Heti hírvilág (2015. november 2 – 8.)
Belgrádban ért véget a Paks II. projekt környezetvédelmi eljárásának nemzetközi szakasza, a beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció-sorozaton a leggyakrabban az atomreaktorok biztonságáról, a Duna érintettségéről, illetve az energiaellátás jövőjéről érdeklődtek a külföldi résztvevők – jelezte a Paks-Press. Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa a belgrádi fórumon elmondta, hogy Magyarország a harmadik, leginkább energiaimportnak kitett ország az Európai Unióban a villamosenergia-ellátás arányait tekintve. - Ez azt jelenti, hogy az EU tagjai közül 25 ország kevesebb energiaimportra szorul, mint Magyarország, sőt az országok fele exportálja az energiát - magyarázta Aszódi Attila. Mivel Magyarországon a kilencvenes évek végétől kezdve elsősorban gáztüzelésű erőművek épültek, amelyek most nehezen tudnak a villamosenergia-piacon talpon maradni, ezért jelenleg olcsóbb ukrán, cseh és lengyel szénerőművekből villamos energiát importálni, mint idehaza előállítani. Ez azonban nem lesz hosszú távon fenntartható, az uniós szén-dioxid-kvóták árának növelése miatt jelentős drágulásra lehet számítani - fejtette ki Aszódi Attila.
A Nukleáris Energetika és Ipar Veteránjainak Nemzetközi Szövetsége Magyarországon tartotta ülését - tudósitott a Paksi Hirnök. A 11 ország veterán nukleáris szakembereit tömörítő szövetség tagjai ellátogattak a Paksi Atomerőműbe is, ahol fogadta őket Hamvas István vezérigazgató. A program a látogatóközpont megtekintésével folytatódott, ami után a vendégek az üzemi területen is tájékozódtak a paksi blokkokról, majd az Atomenergetikai Múzeumot is megtekintették.
Szeptember közepén indított vizsgálatot az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága Paks 2 finanszírozásáról. Ez egy előzetes vizsgálat, vagyis azt állapítják meg, hogy indítsanak-e eljárást Magyarország ellen, követeljék-e a konstrukció átalakítását, vagy ne. Úgy értesült a 444.hu, hogy az a valószínűbb, hogy a bizottság nem köt bele a szerződésbe. A vizsgálat csak november 23-án fejeződik be, pontosabban akkor jár le a hivatalos határidő. Addig még változhat a helyzet, de egyelőre úgy tűnik, hogy a bizottság nem győződött meg arról, hogy tiltott állami támogatással épülne meg a két új blokk. Információik szerint a vizsgálat eddigi szakaszában felmerültek erős szakmai érvek a beruházás megtámadása ellen és mellett is, és ilyen bizonytalan helyzetben a politikai szempontok jobban számítanak. Egy ekkora beruházás megtámadása érintené az EU-orosz viszonyt is. A bizottság arra számít, ha megtámadják a szerződést, akkor a magyar kormány az EU bíróságához fordul, és ezt csak akkor vállalják, ha nagyon magabiztosak a győzelemben.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Előzetes Biztonsági Tájékozatót (EBT) nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz – közölte az OAH. A közel 10000 oldalas dokumentáció feldolgozását az OAH szakemberei egy 11 hónapos munkaprogram keretében megkezdték. Az EBT benyújtásának és értékelésének jogszabályi alapját az atomenergiáról szóló törvény biztosítja. Ennek értelmében a nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese Előzetes Biztonsági Tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről.
Sem áramhiány, sem jelentős áramár-emelkedés nem várható a szakértők szerint Európában azokban az években, amikor a paksi atomerőmű új blokkjait üzembe helyezik. Így az új egységeknek 2025-től és 2026-tól jelentős árversenyre kell felkészülniük az akkorra drámaian átalakuló piacon – írta a vg.hu. mint jelezték, a földrész áramkereslete a legtöbb várakozás szerint évente legfeljebb egy százalékkal bővül. Az európai rendszerirányítók szövetsége, az ENTSOE évi 0,8 százalékkal kalkulál 2025-ig, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyik forgatókönyve évi 0,5, a másik évi 0,3 százalékkal. „Míg korábban a GDP egyszázalékos bővülése körülbelül félszázalékos villamosenergiaigény-növekedést hozott, ma már ennél lényegesen kisebbet, így évente egy százalék alatti fogyasztásnövekedéssel kalkulálhatunk” – fejtette ki Mezősi András, a REKK kutatója. Szerinte e növekmény bőven kielégíthető az EU túlépített erőmű-kapacitásaival, figyelembe véve a leállítandó létesítmények pótlását is. A földrész ma tele van 10-15 százalékos kihasználtságú gázüzemű erőművekkel, ezeknek a többségét ebben az évtizedben adták át.
