Heti hírvilág (2015. május 25 – 31.)
Magyarországi képviseletet nyitott a Roszatom - közölte az orosz állami atomenergetikai vállalat. A Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda (Inzsinyiringovaja Kompanyija Atomenyergoprojekt - AO NYIAEP), a moszkvai székhelyű Atomerőmű Építő Export Vállalat (Atomsztrojexport - AO ASZE) és az orosz fővárosban található Atomenyergoprojekt részvénytársaságokból (AO AEP) álló vállalati egyesülés magyarországi képviseletének az a feladata, hogy megszervezze a paksi atomerőmű két új energiablokkjának megépítéséről szóló szerződéssel kapcsolatos munkálatokat. A képviselet megnyitása és a geodéziai felmérések (május 11.) megkezdése az atomerőmű területén jelentik az első lépéseket a paksi ötös és hatos erőművi blokkok megépítésében a megvalósítási szerződés alapján - írták a közleményben. Valerij Limarenko, a vállalati egyesülés vezetője szerint nehéz túlbecsülni a beruházás jelentőségét Oroszország és Magyarország számára.
A Nyizsnij Novgorodi Mérnöki Iroda - Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE), a paksi bővítés orosz fővállalkozója képviseletében Alekszej Szacsik mutatta be azt az új Multi-D technológiát, amely a Roszatom egyik versenyelőnyeként biztosítja az új atomerőművi blokkok határidőre történő átadását és a költségkeret betartását – ismertette a Paks-Press. „Az új paksi blokkok versenyképes technológiája” című budapesti fórumon Alekszej Szacsik, a Multi-D rendszer marketingvezetője elmondta: tíz éves előkészület alapozta meg a Multi-D programot, amely az olyan bonyolult mérnöki létesítmények, mint az atomerőművek építését segíti. Szavai szerint a rendszer lehetővé teszi az atomerőmű tervezés, a berendezések gyártása és az építés során a folyamatok költség, munkaráfordítás és minőségbiztosítási paramétereinek optimalizálását, ami versenyelőnyt biztosít a Roszatomnak. Alekszej Szacsik kiemelte, hogy a paksi blokkok tervezése során figyelembe vették a magyar fél több mint 12 ezer követelményét. A tervezés végeztével az adatok bekerülnek a Multi-D rendszerbe, ami biztosítja a teljes folyamat naprakész nyomon követését, ezzel végső soron a beruházás határidőre és költségkereten belüli teljesítését. A szakember azt is jelezte, hogy az atomerőművek sorozatgyártása lehetővé teszi a kivitelezési idő csökkentését.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Nur Bekri, a Kínai Népköztársaság Nemzeti Energia Hivatalának vezetője a nukleáris oktatás, ismeretterjesztés és a kutatási-fejlesztési tevékenységek területén történő együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írtak alá Budapesten. A szándéknyilatkozat célja, hogy fejlessze és megerősítse a két ország közötti együttműködést a nukleáris oktatás, ismeretterjesztés és a kutatási-fejlesztési tevékenységek területén. A megállapodás lehetőséget biztosít az atomenergia békés célú felhasználása területén tevékenykedő oktatók, kutatók és szakemberek speciális elméleti és gyakorlati képzésére, oktatási módszertanok kidolgozására és adoptációjára, az atomerőművek tervezése, létesítése, üzemeltetése és karbantartása terén szerzett tapasztalatok átadására, a radioaktív hulladékkezelés terén történő együttműködésre, tudásmegosztásra, az atomenergiával kapcsolatos társadalmi tudatosság és elfogadottság erősítésére.
A magyar kormány szerint kilenc hónap egyeztetés után felelősségteljesen is kijelenthette az Európai Bizottság számára, hogy a paksi atomfejlesztésben nem lesz versenytorzító állami támogatás. Tekintettel arra, hogy az állami beruházásra a magyar állam biztosítja majd a pénzt, kérdések legalábbis felvetődhetnek ennek kapcsán. A nol.hu szerint a magyar kormány arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy a paksi atomerőmű-beruházás nem tartalmaz állami támogatást - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a heti kormánytájékoztatón. Miután tavaly év elején a magyar és az orosz kabinet kormányközi szerződést kötött a paksi atomerőmű bővítésére, erről tájékoztatták az Európai Bizottságot is - szögezte le. Az EU az engedélyezéséhez több feltételt támasztott. Az egyik az volt, hogy a beruházás nem tartalmazhat versenytorzító állami támogatást.
A Siemenst érdekli a részvétel az új paksi beruházásban – közölte az Alapblog.hu-val az energetikában is globális vezető szerepet játszó német óriásvállalat, a Siemens alelnöke. Dr. Volkmar Pflug az interjúban abból sem csinál titkot, hogy szakértő gárdájuk szerint egy nukleáris erőmű mindig és mindenütt a legdrágábban működtethető energiatermelő kapacitások közé tartozik. A nukleáris alapon termelt áram mindig több támogatásra szorult és fog szorulni a jövőben is, mint bármely fosszilis energia, vagy akár a szélenergia. A Siemens ugyanakkor nagy fantáziát lát például a palagázban, a megújulók közül pedig leginkább a szél energetikai felhasználásában. Dr. Pflug ugyanakkor értésre adja, hogy egyelőre felemás eredményeket hozott a nagy németországi energiaváltás (Energiewende). Egyrészt Németországban csaknem harmincszázalékos a zöldenergiák részesedése az energiatermelésben, viszont az ellentmondásos támogatási rendszer miatt nőtt a szennyező lignitégető erőművek jelentősége is.
