Heti hírvilág (2015. április 13 – 19.)
Mit kifogásol Brüsszel a paksi üzemanyag-szerződéssel? Mikorra köthető kompromisszum? Milyen dokumentumokat hoztak eddig és hoznak majd nyilvánosságra? Nemrég bejárta a magyar sajtót, hogy Brüsszel kifogásokat emelt a tervezett új paksi blokkok üzemanyag-ellátásával kapcsolatban. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, a magyar kormány és az európai illetékesek hamarosan megállapodnak. Aszódi Attila bővítésért felelős kormánybiztost az események hátteréről faggatta a valasz.hu munkatársa.
Várják a tervezett atomerőmű-beruházást, nem tartanak tőle, viszont szeretnék élvezni annak előnyeit – ez a rövid esszenciája eddig a Paks II-höz kapcsolódó lakossági tájékoztatóknak. Átlépte a Duna-hidat az a tájékoztató sorozat, amely az atomerőmű körzetében élők számára „viszi” el a bővítéssel kapcsolatos információkat. A Duna jobb partján először Dunaföldváron és Németkéren adott tájékoztatást az évszázad beruházásaként emlegetett atomerőművi blokképítésről dr. Aszódi Attila kormánybiztos. Ezt megelőzően a bal parton húsz helyszínen fordultak meg. Nagyjából ugyanennyi van hátra, illetve zárásként egy közmeghallgatás, amit május 7-e 17 órára tűzött ki a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a nyilvánosság tájékoztatása és a vélemények, észrevételek megismerése érdekében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. által tervezett új atomerőművi blokkok környezeti hatásvizsgálati eljárása kapcsán. A helyszín a Csengey Dénes Kulturális Központ Színházterme lesz.
Megalkotta és elfogadta középtávú stratégiáját a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás. Gerjenben tartott ülésén azt is deklarálta, hogy ez a később részleteiben is kibontott dokumentum lesz a munka és a kapcsolatépítés alapja a következő négy évben – közölte a teol.hu. Komoly feladatok várnak a TEIT-re, ki kell terjesztenie kapcsolat- és feladatrendszerét, hiszen a küszöbön álló atomerőmű-bővítés 80-100 évre meghatározza a térség jövőjét. A társulás pedig éppen a leginkább érintett körzet, az erőművet övező 12 kilométeres körben élő 65 ezer ember érdekeit képviseli, s az ő tájékoztatásukról gondoskodik – hangzott el a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás tanácskozásán. Éppen azért, hogy ez a munka tervezett, szervezett, összehangolt legyen, középtávú stratégiát készített a TEIT. Eddig két partnere volt az önkormányzati szövetségnek, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft., de az erőműbővítésben érintett magyar és orosz szervezetekkel is fel kívánják venni a kapcsolatot. Éppen ezért fontos programpontként szerepel a stratégiában az orosz főbeszállítóval és az ottani „nukleáris településszövetséggel” megkezdett kapcsolat építése, együttműködés kiépítése az MVM Paks II. Zrt.-vel, a kormányzat illetékeseivel.
Valószínűleg nemzetközi egyezményt sért az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (rövidítve: Atv.), amelynek módosítását az Országgyűlés alig öt hete, március 3-án fogadta el – jelezte a greenfo.hu. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel jött módosítás szerint az Atv. a következő bekezdéssel egészült ki: „A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület.” Ügyfélnek pedig csak a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai számítanak.
Szintén a hulladéktemető létesítéséhez kapcsolódik, hogy együttműködés van kibontakozóban Pécsett, ahol a DK, az LMP, a Jobbik és jobboldali érzelmű civilek fogtak össze a nagyvárostól alig tíz kilométerre tervezett atomtemető ellen. A bodai létesítmény megvalósulása esetén igazi hungarikum lenne: sehol a világon nem tesznek magas aktivitású atomhulladékot százezres nagyváros szomszédságába – irta a hvg.hu. Mint jelezték: Déja vu érzésük lehetett a azoknak, akik ott voltak a tervezett bodai atomtemetőről szóló fórumon a pécsi Civil Közösségek Házában, és látták a mindenre elszánt 50-60 érdeklődőt. Szűk tíz évvel ezelőtt épp így indult a város külterületére tervezett NATO-lokátor elleni tiltakozás, ami másfél éven belül helyi népszavazáshoz, majd alig négy év múlva az addig teljhatalmú baloldali városvezetés összeomlásához és az egykor legnépszerűbb szocialista politikus, Szili Katalin kétharmados vereségéhez vezetett. A tét most összehasonlíthatatlanul nagyobb: 1600 milliárd forintról és a térség sorsát minimum évezredekre meghatározó ügyről van szó.
Magyarország kezdeményezésére 2015 májusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség úgynevezett IRRS-misszió keretében a nukleáris területhez kapcsolódó teljes hazai hatósági rendszert felülvizsgálja nemzetközi szakértőkkel. Ennek előkészületeként április első hetében az Országos Atomenergia Hivatal információs csomagot nyújtott be a NAÜ-nek. Nyisztor Dániel, az OAH közigazgatási tanácsadója, az IRRS projekt vezetője arról beszélt, hogy mit is jelent mindez, min vagyunk túl és még milyen feladatok előtt állunk.
