Heti hírvilág (2015. szeptember 21 – 27.)
A magyar államnak több vonatkozásban is tárgyalnia kell az Európai Unióval a paksi atomerőmű bővítéséről, három ügyet már le is zártak - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. Aszódi Attila cáfolta, hogy állami támogatás is szükséges a beruházáshoz. A magyar államnak öt területen kell egyeztetnie az Európai Unióval a paksi atomerőmű bővítéséről. Ebből az öt területből hármon vagyunk túl. Egyrészről a magyar-orosz államközi szerződést még 2013 végén bemutattuk a bizottságnak, amely 2014 végén nem emelt kifogást. A második nagyon fontos lépés az volt, amikor idén áprilisban az üzemanyag-ellátási szerződésünket az Európai Bizottság alatt működő Euratom Ellátási Ügynökség aláírta. A két nyitott ügy még: az Európai Unió hogyan ítéli meg azokat a beszerzési szabályokat, amelyeket az orosz fél alkalmazni fog, illetve az a vizsgálat, hogy a projekt tartalmaz-e állami támogatási elemet.
A két új paksi blokk építésekor nagy lehet a zaj és a por, az üzemeltetéskor pedig a Duna hőmérsékletének kordában tartása igényel szigorú intézkedéseket. Viszont ekkor már nincs semmi kibocsátás, és minden műszaki zavar érdemi hatása a kerítésen belül marad. Ám mi történik, ha mégsem lesz minden rendben? Záporoztak a kérdések az eszéki, nyilvános közmeghallgatáson Aszódi Attila kapacitás-fenntartásért felelős kormánybiztosra - jelezte a vg.hu. Eszéken tartották a két új paksi blokk építése előkészítését jelentő, első nemzetközi lakossági meghallgatást, amelyet a horvát környezetvédelmi és természeti minisztérium szervezett. A sorozat Bécsben folytatódik, a külföldi meghallgatásokra összesen 11 országban kerül sor. Magyarországon a Paks környéki 41 településen már tartottak ilyet, a paksit május 7-én rendezték. Mindez most azért került előtérbe, mert az Espoo-i Egyezmény szerint a nagy létesítmények környezetvédelmi engedélyeztetésen belül a határon átívelő, esetleges környezet hatások értékelésébe igény esetén be kell vonni a környéki országokat is. E megbeszélések tapasztalatait felhasználja a beruházási kérelmeket elbíráló, hazai környezetvédelmi hatóság, és ezek alapján további információkat is bekérhet.
Ezt követően Bécsben folytatódott a közmeghallgatások sora. Bár a paksi beruházással kapcsolatban semmilyen határon átnyúló érdemi környezeti hatás nem várható, hazánk harminc európai országot értesített a környezetvédelmi engedélyezési eljárásról. Ausztria is jelezte részvételi szándékát. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, érvekkel válaszolunk a projekt iránt érdeklődő osztrák felvetésekre – hangsúlyozta a bécsi műszaki egyetemen megtartott nemzetközi konzultáción Aszódi Attila kormánybiztos.
Magyarország hosszú távon épít az atomenergiára, amelynek felelős alkalmazásához kutatási és oktatási programokra is szükség van - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos a Nemzeti Nukleáris Kutatási Program nyitórendezvényén Budapesten. A kormánybiztos hangsúlyozta, kell tudni új eredményeket felmutatni, érteni, hogy merre halad a világ; véleménye szerint ehhez adhat nagy segítséget ez a kutatási program. A programot megvalósító konzorcium összetétele garancia arra, hogy az eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban is megjelennek - emelte ki Aszódi Attila. A konzorcium a projekthez 1,9 milliárd forintot nyert el, a finanszírozást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja. Az öttagú konzorcium vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontja, résztvevői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, az MTA Atommagkutató Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatósága, valamint a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársai augusztus 31. és szeptember 4. között képzésen vettek részt. A képzés annak a programnak a része, amely felkészíti a hatóság munkatársait a paksi telephelyen építendő új blokkok felügyeletére - tudósitott az OAH honlapja. A résztvevők elmélyíthették ismereteiket az orosz technológiával, a tervezett, új reaktorok biztonságot befolyásoló műszaki megoldásaival kapcsolatosan. A képzés hatékonyságát növelte, hogy az új blokkok műszaki megoldásait a felkért előadó összevetette a jól ismert, Pakson üzemelő blokkok biztonsági megoldásaival. A képzés megtartására az OAH Szikszai Tibort, a nukleáris biztonsági elemzések elismert hazai szakértőjét kérte fel, aki korábban részt vett a leendő blokkokkal azonos típusú Balti Atomerőmű Előzetes Biztonsági Jelentésének felülvizsgálatában, így számos közvetlen tapasztalattal tudott szolgálni munkatársaik számára.
