Heti hírvilág (2015. október 19 - 25.)
A Csengey Dénes Kulturális Központban október 16-án adták át a paksi atomerőmű Céggyűrű kitüntetéseit, megemlékeztek a cégalapítás negyvenedik évfordulójáról és elbúcsúztatták, megajándékozták a nyugdíjba vonuló kollégákat. Az ünnepségen felolvasták Csiba Péter az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatójának köszöntő levelét. - A dolgozók sok évtizedes áldozatos munkája tette lehetővé, hogy a társaság meghatározó szereplővé vált, a legkiválóbb szakemberek dolgoznak itt – fogalmazott – idézte a Paks-Press. Hamvas István vezérigazgató bevezető szavaiban megemlékezett arról, hogy a céget negyven éve alapították, elhelyezték a mű alapkövét és szólt a társaság előtt álló feladatokról, amelyek a következő húsz évben a folytatást jelentik. A cég történetét szakaszokra bontva felidézte, hogy az atomerőmű teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket, biztonságosan volt képes volt áramot termelni és olcsó energiához juttatta a felhasználókat. Fontosnak nevezte, hogy az erőmű tulajdonosa folyamatosan biztosította a pénzügyi hátteret, ami a műszaki színvonal megtartását, a hatékonyság és teljesítmény növelését lehetővé tették.
A magyar nukleáris szakemberek és az ipar számára egyaránt komoly szakmai elismerés, hogy részt vehetnek a szaúdi atomenergetikai programban – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a Magyarország és a Szaúd-Arábiai Királyság közötti, az atomenergia békés célú felhasználásáról szóló együttműködési megállapodás aláírásán október 19-én, Rijádban. A miniszter beszédében kiemelte: egy ország nukleáris iparának alapját a képzett humán erőforrás jelenléte képezi. Magyarország évek óta nagy hangsúlyt helyez az atomenergia bevezetését tervező országok szakmai segítésére, ami elsősorban a 30 éves üzemeltetési tapasztalat és 50 éves oktatási, kutatás-fejlesztési gyakorlat átadását jelenti.
A WANO (World Association of Nuclear Operators azaz Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége) október 4-6. között tartotta kétévenkénti rendes közgyűlését (BGM) Torontóban. A rendezvényen az atomerőműveket üzemeltető cégeknek, valamint maguknak az atomerőműveknek a felső vezetői vettek részt és kaptak tájékoztatást az elmúlt időszak fontosabb fejleményeiről, tapasztalatairól az atomerőművek biztonságával, megbízhatóságával kapcsolatban. A közgyűlésen képviseltette magát az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, az MVM Paks II. Zrt, valamint Csiba Péter elnök-vezérigazgató és Tóth János nukleáris biztonsági kabinetvezető személyében az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is. A most megtartott közgyűlésnek különös jelentőséget adott, hogy ebben az évben zárult le a WANO komoly átalakulásának folyamata, amelyről a fukusimai balesetet követően született döntés, a WANO önvizsgálata és az önvizsgálat által elhatározott 12 intézkedési csomag alapján. A közgyűlés különböző előadásaiban a WANO vezetői beszámoltak a végrehajtott intézkedések eredményeiről és bemutatták az elkövetkező időszakra kitűzött stratégiai célokat tartalmazó programot, az úgynevezett „iránytűt”. (COMPASS).
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a tavaszi IRRS-misszióról szóló végleges jelentést megküldte az Országos Atomenergia Hivatalnak, amelyet elérhetővé tettek a honlapukon. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében 2015 tavaszán IRRS-missziót fogadott hazánk, amelynek keretében külföldi szakértők két héten keresztül vizsgálták a teljes hazai nukleáris hatósági rendszert a NAÜ-követelmények tükrében. A helyszíni vizsgálat 2015. május 11-22. között zajlott le, melynek utolsó napjára a NAÜ-szakértők előzetes jelentést készítettek a felülvizsgálat során tapasztaltakról. A misszióban az OAH mellett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya is részt vett. Az IRRS-misszió előtt az OAH önértékelést hajtott végre, s annak eredményeként akciótervet készített, amelyet az előzetes jelentés tükrében felülvizsgált és a misszió szakemberei által adott javaslatokkal és ajánlásokkal kiegészített.
Azt is az OAH közölte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal és a Baranya Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Bányászati Osztályának (BAMK BO) szakértői október 15-én újabb közös hatósági szemlén ellenőrizték a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásához szükséges telephely-vizsgálati és értékelési keretprogram végrehajtását. Az OAH által kiadott telephely-vizsgálati és értékelési engedély alapján az MVM Paks II. Zrt. átfogó kutatási programot hajt végre az új atomerőművi blokkok leendő telephelyének értékelésére. Az OAH engedélyezési eljárásában a BAMK BO, illetve annak jogelődje, a Pécsi Bányakapitányság, szakhatóságként vett részt.
