Heti hírvilág (2015. május 4 – 10.)
Eltökélt szándékunk, hogy a tervezett két új atomerőművi blokkot felépítjük Pakson - mondta a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, Pakson, azon a sajtótájékoztatón, amelyet az új blokkok környezetvédelmi engedélyezési eljárása keretében rendezett közmeghallgatás szünetében tartottak. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás dokumentumai jó minőségben tartalmazzák azokat a környezeti hatásokat, amelyekre az erőmű építése során számítani kell – jelentette ki Aszódi Attila. - Szeretnénk olcsó villamos energiát biztosítani az országnak, a vezetékes energia terén az importfüggőséget csökkenteni, az ellátás biztonságát növelni, és mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást – tette hozzá. A beruházás engedélyezési folyamata több mint hatezer engedély megszerzését foglalja magába, a környezetvédelmi engedély az első állomás - jegyezte meg. Utalt arra, hogy a környezeti hatástanulmány teljes terjedelmében nyilvános. Mint mondta, a hosszabb, nemzetközi engedélyezési folyamat ezután kezdődik, az előzetes konzultációk során tíz ország jelezte, hogy részt kíván venni az eljárásban, ezekben az államokban nyáron és ősszel tartanak szakértői konzultációkat, közmeghallgatásokat.
Ezt követően az Energiaklub, a Greenpeace, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport közös állásfoglalást adott ki a Paks II környezeti hatástanulmányáról és a Pakson megtartott közmeghallgatásról. Mint írják: az éjszakába nyúló paksi közmeghallgatásból végül közelhallgatás lett: a felszólalókat minősítő és megalázó megjegyzésekkel igyekeztek elhallgattatni, megtiltották a viszontválaszt – mindezzel megsértve többek között a hazánk által 2001-ben ratifikált Aarhusi Egyezményt is. Az eseményen nem derült fény a környezetvédelmi hatástanulmányban (KHT) nem tárgyalt vagy tisztázatlanul hagyott lényegi problémákra. A közmeghallgatás megerősítette, hogy a kormány egy felesleges, veszélyes, szennyező és drága beruházást akar ránk erőltetni egy alkalmatlan környezeti hatástanulmánnyal. A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport szükségesnek tartja, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t, hogy pótolja a hatástanulmány hiányosságait.
A paksiak azt kérik a kormány képviselőitől, hogy állítsák vissza az atomerőmű és a térség jó kapcsolatának bázisát adó támogatási rendszert – közölte a teol.hu. Néhány kisebb-nagyobb műszaki kérdéstől eltekintve a térség, a Pakson és környékén élők valamint az atomerőmű kapcsolata volt a témája azoknak a hozzászólásoknak, amelyek elhangzottak az atomerőmű kapacitás fenntartása kapcsán rendezett paksi fórumon. A szakmai kérdésekre dr. Aszódi Attila kormánybiztos válaszolt, a társadalompolitikai kérdéseket a jelenlévők L. Simon László parlamenti államtitkárhoz intézhették.
Idén elmaradt az erőmű térségfejlesztési pénze, pedig negyvenegy település nagyon szeretné – jelezte a hir24.hu. Negyvenegy Paks környéki település emelt szót azért, mert tulajdonosi hozzájárulás hiányában idén nem juttatott forrást a Paksi Atomerőmű a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványba (JETA), amely a létesítményt övező térségben nyújtott pályázati úton támogatást. A kezdeményező Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere az MTI-vel közölte: mivel nem tudják, „hol akadt el" a tulajdonosi jóváhagyás, levélben fordultak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és Baji Csabához, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatójához, kérve, engedélyezzék a támogatást, amely tudomásuk szerint az erőmű 2015-ös üzleti tervében is szerepel. Azt is elmondta, hogy az elmúlt négy évben évi 500 millió forintot juttatott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az általa létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványnak. A JETA szigorú feltételrendszerhez kötött pályázati programot működtetett, amelyben a Paksi Atomerőmű körzetében fekvő 41 települést vontak be.
A hazai energiapiac helyzetét áttekintve látható, hogy 2008-óta gyakorlatilag évi egy százalékkal növekedett a villamosenergia-igény, miközben a hazai termelés jelentősen csökkent, az import 30 százalék körül emelkedett, ez utóbbi mind az ellátás biztonsága, mind az árak tekintetében hosszú távon kockázatokat rejt, ezért is lényeges a paksi kapacitás fenntartási projekt – mondta Aszódi Attila kormánybiztos, az idén 15 éves Energiapolitika 2000 Társulat 11. Energiapolitikai fórumán, Budapesten. Aszódi Attila szavai szerint 2030-ig mintegy 7500 MW új erőművi kapacitásra lesz szükségünk, ebből a paksi kapacitás fenntartás, vagyis az új blokkok 2400 MW-ot jelentenek, így még további, másmilyen tüzelőanyag bázisú erőműveket is kell majd építeni. Így jelentős szerepe lehet a megújuló bázisú áramtermelésnek is. A rendezvény végén a résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amelyben tiltakozik az Energiapolitika 2000 Társulat a külföldi menedzserek paksi szerződtetése ellen.
Nukleáris szakembereket díjaztak: Tóth János, a Paksi Atomerőmű Biztonsági Főosztályának korábbi vezetője, valamint Zagyvai Péter, a BME Nukleáris Technikai Intézetének munkatársa kapta idén a „Hevesy György-díj a nukleáris biztonságért” elismerést - tudósitott a PaksPress. A díjakat a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Barnabás Beáta főtitkár-helyettes asszony, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. képviseletében Hamvas István vezérigazgató, a „Somos Alapítvány a védelmi és biztonsági oktatásért és kutatásért” képviseletében Solymosi József professzor adta át csütörtökön, az MTA székházában a „Korszerű atomenergia” című tudományos ülésen.
