Heti hírvilág (2015. október 12 - 18.)
A Paks II beruházást már "Fukusima-álló" technológiával készítették elő, amely a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesethez hasonló körülmények között is biztosítani tudja a Pakson megépítendő két új atomerőmű-blokk duplafalú betonburkolatának épségét - mondta Aszódi Attila kormánybiztos azon a közmeghallgatáson, amelyet a beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció keretében tartottak Bukarestben. Mint az origo.hu jelezte, Magyarország valamennyi uniós tagállamnak és minden szomszédjának felajánlotta, hogy bekapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba az espoo-i egyezmény értelmében.
A paksi atomerőmű új blokkjaihoz kötődő környezetvédelmi eljárás keretében tartott fórumokról és az azok nyomán megszületett Paksi Társadalmi Tanács megalakulásáról is szó esett a GMF Luxemburgban tartott éves rendes közgyűlésén és szemináriumán. A TEIT-et háromfős delegáció képviselte a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja programján. Dr. Bálint József elnök, Gáncs István társelnök, valamint Koch István titkár mellett Dohóczki Csaba GMF-alelnök és a Bátaapáti környékét képviselő TETT társulás küldöttsége vett részt a programon, amelyen Mariano Vila d’Abadal főtitkár számolt be a GMF múlt tevékenységéről, külön kitérve az érintett uniós szervezetek vezetőivel való egyeztetések eredményeit. Beszélt a június 2-3-án, Pakson megtartott GMF-konferencia sikeréről, megköszönve még egyszer a szervezők munkáját. Döntés született arról, hogy 2016. október 6-7. között Flamanville-ben, Franciaországban tartják a GMF közgyűlését. 2016. június 2-3-án Östhammar településen Svédországban szerveznek konferenciát, ahol a radioaktív hulladékkezelés, elhelyezés lesz a középpontban. A közgyűlés végén a tagok javaslatai alapján újraválasztották a GMF vezetőségét – köztük Dohóczky Csabát, aki immár 2004 óta látja el tisztségét. A jelenlegi vezetőség további két évre szóló mandátumot kapott.
Hivatalos nyilatkozatok szerint még nem született döntés az MVM-csoport kiebrudalásáról a Paksi Atomerőmű mögül, de a háttérben már megkezdődött a felkészülés erre. A Figyelő egyébként úgy értesült, hogy a döntés lényegében megszületett, az atomerőmű mögül le fogják választani a Magyar Villamos Műveket. Mint korábban írták, a kormányban úgy kalkulálnak, hogy elbukjuk a rezsiharcot Brüsszellel szemben, a kormány kénytelen lesz visszaemelni egyes díjtételeket, ami a szolgáltatók számára jelentene bevételt. Ez mintegy 130 milliárd forintot vesz ki a rendszerből, amelynek a visszapótlása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lakossági fogyasztók tarifái ne emelkedjenek. Erre pont az MVM jelenthet részben forrást: a társaság pénzügyeinek átvilágítása, a fölöslegesnek ítélt tételek feltárása a kabinet várakozása szerint több tízmilliárd forintot termelhet ki. Egy illetékes erről azt mondta a Figyelőnek, hogy az MVM is a nagypolitika kifizetőhelye, s ezen a csatornán keresztül akár 50 milliárd forint is kiszivároghat a cégcsoportból. Paks önálló lábra állítása tehát folyamatban van. Lázár bejelentése szerint egy külföldi menedzsment áll föl az atomerőműnél, melynek élére már meg is találták a német szakembert. A bemutatása eddig nem történt meg, de az ősszel erre is sor kerül.
Október 12-13-án az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont az évente megrendezésre kerülő kétoldalú osztrák-magyar találkozónak. A közel negyven fő részvételével zajló megbeszélések során a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az elmúlt egy év legfontosabb változásairól, a szervezetek előtt álló kihívásokról, valamint az elért eredményekről és fejlesztésekről. Élénk érdeklődést kiváltó téma volt a paksi atomerőmű blokkjainak 15 hónapos üzemeltetési ciklusra való átállása, az új blokkok építésének jelenlegi állása, a veszélyhelyzet-kezelés, a radioaktív hulladék-kezelés, valamint a 2015 májusában lezajlott IRRS-misszió eredményei – közölte az OAH. A huszonegyedik alkalommal megtartott kétoldalú találkozón a magyar delegációt Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója vezette. A hazai küldöttségben helyet kaptak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., az Országos Közegészségügyi Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselői is.
Ugyancsak az OAH tette közzé, hogy október 13-14-én nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlaton vett részt az Országos Atomenergia Hivatal. A harminc ország bevonásával zajló kétnapos megmérettetés lehetőséget biztosított a különböző informatikai támogató és kommunikációs rendszerek (WebECURIE, EURDEP, netes audiokonferencia) használatára, tesztelésére, valamint az OAH Baleset-elhárítási Szervezete működésének gyakorlására. Az OAH-nak kiemelt feladata volt, hogy a gyakorlat során elemzésekkel, értékelésekkel és döntési javaslatokkal támogassa az Európai Bizottság munkáját. Az erről szóló anyag itt érhető el.
