Heti hírvilág (2015. augusztus 17 – 23.)
Az Európai Bizottságban kiemelt politikai ügyként kezelik a paksi atomerőmű bővítését. Négy kérdésben kerülhet Brüsszel célkeresztjébe az építkezés – jelezte a napi.hu. Mint minden különösen érzékeny ügyről, erről is az elnök dönt. Egy ideje már az asztalán vannak a papírok - tudta meg az EUrologus egy bizottsági tisztviselőtől. Júniusban már megindult a hivatalos eljárás amely azt vizsgálja, hogy az építkezés állami támogatásnak minősül-e, és ez összhangban van-e az EU vonatkozó szabályaival. Az Eurologus úgy tudja, októberre várható az első állásfoglalás. Ausztria lehet az építkezés fő ellenlábasa, osztrák hivatali körökből ugyanis olyan nyilatkozatokat hallani, hogyha az Európai Bizottság átengedi a paksi bővítést, akkor Bécs az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. A Nagy-Britanniában épülő "Hinkley C Point" reaktor építése miatt már el is indították a pert. Arra hivatkoznak, hogy a tiltott állami támogatással épülő brit atomerőmű megzavarhatja az osztrák energiapiacot.
A magyarországi és az erdélyi magyar gazdasági szféra határon átnyúló együttműködésének kulcsa a kölcsönös üzleti érdek. Az erdélyi magyar vállalkozóknak is fel kell ismerniük az olyan lehetőségeket, mint például az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb magyarországi beruházása, a Paks II - jelentette ki Kott Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, aki a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül, Magyar termék - magyar piac - magyar kereskedelem címmel tartott előadást. Kott elmondta, a nukleáris beruházást végző orosz fél többek között megkereste már a budapesti kamarát is, hogy feltérképezze azokat a magyarországi vállalatokat, amelyek képesek alvállalkozóként részt venni a projektben. Kiemelte, hogy az egyik hasonló méretű finnországi atomerőmű építésének példájából kiindulva nagyon hamar világossá vált a beruházók számára, hogy a munkálatok elvégzéséhez kevés lesz a Magyarországon fellelhető erőforrás, ezért azt a környező országokból kell bevonni. A határon túli magyar vállalatok értelemszerűen jóval alacsonyabb logisztikai költségekkel dolgoznának, és esetükben a nyelvi akadályok is megszűnnének. Azt az orosz fél is elfogadja, hogy sokkal olcsóbban dolgozik egy erdélyi vállalat, mint egy hasonló tevékenységet végző német - magyarázta Kott.
Erős interjút adott Lázár János, amiben beszélt Paksról és Simicskáról, na meg arról, miért a Miniszterelnökség kapja a legkényesebb feladatokat. Lázár János szerint a legkényesebb kormányzati ügyek megoldásához szükséges elképzeléseit mindig támogatja a miniszterelnök, hiszen tőle kapja a feladatokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a Vásárhely24 portálnak nyilatkozva beszélt. Az interjú három részben jelent meg (első rész, második rész, és harmadik rész). Lázár a paksi atomerőmű bővítését az asztalán fekvő egyik legkényesebb dossziénak nevezte, amit szerinte azért kapott meg a kormányfőtől, mert az elveszett volna a "különböző érdekcsoportok hálójában". Magyarországnak szerinte kizárólag az olcsó áram miatt van szüksége a beruházásra. "Paks egyenlő olcsó áram, ez nem egy bonyolult dolog" - fogalmazott. Megjegyezte, ma már nem az a kérdés, hogy legyen bővítés vagy ne legyen Pakson atomerőmű, hanem az a kérdés, hogyan maradjon meg.
