Heti hírvilág (2015. június 8 – 14.)
Befejeződött az 1-es blokk nagykarbantartása: a blokk április 4-én kezdődött nagykarbantartását, főjavítását és indítását az OAH helyszíni, valamint on-line ellenőrzéssel folyamatosan felügyelte. A paksi atomerőműben a héten befejezték az 1. blokk négyévente esedékes nagykarbantartását és éves főjavítását. A szakemberek az újraindítást követően, újból névleges teljesítményre hozzák a blokkot. A biztonság szempontjából az egyik legfontosabb esemény a nagykarbantartás amely a teljes zóna kirakásával járó vizsgálatokat és a tervek szerinti műszaki-biztonságtechnikai ellenőrzéseket tartalmazza. A karbantartás során eltávolították az egyik gőzfejlesztőben korábban bennmaradt, az üzemeltetést nem akadályozó és az eddig elvégzett elemzések szerint a nukleáris biztonságra kihatással nem járó, sugárvédelmi célokat szolgáló árnyékoló anyagot és az egyéb szennyeződéseket.
Az új paksi blokkoknál most született műszaki döntés szerint a frissvíz–hűtést alkalmazzák, ehhez rendkívül szigorú tervezési követelményeket határoztak meg – ezt Aszódi Attila paksi kapacitás-fenntartási biztos jelentette be egy energetikai konferencián, Budapesten – írta a Paks-Press. Tavaly az összes villamosenergia-felhasználásunk 42,6 TWh volt, hazai termelés 3,7 százalékkal csökkent, miközben az import 12,7 százalékkal növekedett 2013-hoz képest – közölte Stróbl Alajos, a Pöyry-Erőterv főmérnöke, IIR Magyarország konferencián. Mint az előadáson elhangzott, a teljes hazai fogyasztás 36,3 százalékát tette ki az atomenergiával termelt áram. Eközben a hazai termelés 29,2 TWh-t tett ki, ennek 53,6 százalékát a Paksi atomerőmű és 21 százalékát a Mátrai erőmű adta. Az OECD energia ügynökségének felmérése szerint az atomenergia használata javítja az ellátás biztonságát, jelentősen hozzájárul a klímavédelmi elképzelések megvalósításához – mondta előadásában Aszódi Attila paksi kapacitás-fenntartási kormánybiztos. Szavai szerint e felmérés azt mutatja, hogy az atomenergia részaránya a világ energiatermelésében 11 százalékos és nagyjából ezen a szinten stabilizálódik a jövőben is, további növekedés Kínában és Indiában várható. Az atomenergia alkalmazása a versenyképesség szempontjából is kedvező.
Elégedetten nyilatkozott a múlt heti moszkvai Atomexpo kiállításon a Paks II. beruházás pályázat nélküli győztese, a Roszatom vezetője a projekt tervezéséről, előkészítéséről. Szintén derűlátó volt a jövőt illetően a magyar kormánybiztos is. Ennek ellenére a civilek és az erőművi szakértők biztosak abban, hogy erre a megaberuházásra így nincs szükség – jelezte a Népszava. Egy év múlva készen lesznek a Paks II beruházás típusengedélyi tervei, amelyet a Paks II társaságnak kell majd benyújtania az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra - nyilatkozta Alekszander Kazarin, az Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese, a nyomottvizes reaktor osztályvezetője magyar újságíróknak a moszkvai Atomexpon. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) a szentpétervári Atomprojekt tervező vállalatot bízta meg a Paks II beruházás tervdokumentációjának kidolgozásával. Kazarin a magyar féltől kapott 12 ezer pontosításáról is beszélt. A vezérigazgató-helyettes közölte, ők tervezték azokat a VVER 1200-as típusú atomerőmű blokkokat, amelyeket az orosz Leningrád II-es és a fehéroroszországi atomerőművekbe építenek be, és ilyent szánnak Paksra is. Ez a berendezés Oroszországban már megkapta a típusengedélyt.
Korántsem dőlt még el, hol épül meg az új blokkokból kikerülő radioaktív hulladékok tárolója – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű fejlesztésének kormánybiztosa, aki a napokban Fehérváron járva adott interjút a feol.hu-nak. 2032 és 2037 között több ütemben kell majd leállítani a paksi atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjait. Messze még ez az idő, hirtelen miért lett most olyan fontos az újabb blokk megépítése? – több más mellett ezt is megkérdezték a kormánybiztostól, amikor a székesfehérvári polgármesteri hivatalban járt. Mint mondta, szó nincs hirtelen megoldásról, hiszen már 2008-2009-ben, illetve 2011-ben, amikor az országgyűlés foglalkozott ezzel a kérdéssel, minden esetben az új blokkok megépítését támogatta. Az atomerőmű építésének előkészítése tehát már akkor megkezdődött és most jutottunk abba a fázisba, hogy a finanszírozás és minden egyéb feltétel is rendelkezésre áll. A tervezés és az engedélyezés körülbelül négy évet vesz igénybe, ezt követi egy nagyjából hat éven át tartó építkezés. Ez tehát egy tíz éves folyamat lesz, 2025-2026 körül készülnek el az új atomerőművi blokkok. Az átfedési időszak, amikor még a régi, de már az új blokkok is áramot termelnek, összesen hat év, ám ebben az időszakban sem tudunk annyi villamos energiát termelni, amivel ne tudnánk mit kezdeni. Ez egy olyan biztonsági tartalék lesz az ország számára, amivel majd jól kell tudni gazdálkodni.