Az iskolarendszer és a felnőttképzés releváns területeit is érintő komplex oktatási program készül a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódóan – jelezte az inforadio.hu. Az oktatási program, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának közreműködésével készül el, felöleli az iskolarendszerű oktatás és felnőttképzés minden releváns ágát - fogalmazott Aszódi Attila kormánybiztos, aki az elmúlt hetek lakossági fórumain több helyütt is beszélt a vállalkozók felkészítéséről. A szakember azt mondta, a magyar vállalkozók bevonása a beruházásba csak úgy lehetséges, ha felkészülnek erre a speciális feladatra, ez pedig célzott oktatási programot igényel, ami nemcsak hagyományos oktatási elemeket kell, hogy tartalmazzon, hanem olyanokat is, amelyek ténylegesen azokra a területekre fókuszálnak, amelyek ehhez a sajátos feladathoz kapcsolódnak.
Megtartotta május 8-án az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. éves rendes közgyűlését. A közgyűlés elfogadta a részvénytársaság 2014. évi mérlegét és eredmény-kimutatását, és ezzel egyidejűleg 8 milliárd 228 millió 922 ezer 650 forint osztalék kifizetéséről döntött. Ennek megfelelően augusztus 15-én több mint 8 milliárd forint osztalékot fizet az államkasszába a Paksi Atomerőmű. Hazánk egyetlen atomerőműve a gazdaságos, biztonságos, környezetbarát üzemeltetés mellett kötelezte el magát: az országban a legolcsóbb áram Paksról származik, a társaság legfontosabb alapelve a biztonság, a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából pedig kulcsfontosságú a közel nulla szén-dioxid-kibocsátás, mellyel az atomerőmű üzemel.
Riport a csodálkozásról. Akár ez is lehetne a Népszava írásának a címe, tekintve a tervezett mecseki atomtemető körüli híreket, és azok fogadtatását. Az ország közvéleménye csak néhány hete csodálkozott rá a Pécs közelébe tervezett nukleáris lerakóra. A környéken pedig, ahol húsz éve tudnak róla, és készülnek a megvalósítására, a hirtelen habverésen csodálkoznak. Politika kontra tudomány, realitások, és vágyak háborúja bontakozik ki a festői táj körül. Kis túlzással azt állíthatnánk, a Nyugat-Mecsek ugrásra készen áll arra, hogy a magyar (atom)szilícium-völgy lehessen belőle. A térség 1996 óta készül lélekben arra, hogy nagy radioaktivitású nukleáris hulladékok tárolója épüljön a közelükben. Akkor kezdődtek ugyanis az első kutatások, melyek ma is, és még hosszú évek múlva is zajlanak majd. A Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati társulás két évtizede működik a térség 9 településének – hatezernyi lakójának - bevonásával.
Ugyanehhez a témához kapcsolódó, hogy több mint száz évre tervezi előre a munkát a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynél jelenleg is zajlanak a kutatások, hogy hol épüljön meg a nagyaktivitású hulladékokat befogadó tároló – írta a vg.hu. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: ütemezésük szerint 2064-re épülhet meg egy nagyaktivitású hulladék befogadására alkalmas mélységi geológiai tároló. A némi szünet után tavaly Bodán újraindult kutatások 2030-ban juthatnak el oda, hogy kijelöljék a létesítmény pontos helyét. Először egy felszín alatti kutatólaboratóriumot készítenének el, majd az itteni vizsgálatok értékelése, folyamatos monitorozás után épülhet meg a tároló.
Magyarország rendszeres támogatást nyújt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nukleáris biztosítéki rendszeréhez. A magyar támogató program részeként az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – a NAÜ-vel közösen – ismét továbbképzést tartott a NAÜ biztosítéki felügyelői számára 2015. április 20. és 24. között. A képzés célja a Kiegészítő Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi helyszíni ellenőrzési tevékenységek gyakorlása volt – közölte az OAH.
Az orosz elnök burkoltan megfenyegette Magyarországot és Brüsszelt. Vlagyimir Putyin szerint ha az unió arra kényszeríti hazánkat, hogy utasítsa vissza a paksi bővítésről szóló együttműködést, az károsan érintené nemzeti érdekeinket. A magyar kormány nem reagált Putyin szavaira, de Orbán Viktor az oroszokkal kötött megállapodás módosítására is rákényszerülhet – kommentálta a hirt a nol.hu. Határozott megerősítést kaptunk a magyar kormánytól, hogy az összes szerződés érvényben van, és teljesülni fog – nyilatkozta a Reutersnek Moszkvában Szergej Kirijenko, a paksi bővítési beruházásra készülő orosz Roszatom vezérigazgatója. Szerinte Magyarországra érzékelhető nyomás nehezedik az EU részéről. A vezérigazgató ennek tudta be, hogy a Financial Times nemrég arról írt: az Európai Bizottság „blokkolta" a bővítést az üzemanyag-ellátási szerződés uniós jogba ütközése miatt (a kontraktust időközben módosítani kellett) –, ezért is tartja megnyugtatónak, hogy a kormány megerősítette a beruházás végrehajtására vonatkozó szándékát. Kirijenko Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt az ügyről, és a megbeszélés után az orosz elnök is nyilatkozott a sajtónak.
