Heti hírvilág (2015. július 20 - 26.)
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és a vele kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket – az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg – jelezte a vs.hu. A kormányrendelet szerint az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelemre a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A kormányrendelet meghatározza a vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidőket. A közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Lázár János korábbi bejelentésétől eltérően mégis az MVM-tulajdonú Paksi Atomerőmű élén maradhat Hamvas István. Kérdés viszont, kinek kell távoznia az állami energiacsoporttól azután, hogy az MVM élén a Simicska-közeli Baji Csabát a Garancsi-közelinek nevezhető Csiba Péter váltja. Az állami áramrendszert irányító Mavirnál teljes sorcsere következhet – jósolta a Népszabadság. Félelem és reszketés lengi körül manapság az állami MVM-csoport vezetői folyosóit: egyre csak azt találgatják, melyik vezetőnek köthetnek útilaput a talpára azután, hogy a Simicska Lajoshoz közel álló Baji Csabát a francia GDF Sueztől leigazolt Csiba Péter váltja. Különböző listákról szóló rémhírek keringenek, amelyeken állítólag leányvállalati vezetők szerepelhetnek. Igaz, akikre rákérdeztünk, éppenséggel pont kivételek lehetnek. A különböző változatok közös pontja, hogy a váltásokat októberre várják. Az igazgatóságot már elnökként irányító Csiba Péter ugyanis – ismereteink szerint a GDF Suez kérésére – csak augusztus közepén foglalja el a vezérigazgatói széket. Addig Bally Attila eddigi kereskedelmi igazgató látja el a feladatot megbízottként. Ebbéli minőségében nem tétlenkedett: a kevéssé fényesen muzsikáló, távközlési profilú MVM Net élén Téren Róbertet Krénusz Kornél váltotta.
A hazai fesztiválokat járja a nyári hónapokban a paksi kapacitás fenntartást, az atomenergia felhasználást ismertető mozgó kiállítás. A Bennünk az energia kamion az elmúlt héten Velencén állomásozott az EFOTT-on résztvevő fiatalok ismereteinek bővítését szolgálva – számolt be a teol.hu. A Bennünk az energia kamion EFOTT-on való megjelenésének köszönhetően fiatalok ezrei juthattak korrekt információhoz arról, hogy miért van szükség új energia termelő egységekre. A kamion egyik interaktív tábláján a leendő paksi blokkokhoz hasonló reaktorok építését is nyomon lehet követni. A Pakson is népszerű áramtermelő kerékpár „testvére” is helyet kapott a mozgó kiállító térben, hogy a fesztiválozó fiatalok tisztában legyenek azzal, milyen erőfeszítésekre van szükség akár egy telefon feltöltéséhez.
Osztrovecben tett látogatást Süli János és megtekintette a fehéroroszországi városban épülő két új atomerőművi blokkot – közölte a Paks-Press. A tervek szerint ilyen típusú blokkok épülnek majd Pakson is. Paks polgármestere az Osztrovecben szerzett, területfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatait. adta közre tájékoztatóján. Osztrovecben az építkezés 1,5-2 éve tart, jelenleg 4500 fizikai munkás dolgozik, a tervezők, mérnökök, adminisztratív dolgozók létszáma eléri az 1800 főt, a beruházás legerőteljesebb szakaszában csak a fizikai állomány meghaladja majd a 8000 főt. A fizikai indítás és az első blokk üzembe helyezése 2018-ban várható, a másodikat 2020-ban adják át.
Hűen a kormány ígéretéhez visszaáll a paksi atomerőmű környezetét érintő térségi támogatási rendszer. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláírta az erről szóló dokumentumot – tájékoztatott Süli János polgármester. Emlékeztetett rá, hogy az atomerőmű kapacitás-fenntartásával kapcsolatos lakossági fórumokon fogalmazták meg a településvezetők, és a lakosság ezt az igényt amellett, hogy mind a negyvenegy településen támogatják, várják a bővítést. A kormány döntése – amely a Magyar Közlönyben is megjelent – egymilliárd forintról szólt. 400 millió forintnyi keretet Paks és Szekszárd önkormányzatain keresztül rendezvények támogatására, médiaszerződésekre szánnak. 600 millió forintot a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány számlájára utalnak.
Az Országos Atomenergia Hivatal elkészítette és közzétette a „15 hónapos üzemeltetési ciklus engedélyezési eljárása a Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjain” tárgyú eljáráshoz kapcsolódóan, 2015. június 23-án tartott közmeghallgatás jegyzőkönyvét.