Tavaly 16,8 százalékkal, 618,3 milliárd rubelre nőtt a Roszatom bevétele. Ez áll abban a nyilvános jelentéstervezetben, amelyet a végrehajtó hatalmat ellenőrizni hivatott úgynevezett Társadalmi Kamarának terjesztett be megvitatásra az orosz állami atomenergetikai konszern – ismertette az AtomenergiaInfo. A gyarapodás elsősorban annak köszönhető, hogy az egy évvel korábbinál több villamos energiát termeltek a társasághoz tartozó atomerőművek, nőttek az áramtarifák és – a valutaárfolyamok emelkedése miatt – rubelben számolva a külföldről származó bevételek is. Az exportjövedelem a beszámoló szerint tavaly összesen 5,2 milliárd dollárt tett ki, 5 százalékkal többet, mint 2013-ban, az idén pedig azt várják, hogy az év végére az ilyen bevételek elérik a 6 milliárd dollárt. A Roszatom arra számít, hogy 2015-ben a jelenlegi 101,4 milliárdról 108,3 milliárd dollárra bővül a konszern tíz évre szóló megrendelés-állományának értéke, amelynek a korábbi előrejelzések szerint 2020-ra el kell jutnia 150 milliárd dolláros szintre.
Együttműködik az úszó atomerőművek építésében Oroszország és Indonézia. A két állam erről írt alá szándéknyilatkozatot – jelentette be az ázsiai ország moszkvai nagykövete. Djauhari Oratmangun a RIA Novosztyi hírügynökségnek ugyanakkor azt is kifejtette, hogy ez az együttműködés még csak kezdeti stádiumban van. Tudomása van arról, hogy tárgyaltak ilyen összefogásról a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern és az indonéz nemzeti atomenergia-ügynökség képviselői – jelentette ki, és hozzátette: kölcsönös látogatások után a találkozók eredményeként született meg a szándékokat rögzítő okmány. Az úszó atomerőmű a nehezen megközelíthető, part menti térségek energiaellátásának biztosítására alkalmas, és Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország számára exporttermékké válhat, 10-15 darabra biztosan lesz vevő a következő másfél évtizedben. Korábbi hírek szerint 15 ország érdeklődik iránta. Az első ilyen létesítményt 2019-ben tervezik üzembe helyezni a csukcsföldi Pevekben. A Roszatomhoz tartozó társaság, a Nyizsnyij Novgorod-i Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda által kifejlesztett KLT-40SZ típusú reaktorból kettő működik majd egy 21,5 ezer tonna vízkiszorítású hajón.
Ghána is atomfejlesztést tervez – közölte szintén az AtomenergiaInfo. Az atomenergetika szabályozásáról szóló törvényt fogadott el a ghánai parlament, megkezdve ezzel az előkészületeket a nukleáris energia békés célú felhasználására. A már csak az államfő aláírására váró jogszabály egyebek közt rendelkezik az atomfelügyelet megalakításáról és pontosan körülírja annak feladatát, felelősségét. Mahama Ayariga ghánai innovációs, környezetvédelmi, technológiai és tudományügyi miniszter nemrég egy accrai sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett tárca atomerőmű-építési keretmegállapodást kötött a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernnel. A dokumentum 1000-1200 megawattos, orosz technológiájú reaktorokról szól.
Az AtomnergiaInfo szerint Nigéria Roszatom-beruházásra vár. Nigéria azt reméli, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern már jövőre megkezdi az első atomerőmű építését az ország területén – jelentette ki az afrikai állam moszkvai nagykövetségének ügyvivője. Gafai Ibrahim Usman a Sputnik információs ügynökségnek elmondta: a munkálatok kezdetét 2016 szeptemberére várják. A létesítmény az ország középső részén, Kogi államban lesz. Az első nukleáris energiablokk – benne egy 1200 megawattos reaktorral – a tervek szerint 2025-re készül el Nigériában. Ottani sajtóértesülések szerint a Roszatomnak többségi részesedése lesz a projektben.