Mint az OAH honlapján olvasható, a norvég kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében IPPAS-misszió keretében nyolcfős szakértői csoport vizsgálta a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények fizikai védelmi rendszerét Norvégiában. A közel kéthetes missziót Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese vezette. Az október 6-15. között tartott felülvizsgálat során a nemzetközi egyezmények és a NAÜ-ajánlások tükrében értékelték a nukleáris létesítményekhez, radioaktív anyagokhoz és azok szállításához, valamint az informatikai rendszerekhez kapcsolódó norvég törvényi és hatósági kereteket, továbbá megvizsgálták, hogyan felelnek meg a létesítmények az előírásoknak.
Az Országos Atomenergia Hivatalnál iráni és szaúdi szakemberek a nukleáris veszélyhelyzet kezelésével összefüggő hatósági feladatokról kaptak részletes tájékoztatást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében két hónapos továbbképzésen vesz részt hazánkban, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában Hussain Hamza Khawaja szaúd-arábiai és Omid Boroujerdi iráni szakértő. Az előzetes képzési tervüknek megfelelően az Országos Atomenergia Hivatalba is ellátogattak.
Ugyancsak az OAH tette közzé, hogy nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter – munkájuk elismeréseként – Miniszteri Elismerő Oklevelet adott át az Országos Atomenergia Hivatal két munkatársának, Pintér Lászlóné közigazgatási tanácsadónak, valamint Krizsán Antalné hatósági felügyeleti adminisztrátornak.
Fél évnyi levelezgetésbe és engedélyeztetésbe telt Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, hogy betekinthessen a paksi bővítés tavaly decemberben megkötött megvalósítási szerződéseibe. Jávor a Facebookon számolt be a bonyolult folyamatról: végig vele kellett lennie egy államtitkárnak, majd telefont, táskát, papírokat kint hagyva, a Miniszterelnökségen egy alagsori félszobában megnézhette a háromezer oldalnyi angol nyelvű szerződést. Jávor jegyzeteket készíthetett ugyan a Miniszterelnökség pecsétjével ellátott papírokra, de azokat nem vihette magával – előbb átvizsgálta őket a Miniszterelnökség, és személyesen Lázár János miniszter hagyta jóvá, hogy milyen minősített információkat kell törölni belőle. Erre három hónapig kellett várni.
Egy félmeztelen férfi tiltakozásától a koponyáig gyakorlatilag minden módon tiltakoztak a felszólalók a paksi erőműről tartott keddi müncheni közmeghallgatáson. A rendezvényen a németországi zöldek a beruházás leállítását követelték, és biztonsági problémákra hívták föl a figyelmet. Aszódi Attila szerint több mint 6000 engedélyt kell beszerezni a következő években, ami a legmagasabb fokú garancia a biztonságra, ezen kívül 11 ezer követelménynek kell megfelelni – jelezte az origo.hu. Érdemes lenne a népet megkérdezni az erőmű építéséről. Csernobil és Fukusima után tényleg azt hiszik, hogy egy nukleáris erőműre egyáltalán gondolni lehet? – tette föl a kérdést egy férfi a paksi beruházásról szóló müncheni közmeghallgatáson. Ezután levette a pólóját, fölment a pódiumra, és odaadta Aszódi Attilának. A felsőjére egy atomellenes kijelentés volt felírva.
Azt írja a sajtó, hogy átadták Visontán az ország eddigi legnagyobb naperőművét. A Mátra lábánál 16 megawattnyi beépített erőművi kapacitás létesült 6,5 milliárd forintért, és mindehhez egyetlen fillérnyi állami pénz sem kellett, mivel magánbefektető saját erős beruházásáról van szó. A Népszabadság ugyan nem matematikai szaklap, de a saját számításaik azt mutatják, hogy 0,4 milliárd forintért létesítettek egy megawattnyi áramtermelési potenciált. Nagyon-nagyon olcsón, ha azt vesszük, hogy mennyit tervez fizetni az Orbán-kormány a paksi bővítésért. Pakson a hivatalos kalkulációk szerint 2400 megawattnyi kapacitáshoz jut az ország, elvben 4000 milliárd forintért. Mindenki tudja, hogy ennél a végén sokkal többe fog kerülni (maga az erőmű is, és akkor a csatlakozó beruházások áráról szó sem esett), de legyünk úriemberek, és maradjunk a kincstári adatoknál. Ha így számolunk, akkor az „évszázad beruházásának” keretében egy megawatt nagyjából 1,7 milliárd adóforintért lesz a miénk, azaz bő négyszer annyiért, mint a magánbefektető magánnaperőművében.