Az új paksi atomerőmű megépítése közügy. Nem néhány „szakértő” privilégiumáról, hanem a teljes magyar lakosságot érintő döntésről van szó, így mindenkinek joga van feltenni kérdéseit és kifejeznie véleményét ezzel kapcsolatban. Mindez Paks II esetében mégsem történt meg, így a magyar kormánynak most Genfben, az ENSZ bizottsága előtt kellett magyarázkodnia – írta az Energiaklub. Eszerint a Bizottság október 9-én tartott az ügyben meghallgatást. Az egész napos eseményen a Bizottság tagjai, a beadványt készítő Energiaklub és Greenpeace, illetve a magyar állam képviseletében a Miniszterelnökség tisztségviselői (Aszódi Attila kormánybiztos és a jogi főosztály vezetője) és jogásza vettek részt. Az Energiaklub értékelése szerint a meghallgatáson többször is igen kellemetlen helyzetbe hozta magát a magyar kormány.
Miután a Miniszterelnökség megtagadta a tervezett új paksi blokkok kiégett fűtőelemeinek sorsára vonatkozó információkat, Jávor Benedek bírósághoz fordul, hogy az vizsgálja felül Lázár János döntését, és a paksi üzemanyag-szállítási szerződés titkosítását. A PM EP-képviselője nyár elején olyan információk birtokába jutott, melyek szerint a márciusban megkötött új üzemanyag-szállítási szerződés – az eredeti megállapodással ellentétben – nem tartalmazza a kiégett fűtőelemek Oroszországba feldolgozásra való visszaszállítását biztosító rendelkezéseket. A helyzet tisztázása érdekében a képviselő júliusban adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez, tájékoztatást kérve a szerződés kérdéses rendelkezéseiről. A MEH – a rendelkezésre álló 15 napos határidőt több mint négyszeresen túllépve – szeptember 24-én küldött válaszában megtagadta az információ kiadását, arra hivatkozva, hogy az minősített adat.
Kazahsztán fővárosában, Asztanában mutatták be Vincze Bálint fotóit. A KazEnergy vállalat Eurázsiai Energetikai Fórumának résztvevői a paksi atomerőmű, illetve oroszországi atomerőművek környezetében készült képeket láthattak a paksi atomerőmű grafikusa jóvoltából. Vincze Bálint tíz éve kezdett természetfotókat készíteni eredetileg az erőmű kiadványaihoz, miután hitelesen szerette volna bemutatni az atomerőmű környezetében a természet háborítatlanságát. Azt, hogy ez mennyire jól sikerült az is példázza, hogy Vincze Bálint tavaly a Roszatom támogatásával lehetőséget kapott a fotózásra oroszországi atomerőművek környezetében.
A Rosszija 24 orosz televízió 2015. október 10-én mutatta be az „Atomperspektíva” (Горизонты Атома) című műsor helyszíni riportját a paksi atomerőműről, a kapacitásfenntartásról hozott döntésről, annak okairól és Paks II gazdasági-társadalmi hatásairól – közölte az AtomenergiaInfo. Az adásban elhangzott dr. Aszódi Attila kormánybiztos, Hamvas István, a paksi atomerőmű vezérigazgatója, Süli János, Paks város polgármestere és dr. Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja főigazgatójának nyilatkozata. A riport orosz szakembereket megszólaltatva kitért az új blokkok biztonsági megoldásaira, köztük a zónaolvadék-csapda működésére is.
Az Európai Unió energetikai célkitűzéseinek elérése érdekében 2050-ig és azt követően is legalább a jelenlegi szinten kell megőrizni a nukleáris energiatermelést – állítja a minap közzétett nyilatkozatában a FORATOM (az európai nukleáris ipar szervezete) – jelezte az AtomeneregiaInfo. A dokumentumot az Európai Bizottsághoz intézték abból az alkalomból, hogy az EU végrehajtó testülete – a legutóbbi, 2007-es után – az év végéig újabb Nukleáris Tájékoztató Programot (PINC) készül közzétenni. Az atomenergetikai lobbiszervezetként működő FORATOM szerint a nukleáris ágazat teljesítményének megőrzése érdekében a következő 35 évben – a kieső kapacitások pótlására – több mint száz új reaktorblokkot kellene üzembe helyezni Európában. A szervezet arra számít, hogy 2050-ben az Európai Unió legalább 14 tagállamában használnak majd atomerőműveket. Ezek ugyanis megfelelnek az uniós energiapolitikai mindhárom kritériumának: tartósan garantálják az ellátásbiztonságot, elősegítik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és versenyképes áramárakat tesznek lehetővé – hangoztatja a nyilatkozat.
A világ legbiztonságosabb és legkorszerűbb atomerőműve épül Belaruszban – egyebek közt erről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet a szovjet utódállam elnöke, Alekszandr Lukasenko folytatott a beruházást végző orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom vezérigazgatójával, Szergej Kirijenkóval. Az AtomenergiaInfo beszámolója szerint a létesítményben két, egyenként 1200 megawattos reaktor működik majd. Az atomerőmű AESZ-2006 típusú lesz, olyan, amilyet a paksi bővítéshez Magyarországnak is kínál a Roszatom. Kirijenko azt hangoztatta, hogy ehhez a 3+ generációs atomerőműhöz fogható még nincs a világon, „ez a legkorszerűbb, a legbiztonságosabb”.