Oroszország tovább akarja szélesíteni atom-együttműködését Iránnal, mert – mint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kijelentette – minden feltétel és szilárd gazdasági bázis megvan ehhez – jelezte az AtomenergiaInfo. A vezető diplomata, akinek szavait a RIA Novosztyi hírügynökség idézte, arról beszélt, hogy Moszkva reményei szerint a Buseri Atomerőmű első – a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern által nem akármilyen körülmények között, egy megkezdett német beruházást befejezve felépített – reaktorblokkját továbbiak követik. Sőt Oroszország folytatni akarja a kétoldalú együttműködést a buseri 2. és 3. számú blokk megépítése után is – tette hozzá. Moszkva és Teherán tavaly novemberben írt alá okmánycsomagot, amely alapot teremt az együttműködés szélesítéséhez az atomenergia békés célú felhasználásában, és lehetőséget nyit nyolc, orosz technológiájú atomerőművi egység felépítésére Iránban.
A Belojarszk-4 BN-800 gyorsneutronos reaktor július 30-án már másodjára érte el azt a minimálisan ellenőrzött teljesítményszintet, amely eredményeképpen már egy lépéssel közelebb került a 2015 végén induló kereskedelmi üzemhez – adta hirül az AtomenergiaInfo. Oroszország jövőbeli célja az, hogy zárja a nukleáris üzemanyagciklust, ezáltal lehetővé téve azt, hogy a 2011-es 16 százalékos MOX üzemanyaghányadot 2030-ra 100 százalékra növelje. A Belojarszk-4 blokk 800 MW teljesítményű reaktor, amely kevert urán-plutónium üzemanyagot alkalmaz. Oroszországban e gyorsneutronos típus rendkívüli fontosságát felismerve már azt is tervezik, hogy 2025 körül megindulhat majd az új, nagyobb teljesítményű BN-1200 típusú gyorsneutronos reaktor kereskedelmi üzeme is.
Azt is az AtomenergiaInfo közölte, hogy sikeresen teljesítette a Leningrád 2. projekt második blokkjának reaktortartálya a hidraulikus teszteket. A tesztek teljesítésével egyben igazolta is az atomerőművi hegesztett kötésekkel kapcsolatos szigorú követelményeknek való maximális megfelelőséget. A Leningrád 2. kiépítés második, VVER-1200 típusú blokkja az előzetes terveknek megfelelően 2018 végéig kezdheti meg működését. A projekt magyar vonatkozása, hogy hazánkban is ilyen típusú blokkok fognak épülni a paksi telephelyen.
Elhalasztják Japánban a szendai atomerőmű teljes kapacitásra kapcsolását, miután a riasztórendszer problémát észlelt a hűtőkörben. A szakemberek szerint tengervíz keveredhetett a hűtőkörbe és ez okozta rendellenességet. A reaktort nem állították le, továbbra is csökkentett üzemmódbna dolgozik. Átfésülik a teljes blokkot, hogy megtalálják a probléma okát. Ez azonban csak az egyik baj. A szendai erőműtől 50 kilométerre fekvő vulkán működésbe lépett és több családot is ki kellett telepíteni a környékről. Geológusok szerint ugyanakkor kicsi az esélye, hogy az atomerőmű élettartama alatt lesz komoly kitörés.
Augusztus 15-től tölti be az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói pozícióját Csiba Péter, a társaságcsoport június 29-én kinevezett elnöke. Bally Attila, aki az elmúlt időszakban megbízott vezérigazgatóként látta el a társaság vezetését, továbbra is kereskedelmi igazgatóként segíti vállalatcsoport irányítását. A tapasztalt energetikai szakembert a vállalat július 29-i közgyűlése nevezte ki elnök-vezérigazgatóvá. Az új elnök-vezérigazgató célja, hogy továbbra is komoly növekedési pályán tartsa a közel 1200 milliárd forintos árbevételt elérő társaságcsoportot, szem előtt tartva a megfizethető árú energia biztosítását a magyar fogyasztók számára; továbbá, hogy az MVM Csoport a regionális energiabiztonság szempontjából minden eddiginél meghatározóbb szereplővé váljon – közölte a társaság.
