Heti hírvilág (2015. szeptember 7 – 13.)
Megkezdődött az új paksi blokkok tervezése, melyek az AES 2006-os típus, vagyis a VVER 1000-es blokkok továbbfejlesztett változatai, VVER 1200-as típusúak lesznek. Ezek a blokkok a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is megfelelnek – ismertette Gennagyij Jersov, az új paksi blokkokat tervező szentpétervári Atomprojekt helyettes főmérnöke mai budapesti sajtótájékoztatóján – jelezte a Paks-Press. A paksi blokkok 1200 MW-os, 60 éves üzemidőre tervezett (amelyek rendelkeznek akkora műszaki tartalékkal, hogy meghosszabbítható lesz az élettartamuk) és rendkívül szigorú műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő reaktorok lesznek, melyek megfelelnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek – jelezte Gennagyij Jersov. Az alkalmazott aktív és passzív biztonsági megoldások lehetővé teszik, hogy egy esetleges üzemzavar esetén emberi beavatkozás és villamos energia betáplálás nélkül is megoldott legyen a blokkok biztonságos hűtése. Ezt garantálják a négy csatornás és egymástól elválasztott biztonsági rendszerek, melyek képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet úgy, hogy akár 72 órán keresztül képesek ellátni a blokk hűtését – fejtette ki.
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy jóváhagyta a paksi erőmű kapacitás-fenntartásáról szóló szerződést a műszaki tartalmat illetően - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, szokásos csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján – közölte a Paks-Press. Lázár János a projektről szólva elmondta: az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága szeptember 7-én levélben jelezte, hogy a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatosan az orosz partnerrel kötött szerződéseink megfelelnek az Euratom elvárásainak, és műszaki, energiapolitikai, klímavédelmi, környezetvédelmi, energiaellátási területen megfelelnek az európai elvárásoknak.
A szakma legjobbjaitól tanulnak az atomerőművek nem várt eseményeinek kivizsgálásával foglalkozó szakemberek. A Paksi Atomerőműben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szervezésében zajlik egy ötnapos kurzus. Az elméleti előadásokból, esettanulmányok feldolgozásából álló továbbképzésen a magyarok mellett örmény, orosz, ukrán és litván szakemberek vesznek részt. Dian Zahradka, a NAÜ nukleáris létesítmények biztonságáért felelős részlegének vezetője, a kurzus szervezője azt mondta, először tizenöt éve, legutóbb tavaly járt Pakson, utóbb egy nemzetközi, úgynevezett OSART-vizsgálat keretében az atomerőműben. Teljesen egyértelművé vált számomra, hogy a paksi atomerőműben fontosnak tartják a nemzetközi tudás megszerzését. Magyarországon meghallják és értik a nemzetközi szervezetek szavát – mondta.
A Paksi Társadalmi Tanács 41 települését járja körbe az ősz-tél folyamán az MVM Paks II. Zrt. interaktív tájékoztató kamionja, elsőként Kalocsán mutatkozott be szeptember 7-én - számolt be a Paksi Hirnök. A kamion 2009 óta járja az országot, eljuttatva hazánk távolabbi pontjaira is az atomenergiával kapcsolatos ismereteket – eddig közel 230 ezer látogató számára, írta meg a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás honlapja. A mobil kiállítás az elmúlt években számos nyári fesztiválon is részt vett, ahol fiatalok ezrei ismerkedhettek meg az atomerőművel és a Paks II. beruházással. A megújult interaktív kamion 2015 nyarán összesen nyolc zenei és művészeti fesztiválon várta a látogatókat, akik részletes tájékoztatást kaptak az új blokkok létesítéséről.
A Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás támogatja a társulási megállapodás szerinti 12 km-es körben fekvő három, még nem TEIT-tag település felvételét a társulásban, amennyiben a jelenlegi tagok változatlan támogatásban részesülnek – ezt az állásfoglalást fogadta el Tengelicen tartott ülésén a TEIT. A társulás tagjai még nem zárták le a kérdést, tovább tárgyalnak róla mind a TEIT-en belül, mind a kormányzattal. A TEIT esetleges bővítése a Paks II. projekthez fűződő környezetvédelmi hatósági eljárás keretében tartott lakossági fórumon került terítékre.
