Heti hírvilág (2015. április 20 – 26.)
Az Európai Bizottság engedélyezte a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges nukleáris fűtőanyag szállítására vonatkozó szerződést Oroszországgal. Versenyjogi szempontból azonban még nem engedélyezték a beruházás megvalósítását. Mint a greenfo.hu jelezte, az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. A bizottság hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség aláírta a két ország között ezzel kapcsolatban keletkezett szerződést. A miniszter mérföldkőnek nevezte a bizottság hozzájárulását, amellyel véleménye szerint jelentőset lépett előre a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítésének és- fenntartásának a megvalósítása. "Most már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a paksi kapacitásfenntartás vagy sem, hanem az a kérdés, hogyan valósul meg" - fűzte hozzá.
Nem az Európai Bizottság, hanem az Euratom Ellátási Ügynökség írta alá azt a szerződést, amely lehetővé teszi, hogy Oroszországból érkezzen majd fűtőanyag a Pakson építendő új reaktorokba, miután a magyar kormány figyelembe vette a luxembourgi ügynökség észrevételeit - közölte a bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. Az ESA arról tájékoztatott minket, hogy a paksi ellátási szerződést megkötötték, és az elemzésük arra világított rá, hogy kéréseiket figyelembe vették, történetesen a szerződés időtartamára és a fűtőanyag-ellátás diverzifikációjára vonatkozólag - magyarázta a fejleményt Anna-Kaisa Itkonen. Hozzátette, hogy ez minden információ, amivel rendelkeznek, s amelyet nyilvánosságra hozhatnak.
Folyamatos az egyeztetés Brüsszellel a paksi bővítés versenyjogi vizsgálatával kapcsolatban, a beszerzésekről szóló magyar-orosz szerződések ellen pedig az Európai Bizottság előzetesen nem emelt kifogást – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos. Mivel a Paks 2 projektben egyáltalán nincs állami támogatás, így tiltott állami támogatás sem lehet – közölte Aszódi, kiemelve, hogy az Európai Bizottságot minden ügyben a magyar fél kereste: „Mi kértük a konzultációt a bizottság illetékes igazgatóságaitól. Az egyeztetések, konzultációk zajlanak.
Három külföldi menedzsert akar szerződtetni a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (a jelenlegi atomerőmű) vezetésére a kormány - ehhez fejvadászcégek segítségét is igénybe vette - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Lázár szerint a kormány a külföldi menedzserek alkalmazásával az átláthatóság növekedését várja. A kinevezésekre május közepén kerülhet sor. Szintén ekkor kerülhet a Paks II. Zrt. (az épülő új blokkok projektcége) élére is új ember, miután a projektet eddig irányító szakember váratlanul lemondott. Nem kizárt, hogy a Paks II. projektcég élére sem hazai menedzser kerül - tette hozzá a miniszter.
Váratlanul távozott néhány hete a Paks II. Zrt. vezérigazgatója. A bővítés kulcsembere londoni állásra cserélte az „évszázad beruházásának” karmesteri pozícióját. Mint a nol.hu közölte, a szakember érdemeit márciusban ismerte el a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetéssel a kormány „az új atomerőművi blokkok építésének előkészítéséért illetve az orosz-magyar szerződések és megvalósítási megállapodások érdekében végzett tevékenységéért", nem sokkal korábban pedig még lelkesen nyilatkozott a bővítéssel kapcsolatos terveiről, vagyis a látszat szerint nem készült távozásra.
A Népszabadság véleménye szerint kijátszotta az uniós rendelkezéseket a magyar kormány a sérült paksi fűtőelemek Oroszországba szállításánál. A 2011 óta hatályos európai szabályok szerint a hulladékot nem lehetett volna az EU-n kívülre vinni végleges tárolásra, a tranzakciót viszont egy 2010-es szerződés alapján bonyolították le, amelynek tavalyelőtti módosításáról az Orbán-kabinet ráadásul elfelejtette tájékoztatni az uniós szerveket. Az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) aláírása nélkül a szerződés nem érvényes – ez a megállapítás szerepel abban a levélben, amelyet Szamatiosz Calasz, az ESA általános igazgatója küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének a sérült fűtőelemek eltávolításának uniós megítéléséről. Jávor azután fordult Calaszhoz, hogy a kormány tavaly ősszel ellentmondásba keveredett a kiszállítás tényeivel kapcsolatban: Seszták Miklós szakminiszter azt állította, hogy a műveletre az Európai Bizottság jóváhagyásával került sor, maga a Bizottság viszont írásba adta, hogy nem tudott semmit jóváhagyni, mivel nem kapta meg a szükséges tájékoztatást az Orbán-kabinettől.
Jogszerűen, a nemzetközi irányelveket teljes mértékben figyelembe véve szállították el Paksról a 2003-as üzemzavar során megsérült fűtőelemeket – közölte Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója hétfőn az MTI-vel – jelezte a vg.hu. A kommunikációs igazgató ezt arra reagálva közölte, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, a párt szerint a 2003-as paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemek szállítása és végleges elhelyezése sérti a nukleáris hulladékokról szóló 2011-es irányelvet. Az EP-képviselő közölte, a fűtőelemeket 2014-ben egy olyan szerződés alapján szállították Oroszországba, amelynek a hatályossága kérdéses.
Több lehetősége is van Magyarországnak, hogy megnyugtatóan rendezze a paksi atomerőműben keletkező hulladék, mint például a használt fűtőelemek elhelyezésével kapcsolatos problémát - mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az M1 esti hírműsorában – idézte az inforadio.hu. A kormánybiztos a használt fűtőelemekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "nagyon szerencsés helyzetben vagyunk", mert több választási lehetősége is van az országnak. Magyarországnak lehetősége van hazai átmeneti tárolásra, valamint a magyar-orosz államközi szerződés értelmében lehetősége van arra, hogy a fűtőelemeket visszaszállítsa Oroszországba, akár átmeneti tárolásra, akár pedig feldolgozásra. Aszódi Attila közölte: arra is lehetőség van, hogy egy harmadik országban dolgozzák fel a használt fűtőelemeket, ebben az esetben pedig azt követően kell gondoskodni az elhelyezésükről.
Törvénymódosítással érné el az MSZP, hogy a Bodán élők is beleszólhassanak a település mellé tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktemető megépítésébe. Tóth Bertalan, a párt frakcióvezető-helyettese olyan javaslatot nyújtott be, amely szerint a helyszín 25 kilométeres körzetében kötelező legyen a kérdésről ügydöntő népszavazást kiírni - tudósitott az mno.hu. „Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ügydöntő népszavazást kell kiírni, hogy a 25 kilométeres hatósugarú távolságban élő emberek, az ottani települések népszavazás útján dönthessenek arról, hogy egy ilyen beruházás létrejöjjön vagy sem” – közölte Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője. A baranyai település környékén csaknem húsz éve folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy a helyszín alkalmas-e a Paksi Atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére. A lerakó, ha megvalósul, először 2050–60 között fogadhat atomhulladékot.