India fontos szerepet szán az atomenergiának az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében – derül ki az ázsiai ország nemrég közzétett programjából, amely a globális felmelegedés ellen tervezett intézkedéseket foglalja össze. Eszerint a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs előtt nyilvánosságra hozott elképzelések értelmében 2030-ig a 2005-öshöz képest 33-35 százalékkal akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. E cél eléréséhez azonban mintegy 2,5 ezer milliárd dolláros befektetésre lenne szükség. A nukleáris energetikát a növekvő villamosáram-igény kielégítésének biztonságos, gazdaságos és ökológiai értelemben tiszta forrásaként fejlesztik – áll a dokumentumban, amely szerint az indiai atomerőművek összteljesítménye ma 5780 megawatt
Lemond az atomerőmű-építési együttműködésről a Westinghouse nukleáris energetikai vállalattal a bolgár kormány. A japán Toshiba konszernhez tartozó amerikai társaság és Szófia a kozloduji erőmű 7. számú reaktorának tető alá hozásáról kötött megállapodást, ám Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a minap kijelentette: a cég nem tudott a következő tíz évre a projekthez kapcsolódó pontos finanszírozási, befektetési és nyereségadatokat bemutatni. Az AtomenergiaInfo szerint a miniszterelnök azt mondta: „Azt reméltem, hogy ez egy komoly társaság, reméltem, hogy olyan feltételekkel jön Bulgáriába építeni, mint egy európai országba – pontos tervvel a befektetés megtérülésére, az építkezés költségeire és a megtermelt energia árára vonatkozóan”. Boriszov azt is hangoztatta, hogy a Westinghouse-tól olyan memorandumot kaptak, amely nem tesz említést arról, mi lesz a reaktorral, a villamos energiával tíz év múlva. Mint utalt rá, az amerikai adatok a veszteségek csökkenéséről szóltak, holott szerinte a profitról kellene beszélni.
Atompartnerségre lépett Oroszország és Bolívia. Az együttműködésről szóló egyetértési memorandumot Szergej Kirijenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója és Luis Alberto Sánchez, a latin-amerikai ország szénhidrogén- és energetikai ügyekért felelős minisztere írta alá – közölte az AtomenergiaInfo. A dokumentum több területen is együttműködést irányoz elő. Ilyen például a radioizotópok és a sugártechnológia alkalmazása az iparban, a gyógyászatban, a mezőgazdaságban és más ágazatokban. Kooperáció várható a szakemberképzésben, valamint a bolíviai atomprogram irányításhoz szükséges infrastruktúra kialakításában, és konzultációk kezdődnek egy orosz technológiájú atomerőmű bolíviai építésének lehetőségéről is.
Európai cégekbe vásárolná be magát a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris erőművek szervizelésével foglalkozó társasága, a Rusatom Service. Jevgenyij Szalkov, a cég vezérigazgatója egy jereváni atomenergetikai konferencián újságírók előtt kijelentette: potenciális célpontként nyugat- és kelet-európai vállalatok is szóba jöhetnek annak érdekében, hogy a Rusatom Service megjelenhessen azok piacain. „Ezeknek a társaságoknak már vannak meglévő szerződéseik, következésképpen azokat is megvásároljuk, ha beszállunk a tőkéjükbe” – idézte a vezérigazgató szavait a Nuclear.ru orosz atomenergetikai szakportálra hivatkozva az AtomenergiaInfo.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy az atom- és sugárbiztonsággal kapcsolatos információcseréről kötött kormányközi megállapodást Oroszország és Örményország. A kölcsönös tájékoztatást szabályozó dokumentumot Szergej Kirijenko a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója és Ervand Zaharjan örmény energetikai miniszter szentesítette. A jelenlétükben írtak alá két másik, az örményországi Medzamor mellett működő atomerőmű 2. számú reaktorblokkjának üzemidő-hosszabbítási és korszerűsítési programjáról szóló okmányt is.
Jelentősen nő jövőre a Roszatom beszerzéseinek értéke – jelezte az AtomenergiaInfo. Míg az idén 838 milliárd rubelt terveznek a szükséges eszközök, berendezések, szolgáltatások megvásárlására fordítani, 2015-ban már 944 milliárdra nő ez az összeg – közölte az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója. Szergej Kirijenko Moszkvában, az ágazat beszállítóinak rendezett Atomex-2015 fórumon kifejtette: a leggyorsabban a külföldi megrendelésekhez kapcsolódó beszerzések nőnek, hiszen emelkedik az ilyen megrendelések száma is. A következő évekre ez a konszern növekedésének fő iránya – magyarázta a Roszatom-vezér, és indoklásul megjegyezte: az orosz gazdaság jelenlegi növekedési üteme mellett túl sok új áramtermelő blokkra nem lesz szükség – sem nukleárisra, sem más fajtára. Ugyanakkor azt is közölte, hogy ettől függetlenül megmarad az atomreaktorok sorozatgyártása Oroszországban, de míg a 2007-2008-as tervek évi két-három energiablokk üzembe helyezéséről szóltak, a következő időszakban évi egy beindítására lehet számítani.
