Heti hírvilág (2015. október 5 - 11.)
Negyven éves jubileumi rendezvényén a paksi atomerőműben felnyitották az egykori alapkövet, majd az üzemi területen véglegesen elhelyezték az egykori dokumentumokat, az alapító oklevelet, és egyéb emléktárgyakat. Az ünnepségen megjelentek az atomerőmű egykori vezetői, köszöntőt mondott Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár és Hamvas István vezérigazgató – közölte a Paks-Press. Az idén ősszel ünnepli az atomerőmű a jogelőd vállalat megalapításának és alapkőletételének 40 éves évfordulóját. Szabó Benjamin, az erőmű-beruházás egykori kormánybiztosa nyitotta fel az urnát és vette számba elhelyezett tárgyakat, többek között az alapításról szóló oklevelet. A relikviákat visszahelyezték, majd azok új helyet kaptak az üzemi terülten. Ezzel egy időben a Látogató Központban, a régi alapkőben a mai újságokat és dokumentumokat helyezték el. Az ünnepségen beszédet mondott Szabó Benjamin, az erőmű-beruházás akkori kormánybiztosa, valamint a Paksi Atomerőmű Vállalat első vezérigazgatója, Pónya József is.
A nukleáris fűtőanyag Ukrajnán keresztüli jövőbeli szállítása és a Duna vízhőmérsékletének alakulása érdekelte leginkább azokat az ukrajnai civil szervezeteket, amelyek képviselői részt vettek Kijevben a Paks2-ről tartott közmeghallgatáson, számolt be az MTI-re hivatkozva az index.hu. Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa hangsúlyozta, hogy a friss és kiégett fűtőanyagok Ukrajnán keresztüli szállítása Magyarország és Oroszország között szigorú biztonsági követelmények mellett zajlik, és ez a jövőben is így lesz. A vasúti konténerek rendkívül biztonságosak, a szállítás kockázata Ukrajnára nézve elhanyagolható - mondta. Szerinte, ha a jövőben az ukrán jogszabályok, illetve a hatóságok nem teszik lehetővé az országon keresztüli nukleáris fűtőanyag-szállítást, Magyarország más útvonalat keres. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért orosz vállalattal építteti meg atomerőműve két új blokkját, a kormánybiztos kifejtette: a biztonság szempontjából nincs különbség az orosz, az amerikai vagy a francia nyomottvizes reaktorok között. Ilyen típusú a legtöbb épülő reaktor. Oroszország nagyon kedvező kamatozású államközi hitelt ajánlott az atomerőmű bővítésének finanszírozására, ami segít alacsonyan tartani a villamosenergia árát - mondta.
Biztonságosabb, olcsóbb, hatékonyabb – írta a demokrata.hu, hangsúlyozva, hogy a paksi atomerőmű indulása óta a biztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot célzó fejlesztéseket valósít meg. Ezeket a célokat szolgálja az új üzemanyag alkalmazása és az erőmű 12-ről 15 hónaposra tervezett üzemeltetési ciklusának bevezetése is, amelynek műszaki megvalósításán közel 30 minősített hazai és külföldi szolgáltató, beszállító cég, valamint kétszáznál is jóval több szakember dolgozott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kis mennyiségű hasadóanyag felhasználásával képes nagy mennyiségű, olcsó villamos energiát előállítani, biztonságosan, nagy rendelkezésre állással, a klímát károsító anyagok kibocsátása nélkül. A négy reaktorblokkal üzemelő erőmű első, eredetileg 440 megawattos egységét 1982-ben kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra. Ezt követően 1984-ben elindult a 2. blokk, majd 1986-ban a 3., és végül 1987-ben a 4. blokk is megszerezte 30 évre szóló üzemelési engedélyét. Az 1. és 2. blokkok 2012-ben, illetve 2014-ben az üzemidő-hosszabbítási eljárások során megkapták a további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyt. A 3. és 4. blokkok élettartam-növelését célzó engedélyezési eljárásai 2016-ban, illetve 2017-ben zárulnak.
Kormányközi szerződés, szakmai viták és előzetes műszaki tervek is voltak már a paksi atomerőmű bővítéséről, vagyis Paks II.-ről a rendszerváltás előtt – erről beszélt a Magyar Időknek a nemrégiben az orosz atomenergetika 70 éves jubileumi emlékérmével kitüntetett magyar szakemberek egyike, Bakács István. Már szinte közvetlenül az első négy atomerőművi blokk létesítése után felmerült az 5. és 6. reaktor megvalósításának ötlete, hiszen akkoriban a mainál is nagyobb ütemben növekedett a villamos energia iráni igény. Az erőművek terén kiemelkedő jártassággal rendelkező szakembert annak apropóján kérdeztük, hogy a közelmúltban Moszkvában számos orosz és külföldi, valamint két másik magyar mellett ő is megkapta az orosz atomenergetika 70 éves jubileumi emlékérmét. Bakács István a paksi atomerőmű építését, tehát az 1976 és 1983 közötti időszakot nevezte a legkiemelkedőbb szakmai kihívásnak a nukleáris energetika terén elvégzett munkái közül. Az elismert mérnök-fizikus szakmailag, emberileg és egyéb szempontokból is nagy kihívásnak nevezte az erőmű létesítését.