Heves indulatok között ért véget a Pécs közelébe tervezett atomtemetőről rendezett fórum csütörtökön. Mint kiderült, Bodán kívül más helyszín is szóba jöhet, bár csak a Nyugat-Mecsekben kutatnak, a Paks 2 miatt szükségessé váló többletkapacitás és többletköltségek pedig még nincsenek betervezve a projektbe – jelezte a hvg.hu. A pécsi városvezetés nem, a magyarországi atomhulladék tárolásáért felelős Radioaktív Hulladékkezelő Kft. (RHK Kft.) viszont képviseltette magát a Lehet Más a Politika és a Pécsi-Patacsi Civil Egyesület fórumán, ahol 50-60 érdeklődő jelent meg. A bő kétórás esemény végére kiderült, hogy a távoli jövőbe vessző atomtemető ellen komoly mozgalom kezd kialakulni, illetve a szakma nehezen tud mit kezdeni a politikai társadalmi szempontokkal.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az atomerőmű-építési projektek általában a tervezettnél tovább tartanak, és gyakran túllépik az eredeti költségvetésüket. A beruházások nagyságát, bonyolultságát tekintve ez persze korántsem meglepő. A paksi bővítés kapcsán a portfolio.hu megvizsgálta az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom külföldi projektjeit - ezek alapján komoly esély van arra, hogy Paks II. kapcsán is hasonló problémák merülhetnek majd fel. Az utóbbi évek során a Roszatom számos kétoldalú atomerőmű-építési szerződést tárgyalt Európában és Ázsiában egyaránt. A paksi bővítéssel kapcsolatos magyar-orosz kormányközi megállapodás mellett a vállalat több hasonló szerződést vagy szándéknyilatkozatot írt alá - egyebek mellett - Indiával, Finnországgal, Örményországgal, stb. A Roszatom honlapja szerint jelenleg hat külföldi országban zajlik atomerőmű-építés (vagy az építési helyszín előkészítése) a cég irányításával.
Paks a költségvetésben címmel az Energiaklub közleményt adott ki. Mint jelzik, 2016-ban 113 milliárd forint költségvetési pénz jut a tervezett paksi atomerőmű építésének előkészületeire. Ez négyszer annyi, mint amennyi az idei költségvetésben szerepel. Mivel ez az összeg a költségvetésben egyetlen, az MVM Paks II. Zrt. tőkésítése című soron szerepel, az Energiaklub fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, pontosan mire is fordítják ezt az összeget. Ezért adatigényléssel fordultak a Miniszterelnökséghez, amelyben többek között azt szeretné megtudni, hogy ennek a 113 milliárd forintnak mekkora része az orosz-magyar szerződés szerinti, a Roszatom számára fizetendő fővállalkozói díj, és mekkora összegű orosz hitelt tervez lehívni a kormány 2016-ban. Ezekre a kérdésekre a napokban várják a választ. Korábban az Energiaklub hasonló adatigényléssel élt az idei, 28 milliárdos költségvetési pénzekkel kapcsolatban. A Miniszterelnökség válasza szerint ebből a pénzből még nem fizetnek az orosz szerződés alapján fővállalkozói díjat. Tartalmaz azonban közel 7 milliárd forintot engedélyezésre és 6 milliárd forintot a beruházás előkészítésére. Kommunikációra, azaz – valószínűsíthetően – reklámokra, hirdetésekre és egyéb propaganda-tevékenységekre 857 millió forint közpénzt költ el az állam az idei évben.
Már a 2020-2030-as években megkezdheti a zárt fűtőanyag-ciklusú nukleáris technológia exportját a Roszatom – véli az orosz állami atomenergetikai konszern Áttörés néven futó fejlesztési programjának vezetője, Jevgenyij Adamov. Mint az AtomenergiaInfo jelezte, a program a zártciklusú technológiát biztosító, negyedik generációs, gyorsneutronos reaktorok meghonosítására irányul. Azt a feladatot kapták a konszern vezetőjétől, hogy vizsgálják meg a kutatás-fejlesztési eredmények ipari bevezetésének lehetőségét – közölte a szakember. Ezt a lépést a következő öt-tizenöt évben lehet megtenni, a projekt pedig nyilvánvalóan „nemcsak saját használatra zajlik, hanem exportra is” – tette hozzá. Adamov úgy véli, hogy az új technológiára elsősorban Kínában és Japánban lehet igény. A 2011-ben indított Áttörés program célja olyan nukleáris energetikai komplexum kialakítása, amely BRESZT-300 típusú, gyorsneutronos, ólomhűtésű reaktorral működő atomerőművet, valamint a fűtőanyagot újrahasznosító ipari ágazat kiépítését foglalja magában, és ezzel lehetőséget teremt arra, hogy mindenfajta nukleáris hulladékot kizárjanak a technológiai ciklusból.
