Heti hírvilág (2015. június 22 – 28.)
Fichtinger Gyulának, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatójának köszöntőjével és bevezetőjével kezdődött meg az a közmeghallgatás, amelyet a „15 hónapos üzemeltetési ciklus engedélyezési eljárása a Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjain” tárgyú eljáráshoz kapcsolódóan tartottak Pakson, a Polgármesteri Hivatalban. Mint az korábbról ismeretes, a jelenlegi tizenkettőről tizenöt hónapos üzemeltetési ciklusra akar áttérni a paksi atomerőmű. A módosításhoz a nukleáris hatóság (OAH) engedélye kell. Fichtinger Gyula a Paks-Press Hírügynökség kérdésére válaszolva a közmeghallgatás előtt elmondta, a hatóságnak akkor kell - más esetek mellett -, közmeghallgatást tartania, ha a nukleáris biztonsággal kapcsolatos esetleges változtatások lényeges kérdéseket érintenek, ilyen lehet például az üzemeltetési engedély módosítása. Jelen esetben a módosítás műszaki tartalma szerint nem egy évet vannak üzemben a kazetták, hanem 15 hónapig dolgoznak, ez más karbantartási stratégiát is követel: a mostani szabályok szerint ez olyan átalakítást jelent, hogy az atomerőmű üzemeltetési engedélyét módosítani kell - tette hozzá.
A jelenlegi 12 hónapos karbantartási és üzemanyag-átrakási ciklusról 15 hónaposra kíván átállni a paksi atomerőmű. Hasonló kísérletre paksi típusú reaktorok esetében még soha nem került sor – közölte a közmeghallgatás után a nol.hu. Mint írták, a lépés csökkenti a működtetés költségeit és munkaerő-szükségletét, ám szakértők szerint ennek a nukleáris biztonság szintjének visszaesése lesz az ára. Az atomerőmű illetékesei még 2013-ban jelentették be, hogy át kívánnak állni a 15 hónapos üzemeltetési ciklusokra. Akkor a döntést a nem sokkal korábban beharangozott rezsicsökkentéssel hozták összefüggésbe, mondván, az olcsóbb áram érdekében a legnagyobb magyar áramtermelőnek is csökkentenie kell a költségeit. Az engedélykérelmet hosszas előkészületek után csak tavaly novemberben nyújtották be, kedd este pedig az engedélyezési folyamat részeként közmeghallgatást tartottak az átállásról Pakson.
Még legalább 55 évbe telik megépíteni a jelenleg Bodára tervezett atomhulladék-tárolót. A helyi polgármester épp az évtizedes távlatok miatt nyugodt. A bodaiak pedig arról beszélnek, hogy általánosságban ellenzik a terveket, de beletörődtek helyzetükbe – jelezte a vs.hu. Üresek az utcák, csak két munkás festi éppen az úttestre a parkolóhelyeket az önkormányzat előtt. Bodán járunk, egy 470 fős településen, nagyjából félúton Pécs és Szigetvár között. Faluhoz képest szokatlanul szélesek a lehetőségek, van műfüves focipálya és szépen ápolt parkok, horgásztavak. A település mégsem a gazdálkodásával lesz szépen lassan országos hírű, hanem mert itt találtak rá arra az agyagkőre (aleurolitra), amely a kutatások jelenlegi állása szerint alkalmas lehet arra, hogy abba helyezzék el Paks úgynevezett nagy aktivitású atomhulladékát. Addig persze még sok idő eltelik. Egyelőre a kutatásoknál tartanak, hogy tényleg megfelelő-e a kőzet. Kovács Győző polgármester szerint ilyen sebességgel 2070 körül lehet az egészből valami. A dátum még változhat – teszi hozzá – annak függvényében, hogy „van-e rá elég pénz és politikai akarat”.