Ugyancsak az OAH közölte, hogy megjelent a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójának értékelő jelentése a 2011. március 11-i Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett baleset okairól és következményeiről. A jelentés sorra veszi a balesethez vezető emberi, szervezeti és technikai tényezőket, ok-okozati összefüggéseket, az azokból levont tanulságokat, valamint az azok alapján javasolt intézkedéseket. A jelentést széles körű nemzetközi együttműködés eredményeként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 5 munkacsoportja állította össze, mintegy 42 tagállam 180 szakértőjének bevonásával. A 222 oldal terjedelmű főigazgatói jelentés öt technikai kötettel egészül ki (1032 oldal), amelyek tartalmazzák a NAÜ észrevételeit is az egyes területekhez kapcsolódóan: 1. kötet: A baleset körülményei és az események leírása; 2. kötet: Nukleáris biztonsági kérdések; 3. kötet: Nukleáris veszélyhelyzet kezelés; 4. kötet: A baleset sugárbiológiai következményei; 5. kötet: A baleset következményeinek felszámolása. A jelentés és az öt kötet letölthető a NAÜ honlapjáról.
Noha Lázár János hónapok óta új, külföldi vezetőt ígér a paksi atomerőmű élére, és az irányítók jó része a napokban tényleg kicserélődött, a magyar vezérigazgató maradt a helyén. Az ügy kapcsán a kancelláriaminiszter és a nemzeti fejlesztési tárcavezető közötti ellentétről suttognak – jelezte a nol.hu. Az állami MVM szinte teljesen lecserélte a tulajdonában lévő paksi atomerőmű vezetőségét. Az igazgatóság tagja és elnöke lett Csiba Péter, az MVM nyáron kinevezett új elnök-vezérigazgatója, és mások mellett taggá vált az MVM vezérigazgatói tisztségét Csiba Péter előtt néhány hétig ideiglenesen betöltő Bally Attila kereskedelmi vezérigazgató-helyettes is. A felügyelőbizottságba került és ott elnökké választották Ugron Gáspárt, az MVM új, többek között a politikai kapcsolattartásért felelős operatív vezérigazgató-helyettesét. A honlapjukon néhány napja feltüntetett változásról az MVM tájékoztatása szerint szeptember 8-án döntöttek. Közgyűlést már nem kell tartani, mert – mint az weboldalukon szintén nyomon követhető – az MVM az új szabályok segítségével kiszorította a paksi erőmű korábbi kisebbségi tulajdonosait, és immáron egyedül dönthet közgyűlési kérdésekben.
A Paksi Atomerőmű negyven éve címmel közölt egy összeállítást a demokrata.hu. A Paksi Atomerőmű biztonságos, olcsó és környezetbarát villamosenergia-termelése több mint harminc éve biztosítja Magyarország villamosenergia-szükségletének jelentős hányadát. A Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1-jén hozták létre. A cég megalapítása egy új iparág megjelenését jelentette Magyarországon, az atomenergia alkalmazását villamos energia előállítására. Az energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező problémakör megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe Magyarországon is. Az akkori viszonyokat figyelembe véve egyértelmű volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió közreműködésével történik majd. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította, melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak a 440 megawatt teljesítményű nyomottvizes reaktor szállítását vállalta. A szovjet féllel történő megállapodást 1966. december 28-án kötötték meg.
Az atomerőmű kapacitásbővítési programjához kapcsolódó, a gazdaság, a kultúra, a sport, a turisztika, valamint a közösségi közlekedés - elektromos mobilitás területén kötött megállapodást Szekszárdon, Ács Rezső Szekszárd, és Süli János, Paks polgármestere – tudósitott a Paks-Press. Az atomerőmű bővítésére való felkészülést szolgáló együttműködésnek része, hogy Szekszárd csatlakozott a paksi önkormányzat Protheus elnevezésű, elektromos mobilitási programjához is. Süli János a mobilitási projektről az eseményt megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a paksi önkormányzat 2014-ben indult programjához eddig tizennyolc térségbeli település csatlakozott. A 40-45 millió euró értékű projekthez az Európai Bizottság térségi környezetkímélő technológiákat támogató ELENA programjának és a hazai pályázati rendszer forrásaira számítanak.
Az Index nagyinterjút közölt a paksi bővítés kormánybiztosával. Aszódi Attila az interjúban azokat az elemzéseket kritizálja, amelyek kimutatták: a paksi bővítés sosem fog megtérülni, sőt az erőmű életben tartása százmilliárdokba fog kerülni a költségvetésnek – azaz nekünk, adófizetőknek. A Greenpeace szerint azonban a kormánybiztos több esetben nem a feltett kérdésekre válaszolt.
Üdvözlendő, hogy Páva Zsolt polgármester, és Csizi Péter országgyűlési képviselő is Pécs zöld arculatának erősítéséért kíván fellépni. Cselekedeteiknek és nyilatkozataiknak viszont csak akkor lesz hitele, ha végre ők is elismerik, hogy egy „Zöld főváros” szomszédságában a későbbiekben nem épülhet meg a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó végleges tároló. Sajtótájékoztatójukon Pécs vezető politikusai olyan nyilatkozatokat tettek, miszerint elkötelezettek Pécs zöld arculatának erősítése mellett, és meg kívánják pályázni az Európa Zöld Fővárosa megtisztelő címet. Az LMP ezzel egyetért, hiszen a fenntarthatóság elveinek érvényesítése nem csak az egészséges környezet megóvását jelenti gyermekeink számára, de ezen iparágak óriási gazdasági potenciált is hordoznak, és értékteremtő munkahelyek sokaságát adhatnák a pécsieknek. Ezek a tervek viszont csak akkor valósulhatnak meg, ha még időben politikai döntés születik arról, hogy ne a fenntarthatóság megvalósítását célul kitűző nagyváros szomszédságában kutassák egy radioaktív hulladéktároló lehetséges helyszínét.