Ukrajna az idei év első negyedében 54,7 millió dollárért vásárolt orosz nukleáris fűtőanyagot atomerőművei számára – közölte szintén az AtomenergiaInfo. Az állami statisztikai szolgálat adatai szerint az év első három hónapjában csak Oroszországból szereztek be ilyen termékeket, noha az ukrajnai nukleáris reaktorokat üzemeltető társaságnak, az Energoatomnak a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern fűtőanyaggyártó társaságán, a TVEL-en kívül az amerikai Westinghouse svéd leányvállalatával is van szállítási szerződése. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy az idén január-márciusban – pénzben kifejezve – fele annyi fűtőanyag vásárlása valósult meg Ukrajnában, mint egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban. Tavaly az éves összbeszerzések értéke 628 millió dollár volt (csaknem 5 százalékkal több, mint 2013-ban), és ebből csaknem 589 millió jutott a TVEL-re, míg valamivel több mint 39 millió a Westinghouse svéd cégére.
Az AtomenergiaiInfo szerint elérte a 16 milliárd dollárt a Roszatom tavalyi bevétele. Ezt közölte egy a francia-orosz nukleáris ipari együttműködés lehetőségeiről szóló, Párizsban rendezett konferencián az orosz állami atomenergetikai konszern nemzetközi üzleti főosztályának igazgatója. Nyikolaj Drozdov azt is hozzátette, hogy több mint 5 milliárd dollár, vagyis a bevételek mintegy harmada, exportból származott. Megerősítette, hogy a konszern tíz évre szóló megrendelés-állományának értéke meghaladja a 100 milliárd dollárt, de a tartalékok valójában ennél is nagyobbak.
Az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy felújítsa Oroszországgal az atomenergetikai együttműködést, amely mostanra a politikai helyzet miatt a minimális szintre esett vissza – jelentette ki az amerikai energiaügyi miniszter. Ernest Moniz a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére egy sajtótájékoztatón kifejtette: mindkét fél szeretné folytatni a közös munkát, de a mai helyzetben ez rendkívül nehéz, noha a nukleáris ágazatokban sok éven át folytak rendkívül aktív programok. – számolt be az AtomenergiaInfo. Persze nem szűnt meg teljesen a kooperáció – tette hozzá a fizikusból lett tárcavezető. A folytatódó összefogás példájaként a közös érdekként számon tartott területeket említett: a nukleáris anyagok harmadik országokbeli kezelésével kapcsolatos problémák, valamint az Iránnal többek között Washington és Moszkva képviselőinek részvételével folyó atomtárgyalások.
A jövő év végéig tendert ír ki a prágai kormány a Dokuvany Atomerőmű bővítésére – jelentette ki Buhoslav Sobotka miniszterelnök. A kabinet mindkét csehországi nukleáris erőművet – a Temelínben és a Dukovanyban működőt is – bővíteni akarja egy-egy blokkal, és e tervek megvalósítását az utóbbi, régebben épült létesítménnyel kezdi. A megbízásért várhatóan a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mellett a Westinghouse amerikai-japán társaság, a francia Areva, valamint dél-koreai és kínai cégek versenyeznek majd. Andrej Babis miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter szerint a beruházást az erőművek üzemeltetőjének, a CEZ állami többségű energetikai társaságnak kell finanszíroznia. Csehországban jelenleg hat atomreaktor működik: négy VVER-440 típusú az 1974-1987 között szovjet szakemberek által Dukovanyban épített erőműben, míg a két, 2002-ben és 2003-ban átadott temelíni blokkban egy-egy 1000 megawattos, ugyancsak nyomottvizes berendezés.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a Dukovany Atomerőműnél tett látogatásán azt nyilatkozta, hogy 4 atomreaktor megépítését tervezik a közeljövőben. Dukovany-nál lesz az első, majd ezzel egyidejűleg megkezdik az új temerini blokk előkészítését is. Az új energia stratégia szerint Csehországban 50% feletti lesz az atomenergia termelés aránya a villamosenergia előállításban.
A cseh bejelentéshez kapcsolódik, hogy Prága kész tárgyalni Béccsel mindkét cseh atomerőmű, Dukovany és Temelin bővítésének ügyéről, mondta Jan Mladek cseh ipar-és kereskedelemügyi miniszter, utalva a szomszédos Ausztria fenyegetésére. Az osztrák fél kilátásba helyezte, hogy a terv miatt beperli a Cseh Köztársaságot. Ausztria nem zárja ki, hogy az Európai Bíróságon pert indít a Cseh Köztársaság ellen. A kezdeményezés oka, hogy a cseh fél terveket dolgozott ki mindkét atomerőművének további két blokkal történő bővítésére, idézte az osztrák APA hírügynökség Andrae Rupprechter környezetvédelmi miniszter nyilatkozatát. Jelenleg Bécs arra vár, hogy a cseh kormány jóváhagyja-e a tervet. A Dél-Bohémiában, illetve Dél-Moraviában fekvő két erőmű egyike sincs messze az atommentes Ausztria határától.