A szerkesztő megjegyzése: a felhasználót elsősorban nem a termelői oldalon beépített teljesítmény érdekli, hanem az, hogy a létesített berendezés mennyi energiát (áramot) képes termelni. Erre használják a teljesítmény kihasználási mutatót, amely megadja, mennyi a ténylegesen megtermelt és a beépített teljesítménnyel elméletileg megtermelhető villamos energia aránya. Ez a mutató a napelemek esetében 20% körül van, atomerőművekben pedig meghaladja a 80%-ot. Vagyis az atomerőműben létrehozott teljesítmény több, mint négyszer annyi villamos energiát képes előállítani. Tehát az 1 megawatt teljesítmény beruházásának költségéből a gazdaságosságra vonatkozó következtetések levonása megalapozatlan.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Ruszatom Szerviz Rt. nevű cége és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. első ízben írt alá szerződést a paksi atomerőmű számára készülő primerköri berendezések szállításáról – jelezte az AtomenergiaInfo. A 2011-ben létrehozott orosz szervizcég 2016 és 2020 között 24 db vezetőkereket szállít GCN-317 típusú főkeringető szivattyúk korszerűsítése céljából. A paksi atomerőműben a több mint harmincéves működés során a karbantartási, javítási és felújítási tevékenységeket előzetesen jóváhagyott tervek szerint végzik, a 20 éves üzemidő-hosszabbítás során a felújítási, karbantartási munkákat egyeztetett programok alapján hajtják végre. A meghatározott élettartamra tervezett berendezések és alkatrészek főjavítását, illetve cseréjét szigorúan a gyártói előírások alapján végzik. Ebbe a sorba illeszkedik a főkeringető szivattyúhoz jutó hűtővíz áramlását szabályozó vezetőlapátozás cseréje is.
Együttműködésre lépett a Roszatomhoz tartozó szentpétervári konstruktőriroda, a Paksi Atomerőműbe ajánlott új reaktorblokkokat is tervező Atomprojekt és a Schneider Electric franciaországi központú multinacionális társaság. Az AtomenergiaInfo szerint az erről szóló dokumentumot a 190 orosz és külföldi vállalat több mint 500 képviselőjének részvételével Moszkvában megtartott atomipari fórum, az Atomex-2015 keretében írták alá. Az összefogás nukleáris ipari létesítmények tervezésére, különböző – egyedi és általános – mérnöki megoldások kidolgozására terjed ki, mindenekelőtt az energiaellátási és automatizálási rendszervezérlés területén, de a két társaság az importhelyettesítő megoldásokon és a közös termelés oroszországi kiépítésén is dolgozik.
Oroszországi leányvállalat alapítására készül az Areva, a céget már jövőre bejegyezhetik – közölte a francia atomenergetikai óriásvállalat Oroszországban, Ukrajnában és a Független Államok Közösségének tagországaiban illetékes regionális alelnöke – jelezte az AtomenergiaInfo. Ludovic Devos elmondta, döntés még nincs, de tervek vannak. Emlékeztetett arra is, hogy az Areva éppen átszervezés alatt áll, amelynek jóváhagyását 2016 végéig várják a francia kormánytól, valamint az Európai Uniótól. Az oroszországi leányvállalat korlátolt felelősségű társaságként működne, és reaktorok szervizelésével, kiszolgálásával, ellátásával foglalkozna. Célja, hogy részt vegyen a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern által kiírt tendereken. Egyszersmind alapot jelentene ahhoz, hogy az Areva fejlessze oroszországi üzleti tevékenységét, hiszen egyrészt maga a kft. is növekedhet, másrészt közös vállalatokat hozhat létre más oroszországi cégekkel – fejtegette az alelnök.
Átadták az épülő Belorusz Atomerőmű első energiablokkjának reaktortartályát – közölte az AtomenergiaInfo. A 330 tonnás, 13 méter magas és 4,5 méter átmérőjű szerkezetet 840 nap alatt gyártotta le a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern gépgyártó holdingjához, az Atomenergomashoz (AEM) tartozó társaság, az AEM-Tyehnologii volgodonszki vállalata, az Atommas. A monstrum elszállítása rendkívüli logisztikai feladatot jelent. Előbb a gyár közelében lévő cimljanszki víztározó különleges kikötőjébe viszik, majd onnan folyami úton juttatják el Velikij Novgorodba. Az Osztrovec város közelében épülő Belorusz Atomerőműhöz vasúton érkezik meg a reaktortartály.
Egy különleges, hafniumból készülő cső gyártási technológiájára kapott szabadalmat a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó társaságához, a TVEL-hez tartozó Szervetlen Anyagok Magastechnológiájú Kutatóintézete (VNIINM) – írta az AtomenergiaInfo. A csöveket, amelyekkel növelni lehet a reaktorok biztonságát és üzemidejét akár orosz, akár külföldi tervezésű atomerőművekben az aktív zóna védelmének vezérlőrendszerében használhatják. A neutronok elnyelésére a reaktorokban alapvetően bórkarbidot alkalmaznak – idézte Nyina Nyesztyerovát, az intézet vezető szakértőjét a jelentést közzétevő orosz hírügynökség, a RIA Novosztyi. Szavai szerint ez az anyag azonban viszonylag rövid ideig használható, idővel elveszíti abszorpciós képességét. A hafnium – a titáncsoporthoz tartozó, ezüstszürke átmenetifém – viszont sokkal tovább megőrzi ezt a tulajdonságát, ráadásul nagyobb a szilárdsága, jól ellenáll a hőnek és a korróziónak is.
