Heti hírvilág (2015. április 27 – május 3.)
Indulhatnak a Paks 2 megvalósításához szükséges kutató fúrások több mint 8 milliárd forintért. A munkára csak egy konzorcium pályázott – közölte a napi.hu. Egyetlen ajánlattevőként az állami tulajdonú - többek közt a kolontári iszapkatasztrófa utáni kármentesítési munkát 17 milliárd forintért irányító - Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. és egy magyar magánszemély tulajdonában lévő ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte meg az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrásokra kiírt tendert - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbeszerzést az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. írta ki. A nyertes nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végzi el a munkát.
Pakson, a leendő blokkok építési területén jártak kedden délután az orosz fővállalkozó Atomsztrojexport – Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt (ASE-NIAEP) vezetői, képviselői. A látogatásra az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., valamint a Miniszterelnökség munkatársaival tartott negyedéves munkaértekezlet keretében került sor – számolt be az MTI emlékeztetve rá, hogy a reaktorok tervezése és a telephelyvizsgálatok előkészítése párhuzamosan zajlik – közölte a paksihirnok.hu. A 2014 decemberében aláírt fővállalkozói szerződés értelmében idén januárjában megkezdődött a két új paksi reaktorblokk tervezése, az építés előkészítése. Ennek keretében szükség van többek között az új blokkok terveinek helyszíni adottságokhoz való adaptálására és az engedélykérelmek előkészítésére. A jelenleg is zajló folyamatot az elmúlt 4 hónapban számos szakértői szintű konzultáció segítette. A munkaértekezlet keretében Paksra látogatott Valerij Limarenko, a fővállalkozó cég vezetője, akit Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos fogadott.
Közel háromezren vettek részt azon a lakossági fórumsorozaton, amelyet az atomerőmű kapacitásfenntartásának előkészületeiről tartottak negyven településen Paks körzetében. Az építés és üzemeltetés környezeti hatásait összegző dokumentum a projekttársaság honlapján is olvasható teljes terjedelmében – tájékoztatta Aszódi Attila kormánybiztos az MTI-t – jelezte az mno.hu. Az atomerőmű építésének egyik előfeltétele a környezetvédelmi engedély megszerzése, aminek keretében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. még 2012-ben lefolytatott egy előzetes konzultációt hazai és külföldi partnerek bevonásával. Ennek a visszajelzéseit, tapasztalatait is felhasználva készítették el a környezeti hatástanulmányt. A több mint 2200 oldalas dokumentum teljes terjedelmében nyilvános - mondta el Aszódi Attila.
Valamivel kevesebb, mint kétmilliárd forint pályázati forrást juttatott a paksi atomerőmű környezetében lévő településeknek alapítása óta a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány. A források zöme pályázati önerőként szolgált, összegezte Mittler István, ily módon 11 milliárd forint fejlesztést tett lehetővé két megye negyvenegy településén – , az alapítvány kommunikációs megbízottja annak kapcsán, hogy a kuratórium Pakson tartott ülésén elfogadta az idei költségvetési és kommunikációs tervet, valamint a múlt évi, illetve az alapítástól mostanáig eltelt időszakra vonatkozó beszámolót. Négy év alatt összesen 252 pályázat érkezett a kuratóriumhoz, amely 169 igényt támogatott. Az odaítélt több mint 1,9 milliárd forint az alapításkor meghatározott szándék szerint a térség ellátásának javítását szolgálta, de 35 munkahely születését is segítette. Arról, hogy a jövőben lesz-e pályázati lehetőség, Mittler István nem tudott tájékoztatást adni. Ez a kérdés azokon a lakossági fórumokon is felmerült, amelyeket az atomerőmű kapacitásfenntartása kapcsán rendeztek az elmúlt hetekben. A téma kapcsán legutóbb Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter biztatóan nyilatkozott.
A VS.hu információi szerint a Paks II. Zrt. kommunikációs vezetője lett a Hír TV-ből távozó Rákóczi Péter. A Hír TV-s felmondási hullám akkor kezdődött, amikor Simicska Lajos azt mondta, „Orbán is egy geci.” A beszólás után felmondott például a Célpont teljes stábja, Korda Judit vezérigazgató és Rákóczi Péter is, aki a hírmagazinok és háttérműsorok főszerkesztője volt.
Az oroszok döntenék el, ki építheti Paksot: a Paks II. erőmű erőmű külső részeit építik majd a magyarok, a reaktor kialakításában pedig nyugati cégek is részt vehetnek, de ebbe a magyar állam már nem szólhat bele. A Paks II. úgynevezett referencia-erőművét 2018-ban tervezik beindítani a belorussziai Osztrovecben. A létesítményt ugyanaz az a vállalat tervezi és építi, amelyik az új paksi blokkot. A NIAEP-ASZE elnöke, Valerij Limarenko a minszki atomenergiai expó előtt az Origo újságírójának is nyilatkozott a paksi tervekről.
Ugyanezt a témát dolgozta fel a vg.hu írása is. Eszerint Fehéroroszországban már épül két olyan atomerőművi blokk, amilyenhez hasonlók majd Pakson is létesülhetnek. Az ottani projekt olcsóbb, és Oroszország az egészre ad hitelt. A belorusz erőműben orosz turbina lesz, a magyarországiban valószínűbb, hogy német vagy francia. Az orosz Roszatom Fehéroroszországban 30 százalékos helyi beszállítói arányt vállalt. Olyan két, 1200 megawattos, nyomottvizes típusú atomerőművi blokk épül a fehéroroszországi Osztrovecben, amilyeneket az orosz Roszatom Pakson is telepítene. Lényeges hasonlóság a két beruházás között, hogy mindkét esetben tárgyalásos úton választották ki az orosz kivitelezőt, amely – pontosabban a mögötte álló orosz állam – beszáll mindkét építkezés finanszírozásába. Az osztroveci létesítmény 8 milliárd dollárját teljes egészében meghitelezi, a két paksi egység 10-12 milliárd eurójának pedig a 80 százalékát, de legfeljebb 10 milliárd eurót. (A fehéroroszok azért jártak ilyen jól az árral, mert a munkára dollárhitelt kaptak, de a szerződést rubelben kötötték meg.)
