Heti hírvilág (2015. október 26 – november 1.)
Az atomenergia melletti döntés a legjobb választás volt az ország életében – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, akit az erőmű gazdasági, társadalmi szerepéről és az elmúlt évek, valamint az előttük álló időszak legfontosabb feladatairól faggattak a Demokratában megjelent interjúban.
A nemzetközi környezetvédelmi eljáráshoz csatlakozott 11 ország közül Románia volt az egyetlen, amely nem egy, hanem három nyilvános fórumot kért – az október 14-i bukaresti egyeztetést megelőzően a magyar delegáció Nagyváradon és Temesváron is válaszolt a helyi nyilvánosság és a civil szervezetek kérdéseire – közölte Aszódi Attila kormánybiztos a blogján. A csaknem ötórás bukaresti közmeghallgatáson - amelyet a Műszaki Egyetem épületében tartottak - a román környezetvédelmi szervezetek aktivistái elsősorban az esetleges balesetek lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól, a radioaktív hulladék kezeléséről és a Duna vizének hőterheléséről érdeklődtek. Ezen a ponton még Archimédesz törvénye is szóba került – alapos, szakmai magyarázatot kaptak a résztvevők, hogyan viselkedik a hőcsóva a folyóban és miért a vízfelszínhez közel mozog a meleg víz (a melegebb víz sűrűsége kisebb, mint a hidegebb vízé, így a néhány fokkal melegebb vízre felhajtóerő hat).
A Paksi Atomerőmű 2. blokkja október 24-én 17 óra 11 perckor reaktorvédelmi működés miatt a hálózatról lekapcsolódott. A védelmi működést egy elektronikus alkatrész meghibásodása okozta. A biztonsági rendszerek megfelelően működtek, a blokk biztonsága mind a leállás alatt, mind azt követően biztosítva volt, környezeti kibocsátás nem történt. Az esemény a Nemzetközi Eseményskála szerint „skála alatti”, azaz „INES 0” minősítést kapott. A blokk leállását követően elvégezték a hibahely pontos behatárolását és a hibát felszámolták. Az ilyen esetekre előírt próbák és ellenőrzések elvégzése után, október 25-én, a délutáni órákban az országos hálózatra kapcsolták a blokk egyik generátorát. A 2. blokk felterhelése 100%-os teljesítményre október 26-án, 06 óra 10 perckor befejeződött. Jelenleg az erőmű mind a négy blokkja névleges teljesítményen üzemel – közölte az Országos Atomenergia Hivatal.
Nagy érdeklődés övezte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma által szervezett közönségtalálkozót. Az intézmény aulája megtelt Szabó Benjamin és Neukum Zoltán érkezésének hírére. A két szakember fontos szerepet játszott, s mivel az akkori döntések hátterét is ismerte, érdekes történeteket osztott meg a hallgatósággal. A programmal a Múzeumok Őszi Fesztiváljához csatlakozott az Atomenergetikai Múzeum, egyben tisztelgett a vállalatalapítás és az alapkőletétel negyvenedik évfordulója előtt. Szabó Benjamin, aki kormánybiztos volt az atomerőmű építés idején beszélt arról, hogy a magyar szakemberek – megyei nyomásra – Bogyiszlón szerették volna megépíteni az atomerőművet. Az orosz szakemberek azonban településfejlesztési szempontokat nem, csak szakmai érveket vettek figyelembe, s ők tették le voksukat Paks mellett. Az építőkön kívül nagyon kevesen mérték fel, hogy micsoda nagy jelentősége van az atomerőmű létesítésének.