Egyetlen „sínen lévő” atomerőműépítési projekt sem maradt az EU-ban, miután a brit Hinkley Point C építői bejelentették: bizonytalan ideig elhalasztják a beruházás elkezdését – jelezte a nol.hu, Amikor a paksi bővítésről az első szerződéseket aláírták, a magyar kormány még a finn példára hivatkozott, mára azonban a Fennovoima projekt jövője erősen bizonytalanná vált: a Fortum energiaszolgáltató kilépésével szinte az összes jelentős piaci szereplő visszalépett a beruházástól, és már csak az orosz Roszatom (amely befektető és szállító is egyben) tart ki a kezdeti elképzelések mellett. Franciaországban a Flamanville projekt jutott hasonló sorsra, elsősorban a költségek elszállása, az ismétlődő csúszások, illetve a francia nukleáris holding, az Areva pénzügyi ellehetetlenülése miatt. Az Orbán-kabinet az utóbbi hónapokban a finn vagy a francia példa helyett már a brit Hinkley Point C-t emlegette követendő modellként: ott a kormány eleve beismerte, hogy a készülő erőművet nem lehet fölépíteni jelentős állami támogatás nélkül, ám a kiemelt áramárat, vagyis a jelenlegi piaci árak kétszeresét rögzítő kormányzati áramfelvásárlási garanciát, az első körben sikerült elfogadtatni a hasonló dotációkat az uniós jog alapján ellenző Európai Bizottsággal.
A Magyarországon érvényes előírásokra hagyatkoznak a Paksi Atomerőmű új reaktorblokkjainak tervezői, ugyanis a magyar megrendelő alapvető követelménye, hogy a magyar előírások prioritást élvezzenek a Paks II-es Atomerőmű műszaki tervdokumentációjának kidolgozásakor – jelentette ki a tervezői munkák elvégzésével megbízott szentpétervári társaság, az Atomprojekt vezérigazgatója, Szergej Onufrijenko. Amennyiben hiányzik a megfelelő, atomerőművek tervezésére vonatkozó magyar előírás, az Atomprojekt mint főtervező az Európai Unió normatíváit veszi figyelembe. Az új blokkoknak 11 ezer nukleáris biztonsági és műszaki követelménynek kell megfelelniük – jelentette ki a vezérigazgató. Szavai szerint az orosz cég szakembereinek még az idén el kell végezniük a Paks II építkezési helyszínének mérnöki vizsgálatát, jelentést kell készíteniük arról, hogy a terület alkalmas helyszín-e a leendő reaktorok számára. Az Atomprojekt még az idén elkészíti az elvi tervdokumentumokat is, egyebek közt a technológiai folyamatok automatikus irányításával foglalkozó koncepciót és kidolgozza a fő építészeti és szerkezeti megoldásokat.
Elad egy ausztráliai uránmezőt a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern – jelezte az AtomenergiaInfo. Az ország déli részén fekvő Honeymoon lelőhelyet a Boss Resources ausztrál vállalat vásárolja meg – adta hírül a TASZSZ orosz hírügynökség. A Sydney Morning Herald ausztrál lap ehhez annyit tett hozzá, hogy a Honeymoon-on az elmúlt két évben nem folyt kitermelés, mert a világpiaci árak csökkenése miatt az gazdaságtalanná vált. A Boss Resources vezére, Evan Cranston azzal indokolta az ügyletet, hogy nemcsak a lelőhelyet vásárolják meg, hanem a körülötte lévő 2600 négyzetkilométeres területet is, amelyen még nem mérték fel az uránkészleteket, ráadásul jó energetikai és közlekedési infrastruktúrához, valamint egy 200 férőhelyes bányásztelephez is hozzájutnak. A Honeymoon uránbánya, amely 2011-ben nyílt meg, évi 400 tonna uránt adott a világ teljes kitermeléséből mintegy 10 százalékkal részesedő Ausztráliában.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy Németország 2015 első félében összességében 272,4 TWh (100%) villamos energiát termelt, de ebből a mennyiségből továbbra is közel 65 százalékot az atom-, a szén- és a gázerőművek adták, hiszen a megújuló források közül a nap- és szélerőművek csak 59 TWh (21,6%) villamos energiát tudtak előállítani. Mindezt annak ellenére, hogy a német villamos energia rendszerbe beépített kapacitás közel 180 GW, amelyből a beépített nap- és szélerőművek teljesítménye 78 GW, azaz a beépített teljesítmény közel 44 százaléka. A nap- és szélerőművek esetében a termelt villamos energia részarány (21,6%) és a beépített kapacitás részarány (44%) közötti közel kétszeres különbség alapvető oka, hogy az időjárásfüggő termelők minden „zöld álomcél” és jogszabályi rendelkezés ellenére sem tudnak akkor energiát termelni, amikor éjszaka van és nem süt a nap, vagy éppen nem fúj a szél. Ilyen esetekben a szükséges villamos energia döntő részét továbbra is atom-, szén-, és gázerőművek biztosítják a francia atomimport mellett.