Közmeghallgatást tartanak Pakson a Csengey Dénes Kulturális Központban május 7-én 17 órától az atomerőmű bővítés ügyében. A közmeghallgatást a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a nyilvánosság tájékoztatása és a vélemények, észrevételek megismerése érdekében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. által a paksi atomerőmű (Paks, 8803/15. hrsz.-ú) telephelyen tervezett új atomerőművi blokkok környezeti hatásvizsgálati eljárása kapcsán hirdette meg.
Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette azt is, hogy közmeghallgatások nem csak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is lesznek. A május 7-i paksi közmeghallgatást követően nemzetközi közmeghallgatásokat is tartanak a szomszédos országokban, az első ilyen Kijevben lesz. A miniszter arról is beszélt, hogy az orosz fővállalkozó megkezdte a talajtani vizsgálatokat az atomerőmű telephelyén, ami várhatóan 2016 augusztusáig tart. A kormány folyamatosan egyeztet az Európai Bizottsággal, hogy a beruházás megfeleljen az uniós beszerzési szabályoknak, illetve az erőműben termelt áram értékesítése a versenyjogi szabályoknak.
"Paksról az igazság!" címmel tartott konferenciát az Egyetemközi Diákbizottság nevű hallgatószervezet a paksi bővítésről. A panelekre bontott rendezvényre meghívott szakértők a magyar történelem legnagyobb beruházásának energetikai, gazdasági és külpolitikai vonatkozásaival kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és bár a diplomáciai panelben sok újdonság nem hangzott el, az energetikaiban és a gazdaságiban annál inkább – közölte a 444.hu. Mire jó? „Finoman fogalmazva nem túl jó konstrukciót vettünk” – zárta le előadását az energetikai panel első megszólalója, a BME docense, Ősz János (az ő paksi projekttel szemben kritikus decemberi tudományos cikkéről a 444 is beszámolt be). A szakember szerint a Paksra kerülő orosz reaktorokkal világszerte sok gond van, ráadásul azok inkább az alaperőművi működésre alkalmasak, arra, hogy inkább támogassák a megújuló energiaforrásokból származó, ingadozó erősségű szolgáltatást, már kevésbé.
A portfolio.hu oldalán megnézhetjük, hogy néz ki a Balesetelhárítás vadonatúj, sugárárnyékolt gépjárműve a Paksi Atomerőmű bejárata előtt. Több mint 12 tonna, 5900 köbcenti, 270 LE. félautomata váltó, többek között alkalmas környezeti- és belső dózisteljesítmény-mérésre.
Európai szintű elismerés a Fukushima utáni hazai intézkedésekre: április 20-24. között került sor arra a brüsszeli találkozóra, ahol az atomerőművet üzemeltető európai országok bemutatták, hogy a fukushimai baleset után elhatározott intézkedések végrehajtásában milyen előrehaladást értek el. A magyar jelentés és prezentáció egyöntetű pozitív fogadtatásban részesült, elismerve az atomerőmű és a hatóság elmúlt három évben végzett munkáját – jelezte az Országos Atomenergiai Hivatal. A fukushimai baleset után az atomerőművek külső veszélyekkel szembeni ellenállásának értékelését célzó stressz-teszteket mindegyik atomerőművet üzemeltető európai uniós tagállam, valamint Ukrajna és Svájc is elvégezte 2011-ben. A magyar nukleáris blokkok már ezen a próbán is sikeresen szerepeltek európai összehasonlításban, nagy biztonsági kockázatot jelentő hiányosságot nem tárt fel a vizsgálat.
Arról is az OAH számolt be, hogy az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportja április 21-23. között rendezte meg a jubileumi, XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyamot Hajdúszoboszlón. A rendezvényen megválasztották a szakcsoport új vezetőségét, amelynek újból tagja lett az Országos Atomenergia Hivatal három munkatársa. A több mint 150 résztvevő közel 50 előadást hallgathatott meg többek között a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóról, a Paksi Atomerőmű, a BME NTI Oktatóreaktor, a Budapesti Kutatóreaktor környezeti dózisairól és sugárvédelmi monitoring rendszeréről, orvosi sugárterhelések és sugárzási terek vizsgálatáról, neutronok dozimetriájáról, radonmérésekről és radionuklidok terjedésének modellezéséről szóló témakörökben.
A paksi atomerőmű négy blokkja biztonságosan és gazdaságosan üzemel, nemzetközi felmérés szerint Finnország után a teljesítmény tényező (Load Factor) alapján a második helyen áll a világban – hangsúlyozta Pátzay György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézet iparbiztonsági tanszék vezetője a Ludovika Szabadegyetemen. “Paks és a nukleáris biztonság kérdései” címmel megtartott előadásában egyebek között rámutatott arra, hogy az országok villamos energia termelésében a nukleáris hányad 2010-es adatok alapján Franciaországban volt a legmagasabb, több mint 74 százalék, míg Magyarországon ez az arány akkor 42 százalékot tett ki. Az előadó elmondta, a világ és Magyarország energetikai helyzetére egyaránt jellemző a fosszilis energia nagy arányú szerepe, az atomenergiáról pedig viták folynak.
