Heti hírvilág (2015. szeptember 28 – október 4.)
Szigorú uniós, magyar és nemzetközi előírásoknak megfelelően járnak el a paksi atomerőmű tervezéskor, ezért azt számos biztonsági rendszerrel látják el - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a Die Presse című osztrák napilapban megjelent interjúban – idézte a Paks-Press. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta: a nagyon valószínűtlen, ámde súlyos következményekkel járó kihatásokat is végigvették a környezetterhelési tanulmányban, a Duna felmelegedéséről szóló vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy ez a folyó állat- és növényvilágát nem fogja veszélyeztetni. Az újságíró felvetésére, miszerint az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiával készült atomerőmű épülhet Ausztria közelében, a kormánybiztos kifejtette, hogy ezek a típusú kijelentések inkább az osztrák belpolitikának szólnak, és kevesebb közük van a paksi bővítéshez. Elmondta: a hivatalos megbeszélések során nem hangzottak el ilyen érvek. Meglátása szerint megalapozatlanok azok az állítások, miszerint a környezetterhelési tanulmányban nem vették kellően figyelembe, hogy radioaktív anyag juthat a környezetbe és így Ausztriába is.
Azt ígérte május 4-én Kováts Balázs, hogy közzé teszi majd azt a válaszlevelet, amit annak a felszólalásának a nyomán kap, amelyre a paksi atomerőmű területén tervezett új blokkokhoz kapcsolódó környezetvédelmi eljárásban szervezett lakossági fórumon tartott. Kováts Balázs a kormány képviseletében jelenlévő L. Simon Lászlóhoz intézte szavait, sőt még írásban is átadta az elhangzottak összefoglalóját. Azért emelt szót, mert az atomerőmű a korábbiakkal ellentétben nem támogathatta a sportot, a civil szervezeteket, nem köthette meg a médiaszerződéseit, és saját alapítványa, a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány számára sem juttathatott forrást. Ez hozzávetőleg egymilliárd forintos „tétel”. Hogy miért vállalta magára a szószóló szerepét az atomerőmű nyugdíjasa, egykori kommunikációs vezetője? – kiderül a teol.hu interjújából.
A tervek szerint még októberben megkezdik egy hétszáz méter hosszú kutatóárok létesítését Boda térségében, az innen nyert információk a nagyaktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítéséhez szükségesek. Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója egy Bodán tartott sajtótájékoztatón elmondta: egy 3-3,5 méter széles, 2-6 méter mély, 700 méter hosszúságú kutatóárok kialakítása kezdődik el, amely a terület földtani tulajdonságainak pontosabb megismerését szolgálja. Emlékeztetett arra, hogy a '90-es években kezdődött, majd néhány év szünet után tavaly újraindult program keretében már két kutatófúrást végeztek.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 59. közgyűlésén a tagállamok elfogadták azokat a kulcsfontosságú határozatokat, amelyek az elkövetkezendő években tovább erősíthetik a NAÜ nukleáris tudomány és technológia, nukleáris biztonság és védettség, valamint biztosítékok terén végzett tevékenységét – közölte az OAH. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szeptember 14-18. között megtartott 59. közgyűlésén a 165 részes állam, a nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek képviseletében mintegy háromezren vettek részt, ahol megvitatták a nemzetközi szervezet működésének jövő évi irányait, prioritásait és költségvetését. Yukiya Amano főigazgató a közgyűlésen elhangzott nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a tudomány és technológia fejlesztése által továbbra is nagymértékben hozzájárulhat a világ lakosságának jólétéhez, s ezáltal a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítéséhez.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 59. közgyűlésének margóján került sor a hatósági vezetők kétnapos találkozójára – jelezte ugyancsak az OAH. Szeptember 16-án a radioaktív anyagok és létesítmények védettségéhez kapcsolódó hatósági kihívásokról, míg szeptember 17-én az atomerőművek öregedés-kezeléséről és hosszú távú üzemeltetéséről tárgyaltak a hatóságok magas rangú képviselői, köztük az OAH két főigazgató-helyettese: Horváth Kristóf és Hullán Szabolcs.