Atomerőműveket építene Oroszország távol-keleti részén a Roszatom – jelezte az AtomenergiaInfo. Az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov egy regionális gazdasági fórumon elmondta: a térségnek „komoly exportpotenciálja” van, ezért több terven is dolgoznak, amelyek lényege, hogy – esetleg hőerőművekkel vegyítve – új atomerőművek épüljenek ezen a területen. Jelenleg a térségben a csukcsföldi Bilibinóban működik atomerőmű, ám azt – miként Szergej Kirijenko Roszatom-vezérigazgató korábban bejelentette – 2019-2020-ban leállítják, mert nem lehet a legkorszerűbb biztonsági követelményeknek megfelelően üzemeltetni. Ezt a létesítményt váltja majd ki 2019-től, Pevek városánál a Lomonoszov akadémikusról elnevezett első úszó atomerőmű (PATESZ), amely 2012 óta a szentpétervári Balti Üzemben épül.
Megállapodást kötött egymással az Oroszország északkeleti csücskében fekvő Csukcsföld és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. Az AtomenergiaInfo. szerint a dokumentumot, amely a térség villamosáram-ellátásának fejlesztéséről szól, Vlagyivosztokban, az első Keleti Gazdasági Fórumon írta alá Roman Kopin csukcsföldi kormányzó és Szergej Kirijenko Roszatom-vezérigazgató. Kopin azt várja az együttműködéstől, hogy az megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a régió energetikai rendszerét, miközben elfogadható szinten tartja az áram és a fűtés fogyasztói árát. A dokumentum az első úszó atomerőműről – orosz rövidítéssel PATESZ – is szól, hiszen ezt 2019-ben, a térség egyik városában, Pevekben kívánják üzembe helyezni, hogy kiváltsa a bilibinói atomerőmű akkor leálló 1. és 2. számú blokkját, valamint az 1940-es években épített peveki hőerőművet.
A Törökország első atomerőművének szánt Akkuyu erőmű egyik vezető menedzsere lemondott, mivel szerinte szüksége van ugyan az országnak atomerőműre, de ezt nem a Roszatommal kellene megépíteni. Az orosz cég, amely Paks 2-t is építi, állítólag banális hibákat követett el a munkálatok kezdete során. Törökország első atomerőművét, az Akkuyu erőművet nemrég kezdték építeni, de a projekt egyik vezetője, Faruk Uzel máris lemondott, és óvott az orosz kivitelezőktől. A szakember négy éve dolgozott a projektet előkészítő és kivitelező vegyesvállalat élén, de szerinte az orosz fél „nem professzionális”, ezért nem velük kellene az építést folytatni – írja a Hürriyet Daily News angol nyelvű török portálra hivatkozva a privatbankar.hu. A projektre szükség van, de nem ezekkel az emberekkel. A projekt kivitelezése amatőr, kezdő szintű és tele van műszaki hibákkal – tette hozzá. A török kormánynak professzionálisabb partnerekkel kellene folytatnia.
