Heti hírvilág (2015. június 15 – 21.)
Megalakult a Paksi Társadalmi Tanács – közölte a Miniszterelnökség. A testület célja az atomerőmű körüli 41 település lakosságának tájékoztatása és a települések támogatása. A Társadalmi Tanácsot a paksi, kalocsai kistérség, valamint szekszárdi kistérség északi részén fekvő települések polgármesterei alkotják, kiegészülve a térség (egyéni választókerületi és listás) parlamenti képviselőivel. Az alakuló ülésen a 41 polgármester mellett részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki Süli János Paks város polgármestere mellett a testület elnöke lesz, valamint Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Aszódi Attila kormánybiztos és Bán Tamás, az MVM Paks II. Zrt. új vezérigazgatója. A Társadalmi Tanács célja, hogy nyomon kövesse a Paks II. beruházás előkészítését, megvalósítását, közvetlen kapcsolatot biztosítva a Kormány és a Paks környéki települések között. A térségben élők érdekeit képviselő polgármesterek egyöntetűen támogatják az új blokkok építését.
A Paksi Atomerőműnek az Magyar Villamos Művekről történő leválasztására készül javaslat – ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be ma délutáni sajtótájékoztatóján – jelezte a Paks-Press. Közölte, hogy Paks 1. és Paks 2. között kell szinergiákat biztosítani. Az új struktúra kialakítását elősegítheti a közeljövőben sorra kerülő személyi változás az MVM élén. Az újságírók előtt Lázár János beszámolt a Pakson történtekről, arról, hogy létrejött a paksi kapacitás fenntartási projekt melletti Társadalmi Tanács, negyvenegy település polgármesterének és a térségben érintett országgyűlési képviselők részvételével. Mint hangsúlyozta, a lakosság nagymértékben támogatja a beruházást, hiszen munkahelyet, egzisztenciát és legfőképpen olcsó áramot remél. Lázár János szavai szerint több megállapodást is megkötöttek a paksi látogatás alkalmával. Megállapodtak abban, hogy a fórum állandó lesz, havonta működik majd Süli János paksi polgármester és a miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, a kormány a tegnapi ülésén pedig arról döntött, hogy 41 milliárd forintért Kalocsánál egy új Duna hidat építenek, amelyet a beruházás elkezdésére, 2018-ra elkészítenek.
A Paks II építéséhez kapcsolódó környezetvédelmi hatástanulmányt nemzetközi szakaszban harminc európai ország kapta meg, s ebből tíz jelezte, hogy részt szeretne venni a környezetvédelmi hatósági eljárásban, amelyre ősszel kerül sor – mondta a Magyar Hirlapnak Aszódi Attila, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos. Az írás szerint a két új blokk építésének engedélyeztetése megkezdődött, és az engedélyeztetési eljárás hazai és nemzetközi szakaszból áll. Ősszel kerül sor a környezetvédelmi hatástanulmány nemzetközi szakaszban történő ismertetésére, az ezzel kapcsolatos szakmai fórumokra.
Nyilvánosak a paksi közmeghallgatás anyagai: a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (Környezetvédelmi Hatóság) előtt folyó, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. által a Paksi Atomerőmű telephelyén tervezett új atomerőművi blokkok környezeti hatásvizsgálati eljárása során, 2015. május 7-én a nyilvánosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatás dokumentált anyagait a hatóság elérhetővé tette.
A Paks II. Zrt. mobil kiállítása, a „Bennünk az Energia” Interaktív Tájékoztató Kamion megújult tartalommal és programokkal várja a nagy nyári hazai fesztiválok résztvevőit, írta meg a cég honlapja. A mozgó kiállítás célja, hogy az atomerőmű múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatos információkat az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjától távolabb élők is megismerhessék. A látogatók az interaktív táblák segítségével tájékozódhatnak a világ atomerőműveinek elhelyezkedéséről, termelési adatokról, a hazai villamosenergia-rendszerről és az atomerőmű szerepéről, megismerhetik az atomerőmű működését, a Paks II. beruházást és annak részleteit, a jelenlegi és a tervezett blokkok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, műszaki paramétereit. A kiállítás gazdag képanyag segítségével mutatja be az atomerőmű környezetében található élővilágot, valamint a Roszatom paksihoz hasonló építkezéseit.
A Paks II. projekttársaságnál a minősített adatok kezelésére és védelmére szigorú biztonsági előírások vonatkoznak - hangsúlyozta az MVM Paks II. Zrt. vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében, azt követően, hogy a Blikk azt írta szombati számában: ismeretlenek ellopták egy autóból a Paksi Atomerőmű bővítésének titkos dokumentumait – közölte a Paks-Press. A lap úgy tudja, hogy a cég egyik vezetőjének gépkocsiját törték fel a budapesti Belgrád rakparton. A férfi az autóban néhány percre őrizetlenül hagyta laptopját és néhány adathordozót, amelyeken az új beruházással kapcsolatos tervek voltak. A rendőrség szombaton azt közölte: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozást indított lopás gyanúja miatt. Az MVM Paks II. Zrt. szerint a társaság informatikai eszközei speciális hardveres és szoftveres adatvédelmi rendszerekkel vannak ellátva, a rajtuk tárolt adatokat a legkorszerűbb védelmi rendszer óvja az illetéktelenektől. Az ügyben a BRFK folytat nyomozást. A nyomozás érdekei miatt a rendőrségi vizsgálat lezárultáig nem áll módunkban nyilatkozni - közölte a társaság.
Nem voltak titkos adatok azon az öt pendrive-on, amelyet Budapesten loptak el ismeretlenek a paksi atomerőmű egyik vezetőjének az autójából – szögezte le a nol.hu érdeklődésére Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke.