Habár a munkavédelem elsősorban a munkáltató felelőssége a paksi atomerőmű dolgozói is fontosnak tartják, hogy fejlődjenek ezen a téren, ezért rendez a munkavédelmi bizottság rendszeresen munkavédelmi napot. Az Együtt az egészségért és munkabiztonságért címet viselő program kiállítói olyan eszközöket mutattak be, amelyek fontosak a munka biztonság szempontjából, az előadások pedig a témához fűződő hasznos információkat tartalmaztak. Szabó Béla, az erőmű munkavédelmi bizottságának elnöke aláhúzta, reméli, hogy kollégáik nemcsak a munkájuk, hanem otthoni tevékenységük során is hasznosítják a látottakat, hallottakat. Az erőmű vezetése célul tűzte a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztését. Mindenki számára fontos, hogy magáévá tegye, alkalmazza az ehhez szükséges tudnivalókat, ezért kollégáinkat ösztönözzük, hogy vegyenek részt a programon, amelyre az üzem területén dolgozó beszállítók képviselőit is hívtuk – hangsúlyozta.
Az index.hu
megszerezte a Minisztérium belső anyagát, amelyből kiderül, a rezsicsökkentést azokból
a milliárdokból szeretnék fenntartani, amelyet a paksi blokkok leszerelésére tettek
volna félre Mint írták, a paksi atomerőmű befizet évente 20 milliárdot egy pénzügyi
alapba, a pénzt 1998 óta gyűjtik, többek közt arra, hogy ha majd lejár az erőmű
üzemideje, legyen miből leszerelni és elvinni a nukleáris hulladékot, egy miniszterelnökségi
vitaanyag szerint, amely Paks befizetéseinek leállítását javasolja, a pénzt rezsicsökkentésre
fordítanák 2017-ben, meg arra, hogy kicsit felhizlalják az utóbbi években koplalásra
fogott energiacégeket, amelyek addigra már szinte mind államiak lesznek. 540 milliárd
forint – ez az az összeg, amit saját számításai szerint a paksi atomerőműnek még
be kellene fizetnie a következő évtizedekben a nukleáris pénzügyi alapba (KNPA).
Az alapot 1998-ban azért találták ki, hogy ne az unokáink zsebére menjen a radioaktív
hulladékok tárolásának, végleges elhelyezésének, illetve az egész erőmű leszerelésének
jövőbeli költsége. Hanem fizessük ki már most apránként mi, akik az erőműben termelt
áramot használjuk.
A z index.hu másnapi cikkében jelezte, hogy a Miniszterelnökségtől
megkérdezték, hogy elismerik-e, hogy szerepel a tervek között a nukleáris alap paksi
befizetéseinek leállítása, számolnak-e negatív következményekkel, tervezik-e, hogy
esetleg a költségvetés terhére tartják szinten az áram fogyasztói árát. És megkérdezték
azt is, hogy indokoltnak tartották-e Paks befizetéseinek eddigi mértékét. (A pénzt
ugye arra gyűjtik már 1998 óta, hogy legyen majd miből leszerelni az erőművet, kezelni
a nukleáris hulladékot, év végén 243 milliárd forint volt az alapban.) Megjött a
"válasz" a Miniszterelnökségtől, melyet változtatás nélkül közöltek.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Ruszatom Szerviz Rt. nevű cége és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. október 27-én keretszerződést kötött a négy paksi atomerőművi blokk működtetéséhez és korszerűsítéséhez szükséges berendezések és tartalékalkatrészek szállítására vonatkozóan – jelezte az AtomenergiaInfo. A megállapodást a paksi atomerőmű küldöttségének a novovoronyezsi atomerőműben tett látogatása alkalmából írta alá Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és Jevgenyij Szalkov, a Ruszatom Szerviz Rt. vezérigazgatója. A keretszerződés rögzíti a felek együttműködésének alapelveit, de a a szállítások konkrét feltételeit a keretmegállapodáshoz kapcsolódó kiegészítő szerződések tartalmazzák majd.