Szintén az OAH közölte, hogy szeptember 21-én jordán, 25-én pedig kínai szakértői delegációt fogadott az Országos Atomenergia Hivatal. A vendégek főként a nukleáris és sugárvédelmi szabályozások, a környezet monitoring eljárások, a sugárzási és környezetvédelmi hatástanulmányok, valamint a nukleáris és sugaras veszélyhelyzetek kezelése és elhárítása iránt érdeklődtek.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. szeptember 29-én munkalátogatáson járt Brüsszelben. A látogatás során tárgyalást folytatott Dominique Ristorival, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével – közölte a Miniszterelnökség. A tárgyalás során a felek áttekintették a Paksi Atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési eljárások menetét, és megállapították, hogy az megfelelően halad. Az egyeztetésen szó esett továbbá aktuális energetikai tárgyú kérdésekről.
Népes magyarországi delegáció jött el a Bihar Megyei Prefektúra és a Bihar Megyei Tanács nagyváradi székhelyére, hogy ismertesse a Paks II. beruházás részleteit, érdeklődő polgárokból viszont nagyon kevesen vettek részt ezen az eseményen. Aszódi Attila, a projekt kormánybiztosa a közmeghallgatáson elmondta: a jelenleg működő paksi reaktorokat 1982–1987 között helyezték üzembe, és az új blokkok megépítésére azért van szükség, mert évente egy százalékos villamosenergia emelkedés tapasztalható, miközben a meglévő erőművek termelési kapacitása folyamatosan csökken. Ráadásul 2032–37 között a paksi erőmű most még működő négy blokkja leáll, és az így kieső energiát pótolni kell. A kormánybiztos felidézte, hogy 2014-ben köttetett meg az államközi szerződés Oroszország és Magyarország között, melyet további szerződések követtek. Ezek értelmében két, egyenként 1000–1200 megawatt teljesítményű blokk épül.
Már az oroszoknak is szemet szúrt, hogy lassan megy a paksi bővítés. Nem véletlenül: a magyar kormány az uniós vizsgálatok végéig lassítaná az előkészítő munkálatokat. Közben egy sor nyugati cég is megjelent a beruházás körül. A Roszatom egyik vezetője személyesen kifogásolta néhány hete Pakson az atomerőmű bővítésének magyar illetékeseinél az előkészítő munkálatok ütemét – tudta meg a VS.hu orosz forrásból. Az orosz fél túl lassúnak tartja a magyar részről eddig megtett lépéseket – nem először –, és gyorsabb tempót várna, például az engedélyezésben. Úgy tudjuk, orosz részről azt nehezményezik, hogy a magyar kormány „túlságosan óvatosan kezeli” a bővítés ügyében jelenleg is folyó uniós vizsgálatokat. Bár a kormány hivatalosan azt kommunikálja, hogy a két új nukleáris blokk megépítése és üzembe helyezése „zöld utat kapott Brüsszelben”, ez csak az uniós atomenergia ügynökségre, az Euratomra igaz. Tiltott állami támogatás lehetősége miatt azonban az Európai Bizottság is vizsgálja a bővítést, Lázár János Brüsszelben tárgyalt a bizottság energiaügyi főigazgatóságnak vezetőjével és a versenyjogi biztossal.
Nem igaz, hogy az orosz fél elégedetlen lenne a paksi bővítés magyarországi előkészítésével - közölte a hvg.hu-val a tervezett fejlesztésben részt vevő orosz Roszatom. A cég arra a sajtóhírre reagált, amely szerint az oroszok már reklamálnak a paksi bővítés lassúsága miatt.
Üzemlátogatáson jártak a paksi atomerőműben a Tolna Megyei Közgyűlés tagjai. adta hirül a fortunaradio.hu. Ezt megelőzően a látogatóközpontban tartották meg soros ülésüket. Még az aktuális döntések előtt Bognár Péter humánigazgató adott tájékoztatást az atomerőmű tevékenységéről. Külön kiemelte a hatékonyság növelését célzó, hazai szaktudásra épülő fejlesztéseket, köztük a teljesítménynövelést és a a C15-projektet. Hozzátette, hogy még most is vannak olyan tartalékok, amelyekkel a teljesítmény a biztonság fenntartása mellett tovább növelhető. Az eredmények három pilléren nyugszanak. A folyamatos biztonságnövelő beruházások, az öregedő berendezések kezelése, kiváltása mellett a jól képzett, elkötelezett és biztonságtudatos személyzet a siker titka. A közgyűlés paksi ülésén egyebek között tárgyaltak az Integrált Területi Programról.