A „Bennünk az Energia” Interaktív Tájékoztató Kamion megújult tartalommal és programokkal várja a nagy nyári hazai fesztiválok résztvevőit. 2009 októberében indult országjáró körútjára az atomerőmű működését és a kapacitás-fenntartást bemutató tájékoztató kamion, amely az ország számos településének felkeresésén túl 2011-től rendszeresen jelen van a nagyobb hazai fesztiválokon is. A mozgó kiállítás célja, hogy az atomerőmű múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatos információkat az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjától távolabb élők is megismerhessék. A látogatók az interaktív táblák segítségével tájékozódhatnak a világ atomerőműveinek elhelyezkedéséről, termelési adatokról, a hazai villamosenergia-rendszerről és az atomerőmű szerepéről, megismerhetik az atomerőmű működését, a Paks II. beruházást és annak részleteit, a jelenlegi és a tervezett blokkok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, műszaki paramétereit. A kiállítás gazdag képanyag segítségével mutatja be az atomerőmű környezetében található élővilágot, valamint a Roszatom paksihoz hasonló építkezéseit. Az AES-2006-os blokktípusról megtekinthető egy rövidfilm is.
Vannak tanulmányok Paks 2-ről, de nem véletlenül titkosak - állítja Jávor Benedek, aki nem ismertetett forrásból hozzájutott néhány dokumentumhoz – jelezte a portfolio.hu. Az egyik anyag egy MVM-es belső feljegyzés, amely az "aktualizált megvalósíthatósági tanulmányt" véleményezi, két másik dokumentum akadémiai körökben készült hatáselemzéseket tartalmaz, míg a harmadik elemzés az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségéről szól - írja blogján a politikus. Az oldalon megtekinthető dokumentumok szerint például az egyik tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és idejétmúlt előfeltevésekből indul ki, míg rendszerbe illeszthetőségről azt írják: Paks2 jórészt Paks1-et fogja kiszorítani a termelésből, ezáltal súlyos veszteségbe fordítja majd a jelenlegi erőművet.
Állítsák le Paks II jelenleg zajló környezetvédelmi engedélyezését, függesszék fel a telephelyen folyó vizsgálatokat, a kormány, az MVM Zrt. és az MVM Paks II Zrt. pedig hozzon nyilvánosságra minden elemzést, tanulmányt, amelyek alapján a Paks II beruházás mellett döntöttek. Ezeket követeli a Greenpeace a Jávor Benedek blogján megjelent dokumentumok alapján.
Az MVM Paks II. Zrt. szerint félrevezető információk jelentek a Paks II. beruházásról. Az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának megkezdésével kapcsolatban 2008-ban több feljegyzés, tervezet, tanulmány készült az akkor rendelkezésre álló adatok alapján - reagált az atomerőmű-fejlesztő cég Jávor Benedek PM EP-képviselő hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Az MVM Paks II. Zrt. reagálásában az írta, hogy a Jávor Benedek blogján megjelent Javaslatok az új atomerőművi blokkok aktualizált megvalósíthatósági tanulmányához című MVM Zrt. belső feljegyzés az egyik ilyen tanulmány, az MVM társaságcsoporton belüli aktualizáláskor készített munkaközi anyagára vonatkozhat. Az erőműfejlesztő hangsúlyozta, hogy az atomerőmű vízhűtéséhez kapcsolódó, Jávor Benedek által hivatkozott anyagokban felvetett problémákat a Paks II. projekt engedélyeztetési eljárásának keretein belül elkészített környezeti hatástanulmány vizsgálta, és a kérdésekre megnyugtató válaszokat adott.
Magyar Tudományos Akadémia válasza Jávor Benedek EP-képviselő blogbejegyzésére: nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem az MTA kutatóhelyeinek, sem az Akadémia tudományos bizottságainak. Nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőmű-blokkok biztonsága – reagált Jávor Benedek közleményére az MTA. Mint közölték, tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg, egyben felhívták a figyelmet arra „Tudományosan megalapozott érvekkel az atomenergiáról” című írásra, amely pontosan bemutatja a megalapozott véleményeket.
Szintén az ügy folytatásához kötődik, hogy miután fontos részletek kerültek ki Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének blogjára a paksi bővítés előkészítő anyagaiból, már nincs értelme a további titkolózásnak. Ezért kikérik a 2014-ben aktualizált megvalósítási tanulmányt, hogy a közvélemény is megismerhesse, mennyire volt megalapozott a beruházás elindításáról szóló kormánydöntés – jelezte a PM.