Az AtomenergiaInfo jelezte, hogy a Roszatom egyik vállalata, a Rusatom Service korszerűsíti a bulgáriai Kozloduji Atomerőmű 5. számú reaktorblokkjának egyes berendezéseit. A 24,7 millió euró értékű megbízásról nemrég írt alá szerződést az orosz állami atomenergetikai konszern erőműveket kiszolgáló társasága. A hivatalos együttműködés értelmében javításra és korszerűsítésre Szentpétervárra, a Szilovije Masini energetikai gépgyártó vállalat egyik üzemébe, az Elektroszilába szállítják majd a turbógenerátor rotorját és a gerjesztő forgórészét. Új, modernizált állórész és pótalkatrészek szállítását is előírja a most megkötött szerződés, amelynek értelmében a munkát 2018 májusában kell majd befejezni. Ez már a második ilyen kozloduji megbízása a Rusatom Service-nek: a cég egy korábbi szerződés alapján a 6. számú reaktoron is hasonló munkákat végez el.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom 2,7 milliárd rubel (36,6 millió euró) befektetéssel egy új, felszínhez közeli kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolására szolgáló létesítményt kíván létrehozni – mondta Denisz Jegorov, az orosz radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó Roszatom cég fejlesztési igazgató-helyettese. A hulladéktároló Közép-Oroszországban, a Szibériai Vegyi Kombinát területén épül meg. A 2,7 milliárd rubel kizárólag beruházási költség, hiszen a működési költség évente közel 100 millió rubelt jelent majd. A beruházást jóvá kell hagynia az orosz nukleáris hatóságnak is, de a projektet a Roszatom különleges tartalékalapjából finanszírozzák majd. A beruházás az előzetes terveknek megfelelően 2017-ben indul és 2021-ben adják át az új hulladéktárolót, amely ezt követően 2035-ig tudja majd befogadni a közel 150 ezer m3 kis- és közepes aktivitású hulladékot.
Andrei Gerea energiaügyi miniszter bejelentette, hogy jövő hónapban aláírják a szerződést az egyetlen román atomerőművet, a cernavodait üzemeltető Nuclearelectrica és a China General Nuclear Power Corporation (CGN) vegyesvállalatának létrehozásáról, amely két új reaktort épít az erőműhöz. A projekt pénzügyi fedezetét a Balkan Insight szerint a kínai fél biztosítja, amely 51 százalékos részesedést kap az új cégben. Médiajelentések szerint a vállalkozás költsége mintegy 6,5 milliárd euró. Az atomenergiát szolgáltató berendezéseket a kanadai Candu Energy szállítja, amelytől a Cernavodában már működő két reaktor származik, ezek együtt a román áramszükséglet mintegy 20 százalékát fedezik.
Elektromos energiát kezdett termelni szerdán Japánban a szendai atomerőmű második reaktora is - a szigetországban így jelenleg már két atomreaktor állít elő áramot a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után leállított 43 üzemképes japán reaktor közül. Az erőművet üzemeltető vállalat, a KEPCO szerint elvégeztek egy sor ellenőrzést a reaktoron. A többi között megvizsgálták a fő gőzturbinát is, amelyet mindazonáltal a létesítmény 1985-ös megépítése óta nem cserélték, és ez - hírügynökségi jelentések szerint - aggodalmakra adhat okot. A KEPCO közlése szerint ezeket a munkálatokat csak 2018-ban kezdik meg, addig viszont garantált a létesítmény biztonságos működése. A Japán déli Kjúsú szigetén lévő kétreaktoros szendai atomerőmű első blokkját augusztusban indították újra, miután a reaktor "megfelelt a világ legszigorúbb biztonsági előírásainak", amelyeket Tokió dolgozott ki. A második most kezdett áramot termelni, miután bekötötték a villamosenergia-rendszerbe. Jelenleg kapacitásának mintegy 30 százalékán működik, de teljesítményét fokozatosan emelik, és november közepére éri el maximális teljesítményét.
Első ízben ismerte be a japán kormány, hogy radioaktív sugárzás okozta a fukusimai atomerőmű egyik dolgozójának vérrákját – idézte az mno.hu. A japán egészségügyi minisztérium közlése szerint a létesítmény egykori munkása a harmincas éveiben járt, amikor 2012 októberétől 2013 decemberéig a Fukusima-1 erőműben dolgozott. Előzőleg egy másik atomlétesítményben töltött el hónapokat. További három megbetegedés ügyében még folyik a vizsgálat – közölte a minisztérium, amely korábban már az atomerőmű több volt dolgozójának beadványát utasította el.
Bejelentették: sokkal több EU-pénzt szán a kormány az energetikára – közölte a portfolio.hu. Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.