Környezetvédők és „zöld”-újságírók lelkesen támogatják a megújuló energiás befektetéseket, és örülnek az elért eredményeknek. Büszkén mondják, rengeteg új szél- és napenergia-egység épült ennyi és ennyi megawatt (MW) kapacitással, és kézenfekvőnek tartják a kiépült kapacitások árát összevetni a nukleáris kapacitások költségeivel – fejtegette a nol.hu. De felmerül a kérdés: nekünk, fogyasztóknak tényleg a kapacitás a fontos? A válasz nem, nekünk villamos energiára, köznyelven áramra, megawattórára (MWh-ra) van szükségünk, mert az működteti a háztartási gépeinket, és azzal világítunk a lakásban, a hivatalban, de az Audi- vagy Mercedes-gyár is villamos energia segítségével termel nem kevés magyar GDP-t. A kapacitás, a MW csak egy áramtermelő lehetőség, de technológiánként jelentős mértékben eltérő mennyiségű villamos energiát lehet termelni. Hogy mennyit, azt mutatja az ún. kapacitásérték, mely megadja, hogy egy év alatt pl. 1000 MW kapacitással hány MWh villamos energiát lehet termelni. A Paksi Atomerőmű az év, azaz a 8760 óra 92 százalékában termel. A szélenergia ezzel szemben csak 15 százalékban, 1300 órában termel, a nominális kapacitásra vetítve, német statisztika alapján. Ennél is rosszabb a helyzet a napenergiánál, mely kb. csak 10 százalékot termel. Azaz 1000 MW nukleáris kapacitás hatszor annyi energiát termel, mint egy azonos kapacitású szélturbinafarm.
Tényleg a paksi pénzből csökkentenék a rezsit – állítja az index.hu. Nem állna le a kormány az energiapiaci terjeszkedéssel, erősített rá újra az Index által korábban ismertetett kormányzati elképzelésekre Németh Lászlóné, a miniszterelnökség államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2015 konferenciáján. A konferencián az államtitkár hosszan beszélt arról, hogy a kormány eddig milyen lépéseket tett az energiapiacon, a Mol részvények visszavásárlásától a Paks II beruházáson át a nemzeti közmű felállításáig és a Főgáz-csoport teljes állami tulajdonba kerüléséig. Ezzel a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének első szakasza lezárult, a Miniszterelnökség pedig két lehetséges utat lát most maga előtt: a kormány vagy abbahagyja a földgáz, az áram és a távhőszektorban elkezdett építkezést és inkább a rendszer tökéletesítésére koncentrál, vagy nem hagyja abba, vagyis tovább bővítik a nemzeti közműszolgáltatást, vagyis újabb energiacégeket venne meg.
Szpáhikultúra – így jellemzi Felsmann Balázs korábbi energetikai szakállamtitkár, hogy egy miniszterelnökségi belső anyag szerint a kormány megcsapolná a Paksi Atomerőmű központi nukleáris pénzügyi alapját, ami a majdani a bontási munkálatok fedezetéül szolgál. A Felsmann Balázzsal készült interjú itt elolvasható .
Jávor Benedek EP-képviselő közleményben fordult Lázár Jánoshoz, mert az iratbetekintései során kiderült, a kormány lerövidítette a Paks 2-es beruházás megvalósítási szerződései közül az egyik titkosításának határidejét. A tervezéssel, építéssel kapcsolatos EPC-szerződés titkosítását 2044-ről 2025-ig csökkentette le, "minősítése július 21-i hatállyal Titkos-ról Korlátozott terjesztésű-re enyhült." Jávor arra vár választ a kormánytól, hogy az egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a titkosítás módosításáról? "Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát? Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését?"
Újabb horribilis költségekre derült fény Paks kapcsán annak nyomán, hogy a kormány nem fizet be tovább pénzt a jelenlegi blokkok leszerelésére gyűjtő alapba. Közben véglegessé vált, hogy Orbánék nem adnak uniós pénzt a lakossági energia-takarékosságra – írta a 168ora.hu. Ha az Orbán-kormánynak pénzre van szüksége, kész unortodox módszerekkel megszerezni azt. A csaknem kéttucatnyi új adónem bevezetése még hagyományos megoldásnak tekinthető ugyan, bár mennyiségileg és minőségileg egyaránt kreatív újításokat tartalmaz. Merőben szokatlan dolog viszont, ha egy kormány súlyos válsághelyzet nélkül a hosszútávra szóló tartalékokhoz nyúl azért, hogy pillanatnyi céljaira használja fel azokat.
Uniós szabályokba is ütközhet, ha a nukleáris alapból finanszírozzák a rezsicsökkentést, derül ki a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) Indexnek küldött válaszából. A nonprofit állami céget azután kérdezték meg, miután egy a Miniszterelnökségen készült vitaanyagból kiderült, a tárcánál komolyan fontolgatják, hogy a paksi nukleáris hulladék elszállítására, tárolására szánt pénzből inkább a lakossági áram árát csökkentenék 2017-ben. A hulladékokat kezelő cég közölte, az elkülönített állami pénzalap a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának, illetve az erőmű leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosítja.
Az EU keleti felében bukdácsol az atomerőmű-építés, Magyarország mégis befektetne a szlovák pénznyelőbe. Az oroszok mindenütt a spájzban vannak, az Európai Bizottság figyel. Kelet-európai nukleáris körkép az EUrologuson. Mint jelzik, szovjet időkből örökölt torzók, nyugati és orosz vetélkedés, botrányok, elakadó és újraindított munkálatok, semmibe vett népszavazási eredmények, megugró költségek. Ezt látjuk, ha végignézünk az elmúlt 15 év atomerőmű-beruházásain az EU keleti felében. Jelenleg csak egy építkezés van folyamatban. Brüsszel engedné az elavult szovjet blokkok lecserélését, de nem feltételek nélkül.
Húszfős vietnámi delegációt fogadott az Országos Atomenergia Hivatalban Horváth Kristóf, az OAH főigazgató-helyettese. Az ázsiai országban új atomerőmű építését tervezik, az érintett minisztériumok szakértői közel négy hetet töltöttek hazánkban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének képzési programja alapján széles körű ismeretekre tehettek szert. A vendégeknek Horváth Kristóf főigazgató-helyettes bemutatta a hatóság szerepét és engedélyező tevékenységét, a biztonságnövelő intézkedések végrehajtásának jelenlegi állását, illetve az új blokkok engedélyezési folyamatát.
