Heti hírvilág (2015. június 1 – 7.)
A hét legfontosabb atomenergetika rendezvénye a moszkvai Atomexpó kiállítás volt, melyen 48 ország több mint 1600 szakembere vett részt.
Az ágazat több mint száz vállalata nyitott standot az évről évre – az idén immár hetedszer – megrendezett, moszkvai Atomexpo háromnapos kiállításon és konferencián, amelyen az egyik fő téma az, hogy miként járul hozzá az atomipar a társadalmi-gazdasági fejlődéshez. Az Atomexpo 2015 szakmai fórumának résztvevői úgy becsülték, hogy 2050-re valahol 15-50 százalék között lehet majd a nukleáris ágazat ma 11 százalékos aránya a világ villamosenergia-termelésében. Szergej Kirijenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezetője szerint ez az arány 30 százalék is lehet, mert a Roszatom várakozása szerint 2020-2030-ra piacképes állapotba kerül az üzemanyagciklus lezárását lehetővé tevő, a mostaninál sokkal kevesebb nukleáris hulladékot termelő, gyorsneutronos reaktortechnológia. A többség azonban mértéktartóbb volt és 20 százalék körüli előrejelzést prognosztizált.
Magyarország számára fontos a nukleáris energia, mert szüksége van arra, hogy olcsón, megbízhatóan jusson nagymennyiségű villamosenergiához - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a moszkvai Atomexpon magyar újságíróknak azt követően, hogy részt vett az atomenergetika szerepéről rendezett plenáris ülésen. Aszódi Attila kiemelte: a nukleáris energia kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarországon hosszú távon biztosítható legyen a villamosenergia-ellátás.
Az atomenergetikai szakemberek magyarországi képzéséhez nincs szükség új intézményre, új szakok létrehozására, ehelyett a meglévő infrastruktúrák kapacitását kell megnövelni, még több fiatalt kell bevonni a rendszerbe - nyilatkozta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a moszkvai Atomexpo rendezvényen azt követően, hogy részt vett a nemzeti atomenergetikai programokhoz kötődő humánerőforrás képzés témában tartott kerekasztal beszélgetésen.
A Roszatom nagyon elégedett azzal, ahogy a Paks II beruházás előkészítése folyik, Szergej Kirijenko, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója erről a moszkvai Atomexpon tartott sajtótájékoztatón beszélt újságírói kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta: nagyra értékelik azt a bizalmat, amelyet a magyar kormány nyilvánított irányukba, és azt, hogy Magyarország az új paksi blokkok létesítésére az orosz technológiát választotta.
Az Atomexporól „Az oroszok szerint Paks csak a kezdet” címmel a nol.hu is közölt egy összefoglaló írást. Ebben jelzik, hogy folyamatosan növekedni fog a következő évtizedekben az atom részesedése a világ energiatermelésében – erre számítanak azok a szakemberek, akik Moszkvában nemzetközi fórumon tekintik át az ágazat helyzetét. Szerintük a nukleáris és a zöld energia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója csaknem ötven ország mintegy kétezer képviselőjével találkozhatott a háromnapos rendezvényen – egytől egyik olyanokkal, akik az atomipar lelkes támogatói. „Gyorsan fejlődik, de nem eléggé” – mondta például az ágazatról az egyik fővendég, Agneta Rising, a szakmai lobbiszervezet, a Nukleáris Világszövetség (WNA) vezérigazgatója, mások pedig azt hangoztatták, hogy egyre nő az igény az atomreaktorokra, a 2011. márciusi fukusimai erőműbaleset okozta sokkot már kiheverte az akkor már sokak által temetett nukleáris ipar, amelynek teljesítménye folyamatosan nő.
A Paks II beruházás típusengedélyi terveit jövő év júliusára kell elkészíteni, amelyet a Paks II társaságnak kell majd benyújtania az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra - nyilatkozta Alekszander Kazarin, az Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese, a nyomott vizes reaktor osztály vezetője magyar újságíróknak. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) a szentpétervári Atomprojekt tervező vállalatot bízta meg a Paks II beruházás tervdokumentációjának kidolgozásával. Alekszander Kazarin úgy látta, hogy a magyar fél által a Paks II beruházással kapcsolatban megfogalmazott több mint 12 ezer követelmény pontosít, ezért a tervezői munka számára rendkívüli hasznos.
Megalakul a társadalmi egyeztető tanács Pakson, a térség települési önkormányzatainak támogatására egy milliárd forintot bocsát rendelkezésre a kormány – jelentette be a miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján. Lázár János közlése szerint a Pakson, június 16-án megalakuló társadalmi egyeztető tanácsot Lázár János és Süli János Paks polgármestere vezeti, a testület havonta ülésezik, tájékozódási, információkérési és döntés-előkészítési feladati lesznek. Az egyezető tanács a térség országgyűlési képviselőinek, közéleti személységeinek, valamint a szakma részvételével alakulhat meg. Közös célként fogalmazta meg, hogy részletes tájékoztatást adjanak a következő 10 évben a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásával kapcsolatban a térség lakossága számára. Lázár János kiemelte, hogy a miniszterelnök azzal bízta meg, hogy június 16-án találkozzon a szakszervezetek képviselőivel és a menedzsmenttel. Szavai szerint a kormány eldöntött szándéka, hogy külföldi menedzsereket hív a paksi atomerőmű vezetésbe, ennek megfelelően új vezérigazgató lesz, illetve új gazdasági és személyzeti igazgatóval végzik majd a Paks 1-nél a munkát.