Hosszú távon akár amerikai üzemanyaggal is működhet a Pakson épülő új atomerőmű. Ukrajnában legalábbis a közelmúltban tengeren túlira cserélték az addigi orosz beszállítót. Erről az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója beszélt Magyarország élőben című műsorban. Fichtinger Gyula hozzátette, ahhoz hogy Paks II. működőképes legyen, megfelelően képzett szakembergárdáról kell gondoskodni. A szakemberek egy része Oroszországban fog tanulni, speciális képzésen esnek át, és majd ők fogják az itthoni szakembereket továbbképezni. Illetve folynak egyeztetések arról, hogy oroszországi egyetemeken, főiskolákon milyen képzéseket tudnak magyar fiatalok elérni – közölte az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
Tíz évre titkosította a kormány, hogy mennyibe fog kerülni a tervezett új paksi blokkok hulladékainak kezelése. Az LMP szerint egy ezermilliárdos számlát, amelyet az adófizetőknek kell kiegyenlíteniük, nem lehet titkosítani – a zöldpárt adatigénylési pert indít az atomtemető árának megismeréséért. Mint jelezték, az LMP a közelmúltban közérdekű adatigényléssel fordult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Kft. (RHK) vezetéséhez az atomhulladék tárolási költségeinek megismerése érdekében. Két kérdést tettek fel az RHK-nak: mennyibe fog kerülni a meglévő négy paksi blokk nagy aktivitású hulladékainak kezelése, és mekkora lesz a számla a tervezett két új blokk esetében. Érdemi választ csak az első kérdésre kaptak: a meglévő reaktorok hulladékait 900 milliárd forintért tervezik majd eltakarítani. Hogy a két új blokk hulladékkezelésére mennyit kell költeni, az a Kft. szerint döntést megalapozó anyag, és tíz évre titkosítva van.
Nem a Fidesz jogi bravúrja tette rejtetté a paksi beruházás egyes elemeit, közérdekű adatok korábban is titkosíthatók voltak, derült ki a Paks-vita negyedik fordulójában. Szánthó Miklós (Alapjogokért Központ) és Kiss Csaba (Környezeti Management és Jog Egyesület, EMLA) véleménye csapott össze az Egyetemi Diákbizottság „Paksról mindenkinek” konferenciasorozat plénuma előtt. A leendő (vagy már zajló?) paksi atomerőművi beruházásról igen kevés a konkrét, lényegi információ, a politikusok hangulatkeltő megnyilatkozásai mellett pedig igen halkak a szakmai érvek. Ez indokolta a nemrégiben megalakult Egyetemközi Diákbizottság kezdeményezését, hogy egy négyrészes vitát tartson Paks-ügyben. Az MNO cikksorozatban számol be arról, mire jutottak a vitasorozat résztvevői. A szakértők kifejezetten szakmai szempontból értékelik Magyarország történetének eddigi legköltségesebb vállalkozását. Negyedik témjuk: „Jogos vs. jogsértő?” volt.
Csak jövőre mintegy 90 milliárd forintba kerül az adófizetőknek a paksi bővítés – az oroszok által nyújtott hitel mellé fizetendő magyar önrészen felül. Így viszont a VS.hu által megkérdezett szakértők szerint nehezen lesz tartható az a költségszint, amivel a kormány számol, és túl drágán termel majd energiát a létesítmény. „Közérdekű adatként nem ismerhető meg”, hogy pontosan mire is költik jövőre azt a 113 milliárd forintot, amit a kormány a paksi bővítés költségeire szán a 2016-os költségvetési tervezetben – ezt válaszolta a Miniszterelnökség az Energiaklub megkeresésére. A VS.hu szintén több kérdést tett fel az összeg felhasználásáról még május 20-án a kormányszóvivői irodához, de egyelőre egyikre sem kapott választ – legutóbb azt ígérték, a hét közepén válaszolnak. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ebből a pénzből jövőre mennyi megy a kormány szerint összesen 12,5 milliárd euróba (mintegy 3750 milliárd forintba) kerülő atomerőmű-építés önrészére. Az Oroszországgal kötött megállapodás alapján ugyanis a költségek 80 százalékát az orosz hitelből fedezik, 20 százalékot a magyar félnek kell hozzátenni, mindig az aktuális ütemezés szerint. Információk szerint jövőre a 113 milliárd forintnak csak a 20 százaléka lesz a magyar önrész, vagyis mintegy 23 milliárd forint.
Támadják a környezetvédők a Paks 2 projektet és remélik, az Európai Bizottság el fogja kaszálni azt - írja a BBC a projektről megjelent cikkére hivatkozva az fn.hir24.hu. A lap szerint a fő érvek az erőműbővítés ellen, hogy aránytalanul drága energiát fog szolgáltatni, Magyarországot adósságba taszítja és függővé teszi Oroszországtól. Eközben az Orbán azzal érvel, hogy az új blokkok energiafüggetlenséget teremtenek az országba és mivel egyre nagyobb az energiaigény, azt ki kell valahogy szolgálni. Azt is védik, hogy a részleteket 30 évre titkosították. A cikk szerint a jelenlegi négy reaktorblokk 1900 megawatt áramot termel és az ország energiaigényénak 40 százalékát fedezi. Hozzáteszik, Orbán 2014-es megválasztásakor azt ígérte, alacsonyan tartja a közműdíjakat (a BBC nem vállalkozott a rezsicsökkentés angolra fordítására). Ráadásul hónapokkal korábban megállapodást írt alá a Budapestre látogató Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Oroszország az új blokkok építési költségeinek 80 százalékát meghitelezi. Magyarország a termelt árammal fizeti majd vissza ezt.
Atomtitkok kerültek illetéktelen kezekbe néhány héttel ezelőtt, amikor feltörték a Paksi Atomerőmű egyik vezetőjének kocsiját – tudta meg a Blikk kormányközeli forrásból. Az igazgató az autóban hagyta a laptopot és néhány adathordozót, majd találkozóra ment a Belgrád rakparton. Pár perc elég volt ahhoz, hogy valaki – akinek vélhetően fogalma sem volt, mit tárolnak a számítógépen – feltörte a kocsit, elemelte a notebookot és az egyéb adathordozókat, majd lelépett a zsákmánnyal. Mire a vezető visszaért a kocsijához, már se híre, se hamva nem volt a számítógépnek és a titkos dokumentációknak: a kormányközeli forrás szerint a készülő erőművel, Paks II.-vel kapcsolatos tervek szerepeltek a laptopon. Bár a tulajdonos azonnal feljelentést tett a rendőrségen, a számítógép és az elkövető azóta sem került elő.