Egy lépéssel előrébb jutott az atomenergetikai együttműködésben Oroszország és Indonézia: kölcsönös egyetértési memorandumot írtak alá nagy teljesítményű és úszó atomerőművek indonéziai építéséről – jelezte az AtomenergiaInfo. A dokumentumot a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern marketinggel foglalkozó leányvállalata, a Rusatom Overseas szentesítette a délkelet-ázsiai ország nemzeti atomenergetikai ügynökségével – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. Célja – mint azt Jevgenyij Pakermanov, a Roszatom-cég első embere elmondta –, hogy az orosz atomóriás teljes és összetett kínálatának keretei között kiszélesítsék a további együttműködés alapjait. Jakarta már bejelentette, hogy az első atomerőmű felépítését 2024-re tervezi. Így érdekelt az együttműködésben Oroszországgal. Júniusban már alá is írtak egy – a címe alapján a mostaninál általánosabb tartalmú – kölcsönös egyetértési memorandumot a békés atomipari együttműködésről.
A Roszatom kész a CEZ cseh állami energetikai társaság kisebbségi partnereként is részt venni azokon a tendereken, amelyeket a csehországi atomerőművek bővítésére terveznek kiírni – jelentette ki az orosz állami atomenergetikai konszern első vezérigazgató-helyettese. Kirill Komarov a Lidove Noviny prágai napilapnak adott interjút, és a Bloomberg hírügynökség összefoglalója szerint egyebek közt kijelentette: „nehéz elképzelni, hogy egy ilyen projekt az állam közvetlen vagy közvetett részvétele nélkül valósuljon meg”. Csehországban jelenleg két atomerőmű működik. Az 1974-1987 között szovjet szakemberek által Dukovanyban épített létesítményben négy VVER-440 típusú, míg a két, 2002-ben és 2003-ban átadott temelíni blokkban egy-egy 1000 megawattos reaktor üzemel. A prágai kormány 2016-2017-ben készül tendert kiírni mindkét csehországi nukleáris erőmű bővítésére. A Temelínben és a Dukovanyban működő is egy-egy új blokkot kapna, és e tervek megvalósítását az utóbbi, régebben épült létesítménnyel kezdenék – mondta májusban Bohuslav Sobotka miniszterelnök.
Kedvező hatása van a gazdaságra az atomiparnak Spanyolországban – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a PricewaterhouseCoopers tanácsadó társaság készített a Foro Nuclear spanyol ipari cégcsoport megbízásából – számolt be az AtomenergiaInfo. A cégektől, szervezetektől begyűjtött és a nyilvános adatok alapján készült összeállítás szerint 2013-ban az ágazat 2,78 milliárd euróval járult hozzá a spanyol GDP-hez. Ez 0,27 százalékos részesedést jelent, de az egy foglalkoztatottra jutó GDP az atomiparban 3,8-szer magasabb a spanyol átlagnál. Spanyolországban hét atomreaktor működik. Tavaly összesen 57,3 terrawattóra áramot termeltek, vagyis az ország villamosenergia-felhasználásának ötödét biztosították.
Kínai részvételű atomerőmű-építési beruházásra vállalt többmilliárdos hitelgaranciát a brit kormány, kilátásba helyezve egyben azt is, hogy a további hasonló nagy-britanniai beruházások kínai tervezésű nukleáris technológiával valósulhatnak meg. Az állami garanciavállalás - amelyet a hivatalos kínai látogatáson tartózkodó - George Osborne brit pénzügyminiszter jelentett be egyelőre 2 milliárd fontig (850 milliárd forintig) terjed, de a brit kormány az Európai Unió korábbi hozzájárulása alapján akár 16 milliárd fontig is kiterjesztheti a beruházás hitelgaranciáját. A hétfőn bejelentett garanciavállalás a délnyugat-angliai Hinkley Point nukleáris létesítmény vitatott, többévi késésben lévő bővítési beruházását hivatott segíteni. A tulajdonos francia EDF energiaipari csoport egy 3200 megawattos egységet épít, amelyben két reaktor lesz. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lesz elegendő.