Az Energiaklub korábbi kutatásából kiderült, hogy az egyetemisták kétharmada nemet mond Paks II-re. A szervezet stábja most az EFOTT-on járt, hogy megtudják mit mondanak a fiatalok az új paksi erőműről. "Ha te lennél Magyarország miniszterelnöke, akkor mire költenéd az a 4000 milliárd forintot, amibe Paks II fog kerülni?" - hangzott a kérdés. A fesztiválozók válaszai ebben a videóban nézhetők meg.
Magyarország becsukja a szemét, vesz egy nagy lélegzetet, és ugrik, amikor a nukleáris energiára tesz óriási tétet, miközben a zöldenergiás termelést nem ösztönzi, sőt akadályozza. A számok nem csalnak, ma szinte minden fejlesztés és befektetés a megújuló energiákat célozza, mi viszont csak az oroszok által hangoztatott nukleáris reneszánsz alá adjuk a lovat – véli a hvg.hu. Mint irják, elég a cikkben jelzett grafikonra vetni egy pillantást, és máris látszik, hogy az atomerőművi beruházások nem tudnak versenyezni a megújuló energiába szédítő iramban ömlő pénzekkel, vagyis termelő kapacitásokkal. A sokat emlegetett nukleáris ipari reneszánsz egyszerűen figyelmen kívül hagyja a valóságot – vonja le a következtetést a grafikont összeállító Greentechmedia.
Robert Fico kormányfő a napokban újra tárgyalt a Szlovák Villamos Művek (SE) többségi tulajdonosának számító olasz Enel vezetőivel. Az ujszo.com szerint. „Ezúttal csupán a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezéséről tárgyaltunk” – ismerte el Fico, aki azonban további részleteket nem árult el. A kormányfő határozottan ellenzi, hogy az Enel azelőtt megváljon a Szlovák Villamos Művekben birtokolt 66 százalékos részvénycsomagjától, még mielőtt az befejezné a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építését. A kormány ellenállása bonyodalmat okozhat az olaszoknak, hiszen az Enel az említett részvénycsomagot az év végéig szeretné eladni, miközben a mohi atomerőmű 3. blokkja csak 2016 novemberére, a 4. blokk pedig 2017-re épülhet fel. Fico vasárnap is figyelmeztetett arra, hogy az olaszoknak felelősséget kell vállalniuk az építkezés befejezéséért.
Oroszország segítségével tervez atomerőművet építeni Tunézia – jelentette ki az arab ország moszkvai nagykövete. Ali Gutali a Sputnik hírügynökségnek elmondta: a létesítmény helyét már kijelölték, de azt nem árulta elé, hogy hol lesz a beruházás. Arról viszont beszámolt, hogy hamarosan különleges munkabizottság alakul, amely e kérdéssel foglalkozik majd. Fontos Tunézia számára az atomenergetikai együttműködés Oroszországgal, mivel haladéktalanul hozzá akarnak látni a nukleáris technológia által kínált lehetőségek kiaknázásához – jelentette ki a diplomata, és magyarázatul hozzátette: „10-20 év múlva fogytán lesznek a kőolajkészleteink”. Június elsején, az Atomexpo-2015 moszkvai kiállításon és fórumon Tunézia és Oroszország már aláírt egy a békés atom alkalmazásáról szóló kölcsönös egyetértési memorandumot. A dokumentum a két ország kapcsolatainak történetében először fektette le a nukleáris energetikai együttműködés jogi alapjait.
A Turboatom korszerűsíti a Paksi Atomerőmű turbináit: az ukrajnai Harkovban működő nehézipari részvénytársaság és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szerződése értelmében a négy reaktorblokk mind a nyolc – 1978-1983 között ugyancsak az ukrajnai cég által gyártott – turbináját érintik majd a munkálatok – adta hírül az AtomenergiaInfo a nuclear.ru atomenergetikai hírportálra hivatkozva. A modernizáció eredményeként nagyobb teljesítménnyel és – a csökkentett karbantartási igény miatt – hosszabb ideig működnek majd a berendezések – jelentette be közleményében az erőművi turbinák gyártására szakosodott, 1934 óta működő társaság. Az egyik fő változást az jelenti, hogy az eddigi hatfokozatú helyett hétfokozatúak lesznek a paksi turbinák magasnyomású házai. A berendezést a már meglévő alapokra, az épületszerkezet módosítása nélkül szerelik be. A fő részelemeket már megtervezték és a gyártását is elkezdték. A szállítást 2016-2018 között végzi az ukrán vállalat.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern idén hetedik alkalommal szervezett táborozást az oroszországi zárt városokban élő gyerekeknek, illetve külföldi társaiknak. A NuclearKids avagy az Atomkölykök profi színházi szakemberek segítségével idén is egy musicalt visznek színpadra. A csaknem 80 orosz, fehérorosz, vietnámi, török, ukrán, cseh valamint a négy paksi magyar gyermek, a Szentpétervár melletti Repinóban gyakorolja július eleje óta a „Kérdezd Rutherfordot!” című zenés darabot – jelezte az AtomenergiaInfo. A musical Igor Kurcsatovnak, az orosz atomenergetika atyjának gyermekkoráról szól, amelyben keverednek a valós és a kitalált elemek. A gyerekek augusztus 5-én 17 órai kezdettel Pakson, a Csengey Dénes Kulturális Központban lépnek fel. Az „Atomkölykök” ezután ellátogatnak a csehországi České Budějovicébe, majd augusztus közepén a moszkvai díszelőadással zárul a hathetes színházi táborozás.
