Heti hírvilág (2015. április 6 – 12.)
A Paks II. projekt építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás részeként április 8-tól Tolna megyében tartanak lakossági fórumokat, melynek keretében először Dunaföldváron és Németkéren várják az érdeklődőket. További települések, ahol fórumok lesznek az elkövetkező napokban: Bölcske, Madocsa, Gerjen, Dunaszentgyörgy, Bogyiszló, Fadd, Szekszárd, Tolna, Fácánkert, Szedres, Tengelic, Kajdacs, Sárszentlőrinc, Pusztahencse, Nagydorog, Györköny, Pálfa és Bikács. A lakossági fórumokon a környezetvédelmi engedélyezésről, a környezeti hatástanulmányról, a beruházás aktuális állapotáról kapnak tájékoztatást a résztvevők, valamint választ kapnak kérdéseikre. A lakossági fórumok helyszínéről és pontos időpontjáról a Tolna Megyei Kormányhivatal honlapján vagy az érintett települések polgármesteri hivatalaiban tájékozódhatnak az érdeklődők.
Tolnában az első ilyen közmeghallgatás Dunaföldváron volt, amelyen részt vett Mittler István, a Paksi II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója, dr. Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásfenntartásáért felelős kormánybiztosa, valamint a kormány nevében dr. Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár. Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere bevezető gondolatai után dr. Aszódi Attila felvázolta, miért is van szükség az erőmű bővítésére.
Ugyancsak a Paks II. projekthez kapcsolódóan a Baranya Megyei Kormányhivatal hirdetményt tett közzé, hogy hrsz.-ú telephelyén tervezett új atomerőművi blokkok környezeti hatásvizsgálati eljárása során a Környezetvédelmi Hatóság a Kr. 9. § (1) bekezdése alapján a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra május 7. (csütörtök) 1700 órai kezdettel, a Csengey Dénes Kulturális Központ Színháztermében (7030 Paks, Gagarin utca 2.) kerül sor.
Az új atomerőmű építéséről konzultált magyar küldöttség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) Bécsben – közölte a hirado.hu. A magyar delegációt vezető Aszódi Attila kormánybiztos az MTI kérdésére elmondta: Magyarország több mint ötven éve alkalmaz nukleáris technológiát és több mint harminc éve működtet atomerőművet, ezért az atomenergia békés célú alkalmazásának területén igen széles körű tapasztalatokkal rendelkezik. Kiemelte egyúttal, hogy a paksi bővítés során új aspektusokat is figyelembe kell venni, az ezekkel kapcsolatos ismeretekben tud segítséget nyújtani a NAÜ. Az ügynökség segít felmérni, hogy az ország infrastruktúrája mennyire felkészült egy új atomerőmű építésére, és támogatást nyújt abban is, hogy az erőmű építése, üzembe helyezése és üzemeltetése a lehető legbiztonságosabban valósuljon meg - hangoztatta a szakember.
Az idén harmadik születésnapját ünneplő Atomenergetikai Múzeum új programmal bővítette repertoárját: a fiatalok felé nyitó intézmény a „Nem lehet elég korán kezdeni a múzeumba járást…” akcióval az óvodásokat szólítja meg. A kezdeményezés fő célja, hogy az iskolások mellett az óvodások körében is hagyománnyá váljon a múzeumi kirándulás. Pakson folyamatosan bővülő programokkal igyekeznek segíteni az óvodai oktató-nevelő munkát, ami egyben hozzájárul a gyermekek múzeumhoz fűződő pozitív kapcsolatának kialakításához is. A mostani alkalommal nagycsoportos korú óvodásoknak állítottak össze játékos, ismeretterjesztő feladatokat a múzeum munkatársai. A foglalkozás megismerteti a kicsikkel a közvetlen környezetükben működő atomerőművet.
Akár az 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely az új reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Ez a tétel egyelőre nem szerepel a bővítés költségvetésében – jelezte a nol.hu. A parlament jelenleg is tárgyalja "A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról" szóló határozati javaslatot, amely szerint "a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot és a magyarországi besugárzás során keletkezett kiégett üzemanyag feldolgozásából származó nagy aktivitású radioaktív hulladékot alapvetően Magyarországon kell véglegesen elhelyezni". A fentiek értelmében a már bezárt, leszerelt atomerőművek nagy aktivitású hulladékának mindenképpen Magyarországon kell végleges tárolót építeni, és a kiégett fűtőelemek is ugyanide kerülnek. Magyarországnak jelenleg nincs nagy aktivitású nukleáris hulladéktárolója, sőt – a köznyelvben atomtemetőnek nevezett – végleges tároló jelenleg másutt sem üzemel a világban, egyelőre csak építés alatt álló létesítmények vannak.