Alapvetően kétféle modellt követnek az európai uniós tagországok a villamosenergiaár-képzés területén: a tagállamok egy része elsősorban ipara versenyképességét igyekszik biztosítani, míg mások a lakossági fogyasztók védelmére törekednek. A különbség Németország és Magyarország példáján a leglátványosabb. Eltérően mozog a lakossági és az ipari villamosenergia-árak görbéje az Európai Unióban. Miközben az ipari fogyasztók által fizetendő villamosenergia-árak átlaga lényegében évek óta stagnál, a lakossági fogyasztók által fizetendő villamosenergia-ár az EU-27-ek átlagát tekintve – ha kilengésekkel is – fokozatosan emelkedik. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint az EU-27-ek körében az átlagos ipari áramtarifa 2011 és 2014 között 9,3-ról csupán 9,2 eurócent/kWh-ra változott, ami lényegében mozdulatlan átlagárat jelent. Ezzel szemben a lakosok által fizetett átlagos áramár négy év alatt 18 eurócent/kWh-ról 20,4 eurócent/kWh-ra nőtt, ami több mint 10 százalékos tehernövekedést jelent a lakossági fogyasztóknak.
Újabb hatalmas vásárlások előtt állunk, a kormány hitelt venne fel, hogy még több energiacéget vehessen. Egy, az index.hu által megszerzett minisztériumi előterjesztés szerint a gázszolgáltatók után most az infrastruktúrát birtokló elosztótársaságok jönnek, állami lehet majd a vezetékek és csövek jelentős része. A terv az, hogy ha végeztek a vásárlással, majd úgy alakítják át a szabályokat, hogy nekik már ne legyenek olyan veszteségük, mint a multiknak. Az írás szerint végképp rátenné a kezét az állam a teljes energiaszektorra. Egy miniszterelnökségi vitaanyagból kiderül: az állam a szolgáltatók megvétele után egy jóval nagyobb falatot nézett ki magának: 566-596 milliárd forint hitelből 2017-ig megvásárolná az infrastruktúrát birtokló, külföldi kézben lévő energiacégeket is.
A témához kapcsolódva az energiacégek értékét tekintve a tervezett államosítás mintegy 955 milliárdos összege reálisnak tűnik, gazdasági, költségvetési szempontból azonban korántsem biztos, hogy van értelme – ezt Felsmann Balázs energiapolitikai szakértő mondta az ATV Start című műsorában. Ugyanakkor Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy nemzetstratégiai érdek az államosítás.
A klímaváltozást az ellátásbiztonság fenntartása mellett kell megfékezni, ami Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség gáz és villamosenergia területének vezetője szerint olyan, mintha egy utasokkal teli, levegőben lévő repülő motorját akarnánk megjavítani. Nincs B terv. Abban a kedvező esetben, ha a világ minden országa megvalósítja a közelgő párizsi klímacsúcson vállalandó, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló tervet 2050-ig, még akkor is kilenc – az európaihoz mérhető – hasonló programra lesz szükség a globális melegedés megfékezésére. Másképp megfőzzük magunkat. „Magyarország e feladatok terén csak mint az EU egy része jön számításba, de láthatók a klímaváltozás elleni lépések hazai adottságai és korlátjai is” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) menedzsere a Magyar Energiahatékonysági Intézet konferenciáján, melyet a vg.hu idézett.
Az Elmű Nyrt. és az Émász Nyrt. részvényesei is döntöttek az egyetemes szolgáltatói tevékenység átruházásáról rendkívüli közgyűlésükön a BÉT honlapján közzétett határozatok szerint. A tulajdonosok közgyűlésének döntése értelmében az Elmű Nyrt. egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonására irányuló kérelmet nyújt be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, illetve átruházza az Elmű egyetemes szolgáltatói tevékenységét az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-re. Az Émász Nyrt. ugyancsak egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonását kéri az energiahivataltól, és átruházza az Émász egyetemes szolgáltatói tevékenységét az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-re.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely jóváhagyja a Pécsi Hőerőmű közelében található - 20 hektáros önkormányzati telken megépülő - óriási naperőmű uniós támogatási szerződésének megkötését. A kormányhatározat jóváhagyja a fotovillamos erőmű egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot és hozzájárul a projekt támogatási szerződésének november 15-ig történő megkötéséhez. Ezzel tehát elindulhat a 3,5 milliárd forintos, 100%-os támogatási intenzitású erőmű projektje. Ahogy azt, korábban megírtuk: a projektre kiírt pályázatot váratlanul az MVM Hungarowind Kft. nyerte el, ami részben azért meglepő, mert egy olyan vállalat nyerte el a teljes beruházás kivitelezését, mely eddig semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik naperőművek telepítésével kapcsolatban.
Még májusban döntött arról a pécsi városvezetés, hogy elektromos buszok beszerzésére pályázik. A szükséges forrást az előző uniós pénzügyi költségvetési ciklus maradványpénzeiből biztosítanák. Ha támogatják a fejlesztési tervet, akkor a város 24 elektromos buszt és az azok futásához szükséges infrastruktúrát (például akkumulátor-töltő állomásokat) vásárolhatja meg mintegy 2,5 milliárd forintért, önerő nélkül. A Tenders Electronic Daily-n megjelent pályázatból viszont, most az derült ki, hogy a tervezettnél több jármű is érkezhet. Pécs ugyanis mintegy 30 új, alacsonypadlós, kizárólag elektromos hajtással rendelkező, midi és szóló autóbusz beszerzésére írt ki pályázatot.