Nincs szükség Oroszországban az épülőfélben lévő új atomerőművekre, ezért elhalasztják a befejezésüket – ez a hivatalos magyarázat arra, miért tolják ki jelentősen az eleve sokéves késésben lévő nukleáris projektek befejezési határidejét. Független források szerint viszont a csúszás fő oka, hogy a paksi bővítésben is érdekelt Roszatomnak finanszírozási nehézségei vannak – jelezte a nol.hu. Az atomellenességgel aligha vádolható World Nuclear News beszámolója szerint az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium jóváhagyta az országban épülő új erőművek befejezésének elhalasztását. A tárca értékelése szerint komoly késésben lévő projektekről van szó, a prolongálásról pedig a Roszatom döntött, az Oroszországban is tapasztalható energiatöbblettel – vagyis végső soron az új erőművek fölöslegességével – indokolva a lépést. A halasztás a Leningrádi Atomerőmű bővítését, illetve a novovoronyezsi és a szmolenszki beruházást érinti.
A Roszatom sajtószolgálatának közleménye szerint az oroszországi új atomerőművek építése szorosan a meghatározott menetrend szerint zajlik, amely folyamatosan figyelembe veszi az elektromosenergia-igények változását az egyes oroszországi régiókban. A jelenleg zajló oroszországi atomerőmű-építési projektek ezen terv szerint zajlanak és az új orosz atomerőművek építésének költségeit teljes egészében fedezi az orosz állami költségvetés. A Paks II. atomerőműhöz hasonló blokkokat az alábbi terv szerint adják át. Az Orosz állami atomenergetikai konszern megrendelésállománya jelenleg 101,3 milliárd dollár.
Az orosz atomenergiai társaság, a Rosatom 2011-ben írt alá egy megállapodást a török Energetikai Minisztériummal egy atomerőmű felépítéséről és üzemeltetéséről. Taner Yildiz török miniszter kijelentette, hogy Törökország nem adhatja fel az Akkuyu atomerőmű megépítésének tervét, mivel a projektről, szemben azzal, amit az ellenzéki pártok állítanak, már aláírták a kormányközi egyezményt Törökország és Oroszország között. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársági Néppárt (CHP) a közelmúltban megígérte, hogy környezetvédelmi okokból törli az Akkuyu Atomerőmű megépítésének projektjét, ha megnyeri a közelgő választásokat. Az Akkuyu lenne az ország első atomerőműve.
Nem kíván tőkével beszállni a Westinghouse az egyetlen működő bulgáriai atomerőmű, a kozloduji újabb blokkjának megépítésébe – számolt be az AtomenergiaInfo. Ezt a japán-amerikai atomenergetikai vállalat európai, közel-keleti és afrikai piacokért felelős igazgatója, Yves Brachet erősítette meg egy bulgáriai nukleáris energetikai fórumon. A befektetés nem gyakorlat a Westinghouse-nál – idézte szavait a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Az eredeti tervek szerint a kozloduji 7. számú blokkban a Westinghouse AP-1000 típusú reaktora üzemelne. Tavaly nyáron a cég a kozloduji erőműtársasággal közös vállalatot alapított az építésre, ám idén márciusban bejelentette, hogy a létesítmény alapára 7,7 milliárd dollár. A bolgár kormány viszont jelezte, hogy ekkora kiadást nem tud vállalni, így javasolta: 49 százalék erejéig szálljon be befektetőként a beruházásba a Westinghouse. Erre az ajánlatra érkezett az elutasító válasz.
Az orosz OMZ csoport Izsorai üzemek elnevezésű gyáregységében az ütemezésnek megfelelően elkészült és útjára is indult a rosztovi négyes blokk számára gyártott reaktor, amely várhatóan június 20-án fog megérkezni a telephelyre – közölte az AtomenergiaInfo. A rosztovi telephelyen jelenleg három reaktor üzemel. A Rosztov-3 nukleáris blokk 2014. december 27-én csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, a Rosztov-4 építése pedig folyamatban van. Ez várhatóan 2017-ben kezdheti meg kereskedelmi üzemét. A Rosztov-3 nyomottvizes, 1000 MW teljesítményű reaktort 2009-ben kezdték el építeni, és a terveknek megfelelően két hónappal az építési határidő lejárta előtt sikerült átadni. A blokk várhatóan 2015 júliusában érheti el a 100 százalékos teljesítményszintet.
2020-ra 150 milliárd dollárra tervezi növelni tíz éven belüli külföldi megrendeléseinek összértékét a Roszatom. Az orosz állami atomenergetikai konszern pénzügyi főigazgatója, Nyikolaj Szolomon az Atomexpo moszkvai nukleáris energetikai fórumon elmondta: a cégcsoportot nem érintik az ukrán válság miatt Oroszország ellen elrendelt nyugati szankciók, így minden szerződést be tudnak tartani, még az Ukrajnával kötötteket is – irta szintén az Atomenergiainfo. A beruházások pénzügyi hátterének biztosításában pedig kínai bankok és energetikai vállalatok is készek részt venni – tette hozzá. Beszámolója szerint az orosz atomóriás a 2013-as 529 milliárd után tavaly 618 milliárd rubeles konszolidált bevételt ért el, az EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti) eredménye pedig 211 milliárd rubelre, azaz több mint ezermilliárd forintra nőtt.
A Roszatom továbbra is érdeklődik a brit atomprogram iránt, engedélyeztetné technológiáját és hajlandó lenne pénzt befektetni a szigetországban – jelentette ki az orosz állami atomenergetikai konszern első vezérigazgató-helyettese. Kirill Komarov szavai szerint fontos, hogy London igyekszik kedvező feltételeket teremteni a külföldi atomenergetikai befektetőknek, és ha az orosz társaságra is érvényesek lesznek ezek a szabályok, akkor „mi készen állunk”. A Roszatom vezérigazgatója, Szergej Kirijenko a tavalyi év elején jelentette be, hogy Nagy-Britannia felajánlotta az orosz cégcsoportnak, vegyen részt az ottani reaktorépítésekben. Előzőleg, 2013-ban a Roszatom a Rolls-Royce brit gépipari társasággal és a Fortum finn energetikai céggel írt alá háromoldalú együttműködési megállapodást éppen a brit piac, a brit atomerőművek által kínált lehetőségek kiaknázására.