Az írásra reagálva közölte a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) az MTI-vel, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének várható költsége 745 milliárd forint, ami a létesítésen és az üzemeltetésen túl a jövőbeni lezárás és felügyelet összegét is magában foglalja 70 évre. A társaság közlése szerint nem felel meg a valóságnak a Népszabadság csütörtöki számában megjelent állítás, amely szerint akár 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely a reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Az RHK hangsúlyozta: a cikkben említett összeg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozott összes kiadást fedezi. Ennek csak egy része a nagy aktivitású hulladék elhelyezése.
Nagy Sándor április 7-e óta a WANO (Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége) londoni irodájának az igazgatójaként dolgozik. Nagy 2012 óta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója volt, vagyis ő irányította azt a céget, amelyik a paksi bővítést intézte - tudta meg a 444.hu. Távozásáról semmilyen hivatalos bejelentés sem volt. A cég honlapja sem számolt be róla, bár a menedzsment tagjait felsoroló oldalról már levették a nevét. Nagy Sándor március közepén még lelkesen nyilatkozott a Paksi Hírnök című lapnak az új blokkok előkészítéséről, semmi sem utalt arra, hogy három hét, és Londonba költözik. Esetleges távozásáról március elején ugyan terjedtek pletykák szakmai körökben, de így is sokakat meglepett, hogy már nem dolgozik a cég élén. Arról, hogy miért megy, a megkérdezett szakértők és politikusok inkább csak találgatni tudtak. Nagy Sándort márciusban, távozása előtt néhány héttel a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetéssel jutalmazta a kormány.
Szabó Benjámin: Paks nem tud elszállni. Mi van, ha repülőgép csapódik a paksi atomerőműbe? És ha rakéta? A bombázást kibírja? És a földrengést? Kiszabadulhat az atom? S ha igen, mi lesz velünk? Megéri iszonyú sok pénzt, az ország GDP-jének ötödét Paks 2-re költeni? Az "első Paks" kormánybiztosával készített interjút a hir.24.
A pilseni Skoda JS részvénytársaság fogja korszerűsíteni a paksi atomerőmű biztonsági rendszereit. A megrendelés értéke egymilliárd korona (vagyis 11,2 milliárd forint), közölte Jan Stolár, a cseh cég szóvivője. A Skoda a megrendelést egyebek között annak alapján kapta, hogy a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján Pilsenben gyártották a paksi atomerőmű mind a négy reaktorát, és a cseh cég végezte el Pakson felszerelésüket is. A Skoda projektjének megvalósításában 80 százalékban cseh, húsz százalékban magyar cégek vesznek részt.
Az atomenergiáról egyszerűen: az atomerőművek működése, típusaik és jövőjük. Megjelent Király Márton és Radnóti Katalin cikke a NUKLEON folyóirat márciusi számában.
Az összetett oroszországi gazdasági helyzet ellenére sem készül külföldi terveinek felülvizsgálatára a Roszatom – jelentette ki az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója. Mint az AtomenergiaInfo jelezte, Szergej Kirijenko, aki Dmitrij Medvegyev kormányfő kíséretének tagjaként Vietnamban tárgyalt, azt mondta, a makrogazdasági helyzet valójában segíti a társaságot. „Három év alatt megháromszoroztuk a külföldi megrendelés-állományunkat” – emlékeztetett a Roszatom-vezér, és hozzátette: továbbra is a nemzetközi projektek növelésére törekednek. A terjeszkedés egyik területe éppen Vietnam lehet. Medvegyev Hanoiban például megerősítette, hogy Oroszország várakozásai szerint rövid időn belül keretmegállapodás születhet egy vietnami atomerőmű építéséről és egy nukleáris kutatóközpont létesítéséről.
Kétségessé vált az egyetlen bulgáriai atomerőmű, a kozloduji bővítése, miután a szófiai kormány a megszabott határidőig nem jutott egyezségre a Westinghouse-szal – közölte az AtomenergiaInfo. Az eredeti tervek szerint a létesítmény 7. energiablokkját a japán Toshiba többségi tulajdonában lévő, amerikai társaság AP-1000 típusú reaktorával szerelnék fel, és ennek érdekében a kozloduji erőmű és a Westinghouse tavaly nyáron vegyes vállalatot is létrehozott. Az akkori bolgár kormány választása annak ellenére esett a Westinghouse-ra, hogy a döntést nem előzte meg tender, az AP-1000-esből pedig még egyetlen példány sem üzemel a világban – nyolc építése (négy Kínában és négy az USA-ban) még csak folyamatban van. Az amerikaiak március elején közölték, hogy a költségek várhatóan 7,7 millió dollárra rúgnak, vagyis a RIA Novosztyi orosz hírügynökség adatai szerint kétszer annyira, mint amennyiért egy reaktor épült volna Belenében, ahol a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern részvételével megkezdett beruházást 2012 márciusában leállította a bolgár kormány.