Az elmúlt évtizedek fejlesztésének köszönhetően Kína ma már a világ élvonalához tartozik az atomerőművek területén, nyilatkozta Li Guanxing akadémikus, a Kínai Nukleáris Társaság (CNS) tanácsának elnöke a szervezet 2015. évi ülésén. Kínában összesen 52 atomerőmű működik, épül vagy áll tervezés alatt. A tervezett atomerőművek számát tekintve Kína világelső, az atomenergia-termelés kapacitását tekintve pedig negyedik helyen áll a világban. Az éves ülésen több mint húsz akadémikus szólalt fel. Li Guanxing arról számolt be, hogy az atomenergia-termelés fejlődése Kelet-Ázsiában, kiváltképpen Kínában a legjelentősebb. Az ülésen részt vevők kezdeményezést tettek közzé, amelyben arra szólítják fel a kínai kormányt, hogy ne hagyjon fel az atomerőművek építésének jelenlegi folyamatával, és törekedjenek arra, hogy mielőbb érje el a 11 százalékos világátlagot az atomenergia-termelés kínai kapacitásának aránya a villamosenergia-termelésben.
Az elmúlt évben Ausztria nem használt föl nukleáris energiát, sem hazai, sem külföldi forrásból. Ez derül ki az energia forrásmegjelöléséről szóló jelentésből, amely most jelent meg Bécsben – jelentette be Martin Graf, az osztrák energiaügyi hivatal vezetője. A felhasznált energia nagy része, 89 százaléka megújuló forrásból származott. Az atomenergia-mentes övezet országmegjelölésen kívül az energia felhasználásának ilyen megoszlása nem csupán azért fontos, mert Ausztria sikeresen állt át a megújuló energia források használatára, hanem mert sikeresen vizsgázott az energiaforrás-megjelölési rendszer. Ennek alapján minden Ausztriába érkező energia forrása nyomon követhető, az is, amelyet a tőzsdéken szereznek be. Persze az atomenergia-mentesség sem kis teljesítmény, hiszen a nukleáris energia felhasználásának európai átlaga jelenleg 38 százalék.
Az ősz komoly változásokat hoz a központi fűtésre és melegvíz-előállításra szolgáló készülékek energia-megtakarítási, hatékonysági követelményeiben is. Minden kazánra, bojlerre energiacímke kerül. A közpénzből megvalósuló, rezsicsökkentő felújításokra pedig már szigorúbb építési szabványok érvényesek - jelezte a greenfo.hu. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” lesz a besorolása. A címke tartalmazza majd külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. Segítséget nyújt tehát eligazodni abban, hogy minél takarékosabb és hatékonyabb készüléket tudjunk választani.
Csökkentheti a rezsiköltségeket az európai energiaunió – állította a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője a Lánchíd Rádióban. Zarándy Tamás hangsúlyozta, hogy a kontinens számára ez versenyképességi kérdést jelenthet: Európában ugyanis a villamos energia 30 százalékkal drágább, mint az Egyesült Államokban, a földgáz ára pedig majdnem kétszerese a tengerentúlinak. Emiatt is fontos szerinte az az uniós cél, hogy minden ország legalább három forrásból jusson gázhoz, illetve hogy ennek érdekében összekapcsolnák a hálózatokat. Ugyanis a közép-keleti régióba szinte csak orosz energia jut, ez pedig jóval drágább, mint amit Nyugat-Európa kap – tette hozzá.
A magyar tárolók töltöttsége a szeptember 20-i készletadatok alapján 47%, ami több mint 2,8 milliárd köbméternyi földgáz-készletet jelent. Az éves felhasználáshoz viszonyítva a magyar tárolói töltöttség pedig 35%, amely magasnak mondható, ezt ugyanis csak a cseh, szlovák és osztrák töltöttség előzi meg, a többi európai ország fogyasztás arányosan 15-25%-on áll – közölte az MVM. Magyarországon két cég üzemeltet földgáztárolókat, amelyek összes tárolókapacitása 6,3 milliárd m3. Az abszolút tárolói készletszint, sőt a töltöttségi szint önmagában nem mérvadó, azokat mindig valamihez viszonyítva lehet értelmezni: így például az éves gázfogyasztáshoz. A földgázfogyasztás Magyarországon az elmúlt években folyamatosan csökkent, így 2014-ben kevesebb mint 9 milliárd köbméter fűtőanyagra volt szükségük a magyar felhasználóknak. A jelenlegi ismeretek alapján sem a fogyasztói igények, sem pedig az orosz-ukrán gázszállítási tárgyalások nem indokolják, hogy a kereskedők a tavalyihoz hasonlóan magas földgáz készletet halmozzanak föl a magyarországi földgáztárolókban.
A nemzetközi piac megoldotta a magyarországi ipari rezsicsökkentést, energiaellátásunk biztosított – állítja Kaderják Péter a Magyar Hírlapban megjelent interjúban. Talán azért hallani mostanság kevesebbet az ipari rezsicsökkentésről, mert a kedvező világgazdasági árverseny önmagában versenyképesebbé teszi a nagyfogyasztók költségszintjét – fejtette ki Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. Szerinte a lakossági fogyasztók valószínűleg továbbra is a rezsicsökkentéssel elért árszinten vásárolhatják majd a gázt.
Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve épül Pécsen – jelezte a hvg.hu . A 7 megawatt teljesítményű erőmű megépítését Páva Zsolt polgármester jelentette be. Az MVM Zrt. beruházása 3,5 milliárd forintba kerül. A fejlesztés az MVM Zrt. beruházásaként európai uniós forrásból, a Pécsi Hőerőmű közelében található 20 hektáros önkormányzati területen valósul meg.