Újraindították a szendai atomerőmű második blokkját is - a szigetországban így jelenleg már két atomreaktor üzemel a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után leállított 43 üzemképes japán reaktor közül. Japán déli Kjúsú szigetén lévő kétreaktoros szendai atomerőmű első blokkját augusztusban indították újra, miután a reaktor megfelelt a "világ legszigorúbb biztonsági előírásainak", amelyeket Tokió dolgozott ki. Az üzemeltető Kyushu Electric Power társaság (KEPCO) a múlt hónapban fejezte be a 157 fűtőanyagrúd behelyezését a 890 megawatt teljesítményű reaktorba, ezután a végső biztonsági ellenőrzéseket végezték el. A reaktor az újraindítást követő tizenkét órán belül éri el a stabil, tartható maghasadási szintet. A blokk által termelt elektromos energiát október 21-től vezetik a villamosenergia-rendszerbe. Ezután folyamatosan emelik a reaktor teljesítményét, amit újabb ellenőrzések követnek. A maximális teljesítményén november közepétől kezd üzemelni a reaktor - áll a KEPCO közleményében.
Még tízezer évig sugározni fog a csernobili atomerőmű: Huszonkilenc éve, 1986-ban robbant fel a csernobili atomerőmű. A katasztrofális április 26-a után Pripjaty egész városát, közel ötvenezer embert evakuálták és egy harminc kilométeres, elkülönítő zónát hoztak létre a sugárszennyezett terület körül. A IV-es blokk a mai napig sugárzik, a területet emberi életre alkalmatlanná nyilvánította az ukrán katasztrófaügyi minisztérium, amely egyébként pont a katasztrófa miatt jött létre. Csak idős emberek térhetnek vissza a zóna területére élni, a saját felelősségükre. Bár Csernobil és környéke még jó 10.000 évig sugározni fog, a 2010-es évekre komoly turista-attrakcióvá nőtte ki magát Kijevben – konkrétan nyugati turisták ezrei zarándokolnak el évente, megtekinteni, hogyan veszi vissza a természet a kommunista várost. Szeptemberben Sean Gallup a Getty Images fotósa járt a szellemvárosban, amelyről izgalmas fotósorozatot készített.
Január 1-től, vagyis alig több mint 3 hónap múlva az Európai Unió minden országában életbe lép az ipari káros anyag kibocsátás csökkentéséről szóló irányelv. A direktíva előírásainak megfelelően a hazai erőműveknek – technológiától és üzemmérettől függően – jelentős mértékben kell csökkenteniük nitrogén-oxid, kén-dioxid és szálló por kibocsátásukat. A drámai korlátozások életbe léptetésére a hazai erőművek 2020. január 1-éig haladékot kapnak. Az Alstom számításai szerint hazánkban a fosszilis bázisú erőművek jelentős részének fejlesztését szükséges elkezdeni és elvégezni ahhoz, hogy az ország éves bruttó 42,5 TWh villamosenergia-felhasználásának jelentős – a MAVIR ZRT. adatai alapján – több mint 30 százalékot kitevő importhányadát ne kelljen ezen erőművek kényszerű leállítása miatt tovább növelnünk. Az Alstom a közelmúltban 80, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működő, 10-46 éves erőműben végzett felmérést azok fejlesztési igényeiről a világ 26 országában. A felmérés megállapította, hogy az erőművek egyes környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projektjei a jelentős – a teljes hazai erőműpark viszonylatában több tízmilliárd forintos – pénzügyi ráfordítás mellett, még szakértői megvalósítással is legalább 1-3 évet vehetnek igénybe.
Átadta Magyarország legnagyobb fotovillamos erőművét a Mátrai Erőmű Zrt. a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén. A Visontától két kilométerre található fotovillamos erőmű előkészítése 2013 elején kezdődött. A szükséges dokumentumok megszerzése után elindultak a közbeszerzési eljárások, és a mátrai naperőmű alapkövének letételével 2015. június 1-jén hivatalosan is kezdetét vette az erőmű építése. A 16 megawattos naperőmű kategóriájában a legnagyobb hazánkban: 72 480 darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelemből áll. Az innen nyert energiát a meglévő távvezeték-hálózatba táplálják be, ezzel egy kisebb város, mintegy négyezer háztartást képesek ellátni zöldenergiával. A felerészt az erőmű által biztosított forrásból, felerészt pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult beruházás mintegy 24 ezer tonnával csökkenti a magyarországi széndioxid-kibocsátást.
Az elmúlt évre 22%-kal lecsökkent a lakossági fogyasztók körében mért áramlopásos esetek száma. Ugyanakkor a KKV-kat egyre növekvő arányban profi bűnözői hálózatok keresik fel. Szűcs Ferenc, az E.ON Hálózat energiamérés vezetője elmondta a 224.hu-nak, hogy az áramlopások kb. 7 milliárd forintos kárt okoztak az E.ON-nak a múlt évben. A teljes értékesített energiamennyiség 2-3%-át ellopják. Ez viszont egyre gyakrabban nem a lakossági ügyfelek köréből tevődik össze. Korábban úgynevezett “barkácsszintű” beavatkozásokkal, tehát a mérő sorkapcsolójánál a mérő megfúrásával, a mérő szalagozásával vagy éppen mágnesezésével próbáltak az elkövetők csalni.