Jávor Benedek sajtónyilvános vitára hívja Paks ügyében Lázár Jánost. Tisztelt Miniszter Úr! Április 30-án tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a paksi bővítés kapcsán nem folyik semmilyen eljárás Brüsszelben, „leszámítva Jávor Benedek EP-képviselő bejelentéseit, valamint néhány más magyar bejelentést. Ha megtisztel a képviselő, itthon is meg tudjuk beszélni ezt az ügyet”. Miniszter úr azt is hozzátette, hogy „állunk minden vita elé”. Örömmel hallottam miniszter úr kijelentéseit, hiszen évek óta a nyilvános vita szükségességét hangsúlyozom, és ennek hiányát a paksi bővítés egyik legsúlyosabb hiányosságának tekintem. Ennél fogva természetesen örömmel állok miniszter úr rendelkezésére, hiszen már korábban is számtalanszor kezdeményeztük a nyílt vitát, de ezt a kormány mindannyiszor elutasította!
Testvérvárosi kapcsolatra lépett egymással két atomváros, Paks és az oroszországi Novovoronyezs. Az erről szóló, Novovoronyezsben szentesített megállapodás értelmében a nukleáris erőműnek otthont adó települések egyebek közt rendszeres tapasztalatcserét folytatnak arról, hogy a nyilvánosság, az átláthatóság elvének megfelelően miként tájékoztatják a lakosságot az atomenergetikával kapcsolatos ügyekről, és erősítik a bizalmat az ágazat iránt. Együttműködésre törekednek a gazdasági-kereskedelmi, a tudományos-technikai és a humanitárius-kulturális területen, az iparban, a kis-és középvállalkozások között, a kultúrában, az oktatásban, az ifjúságpolitikában, a sportban és az egészségnevelésben is – áll a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern honlapján megjelent közleményben – jelezte az AtomenergiaiInfo.
Egyre nehezebben tudnak versenyezni a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernnel nyugati konkurensei, amelyek alaposan le is maradtak mögötte – állapítja meg a Reuters hírügynökség által közétett elemzésében Hannah Thoburn, a Foreign Policy Initiative washingtoni nonprofit elemzőszervezet szakértője – amelyet az Atomenergiainfo ismertetett. Az írás többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a Roszatom sikeres „hódításokat” tudhat magáénak a világpiacon, 29 különböző fázisban lévő atomreaktor tervezésében és építésében, érdekelt több mint tucatnyi országban, miközben a francia állam többségi tulajdonában lévő nukleáris energetikai társaság, az Areva például 2007 óta egyetlen reaktort sem tudott értékesíteni. Az elemzés sorra veszi, hogy az utóbbi időben hol tudta megvetni lábát az orosz atomóriás.
Megrendelés-állományának jelentős növelésére készül az idén az Atomenergomas (AEM): a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó gépgyártó holding a tavalyi évet összesen 227 milliárd rubel (mintegy 1200 milliárd forint) értékű megbízással zárta, és ezt 2015-ben 300 milliárd fölé tervezi emelni – közölte szintén az AtomenergiaInfo. Mint Konsztantyin Tulupov stratégiai igazgató elmondta, elsősorban a Roszatom közreműködésével Oroszországban és külföldön épülő, illetve tervezett atomerőművekhez kapcsolódó megrendelésektől, berendezés-szállításoktól várják a gyarapodást. Már szerződést írtak alá például arról, hogy az AEM gőzfejlesztőket gyárt a törökországi akkuyui, a finnországi hanhikivi és a 2. számú kurszki atomerőműhöz.
Erősíteni kívánják nemzetközi piacvezető szerepüket az orosz állami atomenergetikai konszernhez, a Roszatomhoz tartozó, urándúsítással foglalkozó társaságok. Az AtomenergiaInfo szerint a nukleáris fűtőanyagokat gyártó TVEL-nek, valamint az alacsony dúsítású urántermékek és ezzel kapcsolatos szolgáltatások külföldi értékesítését végző, a nemzetközi piacon Tenex néven szereplő Tyehsznabekszportnak jelenleg együtt 36 százalékos részesedése van az ágazati világpiacból, ám 2030-ra ezt az arányt 42 százalékra akarják emelni – közölte a Roszatom lapjában, a Sztrana Roszatomban Jurij Olenyin, a TVEL elnöke. A brit-holland-német tulajdonban lévő urándúsító konzorcium, az Urenco ma 32, a francia Areva 13, a kínai társaságok pedig 5 százalékkal képviseltetik magukat az ágazat nemzetközi forgalmában.
Zdzisław Gawlik helyettes kincstárügyi miniszter Lengyelország első atomerőművének esetleges megépítéséről tárgyalt japán kollégájával. Gawlik úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország számít a japán technológiai ismeretekre. Megítélése szerint ezek az ismeretek meghatározóan fontosak annak a végső döntésnek a meghozatala szempontjából, hogy épüljön-e atomerőmű Lengyelországban vagy sem – jelezte a figyelo.hu. Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának miniszterhelyettese, Yosuke Takagi megerősítette, hogy a japán kormány és a japán vállalatok támogatnák a kezdeményezést. A japán nagyvállalatokat, mint például a Hitachit, a Toshibát és a Mitsubishit nagyon komolyan érdekli egy atomerőmű Lengyelországban történő megépítése" jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Atomenergiával a klímaváltozás ellen: 36 ország nukleáris társaságainak képviselői közös nyilatkozatot írtak alá május 4-én az ICAPP (International Congress on Advances on nuclear Power Plants) konferencián. A „Nuclear for CLIMATE” dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy az atomenergia alkalmazásával jelentősen csökkenthető a üvegházhatású gázok kibocsátása és leszögezi, hogy az atomerőművek kulcsszerepet játszhatnak a klímaváltozás kezelésében – közölte a Magyar Nukleáris Társaság.