A szeptember 28-án 70 éves ágazat jubileuma alkalmából orosz és külföldi szakembereket, köztük a Paksi Atomerőmű létesítésében és működtetésében jelentős érdemeket szerzett magyarokat is kitüntettek. Az orosz atomenergetika 70 éves jubileumi emlékérmét adományozta a Kremlben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigagatója Bakács Istvánnak, az MVM Rt. korábbi vezérigazgatójának, Dr. Szabó Józsefnek, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatójának és Vavrik Antalnak, az MVM ERBE nyugalmazott vezérigazgatójának. Ennek apropóján készített interjút az AtomenergiaInfo Vavrik Antallal.
Új atomerőművek, új reaktorok építését feltételezi Oroszország 2035-ig szóló energetikai stratégiája – jelezte az AtomenergiaInfo. Mint Alekszandr Novak szakminiszter a tárca társadalmi tanácsának ülésén elmondta, összesen 20 gigawatt teljesítményű új nukleáris reaktorokra lehet szükség a következő húsz évben. Az orosz elektromosenergia-termelés jelenlegi kapacitása 250 gigawatt, és a tervek szerint 2035-ig ezt 312-re növelik – idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a minisztert, aki közölte: a vízi erőművektől 10, a hőerőművektől 24, az alternatív energiaforrásoktól mintegy 8,5, az atomtól pedig 20 gigawattnyi növekedést várnak.
A következő öt évben újabb 30-40 atomerőművi blokk külföldi építéséről kíván szerződést kötni partnereivel a Roszatom. A tervekről Kirill Komarov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese számolt be az Orosz Nukleáris Társaság konferenciáján. A tanácskozást abból az alkalomból rendezték, hogy most ünnepli létrejöttének hetvenedik évfordulóját az orosz atomipar – közölte az AtomenergiaInfo. Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója, egyebek között arról beszélt az értekezleten, hogy az általa vezetett cégcsoport az utóbbi években minden nyílt tendert megnyert, amelyen elindult. Mint kijelentette, az atomágazat sikeresen megőrizte azt a hatalmas tudományos potenciált, amelyet a szovjet nukleáris program megvalósítása során halmoztak föl, és aktívan továbbfejlesztik a területet, hogy az megőrizze vezető szerepét, versenyelőnyét a világon.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy 2022-ben tervezik üzembe helyezni Törökország első – orosz közreműködéssel épülő – atomerőművét – derült ki a két állam elnökének megbeszélésén. Recep Tayyip Erdogan török államfő Európa egyik legnagyobb mecsetjének avatására utazott Moszkvába, és ott tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. A találkozójukról kiadott tájékoztató szerint a Földközi-tenger partján fekvő Mersin közelébe tervezett akkuyui erőmű átadása hét év múlva lesz esedékes. Ha a bejelentés mind a négy, egyenként 1200 megawattos reaktorra vonatkozik, akkor ez az eredetileg tervezettnél gyorsabb menetrendet jelent. Az eddigi hírek ugyanis arról szóltak, hogy az első reaktorblokkot várhatóan 2019-ben, a negyediket pedig 2023-ban helyezik üzembe.
Orosz közreműködéssel készül új, negyedik generációs atomreaktort építeni Franciaország. Mint Christophe Béhar, a francia atomfelügyelet nukleáris energetikai igazgatója, a francia atomenergetikai társaság elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, - nátriumhűtéses, gyorsneutronos reaktort terveznek a Marcoule város közelében lévő nukleáris telepre, vagyis olyan technológiát, amely a zárt üzemanyag-ciklusú energiatermelésnek köszönhetően minimális atomhulladékkal jár és különösen biztonságos. Ezen a szakterületen pedig Oroszország minden kétséget kizáróan világelső.
Nagyobb gázóra, nagyobb alapdíj, kisebb gázóra, kisebb díj. A gázórák cseréjével csökkennek a kiadások, ami főleg a társasházaknál jelent megtakarítást, akár 200-300 ezer forintot is évente. A csere ingyenes, de a közösségnek viselniük kell a kockázatot, hogy kiderül: a ház rendszerében, a lakás-lecsatlakozásoknál valami baj van, ez ugyanis már saját költség. A szolgáltatóknak a jövőben be kell számolniuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a gázmérők felülvizsgálatáról és cseréjéről - erről döntött a kormány. Változás az is, hogy bővül azoknak a köre, akik ingyen kérhetik a mérőcserét. A cél az, hogy tovább csökkenjenek a lakosság terhei. A Főgáz működési területén 74 társasház (2200 lakás) gázóraügye van már folyamatban, néhány esetben már megtörtént a csere, máshol még a műszaki terv és előkészítés folyik - mondta el a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyért felelős államtitkár.