Mégis lesznek lakossági energia-korszerűsítési pályázatok uniós források nélkül – jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter azután, hogy a hónap elején még kizártnak tartotta a pályázatokat. Szakemberek szerint változtatni kell a pályázati feltételeken, mivel jelenleg kevés társasház, az érintetteknek csak húsz százaléka képes előteremteni a szükséges önerőt. Az energetikai fejlesztéseket pontosan a bürokráciacsökkentés és az állami dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményekkel kell kezdeni, tehát európai uniós pénzből lakossági energiakorszerűsítési program nem lesz. Október elsején jelentette be a kancelláriaminiszter, hogy a jövőben nem jut uniós forrás a lakóházak energetikai korszerűsítésére. Szakemberek már akkor arra figyelmezettetek, hogy a bejelentés ellentétes volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi vállalásával, amelyben a panelprogram folyatását ígérte. A tárca 2020-ig 380 ezer panellakás korszerűsítését ígérte uniós forrásból.
Miközben Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke azon az állásponton van, hogy hosszabb távon a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója szerint a „csillagok szerencsés együtt állását” elnézve lehet, hogy mégis fenntartható lesz. „Amikor a kormány meghirdette a rezsicsökkentés politikáját, még senki nem tudhatta azt, hogy a világpiaci energiaárak ilyen tartós mélyrepülésbe kezdenek, jelentősen tompítva itthon egy ilyen durva külső beavatkozás káros hatásait” – utalt a belső és külső folyamatok egymást erősítő jellegére Hegedűs Miklós, aki a nemzetközi tőzsdei előrejelzések ismeretében nem is számít arra, hogy a rezsiköltségek nőnének. „Ha versenypiaci körülmények között működő, a tarifáikat a világpiaci árak alapján megszabó szolgáltatóktól kapná a magyar lakosság az energiát, ugyanannyit fizetne érte, mint most, a politikailag determinált rezsicsökkentés után; ha nem kevesebbet” – válaszolta a Napló kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.
A mérőóra nem a fogyasztóé, de ha magától cseréltetné, még érhetik brutális meglepetések. Az például, hogy a még külföldi kézben lévő szolgáltató ajánlatának a tizenegyszeresét kéri el a cseréért az állami tulajdonú rezsicég, éppen az, amely létrehozásának legfőbb indoka a fogyasztói lehúzások rendszerének megszüntetése volt. 106 ezer forintot fizethet tehát az állami szolgáltatónak egy olyan gázóráért, amely nem is az öné lesz. Hogy is van ez – tette fel a kérdést a hvg.hu.
Egyelőre mégsem fordul az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz az energiahatékonysági irányelv hiányos magyarországi átültetése miatt, de folytatja a korábban indított eljárást. Budapestet két további ügyben is kérdőre vonták: az illegálisan kitermelt faanyagok forgalmazását tiltó rendelet és az elektronikus útdíjszedési szolgáltatásról szóló határozat nem megfelelő végrehajtása miatt – jelezte a BruxInfo. A közös elem mindhárom esetben az, hogy a testület indoklással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, a második szakaszba léptetve a korábban indult kötelezettségi eljárást. Az energiahatékonysági irányelv hiányos végrehajtása miatt összesen 11 tagállamra szólt rá az Európai Bizottság. Közülük Bulgáriának, Portugáliának és Magyarországnak kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldtek az irányelv nemzeti jogba történő nem kielégítő átültetése miatt.
Már elérhető a „Mindent a földgázról” internetes oldal, ahol a fogyasztók minden fontos és érdekes információt megtalálhatnak a földgázról valamint a gázszolgáltatásról. A weboldalt a TIGÁZ-DSO Kft. hívta életre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a lakosság földgázzal kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez. A földgáz mindennapjaink szerves részét képezi, mindannyian használjuk, valamint élvezzük a vele járó előnyöket; gázzal főzünk, sütünk, fűtünk, vagy éppen vizet melegítünk. Habár életünk szerves részét képezi, nagyon keveset tudunk róla, pedig különösen fontos, hogy tisztában legyünk a vele kapcsolatos alapismeretekkel. Az ismeretterjesztés előremozdítása érdekében a TIGÁZ-DSO Kft. létrehozta a „Mindent a földgázról” weboldalt, ahol a fogyasztók minden fontos információt megtalálhatnak a földgázzal és használatával kapcsolatban. A honlap 2015. október 20-tól bárki számára elérhető.
A Mol-csoport megállapodást írt alá szerdán az Eni Hungaria Zrt. megvásárlásáról, amely 183 magyarországi töltőállomást működtet Agip márkanév alatt Magyarországon, és nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Az index.hu szerint Az index.hu szerint a Mol egyik célja, hogy fő finomítóinak ellátási sugarán belüli tevékenységét kiterjessze, és hogy a kiskereskedelmi piaci jelenlétét növelje. A cég kulcsfontosságú helyeken jut így benzinkutakhoz, erősíti budapesti pozícióját is. A tranzakció zárásához még kell néhány dolog, többek között a GVH jóváhagyása is. Az Eni kenőanyag-nagykereskedelmi üzlete nem képezi a megállapodás részét.