Franciaország folytatja a nukleáris energetikai együttműködést Oroszországgal – erősítette meg a nyugat-európai ország környezetvédelmi és energiaügyi minisztere – közölte az AtomenergiaInfo. Ségolene Royal moszkvai sajtókonferenciáján egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat már hosszú évekre nyúlik vissza. Szavait az elmúlt néhány hónap hírei is alátámasztják. A franciaországi központú multinacionális társaság, a Schneider Electric nemrég kezdett együttműködésbe a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó szentpétervári konstruktőrirodával, a Paksi Atomerőműbe ajánlott új reaktorblokkokat is tervező Atomprojekttel, míg az Areva francia atomenergetikai óriáskonszern reaktorok szervizelésével foglalkozó, oroszországi leányvállalat alapítására készül, hogy részt vehessen a Roszatom által kiírt tendereken. A francia-orosz atomegyüttműködés jó példája az is, hogy a belojarszki atomerőműben készülnek kipróbálni a tervezés alatt álló francia gyorsneutronos reaktorba, az ASTRID-ba szánt különleges fűtőanyagot.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo jelezte, hogy Indonéziában hamarosan, talán már az idei év végéig eldől, építenek-e atomerőműveket – közölte a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban a Nemzeti Atomenergia-ügynökség (BATAN) helyettes vezetője. Taryo Taswanda szavai szerint a nukleáris energetika fejlesztésről az államfő joga dönteni, de a szakemberek a maguk részéről megtették az ezzel kapcsolatos javaslataikat. Az atomerőmű-beruházás lehetséges helyszíneiként Szumátra déli részét, Kalimantan sziget keleti és nyugati vidékét, valamint a Batam szigetet említette. Egyszersmind arról is beszámolt, hogy a tervek iránt a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernen kívül Kína, az Egyesült Államok és Franciaország képviselői is érdeklődnek.
Orosz technológiával épül atomtechnológiai kutatóközpont Bolíviában – közölte az AtomenergiaInfo. A latin-amerikai ország elnöke, Evo Morales bejelentette, hogy a beruházás mintegy 300 millió dollárba kerül, négy évig tart, és a régió néhány más országa, így Argentína is részt vesz benne. Az atomkutató intézményben kísérleti nukleáris reaktor, sugárgyógyászati anyagok előállítását szolgáló ciklotron és egy gammasugárzást kibocsátó berendezés is helyet kap – tette hozzá. Szavai szerint a közeli hetekben orosz szakemberek érkeznek Bolíviába a részletek megvitatására, és az építkezés előkészületei már a jövő év elején megkezdődhetnek. Helyszínként a fővárossal, La Pazzal gyakorlatilag összenőtt települést, El Altót szemelték ki. Morales sürgette a helyi hatóságokat, hogy mielőbb jelöljenek ki telket a kutatóközpontnak, amely – mint hangoztatta – „sem a talajt, sem a vizeket, sem a levegőt nem mérgezi”.
A most épülő belorusz atomerőműben teljes egészében orosz gyártmányú lesz a technológiai folyamatokat vezérlő automatizált rendszer – jelentette be Szergej Harcsenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó méréstechnológiai kutatóintézet, a NIIISZ főosztályvezetője – számolt be az Atomenergiainfo. A Belaruszban készülőnek megfelelő AESZ-2006 típusú energiablokkok (a Novovoronyezsi és a Leningrád Atomerőmű 2. számú kiépítései) esetében eddig részben az Areva francia atomenergetikai óriásvállalat berendezésein valósult meg ez a reaktorok szabályozásához elengedhetetlen, több szintű műszaki rendszer. Most azonban az orosz nukleáris konszern vállalatai lassan befejezik egy olyan, versenyképes változat kidolgozását, amely kiválthatja a franciát. Olyan cégek vesznek részt a munkában, amelyek komoly tapasztalatot szereztek az ilyen fejlesztésekben, és ez lehetővé teszi, hogy a Belorusz Atomerőmű automatizált vezérlőrendszere a megfelelő minősségben és a megszabott határidőre elkészüljön – mondta Harcsenko.
Tíz év alatt ötven százalékra akarja emelni bevételeiben az export részesedését a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. Mint az AtomenergiaInfo idézte, Nyikolaj Szolomon, a cégcsoport pénzügyi igazgatója, egyben vezérigazgató-helyettese egy konferencián elmondta, hogy ez az arány ma 35 százalék körül van, de nagyban függ a valutaárfolyamoktól. A válság előtt 30 százalék volt, és ha 10-15 éven keresztül az eredetileg tervezettnél magasabb marad a dollárkurzus, akkor az 50 százalékot is meghaladhatja – tette hozzá. A Roszatom ott növeli a leginkább jelenlétét, ahol jelentősebb igény van az atomenergetikára. Ilyenek például a fejlődő országok, ahol – mint a szakember kifejtette – voltaképpen önálló, magas technológiájú gazdasági ágazatot teremtenek. Segítenek például a szakemberképzésben, a jogszabályi háttér kialakításában, nagy tudásigényű szakmákat honosítanak meg – magyarázta.
Az AtomenergiaInfo közölte azt az interjút, amely az Eho Moszkvi rádióadón hangzott el Alekszandr Merten, a Roszatom Nemzetközi Hálózat elnökével.