Az Európai Nukleáris Létesítmények körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) két napos nemzetközi konferenciát tartott Pakson, az Erzsébet Nagy Szállodában. Mint a Paks-Press tudósításából kiderül, nyolc ország, 96 képviselőjének - elsősorban nukleáris szakemberek és polgármesterek részvételével - megkezdődött az Európai Nukleáris Létesítmények körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) két napos nemzetközi konferenciája. Paks város képviseletében Süli János polgármester vesz részt a tanácskozáson. Az üléseen Roland Palmqvist, a szervezet elnöke mondott köszöntőt, majd Cziczer János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatója mutatta be a magyar atomerőmű tevékenységét. A Paks II. projektről Horváth Miklós törzskari igazgató tájékoztatta a jelenlévőket, majd dr. Kereki Ferenc a Radioaktív Hulladékkezelő Kft ügyvezetője beszélt a radioaktív hulladékkezelés és a -tárolás munkájáról.
Pakson nehéz olyan embert találni, aki ne örülne az atomerőmű bővítésének. A 19 ezer lelkes, Duna parti város – találomra megszólított – lakói úgy látják, hogy a beruházásnak köszönhetően Paksnak biztos a jövője hozzávetőleg 2100-ig. A kérdezettek azon sem akadnak fenn, hogy a beruházás dokumentumait 30 évre titkosították. A nol.hu munkatársai megkérdezték az erőmű négy korábbi – immár szabadon nyilatkozó – vezetőjét is az ügyben, s ők is támogatják az erőmű bővítését, a titkosításról viszont némiképp eltérőn vélekednek. A 64 esztendős Kováts Balázs 38 éven át dolgozott az erőműben, a mérnök blokkirányítóként, nukleáris igazgatóhelyettesként és a cég kommunikációs igazgatójaként szolgált, ő indokoltnak tartja a titkosítást. Kováts úgy érvel: a titkosítás védi a műszaki megoldásokat szállító Roszatom és az erőmű leendő üzemeltetőinek érdekeit, elvégre nem jó, ha a konkurencia ismeri az itt bevetett technikai újdonságokat. A titkosítás miatt a társadalom nem lát bele, hogy a munkákat melyik alvállalkozó, milyen áron nyeri el, ebből adódóan lehetőség van a mutyizásra. Ezt Kováts felesleges aggodalomnak minősíti, mondván: a beruházás 2026-ban fejeződik be, s addig többször lesz választás, kormányváltás esetén az új vezetés kontrollálhatja a korábbi szerződéseket.
Az Energetikai Szakközépiskola 11. évfolyamos elektrotechnikai műszerészeinek tartottak rendhagyó fizikaórát az Atomenergetikai Múzeumban. A program során Krizsán Árpád, az ESZI fizikatanára tartott látványos kísérleteket, illetve Juhász László labortechnikus mutatta be az atomerőműben használt irányítástechnikai mérőműszereket, valamint az új digitális technológiákat. Ami ennél is jobban felcsigázta a diákok érdeklődését, az az atomerőmű új, 12 tonnás, 270 lóerős, sugárárnyékolt járműve, a Komondor, amely a veszélyhelyzeti dolgozók szállítására szolgál, és védelmet biztosít a legextrémebb körülmények között, akár nukleáris, biológiai vagy vegyi szennyeződések esetén is.
Bécsben tartották május 11-22. között a Kiégett Fűtőelemek Kezelésének Biztonságáról és a Radioaktív Hulladékok Kezelésének Biztonságáról szóló Közös Egyezmény Ötödik Felülvizsgálati Értekezletét. Az ülésen elfogadták azt a jelentést, amelyben a részes országok az előző értekezlet óta eltelt három évről számoltak be – közölte az OAH. A Közös Egyezmény részes országai háromévenként Felülvizsgálati Értekezletet tartanak, amelyen beszámolnak az előző értekezlet óta eltelt időben történt változásokról, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének hazai gyakorlatáról. A részes országok a felülvizsgálati értekezletet megelőzően Nemzeti Jelentést nyújtanak be a Közös Egyezmény titkárságának, amelyet a többi tagország számára is elérhetővé tesznek.
Ugyancsak az Országos Atomenergia Hivatal tette közzé, hogy június 23-án 16 órakor a „15 hónapos üzemeltetési ciklus engedélyezési eljárása a Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjain” tárgyú eljáráshoz kapcsolódóan közmeghallgatást tartanak. A közmeghallgatás helyszíne Paks Város Polgármesteri Hivatalának nagyterme (7030 Paks, Dózsa György út 55-61.).
Idén is folytatódik a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) bővítése, a tavaly megkezdett két új tároló-kamra kialakítását célzó beruházás jó ütemben halad – közölte dr. Kereki Ferenc, az NRHT-t üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója, a TETT-re Kész Napon. Mint a Paks-Press jelezte, az RHK Kft. tervei szerint a nyár folyamán egy új, interaktív látogatóközpont is megnyílik Bátaapátiban, ezzel is segítve a radioaktívhulladék-elhelyezéssel kapcsolatos ismeretterjesztést. A tároló környezetében elhelyezkedő települések közös tájékoztató napján az is elhangzott, hogy a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak biztonságos, végleges elhelyezését szolgáló létesítmény működése továbbra is élvezi az itt élő emberek bizalmát, ez derült ki a most zárult térségi közvélemény-kutatásból is.