Az AtomenergiaInfo szerint Bolívia is orosz segítséggel készül megteremteni saját atomiparát. Legalábbis erre utal az, hogy a latin-amerikai ország energetikai minisztere, Louis Alberto Sanchez bejelentette: a június közepén esedékes szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon memorandumot írnak alá a Roszatommal. A dokumentum értelmében az orosz állami atomkonszern segíti a nukleáris energetika kiépítését Bolíviában. A tervek arról szólnak, hogy a gyógyászat és az ipar szolgálatába állítják az atomtechnológiát, és 2020-ra megépítik az ország első kísérleti reaktorát is.
Tavaly 1,8 százalékkal nőtt a világon az atomerőművekben előállított energia mennyisége, ami jelentős gyorsulást jelent az előző tíz esztendő 0,8 százalékos átlagához képest - idézi az AtomenergiaInfo. A BP brit energetikai társaság Statistical Review of World Energy című, évente megjelentetett ágazati piaci összefoglalójából kiderül, hogy a feltörekvő gazdaságokban volt a legjelentősebb a nukleáris energia térnyerése. Európában és Eurázsiában 1,2 százalékos, Észak- és Latin-Amerikában 1,1 százalékos volt a bővülés, ugyanakkor az Európai Unió országaiban minimális, 0,1 százalékos visszaesést regisztráltak. A Közel-Keleten 6,3, míg Afrikában 8,2 százalékos volt a növekedés – egyelőre mindkét régióban csak egy-egy ilyen létesítmény üzemel: Iránban a busheri, illetve a Dél-Afrikában a Koeberg atomerőmű. A BP kimutatása szerint az ázsiai-csendes-óceáni térségben 5,7 százalékkal nőtt a nukleáris energetika teljesítménye.
Mindössze 0,9 százalékkal nőtt tavaly a világ primer energiafogyasztása, ami a legalacsonyabb érték a világgazdasági válság miatti 2009-es bezuhanás óta, derül ki a BP olajcég éves Statistical Review of World Energy legfrissebb kiadványából – hivta fel a figyelmet az azaramara.blog.hu. A dolog azért is érdekes, mert a 0,9 százalék jócskán elmarad a a 2013-as 2 százalékos, illetve 10 éves átlagnak számító 2,1 százalékos bővüléshez képest is. A fogyasztás növekedésének lassulása az atomenergián kívül minden más energiahordozót érintett, ami iránt viszont átlag feletti volt a kereslet. Ahogy azt megszokhattuk, a növekedés motorjai tavaly is a feltörekvő országok voltak, ám a fogyasztás 2,4 százalékos növekedése itt is elmarad a 10 éves átlagnak számító 4,2 százaléktól.A két nagy feltörekvő gazdaság energiafogyasztás szempontjából nagyon különböző trendet mutat, hiszen míg Kína fogyasztása mindössze 2,6 százalékkal nőtt, addig India energiaszükséglete 7,1 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Több mint 52 évre elegendő a Föld olajtartaléka a jelenlegi kitermelési szint mellett - derül ki a BP brit olajipari óriáscég szerdán publikált éves energiaipari jelentéséből - idézi a portfolio.hu. A BP Statistical Review of World Energy című kiadványa szerint tavaly Oroszország olaj- és gáztartaléka bővült a legnagyobb mértékben, 10 milliárd hordóval, így az ország össztartaléka meghaladja a 100 milliárd hordót. Ezzel a hatodik helyre lépett a világ legnagyobb olajtartalékkal rendelkező államainak rangsorában, Venezuela, Szaúd-Arábia, Kanada, Irán és Irak mögött, megelőzve Kuvaitot és az Egyesült Arab Emirátusokat. Az Egyesült Államok tartaléka 48,5 milliárd hordóra nőtt tavaly az egy évvel korábbi 44 milliárdról.
A japán kormány jóváhagyta a négy évvel ezelőtti földrengésben megsérült fukusimai atomerőmű mintegy negyven évesre tervezett bontási menetrendjét. A kormány által elfogadott, a korábbi terv módosított változata szerint három évvel elhalasztják az eredetileg első lépésként tervezett művelet kezdetét, amelyben az elhasznált fűtőelemeket kiemelnék a három leolvadt reaktor pihentető medencéjéből. A halasztásnak részben az az oka, hogy amikor korábban megkísérelték az elemek kiemelését, balesetek történtek, illetve biztonsági megfontolások is közrejátszanak az átütemezésben. A bontás előtt a szakértőknek pontosan meg kell határozniuk a leolvadt üzemanyag helyét, helyzetét a reaktorokban, továbbá olyan robotokat kell kifejleszteniük, amelyek - a tervek szerint - hat éven belül megkezdik ezeknek az anyagoknak az eltávolítását. A reaktorokban továbbra is magas a sugárzás szintje, a létesítményben nagy mennyiségű sugárszennyezett víz van.
A még fejlesztés alatt álló, úgynevezett gyorsneutronos atomreaktorokkal lehet kinyerni a legnagyobb mértékben az uránban rejlő energiát – írja az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a használt fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló közös jelentésben, amelyet Budapesten mutattak be. Pálinkás József, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke az EASAC alelnökeként a rendezvényen ismertette a testület szervezeti felépítését és tevékenységét. Elmondta, a 2001 óta működő EASAC Európa legjobb tudósait tömöríti, és szakpolitikai ügyekben ad tanácsokat az Európai Bizottság és az Európai Parlament döntéshozóinak.
Oroszország megtagadta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) éves jelentésének aláírását, mivel a dokumentum Ukrajnában lévő atomerőműként hivatkozott egy nukleáris létesítményre, amely a Krím félszigeten fekvő Szevasztopol közelében található - közölte két diplomata a NAÜ kormányzótanácsának negyedéves ülését követően. A diplomaták hozzátették, Ukrajna tiltakozását fejezte ki az orosz lépés miatt, és legalább nyolc másik ország kijelentette, nem hajlandóak elfogadni Moszkva álláspontját. A Kreml tavaly márciusban csatolta Oroszországhoz a Krím félszigetet, azonban a legtöbb ország nem ismeri el az orosz fennhatóságot a térség felett.