Harmadával több prémium üzemanyagot adtak el az idei első kilenc hónapban, mint tavaly januártól szeptemberig - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség adataiból. Prémium motorbenzinből 32,6, prémium gázolajból pedig 37,3 százalékkal növekedett a forgalom. A gázolaj értékesítése összesen 12,8 százalékkal nőtt - a nem prémium kategóriában 11,2 százalékos volt a növekedés -, a benziné azonban mindössze 3,3 százalékkal. Ennek fő oka az, hogy a 98-as benzin forgalma 30,1 százalékkal visszaesett, míg a 95-ösé csak 2,6 százalékkal nőtt. Összesen 8,8 százalékkal több üzemanyag fogyott.
Kiadták az első hazai zöld rendszámot, amellyel igénybe vehetőek lesznek az elektromos autóknak járó kedvezmények. Az első, környezetkímélő autók megkülönböztetésére szánt plakettet egy BMW i3 kapta. Kár, hogy még nem tudjuk, hogy ez mire is jó – jelezte a greenfo.hu. A teljesen elektromos hajtással működő BMW i3 jövendőbeli tulajdonosa számos kedvezményt vehet majd igénybe. A Jedlik Ányos Klaszter ugyanis szeptember 30-án átadta a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a ösztönző intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagot. A minisztérium 2015. november 30-ig nyújtja be a véglegesnek szánt jogszabály módosításokat. „A Klaszter az elektromos autók vásárlására és fenntartására is részletes programot dolgozott ki. Terveink szerint a zöld rendszámmal ellátott autók ingyenesen parkolhatnának, használhatnák a busz- vagy zöldautó sávokat és szmogriadó esetén is korlátozás nélkül közlekedhetnének, továbbá mentesülnének az útdíj és az esetleges dugódíj alól is. Ezen felül a zöldrendszámos autók tulajdonosai kedvezményesen juthatnának tömegközlekedési bérlethez is” – emelte ki Bottyán Balázs, a Klaszter ügyvezetője.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta, hogy a Veolia Energia Magyarország Zrt. (korábbi nevén Dalkia Energia Zrt.) vegye át a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-től a százhalombattai fűtőművet. A szerződés értelmében a Dunai Hőtermelő Kft. százszázalékos tulajdonrésze a Veolia Energia Magyarországhoz kerül. Így az ügylet sikeres zárását követően társaságcsoportunk újabb városban kapcsolódhat be a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőenergia előállításába - mondta Fernezelyi Ferenc, a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatója. Az alig több mint egy éve átadott, 25,2 MW névleges teljesítményű, korszerű fűtőmű összesen 4200 lakás hőenergia-szükségletét termeli meg a településen, ám a tranzakció a lakossági távhőszolgáltatást csak közvetve érinti. Ugyanis ezért a szolgáltatásért a helyi, városi távhőszolgáltató társaság felel.
Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) kapacitás-felosztási és szűk-keresztmetszet kezelési munkacsoportja, valamint a villamos energia hálózatok és piacok munkacsoportja a MEKH székházában egyeztetett. A munkacsoport megvitatta a 2015. augusztus 14-én hatályba lépett, a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló 2015/1222 bizottsági rendelet végrehajtásának legaktuálisabb kérdéseit, különösen a többoldalú, egyeztetett nemzeti szabályozó hatósági jóváhagyást igénylő feltételek és módszertanok elfogadásának legújabb fejleményeit. Az egyeztetés témája volt továbbá az elfogadás előtt álló, az elosztórendszer – üzemeltetők és az ipari felhasználók hálózatra csatlakozására vonatkozó hálózati szabályzat létrehozásáról szóló bizottsági rendelettervezet, valamint a határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló bizottsági rendelettervezet legfontosabb kérdései is.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013 júliusa óta végez nemzetközi energiaár-összehasonlító vizsgálatot európai uniós fővárosokban. Kezdetben Budapest mellett 22 város adatait hasonlította össze egy független finn cég a MEKH megbízásából. Ez most további 6 ország fővárosával bővült, így a vizsgálat már az összes európai uniós fővárosra kiterjed, Nicosiára, Rigára, Vilniusra, Vallettára, Szófiára és Tallinra is. A fogyasztói árakat euróban és vásárlóerő-paritáson is összehasonlítják. Budapest a rezsicsökkentéseknek köszönhetően több helyet is javított a rangsorban.
Az energiahatékonyságról szóló törvény költséghatékonyság szempontjából kiemelkedő vívmánya a kötelező energetikai audit bevezetése. Ennek gyakorlati tudnivalóiról tartott tájékoztatót a földgáz, villamos energia, víziközmű és hulladék ágazat képviselőinek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A távhő ágazat engedélyesei részére a Hivatal 2015. október 16-án tart tájékoztatót az energetikai auditálási kötelezettségről, valamint a létesítmény szintű költség-haszon elemzéssel kapcsolatos hivatali feladatokról. A 2015. június 7-én hatályba lépett törvény számos olyan kötelezettséget ír elő a nagyvállalatok számára, amelyek elvégzésével az érintettek nemcsak az energiahatékonyságukat, hanem a versenyképességüket is növelhetik.