Újranyitotta az Aldebrő-Detk térségében lévő keleti bányáját a Mátrai Erőmű Zrt., a területről a következő évtizedekben több százmillió tonna lignitet tervez kitermelni a társaság – közölte a hvg.hu. A cég évente mintegy 8,5-9 millió tonna lignitet termel a Mátra lábánál, illetve a bükkábrányi bányájában. Bernhardt Lüschper, a társaság igazgatóságának elnöke a helyszínen tartott ünnepi köszöntőjében kijelentette: a keleti bánya előtt még legalább 40-45 évnyi termelés áll. A keleti bánya művelését 2004 óta szüneteltetik. Újranyitásáig mintegy 2,5 milliárd forintot fordított az előkészítő munkákra a cég. Derekas Barnabás elnökhelyettes elmondta: az újranyitás érdekében áthelyezték a területen átfolyó Tarnóca-patak egy szakaszát, építettek négy hidat és két mezőgazdasági átjárót, kiépítették a villamosvezeték-hálózatot, továbbá megépült egy tíz kilométeres szállítószalag-rendszer is. A meddő lefejtése után 2018-ban kezdik meg a lignit kitermelését, majd 2-3 év után fokozatosan a bányászatuk súlypontja erre a területre tevődik át a Halmajugra-Detk-Ludas-Karácsond térségében lévő déli bányából.
Elektromos autókat és motorokat tesztel a Magyar Posta 2015. augusztus és 2016. január vége között, hogy a gyakorlatban szerzett konkrét tapasztalatok, adatok alapján dönthessenek a későbbi beszerzésről - jelentette be Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. A posta a logisztikai munka elvégzéséhez, a csomagkézbesítéshez költséghatékony és környezetkímélő megoldásokat keres. A tesztelés végén összesítik a tapasztalatokat, és kiderül, mennyiben lehet az elektromos járműveket a posta munkájában használni. A Magyar Posta tájékoztatása szerint a tesztelés időszakában a elektromos gépjárműveket a Citroen (Citroen Berlingo), a Nissan (Nissan ENV 200), a Volkswagen (VW Golf7), a Kia (Kia Soul), valamint a Renault (Renault Kangoo) bocsátotta a cég rendelkezésére, a motorkerékpárokat pedig a Govecs biztosította.
A legújabb adatok szerint a magyarországi zöldenergia felhasználás csupán 6,6 %, de a Nemzeti Reform Programban kitűzött 14,65%-os értéket szeretnék 2020-ig elérni. Magyarország a megújulók részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta továbbá, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el – jelezte a portfolio.hu. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésben kulcsfontosságú szerepe van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósuló energetikai fejlesztéseknek, amelyekre mintegy 308 milliárd forint támogatás fordítható. A Nemzeti Reform Program emellett két további célkitűzést fogalmaz meg az energiahatékonyság, illetve a klímavédelem terén, amelyek szintén komoly kihívást jelentenek a magyar energiaszektor fejlesztésében.
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 6/2015. számú rendelete. A Hivatal 1/2013. évi földgáz rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos rendeletét módosítja, melynek lényege az érintett iparági szereplők számára a szabályozás, az egyes fogalmak pontosítása. Az 1/2013. évi MEKH rendelet a földgáz rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit szabályozza.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt. fennállásának 50. évfordulója alkalmából ösztöndíjat alapított a 2014/2015-ös tanévben, melyet idén újra meghirdet. Elnyerésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem energetikai tanulmányokat folytató hallgatói pályázhatnak. Az ösztöndíj lebonyolítására és a pályázati időszakhoz kapcsolódó operatív feladatokra az ország legnagyobb energetikai vállalata az Energetikai Szakkollégiumot kérte fel. Az ösztöndíj célja az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. profiljába tartozó területeken kiemelkedő tudományos tevékenységet folytató hallgatók díjazása. A pályázattal kapcsolatos teendőkről, határidőkről és a szükséges igazolásokról tájékozódhat a pályázati kiírásból és segédletből vagy személyesen az ösztöndíj tájékoztatóin, illetve az osztondij@eszk.org címen.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Siófokon megtartott Vándorgyűlésén a magyar villamosenergia-ipari cégek több, mint 700 munkatársa vett részt. A fő aggodalomnak a konferencián a jövőben a villamosenergia-piacon bekövetkező szakemberhiányt és annak utánpótlásának kérdését tartották. A MEE véleménye szerint a megfelelő minőségű és biztonságú hálózatok kiépítéséhez, karbantartásához magasan képzett szakemberekre van szükség. Ahhoz, hogy a szakemberképzés jobb legyen, a MEE úgy gondolja, át kell alakítani a szak-, és egyetemi képzés rendszerét. Ehhez igazítanák a tananyagok kialakítását is, ami a valós piaci igényekhez és a megváltozott technológiai elvárásokhoz illeszkedne. Ennek keretében a siófoki vándorgyűlésen megállapodás született a piaci szereplők között a jövőbeli együttműködésről.