Erős verseny várható az új paksi blokkok közelgő turbina-tenderén. A japán Toshiba, illetve MHPS és a németországi Siemens számítanak a francia Alstom fő riválisának Philippe Anglaret, az utóbbi társaság nukleáris üzletágának üzletfejlesztési alelnöke szerint. Ennél azonban szűkebbnek ígérkezik a versenyzők köre annak alapján, hogy az orosz fővállalkozó nemrég „a legjobb európai turbina-megoldás” kiválasztásáról beszélt a Világgazdaságnak. "Az Alstom a világ legnagyobb turbinasziget gyártója, így a társaság és az orosz Atomenergomassal létrehozott vegyesvállalata e szigetek minden elemét (turbinák, hőcserélők, szivattyúk) tudnák szállítani Paks II-höz is” – mondta Philippe Anglaret. A cég alacsony nyomású turbinamoduljai például bevethetők az új blokkok Duna-víz hűtéses rendszerében, maximálva a reaktor hatékonyságát, végső soron áramtermelését. Félsebességű, 1900 megawattos gőzturbinája megbízhatósága 99,96 százalékos.
A megnyitása és felújítása óta eltelt utóbbi három évben alaposan rászolgál nevére a Párbeszéd Háza, a közelmúltban ez a jezsuita fenntartású intézmény adott otthont a „Paksról mindenkinek” konferenciasorozatnak. A leendő (vagy már zajló?) paksi atomerőművi beruházásról igen kevés a konkrét, lényegi információ, a politikusok hangulatkeltő megnyilatkozásai mellett pedig igen halkak a szakmai érvek. Ez indokolta a nemrégiben megalakult Egyetemközi Diákbizottság kezdeményezését, hogy egy négyrészes vitát tartson Paks-ügyben. Az MNO cikksorozatban számol be arról, mire jutottak a vitasorozat résztvevői. A szakértők kifejezetten szakmai szempontból értékelik Magyarország történetének eddigi legköltségesebb vállalkozását. Harmadik témájuk: „Energiafüggetlenség vs. oroszfüggőség?”.
A paksi atomerőmű nem termeli ki a működtetésének és a bezárásának a költségeit, a nukleáris hulladékkezelésre nincs fedezet az áramárban – jelentette ki paksi sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A politikus szerint a Bodára tervezett atomtemető újra lejtőre küldheti a még évtizedekig a korábbi uránbányászat utóhatásaival küzdő térséget. A nagy aktivitású sugárzó hulladék (a kiégett fűtőelemek, illetve a bezárt erőmű leszerelésekor képződő bontási hulladék) végleges tárolásának költségét jelenleg 725 milliárd forintra becsüli a kormány, ebben azonban még nincs benne a használt fűtőanyag ideiglenes tárolásának, illetve az ideiglenes tároló elbontásának a költsége. Ráadásul az adat a meglévő paksi blokkok hulladékára vonatkozik, új blokkok építése esetén akár meg is duplázódhat - nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek. De még ennek a 725 milliárdnak a fedezete is kérdéses, tette hozzá: a nukleáris alapban csak 250 milliárd forint van (ennyit tettek félre az eladott áram árából 30 év alatt), miközben az erőművet 20 év múlva bezárják.
Óriási „atomjellel” hívták fel Greenpeace-aktivisták a figyelmet az óbudai amfiteátrumban az atomerőművek nagy radioaktivitású hulladékának megoldatlanságából fakadó társadalmi és környezeti veszélyekre. Ugyanezen a napon a környezetvédelmi világszervezet 30 további országban figyelmeztetett arra: az olyan energiaforrásaink, mint a radioaktív hulladékot termelő atomenergia, vagy a klímaváltozást okozó fosszilis energiahordozók nemcsak elszennyezik a környezetünket, de használatuk a fenntartható energiahasználatra való átállást is akadályozza. Míg a rómaiak számos tudományos, társadalmi és kulturális értékeket örökítettek ránk, addig mi több százezer évig sugárzó atomhulladékot tervezünk hátrahagyni a jövő generációknak. Erre emlékeztet a mintegy 2000 éves római emlék közepén az „atomjel”. A Greenpeace szerint nagy radioaktivitású atomhulladék biztonságos kezelésére ugyanis egyelőre nem létezik technológia, mint ahogy a finanszírozhatóságára sincs garancia.
Mára a világ legnagyobb atomerőmű exportőrévé nőtte ki magát a Roszatom, amely a világ több mint tucatnyi országában 29 nukleáris reaktort épít, miközben egyik legnagyobb vetélytársa, a többségi állami tulajdonban levő francia Areva 2007 óta egyetlen egyet sem tudott eladni – írta a 168ora.hu. A Reuters szerint ez elsősorban a példátlan állami támogatásnak köszönhető – Moszkva 10-15 évvel ezelőtt felismerte, hogy hosszú távú politikai befolyását erősítheti a gáz és a kőolaj mellett a nukleáris energia segítségével, méghozzá földrajzi korlátozás nélkül. Ennek érdekében kész és képes „ellenállhatatlan ajánlatot” tenni a potenciális építtetőknek. A legegyszerűbb forma, mint Magyarország esetében, a kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitel, amelynek fényében úgy tűnik, az oroszok ingyen építik saját pénzükből az atomerőművet. A másik népszerű megoldás a vegyesvállalat létrehozása – mint Finnországban – a helyi atomerőmű céggel, illetve az új erőmű üzemeltetésének átvállalása. A kulcs minden esetben a pénz, s ezen a téren a piaci alapon működő nyugati vállalatok következetesen elmaradnak az orosz államhatalommal szemben.