Megtörténtek az első ütközések a kétéves szünet után újraindult Nagy Hadronütköztetőben (Large Hadron Collider, LHC) – írta a BBC cikke alapján az index.hu. A világ legnagyobb részecskegyorsítóját az üzemeltető CERN (a részecskefizikai kutatások európai intézete) 2013 elején állította le terv szerint, részben azért, hogy karbantartsák, részben azért, hogy fontos alkatrészek cseréjével még nagyobbra növeljék a létesítmény teljesítményét. A francia-svájci határon a föld alá épített LHC-t idén márciusban kezdték újraindítani, és húsvét vasárnapra már mindkét protonnyaláb rendben száguldott a részecskegyorsító 27 kilométeres körgyűrűjében. A mostani fejlemény az, hogy a két protonnyalábot összeengedték, vagyis újra ütköztetni kezdték a részecskéket. Ezekben a kísérletekben az egyik legfontosabb kérdés az ütköző részecskék energiaszintje – minél nagyobb ez az energiaszint, annál nagyobb eséllyel lehet igen ritka eseményeket vagy állapotokat (egyes kísérletekben például az ősrobbanás után pillanatokban létező kvark-gluon plazmát) előállítani és megfigyelni.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb, magáncégeket érintő energiapiaci cégfelvásárlását zárta le az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. A szükséges engedélyek megszerzését és az egyéb szerződésben kikötött feltételek teljesítését követően a korábban az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoport tulajdonában álló Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. a tőzsdén jegyzett, feltörekvő alternatív energetikai vállalat tulajdonába került. A felvásárlás érintette a Sinergy 11 leányvállalatban meglévő részesedését is, így további kilenc projekttársaság teljesen, kettő pedig részben az ALTEO tulajdonába került. Ez egy hatalmas lépés az ALTEO életében” – mondta az akvizíció zárása kapcsán Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A Sinergy Csoport megvásárlása a lehetőségek tekintetében egy olyan mérföldkő, amelyhez csak a vállalat 2008-as alapítása, illetve 2010-es tőzsdére lépése fogható. A megszerzett know-how, szakmai tapasztalat és eszközök a kibővült vállalatcsoport további fejlődésének alapját jelentik.
Az elmúlt évek hatalmas profitjai után tavaly a Népszabadság információi szerint tízmilliárd alá csökkent az állami MVM-csoport nyeresége. Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy ez lehet az energiacég Simicska-közeliségének az ára. Ez a mélypontok egyike: az állami energiagigász utoljára 2006-ban egyensúlyozott a nulla körül. Még akkor is nyögték ugyanis az első Orbán-kormány tarifaintézkedéseit, amelyek 2002-ben 34 milliárdos veszteségbe és majdnem csődbe taszították a paksi atomerőművet, a központi áramhálózatot és a lakossági áramnagykereskedelmet is magában foglaló állami csoportot. Ezt követően viszont különböző irányítók és politikai széljárások alatt is nagyjából stabilan hozták az évi több tízmilliárdos nyereséget. Ebben csúcspontnak a 2009-es és a 2012-es rekordteljesítmény számított. Mohó gazdának inkább a Gyurcsány–Bajnai-kabinetek nevezhetők: 2008–2009 után a költségvetés a mégoly kiemelkedő nyereség nagy részét, több mint 70 milliárd forintot bezsebelt. De a szlogenekben energiaosztalék-ellenes Orbán Viktor vezette kabinet sem szerénykedik.
A közgyűlést követően is megmaradt a központi áramhálózatot irányító állami Mavir igazgatósági elnöki székében a Simicska Lajoshoz közel állónak tartott Töröcskei István – közölte a nol.hu. 11,2 milliárdos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet az állami MVM 99 százalékos tulajdonában lévő Mavir - derült ki a hazai központi villamosenergia-hálózatot birtokló és vezérlő társaság nemrég tartott évzáró közgyűlésén. Ebből a tulajdonos, azaz az állami MVM 9,2 milliárd forint osztalékot vett fel. Így a cégnél kétmilliárd forint nyereség maradt. Az árbevétel 134 milliárd forint volt, a cégértéket tükröző mérlegfőösszeg pedig 466 milliárd forinttal zárt. A társaság legfontosabb feladata továbbra is a magyar villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetése - közölte a társaság.
Az MVM és a Mol ismételten nem kötelező érvényű ajánlatot adott be a Szlovák Villamos Művek irányító, 66 százalékos részvénycsomagjára. A tényleges vásárlás időpontja bizonytalan. Mint a nol.hu jelezte, a nem kötelező jellegű ajánlat pontos mibenléte nem ismert, így az sem egyértelmű, hogy ez tartalmaz-e árajánlatot, avagy sem. Forrásaik szerint azonban a tavalyi, hasonlóképp nem kötelező érvényű bejelentkezéshez képest most egy pontosított változattal álltak elő. Az elsősorban kisebb, megújulóenergiás szlovák erőműveket, valamint például a mohi atomerőművet birtokló Szlovák Villamos Művek 66 százalékát az olasz Enel árulja.
Közzétette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a GDF SUEZ és az E.ON Energiaszolgáltató földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóinak ellátására vonatkozó ajánlattételi felhívását. Korábban mindkét szolgáltató a földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonása iránti kérelemmel fordult a MEKH-hez. A felhívásra az egyetemes szolgáltatóknak 20 munkanapjuk van ajánlatot tenni. A beérkező ajánlatok értékelése után a hivatal az ellátásbiztonság szempontjai alapján választja ki a legkedvezőbbet. A MEKH a mérlegelés során előnyben részesítheti az átadó egyetemes szolgáltató teljes ellátási területének ellátására adott ajánlatot, illetve az olyan egyetemes szolgáltató ajánlatát, amelynek a működési engedélyében meghatározott ellátási területe kiterjed az átadó egyetemes szolgáltató területére.
