globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2015. című kiadványát, amely részletes, mindenre kierjedő elemzéseket tartalmaz a globális energetika és az energiapiac legfontosabb jövőbeli kihívásairól. A Kiadványban az IEA ismételten, világosan rámutat arra – megerősítve az előző, 2014-es kiadványában foglaltakat –, hogy a globális energia-mixben a továbbiakban is szükség van a megújuló energiaforrások mellett a szénre, a gázra és az atomenergiára is – ismertette az AtomenergiaInfo. A klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása lehet a globális megoldás egyetlen kulcsa. Mint írták, az atomenergia egyre fokozódó térnyerése már évek óta megfigyelhető tendencia. Ennek alapvető oka az, hogy kizárólag az atomenergia alkalmazásával lehet nagy mennyiségben, a klímavédelmi és a versenyképességi céloknak is megfelelve villamos energiát termelni.
Évi több mint hárommilliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolít az Európai Unió országaival a Roszatom. Mint az AtomenergiaInfo közölte, erről az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov számolt be az RBK moszkvai üzleti tévécsatornának adott interjúban. Szavai szerint a rubel árfolyamesése „inkább jó, mintsem probléma” a társaságnak, amely – mint közölte – mindent egybevéve már több mint 300 milliárd dolláros megrendelés-állományt gyűjtött össze. A topmenedzser arra is felhívta a figyelmet, hogy odahaza az orosz atomipar sokkal inkább önellátó, mint más ágazatok. Egy oroszországi atomerőmű-építésnél hazai eredetű a felhasznált áruk, munkák és szolgáltatások 98 százaléka, így ott nincs szükség importkiváltásra, míg a hagyományos energetikában 60 százalékos a behozatal részesedése.
Az év végéig az iráni szakemberek teljes ellenőrzése alá kerül a Buseri Atomerőmű – jelentette be Teheránban az ország atomenergetikai szervezetének helyettes vezetője, Behruz Kamalvandi. A létesítmény az utóbbi két évben már amúgy is a helyi személyzet irányításával működött, de egyelőre orosz szakemberek felügyelete mellett – írta ugyancsak az AtomenergiaInfo. Kamalvandi arról is tájékoztatott, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese, Nyikolaj Szpasszkij nemrég Teheránban tárgyalt, egyebek közt arról, hogyan működik együtt a két ország az iráni nukleáris programról júliusban, Bécsben aláírt nemzetközi megállapodás keretében. Többek között sikerült haladást elérni azokon az iráni állami atomszervezet vezetőjével, Ali Akbar Szalehivel folytatott egyeztetéseken, amelyek a fordói urándúsító átalakításáról zajlanak.
A Roszatom sikeresen befejezte a Rosztov-4 új nukleáris blokk polár darujának közel 460 tonnás terhelési tesztjét, így lehetőség nyílik arra, hogy még ebben a hónapban helyére illeszthessék a reaktortartályt – számolt be az AtomenergiaInfo. A 360 tonnás polár daru 360 fokban elforgatható, így biztosítva a nagyberendezések például a gőzfejlesztők és a reaktortartály helyére emelését, valamint a segítségével lehet majd elvégezni a szükséges karbantartási munkálatokat és a nukleáris üzemanyag szállítását is. A Rosztov-4 VVER-1000 típusú, 1100 MW teljesítményű új blokk építése a terveknek megfelelően halad, így várhatóan 2017 első felében történhet a blokk indítása.
Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter arra számít, hogy hazájának atomipara újabb, például erőmű-építési megrendeléseket kap Indonéziától – közölte az AtomenergiaInfo. Alekszej Uljukajev a délkelet-ázsiai szigetország kereskedelmi miniszterével, Thomas Trikasih Lembonggal Manilában, az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés regionális nemzetközi szervezet miniszteri értekezletén tartott megbeszélése után értékelte a kooperáció lehetőségeit, és kijelentette: indonéz részről nagy az érdeklődés az orosz nukleáris energetika iránt. Példaként az úszó atomerőműveket említette, amelyek szavai szerint környezetvédelmi és logisztikai szempontból különösen előnyösek az olyan szigetországok számára, mint Indonézia.