Megkapta az orosz állami támogatás első részletét a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern részvételével tervezett, finnországi atomerőmű-beruházás – jelezte szintén az AtomenergiaInfo. A Nemzeti Jóléti Alapból 57,5 milliárd rubelt, vagyis több mint 930 millió eurót utaltak át a Hanhikivi-1 néven ismertté vált projekt céljaira – derült ki a moszkvai pénzügyminisztérium internetes honlapján megjelent közleményből. A pénzt a Roszatomhoz tartozó vállalatcsoport, az orosz atomipar polgári ágazatait összefogó Atomenergoprom elsőbbségi részvényeibe fektették be, ez a társaság ugyanis a projekt kezdeményezője.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó Roszatom-cég, a RoszRAO elkészítette a masszív gránit formációba mélyíteni tervezett, nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének tanulmányozására szolgáló laboratórium terveit. A szibériai, krasznojarszki területen lévő Zseleznogorszk közelében megvalósuló projekthez teljes körű, geodéziai, topográfiai, hidrometeorológiai, komplex szeizmikus valamint ökológiai vizsgálatokat végeznek a telephely alkalmasságának igazolására. Emellett részletesen vizsgálják a tárolóban alkalmazandó mérnöki gátak szigetelő tulajdonságait, valamint a technológiai és a biztonságvédelmi rendszereket. Az előzetes terveknek megfelelően a nagy aktivitású hulladékokat 450-525 méter mélységben helyezik el véglegesen.
Az oroszországi Atomenergoprojekt Nyrt. szakemberei március utolsó napjaiban, az előzetes ütemezésnek megfelelően a helyére emelték a Novovoronyezs II. kiépítés második blokkjának reaktor tartályát, így már megkezdődhetnek a primerköri csővezetékek hegesztési és szerelési munkálatai is – ismertette az AtomenergiaInfo. A szükséges műszaki és hatósági ellenőrzéseket követően pedig június 25-én megindulhat a primerköri rendszerek nyomáspróbája. A novovoronyezsi II. kiépítés keretében két darab AESZ-2006 típusú 3+ generációs 1200 MW teljesítményű villamosenergia-termelő egység fog megépülni, amelyek építése 2008-ban, illetve 2009-ben kezdődött meg. A telephelyen jelenleg három működő és két leállított reaktor található, az elképzelések szerint pedig a jövőben további két újabb VVER-1200 típusú blokk is megépülhet.
Sikeresen szerepeltek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának energetikai mérnök mesterképzős és végzős hallgatói a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern TEMP elnevezésű feladatmegoldó versenyén – számolt be a hírről szintén az AtomenergiaInfo. Az internetes felületen zajló nemzetközi versenyben a magyar mérnökhallgatók – Germán Péter, Király András, Pintácsi Dániel és Szűcs Ferenc a Pakson is megvalósuló AESZ-2006-os típusú nyomottvizes 1200 MW-os 3+ generációs reaktor építési idejének csökkentésére vonatkozó javaslatokat dolgoztak ki. Tanulmányuk elnyerte a Roszatom tekintélyes szakembereiből álló zsűrijének tetszését és a magyar diákok bejuttottak a verseny április 28-i moszkvai döntőjébe. A fináléban a magyar diákok bemutathatják elképzeléseiket a Roszatom és az orosz atomenergetikai ipar vezetőinek, köztük Szergej Kirijenko vezérigazgatónak. Ráadásul a gyakorlatközpontú megmérettetés nyomán kidolgozott sikeres műszaki megoldásokat akár meg is valósíthatják a Roszatom tagvállalatai.
A korábbi károkkal összemérhető újabb radioaktív szennyezéssel fenyeget a csernobili atomerőmű, pontosabban a létesítmény lakhatatlanná vált, lezárt környezete. Európa felé ismét életveszélyes anyagokat sodorhat a keleti szél – figyelmeztet a napi.hu. Közeledik az ukrajnai Csernobilban felrobbant atomerőmű katasztrófájának harmincadik évfordulója - a létesítményben 1986. április 26-án történt a végzetes baleset -, ám a veszély még messze nem múlt el. A robbanás nyomán a levegőbe került radioaktív szennyező anyagok annak idején közel 200 ezer négyzetkilométernyi területre (ez Magyarország területének több mint kétszerese) jutottak el Európában. A visszamaradt hatások mai is érzékelhetők: A németországi erdőkben radioaktív vaddisznók kóborolnak, Bulgáriában radioaktív gomba terem. A helyzet azonban az idő múlásával nem hogy javulna, hanem még rosszabbá is válhat - idézi a CNBC egy nemzetközi kutatócsoport figyelmeztetését. A szakemberek részben az összeomlott atomerőmű környékének erdőről gyűjtött adatok alapján készítették el prognózisaikat.