Több tízezer gázfogyasztó már megindította átlépését az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz, ugyanakkor az állami közműszolgáltató tényleges fogyasztóinak száma eddig csupán ezres nagyságrendű, mivel az átlépési folyamat több hétig tart - közölte a közműszolgáltató. Az átlépéshez mindössze két dokumentumot kell kitölteni, az egyedüli feltétel, hogy a fogyasztónak ne legyen számlatartozása korábbi szolgáltatójánál. Az átlépés folyamata nyolc naptól másfél hónapig tarthat. Az állami közműcég az új ellátási területeken a Magyar Posta kijelölt kirendeltségein fogadja az ügyfeleket.
A Nemzeti Energia Stratégia és a hozzáköthető cselekvési terveket vitatta meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT). Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkár elmondta, hogy országgyűlési határozat alapján készülnek a Nemzeti Energia Stratégiához kapcsolódó cselekvési tervek. A stratégiában megfogalmazott fő célok, az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság, a versenyképesség továbbra is aktuális. A stratégia eszközei közé tartozik az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása, a megújuló energiaforrások arányának növelése, az atomenergia kapacitás hosszú távú fenntartása, a regionális instrastruktúra kialakítása, a kormányzat aktív energiapaici szerepvállalása.
Több mint ezermilliárd forint áll rendelkezésre az új európai uniós pénzügyi ciklusban környezeti és energetikai célú támogatásra. Várhatóan a megújuló energiaforrások alkalmazását támogató fejlesztések lesznek a legnépszerűbbek. Érezhető, hogy valamennyi pályázó egyre magabiztosabban és tudatosabban kíván élni az brüsszeli pénzek adta lehetőségekkel - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.
Akár hatszor annyi szélturbinák által termelt áramot is elbírna a hazai villamosenergia-rendszer, mint amennyi most a hálózatra jut. Ennek ellenére az egymást követő kormányok már csaknem egy évtizede nem adnak ki engedélyt új szélfarmok létesítésére. Az ipari fogyasztók még saját célra sem telepíthetnek turbinákat. Így amíg számos európai országban virágzik a szélenergia-ipar, addig hazánkban semmi jele az ágazat fejlődésének. Érthetetlen, hogy Magyarországon már csaknem egy évtizede nem engedélyezik a hatóságok az új szélerőművek telepítését, amikor a hazai villamosenergia-hálózat akár hatszor annyi „zöldáram” befogadására is alkalmas lenne, mint amennyit most termelnek a szélturbinák – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Szélenergia-ipari Társaság elnöke.
Amennyiben a több mint 2 millió, energetikailag korszerűtlen családi házat hőszigetelnék, az ország energiafogyasztása 8 százalékkal csökkenne, ehhez azonban kevés a tervezett évi 80 milliárd forintos támogatás - közölte saját szakértőinek számításaira hivatkozva a Knauf Insulation építőanyag gyártó. A magyar családi házak száma 2,5 millió, ennek 90 százaléka energetikai korszerűsítésre szorul. A kormány - uniós forrásból, őszi indítással - évi 80 milliárd forintot szán a családi házak felújításának támogatására. Magyarország lakosságának 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról határolt társasházi lakás, ezért az ország energiafogyasztásának 81 százalékáért felelősek, ami évi kb. 4 mtoe (millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiafelhasználást jelent. A családi ház állománynak ugyanakkor csupán 10,7%-a számít energetikai szempontból korszerűnek, közel 90%-uk pedig felújításra szorul és kétszer több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy átlagos osztrák családi ház.
Nyugat-Magyarország után a közép-magyarországi társasházak is lemerítették az energiaberuházás-támogatási keretüket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram esetében a pályázatok benyújtását a közép-magyarországi régióban a forrás kimerülése miatt május 3. napjával határozatlan időre felfüggeszti - közölte a tárca. A szabályok alapján a térségi beruházások támogatására május 4-én délelőtt 10 óráig lehetett még jelentkezni. A feltételeknek megfelelő pályázatokat az útmutatóban rögzítettek szerint, az arányosan megtakarítható szén-dioxid-mennyiség figyelembevételével rangsorolják. Az igények a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.
Az energiaárak számítási módjával és a szabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatban is megfogalmaz aggályokat az Európai Bizottság a közelmúltban kiadott magyar országjelentésben – hívta fel a figyelmet az Energiaklub. A jelentés megállapítja, hogy a négy kiskereskedelmi gáz-, és a négy áramszolgáltató vállalat egyetemes szolgáltatói (~ lakossági) szegmense összesen 41 milliárd forint veszteséget termelt 2013-ban, a rezsicsökkentések után. A vizsgálat szerint a rezsicsökkentések fenntarthatósága attól függ, hogy a szolgáltatók képesek lesznek-e más üzletágaikból fedezni ezeket a veszteségeket, ez azonban hosszú távon nem tűnik reálisnak. legtöbb tagállamban az árakat, illetve ezek kiszámításának módszerét a szabályozó hatóság határozza meg, de Magyarországon ezt továbbra is gyakorlatilag a kormány végzi - a jelentés szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csak véleményt nyilvánít. Vagyis a Bizottság szerint a magyar szabályozó hatóság függetlensége nem egyértelmű, ahogyan az sem, hogy az új nemzeti közműszolgáltató hogyan tud majd alacsonyabb árakat kínálni a fogyasztók számára, úgy, hogy költségei fedezve legyenek (hacsak nem kap állami támogatást a tartós veszteség pénzügyi ellensúlyozásához).