A közúti közlekedés reformja jöhet Varga Mihály szerint az elektromos autókkal, Magyarországnak pedig az élre kell állnia ebben. Ha hazánk élére áll a közúti közlekedés elektromos megújulásának, azzal Magyarország komoly versenyelőnyre tehet szert - jelentette ki Varga Mihály. Kezdeményezői és aktív részesei kívánunk lenni azoknak a most induló nemzetközi folyamatoknak, amelyek a jövő húzóágazatainak kialakulását eredményezik majd – fogalmazott a miniszter, miután egy, a Hősök teréről indult elektromosautó-konvoj élén megérkezett rendhagyó sajtótájékoztatójára a tárca József nádor téri épülete elé.
A villamosenergia-törvény módosítását javasolja a Jedlik Ányos Klaszter a kormánynak, hogy ne csak áramkereskedő cégek létesíthessenek elektromosautó-töltőállomást - mondta az InfoRádió Energia Infó című műsorában Bottyán Balázs, a magyarországi e-mobilitás fejlesztését célzó szövetség ügyvezetője. Ha ezt a könnyítést elfogadja a törvényhozás, akkor éttermek, szállodák, bankok, közintézmények is létesíthetnek ilyen töltőpontokat. A jelen szabályozási környezet és a villamos-energiáról szóló törvény értelmében ma töltővel csak olyan vállalat kereskedhetne, amelyiknek erre kereskedelmi engedélye van, vagyis aki egyébként is villamos-energiával kereskedik, ehhez minden jogosítványa megvan. Nincs sok ilyen vállalat talán negyven-ötven lehet. Kereskedelmi engedélyt kiváltani igen költséges dolog - ismertette az ügyvezető. A Nemzetgazdasági Minisztérium elsődleges célja az volt, hogy amikor kiírja a tendert, akkor sokkal szélesebb körre tudja adott esetben kiírni a pályázati lehetőségeket a töltőinfrastruktúra fejlesztése-építése tekintetében, mint ahogy azt ma tehetné. Tehát alapvetően fontos cél, hogy módosítsuk azt a jogszabályt, ami korlátozza a töltési energia eladását, biztosítását, viszonteladását - hangsúlyozta.
Magyarországot is átszelő térségi gázfolyosó létesül osztrák–magyar–román együttműködésben. A projekt része lesz a 210 kilométeres Városföld–Győr-vezeték. FGSZ Földgázszállító Zrt. hatalmas, 210 kilométer hosszú, nagynyomású gázvezetékkel köti össze a Kecskemét-közeli Városföldet Győrrel, Ercsi érintésével – tudta meg a Világgazdaság. Az északkelet–délnyugat irányú gáztranzitot segítő beruházást régóta tervezi az FGSZ, de többször is el kellett halasztania, mert a nyomvonalat már más, nagy, állami hátszelű projektek (Nabucco, Nabucco Light, Déli Áramlat) tervezői is kiszemeltek maguknak. Most ez az akadály elhárult. A beruházás várható forrásigényét az FGSZ-nél üzleti titokként kezelik. Korábban viszont Zsuga János, a társaság volt vezérigazgatója azt mondta, hogy ez az építkezés vinné el a rendszerirányító tízéves gördülő fejlesztési tervére szánt, mintegy 100 milliárd forint jelentős részét. A beruházás részeként szükség lesz új kompresszorok telepítésére illetve a régiek felújítására Csanádpalotán, illetve Városföldön.
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az együttműködés célja, hogy minőségi energetikai szolgáltatásokkal még vonzóbbá tegyék hazánkat a külföldi befektetők számára. A megállapodásnak köszönhetően a beruházók a jövőben a HIPA segítségével szakmai segítséget kaphatnak energetikai kérdésekben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, ezzel is támogatva a beruházások hatékonyabb tervezhetőségét és gördülékeny megvalósulását. A tőkevonzó képesség egyik alapfeltétele a megfizethető és minőségi közműszolgáltatások rendelkezésre állása. A Magyarországra települni szándékozó vállalkozások energetikai igényeinek felmérését segítheti elő a most létrejött együttműködési megállapodás.