A szentpétervári Balti Üzem hajógyárban ünnepélyes keretek között megkezdték az új, LK-60 típusú, 22220 modellszámmal is ismert atommeghajtású jégtörők első sorozatpéldányának építését – közölte az AtomenergiaInfo. 2013 novembere óta ugyanitt dolgoznak e hajó prototípusán, az Arktyikán is, amely 60 százalékban már elkészült. A Balti Üzem és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern tavaly májusban kötött szerződést két újabb szuperjégtörő építéséről. A dokumentum 84,4 milliárd rubeles – mai árfolyamon számítva mintegy 1,7 milliárd dolláros – költségekről szól.
Megerősítené az atomerőművek környékének biztonságát a Roszatom – jelezte szintén az Atomenergiainfo. Legalábbis az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz állami atomenergetikai konszern ilyen javaslatát tükrözi az a jogszabály-tervezet, amely a minap jelent meg a regulation.gov.ru hivatalos orosz kormányzati portálon. A most érvényben lévő atomenergia-törvény értelmében az atomerőművek és más nukleáris üzemek környékén két övezetet, egy közegészségügyi-védelmi és egy megfigyelési zónát alakítanak ki. Az előbbi területén nem lehetnek lakó- és középületek, gyermekintézmények és az atomlétesítmény működtetéséhez nem kapcsolódó közétkeztetési, ipari és kiszolgáló objektumok.
Közhelynek számít, hogy a villamosenergia-ellátásban a nukleáris erőművek „tisztának” (mármint a földi légkör szennyezése szempontjából tisztának) számítanak. Nem bocsátanak ki szén-dioxidot, szennyező mikro-részecskéket, az üzemanyaguk viszonylag kisméretű, legalábbis például a szén fűtőanyaghoz képest. Amellett a természeti tartalékaik is elég bőségesek, feltehetőleg évszázados léptékű a kimerülésük távlata. És, ha már a szénnél tartunk, azt se feledjük, hogy a kiégett szén fűtőanyagból keletkező salakhegyek rontják a természetet, nemcsak látványukkal, hanem még radioaktív sugárzásukkal is. Ennyi dicséret után azonban azt is el kell mondani, hogy az atomerőművek kiégett üzemanyaga bizony komoly problémát, nagy természeti terhet jelent. Hazánkban is erősödnek az aggodalmak a végleges tárolás, elhelyezés megoldása körül. Igaz, ne feledjük ezek az aggályok alapvetően mesterségesen, politikai, hatalomtechnikai érdekeknek alárendelve erősödnek, de mindenképpen valós gondról van szó. Ám, a természettudományok és a technika fejlődése nem áll meg, és máris biztató új lehetőségek látszanak a horizonton a nagyaktivitású kiégett üzemanyag esetében. E lehetőségek közé sorolható, hogy ezek az anyagok ne hulladéknak, káros mellékterméknek számítsanak, hanem új típusú reaktorokban üzemanyagként szolgáljanak – erről közölt cikket az AtomenergiaInfo.
Az elmúlt két évben 17 százalékkal csökkent a rendkívüli események száma az oroszországi atomerőművekben – közölte az ezeket a létesítményeket üzemeltető társaság, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Roszenergoatom első vezérigazgató-helyettese. Az AtomenergiaInfo szerint Alekszandr Sutyikov egy a VVER típusú, nyomottvizes reaktorokkal működő nukleáris erőművek biztonságáról szóló nemzetközi tudományos-műszaki konferencián elmondta: 2014-ben összesen 43 rendkívüli helyzetet regisztráltak az oroszországi atomerőművekben. Ezekből 19 még csak fel sem került a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára (INES), amelyen a legsúlyosabb baleseteket a 7. fokozattal jelölik. 22 eset a nullás, vagyis a biztonsági kockázattal nem járó eltérés szintjét érte el, míg kettőt az 1., azaz a rendellenességet jelző kategóriába soroltak be.
Az aranylázhoz hasonló őrület söpör végig a Közel-Keleten. A felderítők célja ezúttal nem a nemesfém, hanem egy-egy atomreaktor-üzlet nyélbeütése. Már évtizedek óta folyik az egyezkedés ez ügyben, de úgy néz ki, most felgyorsulnak a folyamatok, írja a Foreign Affairs írására hivatkozva a hir24.hu. Oroszország tette be a lábát elsőként a régióba és építette meg az egyedüli jelenleg is működő erőművet, az iráni Buser reaktort. Törökországban négy erőmű építését vette tervbe még az év végére, vagy a jövő év elejére, melyek 2020-tól lépnének működésbe. Az oroszoknak Algériával, Egyiptommal, Iránnal és Jordániával is van szerződése, de a szaúdi piacra is be szeretnének lépni. Más országok is próbálják behozni a lemaradásukat. Dél-Korea az Egyesült Arab Emirátusokkal szerződött 4 erőmű építésére, melyből az első 2017-re van előirányozva. Argentína, Kanada, Kína, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Japán és az Egyesült Királyság is próbálja nyélbe ütni a saját üzleteit reaktorokra, alkatrészekre, vagy különböző szolgáltatásokra. Az Egyesült Államok az amerikai atomenergia törvény miatt kevésbé tudja kiaknázni a piacot, mivel annak 123-as paragrafusa előírja, hogy a nukleáris anyagok fogadójának számos kritériumnak kell megfelelnie.