Eredményesen zárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által koordinált, idén tizennegyedik alkalommal megrendezett szemléletformáló kampány. Az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Naphoz idén 37 önkormányzattal több csatlakozott, mint tavaly, ezzel Ausztria és Spanyolország után hazánk mutatta fel a legtöbb résztvevő települést, közölte a tárca. A kampány sikerét támasztja alá, hogy a csatlakozó települések száma évről évre folyamatosan nő. Míg 2012-ben 112, 2013-ban 129, 2014-ben pedig 145 helyhatóság regisztrált, addig idén újra rekordot döntve 182 önkormányzat vállalta a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó rendezvények megszervezését. Az idei kampány - VálasszVáltsVariálj! - jelmondata arra kívánta ösztönözni az embereket, hogy gondolják át a rendelkezésre álló közlekedési lehetőségeket, válasszák az utazásukhoz a legmegfelelőbbet és kombinálják a közlekedési módokat.
Az Otthon Melege Program mosógépcsere-alprogramjában eddig rendelkezésre álló félmilliárd forintos keretet 2015. szeptember 9-i hatállyal 1,9 milliárd forintra emelte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter - közölte a pályázatokat kezelő állami Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Kft. Ez várható volt: mivel a pályázati keretek néhány óra alatt kifogytak, de a szabályok szerint további 24 órán át még nyitva állt a lehetőség, az eredetileg tervezettnél pont ugyanennyivel többen adtak be szabályos pályázatot. Elbírálás november elejéig várható. Tájékoztatásuk szerint az útmutató módosítása értelmében a befogadott anyagok elbírálására rendelkezésre álló határidő 120 napról 90 munkanapra módosult. Így az NFSI a benyújtott pályázatokat legkésőbb október 31-ig felterjeszti a miniszterhez. Kérik, hogy minden jelentkező kövesse figyelemmel anyaga sorsát az erre szolgáló internetes felületen.
Negyven százalékos rezsicsökkentést hozott az energetikai korszerűsítés a CG ESHU Zrt. tápiószelei telephelyén. Teljesen új alapokra helyezte az üzemcsarnokok hőellátását a CG Electric Systems Hungary Zrt. tápiószelei gyárában a Veolia Energia Magyarország Zrt. annak érdekében, hogy a transzformátorok, valamint nagyfeszültségű kapcsoló berendezések és generátorok gyártásával foglalkozó társaság energiaköltségei csökkentésével tudja fokozni versenyképességét a hazai és a nemzetközi piacon. Az energetikai korszerűsítés legfontosabb elemeként a gyártelepen működő üzemcsarnokok, valamint irodák hőenergia-igényének biztosítására új, korszerű gőz- és melegvíz üzemű kazánokat telepítettek. A fogyasztók közelében létesített új berendezések üzembe állításával lehetővé vált, hogy a gyártelepen korábban működő elavult központi gőzkazánt leállítsák.
A Fővárosi Vízművek és az indonéziai Palu városa vízügyi együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A fővárosi önkormányzat cége a közép-celebeszi kikötőváros víz- és szennyvízhálózatának modernizálásában vállal szerepet. Az erről szóló dokumentumot pénteken Paluban írta alá Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, valamint Mulhanan Tombolotutu, az indonéziai város polgármestere. A szándéknyilatkozat értelmében a tervezett együttműködés kiterjed majd a lakossági ivóvízellátás és a városhoz tartozó különleges gazdasági övezet vízhálózatának fejlesztésére is. Mulhanan Tombolotutu az esemény kapcsán elmondta, hogy a gépipari és feldolgozóipari tevékenységre koncentráló gazdasági övezet üzemeltetésének fontos előfeltétele a megfelelő infrastruktúra kiépítése, amiben számítanak a magyar technológiára és vízügyi szakértelemre.
Mi az orosz stratégia az energiapolitikában? Megrendült az orosz medve az elmúlt évben? És erősödni vagy gyengülni fog Oroszország a következő években és évtizedekben? Ezekre keresték a válaszokat orosz és magyar szakértők a budapesti Danube Institute energiapolitikai konferenciáján. Az energiaellátás biztonsága közjónak minősül, de önmagában nem garantált a biztonság, ezért van szükség az energiabiztonsági politikára – kezdte előadását a konferencián Anna Galkina, az Orosz Tudományos Akadémia Energiakutató Intézetének munkatársa. Galkina leszögezte: az importfüggőség veszélyt jelent az energiabiztonságra.
A Guruló Hordó blog hosszú, többrészes elemzés megírásába kezdett arról, hogy az előttünk álló néhány év hogyan fogja a feje tetejére állítani az eddig sem éppen unalmas globális (benne értelemszerűen az európai) gázpiacot. Az átalakulás az LNG-piacon kezdődik majd el azzal, hogy a 2014-ben 330 milliárd köbméteres export (melyből Ázsiában termeltek és fogyasztottak el úgy 200-at) lényegében holnaptól 50 százalékkal növekedni fog. Leginkább annak köszönhetően, hogy 2016–2019 közt 160 milliárd köbméternyi új LNG-exportkapacitást tol az ágazatban Ausztrália és az Egyesült Államok. Mindez világviszonylatban is jelentős változásokat idéz majd elő a földgázpiacon, ezért a MOL közgazdászai által jegyzett Guruló Hordó is az LNG-aktualitásokra fókuszált a témában megírt első irásában.