Megkezdte a kereskedelmi áramtermelést Japánban a Sendai atomerőmű egyik reaktorblokkja - közölte a Kyushu Electric Power Co., az erőmű üzemeltetője. A 2011-es fukusimai atombalesetet követően Japánban az összes atomerőművet leállították és biztonsági felülvizsgálatnak vetették alá. A felújításokat követően a Sendai erőmű 1-es blokkja kezdte meg elsőként a kereskedelmi áramtermelést. A blokkot augusztus 11-én helyezték üzembe és kapcsolták kísérleti jelleggel az áramelosztó hálózatra. A japán kormány a nukleáris energiát tekinti az ország legfontosabb energiaforrásának, ezért az összes leállított erőmű újraindítását szorgalmazza az erős lakossági ellenállás dacára is. A Kyushu Electric a Sendai erőmű másik blokkját október közepén tervezi hálózatra kapcsolni. Atomerőművei újraindítására készül a többi japán energiaipari konszern is.
Befejezi működését 2015-ben a Vértesi Erőmű Zrt. (VÉRT) szenes részlege, a telephelyet bizonytalan időre konzerválják, több száz ember elbocsátása várható - hangzott el az Oroszlányi Televízióban. Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Magyari József, a VÉRT vezérigazgatója arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a létesítményt nem alakítják át hulladékból származó tüzelőanyagra, a blokkokat az erőmű fejlesztéséről szóló döntésig konzerválják - számolt be a csatorna a történtekről az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettesére, Téglás Józsefre hivatkozva. A műsorban elhangzott, hogy az erőműnek mintegy 400 dolgozója van, de további 200 munkavállaló az MVM OVIT Zrt. és alvállalkozók révén kötődik a céghez. A jövőjüket érintő döntésről a jubileumi elismerések átadására összehívott munkásgyűlésen tájékoztatták a dolgozókat. A vezérigazgató ismertette, hogy az Oroszlány és Bokod távfűtésére tervezett gázerőmű megvalósul, a települések távhőellátása nem kerül veszélybe.
Amikor a bányászatról beszélünk, a mélyművelésű szén- és ércbányászat jut az eszünkbe, mert ezek mindig meghatározó részei voltak a magyar bányászatnak. A jelen és a közel jövő azonban nem ilyen rózsás – írta a haon.hu. Bár hazánk szénben és ércekben nem szegény ország, azok főleg nem egy tömbben helyezkednek el, az előfordulásuk a jelenlegi technológiával nem teszi lehetővé, hogy gazdaságos legyen a kitermelésük, ezért ide kell telepíteni a megfelelő technológiát. Rövid távon éppen ezért nem lesz gyökeres változás az ágazatban – hangzott el a közelmúltbeli hajdúszoboszlói országos bányásznapi ünnepségen. Az emberiség környezetszennyező és energiapazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rájuk, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve – vélik a szakemberek.
A közeli hónapokban 150 új elektromos autótöltőt helyeznek üzembe a Jedlik Ányos terv keretében az autópályák, illetve a forgalmas helyek mentén - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az 58. töltő átadásán Budapesten. A tervek szerint a 150 új töltőberendezést elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban telepítik, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az elektromos járművekkel is. A miniszter megerősítette, hogy a kormány felhatalmazása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium még az őszi ülésszak során benyújtja azt a javaslatcsomagot, amely adójellegű ösztönzőkön keresztül segíti az elektromos járművekhez kötődő költségek csökkentését. Varga Mihály azt is közölte, a szabályozás hamarosan változik úgy is, hogy a jelenlegi 200 napos engedélyezési határidő jóval rövidebb legyen, miután egy töltő felszerelése mindössze néhány napot vesz igénybe.
A Mavir Zrt. felügyelő bizottsága Csomai Kamillát, a társaság eddigi piacműködtetési és gazdasági vezérigazgató-helyettesét nevezte ki vezérigazgatóvá a leköszönő Sótonyi Gábor helyére - közölte az állami MVM Zrt. tulajdonában lévő cég. Csomai Kamilla korábban a Mavir igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaként, valamint az MVM OVIT Zrt. gazdasági igazgatójaként tevékenykedett, ezáltal jelentős tapasztalatra tett szert a villamosenergia-iparágban.