Háromszáz dolgozó elbocsátása került szóba a Vértesi Erőmű menedzsmentjének rendkívüli ülésén - írta a 24 Óra. Az erőmű vezetése nem határolódik el a korábban ismertetett létszámcsökkentéstől, most a folyamat szándékbejelentése történt meg. Ezután megkezdődik az érdekképviseleti egyeztetés - mondta a lapnak Magyari József, a társaság vezérigazgatója. A Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák szigorodása miatt december 31. után nem tüzelhet el szenet, és bár bejelentették a bezárást, annak pontos részletei jelenleg sem ismertek. Az erőműben jelenleg 759-en dolgoznak. A Vért 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvízellátására, amit 2016 januárjától az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. gázkazános erőműve lát el.
Lázár János azt mondta, hogy a lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban az Európai Bizottság nem biztosít vissza nem térítendő támogatásokat. Ezt a Magyar Energiahatékonysági Intézet és az Európai Bizottság illetékese is tételesen cáfolja – közölte a vs.hu. A magyar állam csak visszatérítendő támogatást biztosít az uniós keretből az otthonok energiafelújítása számára – mondta Lázár János a Kormányinfón. Hozzátette, hogy azért a magyar állam próbálja majd segíteni a lakástulajdonosokat, mégpedig kamatmentes, de visszatérítendő támogatással. Ehhez majd az állami Magyar Fejlesztési Bank biztosít forrásokat. Jávor Benedek pedig az Európai Bizottsághoz fordul az energia korszerűsítési programmal kapcsolatban.
Kisebb közműtartozással vág neki a télnek a magyar lakosság, mint egy évvel ezelőtt, a 2013-ban indult rezsicsökkentési program érezteti hatását a díjhátralékok volumenén és a fizetési hajlandóságon is. Legtöbben a villamosenergia-szolgáltatójuknak tartoznak, a legnagyobb volumenű kintlevőség pedig a földgázszolgáltatásban volt a nyár végén, itt valamennyivel nőtt is a tartozók száma és a tartozás mértéke – derült ki a Magyar Idők érdeklődésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által szolgáltatott adatokból.
Januártól nem az építési engedély kiadásakor hatályos, hanem a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek, ezért az MTI-nek nyilatkozó szakértő azt javasolja, hogy az építtetők a későbbi évektől hatályos követelmények szerint terveztessék meg a lakóépületeiket. A kormány még szeptember közepén, 2016. január elsejei hatállyal módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletét. Ezzel kapcsolatban Kruchina Sándor, a szigetelőanyag gyártó Austrotherm Kft. szakértője azt közölte az MTI-vel, hogy az új szabályozás problémát okozhat az építtetőknek. Miután 2021. első napjától a közel nulla energiaigény lesz a követelmény a lakóépületekre, akkortól a használatbavételi engedély kiadásának is ez lesz a feltétele. Ha egy 2017-ben építési engedélyt kapó lakóház ekkorra lesz kész, és az építési engedély időpontjában hatályos energetikai követelményeknek nem felel meg, nem kaphat használatbavételi engedélyt.
A sok milliárd forintos beruházásoktól a néhány tízmilliós fejlesztésekig számos, a megújuló energia hasznosítását célzó projekt valósult meg az elmúlt években a hazai vállalkozásoknál. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarországnak sikerül teljesítenie vállalását, és 2020-ig eléri a 13 százalékot a zöld energia részesedése az energiafelhasználásban, igaz, akár magasabb is lehetne ez az arány. Ahhoz, hogy az energiafelhasználáson belül a megújuló energia részesedése 2020-ra az Európai Unió elvárásaiban szereplő 13 százalékos, illetve a kormány által kitűzött magasabb, 14,65 százalékos arányt elérhesse Magyarországon, a nagy, „zöld” energiaforrásra épülő erőművek mellett a vállalkozásoknál is jelentős fejlődésre van szükség a felhasználásban.
Elektromos járművek töltéséhez szükséges berendezéseket telepített a Várnegyedben két helyszínen – a Lovas úton, a Murad-lift közelében, illetve a Várkert Bazár mélygarázsában – a Budavári Önkormányzat. A Budai Vár és környéke közlekedésének fejlesztését célzó európai uniós program részeként, a környezeti fenntarthatóság jegyében üzembe helyezett töltőket sajtótájékoztatón mutatta be Dr. György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja, Dr. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere és Horváth Csaba, a már három elektromos taxit üzemeltető Budapest Taxi ügyvezetője.
A zemplénagárdi önkormányzat a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukciójának segítségével napelemes rendszert telepített annak érdekében, hogy a polgármesteri hivatal, óvoda és az idősek otthona villamosenergia-fogyasztásának nagy része megújuló energiából származzon, ezáltal hozzájáruljon a környezetvédelemhez, valamint a működési költségeit is csökkenteni tudja. Zemplénagárd 2015 májusában 17,07 millió forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, mint pályázati Közreműködő Szervezettől. A fejlesztés eredményeként az üzembe helyezett 22,75 kilowatt teljesítményű napelemes rendszer összesen évente 17000 kilowattóra áramot fog termelni, mellyel az önkormányzat jelentős villamosenergia-megtakarítást tud elérni, valamint éves szinten Zemplénagárd önkormányzata 16,15 tonnával képes csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Magyarországon a lakosságnak kevesebbet kell fizetnie a villamos energiáért, mint Romániában, annak ellenére, hogy az áram egy részét Magyarország Romániától vásárolja - írta a Maszol.ro hírportál. A kolozsvári romániai magyar portál szerint 2015 első fél évében Románia 27 millió euró értékben exportált áramot. A Romániában megtermelt villamos energia harmadik legnagyobb vásárlója Magyarország, amely a román kivitel egyötödét vette meg. A román áram első számú felvevő piaca Bulgária, a második Szerbia.