A nettó villamosenergia-fogyasztás lassuló ütemű, kiegyenlítettebb emelkedését feltételezi a következő tizenöt évben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) frissen elkészült előrejelzésében, amely a MAVIR honlapján olvasható – idézte az inforadio.hu. A rendszerirányító 2012 óta évente önálló tanulmányt tesz közzé, amelyben a fogyasztói igények előrejelzésével és a hazai villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú kapacitásfejlesztésével foglalkozik. Az előrejelzés az elmúlt évek villamosenergia-felhasználási és rendszerterhelési adataira épül, ezúttal a 2030-ig terjedő időszakra tekint előre, forráselemzési sarokévnek 2020-at, 2025-öt és 2030-at veszi. A tanulmány felidézi, hogy a gazdasági válságot megelőző években még átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával emelkedett az éves nettó villamosenergia-fogyasztás. A 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés következtében az addigi viszonylag egyenletes igénynövekedés átmenetileg megtört, a villamosenergia-felhasználás még 2011-ben sem érte el a válság előtti szintet. A hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése pedig 2008 óta 6300-6500 megawatt körül állandósult.
Együttműködési megállapodást kötött a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. és a Herman Ottó Intézet. Az együttműködés célja, hogy elősegítsék Magyarország természeti értékeinek megőrzését, valamint közös erővel tegyenek a környezet- és természetvédelmi nevelés, társadalmi tudatformálás elősegítéséért. A felek együttműködése kiterjed a MAVIR erdős területeken áthaladó távvezetékei mentén található élőhelyek, valamint az oszlopok alatti területek környezetbarát kezelésének kidolgozására.
Összesen 102 millió forint adományt adott át az MVM Zrt. és az MVM Partner Zrt. által, sorrendben nyolcadik alkalommal megrendezett Élménynapon, amelyen mintegy 800 hátrányos helyzetű, beteg kisgyermek legszebb napját szervezték meg. A legnagyobb összeget, hetven millió forintot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület kapta – jelezte a Paks-Press. Nyolcadik alkalommal rendezték meg az MVM Zrt. és az MVM Partner Zrt. Élménynapját a budapesti Millenáris parkban, amelynek misszióját évekkel ezelőtt az adta, hogy a beteg kisgyermekek legalább egy nap erejéig ne gondoljanak problémáikra és egy feledhetetlen élményben lehessen részük. Az idei Élménynapra közel 800 tartósan beteg, értelmi fogyatékos, mozgáskorlátozott, illetve hátrányos helyzetű, de egészséges gyermek érkezett, közel 500 kísérővel.
Az ideihez képest három százalékkal olcsóbban szállítja jövőre az úgynevezett zsinóráramot a Magyar Villamos Művek (MVM) – derült ki a cég éves árverési adatainak összevetésével. Most a tavalyi, kilowattóránként (kWh) 13 forint 21 fillér után 12 forint 76 fillér ár alakult ki – ismertette a nol.hu. Eme irányadónak tartott áramtermék jövő évi szállítására az MVM évente egyszer, rendszerint novemberben tart árverést. Ezen túlmenően egyéb – nem az év vagy a nap egészére vonatkozó – szállításokra negyedévente is kiírnak árveréseket. A most kialakult zsinóráramár az utóbbi hét év legalacsonyabbja.
Az energia fele elvész a rossz hőszigetelések és a gyenge nyílászárók miatt, miközben a lakosság húsz százaléka energiaszegénységben él. Ezt állapította meg az Energiaklub és a KSH közös, tavalyi felmérése. A lakóházak felújítását az Otthon Melege programmal a kormány is támogatja. A rekonstrukciós pályázatok tavasszal indulnak újra – derült ki az Echo TV műsorából.