Magyarországon nincs befektetési kényszer, semmi nem indokolja azt a sietséget ami most zajlik. Paksról 2020 körül kellene először dönteni, mondja Deák András, az Energiaklub elnökségi tagja, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy végül mégsem épül meg Paks 2. Az atomerőmű bővítésről szóló döntés nagyon pesszimista jövőképre épült, és semmi garancia nincs arra hogy valóban ez fog történni. Kapacitáshiánnyal növekvő fogyasztással számoltak a projekt tervezésekor, de amit 2011-ben kiszámoltak, az már most sem igaz. Nincs akkora energiafogyasztás, nincs akkora piac, vagyis az a környezet amire a paksi bővítést tervezték, nem látszik megvalósulni, noha ahhoz, hogy Paks megérje, a jelenlegihez képest nagyjából kétszeres áramárra lenne szükség. Nem is lehet tervezni, pontosabban 3 évre még lehet, de már 5-re nem, mert ár és technológiai szinten is annyit változik a piac. Van egy nagyon gyorsan változó technológiai környezet és egy változó szabályozás, Paks 1 üzemben van a 30-as évek elejéig, vagyis lehetne várni, pénzt félrerakni, majd 2020 környékén megnézni milyen a környezet. Semmi nem indokolja azt a sietséget ami most zajlik.
A működés első húsz évében évről-évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a kutatásnak, amelyet az Energiaklub Pakskontroll programjának felkérésére készített Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. Mindez homlokegyenest ellentétes azzal, amit a magyar kormány állít.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a paksi bővítés titkosítása miatt a Transparency – jelezte a vg.hu. Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. A Transparency International Magyarország szerint a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja, ezért nyílt levélben arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, ám az államfő nem hallgatta meg a kérésüket. A parlamenti képviselők egynegyede az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével. A TI szerint a Paks II. beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját, ezért álláspontjukat és a részletes szakmai érveiket az Alkotmánybírósággal is megosztották.
A romániai nukleáris szabályozó hatóság kezdeményezésére, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében június 17-19. között Bukarestben került sor arra a nemzetközi szakértői misszióra, képzésre, amely lehetőséget teremtett a román szakemberek számára, hogy megismerjék a nukleáris hatósági kommunikációhoz kötődő nemzetközi tapasztalatokat, a mindennapokban is hasznosítható gyakorlatokat. Magyar részről az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatási felelőse, Körmendi Gábor tartott előadást – közölte az OAH. A képzés során a nyitottság és az átláthatóság kettős követelménye végig kiemelten megjelent, mint a nukleáris hatóságok működésének egyik legfontosabb alapelve.
A most nyilvánosságra került tanulmányban is szerepel Százhalombatta, mint negatív példa arra, hogy az erőművek hűtővízrendszere igen furcsa hatással tud lenni a környezetre. Erről is szól az index.hu cikke. Százhalombattánál iparvárosabb iparvárost nehéz elképzelni. Az egyik végén egy olajfinomító, a másik végén pedig egy hőerőmű szakít bele a látóhatárba, annyira, hogy tiszta időben akár tucatnyi kilométerről is ki lehet már szúrni, hol is van a város. A hőerőmű, pontosabban annak három darab, egyenként 200 méternél is magasabb kéménye annak ellenére vált nem hivatalos városi jelképpé, hogy évek óta nem is használják őket a termelésben. A régi, pakurával fűtött turbinák helyét új, gáztüzelésűek vették át, hogy aztán a politika, a rezsiharc és a gázár változásai miatt az ország egyik legnagyobb teljesítményű, nem nukleáris üzemanyagú erőművét egyszerű csúcserőművé fokozzák vissza. Vagyis ott tartunk most, hogy egy nagy területű, jóval nagyobb kapacitásra tervezett erőmű csak akkor kapcsol be, ha Paks és néhány másik, folyamatosan termelő erőmű nem bírja a terhelést. Ilyenkor beröffentik (például) a battai gázturbinákat, de ahogy visszaesik az ország energiaigénye (mondjuk éjjel, vagy épp a kánikula végén), megint leáll minden. A hűtővíz mennyiségének ingadozása miatt pedig hol patak van a városban, hol mocsár.