„A nukleáris hulladék nem probléma, a szélerőmű igen” címmel jelentetett meg egy írást a Népszabadság internetes felülete, a nol.hu. Az az újságíró, illetve rajta keresztül az a sajtóorgánum, amely egyetlen ellenőrizetlen forrás – sőt, még rosszabb, egy forrás Twitter-bejegyzései – alapján próbál meg egy közel nyolc órás eseményről beszámolni és annak hangulatát visszaadni, nem felel meg a szakma minimális elvárásainak sem. A cikk írója nevét nem vállalta. Nem csodálkozom. A szakmai kritikával, higgyék el nincs problémám – az elmúlt másfél évtizedben számos szakmai vitán vettem részt, jól tűröm, a szakmai észrevételek inspirálnak, azt azonban nem vagyok hajlandó elviselni, hogy olyan gondolatokat próbáljanak a számba adni, amelyek nem hangoztak el. Éppen ezért ezen a fórumon közzéteszem a bécsi közmeghallgatás vonatkozó részének leiratát – reagált a megjelentekre Aszódi Attila a blogján.
Az Energiaklub válaszolt Aszódi Attila kormánybiztos blogposztjára – „Még egyszer Paks II környezeti hatásvizsgálatának érintettjeiről” címmel. Az Energiaklub több ízben kifogásolta, hogy az illetékes hatóság túlságosan szűken, mindössze öt dél-dunántúli kistelepülésben határozta meg a Paksra tervezett új atomerőmű környezeti hatásterületét. Ez azért probléma, mert így igen szűk azon magyar állampolgárok köre is, akik érintettként vehetnek részt a környezeti hatásvizsgálati eljárásban. Aszódi Attila blogján viszont azt írja, hogy „a hatóság köteles a nyilvánosságtól származó bármilyen észrevételt befogadni, akármelyik magyar településről érkezik az”.
Egész napos ülésen tárgyalja Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban. A két szervezet azért fordult a Jogkövetési Bizottsághoz, mert az elmúlt években a magyar kormányok sorozatosan megsértették az egyezményt a Paksra tervezett új atomerőmű kérdésében. A közérdekű információk döntő részét eltitkolták a nyilvánosság elől. A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor több éves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A két szervezet kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba. A bizottság előzetes állásfoglalását várhatóan az egész napos ülés végén hozza meg.
A Magyar Nukleáris Társaság ebben az évben is megszervezi a Nukleáris Technikai Szimpóziumot december 3-4. között. December 2-án délután az MNT alapításának 25 éves évfordulójáról emlékezik meg a társaság. A szimpózium elsődleges célja a hazai tudományos eszmecsere elősegítése, egymás kölcsönös tájékoztatása a folyó szakmai tevékenységről. Minden nukleáris technikához kapcsolódó, érdeklődésre számot tartó eredménnyel, ismertetéssel lehet szerepelni, amennyiben a szervező bizottság azt befogadja és a programba illeszti.
A német lakossági áramfogyasztók közel háromszor annyit fizetnek az áramért, mint a magyarok, hívta fel a figyelmet Dr. Aszódi Attila, a paksi kapacitásbővítésért felelős kormánybiztos. Az eltérés nagyrészt azzal magyarázható, hogy nagy a különbség abban, hogy a két ország kikre terheli a megújuló energia támogatását. Németország és Magyarország eltérő utat választott abban, hogy kikre terheli rá a megújuló energia támogatását. Míg Németországban elsősorban a lakosság, Magyarországon a vállalatok viselik a terheket, részben ezzel is magyarázható, hogy a német lakossági áramár közel háromszorosa a magyarénak.
Idén az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont az ENSRA éves ülésének és szemináriumának. Az Európai Nukleáris Védettség Területén Kompetens Hatóságok Szövetsége (ENSRA) a szeptember 30. és október 2. között megrendezett ülésen döntött a Nyugat Európai Nukleáris Hatóságok Szervezetével (WENRA) való szorosabb együttműködésről, valamint jóváhagyta, hogy a magyar elnökség által készített új honlap hamarosan elérhető legyen a nyilvánosság számára. Az OAH 2009-ben csatlakozott az ENSRA-hoz, melynek elnökségi pozícióját idén hazánk tölti be, elnöke Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. A három napos ülésen a tagországok képviselői bemutatták az elmúlt évben hazájukban történt, nukleáris védettséggel összefüggő eseményeket, fejlesztéseket és az elért eredményeket, valamint megosztották tapasztalataikat a nukleáris létesítmények és nukleáris anyagok fizikai védelmével kapcsolatban.