Lezárult a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (GSEM) megvásárlása, így a cég immár a nemzeti közműszolgáltatás részeként biztosítja a földgázellátást több mint 750 ezer egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztója részére - közölte az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. az MTI-vel. Az újonnan állami tulajdonba került társaság vezérigazgatója Biczók András, a Főgáz Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese lett. Horváth Péter, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, a FŐGÁZ Zrt. elnöke a közleményben jelezte: a tulajdonosváltás a GDF SUEZ napi üzletmenetét nem befolyásolja, így a fogyasztók a szolgáltatás minőségében semmiféle változást nem érzékelnek majd. Az ügyfeleknek semmilyen teendőjük nincsen az átvételi folyamatban, hiszen cégvásárlás útján kerülnek a nemzeti közműszolgáltatási rendszerbe, a szolgáltatójuk viszont továbbra is a GSEM marad.
Az Émász Nyrt. és az Elmű Nyrt. részvényesei az október 20-ra összehívott rendkívüli gyűlésén fognak dönteni az egyetemes szolgáltatói tevékenység átruházásáról, mely az augusztus 26-án alapított Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-hez kerülhet. A határozati javaslat szerint a társaságok döntenek arról, hogy az egyetemes szolgáltatói engedély visszavonására irányuló kérelmet nyújtanak be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, valamint átruházzák az egyetemes szolgáltatói tevékenységet az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt. részére.
Továbbra is évente több 10 milliárd forintot fektet be a Mol a Százhalombattán 50 éve épült Dunai Finomítóba - hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a kőolajfinomító jubileumi ünnepségén, Százhalombattán. Elmondta: a Dunai Finomítóban 50 év alatt 300 millió tonna kőolajat dolgoztak fel, a finomító jelenleg is kiszolgálja a magyarországi töltőállomások jelentős részét. A Mol az utóbbi 10 évben mintegy 200 milliárd forintot ruházott be százhalombattai egységének fejlesztésébe. A magyar olajipari vállalat elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: a finomító Magyarország szénhidrogén keringésének a szíve, amelynek fő feladata fél évszázaddal ezelőtt a szovjet import kőolaj feldolgozása volt, mára pedig 55 üzemmel és mintegy 1100 alkalmazottal az európai finomítók felső 25 százalékába tartozik.
A kormány magánházak energetikai korszerűsítését nem fogja támogatni, csak állami intézményekét. Ami azért is érdekes, mert augusztus elején még azt mondták, hogy tavasztól lehet majd pályázni, és 3 millió ház felújítására lesz elég a pénz. Az Energiaklub álláspontja szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból. Lázár János bejelentése szerint csak állami intézményi program lesz, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre. Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.
Kérdéses, hogy Magyarország az uniós vállalásainak eleget téve képes lesz-e 2020-ra megduplázni a megújuló energia termelését. A szél-, nap- és vízenergia terjedésének ugyanis maguk az állami szabályok is útjában állnak. Csupán a biomassza, a biogáz, a termálvíz és a földhő hasznosításának bővítésével pedig aligha kétszerezhető meg öt év alatt a zöldenergia-előállítási kapacitásunk – állítják szakértők. Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke úgy gondolja, hogy Magyarország szinte bizonyosan nem érheti el a megújulóenergia-termelési célkitűzéseit, ha a kormányzat továbbra is blokkolja a szélerőművek telepítését és üzembe állítását. Lendvay Péter arről beszélt, hogy a Multicontact Consulting napokban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a magyar energiafelhasználásnak csupán 6,6 százalékát teszi ki a zöldenergia. A megújuló energiára vonatkozó cselekvési terv ugyanakkor 8,3 százalékot irányoz elő 2015-re. Magyarországnak ezen a téren minimum duplájára kell növelnie teljesítményét a következő öt évben ahhoz, hogy 2020-ra elérje a Nemzeti reform programban kitűzött 14,65 százalékos célértéket, amelyet hazánk az Európai Unióval kötött megállapodásban is vállalt. A Multicontact Consulting elemzése megállapítja, a kitűzött cél megvalósításában meghatározó jelentősége lehet a környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) keretében a következő öt évben energetikai fejlesztésekre fordítható mintegy 308 milliárd forintnak.