Kétszer 15 millió forintos bírságot kapott a Főgáz a közmű-szabályozási hatóságtól, mivel a szolgáltató sem időre, sem az után, még felszólításra sem volt képes üzleti tervet mellékelni ahhoz a vállalásához, hogy 2016-ban - átvéve a volt riválisok szolgáltatási területét - az egyedüli gázszolgáltatóvá váljon a lakossági szektorban – jelezte a hvg.hu. Az állami rezsicég felügyelete alatt álló gázszolgáltató így azt sem bizonyította, hogy létezik olyan törvényes modell, amelyben a tervezett működése gazdaságilag igazolható.
Központi szolgáltatóegységet indít be az állami közműholding, amint átvette az egyetemes gáz- és áramszolgáltatók ügyfeleit. Több tevékenységét összevonja. A jövő év elején bevásárolja magát az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft-be és a cégpároshoz tartozó elosztótársaságba – jelezte a vg.hu. Olyan egységes és központosított szolgáltató-rendszer kiépítésére készül az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ), amely a mostaninál sokkal olcsóbb, hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátást ígér ügyfeleinek, jelentette be Németh Lászlóné államtitkár a társaság sajtóbeszélgetésén. A központ akkor indul be, amikor a Főgáz már átvette az összes, hozzá kerülő ügyfelet, és az ENKSZ-nél lesznek az áramot vásárló, egyetemes szolgáltatásbeli ügyfelek. E központnál lesznek a szolgáltatás költségigényes részei, például a számlázás és a hátralékkezelés, illetve minden olyan feladat, amelyeket nem szükséges a gáz-, az áram- vagy a távhőszolgáltatónál tartani.
Energetikai Biztonsági Fórum (EBF) alakult csütörtökön Budapesten, amely az ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatok csökkentéséhez kíván hozzájárulni - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A közleményben ismertetik: szakmai konzultációt rendezett a MEKH, a tanácskozás célja volt, hogy a villamos-energia szektorban fellépő kiberbiztonsági kihívásokra az állami és nem állami szereplők közös válaszokat fogalmazzanak meg. Az esemény keretében Dorkota Lajos, a hivatal elnöke és Grabner Péter energetikáért felelős elnökhelyettes külön megbeszélést folytatott az ELMŰ, az E.on, az EDF DÉMÁSZ, az MVM és a MAVIR vezetőivel.
Negyedik, ezúttal állami mobilhálózat épül ki 12,8 milliárd forintért, amely például a mérőórák kommunikációját hivatott biztosítani. A Népszabadság információi szerint az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek leányvállalata, az MVM Net Zrt. a napokban szerződést köt a 450 megahertzes mobil adatátviteli hálózat (ezen az általunk használt rádiótelefonok nem működnek) kiválasztott szállítójával, amely – piaci információink szerint – a kínai Huawei. Az állami cég közölte, hogy az LTE-technológiát használó hálózat 12,8 milliárd forintos költséggel épül ki, és a szállító kiválasztására közbeszerzési eljárást nem írtak ki. Az átlátható versenyeztetést biztosító eljárás mellőzésére a vállalat szerint azért nyílt lehetőségük, mert az MVM Netet a közbeszerzési törvény – a benne megfogalmazott kivételek miatt – nem kötelezi erre, függetlenül attól, mennyi pénzt költ el a projektre.
Megbírságolt három elosztótársaságot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal lejárt hitelességű mérőórák miatt – jelezte az origo.hu. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-nek 3 millió forint, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-nek 7 millió forint, a MAGÁZ Magyar Gázszolgáltató Kft.-nek 600 ezer forint bírságot kell fizetnie. A MEKH szakemberei a nyár elején végeztek átfogó helyszíni vizsgálatot hat villamosenergia-ipari és hat földgázipari elosztó társaságnál, ahol a lejárt hitelesítési idejű fogyasztásmérők alkalmazásának arányát ellenőrizték. Kilenc társaságnál a MEKH úgy találta, megfelelően betartják a szabályokat.
A Magyar Államkincstár a Széchenyi 2020, Környezet és Energia Operatív Program keretében 144,67 millió Ft összegű támogatást nyert fotovoltaikus rendszerek kialakítására. A projekt megvalósítása során a Magyar Államkincstár épületein, 11 helyszínen a villamos-energia igény részbeni vagy teljes közvetlen kielégítése céljából a telephelyek adottságait figyelembe vevő teljesítőképességű, háztartási méretű, hálózatra csatlakozó napelemes kiserőmű került kialakításra.