Sikeresen zárult a MAVIR ZRt. által vezetett „Villamos energia piac modellezés, szimuláció és kísérleti rendszer fejlesztése kompenzációs eljárások kutatásával” elnevezésű projekt. A MAVIR ZRt. és a BME VIKING Zrt. alkotta konzorcium által indított közös projekt célja a másnapi szervezett villamosenergia-piac és a szabályozási tartalékok piaca közötti integráció fejlesztése, mellyel optimalizálható a két piac által allokált erőforrások lekötése, vagyis költséghatékony módon növelhető a villamosenergia-ellátás biztonsága. Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt összköltsége közel 700 millió forint.
A Magyar Telekom és a MET Holding AG közös vállalatot hoz létre az üzleti ügyfelek energia-kiszolgálására. A cég létrehozását most az Európai Bizottság is engedélyezte. Az indoklásban szerepel, hogy a két vállalat közös cége erős versennyel szembesül a magyar villamosenergia-piacon nem csak a már működő vállalatokkal, de a későbbi belépőkkel szemben is.
Nem kapkodja el az állami tulajdonban lévő földgáztárolók feltöltését a kormány. A magyar földgáztárolók töltöttsége jelenleg 35 százalék, a legalacsonyabb Európában, a 100 százalékhoz két hónap alatt kétszer annyit kéne készletezni, mint amennyit az elmúlt 4-5 hónapban sikerült – írta a napi.hu. Bár elvileg már áprilisban megkezdte az MVM a tulajdonában álló egykori E.On-tulajdonú fölgáztárolók feltöltését, alig csurran-cseppen némi gáz az orosz vezetékekből. Az évtizedes gázpiaci szokás szerint a tárolókat április-október hónapok között töltik fel, hogy a téli hónapokban keletkező fogyasztási csúcsot abból is fedezzék. A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint egyedül a magyar illetékesek nem készülnek még gőzerővel a télre. A GIE többek között naponta közli a tagországok gáztározóinak töltöttségét, ebből kiderül, hogy a hazai tározók töltöttsége a legalacsonyabb. A szervezet adatai szerint jelenleg 2,25 milliárd köbméternyi gáz van a magyar tárolókban, ami a napi 8-14 millió köbméterrel gyarapodik. A töltöttség így 35 százalékon van, miközben a hasonló kapacitásokkal rendelkező Ausztriában ez az arány 54 százalék, Csehországban 75 százalék, Szlovákiában 54 százalék.
A fejlődés korunk nagy találós kérdése; a mélyszegénységben élő emberek nem tudnak kiemelkedni a nyomorból a biztonságos energiához való hozzáférés nélkül – írja Rachel Kyte, a Világbank klímaváltozásért felelős szakértője. Több mint egymilliárd embernek nincs jelenleg hozzáférése az elektromos energiához, ami ellehetetleníti őket abban is, hogy gyerekeik tanuljanak, ők maguk vállalkozást indítsanak, és akár a főzési lehetőségeiket is korlátozza. A klímaváltozás minden embert és minden országot érint. Csak úgy lehet a szegénység ellen harcolni, ha a megváltozott éghajlathoz alkalmazkodni legkevésbé képes, legsérülékenyebb és legszegényebb emberek hozzáférését könnyítjük a tiszta, környezetkímélő energiaforrásokhoz – érvel a szerző. A kettős célt – a kibocsátás drasztikus csökkentését, valamint az energiaellátás növelését – csak így érhetjük el.