A felsőoktatásban tanuló hallgatók kétharmada (67%) ellenzi az új paksi erőmű megépítését - derül ki az Energiaklub egyetemisták körében végzett online kutatásából. Ez alapján az egyetemistáknak közel a fele úgy véli: nem rendelkezik elegendő információval a beruházásról. Az Energiaklub az elkövetkező hónapokban több egyetemen és főiskolán tart fórumokat, ahol a diákoknak tájékozódási pontokat adnak a kormány új atomerőmű-építési projektjéről, Paks II-ről, és ahol kialakíthatják a témában a saját véleményüket Magyarország energetikai jövőjéről. Ez nem pusztán energetikai kérdés, hanem gazdasági és társadalmi ügy is – foglamazott Koritár Zsuzsanna, a Pakskontroll program vezetője. Az Energiaklub nem reprezentatív, online felmérésben tudakolta meg a hallgatók véleményét arról, hogy a miként gondolkodnak Paks II-ről, mennyi és milyen információval rendelkeznek a beruházásról. Öt nagy felsőoktatási intézmény (ELTE, BME, BCE, SZTE, ME) hallgatói, összesen kétszázan vettek részt a kutatásban.
Atomtemető lehet Pécs mellett – mihez kezdünk a nukleáris hulladékkal? – tette fel a kérdést a mandiner.hu. Mint írják: ismer a világ száz százalékig biztonságos megoldást az atomhulladék elhelyezésére? Tudunk évszázadokban, évezredekben előre gondolkodni? Ezek az alapkérdések, miközben a nyugat-mecseki Bodán, Pécs közelében azt kutatják, megvalósulhat-e ott a paksi atomhulladék végleges tárolója. A pécsieket nem vonják be a folyamatba – a bodaiak viszont támogatják a projektet, miközben a Nukleáris Alap nagylelkűen pénzeli a falut. Minderről készült riportjuk.
Tim Yeo, a New Nuclear Watch Europe elnöke drukkol a két új paksi reaktor sikerének, de garanciákat tart szükségesnek arra, hogy a tagállamok ne csak egy forrásból szerezzék be a nukleáris fűtőanyagokat és transzparensen menjen végbe a beruházás. A brit parlament energiaügyi bizottságának volt elnöke Brüsszelben nyilatkozott a BruxInfónak arról, miért éli szerinte új reneszánszát az atomenergia. Milyen jövőt jósol az atomenergiának és mi értelme van új nukleáris energiáról beszélni? Mint mondta: én nagyon bíztatónak látom a jövőt. Azért beszélünk új atomenergiáról, mert elég hosszú idő telt el úgy, hogy szinte semmi sem történt. Közel két évtized telt el úgy, hogy egyetlen új atomerőmű sem épült Európában. Most azonban új lehetőségek nyíltak, ennek pedig két fő oka van. Az egyik az EU rendkívül ambiciózus kibocsátás-csökkentési célja, aminek értelmében 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentenék az emissziót. A másik tényező, ami lökést adhat az atomenergiának, az az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalom.
Tudósítás a belarusz Atomexpóról: a magyar sajtó képviselőivel együtt az atomenergiainfo.hu munkatársa is részt vett a VII. alkalommal megrendezett Belarusz Atomexpón és ellátogatott az Osztravec mellett épülő atomerőműbe. A kiállításról készült képes útibeszámoló itt érhető el.
Kitart az atom-rakétahajtómű mellett az orosz űrkutatási ügynökség, a Roszkoszmosz. A szervezet határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kiadások csökkentése miatt leállítják ezeket a kutatásokat. Igaz, hogy a 2016-2025 évre szóló, tízéves szövetségi űrprogram költségvetését megkurtították, méghozzá mintegy 30 százalékkal, 2000 milliárd rubelre, és ezért több tervről is le kell mondani, ám a Roszatom állami atomenergetikai konszernnel közösen folyó fejlesztés nem szerepel ezek között – derül ki a jelentésekből, amelyet az AtomenergiaInfo idéz. A nukleáris rakétahajtómű megalkotásáról még 2009-ben hozott döntést az orosz elnök mellett működő modernizációs bizottság, és egy évvel később meg is kezdődött a munka, amely rövidesen gyakorlati eredménnyel kecsegtet. 2018 végére már az első repülési kísérleteket tervezik a berendezéssel. A program mintegy 20 milliárd rubelbe kerül, és ebből 17 milliárdot az állam áll – írta a newsru.com internetes hírportál.
A paksi bővítés is példa arra, Moszkva hogyan szeretné fenntartani Európa energetikai függését Oroszországtól - idézte a Newsweek a Stratfor amerikai kutatóintézet egyik elemzőjét a hvg.hu. A lap szerint Moszkva új fegyvere az atomenergia. Oroszország keresi a paksi bővítéshez hasonló projekteket, amelyben Moszkva nyújtja a szükséges finanszírozás 80 százalékát és amely hosszú távú befolyást biztosít a Kremlnek, amíg Magyarország visszafizeti a kölcsönt - mondta a Newsweeknek Lili Bayer, a Stratfor elemzője. Szerinte ez gazdasági és politikai stratégia is orosz részről, és a magyarországi beruházás is példája annak, hogy Moszkva hogyan szeretné fenntartani Európa függését Oroszországtól az energetika területén. A Newsweek szerint Magyarország mellett az orosz állami Roszatom egy sor másik országban - Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban, Iránban, Törökországban, Jordániában, Vietnamban, Argentínában és Bangladesben - szintén olyan megállapodásokra törekszik, amelyek évtizedekre az orosz nukleáris fűtőanyagellátáshoz kötik ezeket az államokat.
Jean-Claude Juncker, EU bizottsági elnök a kijevi EU-ukrán csúcsot követően közölte, hogy az EU 70 millió euróval megnöveli a csernobili atomerőmű biztonságossá tételéhez nyújtott hozzájárulását – jelezte a BruxInfo. Az EU így összességében már több mint 600 millió eurónyi pénzügyi kötelezettségvállalást tett az 1986-os nukleáris katasztrófa következményeinek felszámolását célzó különböző projektekre. A legújabb, 70 milliós adományt annak a záró buroknak a megépítésére fordítják, ami az 1986-os katasztrófa után a megsemmisült 4-es blokk köré sebtében felhúzott szarkofágot fogja borítani. Az új biztonságos kupola építési munkálatai 2010-ben kezdődtek a francia cég által vezetett NOVARKA konzorcium kivitelezésében. Az építési munkálatok a Bizottság szerint előrehaladott állapotban vannak. A tervek szerint 2017 közepe körül csúsztatják majd rá az új burkot a régi szarkofágra. Ez legalább száz évre megoldást jelenthet a biztonsági problémára, ez idő alatt előkészíthetik a megsérült reaktor kezelését célzó jövőbeli intézkedéseket.