Arról is az OAH számolt be, hogy Németországban regionális konferenciát tartottak a nukleáris terület jogi szabályozásáról. A nürnbergi szakmai rendezvényen nukleáris létesítmények, nukleáris szabályozó hatóságok képviselői, nemzetközi jogi irodák és sajtóorgánumok vezető munkatársai változatos témakörökben tartottak előadást: az új blokkok, a leszerelés és a hulladékkezelés szabályozási kérdései mellett olyan témát is feldolgoztak, mint a lakosság érzelmi viszonyulása az atomenergia alkalmazásához. A szeptember 27-29. között megrendezett szakmai rendezvényen Silye Judit, az Országos Atomenergia Hivatal EURATOM tanácsadója panelbeszélgetés keretében előadást tartott a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésének magyarországi helyzetéről, valamint a hazai szabályozás kihívásairól.
A non-proliferáció, azaz a nukleáris fegyverkezés elterjedésének megakadályozása világszerte kiemelt figyelmet kap. Az Országos Atomenergia Hivatal a non-proliferációhoz kapcsolódóan, nukleáris biztosítéki és védettségi témakörben összegzést készített, amelyben az elmúlt egy év fontosabb eseményeit és eredményeit foglalta össze. A 2015. évi non-proliferációs hírlevél itt érhető el.
Nagyszabású rendezvényekkel emlékezett meg az orosz atomenergetikai ipar fennállásának 70. évfordulójáról, amely egyben alkalmat adott vezetőinek a sikerek és eredmények számbavételére és a jövő terveinek ismertetésére is. Az AtomenergiaInfo beszámolója szerint az orosz atomenergetika 70 éves évfordulóján a Roszatom eredményeiről Szergej Kirijenko beszámolt Vlagyimir Putyin elnöknek, aki megállapította: az orosz atomipar ugrásszerű fejlődésen ment át az utóbbi évtizedben. Kirijenko egyebek közt elmondta az államfőnek, hogy a konszern 12 országban 30 reaktorra kapott megrendelést, köztük a két új paksi blokkra és tíz további blokkról még folyik az egyeztetés. A 300 milliárd dollárt meghaladó összértékkel a Roszatomnak van ma a világon a legnagyobb megrendelés-állománya. Szergej Kirijenko megemlítette, hogy az általa vezetett cégcsoport az utóbbi években minden nyílt tendert megnyert, amelyen elindult. Az ágazat 70 éves jubileuma alkalmából 14 ország 30 szakemberét, köztük a paksi atomerőmű létesítésében és működtetésében jelentős érdemeket szerzett magyarokat is kitüntettek. Az orosz atomenergetika 70 éves jubileumi emlékérmét adományozta a Kremlben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója Bakács Istvánnak, az MVM Rt. korábbi vezérigazgatójának, dr. Szabó Józsefnek, a paksi atomerőmű volt vezérigazgatójának és Vavrik Antalnak, az MVM ERBE nyugalmazott vezérigazgatójának.
A Fingrid finn energetikai társaság segíti majd annak a távvezeték-hálózatnak a kiépítését, amellyel a finnországi Hanhikvibe orosz részvétellel tervezett atomerőmű rákapcsolódhat az észak-európai állam energetikai rendszerére. Az erről szóló a szerződést már megkötötte a cég és a beruházó konzorcium, a Fennovoima, amelynek egy leányvállalata révén a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is résztulajdonosa – jelezte az AtomenergiaInfo. A dokumentum értelmében a Fingrid tervezi meg a távvezeték-hálózatot, és kiírja az annak megépítéséhez szükséges tendereket is, de csak azután, hogy a helsinki kormány kiadta a végleges engedélyt az atomerőmű megépítésére.
Mexikó atomterveket mérlegel és vizsgálja annak lehetőségét, hogy két új reaktorral bővítse az ország egyetlen, a Veracruz állambeli Laguna Verdében működő atomerőművét – közölte az AtomenergiaInfo. A tervek azt mutatják, hogy egy ilyen döntés hatékony lenne az ország számára – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek Cesar Hernandez energetikai miniszterhelyettes. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy mennyibe kerülne a beruházás, és abba bevonnának-e magántőkét is. A Laguna Verde-i erőmű 1976-ban épült, de a reaktorokat csak később, az elsőt 1989-ben, a másodikat pedig 1994-ben helyezték üzembe. Összteljesítményük – miután az idén egy korszerűsítés eredményeként 16 százalékkal növelték a kapacitásukat – 1620 megawatt, működtetőjük a CFE állami villamos energetikai társaság. Mexikó éveken át mérlegelte nukleáris kapacitásának bővítési lehetőségeit, konkrét lépést azonban nem tett ez ügyben. Az ország áramellátása így jelentős részben gázalapú. Az atom részesedése az energiatermelésben egyes adatok szerint 2,5, mások szerint 4,6 százalék. Ez a kétszeresére nőhetne, ha – miként a nyilvánosságra került kormánytervekből kiderül, 2026-2027-re – megépülne a két új, egyenként mintegy 1000 megawattos, a tengervíz sótalanítására is alkalmas reaktor.