Mobil atomerőművek épülnek az orosz hadsereg számára 2020-ig – jelezte az AtomenergiaInfo. A parancsot a védelmi miniszter adta ki, és már folyik a tudományos-kutató munka – mondta a TASZSZ hírügynökségnek Jurij Konyusko, a terv megvalósítását koordináló, Innovációs Programok Gépészeti Társasága (IKIP) nevű cég vezérigazgatója. Szavai szerint az előzetes tervparamétereket az év végéig kell bemutatni a védelmi tárcának, aztán kiteljesedik a tudományos munka, amelynek végén, másfél-két év múlva el kell készülnie a műszaki tervdokumentációnak 2020-ra pedig üzembe kell helyezni a prototípust is. Ugyancsak ekkorra kell kialakítani a sorozatgyártás feltételeit. A műszaki jellemzőket nem hozták nyilvánosságra, de azt igen, hogy olyan, modulrendszerű berendezésről van szó, amelyet méretétől és teljesítményétől függően különböző kategóriájú teherautókra, sarkvidéki körülmények között pedig szántalpakra lehet szerelni – magyarázta Konyusko, aki szerint a legészakibb régiókban, a sarkvidéki szigetcsoportokon legalább harminc ilyen energiaforrásra lesz szükség.
A mohi atomerőmű befejezése 4 évet késik, és nemrég a gazdasági minisztérium újbóli mérsékelt késést jelzett előre. Bár a Pravda lap információi szerint léteznek bizonyos rizikófaktorok, hogy újra kitolódhat a befejezés időpontja, de valószínűleg már nem lesz csúszás, illetve ha igen, csak minimális mértékű. A tervek szerint hamarosan életre kel a harmadik blokk irányítóközpontja, és ha odaszállítják a tüzelőanyagot, egy év múlva elkezdődhet a blokk kereskedelmi jellegű működtetése. Legutóbb egy évvel ezelőtt határozták meg a munkálatok befejezésének tervezett időpontját, amikor a Szlovák Villamos Művek (SE) – melyben az olasz Enel társaságnak 66 %-os részesedése van – megkapta a költségvetés növeléséről szóló beleegyezést. Úgy tűnik, nem kell majd ismét kitolni a határidőt – írja internetes oldalán a Pravda napilap. A harmadik blokk jelenleg 90 %-ban készült el, elkezdődik az egyes rendszerek műszaki próbájának fázisa. A villamos művek azt ígérte, hogy 2016 novemberében elkészül a harmadik blokk, a negyedik blokkot pedig 2017 végéig fejezik be. A 2008-as eredeti tervek alapján a mohi atomerőmű befejezése 2,8 milliárd euróba kerülne. A szlovák kormány, amely 34 %-ban tulajdonosa a Szlovák Villamos Műveknek, tavaly év végén belegyezett a költségvetés 4,6 milliárd euróra történő felemelésébe.
A Veolia Energia Magyarország Zrt. tulajdonába került a százhalombattai fűtőmű október 30-án. - közölte a társaság. A Veolia Energia Magyarország július elején írt alá megállapodást a GDF Suez Energia Magyarországgal a városban működő fűtőművet üzemeltető Dunai Hőtermelő Kft. százszázalékos tulajdonrészének megvételéről. Az ügylet végrehajtását október közepén meghozott végzésében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jóváhagyta. A társaság most már ténylegesen átvette a százhalombattai fűtőmű üzemeltetését, ezzel újabb városban kapcsolódik be a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőenergia. A tájékoztatás szerint a mintegy másfél éve átadott, 25,2 megawatt névleges teljesítményű, korszerű fűtőmű összesen 4200 lakás hőenergia-szükségletét termeli meg a településen, de a tranzakció a lakossági távhőszolgáltatást csak közvetve érinti. A szolgáltatásért ugyanis a helyi, városi távhőszolgáltató társaság felel, és ez a társaság áll közvetlenül szerződésben a százhalombattai fűtőművet működtető Dunai Hőtermelő Kft.-vel, megvásárolva a távfűtés ellátásához szükséges hőmennyiséget.
Az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. vezérigazgatója szerint a magyarországi villamoshálózat európai szinten a legjobbak közé tartozik. Patay László az M1 aktuális csatornán hozzátette: a minőség az üzemzavarok átfutási idejében és az egy ügyfelet érintő üzemzavarpercek számában mérhető, és Magyarország mindkettő tekintetében nagyon jól áll. Emlékeztetett, hogy a magyarországi villamoshálózatot a negyvenes évek végétől szinte teljes mértékben az MVM OVIT Zrt. építette ki. Jelenleg nagyjából 200 ezer kilométernyi villamosvezeték fut az országban.
A sikeres próbaidőszak után az üzemszerű működés szakaszába lépett Pécs város zöld energiát termelő biogázerőműve. A biomű a pécsi Tettye Forrásház Zrt. által működtetett szennyvíztisztító telepen, a legkorszerűbb technológiával épült fel, hogy a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap és a régióból beszállított hulladékok lebontásával biogázt állítson elő. A környezetvédelmi, gazdasági és fenntarthatósági szempontból is kiemelt, összesen 2,1 milliárd forintos beruházással megvalósult létesítményben egy éve indult a próbaüzem. Az elmúlt hónapokban az erőmű bekapcsolódott a szennyvíztelep technológiájába. Ahogy arról az október 27-i projektzáró rendezvényen a szakemberek beszámoltak, a tesztüzem során 138 500 saját és 2510 tonna beszállított szennyvíziszapot dolgoztak fel az üzemben. Az erőmű a régió 16 szennyvíztelepéről is fogad szennyvíziszapot – ezzel komoly környezetterhelés alól mentesítve a régiót –, és itt ártalmatlanítják a helyi közétkeztetés konyháinak hulladékát is.