Az Euratom Ellátó Ügynökség főigazgatója szerint energiabiztonsági kérdés, hogy az orosz nukleáris fűtőanyagok mellett mindig legyen egy másik alternatíva is. Ez azonban nem megy piac nélkül, különben a cégek nem ruháznak be – idézte a BruxInfo. A Rosatom második számú vezetője azonban közölte, cége határozottan ellenzi az alternatív fűtőanyag-szállító kötelezővé tételét minden egyes atomerőmű esetében. Az atomenergia jövőjének szentelt brüsszeli szakmai fórumon vitába szállt egymással a nukleáris fűtőanyag-beszerzés diverzifikálásának kérdésében az Euratom Ellátó Ügynökség főigazgatója és a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére a magyar féllel leszerződött Rosatom egyik vezetője. A Paks 2-ről kötött szerződés nukleáris fűtőanyag-szállításra vonatkozó rendelkezéseit néhány hete megvétózó ügynökség vezetője, Sztamatiosz Calasz a New Nuclear Watch Europe nevű lobbiszervezet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen energiabiztonsági okokkal magyarázta, hogy az EU miért ragaszkodik a szállítók diverzifikációjához.
Atomreaktor-építési tenderen vesz részt Indonéziában a Roszatom: az orosz állami atomenergetikai konszern arra a pályázatra nyújtott be ajánlatot, amelynek célja, hogy egy 10 megawatt teljesítményű, kísérleti reaktort építsenek a délkelet-ázsiai országban. Az orosz-indonéz gazdasági együttműködési vegyes bizottság minap, a tatárföldi Kazanyban megtartott tanácskozásán Gyenyisz Manturov orosz kereskedelmi miniszter külön említést tett a tenderről. Mint hangoztatta, Oroszország kész részt venni Indonézia atomenergetikai létesítményeinek kialakításában, és ehhez 2011 óta már a megfelelő jogi alap is megvan – tudósitott az Atomenergiainfo. E szándékról még tavaly Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese is beszélt. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy a dzsakartai kormány a nukleáris energetika fejlesztését fontolgatja, és az orosz atomkonszern kész ebben – egyebek közt szakemberképzéssel – segítséget nyújtani neki.
Világelsőnek nevezte Oroszországot a jövő atomtechnológiájának fejlesztésében a Nukleáris Világszövetség (WNA) jelentése – közölte az AtomenergiaInfo. Az ágazat mai tendenciáit vizsgáló kutatás szerint az idén hetvenéves orosz atomipar magabiztosan halad előre az atomenergetika szerepének jelentős növelésére irányuló tervek megvalósításában, így új típusú reaktorok kifejlesztésében is. A szakemberek azt is megállapították, hogy az orosz atomenergetika hatékonysága meredeken javult az 1990-es évek közepe óta. Oroszország és az orosz atom világvezető a gyorsneutronos reaktorok technológiájában – hangoztatja a jelentés. A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy nagyon kevés ország rendelkezik azzal a technológiával, amely a zárt rendszerű üzemanyagciklusnak köszönhetően bővíti a nukleáris fűtőanyagok körét és minimalizálja a radioaktív hulladékok keletkezését. Napjainkban a Roszatom az egyetlen, amely a nukleáris energetika minden területén kínál szolgáltatásokat külföldi partnereinek.
Mint a múlt héten jeleztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának végzős hallgatói komoly sikereket értek el a TEMP elnevezésű feladatmegoldó versenyen, amit a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern indított. A következő megmérettetésük árpilis 28-án lesz Moszkvában, ahol a négy hallgató bemutatja majd az általuk készített feladatmegoldást. Az AtomenergiaInfo írása kicsit közelebbről is bemutatja a versenyzőket, akik tanulmányaikra és szakmai tapasztalataikra is kitérnek.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy az oroszországi Belojarszk 3 gyorsneutronos, BN-600 típusú nukleáris blokk 1980. április 8-án kapcsolódott először a villamosenergia-hálózatra. A több mint 35 éve működő blokk a kezdetektől számítva közel 135 milliárd kilowattóra villamos energiát termelt. Jelenleg is üzembiztosan és biztonságosan működik, hiszen például 2015 márciusában 102,48 százalékos teljesítményszinten tudott üzemelni ezzel is bizonyítva, ennek a gyorsneutronos technológiának a létjogosultságát és hatékonyságát. Oroszország a gyorsneutronos reaktorok rendkívüli fontosságát felismerve hatalmas pénzeszközöket fordít az ilyen reaktorok fejlesztésére, ezért jelenleg Oroszország világelső a gyorsneutronos reaktorok üzemeltetésében és fejlesztésében is. A Belojarszk telephelyen már megépült a legújabb, BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor is, amelynek kereskedelmi üzeme 2015 második felében indulhat meg, azaz a blokk akkor érheti el a 100 százalékos teljesítményszintet. Indulását követően ez lesz a világ legnagyobb teljesítményű, üzemelő gyorsneutronos blokkja.
A Roszatom április elején bejelentette, hogy 2015 közepén Regionális Központ megnyitását tervezi Kínában – jelezte szintén az Atomenergiainfo. A létesítendő központ alapvető célja a Roszatom pozíciójának erősítése a kínai piacon, valamint a további orosz-kínai nukleáris és nem nukleáris együttműködési lehetőségek vizsgálata. A Roszatom már jelenleg is működtet regionális irodákat Csehországban, Franciaországban, Szingapúrban, Dél-Afrikában és Ukrajnában is. A tervekben további irodák nyitása szerepel a Közel-Keleten, Ázsiában és Amerikában is, hiszen a vállalatcsoport a külföldi partnerei számára a megbízhatóságot, a magas szintű nukleáris biztonságot, valamint a versenyképességet szimbolizálja.