Komoly veszélynek vannak kitéve az atomerőművek, mert nem igazán védik megfelelően a létesítmények számítógépes rendszereit – ezt állítja most kiadott tanulmányában a Chatham House tekintélyes londoni elemzőintézetre hivatkozva az mno.hu. Hiú ábránd, hogy az atomlétesítményeket működtető rendszerek – mivel nem kapcsolódnak közvetlenül az internetre – feltörhetetlenek volnának és kevés veszélynek lennének kitéve, így összegezte az atomerőművek biztonsági helyzetét a Chatham House. Az elemzőintézet igen negatív képet festett a nukleáris ágazatról, szerinte ugyanis nem védik kellőképpen az atomerőműveket az ilyen jellegű behatolások, támadások ellen, miközben valószínűségük egyre nagyobb.
Háromnapos látogatásra Japánba érkezett a francia miniszterelnök. Manuel Valls a francia atomenergia-ipar fejlesztése és átszervezése ügyében tárgyal a japán kormányfővel - számolt be az Euronews. Szeptemberben már egyeztetett a japán Mitsubishi a francia nukleáris óriás Arevával, amelyben 51 és 75 százalék közötti részesedést vásárolna az állami tulajdonú EDF. Japán hozzá kíván járulni a globális atomenergetikai biztonság megteremtéséhez. Megosztjuk a világ más országaival a fukusimai nukleáris baleset tapasztalatait és tanulságait – nyilatkozta Abe Sinzó.
Drámaian nőtt a gyerekek pajzsmirigyrákos megbetegedéseinek száma a fukusimai atomkatasztrófa környékén, 20-50 százalékkal magasabb, mint a más területen lakó gyerekeknél. A kutatást végzők szerint az eredmények ellent mondanak a kormányzati állításokkal. A kutatók úgy vélik, az eredmény ellentmond a kormányzati álláspontnak, mely szerint csupán a kiterjedtebb szűrések miatt diagnosztizálnak több esetet a 2011. márciusi földrengés és szökőár okozta atomkatasztrófa környékén. A fukusimai prefektúra területén élő 370 ezer gyerek többségét ultrahanggal vizsgálták 2011 márciusa óta, és az augusztusban kiadott, legfrissebb adatok alapján 137-nél diagnosztizáltak vagy gyanítanak pajzsmirigydaganatot. Ez 25-tel több eset, mint egy évvel korábban. Más területeken egymillió gyerek között egy-két megbetegedés fordul elő a becslések alapján. "Ez 20-50 százalékkal több, mint ami normálisan előfordulhatna. A vártnál gyorsabban is emelkedik az esetek száma" - mondta Cuda Tosihide, az Okajamai Egyetem kutatója, az Epidemiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
A világ legrégebbi atomreaktora, a svájci Bezneau I a legfrissebb jelentések szerint olyan lyukacsos, mint a (szintén svájci) ementáli sajt. A Tages Anzeiger című svájci lap két független forrásra hivatkozva írta meg, hogy a reaktor nyomás alatt lévő részén legalább 1000, fél centiméter átmérőjű lyuk van. Aztán a hírt felkapták más lapok is, és gyorsan beindult az ementális viccelődés. Nem mintha ez annyira vicces lenne. A fejlemények arra utalnak, hogy a Beznai I sokkal rosszabb állapotban van, mint azt a létesítmény üzemeltetője, a közműszolgáltató Axpo állította. Amikor júliusban, az éves leállás alatt megvizsgálták, még azt mondták, hogy csak minimális rendellenességeket észleltek; mint hangsúlyozták, ezek nem repedések, csak szennyeződések. Annyit elismertek, hogy igen, az anyag néhány helyen elvékonyodhatott – idézte az index.hu. Namármost, a nyomástartó edény az erőműnek pont az a része, ahol a nukleáris folyamat lejátszódik. Vagyis nem kizárt, hogy a repedéseken erősen radioaktív anyag szivároghat ki. Az Axpo júliusban leállította az erőművet, így közvetlen veszélytől nem kell tartani, de azt tervezik, hogy februárban újraindítják a reaktort. Ennek ellenére a Tages Anzeigernek nyilatkozó szakértő úgy látja, a problémák olyan súlyosak, hogy az erőmű talán sosem állhat újra üzembe. A Greenpeace viszont bezáratná az erőművet.
Az LMP szerint azonnali energiapolitikai fordulatra van szükség, ellenkező esetben tartóssá válik az az állapot, hogy a jövedelmükhöz képest a magyarok fizetnek a legtöbbet az otthoni energiafelhasználásért. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke ezt annak kapcsán írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy Lázár János közölte: lakossági energia-korszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy gazdasági konferencián. Az LMP szerint a kormány "újabb ígéretét szegte meg" ezzel, és sorozatosan hoz "a zöldenergiát kiszorító és az energiahatékonyság növelését megakadályozó intézkedéseket".
Lázár János bejelentésére nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. A portfolio.hu közzétette az öt szervezet levelét.
Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is.