2011-ben, amikor alakulófélben volt az MVM-nél a gázüzletág, akkor még szakemberek hiányában voltak, a kérdés, hogy miért az újonnan alakult MET lett erre kiválasztva, hiszen sok más cégnek már volt tapasztalata a gázkereskedelem terén, de az biztos, hogy az MVM Partner akkor nem volt erre alkalmas – ezt Holoda Attila mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A volt energiaügyi államtitkár szerint nem volt szükség arra, hogy a MET bekerüljön az MVMP közé a beszerzésnél és az eladásnál, ezzel erőszakosan beleszóltak a piac működésébe. A paksi hatástanulmánnyal kapcsolatban azt mondta: ez egy akadémiai anyag, komoly tudósok foglalkoztak azzal, hogy mi lesz a következménye a két új blokknak, az derült ki, hogy ez a vízmennyiség nem elég, a Duna vize 30 fokra is felmelegedhet. Holoda Attila szerint az a legszomorúbb, hogy ezeket az elemzéseket nem volt, aki meghallgassa, ebből is látszik, hogy az energetikával kapcsolatos döntéseket nem előzik meg felülvizsgálatok.
Egy új nukleáris reneszánsznak lehetünk részesei, hiszen nagyon sok ország felismerte, hogy a klímavédelmi és a versenyképességi célok elérésének, valamint az ellátásbiztonság garantálásának megkerülhetetlen eleme az atomenergetika, az atomenergia egyre fokozódó alkalmazása. Ennek megvalósításában élen jár Oroszország és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern, melynek modern 3+ generációs atomerőmű-építésre vonatkozó megrendelés-állománya lenyűgöző mértékű – hangsúlyozta Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által szervezett konferencián, Balatonalmádiban.
Egyetlen partner sem mondott le egyetlen projektet sem, sőt az Oroszországot sújtó nyugati szankciókat még – a szó jó értelmében – ki is használja a Roszatom – így értékelte az orosz állami atomenergetikai konszern jelenlegi helyzetét a cégcsoport vezérigazgatója. Mint az AtomenergiaInfo jelezte, Szergej Kirijenko a Rosszija 24 orosz állami tévécsatornának a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum alkalmából adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomóriás külföldi üzletfeleinek köre tovább bővül. Példaként a Szaúd-Arábiával és a Mianmarral frissen aláírt együttműködési megállapodást hozta fel, és hangoztatta: a nukleáris energetika versenyképességét jelzi, hogy olyan, gázban és kőolajban rendkívül gazdag állam, mint Szaúd-Arábia ugyancsak komoly atomerőmű-építési programba fog, százmilliárd dolláros befektetéssel összesen 16 reaktorblokk építését tervezi.
Szintén az AtomenergiaInfo közölte, hogy a Novovoronyezs 2-es kiépítés 1-es VVER-1200 típusú blokkjában (6-os blokk) elindultak az első tesztek, amelyek előzetesen a reaktor áramlási viszonyait, valamint az egyes komponensek paramétereit vizsgálják. A hideg- és melegjáratási próbák hamarosan megkezdődnek, így a sikeres több száz tesztet követően 2015 őszén megvalósulhat a blokk fizikai indítása, 2015. decemberében pedig a kereskedelmi célú villamosenergia-termelés. Mindezek értelmében 2015 decemberétől ez a blokk lesz a világ első olyan 3+ generációs VVER-1200 típusú, 1200 MW teljesítményű blokkja, amely a legkorszerűbb, a legbiztonságosabb orosz technológia alkalmazásával termelheti majd a villamos energiát.