Oroszország együttműködést ajánl Japánnak az atomenergetika fejlesztésében és kész egy sor területen partneri kapcsolatra lépni vele – jelentette ki a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese. Az AtomenergiaInfo közlése szerint Kirill Komarov Tokióban a 48. Japán atomipari fórumon példaként megemlítette, hogy a kiégett japán nukleáris fűtőelemekből újrahasznosításra kinyert uránt orosz létesítményekben lehetne dúsítani. Erről több mint tíz éve folynak tárgyalások, és reményei szerint néhány esztendőn belül a terv gyakorlati megvalósítása is megkezdődhet – mondta.
Nigéria azt szeretné, ha a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern összesen 20 milliárd dollárért négy nukleáris erőművet építene a területén. Mint az afrikai ország nemzeti atomenergia-bizottságának elnökére, dr. Franklin Erepamo Osaisaira hivatkozva a Bloomberg hírügynökség jelentette, már működik egy közös koordinációs testület, és zajlanak az egyeztetések a finanszírozásról, valamint a szerződésről – közölte az AtomenergiaInfo. A négy reaktor összteljesítménye összesen 4800 megawatt lenne, és az elsőt 2025-ben kellene üzembe helyezni. Franklin Erepamo Osaisai szavaiból az derül ki, hogy a létesítmény – a törökországi Akkuyuban, ugyancsak a Roszatom közreműködésével tervezett atomerőműhöz hasonlóan – build-own-operate, azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működne.
Hivatalosan is leállítják a csernobili atomerőművet, a blokkjainak végleges bezárása 2028-ig tart majd – jelentette az UNIAN hírügynökség. Az atomenergia-szabályozási állami bizottság kiadta az engedélyt az erőmű bezárására, az 1986-os balesetben épen maradt első három reaktor üzemen kívül helyezésére, ami azt jelenti, hogy hivatalosan is megkezdődik a leállításuk – áll az erőmű sajtószolgálatának közleményében. Hangsúlyozzák, hogy az erőműblokkok üzemen kívül helyezésével összefüggő valamennyi feladatot a biztonsági szempontok figyelembe vételével tervezték meg, s azok összességében a lakosság és a környezet védelmére irányulnak. Az erőműblokkok bezárásával és konzerválásával összefüggő munkálatok idején a pótlólagos sugárterhelés a környezet természeti, társadalmi és technogén objektumaira jelentősen alatta marad a radiológiai határértéknek és elfogadható a környezetvédelmi biztonság szavatolása szempontjából.
Egy kígyórobottal készítettek belső felvételeket a fukusimai atomerőmű egyes blokkjáról - írja az MTI-re hivatkozva az index.hu. A hétfő este bemutatott képek megmutatják a teljesen leolvadt egyes reaktor primér berendezéseit, melyek emberi szem által másképpen láthatatlanok lennének a rendkívül magas radioaktív sugárzás miatt. A videókat és fotókat egy 60 centis, kígyó formájú robot csinálta, ami múlt péntek óta van a 2011. március 11-i cunami által tönkretett Fukusima-1 atomerőmű egyes számú reaktorcsarnokánál, és hétfőn szakadt meg vele a kapcsolat. Ezek a felvételek mondjuk nem is az újságolvasóknak készültek, hanem a szakértőknek, akik értékes információkhoz jutottak hozzá. A kígyórobot meg tudta például mérni a reaktorteremben uralkodó, óránként 6 és 25 sievert közötti sugárzást, amely a Tepco által meghatározott kulcsfontosságú pontokon állítólag nem haladja meg az óránként 10 sievertet.
Egy japán bíróság megtiltotta kedden a takahamai atomerőmű két reaktorának újraindítását, azzal az indokkal, hogy nem felelnek meg a négy évvel ezelőtti földrengés és szökőár után bevezetett biztonsági előírásoknak – tudósitott a hirado.hu. A takahamai atomerőmű a Japán-tenger partján, Fukui prefektúrában van, olyan térségben, amely erős szökőár esetén a leginkább veszélyeztetettek közé tartozik. Az erőmű Oszakát és környékét látja el elektromos energiával. Négy reaktora van, s ezek közül a hármas és a négyes újraindítását tiltotta meg a fukui kerületi bíróság. Az erőművet üzemeltető vállalat várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen.
Kína hazai fejlesztésű harmadik generációs atomreaktor-technológia alkalmazását engedélyezte új atomerőművek kivitelezéséhez – jelezte az mno.hu. Az államtanács Li Ko-csiang miniszterelnök elnökletével szerdán tartott üléséről a kínai állami Hszinhua hírügynökség által kiadott közlemény szerint az új technológia alkalmazása összhangban van a nemzetközi energiaipari trendekkel, valamint hozzájárul az ország energiaellátási struktúrájának optimalizálásához, egy diverzifikált, tiszta energiaellátó rendszer kiépítéséhez. Közölték, a „hualong one” technológia a harmadik generációs atomreaktorok legújabb családját képviseli, és sokkal biztonságosabb, mert túlhevülés esetén lekapcsolja a reaktort. Kínában minden új atomerőműben a harmadik generációs technológiai szabványt kell alkalmazni. Peking februárban engedélyezte kétéves szünet után első alkalommal egy új atomerőmű építését, miután a fukusimai atombaleset után biztonsági ellenőrzésnek vetette alá atomenergia-programját. Az ország atomenergia-fejlesztési programja egyike a legambiciózusabbaknak a világon. Kína a környezetszennyező szén részarányának csökkentése érdekében 2030-ig 150 gigawatt nukleáris áramtermelő kapacitást tervez létesíteni. Szakértők szerint az ország az idén hat vagy nyolc új atomreaktor építését fogja bejelenteni.