A francia kormány zöld jelzést adott az Areva és az EdF reaktor üzletágának egyesítéséhez – jelentette az AFP és az AP. Francois Hollande, francia elnök hivatalának bejelentése szerint azonban a végleges részleteket a két vállalatnak még meg kell tárgyalnia, ez körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Az egyesüléssel létrehozandó vegyes vállalat többségi tulajdonosa a francia állami energiaóriás, vagyis az EdF lesz. A francia államnak az EdF-ben 85 százaléka, az Arevában 87 százaléka van. A megállapodás részeként a kormány annyi tőkét tesz majd az arra erősen rászoruló Arevába, amennyire annak szüksége lesz. „Valójában nem az az igazi kihívás, hogy megoldjuk az Areva pénzügyi nehézségeit, hanem az, hogy újraszervezzük az egész ágazatot, és jövőt állítsunk elé” – idéznek a hírügynökségek egy, az államfőhöz közelálló tisztviselőt.
Nem ütközik az uniós joggal a kereskedelmi áramtermelésben felhasznált hasadóanyagokra kivetett németországi különadó - foglalt állást csütörtökön meghozott ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Németország a 2011-től 2016-ig tartó időszakra vetett ki grammonkénti 145 eurós (mintegy 45,5 ezer forint) adót a hasadóanyagokra, amelyet az atomerőművek üzemeltetőinek kell megfizetniük. A bevétel többek között azokat a kiadásokat hivatott fedezni, ami a német központi költségvetést terheli egy nukleáris hulladéklerakóként használandó bányatelep rehabilitációja miatt. Berlin a "szennyező fizet" elvére hivatkozva terhelte ennek költségeit az atomerőművekre. Az adót az egyik erőmű-üzemeltető cég támadta meg a német igazságszolgáltatás előtt, amely az ügyet a luxembourgi uniós bírák elé utalta.
Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC-t 2008-ban helyezték üzembe. A kísérletek során a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szembe haladó protonnyalábokat ütköztetnek, e "karambolok" eredményeként új elemi részecskék keletkeznek, általában igen rövid élettartammal. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, valamint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait igyekeznek megfejteni. A 2010-2013-as időszakban, amikor 4-4 TeV, összesen 8 TeV energiával ütköztették a protonnyalábokat, fedezték fel a részecskefizika standard modelljének (SM) utolsó hiányzó elemét, a más részecskék tömegéért felelős "isteni" részecskét, a Higgs-bozont. 2013-ban fizikai Nobel-díjban részesült a részecskét megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert.
A kormány nem tervez veszteséges Nemzeti Közműszolgáltatóval: Németh Szilárd, a kormány rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának elnöke a Hír TV kérdésére azt mondta: megtették a szükséges jogi és közgazdasági alapozást annak érdekében, hogy az olcsó energia hosszú távon fennmaradjon. „Be fogjuk tudni bizonyítani, hogy az egyetemes szolgáltatás árszínvonala – ami most az Eurostat legutóbbi adatai szerint gyakorlatilag Magyarországon a legolcsóbb, ha a bérek és az árak kapcsolatát nézzük – hosszú távon fenntartható és az ország érdekeit, a magyar családok biztonságát, a vállalkozók olcsó energiához jutását szolgálja” – fogalmazott Németh Szilárd.
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó Főgáz felkészült mintegy 1,3 millió fogyasztó átvételére, így a Főgáz lehet Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés, illetve Zala, Somogy, Veszprém, valamint Tolna, Baranya, és Fejér megyékben a földgázfelhasználók egyetemes szolgáltatója - közölte a társaság.
Az elmúlt időszakban két társaság, az E.ON Energiaszolgáltató Kft. és a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. kérte földgázszolgáltatói engedélye visszavonását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, így szükségessé vált a felhasználóik további ellátásának biztosítása. A Főgáz készen áll a két szolgáltató fogyasztóinak átvételére, a földgázellátás fennakadásmentes biztosítására az érintett 12 megyében, ezzel akár több mint kétmillió ügyfele lehet a társaságnak - olvasható a cég közleményében.
A gázcégek engedélyével kapcsolatosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közölte, hogy az E.ON és a GDF SUEZ földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóinak ellátására kiírt nyilvános felhívására a megadott határidőben a Főgáz Zrt.-től érkezett ajánlat. A MEKH a jogszabály szerint eljárva 5 munkanapon belül értékeli a benyújtott pályázatot. A hivatal eljárása során a felhasználók folyamatos ellátását, az ellátásbiztonság garantálását tartja szem előtt.
Negatív volt tavaly az összes hazai egyetemes áram- és gázszolgáltató üzemi eredménye, esett az árbevételük, és többnek komoly mínuszt mutatott a saját tőkéje. Ez volt az utolsó olyan év, amikor az állam nem jelent meg tulajdonosként az érintett kiskereskedelmi ellátásban – jelezte a vg.hu. A piac szűkülése, a hatóságilag előírt tarifacsökkentés mellett az is közrejátszott a nagy hazai egyetemes áram- és gázszolgáltatók gyengébb tavalyi szereplésében, hogy esetenként az érintett társaságok saját, versenypiaci üzletága szipkázott el ügyfeleket az egyetemes szegmenstől. 2014 volt az utolsó olyan év, amikor többségében külföldi hátterű társaságok látták el a magyar lakosságot árammal és gázzal. Az idei kép a tulajdonviszonyok szempontjából vegyes, jövőre pedig eltolódás várható az állam javára. A terület elsőként állami ellenőrzés alá került cége, a Főgáz egyetemes gázszolgáltatási bevétele 90,6 milliárd forintról 70,9 milliárdra gyengült, és bár javult, de mínuszban maradt az üzemi eredménye is (–4 milliárdról –2,4 milliárdra változott). A tevékenység saját tőkéje –18,1 milliárd forintra romlott. Az állam, illetve nevében az MFB üzletileg mégsem járt rosszul a Főgáz megvásárlásával, mert egyúttal megkapta annak versenypiaci tevékenységét is, amelynek viszont 92,1 milliárdos forgalma és 4,1 milliárdos üzemi eredménye volt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram esetében a pályázatok benyújtását június 1. napjával határozatlan időre felfüggeszti. Az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázati útmutatóban rögzítettek szerint, az arányosan megtakarítható CO2-mennyiség figyelembevételével rangsorolják. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.