Heteken belül megkezdődhetnek Nagy-Britanniában a Hinkley Point C atomerőmű építési munkálatai, miután a projektben fővállalkozóként szereplő, francia állami többségű energetikai társaság, az EDF megállapodott kínai partnereivel a beruházás finanszírozásáról – számolt be az AtomenergiaInfo. Ennek értelmében az ázsiai ország cégei, élükön a China General Nuclear Power Corporaton (CGNPC) állami atomenergetikai óriásvállalattal, 6 milliárd fontot fektetnek a létesítménybe, amelynek költségeit – mint az EDF bejelentette – 24,5 milliárdról sikerült 18 milliárd fontra csökkenteni, igaz, ez még mindig kétmilliárddal több az eredetileg tervezettnél. Így a Hinkley Point C részvényeinek 33,5 százaléka kerül a kínaiak kezébe, 66,5 százalék pedig marad az EDF-nél. Ez utóbbi csomag egy részét értékesíteni akarja a francia cég, de legalább ötven százalékot mindenképpen megtart magának. A végleges szerződést néhány héten belül tervezi megkötni a két társaság, a brit és a kínai kormány viszont Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti, londoni útján már stratégiai befektetési megállapodást írt alá.
Beszállna a szélenergetikába az AEM-Tyehnologii – közölte szintén az Atomenergiainfo. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern gépgyártó divíziójához, az Atomenergomashoz tartozó cégcsoport a dél-oroszországi Volgodonszkban lévő gyártóhelyére, az Atommas vállalathoz telepítené ezt a termelést. Most stratégiai partnert keresünk, mert Oroszországban nincs ilyen technológia – jelentette ki Igor Kotov, az AEM-Tyehnologii vezérigazgatója, aki szerint az Atommas kapacitása lehetővé teszi, hogy ott legyen a szélenergetikai berendezések gyártásának fő helyszíne. Ez a jövő év faladata – hangoztatta.
Az orosz nukleáris ipar történetéről indított internetes portált az orosz állami atomenergetikai konszern. A Roszatom története című honlap a cégcsoporttal és létrejöttének 70. évfordulóját az idén ünneplő szovjet, illetve orosz atomágazattal kapcsolatos anyagokat kínál tanulmányozásra. Az AtomenergiaInfo szerint a cél az, hogy összegyűjtsenek, rendszerezzenek és a világhálón szabadon hozzáférhetővé tegyenek különböző dokumentumokat, kiadványokat (eddig csak szűk körben ismerteket is), amelyek az orosz atom, az orosz atomipar, az atomenergetika létrejöttéről, a szovjet nukleáris fegyver megalkotásáról szólnak. A Roszatom kommunikációs főosztályának kezdeményezésére indított portál az orosz atomipar történelméről szóló könyvek elektronikus tárát tartalmazza, és azt egyebek közt az ágazat veteránjainak visszaemlékezéseivel is kiegészíti. A honlapot az Elektronikus Roszatom című program első megvalósítási szakaszának keretében alakították ki.
Az atomenergia használatának megfontolását javasolja Ausztráliának a kormány leendő tudományos főtanácsadója, az AtomenergiaInfo híre szerint. A mérnökként, neurobiológusként és a nukleáris energia támogatójaként számon tartott Alan Finkel jövő év januárjától veszi át új tisztségét. A parlamentben elmondott beszédében azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, társadalmat és világot képzel el, amely nem használ szenet, kőolajat vagy gázt, és az áramtermelés nem jár károsanyag-kibocsátással. Ehhez azonban életképes alternatívák meghonosítására van szükség – mondta, és ezek közé sorolta az atomot is, igaz, hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakítása sokba kerül. Másik lehetőségként a nap- és szélenergiát is megemlítette, de szavai szerint ehhez megfelelő energiatárolási kapacitás kell.