Több finanszírozási lehetőséget is kínál a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Dél-Afrikának a tervezett atomerőmű-építésekhez. Az AtomenergiaInfo szerint az egyik – elemzők szerint ebben az esetben nehezen kivitelezhető – változat értelmében a build-own-operate, azaz építsd-birtokold-üzemeltesd rendszerben létesítenék a reaktorokat. Vagyis azok orosz tulajdonban lennének, oroszok működtetnék őket, mivel kizárólag orosz forrásokból fedeznék a kiadásokat – hasonlóan a Törökországba tervezett akkuyui erőműhöz. A másik lehetőség, hogy teljes egészében a pretoriai kormány állja a költségeket, ám Viktor Polikarpov, a Roszatomhoz tartozó, az atomkonszern képviseleti hálózatáért felelős leányvállalat, a Rusatom International Network elnökhelyettese az AFP hírügynökségnek nyilatkozva egy harmadik elképzelhető forgatókönyvet is ismertetett: eszerint a Roszatom egy magánvállalattal hozna létre közös projekttársaságot a beruházáshoz. Mint mondta, az orosz atomóriást már meg is keresték ilyen befektetés iránt érdeklődő cégek.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo közölte, hogy orosz atomszakembereknek is köszönhető az űrkutatás legújabb eredménye, hogy a New Horizons amerikai bolygóközi szonda sikeresen megközelítette a Plutót. A kozmikus berendezés működését ugyanis olyan energetikai egység biztosítja, amelyben Oroszországban gyártott plutónium-238 radioaktív izotópot használnak. A nagy távolságú űrmisszióknál a napelemekre nem lehet hagyatkozni. Ezért ezeknél radioizotópos termoelektromos generátorokat (RTG) alkalmaznak, vagyis olyan berendezéseket, amelyekben az izotóp radioaktív bomlása során keletkező hő segítségével termelnek elektromos áramot. A New Horizonson szolgáló RTG plutónium-238-as izotóppal üzemel. Ezt az „üzemanyagot” pedig – mint arról a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolt – a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern egyik vállalata, az uráli Cseljabinszk közelében fekvő Ozjorszkban működő Majak kombinát állította elő, majd amerikai megrendelésre az ottani űrkutatási ügynökség, a NASA rendelkezésére bocsátották.
Könnyen elképzelhető, hogy Finnországnak fel kell adnia atomerőmű építési terveit. A helsinki kormány ugyanis felfüggesztette a Pyhäjoki nevű településnél építendő objektummal kapcsolatos terveit, mert meglehetősen kétes annak a konzorciumnak a háttere, amely az erőművet emelné – jelezte a Népszava. A kabinet azt követeli „a köz érdekében”, hogy a projekt 60 százalékát finn és uniós befektetők állják. A Roszatom orosz vállalat részesedése 34 százalék lenne, de a teljes berendezést szállíthatná. Egy nyomottvizes technológián alapuló AES-2006 típusú reaktorról van szó. Az építési engedély megadása előtt nem sokkal a Fennovoima konzorcium bejelentette, hogy beszállna egy horvát befektető 9 százalékos részesedéssel. Bér uniós cégről lenne szó, több találgatás látott napvilágot arról, hogy a Migrit Solarna Energija valójában orosz hátterű vállalat.