Közel ötven, atomerőműben dolgozó kommunikációs szakember érkezett háromnapos workshopra, a paksi atomerőműbe. A munkaértekezletet a WANO moszkvai irodája és a paksi atomerőmű Látogató Központjának munkatársai szervezték – jelezte a Paks-Press. Látogatásuk első napján az Energetikai Múzeumot és a Gyakorló Központot tekintették meg. Az atomerőművek kommunikációs szakemberei többek között Oroszországból, Ukrajnából, Szlovákiából, Iránból, Litvániából, továbbá Franciaországból és Angliából érkeztek, de jelen voltak a paksi munkatársak is. Dmitrij Jablokov, a WANO Moszkvai Központjának tanácsadója úgy fogalmazott, hogy a tapasztaltok összegzésének most még nincs itt az ideje, „de azt elmondhatom, hogy a paksi Atomenergetikai Múzeumnál sokkal jobb kommunikációs eszköz aligha kell”. A tanácskozás célkitűzései közé tartozott, hogy a szakemberek ismerjék meg az erőművek belső és külső kommunikációs know-how-it, a látogató központok kialakításának lehetőségeit és a kommunikációs egységek irányításának sajátosságait, az erőművek környezetében.
A Paks II atomerőmű beruházási tendereinek előkészítése a műszaki feladatok meghatározásával párhuzamosan zajlik, és a teljes projektet tekintve a 40 százalékos magyar beszállítói hányad tartható - jelentette ki Valerij Limarenko, a Roszatom leányvállalat, a Nyizsnij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda (NYIAEP) elnöke magyar újságíróknak az Atomexpon, Minszkben. A paksi beruházás fővállalkozó cégének vezetője hozzátette: a nyílt tenderek tömeges kiírása folyamatos lesz, a tervezést és az engedélyezést követően heti gyakorisággal teszik közzé majd a felhívásokat. Valerij Limarenko úgy értékelte, hogy a magyar atomenergetikai szakemberek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a szovjet típusú atomerőmű üzemeltetésében, és ez a biztos alapja a sikeres munkának. Mint mondta: "egy műszaki nyelvet beszélünk".
A témához kapcsolódik, hogy eddig tíz ország, mások mellett Ukrajna Ausztria, Németország is jelezte, hogy részt kíván venni a Paks II. projekt engedélyezési eljárásban és közmeghallgatást kívánnak tartani – közölte Aszódi Attila egy lakossági fórumon. A kormánybiztos szavai szerint továbbra is nagy érdeklődés kíséri a Paks II. beruházást ismertetető lakossági fórumokat, a Duna paksi oldalán azonban nem a Paks-Kalocsa híd megépítése a slágertéma, többet beszélnek az emberek a régió gazdasági fejlődésének lehetőségeiről, az oktatás-képzés célirányos megszervezésének kérdéseiről, arról, hogy a fiatalok majd minél nagyobb számban részt vehessenek a végrehajtásban. - A települések fejlődése élvez prioritást a közbeszédben fűzte hozzá.
Az Országos Atomenergia Hivatal, a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen április 17-én, a fővárosban megrendezett „Atomenergiáról – mindenkinek” konferenciáját ismét kiemelt érdeklődés övezte: az egyetem épületében megtartott rendezvényen több mint kétszáz érdeklődő jelent meg – közölte az OAH. Köszöntőjében Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója kiemelte: az OAH nem támogatója és nem ellenzője az atomenergia alkalmazásának. Ennek megfelelően a konferencia-sorozat fő célkitűzése továbbra is az, hogy a résztvevők megalapozott, tényszerű tájékoztatást kapjanak az atomenergia biztonságos és békés célú felhasználásával kapcsolatos témakörökben. Péceli Gábor, a BME rektora az egyetem által kínált lehetőségekre hívta fel a figyelmet megnyitójában, kiemelve, hogy az intézmény – hazánkban egyedülálló módon – oktatóreaktorral is rendelkezik, amely más egyetemeken nem megszerezhető tudást ad és gyakorlati ismeretek elsajátítását teszi lehetővé.
Svéd, finn, svájci, amerikai és orosz tapasztalatok is hasznosíthatók a nagy radioaktivitású hulladékok magyarországi, végleges tárolójának majdani tervezésekor és építésekor. Kiforrott megoldás viszont még nincs – vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők. A nagy radioaktivitású nukleáris hulladékok végső elhelyezése kapcsán az az elsődleges probléma, hogy nem áll rendelkezésre az érintett szakértők által biztonságosnak ítélt technológia. Ilyen célú kutatások és fejlesztések persze világszerte folynak és eredmények is vannak, de például az ecowatch.com e téren meglehetősen borúlátó. A környezetvédelmi szakportál szerint egyedül Svédországban találtak megnyugtató megoldást a mintegy 200 ezer évig sugárzó anyagok tárolására, mégpedig stabil, zárt gránit szerkezetben, a föld mélyén. Egy ilyen beruházás mintegy 30 évig tart. Az egyik fő gond, hogy kevés ország rendelkezik az ilyen tárolók kialakításához megfelelő geológiai adottságokkal. Gránit ugyan sok helyen van, de például nagy-britanniai de repedezett, a résein befolyhat a víz, amely kioldhatja és széthordhatja a környezeti és egészségi kockázatokat jelentő anyagokat. Az ecowatch.com rámutat, hogy több ország éppen a tárolás megoldatlansága miatt döntött úgy, hogy nem épít új (vagy első) atomerőművet. Igaz, máshol ennek ellenére is belefognak.
A német atomerőművek leállításának és a nukleáris hulladék biztonságos elhelyezésének költségei elérhetik a 70 milliárd eurót. Mint a greenfo.hu jelezte, Michael Müller, a hulladéktároló helyszínének kiválasztásával foglalkozó kormánybizottság vezetője a Frankfurter Rundschau tegnapi számában megjelent interjúban kiemelte, hogy az államnak jelentős pénzügyi kockázatokkal kell szembenéznie. A költségek jóval meghaladhatják az atomerőműveket üzemeltető társaságok részéről erre célra elkülönített 36 milliárd eurót, és elérhetik a 70 milliárdot. Az E.ON és az EnBW energiaipari vállalat ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a társaságok által képzett pénzalapok elegendőek, ezt független auditorok is igazolják. A német kormány 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófát követően döntött úgy, hogy 2022-ig le kell állítani az atomerőműveket.