A hirszemle.net pedig arról számolt be, hogy összesen 180 millió eurót ajánlottak fel a csernobili atomerőmű felrobbant blokkja fölé tervezett új szarkofág megépítésére. Még 85 millió hiányzik. Erről Londonban nemzetközi donorkonferenciát rendeztek. A legtöbb pénzt (165 millió eurót) az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-csoport tagjai ajánlották fel. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tavaly novemberben már 350 millió eurót ígért a projektre.
Sikerült megfékezni azt a bozóttüzet, ami veszélyesen terjedt a csernobili atomerőmű maradványai felé. Gondatlanságból is keletkezhetett a tűz, de felmerült a szándékos gyújtogatás lehetősége. A tűzoltók megfeszített küzdelemmel állták a lángok útját. Az ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk hangsúlyozta, hogy nem történt radioaktív szennyeződés. Az egészségügyi határérték 50 mikroröntgen óránként. Az erőmű körüli zónában a háttérsugárzás mértéke nem haladja meg a 21-et, Kijevben pedig a 12 mikroröntgent – magyarázta Jacenyuk. A főváros körülbelül 90 kilométerre található az erőműtől, amelyet egy 30 kilométeres biztonsági zóna vesz körül. A zónában senki nem tartózkodhat, de akad, aki illegálisan halászik, vadászik vagy kempingezik az erdős részeken. Így okozhatták a bozóttüzet gondatlanságból is olyanok, akik engedély nélkül voltak a zónában.
A dél-franciaországi Cadarache-ban épül a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az ITER. Összesen 34 ország vesz részt a gigászi projektben, amelynek az a célja, hogy megépítsék a világ legnagyobb kísérleti atomreaktorát, amely a csillagokhoz hasonló módon, termonukleáris fúzióval termelne energiát. Ha a terv sikerrel jár, akkor olcsó és gyakorlatilag kimeríthetetlen tiszta energiaforrás jön létre, amely végső soron a kőolajat és a földgázt is helyettesítheti. - Itt vagyunk a majdani fúziós reaktor szívében. A reaktor háromszor nehezebb, mint az Eiffel-torony, és 60 futballpálya-nagyságú területet foglal el – mondja az Euronews tudósítója, Claudio Rocco. A fúzióhoz hidrogént tartalmazó forró gázra van szükség. A gázt nagy nyomáson olyan hőmérsékletre kell felmelegíteni, mint amely a nap belsejében van, vagyis körülbelül 150 milllió Celsius-fokra. Ahhoz hogy ezt elérjük, erős mágneses mezőkre van szükség. A fúziós reakció két hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium között jön létre. Az ITER nemrégiben kinevezett főigazgatója, a 65 esztendős Bernard Bigot meg van győződve arról, hogy a projekt megoldja bolygónkon az energiatermelés problémáját.
Hónapokat vehet igénybe, amíg eldől, mely céghez kerülnek a GDF Suez és az E.On területén élő lakossági gázfogyasztók. A jelentkező „előnyben részesül”, ha e területekre is van engedélye. Ilyenből egy ismert: az állami Főgáz – jelezte a nol.hu. Két egyetemes szolgáltató fordult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) kérelemmel a földgáz szolgáltatói engedélyének visszavonása iránt - emlékeztet a közműhatóság. A GDF Suez a 2015. március 18-án beadott kérelmét április 22-én visszavonta, majd az időközben életbe lépett szabályozásnak megfelelően ismételten benyújtotta. Az E.ON Energiaszolgáltató kérelme április 24-én érkezett meg a hivatalhoz. A MEKH mindkét esetben a Magyar Közlöny április 7-ei, 47. számában megjelent földgázellátásról szóló törvény módosításában, a 2015. évi XXXIV. törvényben foglalt szabályok szerint fog eljárni. Ez garantálja a fogyasztók ellátásának folyamatosságát.
Nem lesz olcsóbb a gáz, az áram vagy a távhő annak, aki átjelentkezik az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz. A fogyasztóknak az ügyintézés lesz egyszerűbb - irta az Origo. Azok, akiknek jelenleg nem az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozó Főgáz biztosítja a földgázszolgáltatást, dönthetnek a szolgáltatóváltásról és csatlakozhatnak a nemzeti közműszolgáltatáshoz. Személyes ügyintézésre az ország közel 300 településén van lehetőség. Az ENKSZ-hez tartozó társaság jelenleg több mint 800 ezer fogyasztó számára biztosít gázellátást.
A lakossági rezsicsökkentés terheit az Orbán-kormány az elmúlt évek során a hazai vállalkozásokra helyezte át – állítja Felsmann Balázs energia-szakértő. Brüsszeltől valójában nem kell megvédeni a díjak állami meghatározását, igaz, a szabadpiacokon is ugyanennyire estek az árak. Az elmúlt évek során a térség öt uniós tagállama közül messze a hazai ipari gázár emelkedett a legnagyobb mértékben, és így e körben a magyar cégek fizetik a második legmagasabb díjat, ami fokozatosan egyre inkább rontja a hazai társaságok versenyképességét – hangsúlyozta Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. A 2006–2008 között a gazdasági tárca infrastruktúráért felelős szakállamtitkáraként dolgozó szakember a Pénzügykutató Zrt. Hetényi István Körében tartott előadásán fejtette ki álláspontját.