Az atomrektorok az idő előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel romlanak el, a balesetek kockázata megnő. Ukrajnában jelenleg 15 atomreaktor üzemel, melyből 3 érte már el a tervezett üzemidejének végét. Idén további 2 rektornak jár le az eredeti üzemideje, az egyik a 2. blokk a Dél-ukrajnai erőműben, a másik az 1. blokk a Zaporizzsjai erőműben – jelezte az mtvsz.hu. Ilyen esetekre van egy nemzetközi egyezmény az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról (Espooi Egyezmény). Ezt pont azért hozták létre az aláíró államok - köztük Magyarország és Ukrajna is -, hogy a határon átterjedő hatású tevékenységekről szóló döntések előtt (mint például az atomreaktorok üzemidő hosszabbítása) ki lehessen kérni az érintettek, szomszéd országok, polgárok véleményét. A gond csak az, hogy Ukrajna habár aláírta az Egyezményt, nem tájékoztatja a szomszédjait, így Magyarországot sem. Ezért a Bankfigyelő Hálózat összefogásával ukrán, magyar, szlovák, román, bolgár, szlovén civil szervezetek közösen felhívással fordultak nemzeti kormányainkhoz: Használják ki az Espooi Egyezmény adta lehetőséget, és kérjenek információt Ukrajnától az üzemidő hosszabbításokról. Magyarország egyébként lefolytatta ezt a vizsgálatot mikor döntött a paksi reaktorok üzemidejének meghosszabbításáról.
Energiafelhasználást optimalizáló rendszert fejlesztett ki nagyfogyasztók részére a magyar Opticon Telekommunikációs Hálózati Szolgáltató Kft., amelyhez mintegy 350 millió forint uniós támogatást kapott - közölte a cég az MTI-vel. A társaság tájékoztatása szerint a Smart Metering Network technológia például egy egyetem - amely szemináriumi és előadótermeket, valamint laboratóriumot egyaránt üzemeltet - számára mutatja, hol, mekkora a fogyasztás, mikor érdemes egy tanórát a nagy- vagy a kiselőadóban meghirdetni. Ezzel egy több fogyasztási ponttal rendelkező intézmény energiafelhasználása testre szabható. A szeptember 30-án befejezett projekt eredményeként megvalósult rendszert elsősorban Magyarországon, nagyfogyasztók - intézmények, termelő vállalatok - részére értékesíti majd a cég, az ebből származó árbevétel-növekedés a fenntartási időszak első két teljes gazdálkodási évében elérheti a 3 százalékot.
A jelenlegi hazai igényekhez képest túl nagyok a föld alatti gáztároló-kapacitásaink, de ésszerűbb térségi tárolóközponttá nőni, mint kényszerpihenőn tartani egyes létesítményeket. Jó esélye van annak, hogy Magyarországon térségi gáztárolóközpont alakul ki, ami célja is a hazai energiastratégiának. A hasonló horvátországi és szerbiai kapacitások az ittenieknél jóval kisebbek, a romániaihoz nehéz hozzáférni, a hatalmas ukrajnai tárolókra pedig műszaki állapotuk miatt nem szerencsés hosszabb távon alapozni a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) elnök-vezérigazgatója szerint. A Világgazdaságnak adott interjújában Fritsch László elismerte, hogy az ország igényeihez képest együtt túl nagy a cége által ellenőrzött 4,2 milliárd köbméternyi és a MMBF 1,9 milliárd köbméternyi tárolókapacitása. Ám – mint mondta – cége a fenti térségi gázhubterven túl több más okból sem akarja egyik létesítménye működését sem szüneteltetni. Egyelőre ugyanis nem látni, hogy 2019 után valóban elkerüli-e Ukrajnát az orosz import, nem tudjuk, hogy a minket is érintő gázvezeték-építési tervekből mi valósul meg. Viszont biztosra vehető, hogy előbb-utóbb északi vagy déli irányból a mi régiónkig is eljut majd a cseppfolyósgáz-terminál által fogadott energiahordozó.