Dr. Nádasdy Bencének, az MVM Paks II. Zrt. gazdasági igazgatójának az autójából lopták el azt a laptopot és adathordozókat, amelyeken akár Paks II.-vel (az atomerőmű bővítésével) kapcsolatos tervek is szerepelhettek – tudta meg a Blikk. Bár a Belügyminisztérium szerint titkos adatokat nem vittek el, az azonban sokatmondó, hogy a rendőrség kiemelt ügyek főosztálya jár el az ügyekben. Nádasdy egy találkozóra ment a Belgrád rakpartra, itt törték fel a kocsiját.
Az orosz atomerőmű-építési ajánlatok a legkelendőbbek Európában, amit Finnország, Magyarország és Törökország választása is mutat – állapították meg a szakértők Amszterdamban a Power Gen Europe energetikai konferencián – közölte az AtomenergiaInfo. A rendezvény panelmegbeszélésein a mai atomenergetika egyik kulcsfontosságú kérdésének nevezték az erőműépítések optimális pénzügyi modelljének felkutatását, és az elemzők kiemelték az orosz megoldást, amelyet Jukka Laaksonen, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó marketingcég, a Rusatom Overseas vezérigazgatói tanácsadója ismertetett. Külföldi beruházásai során a Roszatom különböző finanszírozási módszereket alkalmaz, ami lehet államközi hitel – mint például Magyarországon és Fehéroroszországban – vagy akár tőkebefektetés az atomerőművet építtető, majd üzemeltető társaságba, miként az történik Finnországban és Törökországban – közölte a finn szakember, és hozzátette: a legmegfelelőbb megoldás kialakítása a Roszatom külföldre kidolgozott, integrált ajánlatainak egyik fontos eleme. Laaksonen a konferencián bemutatta az új, orosz fejlesztésű, 3+ generációs nyomottvizes VVER reaktorral felszerelt erőműprojektet is. Ez – az aktív és passzív biztonsági rendszerek egyedülálló kombinációjával – megfelel minden, a 2011-es fukusimai erőműbaleset után támasztott követelménynek – mondta. Olyan kipróbált és jól bevált megoldásokon alapul, amelyek megbízhatóságát a VVER-modellek összesen több mint 1300 balesetmentes reaktoréve támasztja alá.
Nemcsak a jövőben keletkező saját energiaigényeit tudná ilyen forrásból kielégíteni, hanem a globális piac szereplőjévé is előléphetne az amerikai Virginia állam, ha atomerőmű-fejlesztésbe fogna – áll egy tanulmányban, amelyet nemrég a The Washington Times amerikai napilap is ismertetett – jelezte az Atomenergiainfo. A Washington melletti Springfieldben működő, ismert agytröszt, a Thomas Jefferson Közpolitikai Intézet által kiadott elemzés szerint az energia-behozatalnak leginkább kiszolgáltatottak közé tartozó USA-tagállam (nála jobban csak Kalifornia függ a külső szállítóktól) megfelelő befektetésekkel a nemzetközi atompiac új versenyzőjévé válhatna, és mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból előnyős lenne számára, ha átállna a nukleáris energiára. Virginia jelenleg energiaszükségletének felét az államon kívülről szerzi be. A tanulmány szerzői – Robert Hartwell technológiai üzleti tanácsadó, valamint Donald Hoffman, a két éve létrehozott, atomfejlesztésekkel foglalkozó, az ilyen kutatásokat összehangoló virginiai állami hatóság (Virginia Nuclear Energy Consortium Authority) elnöke – szerint 2021-re várhatóan további 4000 megawattal nő az állam energiaigénye, ezt pedig a legegyszerűbben négy új atomerőmű üzembe helyezésével lehetne kielégíteni.
Oroszország megkezdte a finnországi Hanhikivi-1 erőmű építésének finanszírozását és egymilliárd eurót már átutalt erre a célra – jelentette be Vlagyimir Putyin. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern részvételével tervezett Hanhikivi-beruházás az orosz Nemzeti Jóléti Alapból kaphat támogatást (2,4 milliárd eurót, de nem többet, mint 150 milliárd rubelt), miután a kormány a kifizetődő programok közé sorolta, és úgy ítélte meg, hogy a megvalósítása 4,5 milliárd eurós bevételt hozhat az orosz állami költségvetésnek. Jövőre 800 millió eurót (mintegy 51,2 milliárd rubelt), 2017-ben pedig 600 millió eurót (41,3 milliárd rubelt) szánnak erre a célra.
Hozzálátott a Roszatom két új atomerőművi reaktorblokk munkálataihoz az iráni Busherben – jelentette be az orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgatója. Szergej Kirijenko emlékeztetett arra, hogy – miután megépült a busheri első blokk – tavaly nyolc új rektor építéséről írtak alá okmánycsomagot Iránnal, és az első négyről már a szerződés is megszületett. A beruházásokat Busherbe és egy másik, új helyszínre tervezik – közölte az atomóriás vezére, aki azt is elmondta, hogy az első két blokkal (vagyis a buseri 2. és 3. rektorral) kapcsolatos munka gyakorlatilag már megindult, folynak az előkészületek az építési területen, zajlik a tervezés, a berendezések egyeztetése. Az új reaktorok egyenként ezer megawattosak lesznek, és már a legújabb, a legkorszerűbb biztonsági rendszerekkel felszerelt, 3+ nemzedéket képviselik.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy fotókiállítással emlékeznek meg Prágában, a Cseh Műszaki Egyetem atomfizikai karán a cseh atomipar létrejöttének 60. évfordulójáról. 1955. április 23-án írtak alá csehszlovák-szovjet szerződést arról, hogy Prága nukleáris kutatóközpont építéséhez és az ágazat szakembereinek képzéséhez kap segítséget Moszkvától. Ez a dokumentum új lendületet adott Csehszlovákiában az atomiparnak. A tárlat, amelynek szervezésében a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is partner volt, végigkíséri Csehszlovákia, majd a kettéválás után Csehország és Szlovákia nukleáris iparának fejlődését, dokumentálja a legfontosabb korszakokat, például az atomerőművek és kísérleti reaktorok építését, üzembe helyezését, a nukleáris gépipar megteremtését és fejlődését. A kiállítás különös figyelmet szentel a cseh és az orosz szakemberek együttműködésének az új atomenergetikai projektek megvalósításában.