A 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset nyomán a Csendes-óceán vízébe került radioaktív izotópok jelenlétét mutatták ki olyan vízmintákban, amelyeket Kanada nyugati partjainál gyűjtöttek – jelezte az origo.hu. A tudósokat, civil szervezetek képviselőit és önkénteseket összefogó Egyesített Fukusimai Óceáni Radioizotóp-figyelő Hálózat (InFORM) kedden jelentette be, hogy most először észlelték cézium-134 radioizotóp nyomait Észak-Amerika partjai közelében.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése döntött arról, hogy megvásárolja az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Vértesi Erőmű Zrt. nem állami tulajdonú részvényeit. Az MVM Zrt. közgyűlése a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosított rendelkezései alapján döntött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 883 darab, 10 475 912 Ft értékű részvényének és a Vértesi Erőmű Zrt. 40 428 darab, 10 268 712 Ft értékű nem állami tulajdonban lévő részvényének MVM Zrt. általi megszerzéséről annak érdekében, hogy az MVM Csoport két meghatározó erőműve az MVM Zrt. 100 százalékos tulajdonába kerüljön.
Az MVM Zrt. közgyűlésén a részvényesek arról is határoztak, hogy a 100 százalékban az MVM Zrt tulajdonában álló Magyar Földgázkereskedő Zrt. által decemberben Ausztriában megalapított leánycég, az MFGK Austria GmbH a Panrusgazzal lebonyolítandó gázüzletek érdekében 330 millió dolláros ún. komfortlevelet kap az MVM-től – jelezte a napi.hu. A Panrusgaz 50 százalékban az MVM, 50 százalékban a Gazprom-csoport tulajdonában álló társaság. Az MVM Zrt részvényesi köréből származó információk alapján egyértelmű, hogy az osztrák céget az MVM közép-európai gázpiaci tervei miatt kellett létre hozni. A szinte csak névleges alapítőkével megalapított, bécsi székhelyű, de alapvetően Budapestről működtetett társaság révén az MVM tavaly az E.ON-tól vett földgázkereskedője elérheti az osztrák gáz-végfelhasználókat és számukra a Panrusgaztól az orosz-magyar hosszútávú gázszállítási szerződés keretében megvett gázt értékesíthet.
A GdF-Suez után az E.On is kivonulhat, és bejelentésre vár az RWE és az EnBW kivásárlása is – derül ki a vg.hu cikkéből. A francia hátterű GdF-Suez után az E.On adhatja vissza következőként az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét. A társaságról már tavaly hallható volt, hogy megválna az egyetemes gáz- és árampiaci tevékenységétől, és éppen az E.On gáz-ügyfélkörének átvételével kerülne a már állami Főgázhoz az ország érintett háztartási ügyfeleinek a fele, ahogyan azt Horváth Péter , az Első Nemzeti Közmű-szolgáltató (ENKSZ) vezérigazgatója a múlt héten előrevetítette. (Mintegy hárommillió háztartás használ gázt, amiből 806 ezer ügyfél az ENKSZ-hez tartozó Főgázé, 760 ezer a Népszabadság információja szerint már visszalépett GdF-é, és 609 ezer az E.Oné.)
Új kereskedési rekord született a hazai szervezett áramtőzsde másnapi piacán március 27-én 56 849,2 megawattórával (MWh), amely a napi magyar villamosenergia-felhasználás csaknem felével egyenlő. A HUPX Magyar Szervezett Villamos-energia Piac Zrt. tájékoztatásában hozzátette, hogy sikeres negyedévet zárt a szervezett villamosenergia-piac másnapi piaca (DAM), a tavalyi évhez képest 2015 márciusa kiemelkedőnek bizonyult a kereskedett mennyiségeket tekintve. A közleményben tájékoztattak arról is, hogy az idei év első negyedévében három új tag - a DufEnergy Global Commodities, az EPS Trgovarnje, d.o.o, valamint az EVN Trading South East Europe EAD - csatlakozott a HUPX DAM piachoz, így már 64 cég kereskedik ezen a platformon.
Közös munkacsoportot hoz létre Magyarország, Szerbia, Macedónia, Görögország és Törökország, hogy miként lehet Törökországból eljuttatni a földgázt ezen országok hálózataihoz. Minderről az öt ország tárcavezetőinek budapesti találkozóján egyeztek meg a résztvevők - tudósitott az Inforadio. Az egész térség energiabiztonságát, versenyképességét növeli a régió országainak együttműködése - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten azt követően, hogy kezdeményezésére az Országházban tanácskozott a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, továbbá a török EU-ügyi miniszter a térség energiaellátásáról.