A rezsipolitika kérdőjelei címmel elemezte Hegedűs Miklós a vg.hu írásában a kialakult helyzetet. Mint írja: a kormány már keresheti a megfelelő megoldást a legutóbbi választások legfőbb csodafegyvereként bevetett rezsipolitika korrekciójához, amelyet az EU kér a kabinettől. Normális körülmények között ez nem igazán okozhat komolyabb fejtörést, hiszen pontosan megjelölték azokat a költségtételeket, amelyeket a rezsipolitikához kreált árszabályozásnál módosítani kell. Csúfos politikai kudarc lenne azonban, hogy alig két évvel a nagy vívmányként és a nem ortodox gazdaságpolitika gyermekeként megszületett rezsicsökkentést szép csendben vissza kellene fordítani. Az EU változtatásra megjelölt tételei a szakma számára egyértelműen világosak, de a szélesebb közvélemény számára egyáltalán nem az, hogy a lakossági gáz- és villamosenergia-árainak politikai indíttatású, mintegy 25 százalékos csökkentése valójában a tényleges gazdasági feltételek megerőszakolása, a normális piaci működéssel ellentétes, és olyan „ajándék”, amely a kedvező fogadtatás ellenére is hosszabb távon éppen az érintettek érdekeit sérti leginkább.
A földgázszállító rendszerek egyensúlytartásáról szervezett műhelyvitát az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) és a Gázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) Budapesten, a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal székházában. A versenyképesség fokozásához és a fogyasztók számára legkedvezőbb energiaárak biztosításához elengedhetetlen egy olyan, teljes mértékben működőképes és összekapcsolt belső energiapiac mielőbbi létrehozása, amely elősegíti az uniós gazdaság megfizethető és fenntartható energiával történő ellátását – olvasható a 312/2014/EU rendeletben (NC BAL), amely november 17-i rendezvény fő témája volt.
Az áram és a gáz árában is van tartalék, amely további csökkentésre ad lehetőséget - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Makón. A rezsicsökkentés egyik feltétele, hogy a korábban privatizált áram- és gázszolgáltatók visszakerüljenek állami tulajdonba - mondta Lázár János egy lakossági fórumon. Jövőre az állam minden háztartásban áramot és gázt tud szolgáltatni - közölte a politikus mintegy kétszáz fős hallgatósága előtt. A miniszter kitért arra is, a kormány gondolkodik a távhőszektorban is az állami szerepvállalásról. Jelenleg vizsgálja, az önkormányzati tulajdonban álló távhőcégek hogyan teljesítenek. Nem kizárt, hogy az állam távhőszolgáltatást is biztosítani fog.
Jövő év januárjától üzemszerű működésre áll át a mostani tesztüzemből az MVM NET Zrt. LTE450 technológiára épülő mobilhálózata - jelentette be Krénusz Kornél, a társaság vezérigazgatója Budapesten, sajtótájékoztatón. Hozzátette: a tervek szerint novemberben a rendszerszállító Huaweitől érkezett 70 bázisállomás telepítése befejeződik, az év végéig további 185 bázisállomás érkezik, és akkorra a hálózat eléri a 70 százalékos lefedettséget. A teljes hálózati készültséget - a frekvenciahasználati szerződésben vállalt 95 százalékos területi lefedettséget - várhatóan 2016 márciusában éri el az állami szolgáltató.
Nem sok esély van mostanában arra, hogy az olajpiacon jelentősebb áremelkedést lássunk - erre enged legalábbis következtetni a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) november havi riportja – jelezte a portfolio.hu. A masszív túlkínálat és a gyenge kereslet 2016-ban is jellemző lehet majd az olajpiacon. A világban jelenleg napi 1,6 millió hordóval termelnek több olajat, mint amennyi a kereslet, a piaci túlkínálat pedig zsinórban a nyolcadik negyedéve figyelhető már meg. A túlkínálat mértéke napi 710 ezer hordóval alacsonyabb ugyan, mint az idei második negyedévben megfigyelt túlkínálat, azonban így is magasabb, mint bármely negyedévi érték az olajár tavaly nyár óta tartó összeomlása óta. Sőt, valójában a túlkínálat mértéke jelentősebb, mint bármely negyedévben az utóbbi egy évtizedet tekintve.