Magyarország a tavalyi év második felében javított szinte az összes európai energiaár-helyezésén, viszont az áramtarifában és különösen a jövedelmekhez képest azért még van mit behozni – jelezte a nol.hu. Az európai országok euróalapú lakossági gázársorrendjében Magyarország 2014 második felében az első hat hónaphoz képest rendre valamennyi fogyasztási körben egy hellyel javított – derül ki az Eurostat frissen közzétett adatsora alapján végzett számításokból. Így e tekintetben az unió statisztikai hivatala által mért 29 európai – uniós és azon kívüli – állam között Törökországot megelőzve immáron az első Románia után ezüstérmesnek mondhatjuk magunkat.
Kétéves türelmi időszakot vezetne be a Nemzetgazdasági Minisztérium azoknak a hagyományos gázkazánoknak a felszerelésére, amelyek az új EU-követelményeknek ugyan nem felelnek meg, de már korábban forgalomba kerültek – írja az MTI a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye alapján az index.hu. Az új uniós szabályozás szerint 2015. szeptember 26. után a tagállamokban csak olyan fűtőberendezéseket lehet majd árulni, amelyek megfelelő hatásfokkal működnek. A rendelet a kazán típusát közvetlenül nem írja elő, de a hatásfoknak legalább 86 százaléknak kell lennie, amit jelenleg csak kondenzációs – a füstgáz hőjét is hasznosító – technológiával lehet elérni. Az új szabályozással és várható következményeivel korábban az index.hu már részletesen foglalkozott.
A PannErgy bejelentette, hogy Tóth Péter vezérigazgató május 4-én leköszön vezérigazgatói és Igazgatótanácsi posztjáról. A társaságnál megbízott vezérigazgatói feladatokat május 5-től Gyimóthy Dénes alelnök látja el jelenlegi feladatainak megtartása mellett – jelezte a portfolio.hu. Gyimóthy Dénes 2004 óta tagja a PannErgy Csoport felsővezetésének, korábban 2013. februárjáig megbízott vezér- és gazdasági igazgatói feladatokat látott el.
A MOL-csoport nyilvánosságra hozta 2015. első negyedévi pénzügyi eredményeit: Az újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA 47%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A Downstream üzletág minden idők legerősebb első negyedéves eredményét realizálta, annak ellenére, hogy a szezonnak megfelelően alacsony volt az üzemanyag kereslet. Az átlagos napi szénhidrogén termelés 103 ezer hordó kőolaj egyenérték (mboepd) volt 2015 első három hónapjában, ami 4,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A MOL-csoport „tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja 154 milliárd forintot ért el, amely 47%-kal haladta meg az egy évvel korábbit és 5%-kal jobb az előző negyedév teljesítményénél. A “tiszta” EBITDA eredmény javulása jelentős teljesítmény, figyelembe véve, hogy a Brent árfolyam 30%-ot esett az előző negyedévhez képest, ezzel párhuzamosan a motorüzemanyag kereslet a szezonális hatások következtében csökkent.
Három csoportba sorolta magyarországi és szlovákiai, egyelőre Lukoil márkanéven működő töltőállomásait a Normbenz. A legjobbakat fejleszti, néhányra csak keveset költ, egyet pedig mindenképp be kell zárnia – jelezte a vg.hu. Már az idén nyereségessé kívánja tenni a Normbenz Kft. a múlt év végén megvett Lukoil töltőállomás-hálózatot, amelyet egy ideig még a korábbi orosz márkanéven működtet. A lánc a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi piacnak mintegy 7-10 százalékát ellenőrzi, ezzel a terület ötödik legnagyobb szereplője. Az elmúlt év számai nem túl fényesek, de adott határig tulajdonosi döntés is, hogy egy társaság mely tevékenységénél vesz ki nyereséget, és hol tűr el veszteséget – mondta el a Világgazdaságnak Horváth-Dori Jenő ügyvezető igazgató. Ezzel együtt komplex átvilágítás folyik a Lukoil 75 egységből álló magyarországi és 19-ből álló szlovákiai hálózatában.
A Mol-csoport megnyitotta első Mol töltőállomását Prágában; a csoport tulajdonában lévő Lukoil és a Slovnaft benzinkutak folyamatos márkanévváltásának eredményeként további, mintegy 80 benzinkút megnyitását tervezi idén a magyar olajipari vállalat a cseh piacon - tudósitott a portfolio.hu.
Hét százalékkal növelte eladásait az év első negyedében a MOL Románia – közölte az MTI-hez eljuttatott mai közleményében a társaság, idézte a vg.hu. A közlemény szerint a hétszázalékos növekedést a teljes üzemanyag és kenőanyagskála termékeinél érték el, így a társaság eladásai 113 ezer tonnáról 121 ezer tonnára emelkedtek a korábbi év első három hónapos időszakához képest. Gázolajból öt százalékkal többet (87 ezer tonnát), benzinből pedig hét százalékkal többet (31 ezer tonnát) sikerült eladni, mint a korábbi év első negyedében. A társaság a pénzpiacok számára készített negyedéves jelentésében megállapította, az eladások növekedését a benzinkúthálózat bővítése segítette elő.
Világi Oszkár nagyvállalkozóval, a Slovnaft vezérigazgatójával és a MOL elnökségi tagjával készített címlap interjút a Trend c. gazdasági hetilap. Az interjúban szó esett a Slovnaftban és a magyar MOL-ban betöltött pozíciójáról, és az állami Magyar Villamosművekkel (MVM) közös kezdeményezésükről, amely a Szlovák Villamosművek többségi részvénycsomagjának megszerzésére és a mohi atomerőmű megépítésére irányul. A lap újságírója szembeállította Világit egy évekkel ezelőtt tett kijelentésével, miszerint ezekben az években már nem lesz a Slovnaftnál. Világi erre úgy reagált, hogy ha csak a Slovnaftot venné figyelembe, akkor talán már valóban nem így lenne. "A konzervatív, megbízhatóan dolgozó cégből olyan vállalatot sikerült építenünk, amely már eltökéltséget is magában hordoz, és alapvető újdonságokkal is előrukkol, továbbá a társadalmi kérdésekkel összefüggésben is szerepet vállal, támogatja a sportot, kultúrát, községeket és az oktatást" - fogalmazott.