Ezt követően Szabó Zsolt, a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt közölte, hogy bővíteni szeretné az Otthon Melege Programot a kormány a jövőben, a lehetőségek függvényében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a kormány egy több éves, a lakossági épületállomány teljes körét lefedő épületenergetikai programsorozatot indított el. A tervezett támogatások az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a lakások külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező cseréjére, az épületek nyári hővédelmének javítására, a homlokzatok és födémek hőszigetelésére, épületgépészeti felújításokra és a megújuló energiafelhasználás növelésére (például napelem, hőszivattyú) használhatók majd fel.
Hamarosan tárgyalja a kormány az elektromos autók, illetve közúti közlekedés elterjesztését célul kitűző programot, a Jedlik Ányos Tervet – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A dokumentum elfogadásával az Európai Unió egyik első, minden részletre kiterjedő stratégiai koncepciója születik meg. A közlekedésipar energia-felhasználásának átalakítása gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kiemelt célja a kormánynak – hangsúlyozta Varga Mihály az Alkotmány utcai elektromos töltőállomásnál tartott sajtótájékoztatón. A most elkészült Jedlik Ányos Terv ösztönző szabályozási környezetet megteremtésére tesz javaslatot.
Az orosz Gazprom Nyefty szerbiai leánycége, a NIS és az osztrák RAG magyarországi érdekeltsége, a RAG Hungary közösen tesztelnek olajkutakat Magyarországon - közölte Markus Mitteregger, a RAG vezérigazgatója. Mint a vg.hu írta, az advis.ru orosz gazdasági elemző hírportál jelentése szerint Markus Mitteregger a bécsi OPEC-értekezlet helyszínén újságíróknak kijelentette: "a két cég olajkutakat tesztel közösen Magyarországon azzal a céllal, hogy kiderüljön, van-e ott elég kőolaj. Az első kutak nem tartalmaztak kereskedelmi mennyiségű kőolajat, azaz annyit, hogy megérje a kiaknázást". A NIS és a RAG még 2011 decemberében Bécsben állapodott meg a kiskunhalasi szénhidrogénmező közös kutatásáról és feltárásáról. A kutatás 2012 februárjában el is kezdődött.
Lerakták Magyarország legnagyobb napelemes erőművének alapkövét a Mátrában. A 15 megawattos teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő erőmű 50 százalékban sajáterős beruházás, amit fejlesztési adókedvezmény egészít ki. A cég 30 hektáros Őzse-völgyi depóniáján megvalósuló fejlesztés keretében összesen 72 ezer 480 darab, egyenként 255 watt teljesítményű polikristályos napelemből épül meg az erőmű. Az ünnepségen Marie-Theres Thiell, a Mátrai Erőmű Zrt. felügyelőbizottságának elnöke azt mondta, ezzel a beruházással Magyarországon egyedülálló módon összeér a hagyományos energiatermelés a jövő energiatermelésével. Hozzátette: a fejlesztés megvalósulását nagyban segítette, hogy a bekerülési költség felét fejlesztési adókedvezményből tudják biztosítani.
Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül. A vidékfejlesztési program egyfelől a profitnövekedést, másfelől a környezeti célok megvalósulását szolgálja. Előbbi keretében támogatják például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását. A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására.
Egy esztendő alatt ötödével csökkent a lakosság rezsitartozása – tudta meg a Napi Gazdaság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. Tavaly március elején még összesen 120 milliárd forintot tett ki a fogyasztók gáz-, villany- és távhőelmaradása, az idén tavasszal azonban jóval kisebb értéket mutatott a regiszter. Három hónappal ezelőtt a lakosság együttes hátraléka kevéssel haladta meg a 94 milliárd forintot. Az adósságok negyven százalékának megfizetésére ugyanakkor legalább egy éve várnak a szolgáltatók. A megoldás a családi csődvédelem lehet. Az adatsorokból több érdekesség is kiolvasható. Például az, hogy a legnagyobb gondot a gázszámlák befizetése jelenti a lakosságnak, az együttes tartozás itt a 44 milliárdot is túllépte. A teljesség kedvéért ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egy év alatt a nyilvántartott földgázelmaradás csökkent a legnagyobb mértékben.
Az Elmű-ÉMÁSZ lakossági áram üzletága mellett a cégcsoport hálózati üzletrészéből is tulajdonrészt szerezne a magyar állam. Felsmann Balázs energiapolitikai szakértő szerint miután egy törvényekkel és rendeletekkel szabályozott piacról van szó, a tulajdonosváltás a fogyasztók számára nemigen lesz érezhető, a hálózati üzletágban megvásárolni tervezett kisebbségi tulajdonrész azonban nem tűnik jó befektetésnek.
Jöhet a gáz Szlovákiából július 1-jétől a magyar-szlovák gázvezetéken, miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadta az ehhez szükséges működési engedélyt - írta a Magyar Nemzetre hivatkozva az orientpress.hu. A lap a MEKH határozatára hivatkozva arról tudósitott, hogy a csővezetéket üzemeltető, állami tulajdonú Magyar Gáz Tranzit Zrt. megkapta a szállítási, illetve a rendszer-üzemeltetői engedélyt.