A Magyar Gáz Tranzitnak egyelőre nincs bevétele a gázszállításból, és bár a szabályozás így is hozzájuttatja némi pénzhez, hiteleinek egyelőre csak a kamatát tudja fizetni – tudósitott a vg.hu. Egyelőre senki nem akar gázt szállíttatni a július 1-jén átadott magyar–szlovák összekötő vezetéken, amely így bevételt sem termel, a 170 millió eurós beruházáshoz felvett hiteleket azonban fizetni kell. A 170 millióból az Európai Unió 30 millió eurót állt támogatás formájában, és 21 millió euró jutott a projekt szlovákiai tagjára, az Eustreamre. A magyarországi fél, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) 119 millió eurót teremtett elő, alapvetően hitelből. Az MGT-nek tavaly lényegében csak az az 1,3 milliárd forintja folyt be, amelyet az országos nagynyomású gázhálózatot üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt.-től kapott az interkonnektor hazai végpontjáért, azaz a vecsési csomópontért. Az FGSZ közlése szerint a csomópont eladása tervezett és szükségszerű lépés volt, a biztonságos gázszállítást szolgálta, és része volt a két társaság közötti műszaki és kereskedelmi felelősségmegosztásnak is.
A Népszava szerint önmagát ünnepli a kormány a rezsicsökkentés miatt, holott ezzel nemzetgazdasági szinten és így valójában az embereknek is kárt okoz. Ráadásul a valódi piacgazdaságokban arányaiban nagyobb mértékű volt az áram és a földgáz árának mérséklése, mint Magyarországon. A viszonylag alacsony energiaárak pazarlásra ösztönöznek és visszafogják az innovációt. Mint írták, jelenleg Magyarországon a második legolcsóbb a lakossági áram az uniós tagországok között. Ebben csak Bulgária előz meg minket. Az elmúlt 3 évben 20 százalékkal csökkent a lakossági áram ára és a földgázért is 24 százalékkal kevesebbet kell fizetnie a családoknak. Jóval olcsóbb lett a távfűtés is, igaz, évente tízmilliárdokkal kell megtámogatni a szolgáltatókat mert a rezsicsökkentés hatalmas léket vágott a gazdálkodásukban. Ráadásul a differenciálatlan árcsökkentés a sok energiát használó - lásd úszómedence, fűtött garázs - tehetősebb családokat támogatja. A kormányzati lépések nyomán a földgázszolgáltatók lakossági üzletága is veszteségessé vált, így nem utasították el az állam (át)vételi ajánlatát és megszabadultak az összességében több tízmilliárd forintos veszteséget "termelő" részlegektől.
Az MVM OVIT Zrt. a nagyvállalati szektorban Magyarországon elsőként tanúsíttatta az új ISO 9001:2015 szabvány szerint integrált irányítási rendszerét - jelent meg az MVM honlapján. A minősítést az EMT Első Magyar Tanúsító Zrt. végezte, amely a brit National Quality Assurance vezető nemzetközi tanúsító testület kizárólagos magyarországi képviselője. Az MVM OVIT hazánk energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körű fejlesztő, kivitelező és karbantartó társasága. Az energetikai piac számára nyújtott szolgáltatásaival a társaság közvetlenül befolyásolja az ellátásbiztonságot, tevékenysége stratégiai jelentőségű, ezért a cégnek a legszigorúbb minőségi követelményeknek kell megfelelnie.
Nincs olyan európai uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását, vagyis van uniós pénz a lakossági energetikai pályázatokra - közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az MTI-vel Walter Deffaa-ra, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetőjére hivatkozva. A MEHI azután kérte az Európai Bizottság álláspontját a témában, hogy október elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott, hogy lakossági energia-korszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energiakorszerűsítésre - mondta a tárcavezető.
A kormányzat állításával ellentétben az Európai Unió nem tiltja, hanem egyenesen elvárja, hogy a lakosság is kapjon vissza nem térítendő támogatást az épületek energiatakarékossági felújításához – írta az mno.hu. Sőt, az ehhez szükséges forrásokat már el is különítették a Brüsszel által jóváhagyott operatív programokban, így azokat újra engedélyeztetni kellene az unióval, ha a kabinet mégsem ad erre pénzt. Szakértők szerint a lakás-korszerűsítés jobb megoldás az energiahatékonyság növelésére, mint egy újabb rezsicsökkentés.