A technológiai fejlődésnek és a gyártási módszerek finomodásának köszönhetően a napelemekből származó villamos energia hamarosan olcsóbb lehet, mint a földgázból, vagy kőszénből előállított áram: már látszanak azok az újdonságok, amelyek hamarosan megreformálják az energiapiacot. Bizonyos cégek ugyanis egyre vékonyabb szilikonlapokat képesek előállítani, és így egyre olcsóbb a napelemek gyártása. Az Massachusets állambéli 1366 Technologies például újféle technológiákat alkalmaz: az általuk fejlesztett lapkákat mindössze egyetlen lépésben állítják elő, elkerülve a munkaigényes vágást, csiszolást és polírozást. A Fast Company információi szerint a cég 2015-ben kiléphet a Bedford-i bemutató erőmű árnyékából és egy teljes körű üzemet hozhat létre a panelgyártáshoz – közölte a GazdaságTV. A Quartz összeszedte a napelemek fejlődésének ár-mérföldköveit, és mindez konkrét számokkal tetten érhető: a 2000-es évek elején még 1100 forintba került egy kilowattóra áram napelemmel történő előállításának költsége. Azért volt ilyen drága, mert kristályos szilíciumot használtak. 2007 és 2014 között 1100 forintról 140 forintra esett a kilowattóra ára költsége. Az áresés a Lux Research elemzője szerint azért következett be, mert a cégek egy halom új technológiával erősítettek:
A megújuló energiaforrások világszerte tapasztalható előretörése nem csak az energiaárak és a technológia, hanem a munkaerőpiac terén is komoly átalakulást hoz magával. Bár a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdálkodás végét már holnapra váró félelmek meglehetősen túlzóak, a piaci szereplőknek és a kormányzatoknak már ma fel kell készülniük az energiaszektor munkaerőpiacának átrendeződésére. A chikansplanet.bolg.hu szerint a megújuló energiaforrások egyre egyértelműbben teret nyernek és szorítgatják vissza jelenleg ezen a téren vezető szerepet betöltő fosszilis energiahordozókat napjaink energiaszektorában. A játszma legnagyobb vesztese közép és hosszú távon a szénalapú energiatermelés lehet (mondjuk egy megugró széndioxid-kvóta ára esetén). Ennek első jelei az Egyesült Államokban már jelentkeznek: a nehéz kitermelés, a nem konvencionális földgáz alacsonyabb ára, valamint az egyre keményebb környezetvédelmi korlátozások miatt képtelen tartani a versenyt az egyéb energiaforrásokkal. Ráadásul az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) legújabb tervezete, a Clean Energy Plan 30 százalékkal kívánja csökkenteni a fosszilis energiahordozók tüzeléséből energiát előállító üzemek szén-dioxid kibocsátását.
GÁZPÓKER - Moszkva úgy tűnik eldöntötte, hogy kikapcsolja Ukrajnát a gáz tranzitból. Innen kezdve bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet a gázpiacon – jelezte a figyelo.hu. Alekszej Miller Gazprom-vezér áprilisban Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel találkozva gyakorlatilag megzsarolta Európát. Jelezte, hogy ha 2019-ig nem építik meg a görögországi elosztótól saját vezetékrendszerüket az EU-országok irányába, akkor az EU az orosz gázszállítások drasztikus csökkenésével számolhat. Miller azt mondta, hogy a 2009-ben kidolgozott és aláírt, tíz évre szóló orosz-ukrán gázmegállapodást a Gazprom tiszteletben tartja. Kijevet ezzel az oroszok feltehetően végérvényesen kiiktatják az orosz gáz európai tranzit-országa szerepéből, komoly csapást mérve ezzel Ukrajna gazdaságára. Ha nincs orosz gáz-tranzit, a több mint tízezer kilométeres, hatalmas ukrán tranzit-gázcsőhálózat értelmét veszti. Ukrajna kikapcsolása azt jelenti, hogy az Oroszországot és Németországot összekötő, Északi Áramlat és a Lengyelországon át nyugatra tartó Jamal gázvezeték kivételével 2019 után orosz gáz nem jöhet az EU-ba, csak a Déli Áramlat utódaként emlegetett, Oroszország (Fekete tenger) - Törökország - Görögország útvonalon, a Török Áramlat nevű tervezett vezetéken. Kulcskérdés, hogy megépülhet-e a Török Áramlat?
Az orosz olajtermelés 1,6 százalékkal nőtt áprilisban, viszont csökkent a gáztermelés - közölte az orosz energiaügyi minisztérium. Az áprilisi olajtermelés 43,829 tonna volt - átszámítva napi átlagosan 10,71 millió hordó -, ami a legtöbb a Szovjetunió széthullása óta, és a legnagyobb a világon. A napokban közölt nem hivatalos adatok szerint az OPEC legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia áprilisban napi átlagosan 10,15 millió hordó kőolajat bányászott. Az orosz olajtermés az idei első négy hónapban 175,233 millió tonna volt, 1,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Áprilisban az orosz olajexport 1,9 százalékkal 20,211 millió tonnára emelkedett, a négyhavi olajkivitel 6,1 százalékkal 79,859 millió tonnára bővült.