Van elég földgáz télire a hazai tárolókban. Az energetikai társaságok idén is felkészültek a téli szezonra, szeptember végén a hazai tárolókban több mint 3 milliárd köbméter földgáz volt - a betárolás jelenleg is tart -, tavaly télen a lakossági fogyasztók valamivel több mint 2,15 milliárd köbméter földgázt használtak fel - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A biztonsági tárolóban lévő földgáz mennyiségéről a nemzeti fejlesztési miniszter rendelkezik, ennek mértéke a jelenleg hatályos jogszabály szerint 915 millió köbméter. Az elmúlt években a magyarországi fogyasztást fedezték az import források, a hazai földgáztermelés, valamint a kereskedelmi tárolókban korábban elhelyezett földgázkészlet, a biztonsági tárolóban lévő készlet felhasználására nem volt szükség - közölték.
Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. Mint a vg.hu jelezte, elfogadták a parlamentben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését az energiatörvény módosításáról. A képviselők 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében szavazták meg a javaslatot. A miniszter indoklása szerint a törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között. A villamosenergia-törvény ezért új részekkel egészül ki, amelyek az átvevő egyetemes szolgáltató kijelöléséről szólnak. Ennek alapján ha egy társaság kérelmezte az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyének visszavonását, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az összes egyetemes szolgáltatót felhívja, hogy tegyen ajánlatot az átveendő felhasználók ellátására. Az átvevőt a MEKH választja ki.
Újranyitotta az Aldebrő-Detk térségében lévő keleti bányáját a Mátrai Erőmű Zrt. A területről a következő évtizedekben több százmillió tonna lignitet tervez kitermelni a társaság. A cég évente mintegy 8,5-9 millió tonna lignitet termel a Mátra lábánál, illetve a bükkábrányi bányájában. Bernhardt Lüschper, a társaság igazgatóságának elnöke a helyszínen tartott ünnepi köszöntőjében kijelentette: a keleti bánya előtt még legalább 40-45 évnyi termelés áll. A keleti bánya művelését 2004 óta szüneteltetik. Újranyitásáig mintegy 2,5 milliárd forintot fordított az előkészítő munkákra a cég. Derekas Barnabás elnökhelyettes elmondta: az újranyitás érdekében áthelyezték a területen átfolyó Tarnóca-patak egy szakaszát, építettek négy hidat és két mezőgazdasági átjárót, kiépítették a villamosvezeték-hálózatot, továbbá megépült egy tíz kilométeres szállítószalag-rendszer is.
Biogázerőmű épült Vajszlón, a 637 kilowatt teljesítményű üzemet a közelmúltban adták át - számolt be a privatbankar.hu. A gázmotoros kiserőmű zárt rendszerben évente 4,5 gigawattóra zöldáramot és 4,8 gigawattóra hőenergiát állít elő, az ehhez szükséges 2,2 millió köbméter biogázt a környező állattartó telepeken képződő sertés almostrágyából, növényi és élelmiszeripari melléktermékekből, hulladékokból nyeri. Az erőmű működése nyomán keletkező évi 18 ezer 700 köbméter szilárd és folyékony végterméket biotrágyaként hasznosítják a műtrágya helyett mezőgazdasági területeken. Az erőmű a tervek szerint 25 éven át működik, ennek során évente 718 ezer köbméter földgázt vált ki és mintegy 17 ezer tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Valószínűleg nem a Dunamenti Erőművet jelenleg tulajdonló kormányfő-közeli MET-től, hanem az egységet 2014 előtt birtokló francia GDF Sueztől kellene visszakövetelni azt a milliárdosra tartott összeget, amit 2004 után az akkori magyar állam jogtalanul csorgatott át az erőműhöz. A MET Power AG a Dunamenti Erőművel kapcsolatosan a jelenre és a jövőre összpontosít, számára a hazai villamosenergia-termelői piac, azon belül is az ellátás biztonsága az elsődleges szempont - írta a Dunamenti Erőmű uniós elmarasztalását fenntartó Európai Bírósági ítélet kapcsán az erőmű többségi tulajdonosa, a MET – idézte a nol.hu.
A PannErgy bejelentette, hogy leányvállalata a CSRG Energia Zrt. 40%-os tulajdonrészt szerez a GEO-Wendung Zrt.-ben. A Geo-Wendung Zrt. projektje a PannErgy miskolci beruházásának keretében keletkező másodhőt hasznosítaná. A Geo-Wendung potenciális ügyfelei oldaláról évi 120 000 GJ hőenergia tekintetében rendelkezik az infrastruktúra kiépítését megelőző fejlesztési időszakhoz igazodó szándéknyilatkozattal. A PannErgy kifejezett érdeke a projekt időben, azaz 2015. november végéig történő megvalósulása, így minél nagyobb hőmennyiség, minél alacsonyabb fajlagos költségszintű értékesítése. Ennek elősegítése érdekében a PannErgy Csoport tagja, a PEGE Zrt. 100%-os tulajdonában álló "CSRG Energia" Zrt. (korábbi nevén Csurgói Geotermia Zrt.), szakmai befektetőként részt vesz a Geo-Wendung feltőkésítésében egy hazai kockázati tőkealap egyidejű tőkeemelése mellett. A CSRG befektetésének összege 250 millió forint, 40%-os részesedést eredményezve a Geo-Wendungban.