Az Atomenergomas Nyrt. leányvállalata, a ZiO-Podolszk nehézgépgyár által gyártott gőzfejlesztők megérkeztek a Leningrád II. telephelyre – tudósitott az AtomenergiaInfo. Így azok hamarosan beépítésre kerülnek a projekt második blokkjába. A gőzfejlesztők mindegyike közel 15 méter hosszú, a súlyuk pedig eléri a 430 tonnát. A Leningrád II. kiépítésben két darab, 1200 MW teljesítményű blokk építése van előirányozva, ami az ütemezésnek megfelelően halad. Az adott telephelyen a tervekben további két hasonló blokk építése is szerepel. Ennek a típusnak magyar vonatkozása is van, hiszen ez tekinthető a paksi telephelyen építendő két új blokk referencia blokkjának.
A legújabb fejlesztések alapján realitás lehet a Tesla - és a Samsung, vagy a Mercedes - által sugallt világkép, vagyis kézzelfogható közelségbe került a megújuló energia tárolása. Hogy gazdaságosan is megoldható-e, az más kérdés, de ugyanennyire kérdéses, hogy megéri-e, bármilyen szempontból, atomrerőművet építeni. A vs.hu szerint lefutottnak tűnik a paksi erőmű beruházásáról folytatott vita, ugyanakkor Brüsszel várhatóan csak ősszel hoz majd döntést arról, hogy tiltott, közvetlen állami támogatásnak minősül-e a 12.5 milliárd eurós beruházás 2.5 milliárd eurós magyar önrésze. Ez, bár nem túl nagy valószínűséggel, de hátráltathatja az építkezést. Eközben azonban a két új paksi blokk építésének engedélyeztetése már elkezdődött, és az eredeti tervekhez képest kis csúszással, ősszel kerül sor a környezetvédelmi hatástanulmány nemzetközi szakaszban történő ismertetésére. Az új blokkokat a tervek szerint 2018-ban kezdik építeni, és 2025–2026-ban indulnak – ekkor kell elkezdeni törleszteni a beruházáshoz felvett orosz hitelt is. A hulladéklerakó pedig várhatóan a Mecsekbe kerül és ha minden ha minden feltétel adott, akkor körülbelül 2065-ben érkezhet oda az első szállítmány.
Több tízmilliárd forintnál is nagyobb haszna lehetett a MET Holding svájci cégének azon a gázbizniszen, amelyet az állami MVM Partnerrel folytatott évekig. Ez is kiderül azokból a dokumentumokból, amelyet az MSZP tett közzé honlapján, miután Tóth Bertalan szocialista képviselő még márciusban jogerősen pert nyert az MVM Partner ellen, az állami cégnek pedig ki kellett adnia az utóbbi évek összes gázszerződését – közölte az index.hu. Fontosabb a közérdek, mint az MVM üzleti érdekei, így a bíróság még márciusban Tóth Bertalan szocialista képviselő javára döntött adatigénylési perbében, az állami energiaóriásnak pedig át kellett adnia egy nagy halom iratot az ellenzéki pártnak. Az MSZP a szerződéseket feldolgozta, az azokból készített kivonatot pedig közzétette a honlapján.
Az energetikai kereskedő és szolgáltató MET csoport visszautasítja a társaságról a sajtóban megjelent számokat és következtetéseket; az MTI-nek eljuttatott közleményében a cég minden szakmaiságot nélkülözőnek nevezte a hétfőn megjelent állításokat – ismertette a hirado.hu. A MET szerint elvtelenek és szakmaiatlanok azok a "csúsztatások", amelyek a különböző paritású (más-más földrajzi ponton érvényes) és különböző időpontban aktuális árazású termékeket hasonlítják össze, így eredményezve nem létező árréseket, eredményeket.
Az LMP ismét feljelentést tesz a MET-ügyben, mert a párt szerint az nem szól másról, mint hogy “gázvezetékeken keresztül pumpálják ki” az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke sajtótájékoztatóján emlékeztetett: egyszer már feljelentést tettek az ügyben, ám azt az ügyészség visszautasította, mondván, az államot nem érte kár. Azóta azonban olyan információk jelentek meg a MET és az MVM szerződéseivel kapcsolatban, amelyekből kiderül: előbbinek abból származik a profitja, hogy utóbbinak elmarad a nyeresége, vagyis egy állami cég károsodott. Az LMP épp ezért hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, “a MET és a kormány viselt dolgai miatt” – fogalmazott Szél Bernadett, aki a felelősök felkutatását is szorgalmazta.