A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken; a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a több energetikai jogszabályt módosító törvény, amelyet a parlament 114 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett fogadott el – jelezte a vg.hu. A törvény leírja azt az eljárást is, amelyet akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül, illetve beszerzési forrásai "bedugulnak". Ilyenkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végső menedékes szolgáltatót jelöl ki az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül. Amíg a végső menedékes átveszi a szolgáltatást, a fogyasztókat a biztonsági földgázkészletből kell ellátni. A kijelölt végső menedékes a biztonsági készletből felhasznált gázt köteles visszapótolni.
Az Elmű-Émász ügyfélszolgálati leányvállalatának felvásárlásával léphet a lakossági áramszolgáltatási piacra az állam – értesült a Magyar Nemzet. A lap szerint heteken belül megegyezhetnek arról, hogy a céget a Magyar Fejlesztési Bank 10 milliárd forintért megvásárolja. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára korábban arról beszélt, hogy a gázszolgáltatás után az áramszolgáltatásba is beszáll a nemzeti közműszolgáltató. Az új cég a lap információi szerint az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozik majd.
Az MVM OVIT Zrt. több évtizedes szakmai múlttal rendelkező transzformátorolaj-vizsgálatokra specializálódott vegyi laboratóriumában jelenleg egy Magyarországon egyedülálló diagnosztikai berendezés beüzemelését végzik. Az új mérőberendezés segítségével minden eddiginél korábban kimutathatók lesznek az esetleges hibák, ezért a szakemberek sokkal hatékonyabban tudják elvégezni a transzformátorok karbantartását és szükséges javítását. Az MVM OVIT Zrt. nemzetközi minőségbiztosítási szempontok alapján a legkorszerűbb berendezésekkel fejleszti műszerparkját. A laboratórium az MVM Csoport társaságainak végzett ellátásbiztonsági vizsgálatok mellett – a piaci igényeket kielégítve – olyan nagyvállalatokkal is együttműködik mint a Siemens Zrt., a CG Electric Systems Hungary Zrt., a GYSEV Zrt. és az E.ON hálózati társaságai.
Megúsztuk a telet földgázellátás szempontjából. Kérdés, hogy csak szerencsénk volt vagy a rendszer jól vizsgázott. Ságodi Attilával, a KPMG Infrastruktúra és Stratégiai iparágak területért felelős vezetőjével készítetett interjút a porfolio.hu a magyarországi földgázellátásról, tárolói kapacitásokról, Déli Áramlat utáni életről.
Április végére szépen kifogytak a hazai gáztárolók, mire – tavalyhoz képest egy hónap késéssel – az állami MVM megkezdte a feltöltést – írta a nol.hu. Április 22-én megindult a Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt. gáztárolóinak feltöltése - következtethető ki az állami MVM tulajdonában lévő társaság internetoldalán közzétett adatokból. Ezzel naponta néhány millió köbmétert juttatnak az összesen 4,4 milliárd köbméteres tárolórendszerbe. A töltöttség tavaly novemberben 2,6 milliárd köbméteren érte el a csúcs-, most pedig 277 millió köbméterrel 6 százalékon érte el a mélypontját. (Így tehát bizonyosan fogyott az orosz Gazprom által bértároltatott 700 millió köbméterből is, amiről a felek nem nyilatkoztak.) Az adatok tanúsága szerint a betárolási folyamat a tavalyinál egy hónappal később indult. A szintén állami MFB irányítása alá tartozó, a stratégiai gázkészletet is magába foglaló algyői MMBF gáztárolójának feltöltése viszont egyelőre várat magára.
A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban 1174 milliárd forint jut környezetfejlesztési és energetikai támogatásokra - számolt be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Balatonról szóló szakmai konferencián Siófokon. A hirado.hu beszámolója szerint az államtitkár a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokról (KEHOP) szólva kifejtette, mely területek támogatása élvez prioritást a jövőben. Eszerint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz 324 milliárd forint, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és- tisztítás fejlesztésére 385 milliárd forint, a hulladékgazdálkodással és kármentéssel kapcsolatos fejlesztésekhez 124 milliárd forint, a természetvédelem és az élővilág-védelem céljaira 31 milliárd forint, az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre több mint 308 milliárd forint forrást biztosít a program.
Tíz milliárd forintos kerettel, 50 százalékos támogatási intenzitással indul el az Otthon Melege Program társasház-felújítási alprogramja. A társasházak és lakásszövetkezetek április 30-tól nyújthatják be pályázataikat. Az épületenergetikai beruházásoknak köszönhetően várhatóan 20 ezer lakás újulhat meg. A pályázat keretében a minimum 5, de legfeljebb 60 lakásos, 1946 után épült, 2006. december 31-ig kiadott építési engedéllyel rendelkező, távfűtéssel, házközponti fűtéssel vagy lakásonkénti egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást. Az alprogram kizárólag komplex felújítást célzó beruházásokat támogat. Így többek között a lakások, lépcsőházak és egyéb közös fűtött helyiségek külső nyílászáróinak cseréjére, az épület valamennyi homlokzatának teljes hőszigetelésére, épületgépészeti rendszerek energia-megtakarítást eredményező felújítására és megújuló energiafelhasználás kialakítására lehet támogatást igényelni.
Meghosszabbította május 30-áig a gépvásárlási határidőt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon melege program háztartásinagygép-csere alprogramjában - közölte a tárca. A közlemény szerint a már kiadott támogatói okiratokban rögzített gépvásárlási határidők május 30-ig meghosszabbíthatók, módosítási kérelem és az annak kötelező mellékletét képező kereskedői nyilatkozat benyújtásával. A háztartásinagygép-csere alprogramra beérkezett pályázatok feldolgozása lezárult, a minisztérium 24 ezer 780 pályázat támogatását hagyta jóvá, tehát a pályázatok több mint 95 százaléka már támogatásban részesült.