Az együttműködés szakmai és technikai kereteiről tárgyaltak a víziközmű ágazat európai szabályozó hatóságainak képviselői a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal székházában. A kétnapos találkozón 14 ország 16 szabályozó hatósága képviseltette magát. A budapesti találkozó már az ötödik alkalom, hogy a 24 európai szabályozó hatóság képviselői a European Water Regulators (WAREG) jövőbeli működéséről egyeztettek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mint a szakmai együttműködés egyik kezdeményezője adott otthont az ötödik közgyűlésnek és munkacsoportülésnek. Korábban a szervezet egyik alelnökének a MEKH elnökhelyettesét, Szalóki Szilviát választották. A szervezet életre hívásának célja, hogy felületet biztosítson a 20 teljes jogú és a 4 megfigyelő tag együttműködésének, melynek fókuszában a víziközmű-szolgáltatás szabályozásának összehangolása, a szabályozó hatóságok elméleti megoldásainak és gyakorlati tapasztalatainak, valamint információinak cseréje áll.
Az elmúlt hónapok során három sellyei épületegyüttes tetőszerkezetére is napelemeket helyeztek ki - számolt be az orientpress.hu. Ennek köszönhetően a szóban forgó ingatlanokat alacsonyabb energiafelhasználás és energiaköltség jellemzi majd. A város önkormányzatának fő célkitűzése a környezet tehermentesítése, a megújuló energia hasznositása, a széndioxid-kibocsátás csökkentése volt. Ezért pályázott a fotovillamos (napelemes) rendszer kialakítására. Az elnyert több mint 35 millió forint európai uniós támogatásból megvalósult beruházás egyszerre több helyszínen zajlott, ugyanis a fejlesztés a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal épületét, az Ormánsági Művelődési Házat és az Ormánsági Óvoda konyháját is érintette. A jövőben mindhárom épület a napelemes rendszeren keresztül kapja az áramot, ezzel is hozzájárulva a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedéséhez.
Králik Gábor irányítja a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerhez tartozó céget október 1-jétől - közölte az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. Laczó Sándor eddigi vezérigazgató az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatónál az elnök-vezérigazgató integrációs tanácsadójaként folytatja munkáját. A társaság tájékoztatása szerint Králik Gábor már 2014 áprilisa óta segíti a Főgáz munkáját a társaság igazgatóságának tagjaként. Králik Gábor 39 éves közgazdász, diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Az elmúlt években az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázüzletági vezérigazgató-helyetteseként és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. elnökeként a hazai földgázellátás biztonságának megteremtéséért felelt.
A harmadik negyedévben 41,4 milliárd köbméter földgázt szállított a Gazprom Európába és Törökországba, 23 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller. Szeptemberben 13,3 milliárd köbméter volt az orosz gázexport, 24 százalékkal több a 2014. szeptemberinél. Németország, az orosz földgáz legnagyobb európai importőre a harmadik negyedévben 11,2 milliárd köbméter gázt vásárolt, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Olaszország importja 69 százalékkal 7 milliárd köbméterre emelkedett. A földgáz ára 6-9 havi késéssel követi a nyersolaj világpiaci árának alakulását. Az európai földgázimportőrök a hideg évszakra készülve az árcsökkenést kihasználva növelték vásárlásaikat.
Három hónapja, július elsején kezdődött meg a pályázatok benyújtása az Otthon Melege Program ötödik, mosógépcserét támogató alprogramjában. A lehetőséget a kezdetektől óriási érdeklődés övezte, végül az eredeti, 500 millió forintos keretösszeg négyszeresére érkezett be pályázat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezért szeptemberben úgy döntött, hogy a keretet az igényekhez alkalmazkodva 2 milliárd forintra emeli. Így mindenki támogatásban részesülhet, aki érvényes, formailag megfelelő pályázatot nyújtott be. A korábban tervezett 12 ezernél tehát jelentősen több, legalább 44 ezer család válthat korszerűbb, energetikailag jóval hatékonyabb mosógépre. A pályázatok értékelése folyamatos, a pályázók hamarosan kézhez kapják az energiatakarékos mosógépek megvásárlásához szükséges támogatói okiratokat.