A Gazprom szinte valamennyi európai országba kevesebb földgázt exportált a második negyedévben, mint egy éve. A Magyarországra irányuló kivitel több mint 20 százalékkal csökkent, egyedül Németországba nőtt érezhetően a Gazprom exportja. A vg.hu szerint a Gazprom név nélkül nyilatkozó illetékese azt mondta, hogy a cég 47,27 milliárd köbméter földgázt exportált külföldre a június végével záródott három hónapban, ami 8,4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezzel szemben a Németországba irányuló orosz gázexport jelentősen, 49,7 százalékkal, 11,7 milliárd köbméterre bővült. A Gazprom gázexportja Franciaországba 19,2 százalékkal, Moldovába 10,4 százalékkal, Svájcba 2,9 százalékkel nőtt.
Pozsonyba érkeztek a China National Nuclear Corporation (CNNC) társaság szakértői és megkezdték a Szlovák Villamos Művek (SE) gazdasági átvilágítását, valamint érvényes szerződéseik vizsgálatát - megbízható hírforrásokra hivatkozva a pozsonyi Sme híre alapján közölte a nol.hu. Ez a tény is igazolja, hogy a kínai állami cég komolyan érdeklődik az SE 66 százalékos többségi tulajdonrésze iránt, amelyet az Enel olasz cég árul – mondta a napilapnak egy neve elhallgatását kérő, jólértesült szlovák szakember, aki úgy tudja, hogy a kínaiak az elmúlt hónapban tárgyaltak az orosz Roszatom képviselőivel, az SE portfóliójába tartozó mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának befejezésével kapcsolatos együttműködésről. Az Enel tavaly hirdetett tendert az SE többségi csomagjának megvételére. Május, majd pedig július végét adták meg a jelentkezés határidejéül, amelyet azonban meghosszabbítottak. Minden bizonnal azért, mert várják a kínaiak ajánlatát.
A szárazság miatt drágulhat a villanyáram Romániában – jelezte az erdely.ma. A megcsappant vízmennyiség miatt a Dunán és más folyókon működő vizierőművek jelentősen csökkentették a termelést, az energia előállítást szén felhasználásával pótolják, amely növeli a költségeket. A többletköltséget elsősorban a cégek, de a lakosság is megérezheti a nagyobb villanyszámlákon, amennyiben továbbtart az aszály. Jelenleg a lakosságnak szolgáltatott villamos energia 50%-át a vizi erőművek, valamint a Cernavoda erőmű biztosítja. Mindkét termelőnek ugyanaz a gyenge pontja, vagyis a Duna vízhozamától függnek. Ez jelenleg a Vaskapuknál lecsökkent másodpercenként 2500 köbméterre. A helyzet akkor is súlyosbodhat, ha nem lesz kellő vízmennyiség, a cernavodai erőmű reaktorainak hűtésére. 2003-ban az erőmű akkor egyetlen reaktorát épp az aszály miatt kellett leállítani.
Az iráni atomprogramról való megállapodást követően mindenki attól tart, hogy óriási többlet kínálat zúdul majd rá az olajpiacra. Irán valóban meghatározó szereplő az olajpiacon, a bizonyított készletei óriásiak, azonban a világon a top 3-ba még így sem fér be. A Business Insider listája a 10 legnagyobb olajkészlettel rendelkező országot mutatja be.
Bulgária fekete-tengeri partjai mentén 2016 elején kezdődnek meg a próbafúrások, ezek célja a becslések szerint terjedelmes tengerfenék alatti kőolaj- és földgázkészletek feltárása - jelentette be Bojko Boriszov miniszterelnök. Az osztrák OMV 30, a spanyol Repsol 30 és a francia Total 40 százalékos részvételével alakult konzorcium 2012-ben nyerte el a megbízást a koncessziós terület feltárására. A 14,22 ezer négyzetkilométer kiterjedésű "Khan Asparuh" koncessziós terület az OMV még tavaly a bolgár médiának adott tájékoztatása szerint mintegy 100 milliárd köbméter kitermelhető földgázt tartalmaz. A mező 80 kilométerre Várnától a nyílt tengeren, bolgár felségvizeken terül el.