Magyarország aktív részvétele a Duna régió stratégiájában azért fontos, hogy az ország energiapolitikai és vízdiplomáciai céljait minél hatékonyabban tudjuk képviselni az Európai Unióban - jelentette ki a stratégiáért felelős miniszteri biztos főtanácsadója Veszprémben egy tudományos konferencián. Árvay Szilárd elmondta: az Európai Unióban három makroregionális stratégia működik, az első 2009-ben indult a Balti régióban, amelyet 2011-ben a Dunai régió követett, majd tavaly novemberben döntöttek a Jón-Adriai stratégiáról. A Duna régió stratégiában 9 uniós és 5 unión kívüli állam vesz részt, területén összesen több mint százmillió lakossal. Elmondta: a stratégia négy fő pillére a régió összekapcsolása, a környezetvédelem, a fejlődés elősegítése, valamint a régió megerősítése. A stratégián belül 11 prioritási területet határoztak meg, ezeket két-két ország koordinálja. Magyarország a fenntartható energetika mellett a vízminőség és a környezeti kockázatok területén lát el vezető szerepet.
Nem minősül tiltott állami támogatásnak az, hogy a Mol Nyrt. és a magyar állam 2005-ben megállapodásban rögzítette, hogy a cég 15 éven át milyen mértékű bányajáradékot fizessen, ami a bányajárulék későbbi emelése után sem változott - erősítette meg az elsőfokú döntést másodfokon a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, írja az MTI-re hivatkozva az index.hu. Az elsőfokú ítéletet az Európai Bizottság támadta meg, mert szerinte a megállapodás állami támogatásnak számít, ám az uniós bírák másodfokon is úgy ítélték meg, hogy az állam nem biztosított külön előnyt ezzel a Mol-nak. A bíróság megállapította azt is, hogy a bányajáradék későbbi emelését sem lehet állami támogatásnak minősíteni a Mol esetében.
Csak a csapattagok képzelőereje szab határt, mert az Eco-marathon verseny kiírása egyszerű: olyan jármű tervezése, készítése és vezetése a feladat, amely a legkisebb üzemanyag-felhasználással és károsanyag-kibocsátással jut a legmesszebbre. A program éltetője a Shell Eco-marathon Europe rendezvény, amelynek keretében futurisztikus prototípusok versenyeznek, három- vagy négykerekű járművek. Ezeknél az elsődleges tervezési szempont a légellenállás csökkentése és a maximális hatékonyság. Mint a nol.hu jelezte, Rotterdamban, a huszonhat ország négyezer fős nemzetközi mezőnyében hat magyar középiskolás és egyetemi diákcsapat rajtolt. A városi jármű kategóriában a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata 195 kilométert tett meg, ezzel bronzérmet szerzett elektromos hajtású autójával, amelyen napelemek biztosították a segédtöltést.
Felújítja két szolnoki intézményét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) százszázalékos támogatásából összesen csaknem 450 millió forintot fordítanak a Közlekedési Felügyelőség, valamint az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság épületének energetikai korszerűsítésére. Az uniós és állami pályázati forrásból a Közlekedési Felügyelőség Indóház úti épületének felújítására használható fel a támogatás nagyobb része, több mint 240 millió forint. Ebből az összegből teljes egészében modernizálják az ingatlan két különálló épületét: a több mint 50 éves irodát és az 1987-ben létesített, nagy belmagasságú műhelycsarnokot.
Nemzetközi szintre vált a fenntartható fejlődés és megújuló energia témakörben Ámon Ada, az Energiaklub Szakmapolitikai Intézet vezetője, aki június 1-től nemzetközi klímapolitikai feladatokat lát el Berlinben. Az Energiaklub ügyvezetését Csikai Mária veszi át, ő 2005 óta tagja az Energiaklub vezetőségének, HR és marketing területen, valamint forrásszervezőként is bizonyított a szervezetnél. Az Energiaklub szakmai vezetését Fülöp Orsolya fogja végezni. Ezzel egy időben az Energiaklub elnöksége új társelnökkel bővül dr. Bart István személyében, aki aktív szerepet vállal majd az Energiaklub képviseletében a nyilvánosság előtt.
Piaci szakértők szerint évekig eláraszthatja olajjal a világot a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amennyiben a júniusi következő ülésükön nem változtatnak a kitermelési kvótákon. Ez egyébként jelenleg a legvalószínűbb kimenetel. A kartell már most is több olajat termel, mint amennyit korábban jeleztek, áprilisban a napi kitermelés közel 31 millió hordó volt - írja a Marketwatch híre alapján a portfolio.hu. A kartell mintegy 3 éve napi 30 millió hordós kitermelési kvótát tart fenn, az elemzők pedig azzal számolnak, hogy ez nem fog változni. Ha az OPEC most sem nyúl hozzá a kvótákhoz, az viszont komoly jelzés lehet a piacok számára, azt az üzenetet közvetíti ugyanis, hogy a szervezet tartja magát hónapokkal korábban bemutatott stratégiájához. Ez utóbbi a piaci részesedés védelmét jelenti, lényegében bármi áron.
A privatbankar.hu beszámolója szerint változatlanul napi 30 millió hordón hagyta kitermelési kvótáját a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete közgyűlése Bécsben. Az OPEC félévente tartott rendszeres közgyűlésén dönt tagországai kitermelési kvótájáról. A világpiaci olajárak tavaly nyáron indult csökkenése óta a mostani a második alkalom, hogy a kitermelési kvóta szinten tartásáról döntöttek.