A fukusimai atombaleset ellenére Peking nem fordít eleget a biztonsági ellenőrzésekre – figyelmeztet Hí Zuosziu vezető kínai tudós, aki szerint ezt csak tetézi az, hogy ismét épülhetnek reaktorok a hatalmas országban. Ráadásul őrületes tempóban: az ázsiai ország Japánt, majd a világot is meg szeretné előzni – közölte az atv.hu. Kína véget vet az új nukleáris erőművek építésére kivetett moratóriumának, melyet a fukusimai katasztrófa után, 2011 márciusában vezettek be biztonsági okokból. Hí Zousziu fizikus, a Kínai Tudományos Akadémia tagja szerint különösen kockázatosak a belföldi erőművek építésére vonatkozó előterjesztések, ugyanis baleset esetén több százmillió ember vízellátását biztosító folyók és felszín alatti vízkészletek válhatnak szennyezetté, és hatalmas kiterjedésű, fontos mezőgazdasági területek vízellátása fertőződhet meg. Kína 2011 márciusában biztonsági ellenőrzéseket rendelt el, de idén márciusban már jóváhagyta két újabb atomerőmű üzembehelyezését. Az ország arra törekszik, hogy 2020-ra meghaladja Japán nukleáris termelő kapacitását, majd egy évtized múlva a világ vezető atomenergetikai hatalma legyen.
Az MVM Csoport közgyűlésén a tulajdonosok elfogadták a társaságcsoport 2014. évi beszámolóját, illetve a 2015-ös év üzletpolitikai célkitűzéseit – közölte a társaságcsoport. Az MVM Csoport az előző évhez képest 273 milliárd forinttal nagyobb, 1195 milliárd forintos árbevétele mellett 103 milliárd forintos EBITDA-t realizált, illetve 6,5 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zárt 2014-ben. Az MVM Csoport az elmúlt évben összesen 102,4 milliárd forintot fizetett a költségvetés felé különböző adónemekben és díjakban. A közgyűlés döntése alapján az MVM 2014-re osztalékot nem fizet. A társaságcsoport az alacsony energiaárak garantálásával nagyban hozzájárul a hazai lakosság rezsiköltségeinek csökkentéséhez.
A közgyűlésen elhangzottakról a napi.hu pedig azt közölte, hogy az MVM éves rendes közgyűlése - amely a kisrészvényesek folyamatban lévő kiszorítása miatt lehet, hogy az utolsó ilyen fórum volt - hét év után először veszteséges mérleget fogadott el. Az MVM-csoport tavaly 1194 milliárdos árbevétel és 35 milliárdos üzemi eredmény mellett 7,7 milliárdos konszolidált veszteséget szenvedett el, szemben a 2013-as 32 milliárdos nyereséggel. A veszteségben szerepet játszott, hogy tavaly a Dunamenti Erőmű 25 százalékos pakettjére 4,5 milliárdos értékcsökkenést, a kútba esett Déli Áramlat projektre 1,4 milliárdos veszteséget kellett elszámolni. A társaság egyébként 103 milliárdos, az előző évitől csak árnyalatnyival elmaradó EBITDA-t ért el tavaly, saját tőkéje pedig 2014 végén elérte a 705 milliárdot, amely részvényenként 20 810 forint volt.
A Nád MPS-H Kft. immár jogerősen elvesztette azt a pert, amelyben 9,6 milliárd forint kártérítést követelt a Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM) egy meghiúsult projekt kapcsán - a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett ítélete megerősítette a Fővárosi Törvényszéken tavaly megszületett első fokú ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: a Nád Kft. fellebbezése az első fokú ítélettel szemben nem volt alapos. Álláspontja szerint nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely indokolná az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, továbbá a Fővárosi Törvényszék megalapozottan mellőzte a felajánlott bizonyítást. A 2009-ben indított kártérítési per alapja az volt, hogy a magyar tulajdonban lévő Nád Kft. 2007 elején hitelből kezdte meg Bátonyterenyén egy mikroszaporító üzem építését, amely bázisa lett volna egy magyar nemesítésű növényen alapuló, országos energianád-termeltetői rendszernek. Ám több mint félmilliárd forint elköltése után leállt a projekt a félbemaradt finanszírozás miatt.
Tavaly közel harmincmilliárd forintos osztalékot fizetett német tulajdonosának a hazai E.ON-csoport. Ez az elmúlt négy év második legmagasabb energiaszolgáltatói kifizetése. Az elsőség szintén az E.ON-é – közölte a nol.hu. Az E.ON Hungária 29 milliárd forintos osztalékot fizet külföldi tulajdonosának a tavalyi év után – derül ki a német hátterű energiacsoport kedden leadott mérleg- és eredménykimutatásából. Mégpedig úgy, hogy az energiaszektor korábban sokat bírált szokásától eltérően még a tartalékokat sem kellett megcsapolnia. A cég ugyanis kiemelkedő, negyvenmilliárdos nyereséget könyvelt el a 2013-as, szintén kiemelkedő, 21 milliárdos vesztesége után. A nagy hazai energiaszolgáltatók körében végzett felmérésünk szerint az elmúlt négy év során messze az E.ON fizette ki külföldi tulajdonosának a legtöbb osztalékot. (Igaz, több társaság még adós a tavalyi mérleggel.)