Több mint 120 millió forintból épít ki napelemes rendszereket négy szakaszmérnökségi telephelyén a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig) - közölte a projekt kommunikációjáért felelős társaság. A vízügyi szervezet az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló pályázati projekt segítségével környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító, hálózatra csatlakozó napelemes rendszerek kiépítésén dolgozik, amelyek képesek a meglévő rendszerek költséghatékony kiegészítésére - olvasható a társaság közleményében. Az igazgatóság a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai és a vásárosnaményi szakaszmérnökségén végzi el a beruházást, ezeken a telephelyeken több száz napelemtáblát szerelnek fel az épületek tetősíkjára. A projekt megvalósítására elnyert támogatás több mint 120 millió forint, a kivitelezést az Energocoop Kft. végzi.
Minimalizálja a beruházásait a Mol a kurdisztáni blokkban, mivel a próbafúrások alapján nem találtak kitermelhető mennyiségű szénhidrogént a térségben. A Mol eddig megközelítőleg 600 millió dollárt fektetett a kurd fejlesztésbe, a teljes program 1,3 milliárd értéket ölelt volna fel. Mindezzel együtt a Mol jelentős hitelkerettel bír, így más, politikailag stabilabb területeken nézhet új beruházási célpont után. A leírás komoly hatással lehet a társaság harmadik negyedéves teljesítményére, ami a részvényekre is rányomhatja a bélyegét. Mindeközben a Nomura 10 500 forintról 14 000 forintra emelte a papír célárát. Az Erste olaj- és gázipari elemzőjével, Pletser Tamással Balkó Rita (Gazdasági rádió) beszélgetett.
Az olasz Enel az idei év végéig a Szlovák Villamos Művekben (SE) birtokolt 66 százalékos részvénycsomagjának várhatóan csak a felét adja el, amit a cseh EPH szerezhet meg – ismerte el Francesco Starace, az Enel vezérigazgatója. Korábban még a teljes eladást tervezték. Starace szerint a cseh céggel már az elkövetkező hetekben aláírhatják a szerződést. Az értékesítésre két fázisban kerülhet sor, amiből az elsőt az idei év végéig szeretnénk lezárni. Ennek során a részvények nagyjából 30–33 százalékától válnánk meg – tette hozzá, aki szerint a fennmaradó részvénycsomagot a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának az átadását követően adnák el. Az Enel a szlovák áramtermelőben birtokolt részvénycsomagjának az eladásából 1,3 milliárd eurós bevételre számít, miközben a 2006-os privatizáció során 840 millió euróért jutott hozzá. Az Enel kivonulását a kormány lassítja, azt szeretné, hogy a cég mindenképpen fejezze be a Mohi Atomerőmű hármas és négyes blokkját.
Csaknem 10 százalékos részesedést vásárol a Jamal elnevezésű cseppfolyósított földgázkitermelő megaprojektben a kínai Selyemút Alap az orosz Novatektől - jelentették be Pekingben, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai Győzelem napi látogatásához kapcsolódóan mintegy 30 együttműködési dokumentumot írtak alá. A második legnagyobb orosz gázipari vállalat és a kínai fél először augusztusban tárgyalt az 1,4 milliárd dolláros üzletről - számolt be a China Daily című lap pénteki számában. A Jamal a Kara-tengerbe nyúló félsziget Északnyugat-Szibériában, amely alatt Oroszország legnagyobb földgázmezői találhatók. A projektben a Novateknek 60 százalékos részesedése van, a francia Total és a kínai állami kőolaj- és földgázvállalat, a CNPC 20-20 százalékkal rendelkezik.