Akár 1 milliárd köbméter földgázt is értékesíthet a Főgáz a 2015/16-os gázévben országosan több ezer szabadpiaci fogyasztójának - közölte a társaság. A tájékoztatás szerint az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. felkészült a jelentős változásokat hozó gázévre, amely az eddigi július 1-től a következő év június 30-áig tartó időszak helyett az Európai Unió szabályozásának megfelelően október 1-től szeptember 30-ig tart majd. A szabadpiaci földgázfogyasztókat érintő ajánlatadási és szerződéskötési előkészületeket ennek megfelelően kezdte meg a társaság. Az erős verseny valamennyi fogyasztói szegmensben érzékelhető volt, amely az ügyfelek egyre tudatosabb magatartásával és a versenytársak aktív piaci jelenlétével magyarázható.
Június 24-től regisztrálhatnak a mosógépcsere alprogram kereskedői – jelezte a fejlesztési tárca. Mint közölték, elkészült az Otthon Melege Program keretében meghirdetett, a mosógépek energiahatékonyságot eredményező cseréjét támogató alprogram elektronikus pályázati honlapja. A mosógépcserében részt vevő kereskedők június 24-én 12 órától regisztrálhatnak a www.mgcs-2015.nfsi.hu pályázati portálon. A sikeres regisztrációt követően a kereskedők listája ugyanitt válik elérhetővé július 1-jétől.
A Virtuális Erőmű Programot (VIP) 153 energiahatékonysági program közül a legjobb három közé választották az Európai Bizottság által szervezett Európai Fenntartható Energia Héten. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a hír bejelentésekor hangsúlyozta, ez jelentős nemzetközi elismerés nemcsak a programnak, hanem az országnak is. Az államtitkár elmondta, a 2011-ben indított program elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) nyújt tanácsadást, technikai segítséget ahhoz, hogy környezettudatosabban és versenyképesebben működhessenek. Hozzátette, az ilyen kezdeményezéseket a kormány és a szaktárca is kiemelkedő jelentőségűnek tartja. Az uniós tagállamoknak 2020-ig meghatározott mennyiségű energiát kell megtakarítaniuk energiahatékonysági programok révén, ami nehéz feladat, tekintve, hogy Magyarország az ipar hozzájárulását a GDP-hez 2020-ig a jelenlegi 22-23 százalékról 30 százalékra kívánja emelni.
A radioaktív sugárzásról többnyire az atomerőművek, vagy a nukleáris fegyverek jutnak eszünkbe. Pedig amikor jóízűen beleharapunk egy mézédes banánba, alig kevesebb radioktív sugárzást "nyelünk el", mint amekkora dózis az atomerőművek környékén éri testünket. Környezetünkben - anélkül hogy tisztában lennénk ezzel -, rengeteg a természetes radiokatív forrás. Szerencsére, az emberi szervezet sokféle sugárzáshoz alkalmazkodott az evolúció során – hívta fel a figyelmet az origo.hu. Mint írták, anélkül, hogy tudatosulna bennünk, a radioaktív anyagok jelen vannak a földkéregben, épületeink alapjaiban, falaiban és a megevett vagy megivott táplálékban.
Döbbenetes a fosszilis energiafogyasztás támogatása – közölte a greenfo.hu. Mint jelzik, májusban megjelent az IMF-nél egy összefoglaló tanulmány arról, hogy világszerte milyen állami támogatásokat kap az energiaellátás. Azt mutatjuk be a tanulmány nyomán, hogy mekkora a közelgő éghajlati katasztrófát előidéző szén-, olaj- és gázfogyasztás visszaszorulását lassító, akadályozó támogatás. Mindenekelőtt meg kell különböztetni a támogatásnak két nagy csoportját. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek révén az energiaért kevesebbet fizetnek, akik használják, mint amennyibe az előállítása kerül. Ezeket a tanulmány adózás előtti támogatásnak mondja. A másik, az adózáskori fogyasztói támogatás úgy jelentkezik, hogy a fogyasztó nem fizeti meg teljesen az előállítási árat is magába foglaló méltányos fogyasztói ár és az energiafelhasználással járó környezetkárosítás teljes összegét. Hazánkban például ilyen, adózáskori támogatást kapnak azok, akik lignittel fűtenek otthon, mert nem fizetik meg a kéményükből ömlő füst okozta betegségek gyógyításának és a kieső munkaidő költségeit. A statisztikák szerint az adózáskori támogatás többszöröse az adózás előttinek, tehát az előbbi az, aminek a csökkentésére leginkább szükség van, ha vissza akarjuk szorítani a fosszilis energiahordozók használatát.