A magyar kormány és a német RWE közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben a felek elkötelezték magukat egy hosszú távú és kölcsönös előnyöket biztosító együttműködés mellett. A szándéknyilatkozat több olyan közös elképzelést tartalmaz, amely a példaértékű együttműködés alapjait megteremti: Az MFB 2016 januárjáig meg kívánja szerezni az ELMŰ és az ÉMÁSZ egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletág 100 százalékát, így megkezdődik a nemzeti közműszolgáltatás villamos energetikai lábának kialakítása, az ENKSZ szakmai irányítása alatt. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2017. január 1-ig két lépcsőben meg kívánja vásárolni az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. 100 százalékos üzletrészét. Ezzel a főváros és az észak-magyarországi régió egyetemes áramszolgáltatói területén az ügyfélszolgálati tevékenységet biztosító társaság 100 százalékban a nemzeti közműszolgáltató irányítása alá kerül. Az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságai, az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. 49 százalékos tulajdonrészét közvetlenül az MFB részére. Az MVM Magyar Villamos Művek a jelenlegi 26,15 százalékról 49 százalékra növelheti részesedését a Mátrai Erőművet üzemeltető társaságban, és szoros együttműködést alakíthat ki az RWE-vel az észak-magyarországi lignitvagyon hosszú távú kiaknázását szolgáló erőművi és bányászati fejlesztések érdekében.
Évi másfél százalék új energia-megtakarítást kell elérni 2020-ig a most megjelent törvény szerint – közölte a vg.hu.. A kormány több eszközzel is a megtakarítás irányába terelheti a piaci szereplőket: adókkal, pénzügyi támogatással, tájékoztatással és szabályozással. Szigorú lesz a megtakarítások auditálása, ahogyan azok az auditálókra vonatkozó előírások is. A megtakarítás a 2014. január 1. és 2020. december 31-ig terjedő évekre vonatkozik, és csak látszólag kis mértékű: nem számítható bele semmi olyan intézkedés hatása, amelyet valamely uniós kötelezettségnek vagy szabályozásnak való megfelelés teljesítése során ér el a gazdálkodó szervezet. Az is csak egyszer vehető figyelembe, ha egy megtakarítás több szakpolitikai intézkedés eredménye. A teljesítésről minden év január 31-ig jelentést kell készíteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számára.
A törvény elfogadásához kapcsolódik a MEKH közleménye is, melyben jelzik, hogy számos új feladat kerül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe az új energiahatékonysági törvény szerint. A MEKH energiastatisztikai munkája kibővül az energiamegtakarítási adatok nyilvántartásával, publikálásával. A jövőben a hivatal elnöke rendeletben határozza meg az erőművek költség-haszon elemzésének módszertanát, elkészítésének követelményeit, amelyet a MEKH szakemberei fognak ellenőrizni.
Két paksi blokk termelését takaríthatnánk meg az EU szabályaival. Épp csak annyit teszünk az energiahatékonyságért, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ne maradjunk szégyenben – jelent meg a hvg.hu vélemény rovatában. Erősen ez a látszat, miután az Európai Bizottság perbe akarta fogni Magyarországot, amiért majdnem egy éve késik az energiahatékonysági irányelv hazai átültetése, ezért azután az országgyűlés a kormány előterjesztésére elfogadta az irányelv bevezetéséről szóló törvényt. Az abban foglaltak megvalósítása nemcsak Brüsszelnek fontos, hanem alapvető nemzeti érdek is, a tervezetből mégis úgy tűnik, a minisztérium fő célja csak az, hogy a lehető leggyorsabban túl legyen a házi feladatán. Az irányelv legfontosabb – és legtöbb megtakarítást hozó – intézkedése a 1,5 százalékos végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettség (VEK) lenne.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni fellépés közös, nemzeti érdek, melynek kulcsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló egységes szempontrendszer kialakítása, beépítése az ágazati és területi tervezési, döntési és végrehajtási mechanizmusokba. E célokat hivatott szolgálni a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amelynek tervezetét a kormány május 20-i ülésén fogadta el. A stratégia átfogó céljai között szerepel az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme. Fontos a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek alapja az erőforrások takarékos, hatékony kihasználása és az ehhez elengedhetetlenül fontos életmódváltás, szemléletformálás.
Az Otthon Melege Program ötödik alprogramja – a hűtő- és fagyasztógépek, kazánok- és nyílászárók cseréjét célzó, valamint a társasházaknak szóló pályázatok után – új, magas energiahatékonyságú mosógépek beszerzéséhez nyújt vissza nem térítendő állami támogatást a magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélyek számára. Mint a fejlesztési tárca közölte, a beruházások megvalósulásával – a készülék cserével – minimum 10 %-os energia vagy 20 kg/év szén-dioxid-megtakarítást szükséges elérni. A vissza nem térítendő támogatás mértéke minden esetben a berendezés vételárának 50 százaléka, de maximális értéke A+ kategóriájú gépek esetén 25 ezer forint, A++ kategóriájú gépek esetén 40 ezer forint, A+++ kategóriájú gépek esetén pedig 45 ezer forint háztartási gépenként. Az alprogramban rendelkezésre álló bruttó 500 millió forint forrás elosztása régiónként történik. Szükség esetén a tárca fenntartja a jogot a régiók közötti forrás átcsoportosítására.