Három lehetőséget is mérlegel az Európai Bizottság az EU-tagállamok és harmadik országok között kötendő energiaszállítási megállapodások uniós jognak való megfelelésének biztosítására – árulta el a BruxInfonak Maros Sefcovic alelnök abból az alkalomból, hogy a biztosi testület elfogadta az energia uniós projekt végrehajtásáról szóló helyzetjelentését. Három alternatív lehetőséget is mérlegel az Európai Bizottság annak szavatolására, hogy a tagállamok a jövőben ne kössenek a gázexportőrökkel, mindenekelőtt Oroszországgal olyan kétoldalú szerződéseket, amelyek ellentmondanak az uniós jognak. Az ilyen megállapodások tartalmába való előzetes beleszólásba a Bizottságot feljogosító jogszabályi javaslat is egy nagyobb gázellátási jogalkotási csomag része lesz, amellyel februárban kíván előrukkolni az Európai Bizottság.
Ha szükséges, az Európai Bizottság lépéseket fog tenni azért, hogy az unióban a megújuló energiák részesedése 2030-ra elérje a kitűzött 27 százalékos arányt, jelentette be Maros Sefcovic, az Energia Unió alelnöke. Maros Sefcovic szokásos éves energetikai értékelésén beszélt a kérdésről. Az európai szélszövetség szerint a túl keveset vállaló tagállamoknak egy uniós alapba kellene pénzt fizetniük. Nagyon fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság nyíltan és határozottan elköteleződött a megújulók kitűzött arányának elérése mellett, kommentálta közleményében Sefcovic bejelentését Giles Dickinson, az európai szélenergia-szövetség (European Wind Energy Association, EWEA) ügyvezető igazgatója.
A TXU Energy szélfarmaja Texasban annyi villamosáramot termel éjszaka, hogy este 9-től reggel 6 óráig ingyen adja az áramot több ezer ügyfelének - irta a greenprofit.hu. Ezzel a módszerrel a bevett közüzemi rendszeren szeretnének változtatni. Mivel éjjel a szélpark túltermeli az elektromos áramot, a nappali energia előállítása drágább, így a fogyasztói szokásokon akarnak változtatni az éjszakai ingyen árammal. Jelen pillanatban több ezer háztartásban éjjel mennek a nagyfogyasztású háztartási eszközök Texasban. A versenytársak máris támadásba lendültek és csak marketingfogásnak tartják az éjszakai ingyen áramot. Jim Burke, TXU vezérigazgatója erre úgy reagált, hogy az energiaipart is el kell, hogy érje a liberalizáció.
Kína brutálisan gyűjti a napenergiát. Csak az idén 9900 megawattnyi napelemes kapacitást szerelt fel és kapcsol be a hálózatába. Ezzel tovább trappolnak a 150 GB-os céljuk felé, és most már hallani sem akarnak a lassításról. Kínában működik a zöldenergia. A Kínai Nemzeti Energiahivatal közleménye szerint az ázsiai országban az idei év első kilenc hónapjában az országos hálózatra beléptetett 9,9 GW új napelemes kapacitást. (A jobb érthetőség kedvéért íme egy viszonyítási szint: ez a 9,9 GW önmagában több, mint a teljes jelenlegi magyarországi villamos-erőművi kapacitás – amely „csak” alig több, mint 8930 MW). A kis híján 10 GW kapacitásból 8,32 GW kifejezetten napelemes erőmű (értsd: ipari méretű termelő), és a fotovillamos rendszerek (PV), amelyeket zömmel épületek tetejére telepített, tette ki a fennmaradó 1,58 gigawattot. (Újabb viszonyítási pont: a paksi atomerőmű névleges teljesítménye 2 GW).
A Nemzetközi Energia Ügynökség felmérése alapján a 2014-es év folyamán létesített új erőművek fele már megújuló energiát termel. Szakértők szerint ez az arány, a jövőben tovább fog növekedni a zöld energia javára, azonban a teljes átállás egy nagyon hosszú folyamat eredménye lesz. A megújuló energiaforrások egyre elterjedtebbek lesznek, becslések szerint 2030-ra felülkerekedhetnek a szénerőműveken, amelyet a legkárosabb fosszilis energiatermelésként tartanak számon. A zöld energiák gyors terjedésének egyik fő pozitív hatása a széndioxid-kibocsájtás emelkedésének lassulása. A megújuló energia terjedése egyre csak gyorsul, Emily Rochon, a Greenpeace International szakértője ezt nyilatkozta: „A lehetetlen lehetővé válik. A megújuló energiaforrások globális áttörése sokkal gyorsabban történhet a vártnál”.