A holland kormány rendeletére a földrengésveszély miatt tovább csökkentik a kitermelést Groningen tartományban, Európa legnagyobb földgázlelőhelyén. Henk Kamp gazdasági miniszter 30 milliárd köbméterre csökkentette az idén kitermelhető mennyiséget az eredetileg tervezett 39,4 milliárd köbméterrel szemben. A lakosság tiltakozására az év elején már 10 százalékkal visszafogták a termelést. A holland ANP hírügynökség úgy tudja, hogy a gazdasági miniszter további korlátozásokat tervez, ami felnyomhatja az európai gázárakat. A kitermelés miatt változó földszerkezeti viszonyok következtében kisebb erejű, 3,2-3,5 erősségű földrengések sorozata rázza meg a tartományt, komoly anyagi károkat okozva. Szakértők szerint a termelés csökkentése nélkül a rengések ereje elérheti az 5-ös fokozatot a Richter-skálán. Idén februárban mondták ki hivatalosan először: a Royal Dutch Shell, az Exxon Mobil és a holland kormány évtizedeken át figyelmen kívül hagyta azt a veszélyt, amit a gázkitermelés okozta földrengések jelentenek.
Folytatódik az alkalmazkodás az olajpiacon a megváltozott kereslet-kínálati viszonyok következtében, az USA-ban tovább csökkent az olajkitermelésben aktívan részt vevő olajfúrótornyok száma. Az amerikai kitermelés azonban a fúrótornyok számának csökkenése ellenére is emelkedni tud – jelezte a portfolio.hu. Az amerikai olajipari szolgáltató, a Baker Hughes közöl hetente adatokat az USA-ban aktívan működő olaj-és gázfúró tornyok számának alakulásáról, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a csökkenés a múlt héten is folytatódott, 4 újabb fúrótorony esett ki a termelésből, így összességében 631 működik aktívan, ami a legalacsonyabb érték 2010 augusztusa óta. Az olaj-ég gázfúrótornyok száma összességében két egységgel, 857 darabra csökkent az elmúlt hét során, hasonlóan alacsony értéket legutóbb 2003. január közepén láthattunk csak. A múlt heti sorozatban a 28-ik olyan hét volt, amikor a statisztikák a fúrótornyok számának csökkenését jelezték.
Egyelőre nem tudni, hogy Moszkva nyomására-e, de Belgium feloldotta orosz állami vagyonelemek napokban történt zárolását, amit az egykori Jukosz-ügyében határozott fellépésként tett a franciákkal együtt - értesült a BBC-re hivatkozva a portfolio.hu. A hágai bíróság tavaly több mint 50 milliárd dolláros kártérítést ítélt meg a Jukosz olajvállalat korábbi részvényeseinek, ezt azonban Moszkva máig nem fizette ki. Belgium úgy döntött, hogy feloldja az orosz állami hivatalok számláin lévő vagyonelemek zárolását, melyről a napokban határozott még az országban egy helyi választottbíróság. A franciák a belgákkal együtt szintén orosz állami vagyonokat vettek zár alá, itt azonban még nem érkezett hír arról, hogy bármit is feloldottak volna.