A világ legnagyobb nukleáris fúziós berendezése, amely jelenleg Franciaországban épül, a 2030-as évek eleje előtt aligha termel majd több energiát az elfogyasztottnál, figyelmeztetett egy brit fúziós kutatási vezető. Ez a tervekhez képest öt éves csúszást jelent, ezalatt Kína mindenkit megelőzhet. A nukleáris fúzió hidrogén izotópok plazmájának hevítésével jön létre, az atommagok összeolvadásával hélium keletkezik, hatalmas mennyiségű energiát szabadítva fel a folyamat során. Sok fizikus az olcsó szénmentes energia előállítás szent kelyheként tekint a megoldásra. A fúziós reakciók beindításához azonban a Nap magjában uralkodó hő tízszeresére, míg egy ilyen hőmérséklethez szükséges önfenntartó fúziós reakciók eléréséhez pedig még több évtizednyi kísérletezésre van szükség.
Fordulat, bár korántsem olyan, mint a Rajnától keletre. Míg Németország köztudottan teljesen kilép az atomenergiából, a másik meghatározó európai hatalom, Franciaország jelentősen csökkenteni próbálja a nukleáris energiától való függőségét - irta a nol.hu. A párizsi nemzetgyűlés is jóváhagyta a szocialista kormány és benne Ségoléne Royal környezetvédelmi miniszter tervét, miszerint tíz éven belül a francia energiamixben az atomerőművek által előállított villamos energia aránya a jelenlegi 75 százalékról 50 százalékra csökken. A francia sajtó és szakértők által egyaránt történelminek mondott projekttel a baloldali kabinet kormány ökológiai irányba kívánja fordítani Franciaországot.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi energiaügyi helyettes-államtitkára Hajdúszoboszlón „energetizálta” a Zöld Teraszt előadásával. Ott, és egyéb fórumokon is szívesen elmondja véleményét energiaügyben, ám illúziói nincsenek. Sajnos nem ő az egyetlen, aki úgy gondolja, a politika számos területen magasról tesz a szakértők véleményére. De miért is lenne szükség rájuk, amikor a politikusok úgyis mindent jobban tudnak… - a Holoda Atillával készült interjú itt érhető el.
Megtörni látszik a rezsicsökkentés eddigi lendülete, holott Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak az energiaköltségek. A villany és gáz ára az EU tagállamai közül már tényleg nálunk az egyik legolcsóbb, ezért rezsicsökkentés tartalékai nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlenek – jelezte a greenfo.hu. A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint három év alatt több mint 570 milliárd forintot hagy a fogyasztók zsebében. Ebből a forrásból három év alatt akár 300 ezer lakás energiahatékonnyá tudna válni, melynek révén feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei.
Az MVM Partner Zrt. több mint 1600 vállalatvezető, illetve energiaügyekért felelős döntéshozó bevonásával elkészítette idei elemzését a hazai szabadpiaci villamosenergia-kereskedelem szereplőinek helyzetéről. A kutatás többek között egyértelműen megállapította, hogy az MVM Partner elismertsége ügyfelei körében erősödött, továbbá hogy a társaság főként a minőségi dedikált ügyfélmenedzsmentnek köszönhetően piacvezető az ügyfelek kiszolgálásában. Az MVM Partner Zrt. (MVMP) általános megítélése a legpozitívabb az üzleti energiafogyasztók körében, hiszen ötödüknek kifejezetten nagyon jó, vagy jó a véleménye a társaságról – derült ki a nemzeti tulajdonú energiakereskedő társaság idén elkészített ügyfél véleményt mérő kutatásából. A többi kereskedőről a konkurensek ügyfelei kevesebb, mint tizede vélekedik pozitívan. Ezen kívül a vizsgálat rámutatott, hogy az MVMP ügyfeleinek 63 százaléka egyértelműen érzi a megbecsülést a kereskedője részéről, míg a piac többi fő szereplője közül egy esetben sem éri el ez az arány a 40 százalékot a saját ügyfeleik körében.
Többszöri felszólítás és levelezés után is csak bírságokkal tudta az energiahivatal kiszedni a Magyar Földgázkereskedőből azokat a gázvásárlási adatokat, amelyekre a hatósági árak előkészítéséhez volt szüksége. Folyik a pereskedés – jelezte a vg.hu. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) ismétlődő „törvénysértő magatartásának” következtében jelentősen sérültek a hazai gázfelhasználók érdekei, és veszélyeztetetté vált a hazai gázellátás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint, ezért a hivatal háromszor is megbírságolta az MVM-tulajdonú társaságot. Az első két kisiklás a cég 10-10 millió forintjába került, a „visszaesőként” elkövetett harmadik már 20 milliójába.