A következő másfél évtizedben a szél - fújjon az tengeri vagy szárazföldi telepítésű szélturbinát - fontosabb energiaforrássá válik, válhat Európa számára, mint a szén és a gáz. Ha a kormányok megfelelő ambícióval viseltetnek a saját klíma- és energiapolitikájuk iránt, a szélenergia lesz 2030-ban Európa legfőbb energiaforrása - írja legfrissebb jelentésében az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA). A prognózis szerint az összes szélerőművi kapacitás 15 év múlva elérheti a 392 gigawattot, ebből 294 GW szárazföldi és 98 GW tengeri telepitésű erőműben termelne. Ez egyszersmind azt is jelentené, hogy a jelenlegi szélenergia-szumma (128.8 GW) több mint megháromszoródna, és az e részből kinyerhető 941 TWh az európai villamos energia teljesítmény 28 százalékát tenné ki.
Az OECD határozatot fogadott el, hogy a szénerőművek építéséhez nem lehet a továbbiakban állami támogatást nyújtani. A cél a szénerőművek visszaszorítása, mivel a környezetszennyezés és a klímaváltozás szempontjából messze a szén égetése a legkártékonyabb. A szénnek sokat köszönhetünk: egész addig, amíg az emberiség nem tudta nagy mennyiségben feltárni a szenet, az emberi és állati erőn nem tudtunk túllépni, és ez a 18. század elejére egyszerűen gátat szabott a további fejlődésnek. Akkor viszont megtalálták a nagyobb szénlelőhelyeket, főleg Angliában és Walesben, és sikerült a mélyművelésű bányákat is megnyitni. Ez lehetővé tette a fánál, ill. faszénnél sokkal jobban égő, és így sokkal magasabb hőmérsékletet adó energiaforrás létrehozását, ami előfeltétele volt az acélgyártás elindításának. Az acél lehetővé tette a gőzgép megépítését, amelyet a szén fűtött, így az emberiség történetében először az emberi és állati erőnél sokkal hatékonyabb erőforrást sikerült létrehozni. Ez visszahatott a széntermelésre is: a gőzgép segítségével sokkal több szenet tudtak felszínre hozni, és így már indulhatott is a szénre épülő ipari forradalom.
Jövőre az idei szinten marad, de 2017-ben várhatóan 10 millió tonnával csökken Oroszország olajtermelése - irta a /privatbankar.hu. Korábban Alekszander Novak energiaügyi miniszter közölte, hogy Oroszország a korábbi tervekkel ellentétben az idén nem kevesebb, hanem több kőolajat termel tavalyhoz képest. Alekszandr Novak szerint az orosz olajtermelés az idén 533 millió tonnára nő a tavalyi 526,3 millió tonnáról. A kormány az idén eddig 525 millió tonnás olajtermeléssel számolt. Az olaj kulcsfontosságú az orosz gazdaságban, Az országot súlyosan érintette az olajár esése, az energiahordozó ára alig több mint egy év alatt 60 százalékkal zuhant, és hétfőn már csak 42 dollár körül jegyezték a globális referenciaminőség, a Brent hordóját.
Legalább három olajszállítmány érkezett, illetve érkezik Irak kurdisztáni régiójából balti-tengeri kikötőkbe november végéig piaci források közlése szerint. Kurdisztán a héten számolt be először az iraki kormányt megkerülve folytatott olajexportjának részleteiről, és egyebek mellett közölte, hogy tíz különböző országba szállít olajat. A konkrét célállomásokat azonban nem nevezték meg, mivel az iraki állami olajcég (Somo) továbbra is a vevők feljelentésével fenyegetőzik. A Reuters hírügynökség korábban arról számolt be, hogy Magyarországra és Izraelbe is áramlott kurd olaj. Piaci források beszámolói szerint október végén a lengyelországi Gdansk kikötőjébe érkezett kurd olaj, novemberben pedig még egy szállítmányt várnak. Tíz napja a PKN Orlen lengyel olajipari vállalat 100 ezer tonna, Kirkukból származó nyersolajat rakodott be egy tankhajóba a törökországi Ceyhan kikötőjében. A szállítmányt a PKN Orlen litván finomítójába viszik, és úgy tudni, hogy a tanker november 22-én fut be a litvániai Butinge kiktőjébe.