A több mint 210 millió forint EU-s támogatás segítségével megvalósult fejlesztésnek köszönhetően napelemes kiserőmű támogatja a jövőben a békéscsabai egészségügyi intézmény energia ellátását - tudatta a kórház közleménye. A Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet sikeresen pályázott épületeinek energetikai korszerűsítésére, így október végére elkészült a beruházás. Sikerrel zárult a próbaüzem és novembertől munkába állhatnak az épület tetején elhelyezett napelemek, annak érdekében, hogy a kórház a vásárolt villamos energia igényének egy részét megújuló napenergiából biztosíthassa. Az 1188 napelem modulból álló kiserőmű 277 261 kWh elektromos energiát termel évente, mely évi 6,95 millió forintos megtakarítást jelent majd az intézménynek, mely az éves villamos energia mintegy 9,50 %-át teszi ki.
Európai uniós támogatással, nettó 376 millió forintból napelemes kiserőmű épült a Csongrád megyei Mórahalmon. Évente 25 millióért termelhetnek áramot. Az önkormányzat közleménye szerint a homokháti kisváros külterületén egy 1,25 hektáros területen 1800 darab, déli irányba fordított, 30 fokban megdöntött monokristályos napelemet helyeztek el. A napelemblokkok 30 volt feszültségű egyenáramot szolgáltatnak, amelyet 15 inverter alakít át váltóárammá. A Szegedtől 25 kilométerre található területen az elmúlt 30 év átlaga alapján a napsütéses órák száma évente 2102, amiből a nyári félévre 1522 óra jut. A tervek szerint a kiserőmű évente 620 megawattóra áramot fog termelni, és ezt betáplálja az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. elektromos hálózatába.
Miközben a nap- és szélenergia gyorsan terjed a világ olyan országaiban, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt, például Afrikában, addig Magyarország e téren jelentős lemaradásban van -- közölte az NRGreporttal Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) gáz-, szén- és árampiaci részlegének vezetője. Magyarország azonban így is sikeresen teljesítheti szén-dioxid-kibocsátási célkitűzését, amiben szerepe lehet annak is, hogy viszonylag nyomott gazdasági növekedési pályán van az ország, ami az energiafogyasztást is befolyásolja - derül ki az interjúból.
Az egységes német-osztrák villamos energia piac felosztása jelentősen csökkenti az áramkimaradás kockázatát, és növelni fogja az üzleti lehetőségeket a Visegrádi csoport tagállamaiban. A döntés elfogadása a V4 országok közös fellépésének megkérdőjelezhetetlen sikere – egyebek között ezt a következtést vonták le a V4-ek energiaszabályozási hivatalainak képviselői Ostravában – számolt be a MEKH. A résztvevők értékelték a Szabályozók Tanácsának szavazását az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) egységes német-osztrák ajánlattételi övezetről hozott döntésével kapcsolatban.
Minden eddiginél jobban pörögnek az Egyesült Államokban a szélenergia-ipari beruházások, így az idén eddig másfél Paks II.-nyi kapacitást kötöttek a hálózatra, és az év végére átléphetik a jelenlegi magyar atomerőművi kapacitás 35-szörösét. És az iparági szövetségnél még mindig nem elégedettek! Az amerikai Szélenergia Szövetség (AWEA) közzétette az Egyesült Államok szélenergia-iparának harmadik negyedéves jelentését. Ebből kitűnik, hogy a július-szeptember időszakban, tehát 3 hónap alatt több mint 1600 MW új szélenergia-kapacitást kötöttek be a hálózatba, és hogy ezzel az idei évre számított a teljes kumulatív új kapacitás átlépte a tavalyi szint dupláját.