Az uniós joggal, a közös piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatást tartalmaz az a hosszú távú villamosenergia-felvásárlási megállapodás, amelyet a Magyar Villamos Művek kötött a Dunamenti Erőművel – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A megállapodásokat 2005-ben, Magyarország uniós csatlakozását követően kezdte vizsgálni az Európai Bizottság, és 2008-ban hozott határozatot arról, hogy a garantált felvásárlási ár tiltott állami támogatásnak minősül, minden kereskedelmi kockázatot kizár, és előnyösebb helyzetet biztosít az érintett termelőknek a piac többi szereplőjéhez képest. Az erőmű a luxemburgi uniós bíróságon támadta meg ezt a határozatot, ahol 2012-ben első fokon elveszítette a pert. Csütörtöki ítéletével a bíróság elutasította a cég fellebbezését, és megerősítette az elsőfokú döntést. A HTM-ek ügyében több erőmű is keresetet indított a bíróságon, de ezekről már korábban született döntés, két cég pedig vissza is vonta beadványát.
Három villamosenergia-ipari elosztót összesen 56 millió forintra bírságolt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mert az engedélyesek nem javították ki határidőre a szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett üzemzavarokat, illetve nem fizették meg a felhasználóknak jogosan járó kötbért - jelezte a Világgazdaság. A hivatal négy villamosenergia-ipari elosztói engedélyesnél ellenőrizte a Garantált Szolgáltatások teljesítését a 2013. márciusi szélsőséges időjáráshoz kapcsolódóan, és három esetben hozott elmarasztaló határozatot. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t 50 000 000 Ft, az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t 5 000 000 Ft, míg az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a MEKH, mérlegelve a felhasználói jogsérelem nagyságát.
Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Telepen üzembe helyezett biogázerőmű, mely a jelenlegi adatok szerint a tervezettnél több áramot termel hulladékból. 15 év alatt több mint 30 millió köbméter metán légkörbe jutását akadályozhatja meg az erőmű – tájékoztatott Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A jelenlegi kapacitáskihasználtság mellett a motor gázfogyasztása 550-580 köbméter per óra között mozog, mellyel 1000 kilowatt mennyiségű elektromos energia termelhető óránként. A 15 éves várható üzemeltetési időszak alatt – amennyiben a folyamatos hulladéklerakással biztosítható a gázképződés – elérjük, illetve jelen számításaink szerint jelentősen meghaladjuk a tervezett 8000-8500 megawattnyi elektromos teljesítményt – ismertette a részleteket. Érdemes tudni, hogy a régi depóniatestben 2 millió 600 ezer köbméternyi hulladék van, amelyet 1984 óta halmozott fel Szeged városa és a környékbeli települések, vagyis bőven van miből zöld áramot termelni.
A 2050-ig 100% megújuló energiára történő átállás költségei megtérülnek a fosszilis üzemanyagok költségeinek megspórolásából – erre az eredményre jutott a Greenpeace friss tanulmánya, amely a Német Űrkutatási Központtal (DLR) együttműködve készült. Az átállás a munkahelyek számát is növelné: csak a napenergia-ipar annyi embert foglalkoztatna, mint amennyit ma a szénipar. A Greenpeace most megjelent Energia[Forradalom] tanulmánya részletes útmutatót ad arra, miként lehet kivezetni a fosszilis energiahordozókat, megszüntetni a szén-dioxid-kibocsátást, és 100%-ban átállni a megújuló energiahordozók használatára 2050-re. A megújuló energia az elmúlt években olyan robbanásszerű terjedésnek indult, amellyel szinte senki nem számolt: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Goldman Sachs vagy az USA energiaügyi minisztériuma sem. A Greenpeace forgatókönyve viszont mindenkinél pontosabban előrejelezte az előző évek trendjeit – mondta Hunyadi Réka, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, az egyesült államokbeli Meister Consultants Group tanulmányára hivatkozva.
Olyan súlyú átalakuláson megy át a világ villamosenergia-ipara, hogy szinte teljesen a feje tetejére állítja mindazt, amit az elmúlt évtizedekben e területeken megszoktunk. A változás fő oka a megújuló alapú áramtermelés hódítása – mutatott rá a Világgazdaságnak Georg Schett, a svájci–svéd ABB-csoport innovációért felelős elnökhelyettese. Lassan a múlttá válik a villamosenergia-ipar azon rendszere, amelyben az áramot a drágán épített, folyamatosan és azonos szinten termelő – de gyakran szabályozható – és a felhasználási helyekhez viszonylag közel lévő erőművek állították elő. Nagy beruházásigényük miatt ezek az erőművek monopolerővel bírtak, termékeik árát pedig jellemzően az adott kormányok határozták meg. Monopolhelyzetükből alig veszítettek a terület liberalizálása és fő tevékenységeiknek a kötelező szétválasztása után sem – jelezte Georg Schett, azt magyarázva, miért állított mindent szinte teljesen a feje tetejére a megújuló energia hasznosítása, a leglátványosabban Németországban.