A vészhelyzeti készenlét és reagálóképesség jelenlegi európai szintje nem lenne elegendő egy a csernobolihez és a fukusimaihoz hasonlóan súlyos nukleáris katasztrófa esetén – állapítja meg a Nukleáris Transzparencia Figyelő (Nuclear Transparency Watch) nevű szervezet tíz uniós tagállamot átfogó jelentése – melyre a BruxInfó hívta fel a figyelmet. Az EU-tagállamok vészhelyzetekre való felkészültsége és reagálóképessége legfeljebb a nemzetközi nukleáris eseményskála 5-ik fokozatának megfelelő nukleáris balesetekre van kalibrálva, és általánosságban véve képtelen lenne megbirkózni egy 7-es fokozatú nukleáris katasztrófával, ami Csernobilban és Fukusimában volt. Ez az egyik fő következtetése annak a jelentésnek, amelyet az Európai Parlamentben mutatott be a Nukleáris Transzparencia Figyelő (NTW). A szervezet tíz uniós tagállamban – Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Luxemburgban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában – valamint Ukrajnában nézett utána annak, hogy milyen a készültség foka az atomerőművek területén kívül, ami egy nukleáris baleset esetén kulcsszerepet játszana az emberek egészségének a megvédésében.
A Roszatom azt szeretné, ha az európai atomenergetikai piac mentes lenne a politikai folyamatok hatásától. Ezt Brüsszelben, egy az ágazat európai fejlődésével foglalkozó kerekasztal-konferencián mondta az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov – jelezte az AtomenergiaInfo. Szavaiból kitűnt, hogy a cégcsoport számára már csak azért is különösen fontos a szabad atompiac, az objektív elbírálás, mert Európában hamarosan új lehetőségek nyílhatnak meg előtte: a kontinens 131 atomerőművének fele már közel harminc éve működik, tehát várhatóan leállítják vagy üzemidő-hosszabbításra lesz szükségük a következő évtizedben – mondta. Egyértelműen szót emelt Komarov az Európai Unió azon előírása ellen, amely szerint a fűtőanyag-ellátás biztonsága érdekében minden szovjet, illetve orosz technológiájú, nyomottvizes VVER reaktort üzemeltető uniós tagállamoknak legalább két üzemanyag-beszállítóval kell kapcsolatban állnia.
A Roszatom részvételével terveznek kísérleti atomreaktort Indonéziában – írta ugyancsak az AtomenergiaInfo. A kísérleti atomreaktor munkálataira kiírt pályázatot az orosz állami nukleáris energetikai konszernhez tartozó Atomsztrojekszport társaság német leányvállalata, a NUKEM Technologies és két indonéz cég, a Rekayasa Engineering, valamint a Kogas Driyap Consultant konzorciuma nyerte meg – jelentette be az Indonéz Nemzeti Atomenergetikai Ügynökség. A tervezésben részt vesz majd az Atomsztrojekszport, az Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda, és egy másik, a Moszkvához közeli Podolszkban működő Roszatom-kutatócég, a Lucs is. A megbízás értelmében nyolc hónap alatt kell elkészíteni a 10 megawatt teljesítményű, többfunkciós, magas hőmérsékletű, gázhűtésű reaktor tervkoncepciójának műszaki-gazdasági költségelemzését és a teljes alap-tervdokumentációt. A reaktor építésére várhatóan 2016 elején írnak ki tendert, amelyben minden bizonnyal szintén indul a Roszatom.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo közölte, hogy Nigéria azt szeretné, ha a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern összesen 20 milliárd dollárért négy nukleáris erőművet építene a területén. Mint az afrikai ország nemzeti atomenergia-bizottságának elnökére, dr. Franklin Erepamo Osaisaira hivatkozva a Bloomberg hírügynökség jelentette, már működik egy közös koordinációs testület, és zajlanak az egyeztetések a finanszírozásról, valamint a szerződésről. A négy reaktor összteljesítménye összesen 4800 megawatt lenne, és az elsőt 2025-ben kellene üzembe helyezni. Dr. Franklin Erepamo Osaisai szavaiból az derül ki, hogy a létesítmény – a törökországi Akkuyuban, ugyancsak a Roszatom közreműködésével tervezett atomerőműhöz hasonlóan – build-own-operate, azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működne.
Példaértékűnek tartja a Belorusz Atomerőmű építését a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszern vezérigazgató-helyettese. Az AtomenergiaInfo irása szerint Alekszandr Loksin Minszkben, az Atomexpo Belarusz 2015 nemzetközi fórum megnyitóján értékelte a munkálatokat, amelyek a szavai szerint az aktív szakaszba értek és a tervezettnél valamelyest gyorsabban haladnak. Mint elmondta, a beruházáson jelenleg háromezer ember dolgozik, de a számuk hamarosan megkétszereződik. Az építési-szerelési munkák mintegy nyolcvan százalékát helyi társaságok végzik, nagyon magas színvonalon – közölte. Az ország nyugati részén, Osztrovec mellett épülő létesítményben két, egyenként 1200 megawattos reaktor működik majd. Az atomerőmű AESZ-2006 típusú lesz. Olyan, amilyet a paksi bővítéshez Magyarországnak is kínál a Roszatom. Ez a berendezés a 3+ generációs típushoz tartozik és megfelel minden olyan nemzetközi atombiztonsági előírásnak, ami a 2011. márciusi fukusimai erőműbaleset után született. Az első energiablokkot 2018 novemberében, a másodikat pedig 2020 júliusában tervezik átadni.
Alacsony dúsítású fűtőanyagot és hozzá tartozó részelemeket szállít Argentína kísérleti, valamint energiatermelő nukleáris reaktoraiba a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern üzemanyaggyártó cégcsoportja, a TVEL – jelezte az AtomenergiaInfo, Egyebek között erről irtak alá memorandumot a latin-amerikai ország elnökének moszkvai látogatása során a TVEL, illetve az argentin nemzeti atomenergetikai bizottság és az erőművi berendezéseket is gyártó technológiai táraság, az INVAP képviselői. Cristina Fernandez de Kirchner és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin elsősorban a két állam gazdasági együttműködéséről tárgyalt, amelyben fontos szerepet kap az atomenergetika. A most aláírt dokumentumok például az orosz cég által gyártott, a nukleáris fűtőanyagciklus során használt cirkónium részegységek szállításáról és kutatás-fejlesztési együttműködésről is rendelkeznek.
Reaktorokat gyárt az épülő atommeghajtású tengeralattjárókba a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszernhez tartozó Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőirod – közölte az AtomenergiaInfo. 2019-ig tíz ilyen berendezést szerelnek össze Borej* és Jaszeny** osztályú hajók számára, ötöt pedig már leszállítottak – közölte Vitalij Petrunyin a Nyizsnyij Novgorod-i székhelyű cég igazgatóhelyettes-főkonstruktőre. Szavai szerint elsősorban ez a feladat szabja meg a társaság tevékenységének fő irányát a következő évekre.