Immár hosszú ideje vizsgálják a kutatók, van-e összefüggés a földgáz és kőolaj kitermelése valamint emberiségnek oly sok szenvedést okozó földrengések között. Egy bizonyosnak látszik: a kőolaj felhozatala nem tehető közvetlenül felelőssé a földrengésekért. Sokkal inkább káros a kitermelés következtében felszínre kerülő szennyezett víz, amelyet végül visszapréselnek a talajba. A cégek számára ez a legkedvezőbb mód, hogy megszabaduljanak a kitermelés következtében keletkezett káros, a környezetet szennyező anyagoktól. Mindez azonban további gondokat von maga után. Ezt állapította meg az Amerikai Egyesült Államok geológiai hatósága, az USGS friss jelentésében. A tanulmány szerint az USA tizennégy régiójában a geológusok szerint földrengések keletkeztek a visszapréselt azon folyadékok miatt, amelyek a kőolaj és gázkitermelés következtében keletkeztek.
Példát mutat Hawaii az Egyesült Államok többi tagállama számára. Kormányzója ugyanis június 8-án törvénybe iktatta azt a kezdeményezést, amely szerint Hawaii 2045-re teljes egészében megújuló energiaforrásokból fedezné energiaszükségleteit. A szigetcsoport ezzel az Egyesült Államok első olyan állama, amely ilyen tervet fogadott el. Az új előirányzat nem csak természeti kincseinek megőrzésében, hanem gazdasága szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen nemrégiben Hawaii még 100 százalékban importfüggő régiónak számított energetikai szempontból. Az eddig érvényben lévő hivatalos célkitűzés a teljes energiaellátás 40 százalékában állapította meg a megújulókból származó energia kívánt szintjét, ezt emelték most 100 százalékra.
Több szelet terel a lapátokhoz a megnövelt orrkúp, állítják az újfajta turbina fejlesztői, akik gyermekkoruk kedvenc fémépítőjét is elővették a szerkezet tervezéséhez. Az origo.hu írása szerint a kaliforniai Tehachapi mellett terül el az Egyesült Államok legnagyobb szélerőmű-farmja, ezért a helyieknek nehéz újat mutatni a témában, minden gyártmányt és méretet ismernek már. Mégis meglepődtek a GE új szélturbináján: kinek egy bohócorr, kinek egy becsapódott ufó jutott eszébe róla.
A lengyel szénbányák megnyerték az orosz szénimport elleni nagy csatájukat áraiknak a termelési költségeik alá szorításával, miután a lengyel szénbányákat ez év elejére már a csőd szélére sodorta az olcsó orosz szén - nagyrészt illegális – behozatala. A kormány intézkedései segítettek ugyan, de a problémát igazából a Kompania Weglowa oldotta meg, amely az erőműveknek szállított szén árát mélyen a termelési költsége alá vitte le. Ezzel ugyan nehéz helyzetbe hozta a hazai bányatársaságokat is - a magántulajdonban levő Bogdanka tisztességtelen gyakorlattal vádolta meg -, de úgy tűnik elérte a legfőbb célt. Az orosz szénimport az első negyedévben 1,2 millió tonnára, az egy évvel ezelőttinek a felére zuhant - írta a Rezczpospolita hírére hivatkozva a napi.hu. Varsói szakértők szerint azonban nyitott kérdés, tartós trendnek bizonyul-e az orosz import kiszorulása, és hogy végeredményben örvendetes-e ez Lengyelországnak. Ugyanis amit megnyertek otthon, elveszíthetik külföldön.
A világ eddigi legnagyobb, mobil tengeri platformra helyezett szélturbinája kezd hamarosan működni Japánban, pontosabban a 2011. március 11-ei, hatalmas földrengést követő cunamiban megrongálódott fukushimai nukleáris erőmű közelében - számolt be a nepszava.hu. A konstrukció méretei tiszteletet parancsolóak: magassága 190 méter, súlya 1360 tonna, a három széllapát pedig 82 méter hosszú. Az egész szerkezet egy, Fukushimától mintegy 20 kilométerre a nyílt tengeren elhelyezett, 4500 tonnás platformon áll majd, becslések szerint akár 300 kilométer/órás szélviharnak is képes ellenállni, s csúcsidőszakban körülbelül 7 Megawatt körül lesz a teljesítménye. A gigászi turbina a napokban készült el, s a tervek szerint két másik, hasonló szerkezetű, ám kisebb teljesítményű szélkerékkel együtt szabályos „szélerőmű-parkot” alkotnak majd.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)