Hamarosan újabb intézményre kerül napelemes rendszer Derekegyházon. A már meglévő napelemekkel évente mintegy másfél millió forintot spórol az önkormányzat. Összesen 17 millió 840 ezer forintot, 100 százalékos támogatást nyertünk a művelődési ház napelemes rendszerének kiépítésére, ami 24 kilowatt energia előállítására lesz képes. A napelemek már megérkeztek. Még ebben a hónapban a helyükre kerülnek, és szeptembertől áramot is termelnek – mondta Szabó István, Derekegyház polgármestere. A művelődési ház egy épületben található a napközis konyhával, így oda is jut természetes energia.
Bemutatták a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának (GAMF) MegaLux nevű napelemes autóját, amellyel fejlesztői az ausztráliai World Solar Challenge versenyen indulnak az idén. Kutasi Zoltán tanszéki mérnök tájékoztatása szerint a projekten 14 tagú csapat dolgozott. A Megalux négykerekű, katamarán formájú futurisztikus jármű. Nagyrészt szénszál-kompozitból készült, mindössze 160 kilogramm tömegű, képes akár óránkénti 130 kilométeres sebességre is. A napelemes autók világversenyén a járműnek Ausztráliát keresztülszelve, egy forró sivatagi országúton kell majd 3020 kilométert megtennie. Thomas Geier, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. gyárigazgatója az eseményen arról beszélt: a MegaLux csapat támogatásával is igazolni kívánják, hogy a kecskeméti üzem a Mercedes számára egyet jelent a hosszú távú gondolkodással, az innovációval, a rugalmas alkalmazkodás, valamint az együttműködés képességével és a társadalmi felelősségvállalással.
Tartják az értékesítési tempót és már jelentős szeletet hasítottak ki a piaci tortából az alternatívok: háromszázezer villanyautó és hibrid kelt el a első fél évben az Európai Unióban, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – irta a nol.hu. Az ACEA adatai szerint egyelőre még csak minden hatodik alternatív hajtású jármű tisztán villanymotoros, de nem lanyhult a vásárlási kedv, hiszen az 53 ezer elektromos autó 78 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A fejlődő piac miatt bővül a kínálat, de a piacvezető Nissan Leaf modellt sokáig nehéz lesz behozni. A japán villanyautóból eddig közel negyedmillió kelt el, az európai lista második helyén a Leaf testvérmodellje, a Renault Zoe áll. A zöldautók különösen azokban az országokban népszerűek, ahol jelentős állami támogatást kapni vásárlásukhoz és üzemeltetésükhöz. Igaz, ez fordítva is elsülhet, mert a hollandoknál a túlzott cégbeszerzések miatt korlátozták a villanyautók támogatását, így a tavalyi 8273-nál 1500 darabbal kevesebbet regisztráltak idén.
Vezeték nélküli töltőhálózat tesztelésébe kezdenének Nagy-Britanniában. A megvalósíthatósági tanulmány elkészült, és már pályázni lehet a kivitelezésre is. Azonban van, aki megkérdőjelezi a technológia költséghatékonyságát. A vezeték nélküli töltés adta lehetőségekre korábban más országok is felfigyeltek, 2013-ban például a dél-koreai Gumiban egy 12 km-es kísérleti útvonalon, speciális berendezések alkalmazásával tették lehetővé a technológia alkalmazását – írja a BBC. Az úttest alá elektromos vezetékeket fektettek, melyekkel elektromágneses mezőket alakítottak ki, a buszok alján pedig egy tekercset helyeztek el, mely menet közben is képes átvenni – és elektromos árammá alakítani – az energiát.