Nyolc energetikai tárgyú, köztük a földgázellátásról és a bányászatról szóló törvény módosítását javasolta egy Fidesz parlamenti képviselő az Országgyűlésnek – jelezte a hirado.hu. A javaslat értelmében a Magyar Földgázkereskedő Zrt. köteles felajánlani szabad forrásait a 2015. július 1-től 2018. szeptember 30-ig terjedő időszakra az egyetemes szolgáltatók részére, miután az egyetemes földgázszolgáltatók korábbi felajánlási rendszeren alapuló, forrásellátást biztosító szerződései 2015. június 30-án lejárnak. Az indítvány ezen kívül 2 százalékos bányajáradékot javasol a jelenlegi 12 százalékos helyett a nem hagyományos kitermelési technológiák esetében is, hasonlóan a bonyolult technológiát alkalmazó föld alatti szénelgázosítással történő kitermeléshez. Kitér a fogyasztói elégedettség-felmérésekre vonatkozó előírásokra a távhőszolgáltatásról valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítása kapcsán. Szerepel benne a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása, valamint tartalmazza a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény technikai jellegű módosítását is.
Az európai uniós energiahatékonysági célkitűzések megvalósításához szükséges feladatokat, valamint az államigazgatás és a közintézmények feladatait összegzi az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be az Országgyűlésnek. A javaslat célja az 2012. október 25-én elfogadott európai uniós irányelv átültetéséhez szükséges szabályozás megalkotása és a jogharmonizációhoz kapcsolódó törvényi módosítások elvégzése. Ennek az irányelvnek a célja az energiahatékonyság előmozdítása az Európai Unióban, ezen keresztül az EU 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzésének teljesülése. Az irányelv alapján minden tagállamnak meg kell állapítania egy úgynevezett nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzést, ezért a javaslatban foglalt intézkedések a nemzeti célérték teljesülését biztosítják - olvasható az általános indoklásban.
A tavalyi év decemberében szélsőséges időjárási körülmények következtében az átviteli hálózat két távvezetéke – az Albertirsa/Göd I.-II. 400 kV-os és az Ócsa/Zugló 220 kV-os vezeték - jelentős mértékben megrongálódott. Az azonnali beavatkozást kívánó helyzetben az MVM OVIT Zrt. által működtetett készenléti rendszer ügyeletes munkacsoportja késedelem nélkül megkezdte és elvégezte a hálózati üzemzavarok azonnali beavatkozást igénylő feladatait. A meghibásodott és a szolgáltatásból kiesett távvezetékek helyreállítási feladatainak elvégzésére közbeszerzési eljárást írtak ki. Az eljárás eredményeként az OVIT részt vehet a távvezetékek újjáépítésében is. A sérült szakaszokon a helyreállítási munkálatok előreláthatóan júliusra fejeződnek be.
A szegedi után a szolnoki, a kiskunfélegyházi és a szekszárdi távhőellátó cég engedélyét is visszavonhatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – értesült a Világgazdaság. A hivatal már emlékeztette e városok vezetését, hogy a távhőellátás önkormányzati kötelezettség, náluk pedig ezzel nincs minden rendben. A szabályozás értelmében a távhő-szolgáltatóknak rendelkezniük kell az adott gázévre szükséges mennyiségű földgázzal, de az érintett városok távhőcégeinek ez nincs meg. Ezért e városok bármikor lecserélhetik a távhő-szolgáltatójukat, még akkor is, ha azok engedélyét a MEKH netán nem vonja vissza. Jelen esetben azonban vélhetőleg egyszerre születik meg a városi és a hivatali döntés, ahogyan a MEKH a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. engedélyét is akkor vonta vissza, amikor az IKV Zrt. készen állt arra, hogy átvegye a kft. helyét.
A hírhez tartozik, hogy nyolcszázmillió forint tagi kölcsönt nyújt a szegedi önkormányzat a távhőszolgáltatást április közepétől a városban 28 ezer fogyasztónak biztosító IKV Zrt.-nek, a helyzet kezeléséhez állami segítséget kérnek - döntött a csongrádi megyeszékhely közgyűlése. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. távhőengedélyét április 16-i hatállyal vonta vissza a MEKH, amely a szolgáltatás végzésére az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt.-t jelölte ki. Az ellenszavazat nélkül elfogadott előterjesztés szerint a városban 1999 óta végezte az 51 százalékban a szegedi önkormányzat, 49 százalékban pedig a Pomázi Csaba érdekeltségébe tartozó Alfa-Nova Kft. tulajdonában álló Szegedi Hőszolgáltató Kft. a távhőszolgáltatást.