Geológusok számítása szerint – a Golán-fennsík palamezeje több milliárd hordónyi olajnak megfelelő palaolajat rejt kérdés azonban, hogy Izrael ki tudja-e aknázni azt. Ha igen, akkor a zsidó állam évekig önellátóvá válik olajban. Az Afek Oil and Gas – az amerikai Genie Energy leányvállalata már több mint egy éve végez próbafúrásokat a Golán-fennsík déli részén. Szeptemberben jelentették be, hogy jelentős palaolaj-lerakatra bukkantak, de a készlet mértékét csak október 7-én sikerült meghatározni. Az izraeli Channel 2 Newsnak adott interjújában a társaság vezető geológusa, Juval Bartov azt mondta: 350 méter vastagságú rétegről van szó, amely nagyon nagynak számít – de igen fontos az is, hogy milyen a porozitása – számolt be róla az Oilprice.com. Bartov elmondta: a világban az átlagos palaréteg vastagság 20-30 méteres – vagyis, az Iraelben talált mező ennek tízszerese. Éppen ezért szignifikáns mennyiségű palaolajról van szó. Hogy pontosan mennyiről azt még nem tudni, ahogy azt sem, hogy mennyire éri meg felszínre hozni a leletet, a hidraulikus kitermelésnek (ún. fracking – víz nagy nyomáson történő befecskendezése a földalatti kőzetekbe) ugyanis borsos ára van, ami a jelenlegi olajárak mellett nem biztos, hogy megtérülne. Izrael jelenleg 270 ezer hordónyi olajat használ fel naponta.
Az orosz Gazprom ma megkezdte a földgázszállítást Ukrajnának az Európai Unió közreműködésével az elmúlt hónapban kötött megállapodás keretében. A Gazprom ma megkapta a gázszállításokért előre fizetendő 500 millió dollár első 234 millió dolláros részletét - közölte Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója. A Gazprom az idén tavasszal állította le a földgázszállítást Ukrajnának. A mostani megállapodás hat hónapon keresztül, 2016 márciusáig biztosítja Ukrajna ellátását orosz földgázzal. Az Európai Bizottság 500 millió dolláros támogatást ígért Ukrajnának a gázszállítások finanszírozására. Oroszország pedig ezer köbméterenként 251 dollárról 230 dollárra csökkentette az Ukrajnának adott gáz árát, hasonlóan ahhoz az összeghez, amennyiért a környező országoknak szállít.
Augusztusban az indiai Kerala-ban található, Cochin Nemzetközi Repülőtér lett a világ első olyan repülőtere, ami teljesen napenergiával működik. Amit bebizonyítottunk a világnak, hogy egy repülőteret el tud látni a napenergia. Szóval, igen, ez egy büszkén vállalt eredmény. - mondja a vezető mérnökasszony Pallavi Sanalkumar, majd folytatta: Amikor süt a Nap, energiát állítunk elő és ami energiatöbblet, azt a KSEB hálózatába irányítjuk. Amikor nem süt a Nap, a hálózatból veszünk ki a szükséges mennyiséget és így az egyensúly biztosított. Energiafüggetlenek vagyunk, vagy más szavakkal, energiasemlegesek. A repülőtér 10 millió dollárt fektetett be a 18,2 hektáros napenergia erőműbe, amely 46150 napelem panelből áll. A befektetett összeget visszanyerik 5 éven belül. Ezt más repülőterek is felismerték. Ezek után 33 további repülőtér jelentette be igényét a megvalósításra.
Svédország lehet az első ország, amely kizárólag újratermelődő forrásokból nyert energiát fog használni. írja a The Ecologist lap. Svédország ennek érdekében 546 millió dollárt fog költeni, amellyel új energia-kitermelést fog támogatni jövő évtől. Ennek fényében például a napenergia-források támogatása 800%-al nő majd meg. A terv részeként Stockholm energetikailag függetlenné fog válni 2050-re, habár Svédország már így is 2/3-ad részben kizárólag megújuló energiát használ, a mostani stratégia arra törekszik, hogy fennmaradó területeken, így például a közlekedésben is megtörténjen az átállás. Az erre fordított összeg a fosszilis energiaipar számára megnövelt adóból fog származni. Svédország továbbá hamarosan be fogja zárni a nukleáris erőműveit is, főleg annak okán, hogy azok már nem lesznek gazdaságosak. Az ország többet kíván fektetni az intelligens hálózatokba, az energiatermelés lehetőségeinek fejlesztésében, a zöld-autók szubvencióinak fejlesztésébe, a régi épületek felújításába és energiatakarékosabbá tételében. jelzésértékű, hogy a svéd kormányzati bejelentés röviddel az ENSZ párizsi klímacsúcsa előtt született.