Oroszország és Szaúd-Arábia együttműködik az atomenergia békés célú felhasználásában – erről írt alá megállapodást a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum keretében Szergej Kirijenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója az arab ország Abdullah királyról elnevezett nukleáris és megújuló energetikai központjának (KACARE - King Abdullah City for Atomic and Renewable Energy) elnökével, Dr. Haszim Abdullah Jamanival. A dokumentum és az általa biztosított atom-együttműködés a két állam kapcsolatainak történetében először teremt jogalapot a széleskörű kooperációra ebben az ágazatban, beleértve a reaktorok építését, a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos szolgáltatásokat atomerőművek és kísérleti reaktorok számára is. A megállapodás olyan kérdésekre is kitér, mint a kiégett fűtőelemek, a radioaktív hulladékok kezelése, a radioizotópok gyártása és alkalmazása az iparban, a gyógyászatban és a mezőgazdaságban, valamint a szakemberképzés.
Csaknem harminc évvel az atomerőmű-katasztrófa után ismét nukleáris ipari létesítményt adtak át Csernobilban. A most megnyílt központi raktározó üzemben radioaktív hulladékot tárolnak, melyet ezentúl az ország minden részéről ide szállítanak majd. Ukrajnában eddig hat különböző városban raktározták a sugárzó hulladékot. Az új központi atomhulladék-raktárban a gyógyászatban és az építőiparban használt sugárzó anyagokat tárolják, atomerőművekben felhasznált anyagok nem kerülnek ebbe a raktárba. Az első teszttartályokat már el is helyezték a tárolóban. A folyamat szinte teljesen automatizált. Az atomhulladék-tároló projekt teljes költsége tizenhét és fél millió euró volt. A fejlesztést az Európai Unió és a Nagy-Britannia közösen finanszírozta.
Kész feladni a rezsicsökkentést az Orbán-kormány – ez a lényege annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melynek tartalmát a hvg.hu megismerhette. Nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról van szó: a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy Orbánék sutba dobják azt az intézkedésüket, amelynek főszerepe volt abban, hogy 2014-es választásokon újra behúzták a győzelmet. Egyelőre háttérben egyezkedik a kabinet az Európai Unióval energiaügyekben, a hvg.hu által megismert, ezekbe az egyeztetésekbe bepillantást nyújtó levél arról tanúskodik, Orbánék a visszájára fordítanák az emblematikus választási intézkedésüket, a rezsicsökkentést az áram és a gáz esetében.
Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azonban a vita nem elsősorban az árképzésről szól az energia esetében - hangzott el a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Kovács Zoltán kormányszóvivő a hvg.hu hírére reagálva hangsúlyozta: készek megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, de az egyeztetésekről részleteket még nem mondhatnak el.
Nem fenntartható a jelenlegi energiaügyi helyzet az Európai Unióban, az energiaunió megvalósulásával azonban egy olyan közösségi energiapiac jön majd létre, amely biztonságos, versenyképes és fenntartható energiát biztosít az állapolgárok számára - mondta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke Budapesten – közölte a hirado.hu. Maros Sefcovic hozzátette: az unió keleti határainál a bizonytalan politikai helyzet emlékeztet arra, hogy addig nincs energiabiztonság a közösségben, amíg a tagállamok nem diverzifikálják energiaforrásaikat. Megemlítette, hogy Magyarország egyedül a Gazpromtól szerzi be energiafogyasztásának 80 százalékát biztosító földgázt.
Kelet-Közép-Európa még mindig kiszolgáltatott az energiabiztonság szempontjából, Magyarország is sebezhető - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, miután fogadta Maros Sefcovicot - tudósitott a portfolio.hu. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva közölte: nem lesz rezsidíjemelés Magyarországon amíg minket itt látnak ebben a pozícióban. Olyan megállapodás megkötésére törekszik a magyar kormány az Európai Unióval, amely nem növeli a rezsidíjakat.
A fosszilis energiahordozók és az atomenergia támogatásának megszüntetése, és tagállami szintű elköteleződés a klímaválság megoldása mellett – ezekre kell épüljön az EU energiapolitikája a Greenpeace szerint – reagált a környezetvédő szervezet az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maroš Šefčovič budapesti tárgyalásaira. Maroš Šefčovič tárgyalt az energiapolitikában érintett hazai szervezetek képviselőivel, a találkozóra a Greenpeace is meghívást kapott. A Greenpeace nagy lehetőséget lát az energiaunióban, de csak akkor, ha az garantálja a szennyező energiahordozók támogatásának megszüntetését. A Bizottság feladata számonkérhető módon biztosítani, hogy a tagállamok kötelező vállalásokat tegyenek a megújuló energiahordozók, az energiahatékonyság terjedése, és a CO2-kibocsátások csökkentése érdekében” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.