Azt is Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, hogy az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram esetében a pályázatok benyújtását a nyugat-dunántúli régióban a forrás kimerülése miatt április 30. napjával határozatlan időre felfüggeszti. Az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázati útmutatóban rögzítettek szerint, az arányosan megtakarítható CO2 -mennyiség figyelembevételével rangsorolják. A pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.
Százmillió forintot meghaladó összegű kazánfejlesztést hajtott végre a Dorogi Erőmű Kft., ezzel megduplázódott a felhasznált biomassza aránya és nőtt az erőmű hatásfoka - közölte a társaság. Vollár Attila ügyvezető tájékoztatása szerint korábban meglévő nyolc befúvó berendezés mellé további nyolc, hasonló szerkezetet telepítettek, illetve a távozó füstgáz hőenergia-tartalmát hasznosították egy léghevítő rendszer felszerelésével. A Veolia Energia Magyarország dorogi leányvállalata biomasszaként kizárólag ledarált napraforgószárat hasznosít, a szén mellett eltüzelt fűtőanyag közel fele már megújuló energiaforrásból származik. A hatásfok javulásával kevesebb tüzelőanyagra van szükség, így az erőmű környezetterhelése tovább mérsékelhető. A Dorogi Erőmű Kft. Dorogon és Esztergomban 3500 lakás, valamint közel két tucat ipari és közületi ügyfél távfűtését biztosítja, illetve az ipari fogyasztók részére gőzt szállít. Az erőmű hőteljesítménye 150 megawatt, a kiadott villanyáram 14,2 megawatt.
Az Európai Parlament elfogadta a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítását, mely Magyarország szempontjából igen előnyös elemeket is tartalmaz a kezdeti tárgyalási pontokhoz képest – jelezte az origo.hu. A gabonából nyert bioüzemanyagok termelését hosszú ideje viták övezik, a vita végére most ideiglenesen pont került.„Az eredmény azért örvendetes, mivel a javaslatok egy része ezen bioüzemanyagok teljes ellehetetlenítését célozta, míg a másik része egy sokkal szerényebb szerepet szánt ennek az üzemanyagnak, például a bekeverési arányt tekintve. Ezeket az elemeket nem szabad alábecsülni, hisz több ország – köztük Magyarország – bioüzemanyag termelése is veszélybe kerülhetett volna. Ezzel nemcsak egy ágazatot, hanem munkahelyek százait is sikerült megóvni" – véli Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő.
Hagyományos, valamint megújuló energiaforrásokkal foglalkozó két különálló vállalatra válik szét a német E.ON energiaipari konszern – tudósitott a vg.hu. A konszern régi nevét viselő, megújuló energiaforrások kiaknázásával, energiaellátó hálózatokkal és ügyfélszolgálattal foglalkozó új vállalat Essenbe helyezi át székhelyét. A hagyományos áramtermeléssel, energiakereskedelemmel és lelőhelyfeltárással foglalkozó új vállalat pedig Uniper néven az E.ON eredeti központjában, Düsseldorfban marad. Az E.ON 40 ezer alkalmazottat "visz tovább", az Uniper pedig 15 ezret. Mindkét vállalat nagyjából megegyező, mintegy négymilliárd eurós EBITDA-termelési kapacitással rendelkezik majd. Az Uniper vezetését az E.ON pénzügyi igazgatója, Klaus Schäfer veszi át. Az E.ON élén a jelenlegi vezérigazgató, Johannes Teyssen marad.
A szlovák kabinet megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a Szlovák Villamos Művek (SE) legalább 51 százalékos tulajdonrésze, vagy akár ennél nagyobb csomag iránt – jelentette be Robert Fico. A cég többségi részvényeit jelenleg birtokló olasz Enel már hónapok óta közölte: szeretné mielőbb eladni 66 százalékát. Ezért május 9-ig várja az ajánlatokat. Szlovák lapok értesülései szerint egyelőre négy társaság szeretne ringbe szállni: a magyar MVM és Mol konzorciuma (utóbbi leányvállalatán, a pozsonyi Slovnafton keresztül), továbbá a cseh CEZ, az EPH, valamint a finn Fortum. Robert Fico szlovák kormányfő idáig azt hangoztatta, hogy kormánya jelenlegi kisebbségi tulajdonosként addig minden törvényes eszközzel megakadályozza az ügyletet, ameddig az olaszok nem építik fel és nem adják át üzemképes állapotban a mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját, amire kilenc éve kötelezettséget vállaltak. Nyilatkozatában viszont nem szólt arról, vajon továbbra is ragaszkodik-e ehhez a feltételhez, vagy pedig, amennyiben kormánya lesz a többségi tulajdonos, más cégekkel fejeztetné be a mohi atomerőművet.
A vg.hu pedig arról írt, hogy visszaigényli Szlovákia a Szlovák Villamos-művektől, s így annak többségi tulajdonosától, az Eneltől azt a közel félmilliárd eurót, amelyet a cég a bősi vízi-erőmű üzemeltetéséért felvett. Robert Fico szlovák miniszterelnök a döntést és bejelentésének időpontját azzal indokolta, hogy - az érintett feleknek való kézbesítése után - jogerőssé vált a pozsonyi kerületi bíróság ez év márciusi ítélete, amellyel érvénytelenítette azt a szerződést, amelyet a bősi vízi-erőmű üzemeltetéséről Szlovákia a Szlovák Villamos-művek (SE) többségi tulajdonosával, az olasz Enellel kötött 2006-ban. Ez a szerződés kilenc éven át 35 százalékos bevételi részesedést - megközelítőleg évi 35-40 millió eurót - biztosított a bősi vízi-erőmű bevételeiből a Szlovák Villamos-műveknek.