Eddig volt az "energiatakarékos", "hangtalan", "nulla emissziós" és a "félelmetesen gyorsuló" jelzőkkel leírt elektromos autó. Mostantól pedig hozzá lehet írni azt is, hogy "nagy hatótávolságú". Ezt ígéri az LG és a Samsung – egy Audiban – emlékeztetett a hvg.hu. Az elektromos autókkal szemben megfogalmazott legfontosabb kritika ma már nem az, hogy nagyon drágák (hiszen a hagyományoshoz képest csak 20-30 százalékos felárral is kaphatók már ugyanolyan kategóriájú e-kocsik), hanem az, hogy rövid a hatótávolságuk. Sokak számára az ugyanis nem elfogadható, hogy például egy Tesla S Modell sportkocsi hatótávolsága – nem az aszfaltig taposott gázpedálállás mellett – legfeljebb 300 km, és miközben a töltőállomások számának növekedése magát az újratöltés tényét egyre kevésbé korlátozza, az is eltántorító tényező, hogy egy-egy feltöltés akár órákat is igénybe vehet. De mi történik akkor, ha a hatótávolság több mint másfélszeresére nő? Ezt teszteli a közeljövőben az Audi.
Négyszer hosszabb élettartamú lítium-ion akkumulátorokat köszönhetünk egy kis laboratóiumi balesetnek, amelyet Wang Csangan és Li Ju követett el. A pekingi Csingua Egyetem és a bostoni MIT kutatói éppen alumínium nanorészecskékkel dolgoztak, amelyek alapból jól vezetnék az áramot, de a rajta kialakuló oxidált réteg jelentősen rontja ezt a képességét. A kutatók kénsav és titán-oxiszulfát keverékébe áztatták a részecskéket, hogy megszabaduljanak az oxidált külső rétegtől. Ebben az eljárásban a felületre titánoxid rakódik le. Egy adag részecske véletlenül órákkal több ideig a savban maradt, mint amit eredetileg terveztek, és emiatt nemcsak kemény titánoxid réteg képződött rajtuk, hanem egy vékonyabb alumínium réteg is. A mintát nem dobták a kukába, hanem gyorsan építettek néhány lítium-ion akkut, hogy megnézzék a teljesítményüket. Ötszázszor kisütötték és újratöltötték, és kiderült, hogy ennyi használat után négyszer nagyobb kapacitása maradt, mint a hagyományos, grafit anóddal ellátott lítium-ion akkuknak, amelyen ugyanezt a kísérletet elvégezték.
Kizárólag megújuló energiaforrásokból nyert energiával működött Costa Rica 94 egymást követő napon keresztül, és ezt még ki szeretnék tolni. Tisztviselők becslése szerint a teljes 2015-ös évet nézve az összes elektromos áram legalább 93 százalékát tiszta energiaforrásokból fogják előállítani. A Costa Rica-i Elektromos Intézet (ICE) szerdán bejelentette, hogy az országnak nem kellett fosszilis energiahordozókat igénybe vennie ez év május 8-a és augusztus 9-e között, amely ilyen téren rekordhosszúságú időszaknak számít. Ezek helyett a kis közép-amerikai állam víz- és geotermikus energiát használt, amiből az összes elektromos áram 89,94 százalékát állították elő, a többit pedig szélerőmű-parkokból (10,05 százalék) valamint napenergiából (0,01) termelték. Idén korábban az ország már ment 75 egymás utáni napig fosszilis energiaforrások felhasználása nélkül a január 1-e és március 16-a közötti időszakban. 2014-ben az ország összesen 188 napig működött kizárólag megújuló források felhasználásával.
Az energetikai és az automatizálási technológiák terén piacvezető ABB a DolWin beta telepítésével, amely a világ legnagyobb teljesítményű nyílt tengeri konverterállomása az Északi-tengeren, sikeresen teljesített egy fontos, a projekthez kapcsolódó célkitűzést. A nyílt tengeri („offshore”) platformra telepített 320 kV-os konverterállomás 910 megawattos (MW) energiaátviteli kapacitással fog rendelkezni, amellyel több mint egymillió háztartást lehet majd ellátni tiszta szélenergiával. A projekt célja, hogy a világ legnagyobb szélerőmű klaszteréhez, az északi-tengeri DolWinhez tartozó szélerőmű-parkokban megtermelt energiát a német távvezeték-hálózatra csatlakoztassa. A konverterállomás fő funkciója, hogy az offshore szélfarmok által termelt váltakozó áramot (AC) nagyfeszültségű egyenárammá (HVDC) alakítsa, így biztosítva az energia hatékony és megbízható továbbítását a szárazföldi hálózathoz.