Minimum kétszer annyi gázt tárol az idén Magyarországon a Gazprom, mint tavaly, azaz a 700 millió köbméteres mennyiség 1,5-3 milliárdra emelkedik – jelentette be Szijjártó Péter a tatárföldi Kazanyban, ahol megnyitotta hazánk új főkonzulátusát, és részt vett a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, folynak a tárgyalások a hosszú távú gázvásárlási megállapodás év végi lejártát követő helyzetről. Az eddig fel nem használt gázmennyiséget nem kell kifizetnie Magyarországnak, hanem az elkövetkező években felhasználhatja, és a felhasználáskor érvényes árat fizeti – erről Vlagyimir Putyin budapesti látogatásán született megállapodás.
Felépült az első olyan száz lakásos társasház Budapest XIII. kerületében, amelyben nincs sem kazán, sem kémény, és a gáz sincs bekötve. A fűtést a földhő biztosítja. Mint a vg.hu közölte, Magyarországon jelenleg mintegy húsz minősített passzívház van, de ezek többsége családi ház. Ezért számít jelentős lépésnek a száz lakásos angyalföldi passzívház átadása. Az önkormányzat finanszírozásában megvalósult, 2,3 milliárd forintos beruházással elkészült társasház három tömbből áll, a lakások átlagosan 50 négyzetméteresek. A házhoz tartozó kert alatt 120 méter mélyre fúrt 20 talajszonda biztosítja a ház téli-nyári egyenletes hőmérsékletét. Az építés kezdetén, a talajba került szerkezeteket extrém vastag hőszigeteléssel látták el.
A „100% Megújuló Energia Települések” projekt keretében olyan módszerek, gyakorlatok és eszközök készültek, amelyek könnyebbé teszik a települések vezetőinek munkáját. Az erről szóló kézikönyvben azokat a kulcslépések találhatók meg, amelyekkel megalkothatja a település energetikai stratégiáját és kidolgozhatja akciótervét – egy olyan ambiciózus, de reális cselekvési tervet, amelyet megoszthat az érintettekkel és közreműködésükkel meg is tud valósítani.
Az energiaárak számítási módjával és a szabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatban is megfogalmaz aggályokat az Európai Bizottság a közelmúltban kiadott magyar országjelentésben. A jelentés megállapítja, hogy a négy kiskereskedelmi gáz-, és a négy áramszolgáltató vállalat egyetemes szolgáltatói (~ lakossági) szegmense összesen 41 milliárd forint veszteséget termelt 2013-ban, a rezsicsökkentések után. A vizsgálat szerint a rezsicsökkentések fenntarthatósága attól függ, hogy a szolgáltatók képesek lesznek-e más üzletágaikból fedezni ezeket a veszteségeket, ez azonban hosszú távon nem tűnik reálisnak. A legtöbb tagállamban az árakat, illetve ezek kiszámításának módszerét a szabályozó hatóság határozza meg, de Magyarországon ezt továbbra is gyakorlatilag a kormány végzi - a jelentés szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csak véleményt nyilvánít. Vagyis a Bizottság szerint a magyar szabályozó hatóság függetlensége nem egyértelmű, ahogyan az sem, hogy az új nemzeti közműszolgáltató hogyan tud majd alacsonyabb árakat kínálni a fogyasztók számára, úgy, hogy költségei fedezve legyenek (hacsak nem kap állami támogatást a tartós veszteség pénzügyi ellensúlyozásához) – hívta fel a figyelmet az Energiaklub a jelentésben szereplőkre.
Jelentősen csökkent Ukrajna gázimportja Magyarországon át azután, hogy a Moszkvával kötött megállapodás értelmében Kijev olcsóbban kapja az orosz földgázt a következő három hónapban, mint az előző negyedévben és olcsóbban, mint amennyit az európai szállítók kérnek. Az UNIAN ukrán hírügynökség honlapján az áll – jelezte a profitline.hu -, hogy napi 4,6-7,2 millió köbméter földgáz haladt át Magyarországon Ukrajna felé március utolsó napjaiban a FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint. Április elsején a Naftohaz ukrán állami gázvállalat és a Gazprom orosz gázipari cég megállapodást kötött egyebek között arról, hogy az európai szállítóknál ezer köbméterenként 30-40 dollárral olcsóbban adja a földgázt az orosz fél. Másnap, április másodikán a Nyugat-Európából Magyarországon át Ukrajnába érkező gázmennyiség 1,0909 millió köbméterre, április 3. és 5. között mintegy 0,7 millió köbméterre csökkent. A három hónapra szóló orosz-ukrán gázmegállapodás szerint a Gazprom ezer köbméterenként 248 dolláros áron adja a földgázt Ukrajnának az első negyedévi 329 dollár után.