Holoda Attila energetikai szakértő szerint lehet szépíteni a számokat, de nem érdemes: a földgáztárolók töltöttségéhez a kormány azt a mennyiséget is hozzászámolta, amelyet csak a legspeciálisabb esetben lehet felhasználni, így korántsem biztos, hogy elég lesz a téli fűtőanyag a lakosság számára. A privatbankar.hu kétrészes interjújában szó esik még az orosz gázfüggésről és az energiáról, mint politikai ütőkártyáról.
Galambos Lajos alternatív energiafelhasználási módszereiről szólnak napok óta a hírek, pedig az áram, a gáz és a víz „szabálytalan vételezése”, azaz a lopás nem mai probléma. Csak gázból évente két Velencei-tónyi mennyiség tűnik el a rendszerből fizetés nélkül, az áramszolgáltatók pedig a 10 százalékos üzemi veszteség mintegy harmadát tulajdonítják a tolvajoknak – írta a vg.hu. Az áramlopás – szaknyelven: szabálytalan vételezés – az elmúlt években folyamatosan csökken Magyarországon, ám ez inkább a szolgáltatók rámenősségének, az „áramkommandók” hatékonyságának köszönhető, nem a fogyasztói magatartás javulásának. Áramot ugyanis szinte minden társadalmi réteg hajlamos lopni. Csak amíg a pénztelenség miatti szabálytalanság esetében a házi buherálás a leggyakoribb módszer, a luxusfogyasztás csökkentése érdekében a lopásoknál a kifinomult, szakembert igénylő módszerek az elterjedtebbek. Egy nagy épület, hozzá a fűtött garázsfeljáró, a konditerem, az úszómedence, a szauna, a szolárium vagy a jacuzzi üzemeltetési költségei elég magasak ahhoz, hogy megérje kockáztatni a lebukást. De az sem ritka, hogy már az építkezés során úgy irányítják a kivitelezőket – vagy épp a kivitelező ajánlja fel a lehetőséget –, hogy méretlen vezetékről (is) érkezzen a villany.
Megújította együttműködési megállapodását a MEKH és az NFH. A megállapodás a villamosenergia-, a földgáz-, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területét érinti. Az együttműködésben fontos szerepet kap majd a fogyasztói bejelentések és panaszok nyilvántartása. A tapasztalatok alapján mindkét fél érdekelt egy, a fogyasztói észrevételek rögzítésére alkalmas közös nyilvántartási rendszer kiépítésében, amely alapja lehet egy átfogó fogyasztóvédelmi problématérkép létrehozásának.
A 2010-es év eleji állapotokhoz képest bővítéseinek köszönhetően ma mintegy öt százalékkal több hőenergiát szolgáltat a pécsi távfűtési társaság – jelentette be Girán János alpolgármester. Hozzátette: ez azt jelenti, mintha új fogyasztóként 150 tízemeletes lakóépület csatlakozott volna rá a közelmúltban egymilliárd forintos fejlesztést végrehajtó Pétáv Kft. rendszerére. Az alpolgármester megjegyezte: lakóingatlanok mellett tavaly és idén több nagyfogyasztó is csatlakozott a teljesen megújuló energia alapú rendszerhez. Többek között a Honvéd utcai klinikai tömb, a Megye utcai gyermekotthon, a megyei rendőr-főkapitányság épületei választották a távhőt, de társasházak is döntöttek a csatlakozás mellett. Girán János annak kapcsán, hogy a távfűtés iránt megélénkült az érdeklődés, kiemelte: egy közel száz lakásos pécsi társasház korábban a leválás mellett döntött, mert úgy gondolták a lakók, hogy gázüzemű kazánnal jobban járnak. Ők nemrégiben visszacsatlakoztak a szolgáltatásra. Emellett épülőfélben lévő, új építésű társasházak beruházói is a távhőszolgáltatásban gondolkodnak.
Az eddigi fejlesztések ellenére még olyan, 1000-1500 megawatt kapacitást képviselő erőművek is működnek Magyarországon, amelyeken együtt több tízmilliárd forintnyi fejlesztést kell végrehajtani, hogy megfeleljenek az új, uniós környezetvédelmi előírásoknak. Mint a vg.hu jelezte, az eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások vonatkoznak az Európai Unióban működő erőművekre 2016. január 1-jétől. Értelemszerűen a hazai erőműveknek is jelentős mértékben csökkenteniük kell nitrogén-oxid-, kén-dioxid- és szállópor-kibocsátásukat – technológiától és üzemmérettől függően –, de erre 2020. január 1-jéig haladékot kaptak. A rendelkezésre álló, bő négy évben a legtöbb hazai, fosszilis tüzelőanyagú erőműben jelentős környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projekteket kell indítani az erőművi berendezéseket gyártó és szolgáltatásokkal is foglalkozó Alstom felmérése szerint. Igaz, magyarországi létesítmény nem került bele a társaság 26 ország 80, főként fosszilis tüzelőanyagú, 10–46 éves erőművét megvizsgáló elemzésébe, de a vállalat szakértői úgy látják, hogy 1000-1500 megawattnyi olyan, hazai erőművi kapacitás létezhet, amely nem felel meg az új uniós környezetvédelmi direktíváknak.