Az Energia Charta Titkárság főtitkára nem hiszi, hogy 2019 után teljesen megszűnne az orosz gáz szállítása az ukrán tranzitrendszeren. A földgázt ugyanakkor valószínűleg már nem a Gazprom fogja eljuttatni az EU határára, hanem a szlovák és a magyar vásárlóknak kell majd érte menni Ukrajna keleti határára, véli Urban Rusnák, aki Moszkvától eltérően biztonságosnak tartja az ukrán tranzitútvonalat, és arra is felhívja a figyelmet, hogy Ukrajnának jól felfogott érdeke az Európába irányuló gázszállítás biztosítása. Ha másért nem, hát azért, mert az EU-ba szállított orosz gázból a fordított irányú gázáramlásnak köszönhetően ő is részesedhet. A korábbi magas rangú szlovák diplomata – aki 2012 januárja óta áll az energiatermelő, energiafogyasztó és tranzitországokat is magába foglaló nemzetközi szervezet élén – a BruxInfo kérdésére válaszolva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Gazprom fenyegetései ellenére 2019, vagyis a jelenlegi orosz-ukrán tranzitszerződés lejárta után sem szűnik majd meg teljesen az orosz gázszállítás az ukrán tranzitrendszeren keresztül.
A Gazprom ellen a méltánytalan árazás miatti eljárással vékony jégre tévedt az Európai Bizottság, ezt a vádat ugyanis önmagában nagyon nehéz bizonyítani - írja európai kiadásának keddi számában a Financial Times brit politikai, gazdasági napilapra hivatkozva a hirado.hu. A lap szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy vékony a határvonal aközött, hogy a brüsszeli testület a szabálytalan viselkedést bünteti vagy beavatkozik a piacgazdaság akadálytalan működésébe. A túlzott árazást a lap szerint önmagában azért nehéz bizonyítani, mert az árak több okból is különbözhetnek két országban; így a piac mérete, az elosztási költségek és más szállítók jelenléte is hatással lehet rájuk. A bizottságnak a lap szerint át kellene vizsgálnia az összes gázszállítási szerződést, és azokat lehet összemérni, amelyek ugyanabban az évben, ugyanannyi gáz leszállítására köttettek, és ez nagyon nehéz lesz. A lap arra is figyelmeztet, hogy a megkötött szerződésekbe való beavatkozás a befektetési kedvnek is árthat.
A Gazprom orosz gázipari cég azt tervezi, hogy 2017-re gépkocsiparkjának a fele gázüzemű lesz - jelentette be a vállalat vezérigazgatója. A vg.hu írása szerint Alekszej Miller azt mondta, hogy a Gazpromnál a gázüzemű autók aránya az idei év végére 30 százalék, 2017-re már 50 százalék lesz. A gázüzemű autók döntő részét a Kamaz orosz járműgyártótól veszi a Gazprom. A cég tavaly 1400 gázüzemű autót szerzett be, idén pedig további 2600-at tervez vásárolni. A Kamaznál a napokban adták át azt az új gyártósort, ahol évi 8 ezer gázüzemű autót szerelnek össze.
Hiába termelt több bevételt a Gazprom 2014-ben, mint korábban, nyeresége 90 százalékkal zuhant. Ennek oka elsősorban a gyenge rubel, amely miatt a cég euróban és dollárban felvett hitelei hatalmasra duzzadtak. A gáz ára ráadásul várhatóan a kőolajét követve csökkenni fog, Brüsszel pedig nemrég indított trösztellenes eljárást az orosz cég ellen. Az orosz Gazprom nyeresége 90 százalékkal zuhant 2014-ben, csak 159 milliárd rubel, vagyis 3,1 milliárd dollár volt, tájékoztatott a Qz.com. A pocsék eredményt a kisebb gázeladásoknak és mindenekelőtt a gyenge rubelnek köszönheti a cég.
Bulgária 236 millió dollárból Romániával és Görögországgal létesítene gázvezetéki összeköttetést. Az erre vonatkozó, háromoldalú megállapodást a napokban aláírták, a beruházást 2018-ban adnák át – idézte a The Wall Streel Journalt a Russia Today – jelezte a vg.hu. A projekt révén jelentősen csökkenne az ország kitettsége az Oroszországból származó importnak. Bulgária ma szinte kizárólag orosz gázt használ, de azzal, hogy az orosz Gazprom tavaly decemberben lefújta a Déli Áramlat gázvezeték tervét, megkérdőjeleződött az ország majdani gázellátásának mikéntje. A Déli Áramlat ugyanis a bolgár partoknál érte volna el Európát, az azt felváltó Török Áramlat nyomvonala viszont nem. Bulgária évi 3-5 milliárd köbméter gázt importálna a vertikális gázfolyosónak nevezett vezetéken, részben Azerbajdzsánból, részben Görögországból, ahová az cseppfolyós formában érkezik. Bulgária évi hárommilliárd köbméter gázt használ, ennek a 95 százalékát Oroszországból vásárolja.
EU-s vizsgálat indul az állami közműcégek kapcsán, ugyanis elképzelhető, hogy a nekik juttatott támogatások torzították a piaci viszonyokat és korlátozták a szabad versenyt - számolt be a politico.edu írására hivatkozva a portfolio.hu. Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa a mai napon bejelentette, hogy az osztálya vizsgálatot indít az energiavállalatoknak nyújtott állami támogatások kapcsán, hogy kiderítse, azok nem torzították-e a szabad piaci viszonyokat. Arról gyűjtenek most információkat, hogy a kapacitásmechanizmus (a termelt áram átvételi rendszere) mellett nyújtott támogatások nem kompenzálnak-e túl egyes közműcégeket. Vestager elismerte, hogy egyes tagállamok azért vezettek be támogatási rendszereket, mert félnek az árampiaci kínálat ideiglenes elapadásától, ami egyébként szerinte a beruházások hiányával magyarázható.