Kenya ezer megawattot tervez, Uganda pedig követi szomszédját az atomenergia-termelő kapacitások kiépítésében Mindkét államban túl vannak a kezdeti előkészületeken – ismertette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Nigéria atomügyekért felelős vezetője éppen hogy bejelentette: az orosz Roszatom négy erőművet épít fel az országban, amikor a Kelet-Afrikai Business Week is közzétette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől származó információját. Ennek értelmében a kenyaiaknál sikeresen befejeződött a nukleáris technológia meghonosításának előkészületi szakasza, Uganda pedig közeledik a folyamat lezárásához. Ez utóbbi afrikai ország 2026-ban szeretne saját atomerőművel rendelkezni. Igaz, James Banaabe Isingoma ugandai nukleáris biztos a finanszírozással kapcsolatban még bizonytalan, vagyis még nincs végleges megállapodás.
Négy évvel azután, hogy egy 8,9-es erősségű földrengés és az azt követő cunami elpusztította a Japán keleti partvidékén működő Fukusima Daiicsi atomerőművet, a Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) szakemberei még mindig azon vannak, hogy megpróbálják kármentesíteni a nukleáris baleset helyszínét. Ebben a hónapban egymás után két, különleges feladatokra tervezett robotot is beküldtek az erőmű egyes számú blokkjába, hogy felmérjék a kárt - számolt be a hir24.hu. Az első, egy hatvan centiméter hosszú, jellegzetes kígyómozgással közlekedő robot, amelyet április 10-én vetették be, szinte azonnal elakadt, miután behatolt a reaktorba. A másodikat már más útvonalon küldték be; rendben el is végezte a feladatát, de miután az erős sugárzás miatt tönkrement a kamerája, ezt is sorsára hagyták.
A zwentendorfi példáról írt a 168ora.hu. 1972. április 4-én megkezdődött az első ausztriai atomerőmű építése. Aztán 1978 novemberében, a háború utáni első (ügydöntő) népszavazáson az erőmű terve hajszálnyival, 50,47 százalékkal elbukott. A zwentendorfi létesítményben ma iskolaközpont és kutatóintézet működik. Még hogy Zwentendorfból nem érkezik áram a hálózatba? Hogy a hetvenes években felépült és soha üzembe nem helyezett atomerőmű elveszett volna az energiatermelés szempontjából? Az EVN (Alsó-ausztriai Energiaszolgáltató) munkatársa színpadiasan mutat a szelíd Duna-parti tájba nemigen illő épületre, amelynek 110 méter magas tornya messziről látható. S valóban: a tetőn, a külső falakon körben, sőt előtte-mögötte a telken napmodulok gyűjtik a természetes energiát, amelyből a fotovoltaikus rendszer olcsó villanyárammal látja el a háztartásokat. Nem annyival, mint amennyit (700 megawattot) az eredeti elképzelés szerint a zwentendorfi atomerőmű termelt volna – ám ez a 190 megawatt legalább környezetbarát.
A huszonkilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án az ukrajnai Csernobil atomerőművének 4. számú reaktorában bekövetkezett robbanás csaknem 200 ezer négyzetkilométernyi európai és eurázsiai területet szennyezett be radioaktív hulladékkal. Bár a legsúlyosabb sugárfertőzés az erőmű ma is lezárt körzetét érte, ennek utóhatásai ma is érezhetők kontinensünk számos területén. Radioaktív anyagokat találtak például Németországban lőtt vaddisznók húsában, Bulgáriában pedig sugárszennyezett gombák nőnek. A katasztrófa után három évtizeddel újabb veszélyek fenyegetnek - jelezte a Népszava -, amelyeket a globális felmelegedés tovább erősíthet.
A költséghatékony működésű, ügyfélközpontú szolgáltatás felépítése az elsődleges célja a nemzeti közműszolgáltatónak, amely áprilistól a Főgázt üzemelteti – mondta Horváth Péter János, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki ebben a minőségében a Magyar Hírlapnak adott először interjút. A szakember elmondta azt is, hogy legkésőbb a jövő év elején várható az állami villamosenergia-szolgáltatás indítása. A harmadik láb, a távhőszolgáltatás felállítása a piac sajátosságai miatt még sok munkát ad a szakembereknek.
Folyamatos az érdeklődés a nemzeti közműszolgáltató iránt, és már az átjelentkezések is elindultak - mondta el Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán – idézte az energiainfo.hu. Az államtitkár felidézte: április 2-ától az országban 300 ügyfélszolgálati ponton várják azokat, akik át kívánnak jelentkezni az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez. Az átjelentkezési folyamat egyszerű, két nyomtatványt kell leadni valamelyik ügyfélszolgálati ponton, onnan a Főgáz intéz minden, csak ne legyen hátraléka annak, aki át kíván jelentkezni.
A francia GDF Suez után most a német E.On jelentette be, visszaadja a lakossági egyetemes gázszolgáltatási engedélyét. A privatbankar.hu azt közölte, hogy hivatalos kérelemmel fordult az E.ON Energiaszolgáltató Kft. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, hogy vonja vissza a társaság egyetemes gázszolgáltatói engedélyét. Az E.ON közleménye szerint, a hivatal az eljárási rend szerint jogosult más szolgáltatóktól ajánlatokat bekérni az elsősorban lakossági ügyfeleket magában foglaló ügyfélkör átvételére, és azok alapján kijelölni azt az új társaságot, amely a jövőben az érintett lakossági ügyfélkör számára a gázszolgáltatást biztosítja. Amennyiben nem érkezik ajánlat, a hivatal jogosult az új szolgáltató kijelölésére. A folyamat nem érinti a csoport árampiaci ügyfeleit és nem érinti a gáz versenypiaci ügyfeleit sem, számukra a vállalatcsoport az eddigiek szerint biztosítja a szolgáltatást - közölte a társaság.