Csak napok teltek el azóta, hogy a dán energiaszolgáltató, a Dong bejelentette, szeretné megépíteni a világ legnagyobb tengeri szélfarmját az angol partoknál, máris újabb mérföldkőről érkezeett hír Skóciából. A skót kormány megerősítette, egy másik skandináv cég, a norvég Statoil is építhet úszó szélfarmot a brit vizeken. A park öt 6 MW-os turbinával üzemelne Peterhead partjainál felülmúlva a jelenlegi rekordtartó japán 7MW-os, magányos turbinát. A hivatalos becslések szerint a farm 135 GWh elektromosságot termelne évente, mely 19 900 háztartás ellátásához elegendő. Míg a hagyományos turbinákat a tengerfenéken rögzítik, addig a Hywind turbinái ballaszttal ellátott acélhengereken állnak majd, melyeket horgonyok tartanak a helyükön.
Manapság az akkumulátor-kutatás az egyik legfelkapottabb tudományos téma, ami nem csoda: egyre több elektromos eszközt használunk, és ezekhez pillanatnyilag érzékeny és drága Li-ion akkumulátorokat használunk. Márpedig a lítium labilis, kevés van belőle, és épp ezért drága. A legnagyobb akadálya az elektromos autók elterjedésének pedig épp az akkumulátorok magas ára. A svájci EMPA – egy állami finanszírozású anyagtudományi laboratórium Zürichben – azonban kidolgozott egy új akkumulátort, amely durván a lítium-akkumulátorok árának 15-öd részébe kerül, mivel gyakori, és ezért igen olcsó anyagokból áll. Az akkumulátor magnézium, és pirit – azaz kristályos vas-szulfid – elektródákat használ, a két pólus közt pedig nátrium és magnézium ionokat tartalmazó elektrolit teremt kapcsolatot. A kutatók szerint a szerkezet laboratóriumi körülmények közt jól működik, és tényleg filléres – a kérdés már csak az, hogy eljutnak-e a hétköznapi körülmények közt használható, és ipari mennyiségben gyártható változatig, és ha igen, mikor.
A szigorodó szabályozás miatt egy olyan háború közeleg, amivel csak nyerhet az emberiség - véli a.portfolio.hu cikke. Az elektromos hajtás hívei csapnak majd össze azokkal az autógyártókkal, amelyek a hidrogénhajtásban látják a jövőt. Az egyik oldal árammal, míg a másik oldal hidrogénnel hajtaná meg az elektromotort. A tét hatalmas, a győztes technológiát támogató gyártók és országok akár évtizedekre is vezető szerephez juthatnak. Egyelőre az elektromos autóknak áll a zászló, de az ivóvízkészletek rohamos csökkenése megfordíthatja a küzdelem menetét. Egy biztos, bármelyik megoldás is kerekedik végül felül, egy élhetőbb világot nyerünk vele.
A Siemens megrendelést kapott 12 közvetlen hajtású szélturbina leszállítására, telepítésére és üzembe helyezésére a franciaországi Les Gourlous szélerőmű telepen - közölte a cég honlapja. A Champagne-Ardennes tartományban található szélerőmű telep SWT-3.2-113 típusú turbináinak összkapacitása 38,4 megawatt (MW) lesz, és mintegy 35.000 háztartást fognak ellátni zöld (környezetbarát) energiával. A cég hosszú távú szolgáltatást nyújt az új projekthez egy 20 éves szervizelési és karbantartási megállapodás keretében. Az utolsó 12 hónap során a Siemens már 127 MW szélenergia kapacitást telepített Franciaországban, az új projekt esetében az üzembe helyezés pedig 2016 novemberére van ütemezve. A cég helyi szállítókkal fog együttműködni a helyszíni építési munkák során. A projekt gazda az Austrian W.E.B. Windenergie AG, amely Európában és Észak-Amerikában üzemeltet szélerőmű telepeket. A W.E.B. Windenergie AG a Les Gourlous projekttel bővíti portfólióját, amely 20 éves történetének legnagyobb szélerőmű telepe lesz.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)