Befejeződött az újpesti és az újpalotai távhőkörzetek összekapcsolása, ezzel lehetővé vált a fővárosi hulladékhasznosító műben előállított, kedvező költségű hőenergia fokozott hasznosítása. A hulladékok energetikai hasznosításának hatásfoka a fejlesztés révén bő 10 százalékkal nő, miközben az üvegházhatást okozó légszennyező anyagok kibocsátása évi 20-30 ezer tonnával csökken. A hulladék elégetéséből származó hő nagyobb mértékű átvételével 96 százalékról 92 százalékra csökken a Főtáv Zrt. földgázfüggése – mindezeket Mitnyan György, a társaság vezérigazgatója mondta a projektátadáson az MTI tudósítása szerint – idézte a vg.hu. A több mint 5 milliárd forint összköltségű beruházáshoz 10 százalékos uniós támogatást nyert a Főtáv.
Korábban arra kérték a napelemes rendszerrel rendelkező olvasóinkat, hogy írják meg, milyen tapasztalatokat szereztek azóta, hogy feltetették a rendszert a tetőre – írta az index.hu. Érdekes válaszok érkeztek, a legtöbb összecseng, de azért szép szórás van a véleményekben. Először az árról. Nagyjából 500 ezer forintba kerül 1 kW névleges teljesítmény, ami kb. 1100 kWh áramot termel meg egy évben. Egy átlagos, négytagú család fogyasztásának fedezéséhez 3-4 kW-os rendszert ajánlanak a szakemberek. Tehát kétmillió lesz a rendszer tokkal-vonóval. A megtérülést kétféleképpen számolják az emberek: 12-18 év közé, illetve a soha környékére. Mindkét csoport egyetért abban, hogy a rezsicsökkentés komolyan, években mérhetően odacsapott a napelemes tábornak. A soha meg nem térülést említő levélírók amúgy főleg abban különböztek az optimista társaiktól, hogy a 300-400 ezer forintos inverter tízévenkénti cseréjét, illetve napelemek teljesítményromlását is beleszámolták a dologba. Ugyanakkor azt is írták sokan, hogy még így is elégedettek a befektetéssel, mert bár egyben soha nem látják viszont a rendszer árát, még így is jobb kamatot kapnak az összegre, mintha a bankba tették volna a pénzt.
A Veolia Energia Magyarország pécsi erőműve ipari parkszerűen szeretné hasznosítani azt az 51 hektáras tüskeréti ingatlant, ahol korábban melléktermékeket rakott le, de amely ma parlagon hever. A társaság közleménye szerint a terület nemcsak a mérete és az elhelyezkedése folytán kedvező az ott beruházást tervező vállalatoknak, hanem azért is, mert ott olcsón hozzáférhető a Pannonpowertől vásárolt hő. Ez utóbbi miatt Tüskerét kifejezetten a nagy hőigényű ágazatok vállalatait vonzhatja. Más erőműtársaságok is igyekszenek kihasználatlan, de közművesített ingatlanjaikat el- vagy bérbe adni, és szintén úgy, hogy ők maguk is nyújtanak szolgáltatásokat a betelepülőknek. A Világgazdaság nemrég számolt be arról, hogy a MET Power az általa tavaly megvett Dunamenti Hőerőmű telephelyének felszabadult részeire keres vállalatokat. A Mátrai Erőmű 2007 óta pedig már ipari parki címmel is rendelkezik.
Ismét a honi felszámolói piac egyik volt központi szereplőjeként ismert Magyari Józsefet választotta vezérigazgatóvá az állami MVM tulajdonában lévő Vértesi Erőmű Zrt. mai közgyűlése - erősítette meg a nol.hu értesülését az MVM. Magyari a 2010-es Fidesz-győzelem után két évig már vezette a csődhelyzetű állami erőművet, tavalyig pedig ama Faragó Csaba szingapúri nagykövet mellett szolgált konzulként, aki 2010-2011 között az MVM elnöke volt. A döntés több szempontból is figyelemre méltó. Az erdélyi származású vállalkozó az elmúlt évtized során a hazai felszámolási ipar egyik központi alakjaként vált ismertté. Nevét esetenként kapcsolatba hozták az állam, a felszámolásokról döntő bírói kar és a felszámolók állítólagos egyre szorosabb viszonyával, de konkrét jogszabálysértésre nem derült fény. Magyari József a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően váltotta az akkor már csődhelyzetű Vértesi Erőmű élén elnök-vezérigazgatóként Szabó Pált, a Gyurcsány-kabinet egykori közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterét.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a korábbi évekhez hasonlóan 2014 őszén is kérdőíves vizsgálatot indított a földgáz- és villamosenergia-felhasználók elégedettségének felmérésére. Ennek egyik kiemelt területe a kapcsolattartás és a kommunikáció. A hivatal fogyasztói elégedettség vizsgálatából kiderül, hogy a felhasználók körében továbbra is legnépszerűbb kapcsolattartási mód a telefonos ügyintézés. A lehetőségek közül az internet kap egyre fontosabb szerepet, melyet 2014-ben az ügyet intéző lakossági válaszadók közel egynegyede vett igénybe. Országos szinten az internetes ügyfélszolgálat megítélése a legjobb a különböző ügyfélszolgálati lehetőségek közül.