A parlament fenntartható fejlődés bizottsága lezárta az energiahatékonysági törvényjavaslat részletes vitáját, amelyen Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a jogszabályra azért van szükség, mert az energiahatékonysági uniós irányelv átvételével késlekedett Magyarország, így kötelezettségszegési eljárás indult ellene. A hiradó.hu beszámolója szerint saját módosító javaslatot nem készített a bizottság, egyedül Szél Bernadett (LMP) javaslatáról döntöttek, azt 2 ellenzéki igenlő és 6 kormánypárti nemleges szavazattal elutasította a bizottság. Szél Bernadett javaslatának lényege az volt, hogy az évi 1,5 százalékos országos új energia megtakarításból a kormány ne adhasson egynegyed résznyi engedményt a végfelhasználóknak.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a pályázatok jelentős része várhatóan 2015 harmadik és negyedik negyedévében jelenik meg, ugyanakkor kiírás alatt vannak az ivóvízminőséget javító és szennyvizes rendszerekre vonatkozó tenderek, ez utóbbi derogációs kötelezettség – jelezte az energiainfo.hu. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó KEHOP 1174 milliárd forint kerettel rendelkezik mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottsága ülésén Az ország a forrás egy részét az európai uniós kötelezettségvállalás teljesítésére fordítja, de tartalmaz szabadon felhasználható összeget is. A KEHOP öt fő területre koncentrál majd. A klímaváltozással összefüggő beruházásra 324 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből jellemzően az országos jelentőségű árvízvédelmi fejlesztéseket finanszírozzák. A települési vízellátást, a szennyvízelvezetést, az ivóvízminőség javítását szolgáló fejlesztésre 386 milliárd forintot szánnak.
A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége a fogyasztók visszajelzései alapján idén is értékelte a földgáz egyetemes szolgáltatók 2014. évi tevékenységét. Az Energiafogyasztók Díjának Kuratóriuma hatodik alkalommal ítélte oda immár a nemzeti közműszolgáltatás részeként működő FŐGÁZ Zrt.-nek mint a leginkább fogyasztóbarát magatartást tanúsító szolgáltatónak járó díjat. Az elismerés átadására április 22-én a XXII. Országos Fogyasztói Konferencián került sor Székesfehérváron, ahol a díj odaítéléséről szóló oklevelet a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója, dr. Laczó Sándor vette át.
Folyamatos fejlesztéssel tartanak lépést a hazai, gázmotorokat gyártó vállalakozások az iparági kihívásokkal: a földgáztüzelésű, gázmotoros, kapcsoltan villamos energiát és hőt termelő mikro méretű kiserőművek telepítése akár felhasználástól függően 3-10 év alatt megtérülhet. Mint a privatbankar.hu jelezte, Magyarországon több vállalkozás is foglalkozik gázmotorok gyártásával, összeszerelésével, illetve fejlesztésével. A jellemzően a kis- és közepes vállalatok köréből kikerülő cégek elsősorban háztartási méretű kiserőműveket fejlesztenek és gyártanak, amelyek a fűtési megoldások tekintetében akár a lakossági fogyasztóknak is megtérülő alternatívát jelenthetnek. Az egységek megfelelő tervezés mellett a társasházak és lakóparkok hőigényeihez méretezhetőek, a villamos energiát pedig a napelemes rendszerekhez hasonlóan, szaldós elszámolással értékesíthetnék az üzemeltető közösségek.
A napenergia lakossági felhasználása az új szabályok miatt egyre nehezebb, ellenben a szolárpanelek gyártását vadul támogatja a kormány. A napelemek gazdaságos alkalmazásához elengedhetetlen a pályázati forrás megléte – szögezi le a kormányhatározatban kihirdetett Nemzeti épületenergetikai stratégia. Ennek alapján azonban senki se számítson rá, hogy lakossági fogyasztóként beruházási támogatáshoz juthat, mivel a dokumentum szerint efféle pénzekre csak a középületek esetében van szükség. Pedig a családi vagy a társasház tetejére szerelt szolárpanelek ugyanúgy szolgálják a klímavédelmi célokat, mérséklik az energiatermeléssel járó szén-dioxid-kibocsátást, mint az irodák, kórházak, iskolák tetején elhelyezett minierőművek. Mi az oka a hátrányos megkülönböztetésnek? – tette fel a kérdést az alternativenergia.hu. A logika csakis az lehet, hogy „az állami, önkormányzati fenntartású közintézményeket uniós forrásból fejlesztve, viszonylag kis költségvetési ráfordítással, tetemes évi energiaszámlától mentesíthetik a büdzsét” – fejtegeti Kiss Ernő, a Magyar Napelem-, Napkollektor-szövetség elnöke. A lakosság pedig érje be a rezsicsökkentéssel, ami a többet fogyasztó tehetősebbeket segíti.
Ezt követően pedig azt közölte a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége. Az összes teljesítőképességük a 2008. év végén 0,51 MW volt, míg a 2014. év végére meghaladta a 69 MW-ot. A beépített teljesítőképesség döntő hányada (98,62 százaléka) napelem – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb statisztikai dokumentumában. A kiserőműveken belül is a háztartási méretű naperőművek darabszáma és beépített teljesítőképessége növekedett rohamosan az elmúlt években. 2012-ben az összteljesítőképesség az előző évihez képest megnégyszereződött, 2013-ban, valamint 2014-ben pedig megduplázódott. A napelemes háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége a 2014. év végére 68,13 MW volt. Ez összesen 8829 háztartási méretű naperőművet jelentett 2014-ben, ami a 2013. évi darabszámhoz képest 82 százalékos növekedés.
Áramtermelő napelemes rendszert épít ki 380 millió forintos beruházással a Heves megyei Demjén külterületén a DemjénSolar Kft. - tájékoztatott a társaság. A Demjénben megvalósuló, az Európai Unió által támogatott napenergiás projekt révén átlagosan évi 564 ezer kilowattóra, megújuló forrásból származó villamos energia lesz értékesíthető a következő 25 évben. A 3840 darab napelem-panel felhasználásával megépülő, 499 kilowatt névleges teljesítményű fotovoltaikus kiserőmű által szolgáltatott zöldáramot a beruházó DemjénSolar Kft. az ÉMÁSZ hálózatába adja át. Így a jövőben a térség lakó- és közintézményeinek villamos energia ellátásának egy része megújuló energiahordozóból fog származni.
Tízmilliárdos nagyságrendű könnyítést jelenthetne évente a Magyarországon palagáz-kitermelést végző cégeknek a kormány legújabb ötlete a bányajáradék hatodára csökkentéséről. Bár a térségből sorra vonulnak ki a palagázkutatást végző (jellemzően amerikai) cégek, a kormány más módon is a kedvükben járna. A palagáz kitermelését az egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok miatt már több helyen betiltották, vagy legalábbis felfüggesztették, nálunk viszont a környezetvédelmi hatóságok helyett ezekben az ügyekben a kormányhivatalok fognak dönteni számolt be a vs.hu. Ennek kapcsán már többször előforduló abszurd jelenet játszódott le a parlamentben, amikor kiderült: egy fideszes képviselő nincs teljesen tisztában azzal a törvénymódosító javaslattal, amelyet a saját nevén adott be. Most éppen a rezsibiztos Németh Szilárdot hozták zavarba néhány keresztkérdéssel a Jobbik és az LMP képviselői az „egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványa kapcsán.