Az MVMP kizárólag olcsóbb gázhoz jutott Nyugat-Európában 2011 és 2014. között, mint amennyiért a METI-től vásárolt, mégsem az előbbi tételeket, hanem a METI gázát segítette a magyar piacra a korábban sokak által egyébként támadott szállítási konstrukcióval – jelezte a vg.hu. Kiderült, honnan vásárolta annak a mintegy egymilliárd köbméter földgáznak a nagy részét az MVM Partner (MVMP) 2011 és 2014. között, amennyivel a korábban nyilvánosságra hozott beszerzéseinél többet adott el az érintett időszakban, de amiről a nyárig az ezt előíró bírósági ítélet ellenére sem adott ki adatokat. A hiányzó szerződéseket az MVMP és partnere, a MET csoport gázügyleteit firtató, Tóth Bertalan szocialista képviselő kérte ki, és kapta meg. Érdeklődését az keltette fel, hogy tavaly valaki (üzleti titkokat is sértve) közzétette az interneten a két társaság gázszerződéseit. Ezekből - a szerződéseket értékelők szerint - az derül ki, hogy az állami és a magánkézben lévő társaság együttműködése miatt az államot kár érte, mert az MVMP árelőnyről mondott le partnere javára, így az üzlet nyereségének meghatározó része nem nála, hanem a MET-nél csapódott le. (A MET ezt cáfolta, és állitólag, bizonyos üzletei elvesztése miatt be is perelte Tóth Bertalant.)
Egy rövidesen nyilvánosságra kerülő európai bizottsági jelentés Magyarországot is azon uniós tagállamok egyikének nevezi, ahol nem biztos a megújuló energiaforrások 2020-as részarányára vonatkozó nemzeti cél (14,65%) elérése. Az Energia Unió végrehajtásáról szóló közlemény szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a tagállamoknak mindössze az egyharmada rendelkezik a 2020 utáni időszakra vonatkozó átfogó energia- és klímastratégiával - mutat rá a BruxInfo a birtokába jutott anyag alapján. A 2016-os esztendő kulcsfontosságúnak ígérkezik az Energia Unió megvalósítására vonatkozó terv kivitelezésében - hívja fel a figyelmet a projekt állásáról áttekintést adó közleményének tervezetében az Európai Bizottság. A lap birtokába került szövegtervezet - amelyet novemberben készül jóváhagyni a biztosi testület - áttekintést ad az előrehaladásról az energia uniós projektnek mind az öt dimenziójában és módosítja, több pontban pedig konkretizálja az energia uniós kezdeményezés megvalósításának menetrendjét, beleértve a legfontosabb jogszabályi javaslatok időzítését is.
Novemberben induló nagyszabású kampányával az E.ON azt kívánja hirdetni, hogy az energiacég az átalakuló világban rugalmas és innovatív, az ügyféligényekre nyitott vállalat lett. A kampány szlogenje a „Mindenki energiája számít” lett, ezzel azt üzeni, hogy a világ és az energetika változásának már a fogyasztók is aktív részesei. Az energia felhasználásával kapcsolatos döntéseink ma már nem lehetnek semlegesek, azok hatással vannak a minket körülvevő szűkebb és tágabb környezetünkre is. Egy fenntartható világban mindenki pozitív hozzáállására, közös energiájára szükség van.
Budapest a második legolcsóbb uniós főváros volt a lakossági földgázárak szempontjából októberben, csak Bukarest előzte meg - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb nemzetközi energiaár-összehasonlításából. A hivatal elemzése 28 európai uniós főváros és Belgrád földgáz- és villamosenergia-árait hasonlítja össze, a felmérést 2013 júliusa óta készíti el a MEKH. Budapesten a múlt hónapban 3,32 eurócent volt egy kilowattóra földgáz, Varsóban, Zágrábban, vagy Pozsonyban ennek több mint másfélszerese, Ljubljanában több mint kétszerese. A legdrágább Stockholm volt, ahol 20,57 eurócentbe került egy kilowattóra földgáz októberben.
Befejeződött Dunaújvárosban a kórház energiahatékonysági korszerűsítése. A beruházás mintegy 209 millió forint európai uniós támogatás segítségével valósult meg. A fejlesztés során az intézmény épületeinek tetején korszerű napelemes rendszer került telepítésre, ami jelentős energiaköltség megtakarítást jelent a kórház számára - közölte az intézmény. A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház - Rendelőintézet jelentős mennyiségű elektromos energiát használ, ami nagy anyagi teherrel jár a kórház számára. Az elektromos energia igény részben megújuló forrásból történő fedezésére sikeresen megvalósult a tetőfelületi telepítésű napelemes rendszer kiépítése. A 23%-os villamos energia és ezzel együtt éves szinten mintegy 13 millió forintos megtakarítást eredményező beruházás 100%-os vissza nem térítendő támogatás segítségével valósult meg.
Az etanol fontos szerepet játszik az energiaforrások diverzifikálásában - hívta fel a figyelmet Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, Budapesten a 18. nemzetközi Etanol és Bioüzemanyag Konferencián. Kiemelte: Magyarország méretéhez képest jelentős mennyiségű etanolt állít elő, az európai össztermelés 14 százalékát. Hozzátette, hogy a bioetanol és bioüzemanyagok előállítása a hazai össztermék (GDP) 0,7-0,8 százalékát adja. Az Európában előállított etanol a fosszilis üzemanyagokhoz képest 61 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát a levegőbe, jelentősen hozzájárulva ezzel az Európai Unió által kitűzött fenntartható fejlődési célok eléréséhez - emelte ki az államtitkár.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vagyonkezelésében lévő épületek energetikai korszerűsítése valósul meg a Környezet és Energia Operatív Program részeként, a Széchenyi 2020 program keretében, a KEOP-2015-5.7.0 „Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése” című konstrukció részeként 150 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével. A beruházás eredményeként megvalósul az Országos Tisztifőorvosi Hivatal „C” és „D” épületeinek homlokzati hőszigetelése és nyílászárócseréje, mellyel hatékonyabbá válik az épületek üzemeltetése és csökkenthető a felesleges energiafelhasználás.