Mintegy 30 milliárd köbméter gázt tartalmazó lelőhelyet azonosítottak a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatában - közölte a Romgaz román állami gázvállalat. A lelőhely kitermelésére az orosz Lukoil kapott engedélyt, amely 72 százalékos részesedést birtokol a koncessziós szerződés szerint, további 18 százalékot a PanAtlantic Petroleum Ltd., 10 százalékot a Romgaz. A próbafúrásoknak még meg kell erősíteniük, hogy pontosan mennyi gázt tartalmaz az EX30 Trident elnevezésű kutatási blokk, de az előzetes becslések szerint meghaladhatja a 30 milliárd köbmétert. A kutatások 2016-ban is folytatódnak az 1006 négyzetkilométer teljes felületű kutatási blokkban. A fúrótorony 170 kilométerre van a parttól, ahol a víz mélysége eléri a 700 métert. A próbafúrások során 2700 méter mélyre hatoltak. A román média szerint a 30 milliárd köbméter gáz csaknem három évi román gázfogyasztást fedezhet.
A Mol Nyrt. vagy befektet a fiumei (Rijeka) olajfinomítóba, vagy kivonul az INA-ból. Ezt a két lehetőséget vázolta fel arra az esetre Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter az N1 kereskedelmi tévécsatornának adott interjújában, ha a szociáldemokrata koalíció kormányon marad a horvát választásokat követően – jelezte a nol.hu. Szavai szerint – írja az MTI – mandátumuk végére nem oldották meg az INA ügyét, mert a Mol "nem fogta fel", hogy csak úgy dönthetnek a horvát olajipari vállalt jövőjét illetően, ha partnerként tárgyalnak. Vrdoljak arról is beszámolt, hogy elküldte a Molnak az új részvényesi szerződést, amelyre eddig még nem érkezett írásbeli válasz. A miniszter kiemelte: az ügyet azért nem feszegették eddig, mert nem akartak belőle kampánytémát csinálni. "Már minden készen áll, csak azt várjuk, hogy vége legyen a választásoknak" - közölte.
Lengyelországot és a három balti államot érintő gázvezetéképítési szerződést írtak alá csütörtökön Brüsszelben. A nyugat-európai energetikai rendszert a balti országok rendszerével összekötő első vezeték építése megszünteti a régió függését az orosz gázellátástól – írta a 24.hu. Történelmi eseménynek lehettünk tanúi – kommentálta az 558 millió eurós beruházásról szóló szerződés aláírását Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. “Sikerült felszámolni a Baltikum energetikai elszigeteltségét, az egyetlen szállítótól való hosszú ideje tartó függését” – tette hozzá. Juncker bejelentette, hogy a GIPL (Gas Interconnector Poland-Lithuania) vezeték építéséhez az Európai Bizottság 300 millió euróval kíván hozzájárulni. A Lengyelország és Litvánia közötti vezetéképítési szerződés aláírásán Jean-Claude Juncker mellett részt vett a lengyel, a lett és az észt miniszterelnök, valamint a litván államfő.
Október 9-én adták át hivatalosan a Borkum Riffgrund 1 tengeri szélerőmű telepet: a 78 darab, egyenként 4 megawatt névleges teljesítményű és 120 méter rotor átmérőjű Siemens szélturbina mintegy 320.000 német háztartás számára szolgáltat majd környezetbarát elektromos energiát. A kezdeti 10 éves időszak során a Siemens fogja biztosítani a turbinák szervizelését és karbantartását is. A Borkum Riffgrund 1 telepet a DONG Energy fejlesztette ki és építette meg; jelenlegi tulajdonosai a DONG Energy (50 százalék) valamint a Kirkbi Invest A/S és a William Demant Invest A/S befektető cégek (együttes részesedésük 50 százalék). A Borkum Riffgrund 1 a hatodik tengeri szélerőmű telep, amelyet a nyár során a Siemens hivatalosan átad.
Átadták, de csak később helyezik üzembe Lengyelország cseppfolyós gáz fogadására alkalmas kikötőjét. A létesítményből Magyarországra egyelőre csak kerülő úton lehetne szállítani. A vg.hu szerint a lengyelországi Swinoujscie kikötőjében elkészült a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására és gázneművé visszaalakítására szolgáló létesítmény. A beruházás révén nemcsak Lengyelországba juthat a világ bármely részéről tartályhajón útnak indított gázból, hanem azokba az országokba is, amelyekbe az vezetékeken tovább szállítható. Ezzel csökken az érintett országok orosz gáznak való kitettsége, javul a tárgyalási pozíciója az orosz eladóval. Mindezt közelebb hozza, hogy a terminál a térségünket is átszelő, úgynevezett észak–déli gázfolyosó északi végpontján van.
Az olaj- és gázipari ágazat tíz nagyvállalata a közelgő párizsi klímacsúcsra tekintettel megegyezett abban pénteken, hogy együttműködnek a klímaváltozás elleni küzdelemben – jelezte a portfolio.hu. A világ energiafogyasztásának tíz százalékát biztosító cégek "hatékony klímamegállapodást" sürgetnek a 2015. november 30. és december 11. között az ENSZ Párizsban rendezendő 21. klímakonferenciáján (COP21), amelynek az a célja, hogy az emberiség 2 Celsius fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)