Az emberi léptekből és fényből termel energiát az a térburkolat, amely bezsebelte a Budapesten második alkalommal megrendezett Smart City Lab tiszta város kategóriájának díját – jelezte a hvg.hu. Design Terminál második alkalommal hirdette meg a Smart City Lab Budapest pályázatot, amire idén mintegy 40 pályamű érkezett be, hogy városfejlesztési javaslatot tegyen tiszta város, öreg város és a small data kategóriákban. A szakmai zsűri kiemelten fontosnak tartotta a javaslatok megvalósíthatóságán túl a szakmai és szervezeti egységek széles körű bevonhatóságát, valamint a nemzetközi környezetbe való átültethetőségét. A tiszta város kategóriában a FUTI energiatermelő térburkolat lett a nyertes projekt, amely alapesetben hulladék energiákat – mint az emberi lépésből, a kerékpáros közlekedésből vagy a napfényből kinyerhetőt – használ. Idős város kategóriában győzött a NagyiApp, mely az idősebb generáció közösségi aktivizálását támogató program, Small data kategóriában pedig a ROUTE4U mobilapplikáció nyert, ami az akadálymentes városi közlekedés adatait gyűjti össze.
Zöldhulladék energetikai célú köztes termékké feldolgozását és hőenergetikai hasznosítását szolgáló projekt van folyamatban Keszthelyen, a beruházás várhatóan július végére elkészül - közölte a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. – irta a ma.hu. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt összköltsége csaknem 300 millió forint, amelyből mintegy 90 millió forintot az Európai Unió finanszíroz. A projekt célja, hogy a zöldhulladékból jól égethető biomassza fűtőanyagot állítsanak elő, amelyet a város távhőrendszerében tudnak hasznosítani.
A tervek szerint július elsejétől indul be a Szlovákiát Magyarországgal összekötő új gázvezetéken a kereskedelmi forgalom. Ezt Vagram Cugurjan, az Eustream szlovák vezetéküzemeltető cég vezetője jelentette be. Május-június végéig tesztelik a vezetéket, melyet Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavaly tavasszal szimbolikusan átadott, amely azonban még nem szállít földgázt. Az évi 4,38 milliárd köbméter földgáz továbbítására alkalmas vezeték, miután teljes kapacitásra kapcsol, északra és délre egyaránt képes továbbítani az energiahordozót, hozzájárul a kínálat diverzifikációjához.
Pénteken pedig már azt közölte az MTI, hogy a szlovák-magyar gázvezeték kereskedelmi üzeme a sikeres próbaüzem után kezdődhet, a szállítási rendszerüzemeltetői engedélykérelmet a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. benyújtotta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz - közölte a Belügyminisztérium (BM) pénteken. Az összesen 110,7 kilométer hosszú vezeték magyarországi szakasza 92,1 kilométer. A vezetéket 170 millió euróból építették, Szlovákia 21 millió eurót, Magyarország 119 millió eurót fizetett, az Európai Unió pedig 30 millió euróval járult hozzá a terv megvalósításához.
Nullára csökkent a gáztárolási kedv: olyan mérvű változásokat hozott a gáztörvény legutóbbi módosítása, amelyek a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) számára „minden idők legkedvezőtlenebb lekötését eredményezték” a folyó gázév egyetemes szolgáltatási (ESZ) szegmensében, a március 31-i záráskor. A Világgazdaság információi szerint a társaság a tárolás iránti érdeklődés megcsappanását arra vezeti vissza, hogy a kereskedőcégek bizonytalanná váltak, és kivárnak. Igaz, a gáztörvény módosítása még nem zárult le, márpedig a jogszabálytervezet elfogadásának köszönhetően májusban akár már nőhet az ESZ célú kapacitások lekötése.
Azerbajdzsánból, a Sah Deniz gázmezőről a transzadriai (TAP) és transzanatóliai (TANAP) vezetéken keresztül biztosan fog érkezni földgáz Európába, minden más elképzelés az európai gázellátás diverzifikálásáról egyelőre csak hosszú távú terv, álom – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság kétnapos ülése után. Azerbajdzsán ezért az európai energiabiztonság szempontjából kiemelten fontos partner – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter Sahin Musztafajevvel, az azeri kormány gazdasági és ipari miniszterével tartott közös sajtótájékoztatón. Sahin Musztafajev kijelentette: egy év múlva az európai piacon lesz az azeri földgáz. A déli gázkorridor – a TAP és a TANAP vezetékek üzembe helyezése – lehetővé teszi majd, hogy Azerbajdzsán részt vegyen az európai energiabiztonság megteremtésében – tette hozzá.
A Mol-csoport Norvégiában bővíti tevékenységi területét, miután adásvételi szerződést kötött az Ithaca Petroleum Ltd-vel az Ithaca Petroleum Norge (IPN) 100 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, a cég vételára 60 millió dollár - közölte a Mol. Ez a jövőbeli szénhidrogén találatok esetén maximum további 30 millió dollárral növekedhet, az akvizíciót a csoport teljes egészében működési cash-flow-ból finanszírozza. A tranzakció zárásának további feltétele a norvég szénhidrogén és energiaügyi minisztérium jóváhagyásának megszerzése. A közlemény szerint az IPN portfóliója 14, a norvég kontinentális talapzaton található tengeri licencből áll, amelyekből az IPN három licenc operátora. A többségében kőolajat tartalmazó portfolió nettó 600 millió hordó-olajegyenértéket (MMboe) meghaladó, kockázattal nem súlyozott földtani vagyont foglal magában.
Bezárt a szolnoki napelemgyár: az Agulhas-Solar Kft. (A. Solar) tavaly november óta már közüzemi és bérleti számláit sem fizette - adta hirül a vs.hu. 2011-ben alapították, 550 milliós uniós támogatást kapott, de évek óta veszteséget veszteségre halmozott. Mint arról az üzemnek helyet adó AC-DC Logisztikai Park Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, Ferencz Gábor beszámolt, az A. Solar Kft. 2015 február végén, minden előzetes tájékoztatás nélkül befejezte tevékenységét, az ajtókon a zárakat lecserélte, dolgozói azóta nem jelentek meg a telephelyen.