Felmondtak az MVM Simicska Lajoshoz köthető elnök-vezérigazgatójának - írta a HVG. A cikk szerint e-mailben kapta meg a felmondását a napokban Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A HVG értesülése szerint Csiba Péter váltja, aki korábban a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. általános vezérigazgatója volt. Baji menesztését már hónapok óta biztosra vették a piacon, és nem azért, mert az MVM az előző évi 32 milliárd forintos adózott eredmény után tavaly csaknem 8 milliárdos veszteséget hozott össze – nagyrészt a Dunamenti Erőmű kisebbségi pakettjére elkönyvelt értékcsökkenés és a meghiúsult Déli Áramlat miatt –, hanem mert egyike a Simicska Lajos főoligarchához közel állóként elkönyvelt állami cégvezetőknek. Az elnöki posztra piaci hírek szerint a kiszemelt Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, korábbi zuglói polgármester, egykori elszámoltatási kormánybiztos.
Vezető tisztségviselőkről minden esetben kizárólag az MVM közgyűlése dönt - reagált a cég szerdán a HVG értesülésére, miszerint felmondtak a napokban Baji Csaba elnök-vezérigazgatónak. Az MVM következő, június 29-i közgyűlésének két napirendi pontja közül az egyik a következőkről szól majd: "igazgatóság tagjainak/vezető állású munkavállaló(k) jogviszonyának megszüntetése, jogviszony létesítése, díjazás megállapítása, döntés személyi kérdésekben" - közölte az MVM.
Ezután pedig azt közölte az MVM, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba a mai napon kezdeményezte munkaviszonyának 2015. június 29-i hatállyal, közös megegyezéssel történő megszüntetését, és egyben lemond minden MVM Csoportban betöltött tisztségéről. Baji Csabát, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatóját 2010. július 31-én nevezték ki az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatójának, aki majd 5 évet töltött ebben a pozícióban, ezzel az MVM Csoport eddigi legtovább hivatalban lévő első számú vezetője. Baji Csaba szakmai irányítása alatt az MVM Csoport az energetikai szektor megkerülhetetlen szereplőjévé, Magyarország egyik legjelentősebb energetikai társaságcsoportjává vált.
Az E.On, a GDF Suez és a Magyar Telekom után a Tigáz is otthagyja a lakossági gázpiacot. A cég azt kérte az energiahivataltól, hogy vonja vissza az egyetemes gázszolgáltatói engedélyüket. Azt ígérik, hogy az átadás-átvétel időszaka alatt a szolgáltatás és az ügyfélkiszolgálás minősége is folyamatos és zavartalan lesz. A Tigáz ügyfeleinek egyelőre semmi teendőjük nincs, a szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkről, változásokról időben tájékoztatják majd őket. A Tigáz, Főgáz, GDF Suez és E.On lakossági gázszolgáltató cégei a rezsicsökkentett gázár mellett 2012-ben együttesen 32,49 milliárdos veszteséget hoztak össze, 2013-ban 26,95 milliárd forint volt a mínusz. 2014-ben egyedül a Tigáznak 13,4 milliárdos vesztesége volt a lakossági fogyasztókon.
A MEKH vizsgálja a Tigáz működési engedély visszavonása iránti kérelmét – közölte a hivatal. A MEKH az eljárása során a felhasználók folyamatos ellátását, az ellátásbiztonság garantálását tartja szem előtt.
Nem csak az állam kiüldözési harcával magyarázható, hogy minden magánkézben levő gázcég kivonul a lakossági szolgáltatásból. A veszteségek ide-oda tologatásával pár évig ki tudja húzni az Orbán-kormány anélkül, hogy emelni kelljen a gáz árát Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint. A volt energetikai szakállamtitkár úgy látja, a mostani "államosítási" hullám azért jön kapóra Orbánéknak, mert nem lesz majd, aki panaszkodhatna Brüsszelben, ha sérelem éri. A Felsmann Balázzsal készült hvg.hu interjú itt olvasható.
Nem módosítja a földgáz egyetemes szolgáltatói díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) földgáz rendszerhasználati díj rendeletének módosítása, így a lakossági fogyasztók továbbra is a rezsicsökkentéssel elért árszinten vásárolhatják a gázt – jelezte a privatbankar.hu. A MEKH rendeletének értelmében a szagosítás díja a szagosító anyag költségének csökkenése miatt kis mértékben, megközelítőleg 1,7 százalékkal csökkent. A határkeresztező vezetékek - román és szerb vezeték - esetében a földgáz rendszerhasználati díjak árszabályozásának kereteiről szóló rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően indexálás történt, amely kis mértékben módosította a díjak mértékét.
Mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön az európai energiaunió? Milyen hatása lesz a Déli Áramlat kiesésének? Hogyan alakítják át a megújuló források az energiakereskedelmi piacot? – többek közt ezekről a kérdésekről tanácskoztak az európai energiakereskedelem nagyágyúi Budapesten. Az MVM Csoport támogatásával megrendezett Energy Trading Conference – nevű rendezvényen többek közt arra keresték a választ, hogyan néz majd ki pontosan az európai energiaunió, hogyan hat az ellátásbiztonságra a Déli Áramlat gázvezeték-terv elvetése, illetve mi lesz Törökország szerepe az átalakuló energiapolitikai körülmények közt.