Steve Holliday a National Grid vezérigazgatója, azé a vállalaté, amely az Egyesült Királyság és Északkelet-USA villamosenergia- és földgázhálózatát üzemelteti. Ő úgy véli, hogy az alaptermelést adó nagy széntüzelésű vagy atomerőművek koncepciója mára meghaladottá vált. A felhasználók szempontjából a háztetőkön lévő napelemek fogják adni az alaptermelést. A központi erőműveket egyre inkább a csúcsterhelés kiszolgálására fogják használni. – nyilatkozta a World Energy Focusnak (a World Energy Council kiadványa) adott exkluzív interjújában. A National Grid vezetője hozzátette, hogy az energiapiacok egyértelműen a térben sokkal decentralizáltabb termelés és a mikrogridek irányába mozdulnak el. Az iparág óriási átalakuláson megy keresztül. Eddig meglehetősen határozott képünk volt arról, hogy hogyan alakulnak a jövőbeli igények. Évtizedeken át termelő egységeket építettünk, amelyek biztosan kielégítették ezeket az igényeket. Ez a világ véget ért. A mostani stratégiánk már a gyorsaság és rugalmasság köré épül, mert nem tudjuk megjósolni vagy előírni, hogy mit akarnak a fogyasztóink.
Az Európai Bizottság, Oroszország és Ukrajna parafálta azt a háromoldalú egyezményt, amely a téli időszakban biztosítani hivatott Ukrajna és az EU zavartalan gázellátását – jelezte a BruxInfo. Áttörést sikerült elérni Brüsszelben az EU, Oroszország és Ukrajna között tartott háromoldalú tárgyalásokon az úgynevezett téli gázcsomagról, amely október 1. és 2016 március vége között hivatott biztosítani az orosz gázszállítások zavartalanságát Ukrajnába és az ukrán tranzitútvonalon keresztül Európába. Az erről született jegyzőkönyvet az EU nevében Maros Sefcovic, Energia Unióért felelős bizottsági alelnök, Alekszandr Novak orosz- és Vlagyimir Demcsisin ukrán energiaügyi miniszter parafálta. A téli gázcsomag része még egy, a Gazprom és az ukrán Naftogaz által aláírandó kiegészítés is, amely a megállapodás technikai paramétereit rögzíti.
Három és fél évnyi felújítás után ismét teljes kapacitással működik a spittelaui szemétégető, amely a Hundertwasser-dizájnjáról vált ismertté, számol be róla a Compress hírügynökség. A felújítás után hatvanezer bécsi háztartást lát el távhővel és ötvenezret árammal. Mivel több mint negyven év után, 2012-re legtöbb elemének lejárt az élettartama, bezárták és teljeskörűen felújították az osztrák főváros egyik legismertebb hulladékégetőjét, a spittelaui szemétégetőt. Az összesen 130 millió euróba kerülő beruházás során 76 százalékosra növelték az erőmű hatásfokát és megháromszorozták az áramtermelést.
A jövő a megújuló energiaforrásokkal kombinált passzívházaké – a többszintes lakótömbök esetében ez már tanúsítással igazoltan működik. Innsbruckban épült meg az a négyszintes lakótömb, mely demonstrálja, hogy nem csak elméletben létezik a megoldás. A koncepció újdonságát jelzi, hogy nem egyszerűen az éves pozitív energiamérlegre fókuszál – amely korábban sok hibalehetőségre adott okot –, hanem a gyakorlati megoldásra: hogyan lehet a valódi energiaszükségletet a régióban és évszaktól függetlenül, kizárólag a helyben elérhető megújuló energiára alapozva teljesíteni. Valóban fenntartható energiaellátásról van tehát szó, melyet az alkalmazott rendszer elérhetővé tett. A kérdés, hogy lehetséges-e egy lakóépületet teljesen megújuló forrásokra alapozva ellátni energiával? A válasz egyértelmű: lehet, működik a megoldás – közölte Dr. Wolfgang Feist, a PHI igazgatója. A szükséges alapot a passzívházak bizonyított energiahatékonysága adja – a fennmaradó energiaigény annyira csekély, hogy megfelelően telepített helyi megújuló energiaforrások biztosítani tudják az igények kielégítését, még télen is.
Az utóbbi években ismét új lendületet vett a napenergia-piac, az erős verseny ugyanakkor komoly érdekellentéteket hozott a felszínre a világ legnagyobb napenergiapiaci hatalmak közt: az Egyesült Államok és az Európai Unió dömpingáras értékesítéssel vádolja a kínai cégeket, jelentős büntetővámokkal sújtva a kínai termékeket, melyre Kína a napelemekhez használt legfontosabb alapanyag importjának megsarcolásával reagált, odacsapva a külföldi gyártóknak. Miután azonban decemberben kifutnak az EU-s cégeket védő hatályos intézkedések, így a soron következő hetekben, hónapokban ismét reflektorfénybe kerülhet az EU-Kína konfliktus. Hiába azonban a keménynek tűnő vita, a napenergia népszerűsége várhatóan a következő években is töretlen marad.