Nem voltak büdösek, nem voltak hangosak és még csak kurblizni sem kellett őket, mégis elbuktak. Pedig száz éve még több villanyautó közlekedett a városokban, mint benzines. Vajon visszaáll-e valaha az elektromos meghajtásúak dominanciája? Az arányok érezhető megváltozására biztosan évtizedeket kell még várni. A nol.hu szerint jelentősen megugrottak a villanyautó-eladások az európai piacon, a növekedés egy év alatt nyolcvanszázalékos volt. A JATO Dynamics adataiból azonban az is kiderül, hogy a dinamikus tempó legfőbb magyarázata az alacsony bázis. A tavalyi eredmény ugyan már hatvanezer feletti eladást jelent, ám ez elenyésző része a 12,8 milliós európai darabszámnak, vagyis könnyen belátható: továbbra is a belső égésű motorosok dominálnak. Ez valószínűleg még sokáig így lesz, és nem azért, mert a vevők ne lennének környezettudatosak, hanem mert a villanyautó drága, a hatótávolsága pedig messze elmarad a benzines és dízelmodellekétől, amelyekkel néhány perces tankolás után akár ezer kilométeres utat is meg lehet tenni.
Tizenkét hetet kapott szerdán az Európai Bizottságtól a Gazprom annak az állításnak a megválaszolására, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiájával megsértette az EU trösztellenes szabályait. Brüsszel szerint az orosz nagyvállalat a magyar piacon is versenyellenes magatartást tanúsít, még ha ez nem is feltétlenül tettenérhető az árképzési gyakorlaton. Az Európai Bizottság kifogásolási nyilatkozatot küld a Gazpromnak, hivatalosan is azzal gyanúsítva meg az orosz gázmonopóliumot, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacokon visszaél piaci erőfölényével és ennek folytán megsérti az EU trösztellenes szabályait. Margrete Vestager versenyjogi biztos sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem a céggel, hanem egy gyakorlattal van problémája. Hangsúlyozta, hogy nyitva áll az ajtó a Gazprom előtt a védekezésre, engedmények felajánlására, miként arra is, hogy meggyőzze az EU versenyjogi hatóságát arról, hogy nincs igaza.
A Világgazdaság információi szerint a Gazprom ezeket a vádakat megalapozatlannak tartja, és fellebbezni fog. Megalapozatlanok az Európai Bizottság (EB) kifogásai - így reagált a Gazprom az EB által ellene indított mai trösztellenes eljárásra. Szergej Kuprijanov, az orosz állami energetikai óriáscég szóvivője közölte, hogy fellebbezni fognak a bizottság döntése ellen.
Öt év alatt 80 százalékot esett az áramot termelő napelemek ára az USA-ban és Európában. A napból nyert energia hamarosan olcsóbb lesz, mint a gázból vagy szénből nyert energia. Idén januárban helyeztek üzembe egy óriási napelem farmot Dubajban. Ez a világ első olyan naperőműve, amely olcsóbban állítja elő az energiát, mint a hagyományos, szénhidrogén alapú (szén, gáz) erőművek. Az általa termelt energiának mindössze kilowattonként 6 centes költsége van, amely bőven alatta marad a szénerőművek 6,4-9,6 centes költségének. 2000-ben a legoptimistább számítások szerint a napelemek ára soha nem fog lemenni 1 dollár per watt alá. Ehhez képest 2007 és 2014 között 4 dollárról 0,5 dollárra esett az egy watt energiát előállító napelem ára. Ha ez így folytatódik, hamarosan a napelem lehet a világ legolcsóbb energiaforrása.
Az olajtermelését 2020-ra mintegy harmadával megemelni tervező Kuvaitban négy ígéretes kapacitású olajmezőt találtak – írta a privatbankar.hu. Ezek az ország északi és nyugati területein helyezkednek el - közölte az ország hivatalos hírügynöksége, a KUNA. A Kuwait Oil Co (KOC) állami olajvállalat vezérigazgatója nem adott becslést az olajmezők várható hozamáról, de elmondta, hogy a mezők feltárása már megkezdődött annak ellenére is, hogy a világpiaci olajárak tavaly június óta már közel 50 százalékkal csökkentek. Az új mezők felfedezésének tényét két évig tartó sikeres kutató és feltáró munka lezárását követően hozták nyilvánosságra. A mezők egyaránt tartalmaznak könnyű és nehéz olajtípusokat, és az első mérések alapján hatalmas kereskedelmi értéket képviselnek.
A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá. Mindezt a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott újabb jelentés támasztja alá, amely a szélenergia terén világelsőnek számító ország összteljesítményét részletezi. Az általános felfogással ellentétben a szélenergia ma már teljes életciklusra vetítve – azaz a beruházástól, az üzemeltetésen át a leszerelésig – olcsóbb energiaforrást jelent, mint a gáz vagy a nukleáris energia – legalábbis ez olvasható ki abból a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésből, amely az ország szélturbináinak teljesítményét foglalja össze. Az összefoglalóban a tengeri és szárazföldi turbinák havi, valamint a tengeri szélenergia farmok óránkénti teljesítménymutatói olvashatóak, amelyeknek nyomán pontos költséghatékonysági elemzést is készítettek.
Ausztrália az energiaszükségletének fedezésében 2050-ig 100%-ban átállhatna az megújuló energiaforrások hasznosítására, elsősorban szél- és napenergiára, anélkül, hogy ez túl nagy költségekkel járna, és ez nem okozna visszaesést sem a gazdasági növekedésben, állítja egy új tanulmány, melyet a WWF és az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) készített. Ausztrália jó helyzetben van az alacsony költségen történő kibocsátás csökkentés szempontjából, mert a karbon-mentes technológiák - melyek nem termelnek üvegházhatású gázokat -, mint a napenergia vagy a szélenergia költsége jelentősen csökkentek az elmúlt években. A kutatás szerint Ausztrália 2050-ig úgy állhatna át teljes mértékben a megújuló energiával történő áramtermelésre, hogy az nem okozna hatalmas kiadásokat az országnak, illetve nem jelentene visszaesést a gazdasági növekedésben. Ehhez az lenne szükséges, hogy az ország stabil és egyértelmű politikával hosszú távon elkötelezze magát a megújuló energia beruházások és fejlesztések kivitelezése mellett. Jelenleg 2020-ig vannak tervek 5%-os CO2 csökkentésről a 2000-es kibocsátási szinthez képest.
Az elmúlt évi adatokhoz képest 12,5%-al kevesebb villamos energiát termeltek Ukrajnában. irta karpathir.com. Az atomerőművek csak minimálisan csökkentették a villamos energiatermelést, 0,01%-al, vagyis összesen 23,7 milliárd kWh-val termelnek kevesebbet. A hőerőművek a donbásszi szénhiány miatt kénytelenek voltak 24,1%-al csökkenteni az energiatermelést, összesen csak 18,4 milliárd kWh tett ki. A vízerőművek 20%-al csökkentették az energiatermelést az előző évhez képest és jelenleg 2,2 milliárd kWh-t tesz ki.