Az MVM Partner Zrt. Energia Akadémia elnevezéssel elindította a hazai vállalkozások döntéshozóinak és műszaki szakembereinek szóló ingyenes, edukációs rendezvénysorozatát. A havonta megrendezésre kerülő esemény az energiafelhasználás optimalizálásának és az energiaköltségek csökkentésének lehetséges területeit járja körbe, gyakorlati példákkal, esettanulmányokkal, az üzletmenetben szinte azonnal hasznosítható tanácsokkal szolgálva a résztvevőknek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal június 5-én kiadott határozatával jóváhagyta az MVM Partner Zrt. mint jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes által benyújtott, 2016. évre vonatkozó aukció szabályzatát - jelent meg a cég honlapján. Ennek megfelelően az MVM Partner július 8-án tartja következő áramárverését, melyen a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakra éves terméket hirdet meg. Az árverés lebonyolítása a POWERFORUM árverési felületén keresztül történik.
Hat villamosenergia-ipari elosztó és hat földgázipari elosztó társaságnál indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A MEKH szakemberei a lejárt hitelesítési idejű fogyasztásmérők alkalmazását vizsgálják a társaságoknál. Hazánkban mintegy 5,5 millió felhasználó rendelkezik villamos fogyasztásmérő berendezéssel, illetve közel 3,5 millió felhasználó gázmérővel. A hivatalhoz érkezett fogyasztói visszajelzések azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább megbíznak az energiafogyasztás mérésének hitelességében.
A HUPX Zrt. és a Deutsche Börse AG a napokban együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a HUPX a Deutsche Börse M7 kereskedési rendszerével valósítja meg a helyi napon belüli kereskedést. A Magyar Szervezett Villamosenergia-piac többek között másnapi aukciós piacot is üzemeltet (a cseh, szlovák és román piacokkal összekapcsolva), valamint folyamatos villamosenergia-kereskedést biztosít a hosszú távú fizikai szállítású termékek piacán. A kiválasztott „M7” kereskedési rendszer egy Európa szerte, széles körben alkalmazott IT megoldáson alapul, amely egy elektronikus felületen hozza össze a vevőket és eladókat.
Az MSZP a honlapján hozza nyilvánosságra a gázkereskedelemmel kapcsolatos információkat, jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján, miután megkapta a Magyar Villamos Művektől kiperelt dokumentumokat. Az index.hu szerint a politikus még márciusban nyert jogerősen pert abban a közérdekű adatigénylési ügyben, amelyben a bíróság arra kötelezte az MVM-et, hogy adja ki az utóbbi években kötött összes gázszerződését. Tóth Bertalan most elmondta: a jogerős ítéletet után számos dokumentumot kapott, de az iratok többszöri felszólítás ellenére sem teljeskörűek. Ezért ismételten felszólította az MVM-et, hogy adja ki a maradék szerződéseket. Ha ez nem történik meg, büntető feljelentést tesz közérdekű adattal való visszaélés miatt.
Az idei első negyedévben 96 százalékkal nőtt a sűrített földgáz (CNG) felhasználása Magyarországon az előző év azonos időszakához képest - tájékoztatott a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján – írta a vg.hu. A közlemény szerint az első negyedévi statisztika alapján februárban minden idők második legnagyobb felhasználása, márciusban pedig az eddig regisztrált legnagyobb fogyasztás volt a sűrítettgáz-töltőpontokon. Bár a CNG 1986 óta jelen van Magyarországon a nehézgépjárművek üzemanyagaként, 2010-re a '90-es évek közepétől nem látott alacsony szintre csökkent a fogyasztása - ismertették. Az egyesület 2011-es megalapítása óta azonban, 2014 végére több mint négyszeresére nőtt a hivatalos CNG-értékesítés, és 5,58-szorosára a fogyasztás a 2015-ös év első negyedévet a négy évvel korábbi adatokhoz hasonlítva.
A szervezett piacokon kötött ügyletekre és megbízásokra október 7-től visszamenőleges hatállyal lép életbe az év elejétől érvényes uniós adatközlési kötelezettség, amely előírja valamennyi nagykereskedelmi energiapiacon kötött ügylet jelentését az európai hatóságoknak; a kötelezettség 2016 áprilisától valamennyi ügyletre kiterjed. A KELER csoport az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában felidézi, hogy az elsősorban a tőkepiaci szereplők szabályozását célzó uniós rendelet mellett a kifejezetten az energiapiaci szereplők szabályozását szolgáló jogszabályt is elfogadta az uniós hatóság. Az idén januártól életbe lépett rendelkezés számos elvárást fogalmaz meg a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságának növelése érdekében.
Olcsóbb is, biztonságosabb is a Főtáv hulladékból nyert hőenergiája: befejezéséhez közeledik a Főtáv beruházása, amelynek során új távhővezeték kiépítésével kötötték össze Budapesten az újpesti és az újpalotai távhőkörzetet; az így kialakított észak-pesti távhőrendszerben fokozottan hasznosítható a fővárosi hulladékhasznosító műben elégetett kommunális hulladékból nyert olcsóbb hőenergia. A Főtáv Zrt. tájékoztatása szerint a beruházásnak köszönhetően csökken a társaság földgázfüggősége és nő az ellátás biztonsága. Újpalotán tisztább lesz a levegő, mivel a fejlesztés eredményeként évente csaknem 20 ezer tonnával csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. A Főtáv versenyképessége javításához és a szolgáltatás árának csökkentéséhez folyamatosan törekszik a hőbeszerzés költségeinek mérséklésére. Az FKF Nonprofit Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Művéből származó, kedvező költségű hőenergia átvételi mennyiségének növelése is ezt a célt szolgálja - közölték.