Az ENSZ főtitkárt támogató Climate Change Support Team jelentése szerint mára biztonságos befektetési lehetőséggé váltak a megújuló energiaforrás-projektek, amit jól mutat a 2014-ben a szektorba érkező összesen 278 milliárd dollárnyi tőke. A 2009-es eredményekhez képest 56 százalékkal jobb eredmények nagy részét ráadásul a fejlődő országok által bevonzott befektetések teszik ki: tavaly már 26 országban indult el 1 milliárd dollárnál nagyobb értékű megújuló energiaforrás-projekt, amelyek közül 11 fejlődő állam, míg az OECD országok csak a befektetések 30 százalékáért felelnek. A Climate Change Support Team „Trends in private sector clima finance” című jelentése szerint a nagymértékű fejődésnek köszönhetően mára kimondható, hogy a megújuló energiaforrások biztonságos befektetésnek számítanak. Mindezt az összesített adatok is alátámasztják: míg 2009-ben világszerte 178 milliárd dollár érkezett a megújuló energia szektorba, addig ez 2014-re már 278 milliárd dollárra emelkedett, ami 56 százalékos bővülést jelent. Ennek fényében kijelenthető, hogy megváltozni látszik a korábban kialakult kép és immár nem alacsony hozamú, kockázatos lehetőségként tekintenek a befektetők a megújuló energiaforrás-projektekre, ami nagyban elősegíti az olcsóbb finanszírozást és az ilyen típusú megoldások széleskörű terjedését. Ezt jól mutatja, hogy a tavalyi évben a fejlődő országok már lényegesen gyorsabban tudtak tőkét bevonzani a megújuló energiaforrás-projektjeikbe, mint a fejlett államok.
A Siemens új megoldást mutatott be a tengeri szélturbináknak az áramhálózathoz történő csatlakoztatására. Ez az egyenáramú technológia, melyet a németországi Bremerhavenben tartott Országos Tengeri Konferencián ismertettek, a parttól távol levő tengeri szélerőmű telepek költséghatékony és egyszerűbb hálózati összekötését teszi lehetővé. Az átviteli technológiát tartalmazó platform sokkal kisebb és kompaktabb, mint korábban. Eddig ezeket az erőműtelepeket nagyméretű, központi konverter platformokon keresztül kötötték össze az energiaátviteli hálózattal. A Siemens most továbbfejleszti az átviteli technológiát, lehetővé téve nagyszámú, sokkal kisebb platform kialakítását, így ezzel az új megoldással egy egyenáramú kábel a szélerőmű telep sok ilyen platformját szekvenciálisan összekapcsolhatja, majd ezeket egy szárazföldi transzformátor alállomáshoz csatlakoztathatja. Összességében ez a megoldás olcsóbb, ugyanakkor hatékonyabb is, mint a hagyományos platformok esetén alkalmazott módszer.
A világ nagyjából ötödének nincs megfelelő hozzáférése az áramhoz. Ezen próbál változtatni a Panasonic legújabb termékével. A japán cég egy olyan eszközt mutatott be, amely képes magába gyűjteni a napenergiát és áramforrásul szolgálhat elektromos eszközöknek. Ez eddig nem is hangzik eget rengető újdonságnak, láttunk már korábban is napelemes töltőket. A különbség, hogy ez igencsak hatékonyan és gyorsan csinálja. Saját fejlesztésű akkumulátorát használja a Panasonic. Azzal az energiával, amit nappal összegyűjt, éjjel képes LED-lámpákat, fűtőcsöveket vagy éppen tévéket ellátni árammal. Ezen kívül még három usb-csatlakozója is lesz, amellyel akár egyszerre három teljesen lemerült mobilt is fel tud tölteni. Az eszközt a fejlődő világ országainak szánják, főleg azokban a régiókban szeretnék értékesíteni, ahol nehezen jutnak áramhoz az emberek. Első közben Mianmarban, a Fülöp-szigeteken, Vietnamban, Indonéziában, Thaiföldön, Etiópiában és Tanzániában fogják árusítani. Novemberben kezdik meg az árusítást.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)