A paksi bővítés után egy ideig a magyar villamosenergia 55-60 százaléka nukleáris forrásból származik majd és ez mérsékli a földgáz importot. Az uniós energia keretstratégia lényege az, hogy minden ország elkészíti az energiamixét, ezt összehangolják, majd a közösség versenyezteti a szállítókat, így minden országnak egyenlő esélye lesz az energiaforrásokhoz való hozzáférésre - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az Energiapolitika 2000 társulat rendezvényén. Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország másodmagával van versenyben a Nemzetközi Energia Ügynökség központjának elnyeréséért. "Mi a volt Duna TV székházat ajánlottuk fel, amelynek a helyén két torony épülhetne, de a franciák nem szívesen engednék át a párizsi elhelyezést" - tette hozzá Mikola István. A november végén kezdődő párizsi klíma csúccsal kapcsolatban azt említette az államtitkár, hogy Európa azt szeretné, ha a világ nagy országai is átvennék a kontinens felajánlását. Ennek lényege: 2020-ig 20 százalékkal, majd 2040-ig 40 százalékkal csökkentik a széndioxid és a metán üvegházhatású gázok kibocsátását.
A MET annak köszönheti sikerét és azt, hogy az európai középmezőnybe került energiakereskedő társaságként, hogy a korábban a Molban dolgozó szakértők felismerték: a gázpiacon döntő trendváltozás várható - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Csaba, a MET svájci holdingcégének igazgatósági elnöke. Az üzletember beszélt a HAG-szerződésről, a Dunamenti Erőmű megvásárlásáról és a jövőbeli tervekről is, többek között a tőkebevonási lehetőségekről. Arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök néha felhívja-e, hogy mit kellene csinálni a gázüzletben.
2014-ben közel 30 százalékkal nőtt a kötelező átvételi rendszerbe értékesített megújuló alapú villamosenergia-termelés mennyisége, az új működési modell bevezetése megközelítőleg 5 milliárd forint megtakarítást eredményezett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elkészítette beszámolóját a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2014. évi alakulásáról. A beszámoló célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai kötelező átvételi rendszer működéséről. Eszerint a KÁT rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége az előző évhez képest jelentősen (29 százalékkal) emelkedett. 2014-ben 2 411 GWh villamos energiát értékesítettek a KÁT támogatásra jogosult termelők, ebből 2 392 GWh volt megújuló alapú. A növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy 2013 során a vegyes tüzelésű erőművek újra visszakerültek a kötelező átvételbe. Jelentős volt továbbá, a rendszerbe újonnan belépő naperőművek miatt a napenergia alapú KÁT-os villamosenergia-értékesítés növekedése is.
Elfogadta a Főgáz ajánlatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, így a társaság láthatja el a jövőben a lakossági gázszolgáltatási piacról kivonuló E.ON Energiaszolgáltató Kft. és GDF SUEZ Zrt. ügyfeleit – jelezte a MEKH. A hivatal megállapította, hogy a vonatkozó törvényi előírásoknak a társaság által benyújtott dokumentáció megfelel. Az eljárás során a felhasználók folyamatos ellátását, az ellátásbiztonság garantálását vizsgálták. A Főgáz Zrt. az E.ON ügyfeleit 2016. január 1-jétől, a GDF SUEZ ügyfeleit 2016. július 1-jétől látja el.
Felmentette a Kaposvári Törvényszék Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. egykori vezérigazgatóját a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Az ügyészség szerint Kocsis társaival együtt tizenötmilliárd forint kárt okozott az MVM-nek. A vádlottak közül a bíró a másodrendű vádlott Sz. András hajdani vezérigazgatói főtanácsadót, illetve a vezérigazgató feleségét felfüggesztett börtönre ítélte. A per 2013-ban kezdődött – a Kaposvári Törvényszéket Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012-ben jelölte ki letárgyalására –, majd miután a parlament tavalyelőtt szeptemberben az alaptörvény ötödik módosításával eltörölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét, visszakerült a fővárosba, hogy aztán ismét Kaposváron kezdődjön újra. Az ítélet nem jogerős.
Régen valósult meg ilyen mértékű változás egy város autóbuszflottájában, mint ami ez év végéig bekövetkezhet Miskolcon. Ugyanis életbe lépett 75 elavult autóbusz cseréjére és a Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb kapacitású sűrített földgáz (CNG) töltőállomásának építésére vonatkozó szerződés – írta a portfolio.hu. Június 2-án, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter (MGKKE) által szervezett III. CNG és LNG Konferencián és Járműipari Kiállításon Hevesi Zoltán Ajtony, az NFM helyettes államtitkára bejelentette, hogy megszületett a támogatási megállapodás a miskolci autóbuszok cseréjére. A szállópor koncentráció csökkentését célzó kormányhatározat eredményeként, a CNG-autóbuszok beszerzéséhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium saját forrásból 30 százalékos támogatást ajánlott fel. Ennek köszönhetően Miskolc több mint 1,8 milliárd forinthoz juthat 40 szóló és 35 darab csuklós, teljes mértékben alacsonypadlós autóbusz megvásárlásához.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a kormány hivatalos pályázati oldalán az "Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása" című (KEOP-5.6.0/E/15 kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 9 milliárd forint – jelezte a portfolio.hu. A pályázati felhívás célja, hogy meglévő, elavult, ezáltal jelentős energia fogyasztónak tekinthető egészségügyi eszközök cseréjéhez kötött modern, alacsonyabb energia-felhasználású CT, MRI, RTG berendezések beszerzésével segítse elő az egészségügyi intézmények energiafelhasználásának csökkenését.
Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. megrendelésére az MVM OVIT Zrt. végezheti el az épülő Perkáta 400/120 kV-os alállomáshoz csatlakozó új távvezeték megépítését, illetve a további kapcsolódó, már meglévő távvezetékek védővezetőinek cseréjét. Az E.ON ajánlati felhívását követő közbeszerzési eljárás eredményeként az OVIT a munkát 2015 májusában nyerte el. Ezt követően a két társaság aláírta a közel 800 millió forintos megbízásról szóló megállapodást. A projekt során az OVIT feladata lesz, hogy a MAVIR ZRt. épülő Perkáta 400/120 kV-os alállomásába becsatlakoztassa az E.ON négy távvezetékét. Ehhez szükség van 12,5 kilométer új, 120 kV-os, kétrendszerű távvezeték megépítésére, illetve az E.ON meglévő távvezetékein a védővezetők cseréjére.