A megújuló energiákkal kapcsolatos technológiák kutatására kutatóközpontot hozott létre több mint egymilliárd forintos beruházással az osztrák tulajdonú FIBAG Biogas Kft. a Vas megyei Vépen - írja az MTI. A projektzáró sajtótájékoztatón Mario J. Müller, a FIBAG Biogas Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a 2011-ben indult projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 561,4 millió forinttal támogatta. A projekt fő célja a biogáz előállítása volt rövid időn belül, amely a technika jelenlegi állapotánál jóval hatékonyabb. A projekt specifikus céljai: koszubsztrátumok meghatározása, magasabb teljesítmény elérése a szubsztrátum kezelése során, magasabb hatásfok a fermentálási folyamat során és a biogáztrágya kezelése.
Megkezdődött a Szigetvári Kórház napelemmel való ellátására irányuló beruházás. A mintegy 153 millió forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló fejlesztés előre láthatóan a nyár végére fejeződik be. A Szigetvári Kórház 2014 nyarán nyújtott be pályázatot a Környezet és Energia Operatív Programban meghirdetett pályázati konstrukció keretében, így ennek köszönhetően valósítja meg újabb fejlesztését, melynek keretében a kórház tetőfelületeire napelemes rendszer kerül elhelyezésre. A kivitelezés megvalósításához kapcsolódóan 2015 júniusában került aláírásra a vállalkozási szerződés a Kontakt-Elekrto Kft-vel.
Napelemeket telepített a Győrújbaráti Önkormányzat a Faluház és az Általános Iskola tetejére. A beruházás 35 millió forintba került, amelynek teljes összegét Európai Uniós pályázati pénzből finanszírozta a település. A próbaüzem már megtörtént és várhatóan augusztustól már termelni fog a rendszer, amitől Szalóki Géza polgármester azt reméli, hogy hosszútávon jelentős költséget takaríthat meg az önkormányzat.
Őszig megszületnek az elektromos autók Kánaánjához szükséges szabályok: áfakedvezményt, olcsóbb parkolást, zöld rendszámot kapnak. Meg olcsóbb áramot. Ráadásul még a buszsávot is használhatják majd – jelezte a vs.hu. A Magyar Közlönyben szerepel az a kormányhatározat, amely határidőket rendel az elektromos autózás népszerűsítését célzó Jedlik Ányos Terv lépéseihez. A kormányhatározat szeptember 30-ig, illetve november 30-ig ad időt a minisztériumoknak (Belügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Miniszterelnökség), hogy dolgozzák ki a megfelelő jogszabályokat, illetve jogszabály-módosításokat.
Egy év alatt csaknem negyedével esett vissza az elektromos autók ára, hamarosan még kisebb lesz az árkülönbség. Az origo.hu szerint 2010-ben a villanyautók még kétszer annyiba kerültek Németországban, mint a belsőégésű motorral működők. Tavaly viszont átlagosan már csak 45 százalékkal kellett többet fizetni egy elektromos meghajtású kocsiért, mint egy hagyományosért. Az előző évhez képest csaknem 25 százalékot estek a villanyautó-árak, ami gyorsuló ütemet mutat, ugyanis 2013-ban még csak 20 százalékos volt az árcsökkenés 2012-höz képest. Magyarországon 2020-ig mintegy 45 ezer elektromos autót helyeznek forgalomba a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint. Az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég szerint ez az összes járműhöz viszonyítva nagyjából 1 százalék körüli arány, ami nem sokkal kisebb a Németországban vártnál.
Látványos demonstrációval és „Tiszta Adriát! Olaj helyett megújulókat!” feliratú transzparensekkel indított aláírásgyűjtést a Greenpeace Budapesten. A szervezet az Adriai-tenger horvát partjainál tervezett olajkitermelés ellen tiltakozik. A horvát kormány 2015 elején ugyanis öt olajipari cégnek adott engedélyt olajkitermelésre, így hamarosan fúrótornyok lephetik el a magyar turisták által is kedvelt horvát tengerpart horizontját. A Greenpeace célja, hogy 100%-ban megújuló energiaforrások lássák el energiával az Adriai-tenger horvát parti régióit.