Júniusig szeretné tető alá hozni a magyar és ukrán nagynyomású gázhálózat irányítója azt a megállapodást, ami EU-konform jogi keretet biztosítana a két ország közötti kereskedelmi gázszállításoknak mindkét irányban – tudta meg a BruxInfo a tárgyalások menetét ismerő forrásból. A két gázvezetékrendszer kapcsolódási pontjára vonatkozó úgynevezett interkonnektor megállapodás – amelynek megkötését az Európai Bizottság is sürgeti – egyrészt felváltaná az Ukrajnából az EU-ba irányuló gázszállításokra évtizedek óta vonatkozó szerződést, valamint egy másik, ideiglenes megállapodást is, amit a fordított irányú – tehát az EU-ból Ukrajnába – utazó gáz szállítására kötöttek a felek 2013 júniusában, majd egy év múlva 2015 júniusáig meghosszabbítottak.
Közel kétmilliárd forintos beruházásban készült el a TRP-Terenye Kft. biohulladék feldolgozó üzemcsarnoka Bátonyterenyén; az üzem év közepén kezdi meg működését, és 25 embernek ad majd munkát a Nógrád megyei városban - közölte a cég. Az üzem célja egy olyan egyedülálló komplex technológia megvalósítása, mely különböző biohulladék fajták széleskörű hasznosítását teszi lehetővé környezetbarát tüzelőanyag előállításával. Áprilistól szállítják a helyszínre a biohulladék feldolgozó rendszer technológiai berendezéseit, és kezdik meg az elemek beállítását, összeszerelését. A májusi próbaüzem után az év közepére várható az üzem indítása. Az 1 milliárd 866 millió forintos beruházáshoz a TRP-Terenye Kft. 933,4 millió forint támogatást nyert el a Gazdasági Operatív Program (GOP) pályázatán.
Csökkentheti a rezsiköltségeket az európai energiaunió – állította a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője a Lánchíd Rádióban. Zarándy Tamás hangsúlyozta, hogy a kontinens számára ez versenyképességi kérdést jelenthet: Európában ugyanis a villamos energia 30 százalékkal drágább, mint az Egyesült Államokban, a földgáz ára pedig majdnem kétszerese a tengerentúlinak. Emiatt is fontos szerinte az az uniós cél, hogy minden ország legalább három forrásból jusson gázhoz, illetve hogy ennek érdekében összekapcsolják a hálózatokat. Ugyanis a közép-keleti régióba szinte csak orosz energia jut, ez pedig jóval drágább, mint amit Nyugat-Európa kap – tette hozzá.
A The Economist magazin legutóbbi számában több cikk is foglalkozik az európai biomassza erőművekkel, éles kritikával illetve azokat – idézte a civilhetes.net. A magazin leszögezi: az EU megújuló energia politikájának és az erőművek "étvágyának" köszönhetően nemsokára a fa hiányával kell szembesülnünk. A 2009-ben kitűzött 20 százalékos megújuló energia célszám elérésében nem a napkollektoroknak vagy szélerőműveknek, hanem a biomasszának szánták a legnagyobb szerepet: 2020-ra 1210 TWh energia származik majd ebből, szemben a 494 TWh szélerőművek által generált energiával. Ha csak a nap- és szélenergiára hagyatkoznánk, bőven elmaradnánk a kitűzött céltól. A tervek szerint a biomasszából előállított energia 80 százalékát fűtésre fogjuk használni, de a fennmaradó 20 százalékból előállított villamos energia megegyezik majd a nap- és szélenergiával előállított villamos energia mennyiségével. Sőt, mivel a szélerőművek elterjedése elmarad a várakozásoktól, elképzelhető, hogy a biomassza a tervezettnél is nagyobb hányadát fedi majd le a megújuló energiáknak.
A geotermikus energia, vagyis a bolygónk mélyéből áramló belső hő, számos lehetőséget rejt a hatékony és fenntartható élelmiszer előállítás és –termelés számára a fejlődő országokban, állapította meg a FAO most megjelent tanulmánya - idézi a profitline.hu. Egyes fejlődő országokban a szüret után a termények felét nem dolgozzák fel, részben a megfizethető energiaforrások szűkössége miatt, olvasható a FAO „A geotermikus energia használatának lehetőségei az élelmiszeriparban és mezőgazdaságban” című tanulmányában. Emiatt a hőenergia használata, például aszaláshoz, pasztörizáláshoz és sterilizáláshoz, különösen érdekes lehet ezen országokban, ahol az élelmiszer-feldolgozás mértékének növelése az élelmezésbiztonságot is javítaná. A jelentés ezen túl is említ lehetőséget a geotermikus energia felhasználására. Megoldható általa az üvegházak, a talaj vagy épp halgazdaságokban a víz fűtése is.