Befejezéséhez közeledik az Ócsa-Zugló 220 kv-os villamos távvezeték helyreállítása, mely tavaly decemberben a rendkívüli ónos eső miatt, mintegy 5,8 kilométer nyomvonalhosszon sérült meg. Az érintett szakaszon 15 darab tartó és 2 darab feszítő, úgynevezett „Zugló” típusú, egyrendszerű osztott lábú rácsos acélszerkezetű oszlop sérült meg. A MAVIR ZRt. és az MVM OVIT Zrt. szakemberei az utolsó sérült távvezetékoszlop acélszerkezet-részének beemelését a sajtó képviselői előtt végezték el - olvasható a PaksPress tudósitásában. A sérült távvezetékoszlopok javítása során 65 tonna acélt építettek be, valamint felszereltek 27 darab egyes szigetelőláncot, 18 darab kettős tartóláncot és 6 darab kettős feszítőláncot. A távvezetéken alkalmazott 250/40 ACSR áramvezetőből 36 kilométernyit és 96 új optikai szálat is tartalmazó védővezetőt szereltek fel. A kivitelezési munkák befejezési határideje június 29.
Megújuló energia a távhő jövője címmel készített egy szakmai anyagot a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz). Eszerint a felmérések egyértelműen tanúsítják, hogy a lakosság nem ellensége a távhőnek, de megfizethető áron kíván részesülni az energiaellátásban. A MaTáSzSz törekvése többek között az, hogy a változó ösztönzési rendszer ismerje el a távhőellátással kapcsolt villamosenergia-termelés környezetvédelmi és egyéb előnyeit. Szerintük a megújuló energiával előállított távhő támogatásával lendületbe lehetne hozni a felhasználói oldal fejlődését is. Mint írják, a szövetség egyik legfontosabb feladata, hogy a távhőszolgáltatás versenyképességét elősegítse.
Megkapta a jóváhagyást a battonyai geotermikus erőmű kutatási és műszaki terve. Ezzel zöld utat adtak a világ eddigi legnagyobb ilyen jellegű létesítményének kivitelezésére. Az illetékes bányakapitányság engedélye után kezdődhet el a helyszíni kutatás Battonyán a leendő geotermikus erőmű területén. Az első mélységi kútfúrásokat azonban még megelőzi az úgynevezett visszasajtoló és rétegserkentő egységek építése, valamint egy szeizmikus monitoring rendszer telepítése – közölte a Helyi Híradóval a kivitelező projektmenedzsere. Salánki Zoltán reményei szerint az előkészítéshez tartozó munkálatok év végéig befejeződnek, így januárban már elkezdődhet a mélységi, 3500-4000 méterig lehatoló fúrás. Ennek során a szakemberek repedezésmentes, tömör és forró kőzeteket keresnek.
Uniós támogatással, mintegy 350 millió forintból három közintézmény energetikai korszerűsítése készült el Tabon - tudatta a somogyi város polgármestere az MTI-vel. A fejlesztéssel jelentősen csökken az intézmények energiafelhasználása, az önkormányzatnak ez éves szinten akár 15 millió forint megtakarítást jelent. Az Európai Unió közel 300 millió forintos támogatásával megvalósult projekt keretében megoldották az önkormányzat és a járási hivatal, valamint a Takáts Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola utólagos hőszigetelését, korszerűsítették a fűtést és a világítást.
Befejeződött a tiszajenői Szent István Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda csaknem kétszázmillió forintos épületenergetikai fejlesztése, amelyet pályázati támogatással valósítottak meg - közölte az intézmény igazgatója az MTI-vel. Vágó Béla elmondta: a Környezet és Energia Operatív Program keretében elnyert 145 millió forintos támogatást 40 millió forinttal egészítette ki a Váci Egyházmegye. Azt remélik, hogy a beruházás eredményeként az energetikai költségek legalább felét megtakaríthatják majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei iskolában. A tavaly novemberben megkezdődött beruházás keretében szigetelték az intézmény külső falfelületét, új nyílászárókat szereltek be, lecserélték és hőszigetelték a tornaterem tetejét, pelletkazánokat és 74 napelemből álló rendszert telepítettek.
Újabb három épületre került napelemes rendszer Bácsbokodon. Az iskola, az óvoda és a sportcsarnok után már a művelődési ház, a Polgármesteri Hivatal és a napközi konyha villamos-energia ellátását is napelemek segítik. A legutóbbi beruházás keretében napelemek kerültek a Művelődési házra, a Polgármesteri Hivatalra és a Napközi konyhára, így már összesen hét épület termel energiát. Kovács László polgármester szerint a spórolással több pénz jut többek között gyermekétkeztetésre, iskolai, óvodai, kulturális és sportfeladatokra is. Az új beruházások kapcsán még nincsenek pontos adatok, hogy mennyit sikerült spórolni, azonban a polgármestertől megtudtuk, hogy a sportcsarnok esetében évi nyolcvan százalékot sikerül megtakarítani a villamos-energiából. A három új rendszer kiépítése összesen 21 millió forintba került, de ebből több mint 20 millió forint pályázati támogatás.
Egymás után zöldülnek a betondzsungelek: a várostervezés legutóbbi trendjét nem más jelenti, mint a metropoliszok és nagyvárosok átállítása a száz százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiaszolgáltatásra. Kanadától az Egyesült Államokon és Costa Ricán át egészen Lengyelországig egymás után valósítják meg, illetve alakítják ki új energiastratégiájukat az egyes városok, minimalizálva ezzel fosszilis energiahordozó felhasználásukat. Adja magát a kérdés: valóban kivitelezhető célokról van itt szó? A konkrét tapasztalatok révén egyértelműen kijelenthető, van realitása az ilyen megközelítésnek, akár már a közeljövőben is. Burlington, Vermont és a lengyelországi Kisielice városában már számottevő mértékben sikerült megújuló energiaforrásokból pótolni a korábban fosszilis energiahordozókból előállított, a városok szükségleteit kielégítő energiát. Azonban a metropoliszok között is több példát találunk, ahol a 100 százalékban zöldenergiára támaszkodó energiaszektor kezdeményezése ígéretes eredményeket mutat.
Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon. Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.