A Gamesa uralja az indiai szélenergiaszolgáltatási piac mintegy harmadát, és most jelentette be, hogy újabb megrendeléseket teljesít: az idei első negyedévben összessen 194 MW kapacitás megépítésére és üzemeltetésére kaptak felkérést. A szerződések két nagyobb és több kisebb projetet takarnak, közül az egyik, nagy, a Madhja Prades egy 108 MW-os szélerőműpark lesz, a másik, a Gujarat pedig 50 MW-os. Utóbbi ráadásul várhatóan már az idén júliusban üzembe áll, és a Gamesa fogja (hosszú távú szolgáltatási szerződés alapján) működtetni.
Az európai villamosenergia-piachoz való csatlakozásra is gondol a fenntartható energiatermelést szorgalmazó Grúzia. Az EU-hoz az út Törökországon keresztül vezet – jelezte a globoport.hu. Grúziában létrehoznak egy fenntartható energia-információs központot. Ebben szerepet kap az Európai Unió inogate elnevezésű nemzetközi energetikai együttműködési projektje, mely a Fekete-tenger, illetve a Kaszpi-tenger térségére terjed ki. A grúz szaktárca szándéka a központtal az, hogy elősegítse a fenntartható energia termelését, biztosítsa a megújuló energiaforrások alkalmazását, az energiahatékonyság javítását. A közelmúltban előkészületek történtek arra, hogy Grúzia kapcsolódjon az európai átviteli rendszerhez, amit leginkább a Törökországgal folyó szakmai hosszú távú együttműködésre alapozva lehet előmozdítani.
A Nissan és az AVIS dániai üzletága által aláírt szerződésnek köszönhetően az autókölcsönző vállalat hamarosan Európa legnagyobb Nissan elektromos járművekből álló flottáját tudhatja magáénak. Az új megrendelés 401 Nissan e-NV200 furgonra, valamint további 60 darab 100%-ban elektromos Nissan LEAF modellre vonatkozik – számolt be a porfolio.hu. 2014-ben az autókölcsönző már rendelt 400 Nissan LEAF elektromos autót, és miután sikeresen integrálta ezeket a járműveket kölcsönzési konstrukciójába, most a Nissan e-NV200 elektromos kishaszongépjárművel és személyszállítóval bővíti kínálatát. A vállalat emellett a dániai piacon mutatkozó kereslet kielégítése érdekében további 60 Nissan LEAF modellt is rendelt, így teljes Nissan elektromosjármű-flottája 861 járműből áll majd.
Önállóan megtermelni, a szél vagy a napfény segítségével, azt az energiát, amit elfogyasztunk. Ezt az autonómiáról és fenntarthatóságról szóló álmot több generációnyi környezetvédő dédelgette szerte a világon. Végül is azonban csak az 1990-es évek végén megkezdődött nemzetközi klímatárgyalásoknak és persze a fosszilis energiahordozók a következő évtizedre várható jelentős árnövekedésének eredményeként kezdett el ténylegesen nőni a nap- és szélenergia felhasználása. Azóta az energiafüggetlenség elve már nem valamiféle harcos zöld „hóbort” csupán. Franciaországban például egyes önkormányzatok, mint a Côtes d’Armor megyei Mené településé, nyíltan meghirdetették a városka céljaként. A hat és félezer lelket számláló breton település, a terv egyik felelősének szavaival, szeretné 2020-ra elérni a felhasznált energia 75 százalékának helyben való megtermelését, míg a teljes energiafüggetlenséget 2030-ra kell megteremteni mind a magán-, mind a köz-, mind a vállalati fogyasztók számára.
Engedve a brit kormány nyomásának eladja az északi-tengeri földgázmezőkben szerzett részesedését Mihail Fridman orosz milliárdos befektetési társasága, a LetterOne - irta meg a privatbankar.hu. Ed Davey brit energiaügyi miniszter a múlt hónapban levélben szólította fel a LetterOne tulajdonosát a gázmezők értékesítésére három hónapon belül, figyelmeztetve arra, hogy ha ez nem történik meg, visszavonják a mezők kitermelési koncesszióját. A Reuters hírügynökség az ügyben járatos két forrásra hivatkozva úgy tudja, hogy a mezőket a LetterOne egyenként, és nem egy csomagban értékesítené. A LetterOne nem kommentálta az értesülést.
Az Egyesült Királyságot hamarosan letaszítják a trónjáról, mert bár 2014 végéig kétség kívül a brit partoknál épültek a legnagyobb tengeri szélenergia-befogó projektek, a németek most nagyon rákapcsoltak. Erről írt legutóbb a GlobalData, mely szerint hamarosan a németek lesznek Európa bajnokai, miután "lenyűgöző módon majdnem négyszeres növekedést képesek produkálni" az idén. A szuperlatívuszok a tavalyi 529 MW beépítés utáni 2071 MW kapacitásnak szólnak, ennyi épülhet be csak az idén offshore a rendszerükbe. Németországnak egyébiránt a 2014-es is egy kivételes éve volt, miután a telepített szárazföldi és tengeri szélerőműtöbblete egy év alatt 5279 MW-ig jutott el. Németország teljes szélenergiakapacitása ezzel meghaladta a 39.000 MW-ot, amiből több mint 1 GW a tengerekről származik.
A Siemens 65 szélturbinát és 67 transzformátort fog szállítani az Amazon Wind Farm (Fowler Ridge) részére. Ennek az Indiana államban megvalósuló szárazföldi projektnek a megrendelője a Pattern Energy. A 150 megawatt kapacitású szélerőmű-telep környezetbarát elektromos energiát fog szolgáltatni a cég adatközpontja számára. Az ütemterv szerint a telepítés júliusban fog kezdődni, az üzembe helyezést 2016 első negyedévére tervezik. A Siemens a szélturbinák hosszú távú szervizelését is biztosítani fogja. Az SWT-2.3-108 típusú szélturbinák mindegyike 2,3 MW kapacitással rendelkezik, a rotor átmérője pedig 108 méter.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)