Megkezdték az első atomerőmű felépítését Törökországban, noha a helyszín, a Földközi-tenger partján fekvő Mersin tartomány lakossága tiltakozik a beruházás ellen. A CNNTürk televízió jelentése szerint Taner Yildiz energiaügyi miniszter Akkuyuban, az alapkő letételekor azt hangsúlyozta, hogy ha már most működne az erőmű, az ország áramszükségletének 28 százalékát biztosítaná. Az építés kezdetére rendezett ceremóniát környezetvédők tüntetése zavarta meg - számolt be a Blikk. Néhány tucat tiltakozó egy időre lezárta a leendő erőmű területének bejáratait. A rendőrség nem avatkozott közbe, és a tüntetők később szabaddá tették a bejáratokat.
A németek és osztrákok után Dániára is kiszámolták, hogy az atomerőművi olcsó áram közgazdaságilag már ma is inkább csak rémálom – írta a vg.hu. Miután az elmúlt héten a Guruló Hordó blogon szabadidős MOL-közgazdászok hosszasan levezették, hogy a napelemek csendes forradalma hamarosan minket is elér, mert olyan olcsó lesz saját naperőműbe fektetni akkor is, ha ahhoz sem az állami, sem az uniós támogatás nem kötődik, a napokban egy újabb tanulmány került elő a témában. Mike Parr, brit energetikai tanácsadó érdekes eredményre jutott, amikor különböző energetikai termelőegységek működési költségösszehasonlítását elvégezte. A Cleantechnika által szemlézett tanulmányban az áll, hogy a Dániában már működő tengeri szélenergiatermelő platformok áramtermelése jelenleg már olcsóbb, mint az Egyesült Királyságban majdan felépíteni szándékozott (de most éppen Ausztria által az EU-nál feljelentett, és ideális esetben is csak 2023-ra megépülő) atomerőművé. Mint ismeretes, a Hinkley Point C nukleáris erőmű működésének első 35 évében a brit állam garantáltan átvenné az ott megtermelt áramot 92,5 font/MWh egységáron. (Ez a jelenlegi font/euró árfolyamon számolva több mint 127.3 eurós árat jelent.
Nyolcadik negyedéve emelkedett a hazai üzemanyag-fogyasztás a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint. Az üzemanyag-fogyasztás növekedését az előző év második felében jelentősen csökkenő üzemanyagárak is támogatták, a fogyasztás ezúttal is több éve nem látott ütemben emelkedett – közölte a portfolio.hu. A növekedés motorja most is a dízel iránti kereslet növekedése volt.
Jött már gáz a szlovák-magyar vezetéken – közölte a Napi Gazdaság Online. Gázt szállítottak a múlt héten csütörtöktől szombatig a magyar–szlovák vezetéken, amelyen napi egymillió köbméternél kisebb mennyiség érkezett hazánkba. A szállítás – ami vasárnap leállt – egyirányú volt, kifelé a három nap egyikén sem áramlott gáz a vezetéken – derül ki az FGSZ Zrt. által közzétett adatokból. A mennyiségből arra lehet következtetni, hogy a gázvezetéken tesztüzem zajlott. Ezzel összefügghet, hogy a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. az egyik korábbi közleménye szerint április 8. és 10. között tesztelte a szadai kompresszort. A kereskedelmi üzem információink szerint várhatóan július 1-je után indulhat meg a gázvezetéken. A szállításnak már az év elején el kellett volna kezdődnie, de erre végül nem került sor.
Folyamatos fejlesztésekkel igyekeznek lépést tartani a hazai, gázmotorokat gyártó és összeszerelő vállalkozások az elvárásokkal. A folyamatosan fejlesztett, magyar gyártású berendezések között akad, amelynek hőtermelési összhatásfoka eléri a kondenzációs kazánok hatásfokát, amelyhez jó villamosenergia-termelő hatásfok is társul. A mikroméretű kapcsolt – azaz a hőt és a villamos energiát azonos tüzelőanyag-bázison, párhuzamos termelő – erőművek telepítése lakossági felhasználás esetén, évi 3500-4000 órás üzemidővel számolva, 7-10 év alatt megtérülhet, míg a vállalkozások ennek az időtávnak akár a fele alatt is visszanyerhetik a beruházási költségeket - irta az Energiainfo. Az Európában egyre népszerűbb energiatermelő eszközök hazai elterjedéséhez a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői szerint iparági oldalról minden adott, a vonatkozó szabályozás finomítása azonban szükséges lenne elsősorban az ellátható fogyasztók területén.
Napelemeket meg szélerőműveket telepít Magyarországon ezer NATO-katona! Az alternativenergia.hu cikke szerint a magyar kormány gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek építését az országban (2010 óta nem adtak ki telepítésre engedélyt) és csak a paksi bővítésben látja a jövő energetikai biztonságát. És mit lép erre az Észak-Atlanti Szövetség? Grandiózus gyakorlat keretében épp nálunk teszteli júniustól, hogyan használhatna megújuló energiaforrásokat a jövő hadserege. Olyan high tech cuccokkal kísérletezgetnek majd egy magyar bázison pár hét múlva, mint virágként nyíló, összecsukható napelemek, új, szigetelt katonai sátrak, napenergiával tölthető akkumulátor-telepek. Természetesen ebben a kutatásban nem annyira a Föld megmentése a fontos a NATO-nak, hanem a csapatok energetikai rendszerének sebezhetőségét csökkentő szigetszerű, üzemanyag-készleteket nem igénylő energiatelepek tökéletesítése.