Magyar projekt a Fenntartható Energia Európa Díj várományosai között: Idén 373 érvényes benyújtott pályázat közül a kilenc várományos közé egy magyar projektet is beválogattak. A végső győzteseket Miguel Arias Ca?ete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos, valamint Jerzy Buzek, az Európai Parlament ipari szakbizottságának elnöke fogja kihirdetni június 16-án, a Fenntartható Energia Európai Hetén Brüsszelben. A 2006-tól elindított kezdeményezés célja, hogy Európa szerte elismerje és felhívja a figyelmet a kimagasló fenntartható energia projektekre. A pályázat elősegíti a jó gyakorlatok elterjesztését, megismerését és minél szélesebb körű alkalmazhatóságát. A 2015. évi Fenntartható Energia Európa Díj versenyen az alábbi három kategóriában várták a pályázatokat: energiahatékonyság, megújuló energia, városok, közösségek és régiók.
Pozsonyi gazdasági lapok és internetes portálok egybehangzó értesülései szerint a China National Nuclear Corporation (CNNC) is szeretné megvásárolni az olasz Eneltől a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos tulajdonrészét. A megadott határidőig (május 7.) az MVM-MOL (a pozsoyi Slovnaft petrokémiai cég tulajdonosa) konzorcium és a cseh EPH társaság adott be kötelező vételi ajánlatot. A kínaiak néhány napos késéssel jelentkeztek, de az olaszok állítólag kivételt tesznek velük. Megkeresésünkre Jana Burdová, az SE szóvivője a hírt nem cáfolta, ugyanakkor közölte, hogy az Enel a folyamatban levő ügyekről semmiféle tájékoztatást sem nyújt.
Bonnban találkozik 190 ország képviselője, hogy folytassák az előkészítését annak az új, globális éghajlatvédelmi egyezménynek, melyet az év végi, párizsi éghajlatváltozási csúcson kellene aláírniuk a kormányoknak. Samantha Smith, a WWF nemzetközi éghajlatváltozás és energia munkacsoportjának vezetője szerint. a tárgyalópartnereknek három fő kérdésre kell fókuszálniuk. Jelentősen csökkenteni kell a kibocsátásokat az elkövetkező 5 évben, biztosítani kell, hogy az azt következő időszak kibocsátás-csökkentési vállalásai a tudományos tényekre épüljenek és igazságosak legyenek, és végül, el kell érni, hogy a szegényebb közösségek is megkapják a megfelelő segítséget ahhoz, hogy fel tudjanak készülni az éghajlatváltozás jövőbeni hatásaira.
Hold-ugrást akar elérni a zöldenergia eszközeinek, rendszereinek fejlesztésében az a természettudósokból és közgazdászokból álló csoport, amely az Apollo űrprogramhoz hasonló projektet indítana el e cél elérése érdekében - jelentette a BBC. Az Apollo program az Egyesült Államok válasza volt arra, hogy a Szovjetunió előbb küldött embert a világűrbe. Az amerikaiak összeszedték a legjobb tudósaikat és rendkívüli büdzsét szavaztak meg a cél elérése, az ember Holdra juttatása érdekében. A tudósok szerint hasonló erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a zöldenergia tíz éven belül sokkal olcsóbbá váljon a fosszilis tüzelőanyagoknál, amelyek elégetése növeli a légkör szén-dioxid-tartalmát, s ezzel a globális felmelegedés legfőbb okozója. A mostani kezdeményezéshez hasonlókra volt példa az elmúlt évtizedekben, ám eddig egyik sem ért el sikert.
A megújuló források kiaknázását összehangoló ügynökség új székhelyét az emírségek fővárosában avatták fel. Egész pontosan az Abu Dhabi mellett lévő Masdarban, a fenntartható városban, ahol a napelemek jelentik a fő energiaforrást. A megújuló energiaforrások kiaknázását összehangoló világügynökségnek (IRENA) jelenleg 140 ország a tagja és 32 állam felvétele van folyamatban. Persze a központban csak egy kis létszámú szakértői és hivatalnoki apparátus dolgozik, az IRENA éves költségvetése 40 millió dollár. Adnan Amin az ügynökség főtitkára elmondta az AFP hírügynökségnek, hogy a megújuló forrásokból származó energia ára 2008 óta átlagban 80 százalékkal csökkent. Annak pedig komoly szimbolikus jelentősége van, hogy az IRENA egy olajtermelő Öböl menti országban nyitotta meg új központját. „Ez üzenet az egész világnak” – mondta a főtitkár.
Az Európai Energiabiztonsági Stratégia kapcsán az ellátásbiztonság kérdéseiről vitáztak, és elfogadták az Energiaunió megvalósításáról szóló, a fogyasztók helyzetének megerősítését és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzését célzó következtetéseket az Energia Tanács ülésén, Luxembourgban. A tagállamok képviselői a tanácsülésen megvitatták az Európai Bizottság Európai Energiabiztonsági Stratégia című közleménye kapcsán az ellátásbiztonság kérdéseit. Az irányadó vita elsősorban arra fókuszált, hogy mely intézkedéseket kellene uniós szinten jelentősen javítani az ellátás biztonságának megerősítéséhez, illetve hogy mi lenne a legmegfelelőbb módja annak, hogy egyensúlyt és szinergiát lehessen biztosítani az uniós energiaellátás biztonságát célzó különböző eszközök között.
Kereskedelmi tételben kitermelhetőnek bizonyult a Ciprus felségvizein négy évvel ezelőtt felfedezett tengeri talapzati földgázmező. Az amerikai Noble Energy és az izraeli Delek Group koncessziós területén feltárt Aphrodite gázmező a mérések szerint 128 milliárd köbméter földgázt, valamint 9 millió hordó gáz-kondenzátumot tartalmaz – közölte a vg.hu. A hasznosítási tervek évi 8 milliárd köbméter kapacitású úszó gázkitermelő és tározó platform építését, valamint évi 8 milliárd köbméter szállítási kapacitású csővezeték lefektetését irányozza elő Ciprus és Egyiptom felé. A projektet a Noble vezeti 70 százalékos közös vállalati részesedéssel. A fennmaradó 30 százalék a Delek két érdekeltsége tulajdonában van. Az izraeli vállalat tárgyalásokat folytat részesedésének növeléséről 19,9 százalékponttal.