Előkelő helyen végzett a MAVIR ZRt. madárvédelemi programjával az Európai Bizottság által alapított Natura 2000 Díj nemzetközi pályázatán, a 93 rangos nemzetközi pályázat mellett kategóriájában az első öt közé jutott a „Madárvédelem az átviteli hálózat mentén” című pályamű. A díjátadót május 21-én rendezték Brüsszelben. A MAVIR műfészkeket helyezett el nagyfeszültségű távvezeték oszlopokon, amelyek biztosítják az otthont kereső ragadozó madarak fészekrakását. A társaság 2011 óta 24 órás, élőképes videó közvetítéssel lehetővé tette az egyik műfészek lakóinak megfigyelését. A Európában egyedülálló programot az elmúlt években mintegy száz országból követték nyomon, és már több alkalommal díjazták is. A MAVIR madárvédelmi programja ezen kívül kiterjed a túzok faj megóvására is. Ennek érdekében madáreltérítő szerelvényeket telepítettek a távvezetékekre a madarak vonulásánál érintett területeken.
Nem valószínű, hogy a nagy áramszolgáltató cégek önként megválnának lakossági üzletáguktól, ahogyan azt a kormány államosítási terveiben reméli. A kötelező gázóra-csere indokainak pedig vajmi kevés köze van a valósághoz - állítják a szakemberek. Az elkövetkező hetekben olyan megállapodások várhatók, amelyekkel az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a gáz- után az áramszolgáltatást is megkezdheti, mégpedig a jövő félévben - erről számolt be Lázár János, a múlt heti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel ellentmondott annak a korábbi kormányzati közlésnek, amely 2016. elejére ígérte az állami lakossági áramszolgáltatás bevezetését. Ennek kapcsán a Népszava megkérdezte Barta Juditot, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetőjét, aki úgy vélekedett, hogy nem megalapozott a kormánynak az az érvelése, hogy ha az állami közműszolgáltatóhoz kerül az áramszolgáltatás is, akkor az jobban szolgálja a fogyasztók érdekeit.
A majdani állami távhőszolgáltatás tarifái szempontjából döntő súlyú lesz, hogy nekik eladó hőtermelők milyen áron jutnak majd a gázhoz, érdemes lesz-e alternatív forrásokat használniuk, hogy a termelők és a szolgáltatók mely költségeiket ismerhetik el a tarifáikban, és lesznek-e az államnak hőtermelői ambíciói is. Az új szabályozásnak illeszkednie kell az uniós elvárásokhoz. A vg.hu írása szerint az állami ellenőrzés alá vonandó közműszolgáltatások közül a távfűtés újraszervezése a legkeményebb dió, és nem csak azért mert körülményesnek ígérkezik a szétaprózott terület helyi adottságok áthal erősen befolyásolt tarifáinak teljes vagy részleges egységesítése. Nagyobb gond, hogy az állam egyelőre a megváltoztatandó rendszert sem látja át kellő mélységben, és még arról sem döntött, milyen irányt szab a távhőszakma egészének. Márpedig a megcélzott változtatások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2013. végi adatai szerint 95 település közel 650 ezer háztartását érintik.
Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben felére estek a napelemárak, ennél kisebb ütemben bővülnek a napenergiás termelő egységek - közölte a napenergiás rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó High Six Team Kft. az MTI-vel. Mint az inforadio idézte, a szakértők az árat ahhoz mérik, hogy a napelemtábla - a nap csúcs-sugárzásakor - mekkora villamos energiát termel. Ez 2007-ben 180 watt volt, ma a prémium minőségű napelemtáblák már 500 watt villanyáramot is képeset termelni óránként. A jelenlegi ár wattonként 1 euró a csúcs-minőségű termékeknél, de az olcsónak számító termékek már megvásárolható wattonként 40 euró centért is. Európában 2011-ben 22 megawatt naperőművi kapacitást helyeztek üzembe, ez volt eddig a csúcs év. Az üzembe helyezett kapacitás ettől kezdve csökken: 2012-ben 17 megawatt, 2013-ban pedig 11 megawatt volt, és az előzetes adatok szerint tavaly is körülbelül ekkora új kapacitás lépett be.
Több mint 526 millió forintból korszerűsítik az Országos Sportegészségügyi Intézet, a Sportkórház Alkotás utcai épületeit. Az energetikai felújítás során egyebek között szigetelik egyes épületek homlokzatát, felújítják a nyílászárókat, illetve gépészeti korszerűsítés is történik. Az intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében arról tájékoztat, hogy a vissza nem térítendő támogatást a Környezet és Energia Operatív Program keretében nyerték el.
Átadták Debrecen első elektromos töltőállomását, az intelligens város programja első lépéseként a nagyerdei mélygarázsban alakítottak ki elektromos gyorstöltő-állomást – számolt be a ma.hu. Papp László polgármester elmondta, az E.ON-nal és a Nissan gépjárműforgalmazóval együttműködve alakították ki a töltőállomást. Az áramszolgáltató cég és a város közti megállapodás értelmében az elektromos autók tulajdonosai két éven át ingyen tölthetik fel autójukat a gyorstöltő állomáson. A töltőállomást a három partner közösen, nettó 9 millió forint költséggel alakította ki.