Áramtermelő napelemes rendszer épül ki uniós támogatással a Heves megyei Demjén külterületén. A 3840 darab vékonyfilmes napelemből álló beruházás hozzájárul hazánk megújuló energetikai célkitűzéseihez és a térség részben megújuló energiából származó áramot használhat. A projekt 564 tonnával csökkenti évente majd hazánk szén-dioxid kibocsátását. Az Európai Unió által támogatott napenergiás projekt révén átlagosan évi 564 ezer kWh megújuló forrásból származó villamos energia értékesíthető az elkövetkező 25 évben. A beruházás összköltsége 380.999.000 Forint, mely 50 százalékát, 190.499.500 forintot a KEOP támogatás, míg ugyanennyi önrészt a beruházó biztosít. A vékonyfilmes napelemek körülbelül 1.8 hektárnyi területen lesznek kihelyezve.
A győri Pápai úti hulladéklerakó telepen március vége óta már üzemel a második depóniagázt hasznosító kiserőmű, amely évente mintegy 2700 tonna metánt fog hasznosítani. A 450 millió forintos fejlesztést az Európai Unió 206 millió forinttal támogatta - közölte a beruházást megvalósító és működtető Arrabona Depo Kft. A rekultiváció alatt álló telepen depóniagáz-kinyerő kút és gázrendszer épült, a 499 kilowatt teljesítményű gázmotor segítségével a telepen keletkező metánból villamos energiát állítanak elő, amelyet a lakossági villamoshálózatba táplálnak. Ezzel évente mintegy hárommillió kilowattóra villamos energia kerül a hálózatba, amely ezer háztartás éves felhasználását fedezi.
Az Otthon Melege Programban április 30-tól lehet pályázni a társasházak energetikai korszerűsítésére - mondta az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a Construma ÖkoCity kiállítás megnyitóját követően. Szabó Zsolt kiemelte: a pályázatban 5-60 lakásos épületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást, pályázni a forráskeret kimerüléséig lehet majd. A magyarországi magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok 70 százaléka, nagyjából 3 millió ingatlan energetikailag veszteséges. A 120 milliárd forintos keretösszeg - ami az 50 százalékos saját erővel vagy hitel jellegű forrással kiegészülve 240 milliárd forint - lehetővé teszi a magyarországi lakásállomány nagy részének energetikai megújulását. A napelemek esetében akár évi 80 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.
Ezt követően a tárca közzétette, hogy a 2014 szeptemberében meghirdetett Otthon Melege Program három pályázati konstrukciója az elavult háztartási gépek, kazánok és nyílászárók cseréjére vonatkozott. A háztartási nagygép-csere alprogramra mintegy 26 ezer pályázat érkezett be, az elsőkörös feldolgozás már lezárult. A minisztérium 2015. március végéig 24 621 pályázat támogatását hagyta jóvá, további 159 pályázat támogatói döntésének aláírása folyamatban van.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat sebtében drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát. Ez ugyanis sem az energiabiztonságot, sem a lakosság érdekeit nem szolgálja. Megkezdte ugyanis az energetikai salátatörvény-javaslat tárgyalását az Országgyűlés. Ebben szerepel a bányajáradék 12%-ról 2%-ra olyan csökkentése, amely a palagáz, azaz a nem hagyományos szénhidrogének közvetett állami támogatását jelenti - irta az Energiainfo. Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
Minden eddiginél több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, mivel a megújuló energia alkalmazása csaknem minden operatív programban megjelenik - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Construma kiállítás szakmai konferenciáján. A magyar építőipar egyik legnagyobb kihívása az épületek felújítása lesz, mivel az uniós energiahatékonysági irányelv évente 1,5 százalékos javítást ír elő a tagállamoknak. Az irányelv rendelkezéseinek megsértése miatt kötelességszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, ami alól ki fog kerülni az ország, mert az irányelv rendelkezéseinek átültetését végrehajtják. Számításaik szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése - hőszigetelés, nyílászárócsere - 40 ezer új munkaerő alkalmazását igényli az ágazatban. A felújítások költsége 1760 milliárd forint, ami 700 ezer lakást és 2400 középületet érint 2020-ig. Ez éves szinten mintegy 80 milliárd forint támogatást igényel, ami részben hazai részben uniós forrás.
A napenergia lakossági felhasználása az új szabályok miatt egyre nehezebb, ellenben a szolárpanelek gyártását vadul támogatja a kormány. „A napelemek gazdaságos alkalmazásához elengedhetetlen a pályázati forrás megléte” – szögezi le a kormányhatározatban kihirdetett Nemzeti épületenergetikai stratégia. Ennek alapján azonban senki se számítson rá, hogy lakossági fogyasztóként beruházási támogatáshoz juthat, mivel a dokumentum szerint efféle pénzekre csak a középületek esetében van szükség. Pedig a családi vagy a társasház tetejére szerelt szolárpanelek ugyanúgy szolgálják a klímavédelmi célokat, mérséklik az energiatermeléssel járó szén-dioxid-kibocsátást, mint az irodák, kórházak, iskolák tetején elhelyezett minierőművek. Mi az oka a hátrányos megkülönböztetésnek? A logika csakis az lehet, hogy „az állami, önkormányzati fenntartású közintézményeket uniós forrásból fejlesztve, viszonylag kis költségvetési ráfordítással, tetemes évi energiaszámlától mentesíthetik a büdzsét” – fejtegeti Kiss Ernő, a Magyar Napelem-, Napkollektor-szövetség elnöke. A lakosság pedig érje be a rezsicsökkentéssel, ami a többet fogyasztó tehetősebbeket segíti.