Több ezer méteres kút fúrásába kezdett a Mol a Szeged-medence Nyugat koncessziós területen – mondta Szakál Tamás, a társaság kutatás-termelés igazgatója. Algyőn pedig egy kutatás-fejlesztési projektbe kezdtek a termelés fokozása érdekében. A Mol Magyarország tavaly írt alá koncessziós szerződést a Szeged-medence Nyugat nevű koncessziós területen indítandó kutatásról és termelésről. A társaság a Szegedhez közeli szénhidrogén-lelőhely olajára alapozva szeretné lassítani magyarországi termelésének csökkentését. A terület olajkincsének pontos elhelyezkedését 3D-s szeizmikus mérésekkel már el is végezték, ezeknek a kiértékelése hosszadalmas folyamat, így részben még tart. Ezzel párhuzamosan körülbelül két hete már elkezdték az első fúrás lemélyítését.
Megjelent a magyar piacon az elektromos autókat gyártó Tesla, elsőként felsőkategóriás modelljét vezette be, amelyet flottaautóként, tartós bérleti konstrukcióban kínál. A Business Lease mobilitási szolgáltató a Tesla Europe vállalattal együttműködésben Kelet-Közép-Európában elsőként Magyarországon kínálja a cégvezetői autók szegmensébe illeszkedő modellt, az év végéig azonban Szlovákiában és Csehországban is ezzel a flottakonstrukcióval jelenik meg. A Tesla autói normál kereskedelmi forgalomban nem kaphatók jelenleg ezeken a piacokon. Az S modellt a flottapiac felső szegmense számára szánják, így a Business Lease csak teljes szolgáltatáscsomaggal kínálja. Ez magába foglalja az autót, egy intelligens töltőberendezést és ennek üzembe helyezését, továbbá a különféle költségeket. A Tesla S egy feltöltéssel 400-500 kilométert képes megtenni.
A sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház 124,85 millió forint uniós támogatást nyert a Fotovoltaikus rendszerek kialakítására az Új Széchenyi Terv keretében. A 124,85 millió forintos összköltségvetést elérő beruházásból az Erzsébet Kórház, és Gönci Telephelye villamos energia igénye kerül biztosításra, megújuló energiaforrás hasznosításával. A beruházás keretében a két helyszínen összesen 170 kW (Sátoraljaújhely 120 kW, Gönc 50 kW), csatlakozási teljesítményű napelem-park kerül beüzemelésre.
Magyarországon egyedülálló mértékűre emelkedett Jászágón az egy lakosra jutó, megújuló energia beépítettség, de egész Európában sem sok, hasonló mértékű, káros anyag kibocsátás nélkül kinyert energia koncentráció létezik, mint a kis jászsági faluban. Az országban először épült olyan naperőmű, amelynek létrehozásához nem használtak fel Európai Uniós forrásokat. A helyi önkormányzat és a Newergies Kft. együttműködésének eredményeként megépült a településen, 12,5 ezer négyzetméter területen egy olyan erőmű, amelynek napelem kapacitása 500 kW, amely egy év alatt várhatóan 550 ezer kWh villamos energia termelésére lesz képes. A szakhatóságok által most véleményezett beruházás immár a második erőművi fejlesztés Jászágón.
Napelemes mini erőművet telepítenek a gyöngyösi strandra, ami a jövőben az energiaszükséglet harmadát biztosítja. A napelemek üzembe állítása csaknem hétmillió forint megtakarítást hoz majd évente - állítja a strand üzemeltetője. A rendszer júliustól már működik - számolt be a Gyöngyösi TV. Az 55 kilowattos erőmű megépítésére 31 millió forint pályázati támogatást nyert a Sportfólió Kft., így a beruházás "csupán minimális önerőt" igényelt a társaságtól.
Az Európai Bizottság közzétette a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2020-as célkitűzésekhez kapcsolódó eredményjelentését, amely alapján az EU jó úton halad afelé, hogy teljesítse a 20%-os megújulóenergia-célt. 2014-ben a megújuló energiaforrások becsült részesedése a bruttó végső energiafogyasztásban 15,3% volt, ami azt jelenti, hogy az EU és a tagállamok nagy többsége jó ütemben halad céljai felé: az előzetes adatok szerint 25 tagállam teljesítette a 2013–2014-re vonatkozó nemzeti célokat. Az Európai Bizottság 2015. évi eredményjelentése arról ad áttekintést, hogy hol tart az EU a 20%-os megújulóenergia-részesedést, a közlekedésben a megújuló energiaforrások 10%-os arányát, illetve kötelező nemzeti célokat előirányzó, jogilag kötelező érvényű 2020-as célkitűzések teljesítésében. A jelentés újból megerősíti, hogy Európa jól teljesít a megújuló energiaforrások használata terén, és a megújuló energiaforrások is jól teljesítenek Európában.
A szélenergia, a napenergia és egyéb megújuló energiaforrások 15 éven belül átvehetik a vezető helyet a széntől a globális áramtermelésben, ha az országok tartják magukat tervezett vállalásaikhoz az éghajlatváltozás lassítása érdekében - írja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss tanulmányára hivatkozva a Financial Times. A tanulmány szerint 2030-ra a globális áramtermelés mintegy harmada származhat a megújuló energiaforrásokból a jelenlegi valamivel több, mint 20 százalék helyett. Ezzel a megújuló energiaforrások válhatnak a legfontosabb forrássá a világ áramtermelésében, megelőzve a jelenleg első helyen álló szénerőműveket, atomerőműveket és gáztüzelésű erőműveket. Ha igazak az ügynökség feltételezései, akkor az energiatermeléssel foglalkozó cégek végzetes hibát követnek el akkor, amikor arra számítanak, hogy a klímaváltozás elleni harc nem érinti majd üzleti tevékenységüket - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza a lapnak.