A Környezet és Energia Operatív Programmal (KEOP) 14 büntetés-végrehajtási intézet 21 sikeres pályázatával összesen közel 2.7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Büntetés-végrehajtási Szervezet. A program célja a hagyományos energiahordozók csökkentése, a sikeres pályázatok a szervezet energiaszámláiban évente körülbelül 110 millió forint megtakarítást eredményeznek. A magyar börtönök többsége a 19. század végén épült, ennek megfelelően az épületek energetikai szempontból is meglehetősen elavultnak számítanak. A KEOP program támogatását a hőtermelő rendszerek korszerűsítésére, kazáncserére, az épületek utólagos hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére, valamint a megújuló energiaforrások, nap- és geotermikus energia hasznosítására fordítja a büntetés-végrehajtás, előtérbe helyezve a környezettudatos energiagazdálkodást.
Az EDF DÉMÁSZ csaknem egy milliárd forintos beruházást valósít meg Kecskemét és térsége biztonságos és minőségi villamos energia ellátásáért. A Szultán utcai alállomás és a Kecskemét-Dél alállomás kapacitásbővítését jelentő munkák október végén megkezdődtek. A két alállomás között új földkábeleket helyeznek el, emiatt forgalomkorlátozásra és útlezárásra kell számítani.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban (PRHK) depóniagáz hasznosítására gázhasznosító rendszer épült. A korszerű hulladéklerakó biztosítja, hogy a fővárosban és a környező településeken keletkező hulladékot a környezet minimális terhelése mellett, biztonságosan lehessen deponálni (elhelyezni hulladéklerakóra). A korábban megtelt és lezárt Pusztazámori I. depónián keletkező biogáz hasznosítására, hasznosító rendszer kiépítése vált szükségessé. A fejlesztés célja a lerakott hulladék lebomlása során keletkező depóniagáz energetikai hasznosítása. Mindezt egy 2 MW teljesítményű gázmotor teszi lehetővé. A megtermelt villamos energia egy része a telephely teljes áramellátását biztosítja, a túlnyomó többségét az országos villamos-energia hálózatba kerül.
Az előkelő 7. helyen, 43 óra 4 perces idővel ért célba a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának csapata által épített napelemes autó a világ legnagyobb napelemes jármű versenyén, a Bridgestone World Solar Challenge-en Ausztráliában. A 2015-ben rajthoz álló 46 csapatnak több mint 3000 kilométert kellett megtennie saját fejlesztésű, kizárólag napelemmel hajtott járművekkel. A magyar csapat sikere azért is kiemelkedő, mert most először vettek részt az embert és járművet próbáló megmérettetésen. Első helyen a holland Nuon Solar Team csapata teljesítette a távot 37 óra 56 perc alatt.
A múlt hónapban 45,572 millió tonna kőolajat bányásztak Oroszországban a szeptemberi 43,961 millió tonna után. Oroszország ezzel a világ legnagyobb olajtermelője lett, megelőzve Szaúd-Arábiát, amely világvezető ugyan olajexportban, de a termelése októberben alacsonyabb, átlagosan napi 10,1 millió hordó volt. Az orosz gazdaság jelentősen függ az olajbevételektől. A bevételcsökkenés magyarázza részben, hogy a szeptember végével záródott idei harmadik negyedévben a hazai össztermék 4,3 százalékkal zsugorodott. A második negyedévben 4,6 százalékkal, az első negyedévben 2,2 százalékkal csökkent. A Brent olajfajta ára 48,93 dolláron állt, jóval alacsonyabb volt az egy évvel korábbi 86 dollárnál. Az év elején a Brentet 55 dollár körül jegyezték.
Ausztria legnagyobb tartománya, Alsó-Ausztria 100 százalékban megújuló energiaforrásokból biztosítja áramellátását. Az energia 63 százalékát vízi erőművek, 26 százalékát szélenergia, kilenc százalékát biomassza, két százalékát napenergia biztosítja - jelentette be Erwin Pröll, a tartomány vezetője. Hozzátette, a tartomány teljes mértékben független a fosszilis energiahordozóktól. Hatalmas beruházásokat végeztünk az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások kiszélesítésére. 2002 óta 2,8 milliárd eurót (840 milliárd forint) fektettünk be ökoenergia-fejlesztésbe a Dunán lévő vízi erőművektől kezdve a napenergiáig" - közölte Pröll.
Oroszország 6,1 százalékkal, tonnánként 97,1 dollárra emelte a kivitelre szánt kőolaj vámját vasárnap az egy hónappal korábbi 91,5 dollárról a kőolaj drágulása miatt - közölte honlapján az Interfax orosz hírügynökség. Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül az olaj exportvámját, amelyet az Urals típusú orosz nyersolaj világpiaci árának havi alakulásából kiindulva egy meghatározott képlet alapján állapít meg. Az október 15-én záródott egy hónapban az Urals hordónkénti átlagára 47,18 dollár volt. Egy hónappal korábban még 45,32 dollárt kellett fizetni egy hordó olajért. Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, a költségvetés jelentős bevételre tesz szert a nyersolaj exportjából.