Befejeződött a Szigetvári Kórház napelemmel való ellátására irányuló beruházás. A mintegy 153 millió forint Európai Uniós támogatás segítségével megvalósuló fejlesztés eredményeként összesen 215 kW teljesítményű napelemes rendszer került elhelyezésre a kórház épületeinek tetőfelületére. A Szigetvári Kórház 2014 nyarán nyújtott be pályázatot egy, a Környezet és Energia Operatív Programban meghirdetett pályázati konstrukció keretében, mely pályázaton sikeresen szerepelt, a benyújtott dokumentáció alapján támogatásban részesült. Kedvezményezett ennek köszönhetően valósította meg újabb fejlesztését, melynek keretében a kórház tetőfelületeire napelemes rendszer került elhelyezésre, összesen 215 kW teljesítménnyel.
December 5-ig minden érintett cégnek teljes körű energetikai auditálást kell elvégeznie, amelyet négyévente kötelesek lesznek megismételni. A kötelező nagyvállalati energetikai audit elvégzését a 2012-ben elfogadott, energiahatékonyságról szóló irányelv írta elő, amelynek rendelkezéseit az energiahatékonyságról szóló 2015 évi LVII. törvény és annak végrehajtási rendelete ültette át a magyarországi jogrendbe. Az irányelv legfőbb célja az Európai Unió energiafelhasználásának racionalizálása és mérséklése. Ennek jegyében a közösségi jogszabály évente 1,5 százalékos kötelező energia-megtakarítást ír elő minden tagállamának a 2020-ig terjedő időszakban. Az energetikai auditot minden, évi 50 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító, vagy 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál el kell végezni. Kivételt csak azok a nagyvállalatok élvezhetnek, amelyek az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtetnek.
Idén október 25-én kezdődött a téli időszámítás, szombatról vasárnapra virradó hajnalban állítjuk vissza az órákat 3-ról 2 órára. Az óraátállítás haszna kettős: villamos energiát takarítunk meg, egyúttal kíméljük a környezetünket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. évek óta méri és elemzi az adatokat, amelyekből jó látszik, hogy az átállítással évi mintegy 120 ezer MWh villamos energiát takarít meg az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves energiaszükségletével egyezik meg. Ez megfelel egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztásának. Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20. és szeptember 22. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, nyáron annál kevesebb világítást kell használni.
A MOL-csoport nyerte a VI. cannes-i Corporate Media & TV Awards arany díját. A cannes-i díjátadón a zsűri kiemelte, a MOL-csoport 2014-es UPPP kampány videója innovatív és izgalmas módon toborozza a földtudományi- és olajipari, valamint műszaki tanulmányokat folytató hallgatókat. A film a társaság UPPP online versenyén való részvételre hívta fel az egyetemisták figyelmét. A Cannes Corporate Media & TV Awards a világ egyik legnagyobb nemzetközi vállalati filmes fesztiválja, a díjért a MOL-csoport 40 országból 771 jelentkezővel versengett. Magyar kampányfilm először nyert aranyat Cannes-ban. A díjnyertes film rövid bemutatója itt látható.
Már csak egyetlen hivatalos pályázója maradt a Szlovák Villamos Művek megvásárlásáért indított folyamatnak, mégpedig a cseh és szlovák tulajdonú Energetikai és Ipari Holding. A Magyar Villamos Művek Zrt. a Mol Csoportba tartozó Slovnafttal közösen ugyanis elállt vásárlási szándékától, mivel kockázati tényezőként kezelik a mohi atomerőmű mindmáig be nem fejezett blokkjait. A Slovnaft és az MVM konzorcium tájékoztatta az Enelt, hogy a korábban bejelentett feltételek alapján nem tudott továbblépni a cég 66 százalékos tulajdonrészének felvásárlásában. Az olasz vállalat komoly tartozásai miatt még tavaly hirdette meg a szlovák áramtermelési pakett eladását, amelybe számos vízerőművön kívül a mohi atomerőmű is beletartozik. A felhívás több energetikai társaság figyelmét is felkeltette. Egyebek között a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Mol Csoportba tartozó Slovnaft konzorciumét is. Időközben viszont a mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkja körül már hosszú ideje elhúzódó be nem fejezett munkálatok eltántorították a vásárlási szándékától.