A spanyolok tényleg megadóztatnák a napsütést. A kormány azokkal a háztartásokkal fizettetne, amelyek saját napelemeikkel fedezik energiaszükségleteiket, a felesleget pedig akkumulátorokban tárolják. Emelett nem jár a jövőben pénz azoknak, akik energiafeleslegüket a hálózatba táplálják – írja a Euro Weekly News. A lap az El País-ra hivatkozva azt írja, hogy az Ipari Energiaügyi és Turisztikai Minisztérium már elkészítette rendelettervezetét, melynek célja, hogy eltántorítsa az embereket a napenergia használatától. Ha életbe lép, a rendelet a fotovoltaikus rendszerek felhasználóit érinti majd leginkább. Az önellátó fogyasztók nem használhatják majd például az olyan energiarendszereket, mint a nemrégiben a Tesla által piacra dobott Powerwall (Energiafal). Bár a legmodernebb napelemekkel működő, energia tárolására is alkalmas rendszerek használatát gyakorlatilag büntetné a spanyol állam, a közvetlen napenergia-felhasználást nem.
Bemutatkozott az Amerikai Szélenergia Szövetség (AWEA) Orlandóban, Floridában megrendezett Szélenergia 2015 (Windpower 2015) elnevezésű szakmai bemutatóján a Siemens SWT-2.3-120, az első olyan, a cég által tervezett szélturbina, amely kifejezetten az észak- és dél-amerikai ügyfelek igényeit hivatott kielégíteni. A hatalmas új turbina 120 méteres forgólapáttal rendelkezik, ami lehetővé teszi az iparág élenjáró kihasználási tényezőjének elérését. Ez jelenti a következő lépést a Siemens bevált G2 termék platformjának fejlődése során, ami a szélturbinák történetének egyik legsikeresebben értékesített termékcsoportja. Az SWT-2.3-120 sorozatgyártása az USA-ban 2017 során fog elkezdődni. A terméket annak figyelembe vételével fejlesztették ki, hogy növelje az energiatermelést a közepes vagy alacsony szélsebesség viszonyokkal jellemezhető telephelyeken, amelyek túlsúlyban vannak az amerikai régión belüli piacokon.
2014-ben az áramtermelés 43%-a a szélerőművektől érkezett Dániában. Már az előző évben is magas volt az arány (34%), ezt növelte még tovább, hogy tavaly már egész évben üzemelt a Svédország és Dánia közötti tengerszakaszon (Kattegat) felállított nagy szélpark. Az idén januárban az áramszükséglet 62%-át már a szélerőművekből érkező energia szolgáltatta. A kormányzati jelentés szerint jövőre már a szélenergia lesz a legolcsóbb Dániában, megveri a fosszilis energiahordozókat is. Dánia közismerten szélenergia-nagyhatalom, de az talán kevésbé ismert, hogy Európában van még három ország, ahol a villamosenergia-szükséglet negyede-ötöde szintén a szélerőművekből származik. A régióból pedig Románia az éllovas, felfér az európai lista hetedik helyére.
Öt év alatt százmilliárd eurót esett Európa öt legnagyobb energiaszolgáltatójának értéke, mivel a szénalapú energiát preferálták a megújuló energiaforrások helyett – állítja a The Guardian a Carbon Tracker Initiative tanulmányára hivatkozva – melyet az mno.hu idézett. A világgazdasági válság és az új, zöldenergiáról szóló európai szabályozások következtében a szénből nyert energia felhasználása 5 százalékkal esett, miközben a kontinens legnagyobb energiavállalatai 9 százalékkal növelték a fosszilis energiától való függésüket. A legnagyobbat bukó cégek között megtalálható az E.On, az RWE, a GDF Suez, az EDF és az Enel, melyek az uniós energiatermelés hatvan százalékát adják. A jelentés számvetése szerint több mint száz új szénerőmű építését jelentették be, melyek azonban – tizenkilenc kivételével – soha nem épültek meg, többet viszont bezártak, így szénenergiából mára 19 gigawattal kevesebbet termelünk Európában. Mindeközben 203 gigawatt új kapacitás jött létre a megújulóenergia-előállítással kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhetően.
A bolgár villamoshálózatot üzemeltető állami cég 60 százalékos termeléscsökkentésre kötelezte a megújuló energiatermelőket, hogy egyensúlyba hozza a balkáni országban a termelést és a fogyasztást. A hálózatüzemeltető előzőleg a szénerőművekben, valamint az ország nukleáris erőművében fogta vissza az áramtermelést az alacsony hazai fogyasztás, valamint a bolgár áramexport iránti kereslet csökkenése miatt. Bulgária a szomszédos balkáni országokba, Görögországba, Macedóniába, Romániába, Szerbiába és Törökországba ad el áramot.
Visszaesett az azeri olaj- és gáztermelés az első öt hónapban éves szinten. Azerbajdzsánban az olaj- és gázágazat adja a költségvetés bevételeinek mintegy 70 százalékát. Az azeri statisztikai hivatal egyik illetékese azt mondta, hogy az ország olajtermelése 17,6 millió tonna volt a május végén záródott első öt hónapban, ami elmarad az egy évvel korábbi 17,7 millió tonnától. Az olajtermelés azért esett vissza, mert csökkent a termelés azon a két hatalmas olajmezőn, amelyet a BP működtet. A Reuters által idézett forrás arról is beszámolt, hogy az azeri gáztermelés 12,2 milliárd köbméterre mérséklődött az első öt hónapban az egy évvel korábbi 12,8 milliárd köbméterről.