Az Alfa-Nova szolnoki távhőellátó rendelkezik a szükséges földgázszerződésekkel, így nem áll fenn olyan helyzet, ami miatt visszavonhatnák a cég tevékenységi engedélyét - közölte a cég ügyvezető igazgatója. Horváth István elmondta, hogy az Alfa-Nova Kft. új fölgáz-szállítója a fűtési szezon végétől a Kárpát-Gáz Kft., míg április 16-ig a Magyar Földgázkereskedővel (MFGK) áll a cég szerződésben. Az ügyvezető igazgató - a Világgazdaságban megjelent hírre - miszerint a szegedi után a szolnoki, a kiskunfélegyházi és a szekszárdi távhőellátó cég engedélyét is visszavonhatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) - reagálva kijelentette, hogy a működési engedély visszavonását megalapozó eljárás nem folyt és nem is folyik a cég ellen.
Az MVM Partner Zrt. csatlakozott a Jedlik Ányos Klaszterhez, hogy szakértelmét és tapasztalatát felhasználva hozzájáruljon az energiahatékony közlekedés fejlesztéséhez. A társaság a kezdetektől bekapcsolódott az elektromos közlekedés értékláncába, célja, hogy energiakereskedőként vezető pozíciót érjen el az e-mobilitásban, és további töltőkutak létesítését is tervezi. Az MVM Partner a jövőben még aktívabb résztvevője kíván lenni az elektromobilitás terjesztését szolgáló kezdeményezéseknek.
Ugyancsak az MVM Csoport tett közzé, hogy energiakereskedő társasága, az MVM Partner Zrt. nyerte a METSPA által kiírt tendert és így együttműködési megállapodást köt a METRO és SPAR közös beszerzési társaságával, amelynek értelmében 2016. évben az MVM Partner látja el villamos energiával a SPAR-t és franchise tagjait, valamint a METRO nagykereskedelmi áruházláncot, ami együttesen több mint 200 fogyasztási helyet jelent.
Fejlesztik a mentőállomásokat a Tisza-tó térségében, az uniós támogatással megvalósuló beruházások során Tiszafüreden és Kunhegyesen is napkollektorok kerülnek a mentőállomások épületére. Kiegészítik a hőszigetelést és új nyílászárókat építenek be – . közölte az alternativenergia.hu. Kardos József, az Országos Mentőszolgálat Észak-alföldi Mentőszervezet Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségének vezető mentőtisztje elmondta: a Tisza-tó délkeleti részének mentőellátását a kunhegyesi és a tiszafüredi mentőállomások végzik, amelyek egy országos, 10,94 milliárd forintos keretösszegű beruházássorozat részeként nyárra megújulnak. A beruházások célja az ellátás biztonságának növelése, a mentők munkájának gyorsítása és a munkakörülmények javítása.
Megszavazta a 50 milliárd forint osztalék kifizetését a tavalyi eredmény után a Mol Nyrt. éves rendes közgyűlése - tudta meg az Energiainfo. Az osztalék részvényenként mintegy 500 forint, az eredmény fennmaradó része tartalékba kerül. A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényesek között részvényeik arányában fizetik ki. A közgyűlésen a részvényesek 52,6 százaléka képviseltette magát. Legutóbb a Mol a 2014. évi eredmény után fizetett osztalékot, amelynek összege 60 milliárd forint volt, részvényenként 590 forint.
Tavaly közel 15 milliárd forintra csökkent A Tigáz vesztesége, ami jelentős javulás az előző évekhez képest - irta a nol.hu. Fabrizio Dassogno, a Tigáz Csoport magyarországi elnöke vezetésével tartotta meg éves rendes közgyűlését a Tigáz Zrt, melyen elfogadták a társaság éves beszámolóját - közlölte az olasz ENI tulajdonában lévő gázszolgáltató. A jelentésből kiderül, hogy a cég 2014-es működési eredménye (EBIT) 4,9 milliárd forint veszteséget mutat, míg a tárgyévi nettó veszteség 14,8 milliárd forint. A bruttó üzemi eredmény (EBITDA) 3,8 milliárd forint veszteséget mutat. Az egyetemes fogyasztói létszám 1,19 millió fő. A társaság 1,1 ezer településen lát el földgázelosztói tevékenységet. 2014-ben összesen 1,14 milliárd köbméter földgázt értékesített a társaság a lakosságot és a kisfogyasztású cégeket magába foglaló egyetemes szolgáltatásban.
Az Európai Bizottság visszavonhatja az energiahatékonysági irányelv be nem tartása miatt Magyarország ellen a luxembourgi Európai Bíróságnál kezdeményezett pert - írta a Népszabadság. A lap idézi az unió energiaügyi biztosságától kapott tájékoztatást, amely szerint: ha Magyarország az összes előírást hatályba lépteti, a pert visszavonják. Ugyanakkor megerősítették, hogy a kereseten a jogászaik továbbra is dolgoznak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lap megkeresésére közölte, hogy zajlik az irányelv teljes átültetéséhez szükséges munka, így még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán dönthetnek a törvényről és a kapcsolódó előírásokról.
Mintegy 10 százalékkal, évi 200 ezer tonnára növeli a bálázott tüzelőanyag felvásárlását júliustól a pécsi erőmű. A Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese a bővítést egy sajtóbeszélgetésen azzal indokolta, hogy kedvezőbbé vált az erőmű 2013-ban átadott, második biomassza tüzelésű blokkjának kapacitáskihasználása - számolt be a.hirado.hu. Rudolf Péter utalt rá, hogy a 24 milliárd forintból épített, 70 megawatt hő- és 35 megawatt villamosenergia-termelő kapacitású, kalászosok szalmájával, kukorica- és repceszárral, energianáddal üzemelő berendezés révén az erőmű tavaly 3,5 milliárd forintot fizetett ki a mezőgazdasági melléktermékeket beszállító partnereinek, komoly bevételekhez juttatva a térség agrárvállalkozóit.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (MEHI) az energiahatékonysági ágazat szereplőivel partnerségben dolgozik azon, hogy Magyarországon egyre több energiahatékonysági beruházás valósuljon meg. A MEHI márciusban megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat arról, hogy milyen üzletmenetre számítanak 2015-ben. A felmérés során az is kiderült, milyennek értékelték a cégek a múlt évet, és mik a főbb veszélyek, kihívások. Az energiahatékonysági ágazat teljes spektruma részt vett a felmérésben, a szigetelőanyag-gyártóktól, kivitelezőkön, épületgépészeti rendszerek gyártóin, forgalmazóin, kivitelezőin, finanszírozókon, tervezőkön, szolgáltatókon keresztül. A kérdésekre több mint ötven cég válaszolt, amelyek között mintegy fele-fele arányban vannak külföldi, illetve magyar többségi tulajdonban levők.