A Greenpeace valamint német szakemberek tanulmánya szerint 2050-ig megvalósítható lesz az, hogy a világ teljes mértékben átálljon a megújuló energiák felhasználására. Ez, amint a Greenpeace szakemberei kifejtették: “technikailag kivitelezhető, pénzügyileg igen kedvező és akár milliók számára is új munkahelyeket biztosít.” A tanulmányt a globális természetvédő szervezet és a Német Repülési- és Űrügynökség Termodinamikai Rendszerek Részlege közösen készítette. Ennek értelmében a meghatározó technológiák, illetve energiaforrások a szélenergia valamint a fotoelektromos energia, ezeket követi 2020 után a napenergia és a geotermikus energia is. Éppen ezért a Greenpeace szakemberei azt várják, hogy 2050-ig meghatározó mértékben fognak változni a világ felhasznált energia-forrásai. A megújuló energiák technológiájának fejlesztésére az elkövetkező 40-50 évben mintegy 1 billió dolláros összeget kell fordítani, a fejlesztések eredményeként viszont a szakemberek azt várják, hogy a nem is olyan távoli jövőben a világ energiaellátásának összességét, majd 100 százalékát meg lehet oldani ezen energiaforrások segítségével.
Mi a közös az Uberben, a torrentoldalakban és a közösségi kertekben? – tette fel a kérdést a hvg.hu. Leginkább az, hogy a használói (akár a kínálati, akár a keresleti oldalon lépnek be adott pillanatban a rendszerbe) a náluk lévő javakra nem kizárólagos használatúként tekintenek, hanem a közösségi felhasználással olcsóbban, jobban és hatékonyabban kiaknázható lehetőségre. Most érkeztünk el oda, hogy az áram is megoszthatóvá válik. Egy új jelenség van kialakulóban: ahogyan az IT szektorban anno a Napster, majd a Skype, a Facebook és ma a számtalan torrentoldal is arra az egyszerű elvre épül, hogy a kínálati-keresleti lánc két végpontját direktben köti össze, úgy működik a napenergia-termelésre és energiamegosztásra épülő Yeloha víziója is. A bostoni székhelyű cég most csupán egy startup, mely felforgathatja az energetikai szolgáltatásokról eddig kialakított képet, s melynek sikerébe vetett hit legutóbb 3,5 millió dollárnyi befektetést fialt annak érdekében, hogy a Yeloha New Yorkban és más államokban is a rendszere alapozásába kezdjen. Igazából azonban ez egy nagy kísérlet.
A napelemes töltők már szinte elterjedtnek mondhatók, de a szélenergia mobil felhasználására még nem láttunk olyan sok példát. Azonban úgy tűnik, van, aki a szélben is lehetőséget lát: a Janulus nevű cég tavaly mutatta be Trinity névre keresztelt, hordozható szélturbináját, melyet most továbbfejlesztett. (A szélturbina crowdfunding kampánya egyébként nemrégiben zárult le a kickstarteren, szó se róla, igen nagy sikerrel.) Az új modell négy méretben kapható: a legkisebb, 50 wattos darab kisebb elektromos eszközök töltésére elég és 369 dollárért juthatunk hozzá, őt követi a 400 wattos kiadás 999 dollárért, majd az 1000 wattos ($2799) és a 2500 wattos turbina ($5599) következik. Ez utóbbihoz 300,000 mAh akkumulátor jár, mely egy kisebb ház vagy akár egy elektromos autó energiaellátását is biztosíthatja.
A Siemens szállítja a fő komponenseket az USA Maryland államában található Keys Energiaközpontba az SNC-Lavalin Constructors Inc. cég számára, amely kulcsrakész beruházást végző építőipari (EPC: tervezési - beszerzési - építési) fővállalkozóként vesz részt a projektben. A 735 megawatt (MW) teljesítményű erőmű tulajdonosa és üzemeltetője a Public Service Enterprise Group, a 2018 tavaszára tervezett üzemkezdést követően pedig a létesítmény több mint 700.000 háztartás energiaellátását biztosítja majd Washington D.C. elővárosi körzetében. Az SGT6-5000F gázturbina gazdaságos energiatermelést tesz lehetővé gyors indítással a csúcs-, közepes és alap-terhelésű időszakokban. Az új földgáz-tüzelésű, kombinált ciklusú erőművet Maryland állam Prince George's megyéjében fogják megépíteni egy 170 angol hold méretű telephelyen, ahol korábban homokot és kavicsot bányásztak. A Siemens két SGT6-5000F gázturbinát, egy SST-5000 gőzturbinát, két léghűtésű SGen-1000A generátort és a kapcsolódó turbina I&C (műszerezési és vezérlő) rendszereket fogja leszállítani.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)