"Az önkormányzatok energiatudatos tevékenységét támogató, fejlesztő, és erősítő tevékenységük elismeréséért" címmel tűzzománc emléklapot adott az Energiaklubnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A kitüntetést Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója Schmidt Jenőtől, a TÖOSZ elnökétől vette át. Az Energiaklub Fenntartható Energia Akcióprogramok (SEAP-ok) és klímastratégiák elkészítésével támogatja az önkormányzatok fejlődését. 2015-re már húsz település SEAP dokumentumát készítették el, amelyek így tudatosabban fejleszthetik településüket, sőt, előnnyel indulhatnak a hazai és EU-s pályázati forrásokért.
Már az egymilliárd forintot közelíti a Fővárosi Vízművek vesztesége. A vízműveket három évvel ezelőtt több mint 15 milliárd forintért vásárolta vissza a főváros a francia befektetőtől. Mint a vs.hu írta, a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Fővárosi Vízművek Zrt. 2015. évi üzleti tervét. Az előterjesztéshez benyújtott dokumentum ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy az üzleti terv „problémáktól terhes", a cég mérleg szerinti eredménye 792 millió forint veszteség, ez megfelelő mértékű költségcsökkentéssel és eredménybevonással pozitívba - 17 millió forintra - fordítható. A szolgáltatási díjak 10 százalékkal csökkentett szinten történt befagyasztása következtében nem képződik kellő fedezet, főleg az újonnan bekerült szennyvíztisztítási szolgáltatás elvégzéséhez szükséges beruházások üzembe helyezés utáni működtetéséhez. E költségtöbbletek díjba történő beépítését a társaság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak benyújtandó díjmegállapítási kérelemben érvényesíteni kívánja.
Szennyvíz hőenergiáját hasznosító fűtési rendszer épül Szegeden. A hőszivattyúval működő egyedi technológiának köszönhetően a csaknem állandó hőmérsékletű, 16 fokos szennyvízből kinyert hőenergia lesz felhasználható a 25 ezer négyzetméteres egyetemi épület fűtésére-hűtésére. A mintegy 470 millió forintos uniós támogatással megvalósuló fejlesztés révén az egyetem Szeged belvárosában álló József Attila Tanulmányi és Információs Központjának (SZTE TIK) energetikai rendszerét korszerűsítik. A közelmúltban megkezdődött kivitelezés során a hőenergia kinyerését biztosító hőcserélő rendszert telepítenek a Szeged belvárosának szennyvizét összegyűjtő alsótelepi átemelőben. Az ott előállított állandó hőmérsékletű víz távvezetéken jut el az SZTE TIK épületében elhelyezett két, összesen mintegy 1,5 megawatt (MW) teljesítményű hőszivattyúhoz.
Nemesvámoson a községháza és az általános iskola épületét 18,5 millió forintot meghaladó európai uniós támogatásból napelemes rendszerrel szerelték fel. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól kapott támogatásnak köszönhetően környezetbarát és gazdaságosan üzemeltethető intézményekkel gazdagodott a település. Nemesvámos Község Önkormányzata két középületének megújuló energia alapú fejlesztésének elszámolható költségeire 100%-os európai uniós támogatást nyert, míg a nem elszámolható költségeket önerőből finanszírozta.
Magyarország azon országok közé tartozik az Európai Unióban, ahol a tavalyi év második felében az egy évvel korábbihoz képest mind az áram, mind a földgáz háztartási ára jelentősen csökkent – derül ki az Eurostat által kiadott összesítésből. A háztartások 2014 második felében átlagosan 3556,6 forintot fizettek 100 kilowattóra áramért, 9,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A földgáz háztartási ára ugyanebben az időszakban 13 százalékkal mérséklődött, 100 kilowattóra energia 1088 forintba került. Nominálisan mindkét energiahordozó tekintetében Magyarország majdnem a legolcsóbb az Európai Unióban. Az áram csak Bulgáriában, a gáz pedig Romániában kerül kevesebbe. Az összehasonlítható vásárlóerő paritáson számolva viszont már árnyaltabb a kép. Az áram a bérek vásárlóerejéhez igazítva 2014 második felében pontosan megfelelt az uniós átlagnak. A földgáz háztartási ára viszont, a vásárlóerőt is figyelembe véve, 11 százalékkal maradt el 2014 második felében az uniós átlagártól. Az unió egészében, mindent egybevetve, mind a földgáz, mind az elektromos áram drágább lett; az áram átlagosan 2,9 százalékkal, a földgáz pedig 2 százalékkal.