Az MVM OVIT az ABB óriás transzformátorát szállította a Mavir martonvásári alállomására. A magyarországi villamosenergia-átviteli hálózaton összesen három ilyen méretű transzformátor található, ebből kettő a martonvásári, egy pedig a sajószögedi alállomáson. Az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. szállítási üzeme az ABB transzformátorgyártó üzletágától arra kapott megbízatást, hogy a transzformátort Lengyelországból a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. martonvásári alállomására szállítsa. A szállításra előkészített transzformátortest tekintélyes méretekkel rendelkezik: 8,4 méter hosszú, 3,8 méter széles, 4,45 méter magas, tömege pedig 147 tonna. Az óriás transzformátor speciális vasúti szállítóvagonnal érkezett a kápolnásnyéki vasútállomásra, ahol átrakták a társaság egyedi kialakítású, konzolos, közúti szállítóeszközébe. A közúti szállítószerelvény szintén extra méretű: 66 méter hosszú, 3,8 méter széles, 4,45 méter magas és 320 tonna össztömegű.
Szeptember 26. után már csak kondenzációs kazánok kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban. Ez így elsőre csak egy jogszabály a sok közül, másodszorra viszont több kérdést felvet. Például, hogy mi az a kondenzációs kazán, mennyivel kerül többe a hagyományosnál, és hogy most akkor mit csináljunk: rohanjunk, és még gyorsan szerezzünk be egy régi modellt jó áron, vagy magunkba omolva várjunk, amíg lecsap a végzet? – tette fel a kérdést az index.hu. Az EU egész pontosan azt írja elő, hogy szeptember 26. után csak olyan készülékek kerülhetnek forgalomba az unió területén, amelyek legalább 86 százalékos hatásfokkal működnek (a hatásfokot nem pontosan úgy határozzák meg, mint eddig). Vagyis az unió ugyan nem teszi kötelezővé a kondenzációs kazánokat, de a tudomány jelenlegi állása szerint erre sem a kéményes, sem az egyszerű turbós kazánok nem képesek, csak a kondenzációsok.
Bár komoly energiabiztonsági kockázatokat lát a gázellátás diverzifikációjára épülő új EU-modellben, a Gazprom alá fogja vetni magát az európai piac szabályainak – jelentette ki hétfőn Berlinben az orosz gázipari óriás elnök-vezérigazgatója. Alekszej Miller közölte, hogy a Gazprom kérés esetén mérlegelni fogja részvételét a Török Áramlathoz kapcsolódó új európai infrastruktúrák megépítésében, a harmadik energia csomaggal teljes összhangban. A BruxInfo cikke szerint nyitásról árulkodik az a beszéd, amelyet a Gazprom elnök-vezérigazgatója mondott hétfőn Berlinben a Valdai konferencián. Alekszej Miller közölte, hogy bár cégének komoly fenntartásai vannak az EU új, diverzifikációra épülő gázbiztonsági modelljével szemben, számos vonzó elemet lát az Energia Unióban, és kész alávetni magát az európai energiapiac szabályainak. Az orosz gázmamut első embere óva intette Európát a Déli Áramlat pótlójaként felmerült Török Áramlat megfúrásától, és készségét jelezte arra, hogy cége – feltéve, hogy üzletileg megéri számára – beszálljon több délkelet- és közép-európai gázvezeték megépítésébe, amelyek a török-görög határról továbbítanák a földgázt a térség országaiba.
Nő a világ olajkereslete, de nem vezet gyors drágulásához, mert a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) termelése is erőteljesen bővül. - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdán közzétett havi jelentéséből – idézte a hirado.hu. A hideg időjárás és a javuló gazdasági klíma következtében a korábban előre jelzettnél gyorsabban emelkedik a globális olajkereslet. A szervezet úgy becsli, hogy a felhasználás az idén eléri a napi 93,6 millió hordót, ami 1,1 millió hordóval több a tavalyinál. A múlt évben a napi kereslet csak 700 ezer hordóval nőtt az előző évihez képest. Az emelkedő kereslet ugyanakkor nem vezet gyorsan az olaj drágulásához, mert a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) termelése is erőteljesen bővül. A 12 tagország márciusban két éves csúcsra, napi 31,02 millió hordóra futtatta fel termelését, amely 890 ezer hordóval haladja meg az egy évvel korábbit. A világ legnagyobb olajexportőre, Szaúd-Arábia termelése napi 390 ezer hordóval 10,01 millió hordóra nőtt, és jelentősen emelkedett az iraki és a líbiai felhozatal is.