Június 1-én Washingtonban ülésezett a kínai-amerikai tisztaenergiai kutatóintézet. Az értekezlet célja az, hogy kivitelezi Xi Jinping kínai államfő és Barack Obama amerikai elnök által a tavalyi novemberben megállapodott „a kínai-amerikai államfő csútalálkozójának eredményét" és „a kínai-amerikai klímaváltozási nyilatkozat"-ot, megerősíti a két ország közötti a tisztaenergia területén fennálló együttműködést, közösen kezeli a klímaváltozást. Az ülésen megjelent Wan Gang kínai tudományi és technológiai miniszter, Ernest Moniz amerikai energetikai miniszter és a két ország kormányából, egyetemeiből, kutatóintézeteiből és vállalataiból jött közel száz képviselő.
Bonnban találkozik 190 ország képviselője, hogy folytassák az előkészítését annak az új, globális éghajlatvédelmi egyezménynek, melyet az év végi, párizsi éghajlatváltozási csúcson kellene aláírniuk a kormányoknak. Samantha Smith, a WWF nemzetközi éghajlatváltozás és energia munkacsoportjának vezetője szerint a tárgyalópartnereknek három fő kérdésre kell fókuszálniuk. Jelentősen csökkenteni kell a kibocsátásokat az elkövetkező 5 évben, biztosítani kell, hogy az azt következő időszak kibocsátás-csökkentési vállalásai a tudományos tényekre épüljenek és igazságosak legyenek, és végül, el kell érni, hogy a szegényebb közösségek is megkapják a megfelelő segítséget ahhoz, hogy fel tudjanak készülni az éghajlatváltozás jövőbeni hatásaira.
Szlovákia kitalálta, hogyan töltse meg tranzitvezeték-rendszerét és ezzel utat nyit a Gazpromnak Európába - kommentálta a Kommerszant című orosz napilap az Estringnek nevezett gázvezetékre a szlovák kormányfő által Moszkvában tett javaslatot – idézte a vg.hu. A Robert Fico által Eastringnek (Keleti Gyűrű) nevezett, Bulgária, Románia és Magyarország bevonásával építendő gázszállító útvonal révén Pozsonynak esélye marad, hogy a területén jelenleg átmenő orosz gáz legalább egy részét a jövőben is ő továbbíthatja az európai országokba. A tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapnak nyilatkozó szakértők kivitelezhetőnek tartják a szlovák elképzelést. Az Eastring projektet tavaly novemberben ismertették, de azt nem írta a lap, hogy hol. A cikk szerint a gáztovábbító rendszerek európai hálózata (Entsog) bekapcsolta az elképzelést az európai gázszállító rendszer fejlesztési tervébe.
A Siemens nyolcmilliárd euró értékben épít gáz- és szélenergiával működő erőműveket Egyiptomban. A cég történetében legnagyobb megrendelése a vállalat reményei szerint hozzá fog járulni a belföldi piacon gyengélkedő gázturbina üzletág újbóli felvirágoztatásához. Új típusú gázturbinájából a Siemens eddig 48-at értékesített, az egyiptomi megrendelés pedig 24-re szól. A gázturbinákat három erőműbe építik be Egyiptomban, amelyek a legnagyobbak lesznek a világon. A német vállalat a gázüzemű erőművek mellett 12 szélerőmű-parkot is épít Egyiptomban: a Szuezi-öböl térségébe és a Nílustól nyugatra fekvő területekre összesen mintegy 600 szélturbinát telepítenek együttesen 2 gigawatt áramtermelő kapacitással.
A tervek szerint sikerült a Siemens H-osztályú gázturbina első beindítása a kombinált ciklusú erőműben Lausward területén, amely Düsseldorf hagyományos villamos energia ellátó telephelye. Ez egy újabb mérföldkövet jelent az erőmű építése során, amely az ütemterv szerint 2015 végén kezdi el a kereskedelmi működést. Az 595 megawatt villamos teljesítménnyel és 61 százalék feletti hatásfokkal működő, új lauswardi kombinált ciklusú erőmű mindkét paraméter tekintetében új rekordot fog felállítani. Továbbá az erőműben termelt gőz egy részét Düsseldorfban a városi távfűtő rendszer fogja felhasználni. Egyetlen erőmű egységből maximum 300 MWth távfűtő kapacitás nyerhető ki. Ily módon a földgáz fűtőanyagként is történő felhasználása során az összhatásfok 85 százalék körüli értékre nő. Ezek a rekord számok a düsseldorfi Lausward erőművet a világ leghatékonyabb és leginkább környezetbarát erőművei rangsorában a csúcsra emelik.
A horvát kormány, az előterjesztésnek megfelelően, három vállalatnak adott koncessziós jogot a Dráva folyó mentén és a kelet-szlavóniai térségben lévő hat szárazföldi olaj- és gázlelőhely feltárására és kitermelésére. Az INA, a Mol Nyrt. magyar olajipari vállalat és a horvát állam tulajdonában álló olajipari vállalat egy lelőhelyre kapott koncessziót - számolt be a figyelo.hu. A Vermilion nevű, kanadai székhelyű energiaipari csoport horvát leányvállalata, a Vermilion Zagreb Exploration négy, az Oando nevű nigériai székhelyű olajipari vállalat pedig egy kutatási és kitermelési engedélyt kapott. A tavaly nyáron kiírt tenderre 2015. február 18-ig lehetett jelentkezni.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)