Görögország támogatja az Oroszországból Európába földgázt eljuttató Török Áramlat vezeték görög szakasza megépítésének a tervét - erősítette meg az új görög energiaügyi miniszter. A görög szakasz építéséről egy hónapja Szentpétrváron emlékeztetőt írt alá a két ország, melynek építésére 50-50 százalékos vegyesvállalatot hoznak létre, amely a vezetéket is ilyen arányban felügyeli majd. Az orosz 50 százalék tulajdonosa a VEB Capital lesz, amely a Vnyesekonombank állam fejlesztési pénzintézethez tartozik. A görög 50 százalék tulajdonosa pedig az Energy Investments Public Enterprise (EIPE) lesz. A két fél fele-fele arányban finanszírozza a kivitelezést, amelynek a költsége 2 milliárd euró körüli. A projekt, amit teljes egészében az orosz fél finanszíroz, 20 ezer új munkahelyet teremt Görögországban.
Az ukrán Naftogaz képviselői először képviseltették magukat az amerikai-ukrán üzleti fórumon. Az orosz Gazprommal válófélben lévő társaság úgy tűnik, új jövendőbelijét a tengerentúlon találta meg. Egyből két kérője is akadt. Andriy Kobolyev, az ukrán gázcég vezére Washingtonban találkozott az amerikai energiaszektor befolyásos szereplőivel, kormányhivatalnokokkal, illetve nemzetközi pénzintézetek képviselőivel, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljanak – közölte a Forbes. Az ukrán energiavállalat sorozatos elszámolási vitába keveredett az orosz Gazprommal, a csörte lassan másfél éve zajlik a két fél között, amely mostanra a válás stádiumába érkezett. A közvetítő szerepet az Európai Unió vállalta magára, amely igyekszik csökkenteni az orosz gázfüggőséget.
Az első félévben a tavalyinak több mint háromszorosával növelte tengeri szélerőműves áramtermelési kapacitását Németország - derül ki a német gépipari és gyárépítő ágazati szakmai képviseleti szervezet, a VDMA jelentéséből. A VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau e.V.) kiemeli, hogy ebben az ütemben Németország már az idén eléri a 2020-ra kitűzött 6500 megawatt tengeri szélerőműves áramtermelési kapacitás felét. Az első félévben 422 tengeri szélturbinát kapcsoltak az áramellátó hálózatra Németországban összesen 1765,3 megawatt áramtermelési kapacitással. A június 30-i állás szerint összesen 668 tengeri szélturbina táplált áramot a német energiaellátó hálózatba 2777,8 megawatt, mintegy hárommillió háztartás energiaigényének a fedezéséhez elegendő együttes kapacitással.
Az American Electric Power (AEP), az USA egyik legnagyobb elektromos közművállalata a Siemenst választotta ki arra, hogy korszerűsítse a Texas államban, Titus megyében levő 600 megawatt teljesítményű Welsh HVDC (nagyfeszültségű egyenáramú) állomásának back-to-back összeköttetését. A Siemens 20 éves rendszerét új vezérlő és védelmi technológiák üzembe helyezésével, a hűtő, fűtő és szellőztető egységek kicserélésével, valamint új felharmonikus szűrők és kompenzációs fojtótekercsek beépítésével fogja korszerűsíteni. A felharmonikusok kezelése révén betarthatók lesznek az energia minőségét specifikáló szabványok követelményei és lehetővé válik a Welsh HVDC állomás hatékony és megbízható működése.
A horvát kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a krki LNG-terminált (cseppfolyósgáz-terminált), amelynek beruházási értéke 600 millió euró (185 milliárd forint). A kiemelt beruházásokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy az ügyintézés sürgősségi eljárás keretében, elsőbbséget élvezzen. A kormány úgy ítélte meg, hogy az LNG-terminál fontos Horvátország gazdasági fejlődése szempontjából, növeli a foglalkoztatási lehetőségeket esélyét, és kedvező hatással van a környező régió iparára. Hangsúlyozták, hogy a tervek összhangban vannak az Európai Unió és Horvátország stratégiai dokumentumaival is. A projekt beruházási értékét 600 millió euró becsülik, de a gázvezetékek és a kompresszorállomások megépítésével átlépheti az 1 milliárd eurót is. Az építkezés várhatóan 2016-ban elkezdődik, és három évig tart. A horvát lakosság évente 2,7 milliárd köbméter gázt fogyaszt, az adriai cseppfolyósgáz-terminál pedig 4-6 milliárd köbméteres kapacitással épül meg.