Aligha fog a Gazprom az idén is gázt tárolni Magyarországon, ha nem oldódik meg a reverz gázszállítás ügye – értesült a vg.hu piaci forrásból –, pedig az orosz társaság e nyáron meg akarta duplázni a tavaly idehozott mennyiséget. Más cégeknek más okok miatt csappant meg a tárolási kedve: időarányosan kissé el vagyunk maradva a bespájzolással. Ellehetetlenülhet az orosz Gazprom korábban már bejelentett terve, hogy a tavalyi 700 millió köbméter után az idén akár másfél milliárd köbméter gázt tároljon a magyarországi tárolókban. Márpedig ez nagyon kedvező konstrukció volt: a gázt a vevőnek csak akkor kell átvennie és kifizetnie, amikor arra ténylegesen szüksége is volt. A Világgazdaság ügyhöz közeli forrása szerint azon csúszhat el az ügylet idei megismétlődése, hogy az orosz társaság aggályai szerint megesik, hogy az általa Magyarországra küldött gázt az itteni megrendelő nem veszi át a szerződésben rögzített átadási ponton, hanem már valahol Ukrajnán belül átirányítja ottani, saját vevőjének.
Oroszország Európa javaslataira vár a 2019 utáni, Ukrajna megkerülésével kialakítandó földgázszállítási útvonalra – közölte Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese az MTI kérdésére. Az orosz állami energetikai cég moszkvai tájékoztatóján Medvegyev határozottan kijelentette: amikor 2019-ben lejár az a Kijevvel kötött szerződés, amely szerint most az orosz gázt Ukrajnán keresztül szállítják az európai országokba, utána semmiféle tranzitról és semmilyen együttműködésről nem lehet szó Ukrajnával. A vezérigazgató-helyettes szerint sürget az idő. Kifejtette: “most az európai államok térfelén pattog a labda”. Az európai országoknak pedig azért kell sietniük a megoldási javaslattal, mert nem az orosz gázzal, hanem a szállítási rendszerek hiányával lesz gond. Szerinte ráadásul 2025 után sokkal több földgázra lesz szüksége Európának, mint most. Alekszandr Medvegyev határozottan kijelentette, hogy megépül a Török Áramlat első ága, ennek nincs semmilyen kockázata. Biztos benne, hogy június végéig aláírják a beruházási megállapodást a Botas török céggel, az árakról már megegyeztek. A Gazprom vezérigazgató-helyettese azt is közölte, hogy a napokban tárgyaltak Szerbiával a Török Áramlathoz való csatlakozásról.
A hírhez kapcsolódik, hogy egy új gázvezeték tervén dolgozik az osztrák OMV olajipari konszern és a Gazprom orosz állami földgázipari óriásvállalat: eszerint a korábban tervezett Nabucco gázvezeték nyomvonalán orosz gázt szállítanának a Kaszpi-tenger térségéből Európába – számolt be a Die Presse osztrák napilap OMV körüli forrásokra hivatkozva. Az újság úgy tudja, a tárgyalások egyik vezetője Reinhard Mitschek, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) korábbi ügyvezető igazgatója.
Fürdik az olajban Amerika: 43 éves rekord dőlt meg – jelezte a portfolio.hu. Amerikában utoljára 1972-ben termeltek ki egy hónapban annyi olajt, mint amennyit idén májusban - írja a Marketwatch.com. Az adatot közlő Amerikai Energiaügyi Minisztérium azonban megemelte a WTI világpiaci árfolyamára vonatkozó becslését. Az Amerikai Energiaügyi Minisztérium (EIA) közlése szerint májusban átlagosan napi 9,6 millió hordó olajt termeltek ki az Egyesült Államokban, ami jelentősen meghaladja az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 8,4 millió hordós napi átlagot. Utoljára ilyen mennyiségű kitermelésre 43 éve volt példa. Eközben a minisztérium növelte 2015-re és 2016-ra vonatkozó olajkitermelési előrejelzését is. Előbbinél a napi kitermelési átlagot 9,43 millió hordóra becsülik a korábbi 9,19-cel szemben, míg utóbbit 9,27 millióra a korábbi 9,21 millió hordó helyett.
A Siemens két SGT5-8000H gázturbinát, valamint gőzturbinákat és generátorokat szállít Törökország számára. Ezeket a főberendezéseket a Hamitabatban található kombinált ciklusú erőmű (CCPP) két egytengelyű egységében kell üzembe helyezni. Az egységek beépített energiatermelési összteljesítménye (kapacitása) 1200 megawatt (MW) lesz. A megrendelő a GAMA Power Systems Engineering and Contracting Inc., amely kulcsrakész beruházást végző építőipari (tervezési - beszerzési - építési) fővállalkozóként vesz részt a projektben. Az erőmű végfelhasználója és üzemeltetője a törökországi Limak Holdinghoz tartozó Hamitabat Elektrik Üretim ve Ticaret A.S. nevű független energiatermelő cég. Az ütemezés az üzembe helyezést 2017 nyarára irányozza elő. Az új földgáz-tüzelésű erőmű egységeket Lüleburgaz városához közel, Kırklareli tartományban, Törökország északnyugati részén fogják felszerelni.
Csupán néhány hónappal azt követően, hogy az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) Koppenhágában tartott, tengeren használatos berendezéseket bemutató szakmai kiállításán megkezdték az értékesítését, a Siemens új, SWT-7.0-154 típusú 7 megawattos tengeri szélturbináinak topmodelljét prototípusként máris üzembe helyezték a dániai Østerildben. A 7 megawattos (MW), tengeren használatos berendezés elsősorban a korszerűsített generátorra és a továbbfejlesztett elektromos rendszerre helyezi a hangsúlyt. Az egyéb alkotóelemek többsége ugyanaz, mint amit a cég SWT-6.0-154 típusú egységeknél, a kipróbált technológiával használtak – ideértve az igen nagy, 154 méter átmérőjű forgólapátot (rotort) is. A D7 termék platform e legutóbbi változata évente 32 millió kilowattóra tiszta (nem szennyező) elektromos energia előállítására képes tengeri szélviszonyok mellett, ami maximum 7.000 háztartás ellátására elegendő.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)