A Gazprom 13,81 milliárd köbméter földgázt exportált Európába és Törökországba augusztusban, ez 3,5 százalékkal marad el a júliusi 14,32 milliárd köbmétertől - a cég által közölt legfrissebb adatok szerint. A cég egy név nélkül nyilatkozó illetékese augusztus végén azt mondta, hogy a Gazprom 47,27 milliárd köbméter földgázt exportált külföldre a június végével záródott három hónapban, ami 8,4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezzel szemben a Németországba irányuló orosz gázexport jelentősen, 49,7 százalékkal, 11,7 milliárd köbméterre bővült. A Gazprom gázexportja Franciaországba 19,2 százalékkal, Moldovába 10,4 százalékkal, Svájcba 2,9 százalékkel nőtt. Jelentősen, 64 százalékkal, 579 millió köbméterre csökkent ugyanakkor a gázkivitel Hollandiába, 20,4 százalékkal, 1,266 milliárd köbméterre esett Magyarországra és 13,9 százalékkal, 2,42 milliárd köbméterre mérséklődött Lengyelországba.
Óriásit nőtt a szélenergia-ipar Európában és a világon is – derül ki az Európai Bizottság nemrégiben, idén nyáron megjelent jelentéséből, amely a szektor helyzetét vizsgálta. Magyarországnak még bőven van hova fejlődnie,a szélerőművekkel termelt energia ugyanis csak a teljes hazai villamos energiatermelés kevesebb mint 2 százalékát teszi ki, ráadásul 2006 óta nem adtak ki olyan engedélyt, amely szélfarmok telepítését tenné lehetővé. Belgium, Hollandia, Görögország és Írország – jelenleg ezt a négy országot lehetne ellátni egy teljes évig árammal abból a mennyiségből, amelyet az európai szélerőművek termelnek. Az elmúlt néhány évben hatalmas növekedést mutatott az európai szélenergia-ipar és a világ egészét tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. Az Európai Bizottság szélenergia-jelentése szerint a termelés nagysága 20 év alatt több mint százszorosára, 3,5 GW-ról 370 GW-ra nőtt.
Az indiai kormány szakintézménye által kiadott új számítások szerint a kontinens méretű ország szélenergia-potenciálja 302 GW. Ebből ők azt a következtetést vonták le, hogy nincs több kifogásuk arra, hogy ne épüljön (még, tömegével) szélerőmű Indiában – várják a jelentkezőket. Az indiai Nemzeti Szélenergia Intézet bejelentette, hogy az ország teljes szárazföldi szélenergia-potenciálja 302 gigawatt – 100 méteres átlagos magasságon számolva. A kontinensnyi méretű országban erre azért volt szükség, mert a legújabb technológiájú szárazföldi (ún. onshore) szélturbinák és tornyok elérhetővé váltak az indiai piacon. (Csak viszonyításképpen: Magyarországon évek óta mindössze 329 MW – azaz: 0,329 GW – szélenergia-teljesítmény kerül a hazai villamosenergia-rendszerbe. És bár ez évente több mint 32 ezer család átlagos energiafogyasztásának kielégítésére elegendő, egy ma már ortodoxnak tekinthető, 2009-es számítás szerint a hazai szélenergia-potenciál ennek hússzorosa – vagyis mintegy 6,5 GW!)
Szemet gyönyörködtet, hűsít és áramot termel a bécsi BOKU (Agrártudományi Egyetem) tetején felépített napelemes tetőterasz, ahol nemcsak a hallgatók, de a rovarok is szívesen időznek. Ráadásul az egyetem hűtői tele vannak házi készítésű bazsalikomos pestoval. Egymással vetélkedő hasznosítási módokat kombinál a bécsi BOKU tetején kialakított napelemes tetőterasz, amely egy gazdagon beültetett tetőkertből és egy átlátszó napelemekkel fedett, fából ácsolt pergolából áll. A projekten három éven át dolgozott a tíz projektpartner. A tetszőleges számban multiplikálható napelemes tetőkert egy egysége 56 négyzetméter és évente körülbelül 5.500 kilowattórányi zöldáramot termel, ami egy-két háztartás ellátására elegendő mennyiség. A tetőkert – napelemestől, tartóvázastól és növényestől – mintegy 79.500 euróba kerül, ami 1.400 eurós négyzetméterárával nagyjából a télikertek létesítési költségének felel meg.