Szócséplés helyett érdemi előrelépést sürgettek a délkelet-európai térség gázellátásának diverzifikálásában egy brüsszeli szimpóziumon a regiós országok meghatározó energiacégeinek képviselői. A siker kulcsa, hogy az egyes országok ne egymás rovására, hanem közösen próbáljanak választ adni a kihívásra – szögezte le az Európai Bizottság képviselője. A BruxInfo szerint papíron már régóta léteznek azok a megoldások, amelyek révén nagyságrendekkel javítani lehetne a gázválságok által leginkább fenyegetett közép- és délkelet-európai térség országainak gázellátásán. Véget kellene vetni a szócséplésnek és a tagállami infrastruktúrák egymással való összekapcsolásával létrehozni egy olyan likvid gázpiacot, ahol északról déli, illetve keletről nyugati irányba áramolhat a földgáz – hangzott el egy, az Európai Parlamentben a térség gázellátásának diverzifikálásáról tartott szakmai vitán.
Pekingben az 5. vízenergetikai világkonferencián hangzott el, hogy 2014-ben Kínában a vízenergia-kapacitás meghaladta a 300 millió kilowattot, és ezzel Kína világelsővé lépett elő. Ez a világban termelt vízenergia egynegyede. A világ tíz legnagyobb vízerőműve közül öt Kínában működik. A megújuló energia felhasználásáról szóló kínai terv szerint 2020-ra a kínai vízenergia-kapacitás meg fogja haladni a 420 millió kilowattot.
Edinburgh azt tervezi, hogy a köztulajdonban lévő épületekre – szerte a skót fővárosban – napelemeket szereltet, közösségi finanszírozásban. Az ok egyszerű: csökkentenék a szmogot a városban, és az iskolákat (meg persze a tanács épületeit) olcsó áramhoz juttatnák. Ez lehet a legnagyobb közösségi tulajdonú városi megújulóenergia-projekt az Egyesült Királyságban, melynek eredményeként középületek, iskolák, szabadidős és közösségi központok tetején jelennének meg a szolárcellák a következő években.
Tavaly nőtt a német iparban az erősen környezetkárosító kén-hexafluorid gáz felhasználása - közölte szerdán a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis. A német iparigáz-forgalmazó vállalatok tavaly 916 tonnát értékesítettek az összes környezetkárosító gáz közül a legintenzívebb üvegházhatást kifejtő kén-hexafluorid (SF6) gázból, 104 tonnával, 13 százalékkal többet, mint 2013-ban, de 178 tonnával, 16 százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. A kén-hexafluorid száz év alatt a szén-dioxid üvegházhatásának majdnem 23 ezerszerését fejti ki. A német ipar által tavaly felhasznált kén-hexafluorid mennyiség potenciálisan 21 millió tonna szén-dioxid klímahatásának (Global Warming Potential, GWP) felel meg. Az ipari folyamatokban hasznosított kén-hexafluorid túlnyomó része azonban nem jut a légkörbe, mivel zárt rendszerekben használják fel, így (egyelőre) nem szennyezi a környezetet.
Évente több mint egymillió köbméter biometánt állít elő az a biogáz tisztító berendezés, amely május közepén kezdte meg működését az osztrák fővárosban. Az új tisztító berendezés a konyhai hulladékok és ételmaradékok erjesztésével keletkező biogázt alakítja át biometánná. Méghozzá úgy, hogy egy modern membránszeparációs eljárással kivonják belőle a szén-dioxidot, a kén-hidrogént, a terpéneket és a sziloxánokat. Az így kapott 99 százalékos metántartalmú biogáz pedig már betáplálható a hagyományos földgázhálózatba. Az osztrák fővárosban 2007 óta működik biogázfejlesztő, az ott előállított évi 1,7 millió köbméter biogázt eddig azonban csak melegvíz előállítására használták, mert nem volt elég magas a metántartalma. A tisztítás révén most már évi több mint 1 millió köbméter biometánt tudnak előállítani, amivel 900 háztartást láthatnak el zöldárammal. Ezzel több, mint évi 3 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik meg a környezetet.
Venezuela és a legnagyobb orosz olajtermelő cég, a Rosznyefty 14 milliárd dolláros beruházásról állapodott meg a dél-amerikai országban - jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök Caracasban. A helyi televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a nap folyamán tárgyalásokat folytatott Igor Szecsinnel, az orosz cég első emberével. Az elnök szerint az említett összeg révén megkettőzhetik Venezuela jelenlegi olajkitermelését. Maduro nem részletezte, milyen beruházásokat terveznek az említett összegből, és az sem vált egyértelművé, hogy melyik fél mekkora részt vállal a finanszírozásból.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) júniusban tartja következő ülését, melyen várhatóan nem születik majd döntés a kitermelési kvóták csökkentéséről - írja a Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva - idézte a portfolio.hu. A kulcs Szaúd-Arábia, amely nem fogja visszavágni a jelenleg mintegy napi 10,3 millió hordónyi kitermelését. Az említett forrás szerint a szaúdiak nem fogják vissza kitermelésüket, köszönhetően a megnövekedett kínai és indiai keresletnek. A szóban forgó forrás azt is kiemeli, a szaúdiak nem fogják feláldozni piaci részesedésüket mások érdekei miatt. Legutóbb az iráni olajminiszter is úgy nyilatkozott, hogy az OPEC közelgő ülésén nem fogják csökkenteni az előirányzott kitermelési szinteket, ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a szervezet tagjai között egyetértés legyen. Jelen körülmények között ez aligha áll fenn.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)