A Siemens nagyfeszültségű, egyenáramú (HVDC) átviteli rendszerre kapott megrendelést, amely a brit és belga országos energia hálózatot tenger alatti kábelen keresztül köti össze. A cég lesz a felelős mindkét áramátalakító (konverter) állomás kulcsrakész telepítéséért HVDC Plusz technológiát használva, ahol a távvezeték (átviteli) feszültség ± 400 kilovolt (kV) DC (egyenáram). Az ügyfél a Nemo Link elnevezésű közös vállalkozás, amelynek keretén belül a National Grid (Nemzeti Energiahálózat) brit hálózat üzemeltető és az Elia Group, a belga átviteli rendszer üzemeltetője közösen hozta létre ezt a projektet. A projekt befejeztével a Nemo Link 1.000 megawatt (MW) teljesítményt fog szolgáltatni, ami 500.000 háztartás energiaellátására elegendő. A 140 kilométer hosszú összekötő szakaszon, ami a kenti partvidéken található Richborough-t köti össze a Brugge városához közeli Zeebrugge-vel, vegyesen alkalmaznak majd tenger alatti és földalatti kábeleket. Az ütemterv szerint az összekötő szakasz kereskedelmi üzeme 2019-ben fog elkezdődni.
Ugyancsak a Siemens közölte, hogy felsővezeték-rendszert fognak üzembe helyezni Svédországban a hibrid meghajtású teherjárművek számára. A felsővezeték-rendszer az E16 autópálya két kilométeres szakaszát fogja villamosítani Stockholmtól északra egy demonstrációs projekt keretében. A teszteredmények a bemutató fázis kezdetétől számított két év múlva állnak majd rendelkezésre és azt hivatottak bizonyítani, hogy a rendszer alkalmas a jövőbeni kereskedelmi felhasználásra.
Most mindenki irigyelheti egy kicsit Mexikót, ugyanis a nemzeti olajvállalatuk, a Pemex, nagyon komoly lelőhelyeket talált, elérhető helyen - idéezi a privatbankar.hu. Az elmúlt öt évben nem volt ekkora olajtalálat, mint most a Mexikói-öböl sekély vizeiben, ráadásul a felmérések alapján kifejezetten jól bányászható készletről van szó. A Campeche és Tabasco államok mellett elhelyezkedő területről a Pemex becslése szerint összesen 350 millió hordónyi nyersolajat lehet fejteni, mintegy napi 200 000 hordós termeléssel. Az állami olajcég úgy számol, hogy az öt mezőből 2-3 éven belül meg lehet kezdeni a kitermelést. A Business Insider szerint a Pemex egyébként nagyon célzottan keresi az új mezőket, rengeteg pénzt ölnek a profi kutatótechnikába, többek közt szonáros eszközökkel is figyelik a földet és a vizet.
Európában két újonnan épült, hulladékból energiát előállító üzem alkalmazza az ABB technológiáját a hulladék hatékony kezelésére és energia előállítására. Az automatizálási és energetikai termékeket szállító ABB csoport megbízást kapott a svájci központú Hitachi Zosen Inovától, a hulladékból energiát termelő üzemek tervezésére, beszerzésére és építésére szakosodott cégtől. A megbízás alapján komplett villamos és vezérlési megoldást szállítanak az Angliában létesülő Severnside Energy Recovery Centre-hez és a lengyelországi Poznanban épülő, hulladékból energiát előállító üzemhez. A hulladék energetikai hasznosítására épülő iparág növekvő piac, melynek célja, hogy a háztartási és a kereskedelmi hulladékból áramot és hőt nyerjen ki. A növekvő számú népesség és gyorsuló városiasodás nyomán a termelődő hulladék mennyisége nő, és ezzel párhuzamosan egyre szűkül a hulladék elhelyezés lehetősége. Az 1990 és 2010 közötti időszakban bolygónkon a kommunális szilárd hulladék mennyisége 700 millióról 1,3 milliárd tonnára nőtt, és előreláthatólag 2025-re eléri a 2,2 milliárd tonnát. A hulladékalapú energia-előállítási folyamat segítségével 1 tonna kommunális szilárd hulladékból akár 800 kilowattóra villamos energia is előállítható.
A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult ma az Európai Bizottság amiatt, hogy Románia továbbra sem fogadta el azt a sürgősségi gázellátás biztonsági tervet, amelynek egy esetleges gázválság idején alkalmazandó szabályozásokat és intézkedéseket kell tartalmaznia – jelezte a vg.hu. Az uniós végrehajtó szerv honlapján közzétett közlemény szerint a terv hiányában Románia nem tudna helytállni egy krízishelyzetben. A 2010-ben elfogadott szabálynak Bukarestnek már 2012 decemberében eleget kellett volna tennie, ezért korábban kötelezettségszegési eljárás indult ellene, amely most újabb szakaszba lépett.
Dél-Afrika sokáig egyike volt azon kevés országnak az afrikai kontinensen, ahol a legtöbb embernek megbízható és folyamatos hozzáférése volt az elektromos áramhoz. Ennek azonban úgy tűnik, most vége - irta a kitekinto.hu. A dél-afrikai lakosság kezdi megtanulni, hogyan kell folyamatos áramellátás nélkül élni. Az ország elektromos energiával való ellátásáért felelős vállalat, az Eskom nem képes a kereslet kielégítésére és 2014 novemberében menetrendszerű áramkimaradási órarendet vezetett be: ez azt jelenti, hogy előre bejelentett időpontokban bizonyos ország- vagy városrészek (rolling blackout) áramellátását lekapcsoljak annak érdekében, hogy a teljes elektromos hálózatot tehermentesítsék (load shedding).
(Az összeállítást készítette: Mayer György)