Napelemes autóparkoló lesz a Schönbrunni kastély előtt. 2017-ig teljesen átformálják és esztétikailag is hozzáigazítják a történelmi környékhez a Schönbrunni kastély előtti területet, hogy Bécs egyik legfontosabb turistaattrakciójához érkező látogatókat szebb látvány fogadja - szerepel a COMPRESS Iroda közleményében. A jövőre kezdődő, közel 5 millió euróba kerülő átalakítás részeként az elköltöztetett parkoló nyugati részében 72 turistabusz, a keleti felén pedig 230 személyautó kap helyet, amelyeket lefednek napelemekkel, és az itt termelt árammal az Orangerie-t látják majd el.
Szeptember 1-jétől jelentősen, csaknem 20 százalékkal emelték Ukrajnában a lakossági áramfogyasztás díját, miközben a rezsi fizetése egyre többeknek okoz komoly nehézséget – jelezte az origo.hu. A befizetések 6-8 százalékkal visszaestek, a regionális fejlesztési, építés- és lakásügyi minisztérium adatai szerint a lakossági rezsitartozás eléri 12 milliárd hrivnyát, a csaknem 154 milliárd forintot. Az áram díja Ukrajnában sávosan emelkedik. A havi 100 kilowatt fogyasztásnál eddig egy kilowatt 37 kopejkába (4,7 forint) került, szeptembertől viszont 45,6 kopejkába (5,8 forint). A 100-600 kilowatt közötti fogyasztás esetében egy kilowatt 79 kopejkába (10,1 forint), az e feletti fogyasztásnál pedig kilowattonként 1,48 hrivnyát (csaknem 19 forint) kell fizetni.
Az amerikai General Electric Co. (GE) megkapta az Európai Bizottság engedélyét az Alstom energiaipari üzletágának átvételéhez - jelezte a vg.hu. A GE megvásárolhatja az Alstom erőművi és áramelosztó berendezés üzletágát azzal a feltétellel, hogy az erőművi üzletág nagyteljesítményű (erőművi) gázturbina gyártó részlegét átadja az olasz Ansaldo vállalatnak, amely így a Bizottság szerint megfelelően erős konkurenciát lesz majd képes támasztani a világpiacon. A főként erőművekben alkalmazott nagyteljesítményű gázturbinák világpiacán a GE az első, az Ansaldo pedig az ötödik legnagyobb szereplő. Az olasz vállalat az Alstom gázturbina aktiváinak átvétele után a harmadik-negyedik legnagyobb piaci szereplővé léphet elő. A második legnagyobb szereplő a piacon a Siemens, a negyedik pedig a Mitsubishi Hitachi Power Systems.
A Siemens szerződést írt alá 18 SGT-800 típusú ipari gázturbina Thaiföldre történő szállításáról, és a vállalat műszaki segítséget is fog biztosítani a helyszínen az egységek üzembe helyezése során. A turbinák közül hatnak egyenként 53 MW a kapacitása, míg a fennmaradó tizenkét egység mindegyikének 50,5 MW a teljesítménye. Az egységeket kilenc kombinált ciklusú kogenerációs erőműben kell telepíteni, 1.100 MW beépített elektromos összteljesítménnyel. A megrendelő a TEC Project Services Corporation (TPS), a japán Toyo Engineering Corporation (TEC) leányvállalata. A TPS az ipari erőműtelepeket a thaiföldi Gulf cég számára építi. A Gulf MP a thaiföldi Gulf Energy Development Co., Ltd. és a japán Mitsui & Co vegyesvállalata.
Ugyancsak a Siemens közölte, hogy a Kaliforniában levő amerikai őslakos-rezervátum energiaellátását ezentúl mikrohálózatú nap-, és biomasszaerőművel és intelligens energia-elosztó rendszerrel látják el. Az indiánok függetleníthetik magukat az amerikai állami közművektől, de ez azért mégsem jelent teljes szakítást. A Blue Lake Rancheriával, az Egyesült Államokban, Kaliforniában lévő amerikai őslakos rezervátummal és az ugyancsak kaliforniai Humboldt Állami Egyetem Schatz Energiakutatási Központjával közösen a Siemens mikrohálózatot (microgrid) épít. Kifejezetten az a cél, hogy elektromos energiát szolgáltasson a rezervátum 0,4 négyzetkilométernyi területen található kulcsfontosságú épületei és intézményei számára.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)