Április 14-én tartják az orosz-ukrán gáztárgyalások újabb fordulóját Berlinben az Európai Unió védnöksége alatt - jelentette be az Európai Bizottság. A tárgyalások célja, hogy megoldást találjanak Ukrajna és Európa gázellátásának biztosítására a 2015-16-os fűtési szezonra. Az egyeztetése alapját a március 20-án Brüsszelben tartott háromoldalú energiabiztonsági tárgyaláson elfogadott közös nyilatkozat képezi. Ennek értelmében Oroszország fontolóra veszi, hogy engedményes áron exportál földgázt Ukrajnába. Ukrajna az unióba irányuló szállítások garantálása mellett ügyel arra, hogy annyi földgázt vásároljon, amennyivel feltöltheti gáztározóit. Az Európai Unió pedig vállalta, hogy segít a csődhelyzet szélén álló Ukrajnának a gázvásárláshoz szükséges pénzügyi források megtalálásában.
A gazdasági nehézségek ellenére a világban egyre többen fektetnek közösségi szél- és naperőművekbe, segítve a helyi közösségüket is, még akkor is, ha az adott ország állama az adott helyen éppen nem telepít megújuló energia termelését végző erőművet. Jelenleg is egy új közösségi naperőmű épül Észak-Amerikában, amelyben bárki részt vehet, akárhol is él, legyen ő akár egyén, család, nonprofit szervezet vagy vállalkozás. A CloudSolar célul tűzte ki, hogy elhárítja az akadályokat a napenergia felhasználásával kapcsolatban, és bárki részt vehet, és profitálhat a napenergiával történő áramtermelésből. Ehhez a vállalkozás weboldala szerint legalább egy negyed napelemet kell megvásárolni az épülő naperőműhöz, amelyet a CloudSolar telepít, karbantart, és a termelt áramot eladja az áramszolgáltatónak, és az így keletkezett profitból a napelemvásárlók részesülnek 25 éven keresztül.
Komoly problémákkal néz szembe Brazília az energiaellátást tekintve. A latin-amerikai ország energiaellátásában jelentősen vízenergiára támaszkodik (~80%). Az országot azonban évtizedek óta nem látott szárazság sújtja, ami a vízierőművek teljesítményét is látványosan visszafogja - írja a portfolio.hu a popsci.com. hírére hivatkozva. Mindezek miatt az ország egyre inkább egyéb megújuló energiák felé fordul, melynek egyik nyertese a napenergia. A brazil kormány így egy pilot projekt keretében úszó napelem-parkokat tesztelne, melyeket a vízerőművekhez tartozó vízgyűjtő területekre telepítenének. A beruházás 4 hónapon belül kezdődhet, és becslések szerint 69-77 dollár/MWh költség mellett termelné az áramot.
Gazdag olajlelőhelyet találtak Dél-Angliában: a szárazföldi mező felmérésén dolgozó vállalat, a UK Oil & Gas Investments (UKOG) közölte ugyanakkor azt is, hogy gazdaságosan ennek a készletnek valószínűleg csak töredéke, 5-15 százaléka termelhető ki. A vg.hu írása szerint a tavaly kezdett próbafúrásokat a Londontól délre fekvő Gatwick repülőtér közelében végezték, és a szakértői becslések szerint a térség négyzetmérföldenként 158 millió hordó olajat rejthet. (Egy négyzetmérföld 2,59 négyzetkilométer.) A cég ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy a teljes készlet elérheti a 100 milliárd hordót.
Új oldaláról mutatkozik meg a Közel-Kelet egyik jelentős állama, Marokkó. A Gladiátor és a Trónok harca filmekből jól ismert tájakon sorra épülnek a szél- és napenergiafarmok, amelyek révén Marokkó a régió legdinamikusabban fejlődő megújuló energia stratégiájával büszkélkedhet. Rabat célja, hogy 2020-ra villamosenergia-termelésének nem kevesebb, mint 42 százalékát megújuló energiaforrásokból állítsa elő, csökkentve ezzel az ország importkiadásait, az energiaszegénységet, valamint a fosszilis energiahordozók elégetésével járó környezetszennyezés mértékét - irja az energiaoldal.hu. A marokkói kormány az arab világ államai közül a legelkötelezettebb a megújuló energiaforrások iránt. Nem véletlenül. Az alapvetően szegény, 33 milliós lakosságú ország éves GDP-je 103 milliárd dollár, a felhasznált tüzelőanyag 95 százalékát importból kénytelen fedezni. A nehézségeket fokozza, hogy az állam nagymértékben támogatja a lakosság energia- és tüzelőanyag-ellátását.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)