Megújuló energiából fedezni egy fejlettebb ország teljes energiaszükségletét – ilyen csak a mesében van. Vagy Costa Ricában. A megújuló energia környezetkímélőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, de kevésbé lehet rá támaszkodni, és a máshol bevált módszereket gyakran képtelenség helyi viszonyokra adaptálni. Mint az index.hu jelezte, az egyéni kezdeményezések segíthetnek, hogy az alternatív energiahordozók ne a zöldek méregdrága játékszerei, hanem az energiapiac egyik legjobb ajánlata legyen, de addig még sok víznek kell lefolynia az Itaipú-gáton. Costa Rica új fejezetet nyitott a környezetvédelemben: 2015 első negyedévében 75 napon át kizárólag megújuló forrásokból fedezték az ország energiaigényét. Mivel az év eleji esőzések a vártnál hevesebbek voltak, az energia 85 százalékát vízerőművek biztosították, a fennmaradó részt geotermikus energia pótolta. A megújuló energia ára áprilisra 7-12 százalékkal csökkent, pedig Latin-Amerikában amúgy is itt a legolcsóbb: az átlagkereset alig 7 százalékát teszi ki a rezsi.
Fordulópontjához érkezett a megújuló energia, ma már nagyobb kapacitás épül ki ebből, mint szénből, gázból olajból származó energiaforrásokból együttvéve – írja a Bloombergre hivatkozva a privatbankar.hu. Számos érv van amellett, hogy ezt az olcsó olaj sem állíthatja meg. Dániában pedig már olcsóbb a szélenergia, mint a tervezett új brit atomerőműé. Az áttörés már 2013-ban megtörtént, amikor 143 gigawattnyi megújuló energiaforrást állítottak üzembe, szemben a fosszilis energiahordozók 141 gigawattjával. A Bloomberg konferenciáján bemutatott elemzés szerint az eltolódás csak gyorsulni fog, 2030-ban már négyszer annyi megújuló energiával bővítik a kapacitásokat, mint fosszilis energiával. Azt is elmondták, hogy ezen az olaj és gáz árának esése sem változtat. Az előrejelzés szerint főleg a napenergia súlya nő majd nagyon gyorsan.
Hatalmas összegű, 588 millió eurós jóvátételre tart igényt a Szlovák Villamos Művek (SE) és annak olasz többségi tulajdonosa, az Enel a szlovák államtól, amiért Robert Fico kormánya márciusban ismét teljes állami ellenőrzés alá vonta a korábban az SE által üzemeltetett bősi vízi erőművet - számolt be a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap kormányzati információkra hivatkozva – idézte a vg.hu. Robert Fico szlovák miniszterelnök március 9-én jelentette be, hogy ismét teljes állami ellenőrzés alá vonják a bősi vízi erőművet, azután, hogy ugyanaznap a pozsonyi kerületi bíróság jogerős döntéssel érvénytelennek mondta ki azt a sokat vitatott szerződést, amelyet Szlovákia 2006-ban kötött a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az SE részvényeinek 66 százalékát birtokló Enellel. A bejelentést követően az SE jelezte: rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel fognak élni, mivel meggyőződésük, hogy a szerződés továbbra is érvényes.
Komoly problémákkal néz szembe Brazília az energiaellátást tekintve. A latin-amerikai ország energiaellátásában jelentősen vízenergiára támaszkodik (~80%). Az országot azonban évtizedek óta nem látott szárazság sújtja, ami a vízierőművek teljesítményét is látványosan visszafogja - írja a popsci.com. hírére hivatkozva az alternativenergia.hu. Mindezek miatt az ország egyre inkább egyéb megújulóenergiák felé fordul, melynek egyik nyertese a napenergia. A brazil kormány így egy pilot projekt keretében úszó napelem-parkokat tesztelne, melyeket a vízerőművekhez tartozó vízgyűjtő területekre telepítenének. A beruházás 4 hónapon belül kezdődhet, és becslések szerint 69-77 dollár/MWh költség mellett termelné az áramot.
A világ leggyorsabban feltölthető akkumulátorával felszerelt buszt mutattak be Kelet-Kínában, ahonnan a járművet európai exportra is szánják. A buszokat a szupergyors vonatokat gyártó kínai China Southern Locomotive & Rolling Stock Industry Corporation (CSR) vállalat egy leányágazata, a Zhuzhou Electric Locomotive jegyzi. A járművek akkumulátora minden bel- és külföldi versenytársánál gyorsabban, mindössze átlagosan tíz másodperc alatt töltődik újra, egy-egy töltés legalább öt kilométer megtételét teszi lehetővé - ismertette a cég a buszok sajátosságait. A töltés így akár az utasok felszállásának ideje alatt megoldható. Az elektromos közlekedési eszközök emellett hagyományos társaiknál 30-50 százalékkal kevesebb energiát is fogyasztanak, forgalomból való kivonásuk után csaknem teljes egészében újrahasznosíthatók.
A Siemens az Apex Clean Energy-től kapott egy megrendelést az oklahomai Kay megyében felépítendő 299 megawattos (MW) Kay Wind projekthez 130 szélturbina leszállítására, azok telepítésének támogatására és hosszú távú szervizelésére. A szélturbinák telepítésének megkezdése 2015. negyedik negyedévében várható. A projekt kivitelezését követően a Southern Company leányvállalata, a Southern Power veszi át a létesítményt az Apex Clean Energy-től. Ez lesz a vállalat első szélenergiás projektje. A projekt eszközkezelője továbbra is az Apex lesz. A projektre hosszú távú szerviz- és karbantartási megállapodást is kötöttek. A 299 MW-os projekt a várakozások szerint kb. 100 000 átlagos amerikai otthon számára elegendő környezetbarát energiát fog termelni. A projektben 130 db 2,3 MW névleges teljesítményű, 53 méteres lapáttal rendelkező Siemens SWT-2.3-108 szélturbinákat fognak használni.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)