Szemben azzal az általánosan elterjedt nézettel, hogy kifutóban vannak a Föld fosszilis energiahordozó forrásai, a brit BP olajipari konszern állítása szerint még 2050-ben is bőven lesz nyersolaj - idézi a német Die Welt a BP hétfőn nyilvánosságra hozott Technolgy Outlook tanulmányát – melyet az mfor.hu idézett. A dokumentum szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az ár is megfizethető lesz. Az olajipari konszern tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy 35 év múlva 455 milliárd tonna olaj-egyenérték áll majd az emberiség rendelkezésére, mintegy húszszorosa a 2050-re prognosztizált felhasználásnak. "Nem fognak kimerülni az energiaszükséglet fedezéséhez szükséges készletek" - szögezte le a tanulmány bevezetőjében Bob Dudley, a BP vezérigazgatója. "A meglévő és az új technológiáknak köszönhetően elegendő készletekkel rendelkezünk majd a világ elsődleges energiaszükségletének a fedezéséhez 2050-ig és azon túl" - mutatott rá.
Egyre nagyobb az ellentét a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai közt, miután egyes országok számára a jelenlegi alacsony olajárak jelentős pénzügyi problémákat okoznak, legalábbis ez derül ki a Reuters birtokába jutott anyagból. Az OPEC hosszú távú stratégiáját tartalmazó dokumentumban Irán, Algéria, Irak is kiegészítő javaslatokat tett, melyek elsősorban az olajár megtámasztását célzó lépésekre, célárra illetve egy minimum árra vonatkoznak, de javasolják az OPEC tagállamoknak a kvótarendszerhez történő visszatérést is. Az olaj árfolyama az elmúlt bő egy évben kevesebb mint a felére esett, miután részben az amerikai palaolaj-kitermelés felfutása, a kínai gazdaság lassulása jelentős túlkínálatot okozott a piacon. A helyzet csak súlyosbodott, amikor az OPEC tavaly év végi ülésén a piaci pozíciójának megvédése érdekében nem döntött a termelésének csökkentéséről, a döntésben egyébként a szervezet legmeghatározóbb országának, Szaúd-Arábiának igen jelentős szerepet volt.
Az Emirátusok-beli, 15 milliárd dollárral létrehozott Masdar vállalat érdeklődését az egyre növekvő számú kormányzati célok és befektetésösztönző intézkedések révén az észak-afrikai és közel-keleti piacok keltették fel. A szektor szempontjából a térség mintaországa Marokkó, ahol az évente 7 százalékkal emelkedő energiaigényt próbálják meg minél több megújuló energia-projekttel fedezni, példájukat pedig a csökkenő költségek miatt egyre több ország veszi át. A Masdar eddig befektetései révén már most is jelentős, mintegy 1.5 gigawattos portfólióval rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a világ legnagyobb szélfarmja, a 600 megawattos London Array-ben megszerzett 20 százalékos részesedés. A közel-keleti és észak-afrikai, úgynevezett MENA régió jelentőségére hívta fel a figyelmet az Egyesült Arab Emirátusok-beli Masdar vállalat vezérigazgatója.
9900 MW - ennyi napelemes kapacitást szerelt fel és kapcsol be a hálózatába Kína csak az idén. Ezzel tovább trappolnak a 150 GW-os céljuk felé, és most már hallani sem akarnak lassításról. A kínai nemzeti energiahivatal közleménye szerint az ázsiai országban az idei év első kilenc hónapjában az országos hálózatra beléptetett 9,9 GW új napelemes kapacitást. (A jobb érthetőség kedvéért íme egy viszonyítási szint: ez a 9,9 GW önmagában több, mint a teljes jelenlegi magyarországi villamoserőművi kapacitás – mely "csak" alig több, mint 8930 MW.) A kis híján 10 GW kapacitásból 8,32 GW kifejezetten napelemes erőmű (értsd: ipari méretű termelő), és a fotoelektromos rendszerek (PV) melyeket zömmel épületek tetejére telepített, tette ki a fennmaradó 1,58 gigawattot. (Újabb viszonyítási pont: a Paksi Atomerőmű névleges teljesítménye 2 GW.) A hír a Xinhuanet közölte azt követően, hogy a kínai energiahivatal bejelentette: az ország 2020-ban szeretné átlépni a 150 GW kapacitási szinten. Jelenleg már a 40 GW közelében járnak.
Csak napok teltek el azóta, hogy a dán energiaszolgáltató, a Dong bejelentette, szeretné megépíteni a világ legnagyobb tengeri szélfarmját az angol partoknál, máris újabb mérföldkőről jelent meg hír a megújuló energitermelésről Skóciában. A skót kormány megerősítette, egy másik skandináv cég, a norvég Statoil is építhet úszó szélfarmot a brit vizeken. A park öt 6MW-os turbinával üzemelne Peterhead partjainál felülmúlva a jelenlegi rekordtartó japán 7MW-os, magányos turbinát. A hivatalos becslések szerint a farm 135GWh elektromosságot termelne évente, mely 19 900 háztartás ellátásához elegendő. Míg a hagyományos turbinákat a tengerfenéken rögzítik, addig a Hywind turbinái ballaszttal ellátott acélhengereken állnak majd, melyeket horgonyok tartanak a helyükön. Ez megkönnyíti a turbinák felállítását mélyebb vizekben és csökkenti az energiaelőállítás költségeit. Az eljárást először Norvégiában használták 2009-ben, ám a Statoil elérkezettnek látja az időt, hogy anyaországán kívül is terjeszkedjen.