Tizenötmilliárd köbméter földgázkészletet tárt fel az Eni a Nílus-deltában - jelentette be az egyiptomi olajipari minisztérium. A közlemény szerint az újonnan feltárt lelőhely az Abu-Mádi nevű koncessziós terület nyugati részén, Alexandria kikötővárostól 120 kilométerre északkeletre található. A földgázt tartalmazó homokréteg 3600 méter mélyen fekszik. Egyiptom teljes földgázkészletét egy 2013 végén készített felmérés 1008 milliárd köbméterre teszi. Az új lelőhely kitermelési jogának 75 százaléka az Eni helyi fiókvállalatáé, a maradék 25 százalék pedig az észak-afrikai országban tevékenykedő másik energiaóriás, a brit BP holdingtársaság tulajdonában van.
A világ legmagasabb - 314 méteres - duzzasztógátjának építését kezdték meg Kínában - jelentette be a kínai környezetvédelmi minisztérium. A Suangcsienkou gát a Jangce folyó mellékfolyóján épül, és várhatóan 2022-re készül el. A beruházás költségét 36 milliárd jüanra (5,8 milliárd dollár) tervezték. A legmagasabb gát Kínában jelenleg a 305 méteres Csinping-1. A világ legnagyobb duzzasztógátja, a Három-szurdok-gát “csak” 185 méter magas, viszont 2335 méter széles, és világelső a megtermelt áram mennyiségét illetően. A kelet-ázsiai ország ezeken kívül még körülbelül 85 ezer vízerőművel rendelkezik. Kína a tiszta energiaforrások kapacitásainak bővítésére törekszik és 2030-ig szeretné energiafelhasználásának 20 százalékát nem fosszilis energiahordozókból fedezni.
A Gazprom vezetékesgáz-exportmonopóliumának megszüntetésére kérte fel az orosz kormányt a Rosznyeft, Oroszország legnagyobb olajipari vállalata - számolt be a RIA Novoszty hírügynökség – jelezte a Menedzsment Fórum. A RIA szerint a Rosznyeft az energiaipari miniszternek írott levelében javaslatot tett arra is, hogy a Gazpromot két különálló vállalatra, egy termeléssel és egy szállítással foglalkozó egységre bontsák. A RIA jelentését sem a Rosznyeft, sem a Gazprom, sem az energiaipari minisztérium nem kommentálta. A Rosznyeft szóvivője viszont a hírügynökség megkeresésére adott email válaszában "gázpiaci modellről folyó egyeztetésekről" tett említést, amelynek "egyik célja egy olyan optimális szerkezet kialakítása, amely nemcsak világpiaci részesedésének megőrzését, hanem növelését is lehetővé teszi Oroszország számára".
Megemelte az idei évre vonatkozó olajár várakozását a Világbank, a szakértők azonban nem számolnak azzal, hogy a tavalyihoz hasonló szinteknek akár a közelébe is kerül majd az energiahordozó árfolyama - írja a CNBC-re hivatkozva a portfolio.hu. A Világbank friss előrejelzése szerint az idei évben átlagban 57 dollár körül alakulhat a Brent típusú kőolaj árfolyama, míg áprilisban csak 53 dolláros átlagos olajárral számoltak. Az elemzés megjegyzi, a geopolitikai feszültségek és a magas költséggel termelő olajkutak további bezárása az olajár előrejelzéseket tovább emelheti. Az idei évben látott korrekció ellenére az olajnál az elmúlt 12 hónapot tekintve így is jelentős esés látszik, a Brent csaknem 50 százalékkal került lejjebb. Az év hátralévő részére a Világbank lényegében stagnáló olajárral számol, annak ellenére, hogy a jelentős piaci túlkínálat elkezdett már csökkenni.
Újra esik ma az olaj árfolyama. A szeptemberi határidős WTI 1,7%-kal került lejjebb, ismét 49 dollár alatt jár. Most a kínálatoldali aggodalmak hajtják lefelé az árfolyamot a legutóbbi tartalékadatok fényében. Lefelé vette az irányt ma az olaj árfolyama, a szeptemberi határidős WTI ismét 49 dollár alá került, jelenleg 1,8%-os mínuszban tartózkodik. Április óta először került 50 dollár alá az olaj ára, akkor több mint 3%-ot esett. Ezzel együtt ebben a hónapban már 17%-ot esett az olajár és az elmúlt 20 kereskedési napból 16-on csökkenéssel zárt.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)