Megháromszorozódhat 2030-ra a nap- és szélenergia együttes jelenleg 10%-os részesedése a világ teljes energiakapacitásából. A fejlődő technológia versenyképesebbé teszi a nap- és szélenergiát az árak tekintetében, mindezt úgy, hogy közben a villamos energia ára hosszútávon egyre kúszik felfelé. A Fidelity Worldwide Investment folyamatosan vizsgálja az megújuló energiák kapcsán adódó befektetési lehetőségeket, fél szemét Kínán tartva – jelezte a profitline.hu. A károsanyag-kibocsátásért legnagyobb részben a szénégetés felel, amellyel villamos energiát állítanak elő. Kína 1997-ben mindössze csak 10 millióval több tonna acélt állított elő, mint az USA, 2012-ben ez már 716 millióval több volt, nyolcszor annyi, mint amennyit az Államok. Ez nem csak a legnagyobb széndioxid-kibocsátást eredményezte, hanem nagyon erős légszennyezettséget is, aminek azonnali következményei voltak a népegészségre. Észlelve az egyre súlyosbodó problémát, az elmúlt években Kína új, mindenre kiterjedő lépéseket tett a környezet minőségének javításáért, amelynek kulcselemei lettek a megújuló energiaforrások. Kína a legnagyobb energetikai befektetővé vált a megújuló energiák piacán: 2014-ben csak egymaga 83 milliárd dollárt fektetett be, 117 százalékkal többet, mint az Egyesült Államok.
A Gazprom hétfőn egy nappal a határidő lejárta után elküldte írásos válaszát arra a kifogásolási nyilatkozatra, amit még áprilisban fogadott el Brüsszel az EU trösztellenes szabályainak vélt megsértése miatt. Az orosz energiamamut továbbra is vitatja a Bizottság piaci erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó vádjait – közölte a BruxInfo. A ma átadott írásbeli válasz a kifogásolási nyilatkozat valamennyi állítására kiterjed, és megmutatja, hogy miért meggyőződésünk az, hogy az Európai Bizottság állításai helytelen módszeren alapulnak. A Gazprom állítólagos túlárazásával kapcsolatban például válaszunk bizonyítékkal és adatokkal támasztja alá, hogy a Bizottság következtetései gazdaságilag és jogilag miért megalapozatlanok – áll az orosz gázipari óriás közleményében. A Gazprom szerint a konzultációknak folytatódniuk kell, hogy kölcsönösen elfogadható eredménnyel záruljon a vita, „a válaszunkban ismertetett érvek figyelembe vételével”.
A Royal Dutch Shell leállította a környezetvédők által korábban kifogásolt olajfúrást Alaszka partjainál, mert a feltárások első szakasza csalódást keltő eredményeket hozott. A brit-holland transznacionális vállalat közölte, hogy 6800 láb (mintegy 2070 méter) mélységig fúrtak le az északi sarkkörön túl, a Csukcs-tengeren (a Jeges-tenger egyik peremtengerén), az alaszkai Barrow település magasságában, a parttól 240 kilométerre. A július elején kezdődött próbafúrások azonban egyértelműen csalódással végződtek, nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy folytassák a kutatást. A döntésben a kedvezőtlen eredmény mellett a projekttel kapcsolatos óriási költségek és a bizonytalan környezetvédelmi szabályozás is szerepet játszott.
Hét-nyolc millió tonnával is csökkenhet Oroszország olajtermelése jövőre, ha elmarad az az exportvámcsökkentés, amelyről korábban megállapodás született - jelentette ki Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter újságírók előtt egy szocsi konferencián. Azt is bejelentette, hogy a negyedik negyedévben az Ukrajna által a orosz földgázért fizetendő diszkontár 230 plusz-mínusz 2-3 dollár lesz ezer köbméterenként. Novak ismertette, a pénzügyminisztérium azt javasolta, hogy ne változzon az olaj exportvámja jövőre, noha korábban megállapodtak csökkentéséről. A miniszter beszélt arról is, hogy Oroszország kész megvitatni mind az OPEC-tag, mint az azon kívüli országokkal a globális olajpiac helyzetét. "Ha lesznek ilyen tárgyalások, akkor készek vagyunk részt venni azokon" - mondta. Vannak tervek arra nézve, hogy orosz tisztségviselők október végén találkoznak szaúd-arábiai partnereikkel.