A Svédországot Dániával összekötő Öresund-hídról ismert Malmö városa érdekes okosotthon-programba kezdett. A gyanútlan járókelőnek fel sem tűnik, hogy a Höllbarheten névre keresztelt épületet egy rakás új technológiai megoldással látták el. Van rajta városi szélgenerátor, napelem, töltőállomások elektromos és gázüzemű autók számára. A napelemek biztosítják az áramot és a távhőt. A mosó- és a mosogatógép is a távhő melegvizét használja, ezzel is csökkennek az energiaköltségek.
Az okostelefonok, tabletek és egyéb kütyük között mostanság egyre több olyan példányt találhatunk, melyek már nemcsak hagyományos vezetékes módon, hanem akár vezeték használata nélkül is kényelmesen feltölthetők. A wireless töltés tehát szépen lassan terjedőben van, ezenkívül pedig a benne rejlő lehetőségek köre is egyre szélesedik, így nem csoda, hogy az iparág nagyágyúi is egyre komolyabb figyelmet szentelnek a témakörnek. Ezzel kapcsolatban a legfrissebb fejlemény, hogy a három nagy vezeték nélküli töltési technológia csoport közül kettő, az Alliance for Wireless Power (A4WP) és a Power Matters Alliance (PMA) most egyesítette erőit. A vadonatúj AirFuel Alliance legfontosabb célja, hogy a wireless töltési megoldásokat minden korábbinál szélesebb körben elterjessze.
Ukrajna novemberben a korábbinál 2,2 százalékkal olcsóbban, megawattóránként 930 hrivnyáért vásárol Oroszországtól áramot – írja az UNIAN hírügynökség az energetikai és kommunális szolgáltatások szabályozásáért felelős nemzeti bizottság közleményére hivatkozva. Egy hónap szünet után Ukrajna ismét importál villamos energiát Oroszországból. Ráadásul a korábbinál alacsonyabb áron, ugyanis az energetikai és kommunális szolgáltatások szabályozásáért felelős nemzeti bizottság csökkentette az Energorinok és az Ukrinterenergo szolgáltatók számára a villamos-energia vételárát. Ennek értelmében a vállalatok számára egy megawattórányi orosz villamos-energia 930 hrivnyába kerül majd, ez a szeptemberi árhoz viszonyítva 2,2 százalékkal kevesebb.
A Siemens hat gázturbina, négy gőzturbina és tíz generátor szállítására kapott megrendelést egy új, Katarban levő kombinált ciklusú energiafejlesztő létesítményhez, egy beépített tengervíz-sótalanító berendezéssel. A teljes komplexumot a Samsung C&T, a Siemens ügyfele építi konzorciumbeli partnerével, a Hitachi Zosen vállalattal együtt. A végfelhasználó az Umm al Houl projekttársaság, amely a Qatar Foundation (QF), Qatar Petroleum (QP), Qatar Water and Electricity Company (QWEC), Mitsubishi Corporation (MC) és Tokyo Electric Power Company (Tepco) részvételével kialakított konzorcium. Az erőmű 2,5 gigawatt teljes villamos teljesítménnyel és a naponta előállítható maximum 136 millió angol gallon (618 millió liter) ivóvízzel az ország telepített energiatermelési kapacitásának majdnem egynegyedét fogja szolgáltatni, így elegendő energiát és vízellátást fog biztosítani ahhoz, hogy kezelni lehessen az időszakos ingadozásokat és a jelentősebb eseményeket. Az első fázis üzembe helyezése 2017-re van ütemezve, míg a teljes komplexumot a tervek szerint 2018 közepén fogják átadni.
Nem szolgálná a nemzeti érdekeket a kanadai Alberta tartomány olajmezőitől a Mexikói-öbölnél található finomítókig húzódó Keystone XL kőolajvezeték megépítése – jelentette be pénteken Washingtonban Barack Obama amerikai elnök. Közölte, hogy döntéséről értesítette Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt. Hangsúlyozta, hogy a vezeték megépítése aláásná az Egyesült Államok vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az elnök indoklásában kijelentette, hogy a Keystone XL hosszú távon nem járulna hozzá az amerikai gazdasághoz, nem csökkentené tovább az üzemanyagárakat és nem növelné az egyre inkább a saját olaj kitermelésére, valamint a megújuló forrásokra egyre jobban támaszkodó Egyesült Államok energiabiztonságát. A projekt megvalósítását több mint hét évig mérlegelte az amerikai kormány. A Keystone XL megépítését a calgaryi székhelyű TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány arra hivatkozva halogatta, hogy alapos hatástanulmányok elkészítésére van szükség. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat emeltek a vezeték nebraskai szakasza ellen.
Rövidebb út az energiatároláshoz: egy új anyagnak csak fényre van szüksége ahhoz, hogy vízből kinyerje a sokoldalú energiahordozót, a hidrogént. A német kutatók által kifejlesztett polimer fotokatalizátor kémiailag robusztus, a hidrogéntermelés aránya molekuláris szinten szabályozható. A hidrogén a jövő ígéretes energiatárolója: a felesleges ökoárammal a víz hidrogénre és oxigénre bontható, ezek a gázok pedig hatékonyan tárolhatók. A környezetbarát módon előállított hidrogén járművek üzemanyagaként vagy üzemanyagcellák energiahordozójaként használható, miközben égéstermékként csak víz keletkezik. A technológia hátránya azonban a bizonyos mennyiségű veszteség az elektromos energia kémiai energiává történő átalakítása során.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)