Veszteséges, évente százak korai elhalálozásáért felelős, nincs jövője, az állam mégis 90 millió euróval támogatja évente – ez a szlovákiai szénbányászat. Míg Robert Fico kormányfő foggal-körömmel harcol az állami dotációk fenntartásáért, az ellenzéki pártok a pénzcsap lassú elzárását javasolják. Az áramszolgáltatók ügyfelei hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az áramszolgáltatás díjának kevesebb, mint a felét teszi ki a villamos energia piaci ára, a villanyszámlán szereplő végösszeg nagyobbik része a többi díjból tevődik össze. Fizetünk az átvitelért, az elosztóhálózat veszteségeinek a fedezéséért, de a fogyasztók járulnak hozzá a rendszerirányító és az atomenergia alap működéséhez is. Ha mindez még nem lenne elég, az állam a megújuló energiaforrásokat és a környezetet korántsem kímélő szénbányászatot is a fogyasztók által befizetett összegből támogatja. Ez utóbbiak a fogyasztói ár nagyjából tizedét teszik ki, vagyis minden egyes euróból, amelyet az áramszolgáltatónak kifizetünk, tíz centet erre fordítanak. A széntüzelésű erőművek támogatására fordított díj azt a célt szolgálja, hogy a felső-nyitrai szénbánya azon költségeire adjon fedezetet, amelyek a szénből termelt villamos energia értékesítéséből nem térülnek meg.
Kalifornia betiltaná a hagyományos autókat, legalább is ezt a tervet vázolta fel Mary Nichols, az ottani levegő minőségéért felelős CARB nevű szervezet vezetője. 2030-ra szeretnék elérni, hogy kizárólag elektromos, valamint hidrogén meghajtású autók készüljenek, ezzel közel nullára csökkentve a káros anyag kibocsátást. Azonban ez korántsem lesz egyszerű: jelenleg az alternatív üzemanyagot használó autók mindössze 2,7%-át teszik ki a világ járműveinek. A becslések szerint ez az arány 22%-ra fog nőni 2025-re, tehát a maradék 78%-nak mindössze 5 éven belül le kellene cserélődnie, ami egy hatalmas szám. Egy másik érdekes probléma, hogy jelenleg elektromos autókat eladni egyszerűen nem éri meg. A gyártási költség jelentősen több, így gyakorlatilag veszteségesnek számít minden eladott példány, állítja Sergio Marchionne, a Fiat vezérigazgatója. Akárhogy is, a terv valódi, és nem kizárt, hogy megvalósítják még annak ellenére is, hogy szinte lehetetlennek tűnik.
India bemutatta a világ első, kizárólag napenergiával működtetett repülőterét. A Cochin Nemzetközi Repülőtér energiaellátását összesen 46 150 napelem végzi, amelyek összesen 45 hektár területet foglalnak el. Az index.hu szerint a napelemek napi 50-60 000 egységnyi energiát termelnek, és a reptér illetékesei szerint ez elég ahhoz, hogy a létesítmény abszolút energiasemleges legyen. A fenntarthatóság jegyében a legnagyobb indiai reptér energiaellátását már korábban is két kisebb naperőművel támogatták. A legutóbbi bővítéssel azonban elérték, hogy a napelemek napi 12 megawatt teljesítményt produkáljanak; ez elég ahhoz, hogy kiszolgálják a reptér teljes energiaszükségletét.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)