Japánban 2010-től a felére esett egy kilowattóra áram napelemmel történő előállításának költsége, csakúgy, mint Európában és az USA-ban. A napelemes forradalom a szemünk előtt zajlik, csak mi nem tudunk róla. A fukushimai katasztrófa után Japán döntően napelemekkel kívánja előállítani az ország hiányzó áramigényét. Erre minden esélyük is megvan, hiszen 2011 óta háromszorosára, 25 gigawattra nőtt a megújuló energiából származó árammennyiség, amelynek 80 százaléka már napelemekből jön - írta a Reuters nyomán a Business Insider. Japán leállitotta 43 darab atomerőművét, és egész gazdaságát átállítja a megújuló energiára. Nemcsak az atomerőműveket, hanem az elöregedett és környezetszennyező olajtüzelésű erőműveket is bezárják. Bár 2011 óta a lekapcsolt atomerőművek termelését konvencionális hőerőművekkel, azaz szén, olaj, gázerőművekkel pótolták, idén már egy 2,4 gigawattos olajos erőművet is bezártak az ország északi részén.
Az Audi az első nagy megrendelő a német Sunfire által kifejlesztett berendezésre, amellyel vízből és szén-dioxidból lehet dízelt előállítani jelent meg az Indexen. A módszer az 1925-ben kifejlesztett Fischer-Tropsch-eljárásra épül, melyben először alkotóelemeire bontják a vizet, a légkörből vagy erőművekből kinyert szén-dioxidot pedig szénmonoxiddá alakítják át. Az így kapott dihidrogén (H2) és szénmonoxid (CO) molekulákat magas hőmérsékleten és nagy nyomáson összekeverik, és a végén olyan folyadékot kapnak, amelyet dízellé tudnak finomítani. A módszer hatásfoka igen magas, körülbelül 70 százalékos, és a szintetikus üzemanyagban nem találunk szennyező anyagokat, például ként. Az Audi kipróbálta az e-dízelnek is nevezett anyagot, amelyet önmagában vagy hagyományos dízellel keverve is bele lehet tankolni az autókba.
A közszolgálati dolgozók munkaidejét napi nyolc óráról öt és fél órára csökkentik Venezuelában. Az intézkedés oka az energiatakarékosság. A kezdeményezés az elektromos energia elosztását célzó nemzeti program egyik eleme – jelezte a Figyelő. Jorge Arreaza alelnök bejelentette, hogy a rendkívüli meleg miatt az energia-felhasználás megugrott az országban. Közölte, hogy az állami alkalmazottak munkaideje az intézkedés bevezetésétől kezdve 7.3o - tól 13,oo-ig tart annak érdekében, hogy a légkondicionálás költségeit csökkenteni lehessen. A helyi média azt jelentette, hogy országszerte áram-kimaradások voltak. Az alelnök elmondta, hogy a magán-vállalkozókat arra kérik: az országos elektromos hálózat terhelésének csökkentése érdekében használják saját áramfejlesztőiket. Beszélt azonban arról is, hogy a legtöbb energiát a családi otthonok fogyasztják. Mindenkit arra kért, hogy otthoni légkondicionálóját alacsony teljesítményre állítsa. „Mindenkit arra kérünk, hogy legyen belátással és hatékonyan használja az energiát."
Az ukrán belügyminisztérium keresete alapján a kijevi Pecserszk kerületi bíróság lefoglalta Dmitro Firtas ukrán milliárdos oligarcha gázkereskedelemmel foglalkozó Ostchem vállalatának 500 millió köbméter földgázát. Mint az Energfiainfo.hu megirta, a lefoglalt földgáz értéke majdnem eléri a 4 milliárd hrivnyát, vagyis körülbelül 50 milliárd forintot. A lefoglalt gáz jelenleg az Ukrtranszhaz ukrán állami gázszállító vállalat tárolóiban van, de az Ostchem vállalatcsoport cégeinek tulajdonát képezi. A bíróság arra utasította az Ukrtranszhaz vezetőit, hogy gondoskodjanak a fölgáz őrzéséről, valamint megtiltotta a lefoglalt mennyiség átadását, illetve eladását.
Négy bezzegország, ahol megőrülnek a napenergiáért: Napról napra újabb és újabb rekordok dőlnek meg a napenergia-szektorban, a technológia fejlettségének, a csökkenő beruházási költségeknek és állami támogatásoknak köszönhetően egyre több piacon válik versenyképessé a szegmens a hagyományos erőművekkel szemben. Az aranyévek azonban még előttünk vannak, legalábbis ha nem tévednek az elemzők. A portfolio.hu cikkében összegyűjtötték a következő évek bezzegországait, ahol rendkívüli növekedés várható a hivatalos, félhivatalos illetve iparági szervezetek, elemzők adatai alapján.
Hatalmasat robbantott a Tesla a napelemes energiatermelés piacán – jelezte az energiatakarek.hu. A SolarCity április 30-án mutatta be az otthoni, üzleti és közületi felhasználásra szánt akkumulátor csomagját, amivel nagy áttörést érhetnek el az energiatárolás területén. A SolarCity Blogján megjelent cikk szerint a termékek az egész villamos hálózat számára kihasználhatóvá teszik a Napból érkező energiaforrást. A Nap egy átlagos délelőtt során is több energiát szolgáltat, mint amennyi a világ népességének éves energiaigénye. Ennek az energiának a teljes kihasználása két akadályba is ütközik. Egyrészt a lakosság energiaigénye időszakos másrészt az energia éjszaka nem áll rendelkezésre. Ezek az akadályok az energia tárolásának segítségével leküzdhetők lennének, ezért amint az akkumulátorok ára versenyképes lesz a fosszilis erőművekben előállított energia árával, jelentősen meg fog nőni az igény a napenergia iránt. Amióta a SolarCity megkezdte a Tesla által használt akkumulátor szettek forgalmazását otthoni napelemes kiserőművek energiatárolásához, az akkumulátorok ára harmadára csökkent az egy évvel ezelőtti árakhoz képest. A cég vezetése a gyártókapacitás bővülése kapcsán folyamatos árcsökkenésre számít, ami azt eredményezheti, hogy 5-10 év múlva az akkumulátorok alapáron járhatnak minden napelemes kiserőműhöz.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)