Közép-Spanyolországban, a Burgos melletti szélerőmű telepen egy új megoldással próbálják csökkenteni a turbinák által keltett zajt - jelezte az Euronews. Az egyik legnagyobb probléma ugyanis épp a zajszennyezés miatt van a szélkerékkel. Ha sikerülne a lapátok mozgását úgy szabályozni, hogy minél kevesebb zaj keletkezzen, komoly változást lehetne elérni a szélenergia piacon. Az a trend ugyanis, hogy a turbinák többségét a tengerparton állítják fel, lakott területek közelében, ahol szigorú rendeletek szabályozzák a zajkibocsátás lehetséges mértékét. Lássuk, mi az új megoldás lényege! Az eszköz fűrészszerű elemekből áll, amelyek lényegében megtörik a szelet a forgólapátok szélén, így csökken a turbinák által keltett zúgás. Most egy 78 méter magas szélkeréken teszteljük a megoldást, amelynek lapátátmérője 90 méter – mondja Garcia Ayerra. Vagyis a turbinák olyan magasak, mint egy tízemeletes ház, a lapátátmérő pedig olyan hosszú, mint egy focipálya. A szakemberek egy európai projekt, a Windtrust keretében dolgoznak. A program a szélenergia költségeinek csökkentését, egyúttal a hatékonyság növelését tűzte ki célul.
Az ukrán kormány jóváhagyta a lakossági gázfogyasztás minimális díjának mértékét a téli fűtési szezon idejére – közölte Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kabinet ülésén. Eszerint kétszáz köbméter havi fogyasztásig a piaci ár felét kell a lakosoknak megfizetniük. Jacenyuk kifejtette, hogy a gáz piaci ára jelenleg ezer köbméterenként 7188 hrivnya, azaz körülbelül 93,6 ezer forint, de a lakosságnak ezért csak ezer köbméterenkénti 3600 hrivnyás, vagyis 46,7 ezer forintos árat kell majd fizetnie a fűtési szezon alatt, azaz október 1. és április 30. között. Eszerint kétszáz köbméter 720 hrivnyába, azaz kevesebb, mint 9400 forintba fog kerülni. Ez a kedvezmény ugyanakkor csak azoknak jár, akik gázzal fűtenek, és a havi 200 köbméter fölötti részért már piaci árat kell a lakosoknak fizetniük. Piaci árat kell fizetniük azoknak is, akik csak főzésre használnak gázt.
A Siemens lehet az első olyan, jelentős ipari vállalat, amely eléri a nettó nulla-összegű széndioxid kibocsátást 2030-ra. A vállalat már 2020-ig felére kívánja csökkenteni jelenlegi, éves szinten körülbelül 2.2 millió metrikus tonna CO2 emisszióját. A kitűzött célok érdekében a következő három évben mintegy százmillió euró összegben hajt végre beruházásokat telephelyei és épületei energiahatékonyságának növelése érdekében. A Siemens a következő üzleti évében, azaz 2015. október 1-jétől indított széndioxid-redukciós programjának keretében mintegy negyvenmillió euró értékben tervez be-ruházásokat 15 Siemens telephelyen. Az olyan innovatív technológiákba történő befektetéssel, mint például az energiagazdálkodási és épületautomatizálási rendszerek fejlesztése és alkalmazása, a hatékony termelési folyamatok kihasználása, illetve az energiahatékony hajtásrendszerek használata, a Siemens 20 millió eurós megtakarításra számít évente.
A német szélerőművek több áramot termeltek az idei év első kilenc hónapjában mint tavaly egész évben - derült ki a Német Energia- és Vízipari Szövetség (BDEW) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból. Január-szeptemberben 59 milliárd kilowattóra energiát állítottak elő a szárazföldön és tengeren is működő szélkerekek, szemben a tavaly 12 hónap alatt megtermelt 57,4 milliárd kilowattórával. Ez azt jelenti, hogy a szélenergia aránya egyértelműen emelkedik a német energiamixben. Az idei év első hét hónapjában az energia 13 százaléka származott szélerőművekből, míg tavaly egész évben mindössze 9 százalékos volt a részesedése. A kiváló teljesítmény annak köszönhető, hogy az idén szeles időjárás uralkodott, emellett stabilan emelkedik a szélerőművek száma, különösen a tengerre telepítetteké. A tengeri szélkerekek termelték a szélenergia közel 8 százalékát január-szeptemberben.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)