A környezetbarát gondolkozás úgy tűnik Európát is eléri, és a gyártók többsége rájön, a kőolaj égetése mellett nem lesz baj abból, ha valami tisztább üzemanyag után néznek. Amerikában és Japánban már komoly hagyományai vannak ennek a megközelítésnek, elegendő csak a Toyota és a Lexus mellett az új kontinens Tesla nevű márkanevére gondolni. Persze sokakban felmerülhet, hogy ha a villanyáramot nagy részben hőerőművekben termelik a világon, vagy nem kevés a vezetékrendszerek ellenállási vesztesége sem, akkor az mitől lesz mégis tisztább ez a megoldás. A kérdés jó, de azért azt sem szabad elfelejteni, hogy milyen előnyei vannak a villanymotorral hajtott autóknak. Nagy valószínűséggel éppen ez a gondolat sarkalta a Volvo tulajdonosának, a kínai Geely Holdings vezetését is az otthon szerzett tapasztalataikat átadva segítik a modellpaletta bővülését - adta hirül az alternativenergia.hu
A dán Vestas Wind Systemstől vesz 12,5 százalékos részesedést a Google Afrika legnagyobb szélerőmű-parkjában. Egyelőre nem tudni, pontosan mennyit fognak fizetni érte, ugyanis a 310 megawatt teljesítményű parkot csak 2017-ben fejezik majd be. Évente 1,4 terawattóra áramot termelnek majd a szélerőművekkel, ez Kenya elektromos áram igényének durván 15 százalékát elégíti ki. Egy közel 1 milliárd dolláros privát és állami vegyesvállalat viszi majd a projektet. Nem meglepő a lépés a Google-től, eddig már 22 tiszta energia projektben vettek részt összesen 2 milliárd dollárral, a Vestasszal pedig egy kaliforniai 270 megawattos szélerőmű-park kapcsán dolgoztak együtt, illetve a dán cég látja el árammal a Google finn adatközpontját.
Az OPEC bécsi tanácskozásán sikernek minősítették az olajkartell struktúraváltását, amely az utóbbi egy-másfél évben az olajárak maximalizálása helyett a piaci részesedések tartását, növelését célozta. Erre a sikerre illik az az ismert mondás, hogy még egy ilyen győzelem, és elvesztünk – jelezte a vg.hu. Nem vitatható, hogy az utóbbi egy évben a túlkínálattal jellemezhető globális kőolajpiacon a részesedés tartása bizonyos szempontból sikernek is tekinthető, de tetten érhető, hogy az érintett országok változatlan vagy növekvő eladásai mögött az olajbevételek megfeleződtek. Igaz, a kőolajárak zuhanása az elmúlt időszakban mindenekelőtt a nem OPEC-országokat érintette drámaian. Bár hivatalos és hiteles információk az olajkitermelés egységköltségére nincsenek, de a szakértői becslések az orosz kitermelési egységköltségeket 45-50, az amerikait 60, az arab országokét pedig 15-20 dollár/hordó szintre becsülik. Ebben a helyzetben kézenfekvőnek tűnik az OPEC-országok, mindenekelőtt Szaúd-Arábia által szorgalmazott stratégiaváltás célszerűsége, de csak rövid távon.
A téli földgázvásárlások finanszírozására 300 millió dolláros (83 milliárd forintos) hitelt nyújt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrán Naftohaz földgázipari vállalatnak. A földgázt a program alapján az európai piacról lehet beszerezni. Az EBRD pénteki londoni bejelentése szerint az erről szóló megállapodást Berlinben írták alá a bank és az ukrán cég képviselői, Angela Merkel német kancellár és Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő jelenlétében. A bank közölte, hogy a hitelcsomag feltételei között szerepel a Naftohaz vállalatirányítási rendszerének átalakítását célzó reformprogram végrehajtása is.
A Michigani Állami Egyetem (MSU) fiatal kutatóinak sikerült létrehozniuk egy teljesen átlátszó napelempanelt, az áttörés nemcsak az építészet területén, de a mobilelektronikában – e-könyv-olvasó, okostelefon – és az autópiacon is igen jelentős előrelépés lenne, olvasható az Arch2o.com szakportálon. A korábbi hasonló próbálkozások nem jártak sikerrel a túl alacsony energiahatékonyság vagy éppen a rossz anyagminőség miatt. Az egyetemi csapat fejlesztésénél hangsúlyos szerepet kapott az átlátszósági faktor. A mérnökök olyan fényáteresztő, a napfényt összetömörítő elemet hoztak létre, amelyet akár ablakra vagy bármilyen áttetsző felületre fel lehet helyezni. A tömörítő, amely szerves molekulákat használva elnyeli a szem számára nem látható hullámhosszú fényt, begyűjti a napenergiát úgy, hogy közben nem befolyásolja a fényáteresztő képességet.
Beépített wifiantennákkal rendelkező, tűz- és bombabiztos “okos” hulladékgyűjtőket helyeznek el hamarosan a Szecsuan tartományi Csengtu utcáin - számolt be a Kínai Nemzetközi Rádió. Az energia tárolását szolgáló akkumulátor ugyancsak rejtett alkatrésze lesz az egyébként tetszetős, szögletes, 5 milliméter vastag rozsdamentes acélból készült, többrétegű falú tárolónak. Hagyományosan a tetején lehet ugyan a szemet beledobni, de két erre szolgáló nyílása automatikusan nyílik és záródik. Szintén automata fertőtlenítője révén elvben nem lesz szabad kellemetlen szagokat árasztania. A helyiek által előre King Kongnak becézett multifunkcionális kukák GPS-funkciójuknak köszönhetően üzenetet lesznek képesek küldeni a hulladékgyűjtőknek, ha már eljött az ideje ürítésüknek.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)