Továbbra is áramiportra szorul Magyarország. A portfolio.hu írása szerint idén szeptemberig a Magyarországon felhasznált villamos energia egyharmada importból származott - olvasható ki a MAVIR legfrissebb adataiból. A kilenc hónap alatt az export-import szaldó 10,6 TWh volt, amely 32,7 %-át tette ki átlagosan a teljes hazai villamosenergia-rendszernek. Az import részaránya az idén áprilisban volt a legmagasabb, 41,3 %, de magas volt májusban és júlisban is, mindkét hónapban meghaladta a 38%-ot. Tavaly a teljes évben a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása megközelítette a 42,6 terawattórát, az import részaránya 31,4% volt éves átlagban. Abban az évben is a 4. hónapban volt a legmagasabb arányú a külföldi forrásból nyert áram, a mostanihoz hasonló, 41,4%. A nyári kiugró export értékek a nagy villamosenergia-fogyasztással hozhatók összefüggésbe. Ilyenkor több háztartásban és irodaépületben a hőség miatt üzemelő légkondicionáló gépek megnövelik a villamosenergia-fogyaszást, valamint az ipari felhasználók hűtési energiaigénye is megnövekedik a nyári időszakban.
Ezer négyzetméternyi területen került napelemtábla a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tetejére. A jelentős villamos energia megtakarítást eredményező fejlesztésre közel 31,3 millió forintot nyert Jászberény önkormányzata egy pályázaton. A majdnem ötven kWh energiát termelő, már működő rendszernek köszönhetően háromnegyedével csökkenthető az intézményt terhelő villamos energia költség. Mindezt azt jelenti, hogy az éves szinten eddig négy millió forintba kerülő villanyszámlából három milliót megtakarítanak. Ezt az összeget pedig az intézmény fejlesztésére forgatják vissza.
Az állami kézben lévő és nem nyereségérdekelt közműszolgáltatók úgy végezhetik majd a tevékenységüket, hogy az áraikat nem a piac és költségeik határozzák meg, hanem az állam – írta a magyarhirlap.hu. Ezzel megszűnik az a helyzet is, amely évek óta folyamatos, évente akár több tízmilliárdos veszteséget hoz az egyetemes szolgáltatóknak. A szabályozott árrés ugyanis már évek óta nem fedezi az előírt garantált szolgáltatások költségeit, annak ellenére, hogy a cégek tevékenysége egyre hatékonyabb – tartja Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. A hazai versenypiaci földgáz- és villamosenergia-kereskedők érdek-képviseleti szervezete az állam szerepét azonban a tulajdonosi megjelenés helyett inkább a szabályozásban látja. A magyar energiapiacnak egyébként nincs komoly importfüggősége. A 30–32 százalékos szint például az élelmiszeripar hetvenszázalékos függőségének még a felét sem éri el, az olyan szolgáltatásokról, mint a légi közlekedés, nem is beszélve – hangzott el tegnap a MEKSZ háttérbeszélgetésén.
Egyhónapos szünet után ismét megindult a földgázszállítás Magyarországról Ukrajnába – hozta nyilvánosságra az Ukrtranszhaz ukrán állami gázszállító vállalat. Az UNIAN ukrán hírügynökség által közzétett, a vállalattól származó adatok szerint Ukrajna október első hetében 2,5 millió köbméter gázt importált Magyarországról. A gázszállítások október 3-án indultak újra, és naponta félmillió köbméter földgáz érkezik Ukrajnába napi 16 millió köbméter maximum gázszállítási kapacitás mellett – áll az Ukrtranszhaz közleményében. Az év eleje óta Ukrajnába összesen 400 millió köbméter földgáz érkezett Magyarországról. Korábbi ukrán sajtójelentések szerint szeptemberben Kijev Magyarországról nem importált földgázt, csak Szlovákiából, ahonnan a Eustream szlovák vállalat adatai alapján a múlt hónapban mintegy 800 millió köbmétert szállítottak.
Megháromszorozódhat 2030-ra a nap- és szélenergia együttes jelenleg 10 százalékos részesedése a világ teljes energiakapacitásából. A fejlődő technológia versenyképesebbé teszi a nap- és szélenergiát az árak tekintetében, mindezt úgy, hogy közben a villamos energia ára hosszútávon egyre kúszik felfelé – közölte a Fidelity Worldwide Investment anyagára hivatkozva a piacesprofit.hu. A károsanyag-kibocsátásért legnagyobb részben a szénégetés felel, amellyel villamos energiát állítanak elő. Kína 1997-ben mindössze csak 10 millióval több tonna acélt állított elő, mint az USA, 2012-ben ez már 716 millióval több volt, nyolcszor annyi, mint amennyit az Államok. Ez nem csak a legnagyobb széndioxid-kibocsátást eredményezte, hanem nagyon erős légszennyezettséget is, aminek azonnali következményei voltak a népegészségre. Észlelve az egyre súlyosbodó problémát, az elmúlt években Kína új, mindenre kiterjedő lépéseket tett a környezet minőségének javításáért, amelynek kulcselemei lettek a megújuló energiaforrások.