Napenergia farmot épít Kínában az Apple: a célja már régóta az, hogy az összes egyesült államokbeli központjában napenergia szolgáltassa az áramot, de most úgy tűnik, még tovább mennek. A SunPowerrel együttműködve két, összesen 40 megawattos erőművet építenek Kína Szecsuán tartományában. Ha kész lesz, az Apple társtulajdonosa lesz az elkészült napenergia-farmoknak. És ez nem is valami távoli jövő: 2015 negyedik negyedévében átadják a telepeket. A SunPower egyébként a francia Total SA leányvállalata. Kína eléggé támogatja ezt a dolgot, idén 17,8 gigawatt kapacitást akarnak beállítani az országban, 70 százalékkal többet, mint tavaly.
Több szlovákiai újság értesülése szerint a pozsonyi kormány, elsősorban Robert Fico miniszterelnök, újra elővette a szivattyús-tározós vízerőmű építésének tervét, amelyet a kínai China Power beruházóként váltana valóra az Ipolyon a pozsonyi Hyco cég projektje alapján. Az utóbbi lenne a kivitelező is. A közép-szlovákiai Poltári járásban, hozzávetőleg 1,2 milliárd eurós ráfordítással, 600 megawatt teljesítményű műtárgyat hoznának létre, amely csupán húsz százalékkal kevesebb a bősi vízerőmű kapacitásánál. A felső víztározót a néhány száz lakosú Vágó (Dubákovo) falu helyén, az alsót pedig a málnapataki (Málinec) víztározó közelében alakítanák ki. A szintkülönbség több mint háromszáz méter lenne. A munkálatok befejezését 2025-re tervezik. Szakértők kivétel nélkül kockázatos és értelmetlen beruházásnak tartják ezeket az elképzeléseket.
A cseh kormány bírósági úton követeli vissza azt a kőolajat, amelyet Csehország a közelmúltban csődbe jutott német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el - értesült a privatbankar.hu. Nyilvánvalóan védeni fogjuk a cseh adófizetők érdekeit. Miután a csődkezelő biztos tagadja a Cseh Köztársaság tulajdonjogát (a kőolajra), követelésünket a német bíróság elé terjesztjük. Németország jogállam, és feltételezem, hogy a Cseh Köztársaság képes lesz a jogállam intézményein keresztül megvédeni jogait - jelentette ki Bohuslav Sobotka miniszterelnök a cseh kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. A Viktoriagruppe ellen a közelmúltban csődeljárás indult, és az ügyet kezelő biztos zárolta a cég raktáraiban található összes kőolajat. A csődkezelő biztos szerint ugyanis semmivel sem bizonyítható, hogy a kőolaj egy része a cseh államé lenne. A cseh követelések összértéke a Viktoriagruppevel szemben 1,8 milliárd korona, állítják prágai illetékesek. Szerintük a Viktoriagruppe raktáraiban lévő cseh kőolaj értéke 1,2 milliárd korona, de a cég ezen kívül még 300 millió koronával is tartozik a cseh államnak. Ezen kívül a cseh vám- és adóhivatal további mintegy 300 millió koronát követel a német cégtől.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint a víz iránti globális kereslet – a keresletbővülés jelenlegi üteme alapján – 2050-re 55 százalékkal nőhet – közölte a vg.hu. A növekvő népesség élelmezése révén a mezőgazdaság által támasztott versennyel együtt a víz kereslete és kínálata közötti eltérés igen komoly kihívást jelent. – olvasható a PwC elemzésében. A World Economic Forums’s Global Risks Report 2015-ös kiadványa szerint a víz az egyik legnagyobb üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik legfőbb aggállyá vált. Mivel az üzleti élet szereplői a lakossággal, az iparral, a gazdálkodókkal és egyéb vízfelhasználókkal osztoznak a vízen, a megfelelő minőségű és mennyiségű víz kellő időben történő rendelkezésre állása komoly termelési és reputációs kérdéssé válik. A PwC "Collaboration: Preserving water through partnering that works" című elemzése feltárja a vízzel kapcsolatos üzleti kockázatokat és bemutatja, hogyan működhetnek együtt az érintettek a közös cél – a víz sikeres megosztása – érdekében.
Összességében felemás lehetett az idei első negyedév az OMV-nél, a kutatás-termelés üzletág a csökkenő olajárak és az alacsonyabb kitermelés miatt gyengélkedhetett, míg a finomítás a látványosan kitáguló marginok miatt remekelhetett. A finomítás-kereskedelem azonban az OMV eredményeinek meglehetősen kis részét adja csak, a cég tevékenysége kevésbé jól kiegyensúlyozott, mint a MOL-é. A porfoliuo.hu írásában az egyes szegmensekre ható legfontosabb tényezőket összegezték, melyek a negyedév teljesítményét befolyásolták.
Európai startup szállít mobil naperőműveket Afrikába. A tozsdeforum.hu szerint a befektetők közül sokan vélekednek úgy, hogy az elkövetkező esztendőkben érdemes lesz Afrikára figyelni. A fekete kontinens egyre több államában erősödik az igény korszerű technológiák alkalmazására. Ezt ismerte fel egy vállalkozó kedvű német, Torsten Schreiber, aki a fejébe vette, hogy olyan energetikai projektet indít, amely elérhető a korszerű forrásokat alkalmazni kívánó afrikai államok számára. A Crowdinvesting-Plattform bettervest társalapítójaként olyan mobil naperőműveket kíván szállítani a kontinensre, amelyek gazdaságosan üzemeltethetők, s egyben kímélik a környezetet is. Tavaly indult Elefántcsontparton egy luxushotelben ilyen korszerűsítés, amely a tervek szerint az idén nyáron már működőképessé is válik.
A Keystone XL csővezetéket is kezdeményező, calgaryi székhelyű TransCanada cég pénteken közölte, hogy egy újabb vezeték megépítésének engedélyezését kérelmezte az amerikai kormánytól. Mint a Figyelő jelezte, az Upland elnevezésű, mintegy 320 kilométeres, napi 300 ezer hordós kapacitásúra tervezett csővezeték - amely mintegy 600 millió dollárba kerülne - az Észak-Dakota államban bányászott olajat szállítaná a kanadai Saskatchewan tartományban található elosztóhoz. Ebből 70 ezer tonna jutna a TransCanada tervezett Energy East vezetékébe, amely 4800 kilométeren napi 1,1 millió hordó olajat szállítana a kanadai keleti parti finomítókba és kikötőkbe. A tervek szerint 2020-ra megépülő Upland többi kapacitása más szállítórendszereket szolgálna ki. Az amerikai törvények tiltják az olajkivitelt, ám a kormány az amerikai cégeknek általában megengedi a Kanadába irányuló szállításokat. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok idén januárban 31 millió hordó olajat exportált Kanadába. Ez több mint a duplája a két évvel korábbi mennyiségnek.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)