Előreláthatóan a jövő év elején jön ki az a gázcsomag, amelynek a tagállamok és a gázszállítók közötti kormányközi megállapodások előzetes kontrollja is a része lesz. A gázellátás diverzifikálására hozott intézkedések hatására már lejjebb mentek a gázárak Közép- és Kelet-Európában, és a csökkenő trend a következő években is folytatódni fog – hangzott el egy, a térségünk energiabiztonságáról tartott brüsszeli vitán – jelezte a BruxInfo. Az Európai Bizottság nem tett le arról a szándékáról, hogy a jelenlegi szabályok módosításával még aláírás előtt meggyőződhessen azoknak a kormányközi megállapodásoknak az uniós előírásokkal való összeegyeztethetőségéről, amelyeket a jövőben hoznak tető alá harmadik országokkal az EU tagállamai. Az erre vonatkozó jogszabályi javaslat várhatóan abban a nagyobb lélegzetű javaslatcsomagban lát majd napvilágot, amelyet jövő év elején fogad el a testület. A kormányközi megállapodások (IGA) aláírás előtti bizottsági kontrollja mellett számos más Közép- és Kelet-Európa energiaellátásának biztonságával összefüggő kérdés is napirendre került azon a szakmai vitán, amelyet a Chatham House szabályai mellett tartottak Brüsszelben. (A hivatkozás azt jelenti, hogy a tartalomról írni lehet, de a megszólalókat nem lehet név szerint idézni).
A nagy környezetszennyező országok közül utolsóként India is nyilvánosságra hozta a globális felmelegedés megfékezését célzó tervét, amely szerint 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 33-35 százalékkal szándékozik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ENSZ-nek benyújtott indiai előterjesztés kevésbé ambiciózus, mint a kínai vagy a brazil, az Egyesült Államok és Ausztrália ígéreténél ugyanakkor több. A decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs előtt minden országtól azt kérték, hogy maga jelölje ki a környezetszennyezés mérséklésére vonatkozó céljait. Új-Delhi mindenekelőtt a nap-, víz- és szélenergia használatát akarja nagymértékben kiterjeszteni, a környezetvédők azonban azt sajnálják, hogy ezzel párhuzamosan a szénerőművek építését is folytatni akarja. India a klímavédelmi tárgyalásokon eddig vonakodott attól, hogy rábólintson egy merev felső határra az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, mondván, hogy a szegénység legyőzése az elsődleges feladata, amely csak akkor teljesíthető, ha minden rendelkezésre álló energiát felhasznál. Ezenkívül Új-Delhi azt is rendszeresen hangoztatta, hogy a fejlett országoknak, köztük az Egyesült Államoknak és Európa államainak történelmileg sokkal nagyobb felelősségük van a klímaváltozás előidézésében.
A Gazprom orosz állami gázipari vállalat nagyjából a felére csökkenti a tervezett Török Áramlat földgázvezeték kapacitását - közölte Alekszej Miller, az óriáscég vezérigazgatója. A török energiaügyi illetékesek által is megerősített hír szerint így a tervek szerint Oroszországból - Ukrajna elkerülésével - Európába földgázt szállító vezeték kapacitása a tervezett évi 63 milliárd helyett évi 32 milliárd köbméter lesz. Az energiaügyi tisztségviselők elmondták: a kapacitáscsökkentés nem érinti a török gázellátást, mert Törökország a megállapodás szerint évi 15 milliárd köbméter földgázt fog venni Oroszországtól, és az ezen felüli mennyiség jut el Európába. Moszkva a nyáron megegyezett öt európai vállalattal, hogy évi 55 milliárdról 110 milliárd köbméterre bővítik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat földgázvezeték kapacitását 2019-től.
Skócia bemutatta a "Big Jump"-ot – írja a Cleantechnica a friss WWF-jelentésre hivatkozva. E szerint 2015 szeptemberében a megújuló energiatermelés az országban minden korábbi elképzelést felülírt annak köszönhetően, hogy a „vénasszonyok nyara” szokatlanul szeles volt. A szélerőművek összesen 563.835 MWh villamos energiát adtak át az országos hálózatnak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos skót háztartási igényeket figyelembe véve szeptemberben az áramfogyasztás 64 százalékát egymagában a szél képes volt biztosítani. Ha csak játék is a számokkal, de mindez a teljes skót villamosenergia-szükségletre vetítve pedig azt jelenti, hogy a lakossági, a közművi, illetve ipari fogyasztói igények 28 százalékát adta a zöldenergiás termelés.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)